922/B/1994. AB határozat

a nyugellátások és a baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló Ogy. határozatok és Korm. rendeletek egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a nyugellátások és a baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló 38/1994. (VII. 18.) OGY határozat I. 1 pontja, a nyugellátások, baleseti nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 1994. szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösszegű kifizetéséről szóló 50/1994. (X. 14.) OGY határozat 2. pontja, a nyugellátások és baleseti nyugellátások emeléséről szóló 110/1994. (VIII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése, valamint a nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások visszamenőleges emeléséről, illetve egyösszegű kiegészítéséről szóló 134/1994. (X. 22.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az Alkotmánybíróság egyesített eljárásban bírálta el az 1994. évben végrehajtott többlépcsős nyugdíjemeléssel kapcsolatos indítványokat.

1. Az egyik indítványozó szerint a nyugellátások és baleseti nyugellátások emeléséről szóló 110/1994. (VIII. 6.) Korm rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése, valamint a nyugellátások, baleseti nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 1994. szeptemberét megelőző időre vonatkozó emelésének egyösszegű kifizetéséről szóló 50/1994. (X. 14.) OGY határozat (a továbbiakban: Ogyh2.) 2. pontja alkotmánysértő. Hátrányos megkülönböztetésnek tekinti az indítványozó, hogy az 1994. évi egyszeri, visszamenőleges nyugdíjemelésből nem részesültek azok, akiknek nyugdíját 1994. januárjától szeptemberéig terjedő időszakban állapították meg.

Az indítvány tartalmilag kiterjed a nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások visszamenőleges emeléséről, illetve egyösszegű kiegészítéséről szóló 134/1994. (X. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (2) bekezdésére is.

2. A másik indítványozó szerint a nyugellátások és a baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló 38/1994. (VII. 18.) OGY határozat (a továbbiakban: Ogyh1.) I. 1. pontja ellentétes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) - az indítvány benyújtásakor hatályos - 44. § (6) bekezdésével. Az indítványozó álláspontja szerint a T. felhívott rendelkezésében a jogalkotó az éves keresetromlást értékelte. Érvelése szerint a nyugdíjakat korábbi időszak keresetei alapján állapítják meg, így az ezt követő infláció hatása mindenkire kiterjed. Ezért az indítványozó diszkriminatívnak tekinti azt, hogy az 1994-ben nyugdíjba vonult személyek nem jogosultak az egyszeri visszamenőleges emelésre. Kifogásolja, hogy a támadott szabályozás kellő indok nélkül váltotta fel a korábban "két évtizeden át működő automatizmust".

Az indítványozó beadványát alkotmányjogi panaszként címezte, azonban hiánypótlásra történt felhívás után sem jelölte meg azt a jogalkalmazási aktust, amely alkotmányos jogsérelmét okozta. Mivel indítványa az utólagos absztrakt normakontroll iránti indítvány törvényes feltételeinek megfelel, az Alkotmánybíróság a beadványt ilyenként bírálta el.

Tartalma alapján ez az indítvány is kiterjed az R1. 1. § (2) bekezdésére, valamint az Ogyh2. 2. pontjára.

II.

A) A T. az indítványok benyújtása idején a 44. § (6) bekezdésben rendelkezett a nyugellátások rendszeres emeléséről: "A nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat évente a nettó átlagkereset várható növekedésének megfelelő mértékben kell emelni. Az emelésre évente két alkalommal, március és szeptember hónapban kerül sor. Az emelés legkisebb és legnagyobb összegéről, az adott időpontban esedékes emelés összegéről, továbbá a két emelésen túlmenő esetleges további emelésről, illetőleg az emelésre jogosultak köréről is az Országgyűlés határoz."

A T. jelenleg hatályos rendszerében a nyugellátások emeléséről a 38/A. § rendelkezik, az alábbiak szerint:

"(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap kiadásának minősülő nyugellátást, baleseti nyugellátást megállapításuk naptári évét követően évente a tárgyévet megelőző naptári év nettó átlagkereset tényleges növekedésének megfelelően, két alkalommal január hónapban és januári visszamenőleges hatállyal július hónapban kell emelni.

(2) A nyugellátás, baleseti nyugellátás évenkénti rendszeres emelésének végrehajtásához szükséges tényadatot a tárgyévet megelőző naptári évben megvalósult nettó átlagkereset-növekedés mértékére vonatkozó számadatot a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában évenként, legkésőbb május hónap 15. napjáig közzé kell tenni.

(3) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzattal egyetértésben, rendeletben állapítsa meg az esedékes emelések mértékét, az emelés legkisebb és legnagyobb összegét, a végrehajtás szabályait."

B) Az Ogyh1. I. részében az Országgyűlés meghatározta az ellátások 1994. szeptember 1-jei hatályú emelésének - az ellátási formák szerint differenciált - mértékét. Az indítvánnyal támadott 1. pont szerint az 1994. január 1-je előtti időponttól megállapított szeptember hónapra járó

a) öregségi (öregséginek minősülő) és rokkantsági teljes nyugdíjat, baleseti rokkantsági nyugdíjat 8 százalékkal, legfeljebb 2400 forinttal, de legalább 800 forinttal;

b) az öregségi és rokkantsági résznyugdíjat, valamint az özvegyi és a szülői nyugdíjat 8 százalékkal, legfeljebb 1500 forinttal;

c) az árvaellátást, a baleseti járadékot, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékot, valamint a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát, továbbá az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot 8 százalékkal, legfeljebb 1000 forinttal kell emelni.

