A Pécsi Törvényszék P.21135/2015/25. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. §, 277. §, 523. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Nagy Tamás

A Pécsi Törvényszék

4.P. 21.135/2015/25. szám

A Pécsi Törvényszék a (név) ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - az (név) Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt (alperes neve) Nyrt. alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 190.500,- (egyszázkilencvenezer-ötszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéknél írásban, három példányban - jogi képviselő közreműködésével - előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. § (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél párfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni.

A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.

Tájékoztatja a bíróság a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

2009. június 11. napján a peres felek EURO alapú szabad felhasználású kölcsönszerződést kötöttek egymással jelzáloghitelre, egyenletes részletfizetéssel, tisztán fedezet alapú finanszírozással, 6 hónapos kamatperiódussal (szerződés száma) szerződésszám alatt.

Az alperes a felperes részére a szerződés 1. pontja értelmében 55.458,-EUR összegű kölcsönt nyújtott. A bank alperes a kölcsönt 180 hónap - a kölcsön folyósítását követő 15-étől számított - futamidőre nyújtotta.

A szerződés II/1. pontja szerint a kölcsön folyósításának módja az volt, hogy a felperesnek az alperesnél vezetett lakossági forint bankszámlájára történt meg az egyösszegű átvezetés. A bank a kölcsönt a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott és a bank Hirdetményében hivatkozott számlakonverziós deviza vételi árfolyamom kiszámított euró összegben tartotta nyilván a szerződés szerint. A bank a folyósítási feltételek maradéktalan teljesülése esetén arra vállalt kötelezettséget, hogy 8 munkanapon belül fogja folyósítani a kölcsön összegét. A folyósítás feltétele volt az is többek között, hogy az adós a "Devizafinanszírozás kockázatai" című nyilatkozatot aláírja és az alperes részére benyújtja.

Ez utóbbi nyilatkozat megtételére még a szerződéskötést megelőzően, 2009. május 6. napján került sor. E nyilatkozatban - írásban - tudomásul vette a felperes, hogy az alperes a folyósított kölcsönösszeget a választott devizanemben tartja nyilván és az adós arra vállalt kötelezettséget, hogy a kölcsönt a választott külföldi devizában fizeti vissza. A tájékoztatás szerint "tekintettel arra, hogy a forint és az Ön által választott idegen deviza átváltási aránya - árfolyam - a napi piaci mozgások hatására változhat, felhívjuk a figyelmét, hogy egy esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás-emelkedésnek előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat". A tájékoztatásban szó esett a finanszírozás előnyéről, azaz, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben esik az árfolyama, akkor csökken a finanszírozás forint ellenértéke, de a fordított esetről is, azaz, ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, amelynek az a következménye, hogy növekedik a finanszírozás ellenértéke, azaz a tőkeösszeg és kamatainak megfizetéséhez ebben az esetben magasabb forintösszeg szükséges, tehát ebben az esetben a felvett devizahitel visszafizetéséhez több forintot kell megfelelő devizanemre átváltva felhasználnia az adósnak.

Az adós felperes tájékoztatást kapott arról is ebben a tájékoztatóban, hogy a hitel kamatait a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak (LIBOR, EURIBOR) határozzák meg. Az is rögzítésre került, hogy a kamatláb rendszeres időközönként változik, s a kiválasztott devizanem mindenkori piaci viszonyaihoz fog igazodni. A kamatperiódus alatt tehát egyik határidőtől a következőig a kamatláb változatlan marad annak ellenére is, ha a piaci viszonyokban változás következik be. Az alperesi bank kijelentette e tájékoztatóban, hogy nem tud felelősséget vállalni arra, hogy a piac kedvezőtlen alakulása miatt a felperesnél adott esetben bekövetkező többletterhet átvállalja, különösen nem vállal kötelezettséget arra, hogy tájékoztasson egy esetlegesen bekövetkező kedvezőtlen változásról. A kölcsönszerződésben a felperes aláírásával igazolta a tájékoztató szövege szerint, hogy ennek a finanszírozásnak a kockázatairól világos tájékoztatást kapott, a kockázati összetevőket ismeri és a hitelt ennek ismeretében is fel kívánja venni.

A szerződés a VII. pontjának 2. pontjában külön kitértek arra, hogy azt a banki felvilágosítást, mely szerint a kölcsön vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem EUR forrás, megértette, és ezen információ tudatában is igénybe kívánja venni a szerződésben meghatározott kölcsönösszeget, illetve igényli az EUR nyilvántartást.

A felek a szerződésben meghatározták a kölcsön teljes hiteldíjmutatóját 12,81 %-ban azzal, hogy a devizanemben teljesített fizetések alapján, a szerződéskötés napján érvényes számlakonverziós devizaárfolyam figyelembe vétele mellett került meghatározásra.

A szerződés rögzítette, hogy az adós felperes az igénybe vett kölcsönösszeg után a szerződés alapján kamatot köteles fizetni. A kölcsön kamatlába a folyósítás időpontjában a Hirdetményben megállapított érték volt, melyet az alperes a szerződéskötés napjára vonatkozóan tájékoztató jelleggel közölt akként, hogy a kamatláb évi 10,99 %.