Az Ogyhl. II. részében az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az I. fejezetben foglaltak végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg, és a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről is rendelkezzék.

A határozat III. fejezetében az Országgyűlés a szeptembert megelőző időre vonatkozó visszamenőleges egyösszegű kifizetés időpontjáról, valamint a kifizetés időbeli ütemezéséről szóló döntését legkésőbb 1994. október 15-ig elhalasztotta.

C) Az R1. 1. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy 1994. szeptember 1-jétól 8 százalékkal kell emelni az 1994. január 1-je előtti időponttól megállapított öregségi nyugdíjat (bányásznyugdíjat, előnyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a korengedményes nyugdíjat), rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjat, baleseti járadékot, özvegyi és szülői nyugdíjat, árvaellátást, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékát, a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát, valamint az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadékot.

Ugyanezen § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés rendelkezései alapján kell emelni azt a hozzátartozói nyugellátást is, amelyet 1993. december 31-ét követő, de 1994. szeptember 1-jét megelőző időponttól állapítanak meg.

(3) Az 1993. december 31-ét követő időponttól újból megállapított nyugdíjat, továbbá azt a nyugdíjat, amelyet átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék megszüntetését követő naptól állapítanak meg, a megszüntetett ellátás megállapításának időpontját alapul véve az (1) bekezdés rendelkezései alapján kell emelni.

D) Az Ogyh2. 2. pontja akként rendelkezik, hogy a hozzátartozói ellátáshoz annyi hónapnak megfelelő egyösszegű emelés jár, ahány naptári hónapra a hozzátartozói ellátást 1993. december 31-ét követő és az 1994. szeptember 1-jét megelőző időben folyósították.

E) Az R2. az Ogyh2. végrehajtásaként született. 1. §-ának (2) bekezdése szerint a hozzátartozói ellátáshoz annyi hónapnak megfelelő egyösszegű emelés jár, ahány naptári hónapra a hozzátartozói ellátást 1993. december 31-ét követő és az 1994. szeptember 1-jét megelőző időben folyósították.

III.

Az indítványok nem megalapozottak.

A nyugellátások vizsgált emelésével kapcsolatos konkrét jogviszonyokat közvetlenül az R1. és R2. szabályozta. Az Alkotmánybíróság ezért elsőként ezek alkotmányosságát bírálta el.

1. Az R1. és az R2. vizsgált rendelkezései nem ellentétesek a T. idézett - az indítványok benyújtása idején, valamint jelenleg hatályos - szabályaival. Az indítványozó az ellentétet abban látja, hogy értelmezése szerint a T. az ellátások emeléséből nem zárta ki a tárgyévben nyugdíjazottakat. Ezzel szemben a T. korábban hatályos 44. § (6) bekezdése szerint a "...nyugellátásokat... évente... kell emelni", tehát a tárgyévben nyugállományba vonulókra még nem teljesül a törvény évenkénti feltétele. A T. hatályos szabályozása pedig kifejezetten "a megállapításuk naptári évét követően" írja elő a meghatározott ellátások emelését.

2. Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

Az Alkotmánybíróság gyakorlatában ez az alkotmányos szabály nem mindenfajta különbségtételt tilt, hanem az összehasonlítható helyzetben lévő személyek méltóságát sértő, alkotmányos indokoltságot nélkülöző hátrányos diszkriminációt. [A 881/B/1991. AB határozat szerint nem minősül megengedhetetlen megkülönböztetésnek, ha a jogi szabályozás "eltérő jogalanyi körre vonatkozóan állapít meg eltérő rendelkezéseket" (ABH 1992, 474, 477).]

Az R1. 1. § (2) bekezdésében és az R2. 1. § (2) bekezdésében említett személyi kör - a hozzátartozói nyugellátásra jogosultak - kedvezményben részesültek. Ebből azonban nem következik, hogy a jogalkotó ezt a kedvezményt alkotmányosan csak úgy biztosíthatja, ha minden más nyugellátásra jogosultaknak is hasonló kedvezményt nyújt.

A hozzátartozói nyugellátás feltételrendszere eltér az egyéb nyugellátás megállapításának és folyósításának feltételeitől. Ezért a hozzátartozói nyugellátásra jogosultak nem tekinthetők a szabályozás szempontjából más ellátásra jogosultakkal összehasonlítható helyzetben lévőnek.

3. Az Ogyh1. és az Ogyh2. vizsgált rendelkezései - alkotmányos tartalmukat tekintve - megfelelnek az R1. és R2. szabályainak. Ezért az Alkotmánybíróság az Ogyh1. illetve az Ogyh2. vonatkozásában is irányadónak tekinti az R1. és R2 alkotmányellenességének vizsgálata kapcsán - fentebb kifejtett álláspontját.

A kifejtettekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ogyh1., az Ogyh2. valamint az R1. és R2. vizsgált rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította.

Budapest, 1997. február 12.

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró