32020L0012[1]

A Bizottság (EU) 2020/12 felhatalmazáson alapuló irányelve (2019. augusztus 2.) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/12 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE

(2019. augusztus 2.)

az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 17. cikke (1) és (4) bekezdésére, 21. cikke (2) bekezdésére és 23. cikke (6) bekezdésére,

mivel:

(1) Az (EU) 2017/2397 irányelv meghatározza az Unió belvízi útjain közlekedő vízi járművek üzemeltetését végző személyek képesítéseinek igazolására vonatkozó feltételeket és eljárásokat. Az igazolás célja a mobilitás elősegítése, a hajózás biztonságának biztosítása, valamint az emberi élet és a környezet védelmének biztosítása.

(2) A képesítések igazolására vonatkozó minimális harmonizált szabványok biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy részletes szabályokat fogadjon el a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre vonatkozó szabványokra, a gyakorlati vizsgákra vonatkozó szabványokra, a szimulátorok jóváhagyására vonatkozó szabványokra és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványokra nézve.

(3) Az (EU) 2017/2397 irányelv 32. cikke szerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság ("CESNI") által kidolgozott szabványokra kell hivatkozni, feltéve, hogy a szóban forgó szabványok elérhetők és naprakészek; hogy ezek a szabványok adott esetben megfelelnek az irányelv mellékleteiben meghatározott bármely alkalmazandó követelménynek; és hogy a CESNI döntéshozatali eljárásában bekövetkezett változások nem veszélyeztetik az Unió érdekeit. A három feltétel teljesült azáltal, hogy a CESNI 2018. november 8-i ülésén elfogadta az első szabványokat a belvízi hajózási szakmai képesítésekre vonatkozóan.

(4) A kompetenciákra vonatkozó szabványoknak meg kell határozniuk a vízi jármű biztonságos üzemeltetéséhez szükséges minimális kompetenciákat, mindezt operatív és vezetői szinten a személyzet tagjai számára, a radar segítségével történő hajózásra jogosult hajóvezetők számára, a tengeri jellegű belvízi utakon való hajózásra jogosultak számára, a személyhajózási szakértők számára és a cseppfolyósított földgáz (LNG) szakértők számára. Minden szükséges kompetenciát a kapcsolódó szükséges ismeretekkel és készségekkel együtt kell meghatározni.

(5) Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok hasonló módon folytathassák le az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében előírt gyakorlati vizsgákat, a gyakorlati vizsgákra vonatkozó szabványokat kell meghatározni. E célból a szabványoknak minden gyakorlati vizsga esetében meg kell határozniuk a konkrét kompetenciákat és a vizsgaszituációkat, beleértve a konkrét pontozási rendszert, valamint a vízi járműre és a parti berendezésekre vonatkozó műszaki követelményeket. A hajóvezetői képesítést megszerezni kívánó azon jelölteknek, akik korábban nem tettek vizsgát operatív szinten, egy kiegészítő modult kell biztosítani, hogy a kapcsolódó felügyelt feladatok elvégzésére való képesség is ellenőrizhető legyen.

(6) Meg kell határozni a szimulátorok jóváhagyására vonatkozó szabványokat annak biztosítása érdekében, hogy a kompetencia értékeléséhez használt szimulátorokat úgy tervezzék meg, hogy az lehetővé tegye a gyakorlati vizsgákra vonatkozó szabványokban előírt kompetenciák ellenőrzését. A szabványoknak ki kell terjedniük a hajókezelő szimulátorok és a radarszimulátorok műszaki és funkcionális követelményeire, valamint az említett szimulátorok adminisztratív jóváhagyására vonatkozó eljárásra.

(7) Az egészségügyi követelmények és a vizsgálati eljárások nemzeti különbségeinek csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy a belvízi hajózásban dolgozó fedélzeti személyzet tagjai számára kiadott orvosi igazolások megbízható jelzői legyenek az általuk végzendő munkára való egészségi alkalmasságuknak, az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványokat kell megállapítani. A szabványoknak meg kell határozniuk azokat a vizsgálatokat, amelyeket az orvosoknak el kell végezniük, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket alkalmazniuk kell a fedélzet személyzet tagjainak munkára való alkalmasságának meghatározása során. Ezeknek ki kell terjedniük azokra a látással, hallással kapcsolatos, illetve fizikai és pszichológiai állapotokra, amelyek a munkára való ideiglenes vagy végleges alkalmatlansághoz vezethetnek, valamint az esetleges mérséklési intézkedésekre és korlátozásokra. A következetesség érdekében a szabványoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által közzétett, a tengerészek orvosi vizsgálataira vonatkozó iránymutatásokon kell alapulniuk, különös tekintettel a parti szolgálatokra alkalmazott feltételekre.

(8) A következetesség és hatékonyság érdekében e felhatalmazáson alapuló irányelv átültetésének dátumát össze kell hangolni az (EU) 2017/2397 irányelv átültetésének dátumaival.

(9) Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint azoknak az információknak, amelyeket a tagállamok az irányelvek átültetésével összefüggésben kötelesek benyújtani a Bizottságnak, világosaknak és pontosaknak kell lenniük. Ez a jelen felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetében is irányadó.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében említett kompetenciákra vonatkozó követelményeket, illetve kapcsolódó ismereteket és készségeket az ezen irányelv I. mellékletében meghatározottak képezik.

2. cikk

Az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati vizsgákra vonatkozó követelményeket az ezen irányelv II. mellékletében meghatározottak képezik.

3. cikk

Az (EU) 2017/2397 irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, a szimulátorok jóváhagyására vonatkozó követelményeket az ezen irányelv III. mellékletében meghatározottak képezik.

4. cikk

Az (EU) 2017/2397 irányelv 23. cikkének (6) bekezdésében említett, az egészségi alkalmasságra vonatkozó követelményeket az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározottak képezik.

5. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2022. január 17-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek még nem ültették át és nem hajtották végre teljes mértékben az (EU) 2017/2397 irányelvet az említett irányelv 39. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdésével összhangban. Ha a tagállam teljes mértékben átülteti és végrehajtja az (EU) 2017/2397 irányelvet, egyidejűleg hatályba lépteti azokat a jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljen, és ennek megtörténtéről értesíti a Bizottságot.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

7. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. augusztus 2-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 345., 2017.12.27., 53. o.

I. MELLÉKLET

A KOMPETENCIÁKRA, VALAMINT A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ ISMERETEKRE ÉS KÉSZSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. AZ ÜZEMELTETÉSI SZINTRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK

1. Hajózás

1.1. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű belvízi utakon történő manőverezésében és kormányzásában. A matróznak valamennyi típusú vízi úton és valamennyi típusú kikötőben képesnek kell lennie erre.

A matróznak képesnek kell lennie különösen a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A vízi jármű üzemeltetése

2.1. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű üzemeltetésében és a fedélzeten tartózkodó személyekkel való törődésben.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2.2. A matróznak képesnek kell lennie a vízi jármű felszerelésének használatára.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

3.1. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a rakomány előkészítésében, elrendezésében és figyelemmel kísérésében a berakodási és kirakodási műveletek során.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3.2. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet az utasoknak történő szolgáltatásnyújtásban, és közvetlen segítséget nyújtson a fogyatékkal élőknek és a csökkent mozgásképességű személyeknek az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és utasításoknak megfelelően (1).

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

4.1. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a tengeri, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai teendőkben az általános műszaki biztonság biztosítása érdekében.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4.2. A matróznak képesnek kell lennie a tengeri, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai berendezéseken szükségessé váló karbantartási munkálatok elvégzésére az általános műszaki biztonság biztosítása érdekében.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

5. Karbantartás és javítás

5.1. A matróz képes segíteni a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű, valamint annak eszközei és felszerelései karbantartásában és javításában.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

6. Kommunikáció

6.1. A matróznak képesnek kell lennie általánosan és szakmailag kommunikálni, beleértve a kommunikációs problémákkal járó helyzetek esetén a szabványosított kommunikációs kifejezések használatára való képességet.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

6.2. A matróznak képesnek kell lennie barátságos viselkedést tanúsítani.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem

7.1. A matróznak képesnek kell lennie a biztonságos munkavégzés szabályainak betartására, meg kell értenie az egészségvédelmi és biztonsági szabályok fontosságát és a környezetvédelem fontosságát.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7.2. A matróznak képesnek kell lennie a fedélzeten történő gyakorlatozás jelentőségének felismerésére, és vészhelyzetek esetén az azonnal cselekvésre.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7.3. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy óvintézkedéseket tegyen a tűzesetek megakadályozására, és megfelelően kell használnia a tűzoltó berendezést.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7.4. A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy feladatait a környezetvédelem fontosságának figyelembevételével hajtsa végre.

A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

II. A VEZETŐI SZINTRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK

0. Felügyelet

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy oktatást biztosítson a fedélzeti személyzet többi tagja részére, és felügyelje az általuk végzett, az (EU) 2017/2397 irányelv II. mellékletének 1. pontjában említett feladatokat, aminek előfeltétele, hogy rendelkezzen az e feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel.

A hajóvezetői képesítést szerezni kívánó személyeknek igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a következő 0.1-7.4. pontban felsorolt kompetenciákkal, kivéve, ha az alábbi lépések egyikét megtették:

- elvégeztek egy jóváhagyott képzési programot, amely az operatív üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapul;

- sikeresen elvégeztek egy közigazgatási hatóság által végzett kompetenciafelmérést, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése volt.

0.1. Hajózás

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

0.2. A vízi jármű üzemeltetése

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

0.3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

0.4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

0.5. Karbantartás és javítás

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

0.6. Kommunikáció

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

0.7. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

1. Hajózás

1.1. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie meghatározni az útvonalat és navigálni a belvízi utakon, ennek részeként képesnek kell lennie arra, hogy kiválassza a legészszerűbb, leggazdaságosabb és ökológiai szempontból legjobb hajózási útvonalat a rakodási és kirakodási célpontok eléréséhez, figyelembe véve az alkalmazandó közlekedési szabályzatot és a belvízi hajózás egyezményes szabályait.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

1.2. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a vízi jármű személyzetére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteinek alkalmazására, ideértve a pihenőidőre és a fedélzeti személyzet összetételére vonatkozó ismereteket is;

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

1.3. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie hajózni és manőverezni, gondoskodva arról, hogy a vízi jármű a belvízi utakon minden körülmények között biztonságosan működjön, azokban a helyzetekben is, amelyeket nagy forgalomsűrűség jellemez, vagy amikor más vízi járművek veszélyes árukat szállítanak, és amelyekben szükséges a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) alapszintű ismerete.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

1.4. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a belvízi utakon bekövetkező hajózási vészhelyzetekre való reagálásra.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A vízi jármű üzemeltetése

2.1. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a belvízi hajóépítésre és az építési módszerekre vonatkozó ismereteknek a különböző típusú vízi járművek üzemeltetéséhez való alkalmazására, és alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelvében említettek szerint (2).

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2.2. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy ellenőrizze és figyelemmel kísérje a kötelező felszereléseket az érvényes vízi jármű bizonyítványban említettek szerint.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

3.1 A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és biztosítsa a rakományoknak az út során történő biztonságos berakodását, elrendezését, rögzítését, kirakodását és gondozását.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3.2. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a vízi jármű stabilitásának megtervezésére és biztosítására.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3.3. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie megtervezni és biztosítani az utasok biztonságos szállítását és ellátásukat az utazás alatt, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

4.1. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze a tengeri, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai munkafolyamatot.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4.2. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy figyelemmel kísérje a főmotorokat, a segédgépeket és berendezéseket.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4.3. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy utasításokat tervezzen és adjon meg a vízi jármű szivattyújával és szivattyúvezérlő rendszerével kapcsolatban.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4.4. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megszervezze a vízi jármű elektrotechnikai eszközeinek biztonságos használatát és alkalmazását, karbantartását és javítását.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4.5. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a műszaki eszközök biztonságos karbantartásának és javításának irányítására.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

5. Karbantartás és javítás

5.1. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a vízi jármű és felszerelései biztonságos karbantartásának és javításának megszervezésére.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

6. Kommunikáció

6.1. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie humánerőforrás-gazdálkodásra, társadalmi felelősségvállalásra, valamint a vízi jármű fedélzetén a munkafolyamatok és a képzés megszervezésére.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

6.2. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie mindenkor biztosítani a jó kommunikációt, beleértve kommunikációs problémákkal járó helyzetek esetén a szabványosított kommunikációs kifejezések használatát.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

6.3 A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a jól kiegyensúlyozott és barátságos munkakörnyezet kialakítására a fedélzeten.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7. Egészségvédelem és biztonság, utasjogok és környezetvédelem

7.1. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie az alkalmazandó jogi követelmények figyelemmel kísérésére és az életvédelem biztosítása érdekében intézkedések tételére.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7.2. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie megóvni a fedélzeten tartózkodó személyek biztonságát és épségét, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7.3. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie vészhelyzeti és kárellenőrzési tervek készítésére, és a vészhelyzetek kezelésére.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7.4. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a környezetvédelem követelményeinek való megfelelés biztosítására.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

III. A TENGERI JELLEGŰ BELVÍZI UTAKON VALÓ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK

1. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie naprakész térképekkel, a hajóparancsnokoknak és a tengerészeknek szóló értesítésekkel és más, a tengeri jellegű vízi utakra jellemző kiadványokkal dolgozni.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie az árapálydátumok, az árapályáramlatok, -időszakok és -ciklusok, az árapályáramlat- és árapály-időpontok, valamint a torkolaton belüli változások használatára.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3. A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie a SIGNI (Signalisation de voies de Navigation Intérieure) és az IALA (International Association of Marine Aids to Navigation and Lighthouse Authorities) rendszer használatára a tengeri jellegű belvízi utakon való biztonságos hajózás érdekében.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

IV. A RADAR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK

1. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket a radar segítségével történő hajózás érdekében az elindulás előtt.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie a radarkijelzés értelmezésére és a radar által szolgáltatott információk elemzésére.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie a különböző eredetű interferenciák csökkentésére.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy radarral hajózzon, figyelembe véve a belvízi hajózásra vonatkozó megállapodott szabályrendszert, és betartva a radarral történő hajózás követelményeit (például a hajók személyzeti vagy műszaki követelményeit) meghatározó szabályozásokat.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

5. A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie olyan konkrét körülmények kezelésére, mint a forgalom sűrűsége, az eszközök meghibásodása, veszélyes helyzetek.

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

V. A SZEMÉLYHAJÓZÁSI SZAKÉRTŐKRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK

1. A szakértőnek képesnek kell lennie az életmentő felszerelések használatának megszervezésére a személyhajók fedélzetén.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A szakértőnek képesnek kell lennie a biztonsági utasításokat alkalmazni és az utasok védelmére a szükséges intézkedéseket általánosságban meghozni, különösen vészhelyzetekben (pl. kiürítés, károsodás, ütközés, megfeneklés, tűz, robbanás vagy egyéb olyan helyzetek, amelyek pánikot kelthetnek), ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3. A szakértőnek képesnek kell lennie az alapszintű angol nyelvű kommunikációra.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4. A szakértőnek meg kell felelnie az 1177/2010/EU rendelet vonatkozó követelményeinek.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

VI. A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ (LNG) SZAKÉRTŐKRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK

1. A szakértőnek képesnek kell lennie biztosítani az üzemanyagként LNG-t használó vízi járművekre vonatkozó jogszabályok és szabványok, valamint más vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások betartását.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A szakértőnek tisztában kell lennie az LNG-vel kapcsolatos, odafigyelést igénylő konkrét pontokkal, képesnek kell lennie felismernie a kockázatokat és kezelni azokat.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

3. A szakértőnek képesnek kell lennie az LNG-vel kapcsolatos rendszerek biztonságos üzemeltetésére.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

4. A szakértőnek képesnek kell lennie biztosítani az LNG rendszer rendszeres ellenőrzését.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

5. A szakértőnek ismernie kell, hogyan lehet biztonságosan és ellenőrzött módon elvégezni az LNG-töltési műveleteket.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

6. A szakértőnek képesnek kell lennie felkészíteni az LNG rendszert a vízi jármű karbantartásához.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

7. A szakértőnek képesnek kell lennie az LNG-vel kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére.

A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:

SZÖVEG HIÁNYZIK

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.).

II. melléklet

A GYAKORLATI VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. A RADAR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ENGEDÉLY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk

A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.

A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk az 1-16. elemeket és a 17-19. elemek legalább egyikét. A vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük.

SzámKompetenciákVizsgaelem
11.1.a hajózási radarberendezések bekapcsolása, beállítása és működésének irányítása;
21.1.a fordulási szögsebességjelző bekapcsolása, beállítása és működésének irányítása;
31.1.a radarkijelzés helyes értelmezése a hatótávolság, a felbontás, a tisztaság, az erősítés, a kontraszt, az egyéb csatlakoztatott készülékek, a középpont és a hangolás beállításával;
41.1.a fordulási szögsebességjelző használata, pl. a fordulási szögsebességnek a vízi jármű maximális fordulási szögsebességével összhangban történő beállításával;
52.1az antenna helyzete és a haladási irány vonal azonosítása a képernyőn, a saját vízi jármű helyzetének, útvonalának és fordulási irányának beállítása, valamint a távolságok és elérés meghatározása;
62.1más közlekedési résztvevők viselkedésének értelmezése (álló vízi járművek, szembejövő vízi járművek és ugyanabban az irányban haladó vízi járművek);
72.2a radar által szolgáltatott információk elemzése – például a haladási irány vonal, a vízszintes irányszög vonal, a hatótávolság gyűrűk és a változó tartományjelző, a cél nyomvonalak, a decentralizálás, a párhuzamos vonalak – és a radarkép elmagyarázása;
83.1a saját vízi járműből eredő zavarok mérséklése az antenna ellenőrzésével, illetve az árnyékok és pl. a rakterek területén előforduló többszörös visszaverődések csökkentésével;
93.2intézkedések meghozatala a környezetből eredő zavarok mérséklésére az eső és a hullámok hatásának csökkentésével, a (pl. hidak miatti) szétszórt képek, a villanyvezetékekből és kábelekből eredő hamis/szellemképek, valamint az árnyékolás és többutas visszaverődési hatások helyes kezelésével;
103.3más hajózási radarberendezésekből eredő zavarok kiküszöbölése interferenciaszűrővel;
114.1.a feladatok megfelelő kiosztása a fedélzeti személyzet tagjai számára;
124.1.a vízi járművet kormányzó személy és a hajózási radarberendezéseket használó személy közötti együttműködés biztosítása a látási viszonyok és a kormányállás jellemzői szerint;
134.1fordulási szögsebességjelzők és belvízi ECDIS vagy hasonló kijelzők radarral együttes használata;
144.1.a rendészeti szabályozásoknak megfelelően történő eljárás korlátozott látási viszonyok között és jó látási viszonyok esetén;
154.1.rádió, hangjelek használata, és megállapodás az útvonalra vonatkozóan a radar által szolgáltatott információk felhasználásával;
164.1.parancsok adása a vízi járművet kormányzó személynek, beleértve a személy előírt ismereteinek és készségeinek ellenőrzését is;
175.1megfelelő intézkedések meghozatala nagy forgalomsűrűség esetén;
185.1megfelelő intézkedések meghozatala az eszközök meghibásodása esetén;
195.1megfelelő reagálás nem egyértelmű vagy veszélyes közlekedési helyzetekben.

2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények

A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.

A radar segítségével hajózó hajóvezető kompetenciájának felmérésére szolgáló gyakorlati vizsgákhoz használt vízi járműveknek meg kell felelniük az ES-TRIN 2017/1 (1) szabvány 7.06. cikkében meghatározott műszaki követelménynek. A vízi járműveknek működőképes belvízi ECDIS rendszerrel vagy az elektronikus térképek megjelenítésére szolgáló hasonló eszközzel felszereltnek kell lenniük.

II. A SZEMÉLYHAJÓZÁSI SZAKÉRTŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk

A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.

A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 14 darab I. kategóriájú elemből legalább 11 elemet, feltéve, hogy: a 16. elem és a 20. elem értékelésére sor kerül.

A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 8 darab II. kategóriájú elemből legalább 7 elemet.

A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.

Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 45 pont összpontszámot el kell érniük.

SzámKompetenciákVizsgaelemekKategória I-II
11.1.a mentőgyűrűk használatának bemutatása az utasok számára;I
21.1.a mentőmellények használatának bemutatása az utasok, a fedélzeti személyzet és a kiszolgáló személyzet tagjai számára, ideértve az azon személyeknek szánt egyedi egyéni életmentő felszereléseket is, akik nem rendelkeznek feladatokkal a biztonsági szolgálati beosztásban;I
31.1.a sekély vízbe, a partra vagy egy másik vízi járműre történő evakuáláshoz szükséges megfelelő felszerelések használatának bemutatása;I
41.1.a szolgálati csónakok használatának bemutatása, beleértve annak motorját és keresőfényeit, vagy az ES-TRIN 2017/1 19.15. pontja szerinti, a szolgálati csónakot vagy a kollektív életmentő felszereléseket helyettesítő platformot az ES-TRIN 2017/1 19.09. cikkének (5)–(7) bekezdése szerint;I
51.1.a megfelelő hordágy használatának bemutatása;I
61.1.az elsősegélykészletek használatának bemutatása;I
71.1.az ES-TRIN 2017/1 19.12. cikkének (10) bekezdése szerinti önálló légzőkészülék készletek és felszereléskészletek és füstvédő csuklyák, vagy ezek valamely kombinációja használatának bemutatása;I
82.1.a jelen tábla 1–7. számú sorában említett felszerelések felülvizsgálati intervallumainak ellenőrzése és figyelemmel kísérése;II
92.1.az elsősegélykészleteket, önálló légzőkészülék készleteket, felszereléskészleteket és füstvédő csuklyákat használó személyek szükséges képesítéseinek ellenőrzése és figyelemmel kísérése;II
102.1.az életmentő eszközök megfelelő elhelyezése és kiosztása;I
112.3.a csökkent mozgásképességű utasok számára hozzáférhető területek azonosítása;II
121.1.az életmentő felszerelések használatának bemutatása csökkent mozgásképességű utasok számára;I
132.1a biztonsági szolgálati beosztás és biztonsági terv elemeinek elmagyarázása;II
142.1.feladatok kiosztása a kiszolgáló személyzet részére a biztonsági szolgálati beosztás és a biztonsági terv alapján;II
152.3feladatok kiosztása a kiszolgáló személyzet részére a csökkent mozgásképességű utasok számára biztosított megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel és biztonsági szolgálati beosztás tervezésével kapcsolatban;II
162.3képzések és oktatások szervezése csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. melléklete szerint;I
172.2az utasterület evakuálásának megszervezése, elmagyarázva az ütközés, a megfeneklés, a füst és a tűz esetére vonatkozó megteendő konkrét intézkedéseket;I
182.2.a kezdődő tűz oltása, illetve a vízálló és tűzálló ajtók kezelése;I
192.2.a szükséges információknak a hajóvezető, az utasok és a külső mentőcsapatok számára történő megadása egy szimulált vészhelyzetben;II
203.1az alapfokú angol szókincs használata és a szavak kiejtése oly módon, amely alkalmas arra, hogy az utasokat és a kiszolgáló személyzetet szokásos helyzetekben eligazítsa, vészhelyzetek esetén pedig figyelmeztesse és vezesse;I
214.1az utasok alkalmazandó jogainak elmagyarázása;I
224.1megfelelő eljárások bevezetése a hozzáférés biztosítása és az utasoknak professzionális segítség nyújtása érdekében az 1177/2010/EU rendelet szerint.II

2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre és parti berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények

Az értékelés helyét el kell látni a személyhajókon rendszeresített életmentő felszerelésekkel, amelyek a 2. vizsgálati elem bemutatásához szükségesek, beleértve a kabinos hajókon rendszeresített különleges életmentő felszereléseket is az alkalmazandó ES-TRIN 2017/1 szerint. El kell látni biztonsági szolgálati beosztással és biztonsági tervvel, amely megfelel az ES-TRIN 2017/1 szabványnak, valamint megfelelő helyiségekkel és berendezésekkel, amelyek segítségével értékelhető az evakuálás megszervezésére való képesség, valamint a tűzoltási tevékenység és a tűz esetén tanúsított reakció.

A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.

III. A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ (LNG) SZAKÉRTŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk

A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 11 darab I. kategóriájú elemből legalább 9 elemet.

A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 7 darab II. kategóriájú elemből legalább 5 elemet.

A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.

Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes értékelt elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 30 pont összpontszámot el kell érniük.

SZÖVEG HIÁNYZIK

2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre és parti felszerelésekre vonatkozó műszaki követelmények

A vízi járművet és a parti felszereléseket el kell látni a következőkkel:

1. Az értékeléshez használt dokumentáció, például:

1.1. Biztonsági szolgálati beosztás (beleértve a biztonsági tervet és a biztonsági utasításokat) az ES-TRIN 2017/1 30.03. cikke szerint,

1.2. Kockázatértékelés az ES-TRIN 2017/1 8. melléklete I. szakaszának 1.3. cikke szerint,

1.3. Az ES-TRIN 2017/1 30.01. cikkének (5) bekezdése által előírt minden egyéb dokumentum, beleértve az ES-TRIN 2017/1 8. melléklete I. szakaszának 1.4.9. pontja szerinti részletes üzemeltetési kézikönyvet,

2. Az LNG használatához szükséges speciális rendszerek

2.1. LNG-töltési rendszer, beleértve egy üzemanyagtöltő állomást,

2.2. LNG elszigetelő rendszer,

2.3. LNG csőrendszer,

2.4. gázellátó rendszer,

2.5. gázelőkészítő rendszer,

3. megfelelő gépház,

3.1. szellőztetőrendszer,

3.2. szivárgásgátló és -elhárító rendszer,

3.3. felügyeleti és biztonsági rendszer és

3.4. a további tűzoltórendszerek.

A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.

IV. A HAJÓVEZETŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI

1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk

A vizsga két részből áll: az első az utazás megtervezését, a második az utazás megvalósítását foglalja magában. Az utazás megvalósításának értékelését egyetlen alkalommal kell elvégezni. A vizsga mindkét része több elemből áll.

Olyan hajóvezetők számára, akik nem teljesítettek valamely üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapuló jóváhagyott képzési programot, és nem teljesítettek valamely közigazgatási hatóság által végzett kompetenciafelmérést sem, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése volt, a követelmények kiegészülnek az V. szakaszban megállapított szabványokban meghatározott speciális elemekkel (felügyelettel kapcsolatos kiegészítő modul a hajóvezető képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga keretében).

A tartalom tekintetében a vizsgának meg kell felelnie a következő követelményeknek:

Utazástervezés

A vizsga utazástervezésre vonatkozó része az 1. függelékben lévő táblázatban felsorolt elemekből áll. Az elemek I. és a II. kategóriába vannak besorolva, fontosságuk szerint. Minden egyes kategóriából 10 elemet kell kiválasztani az adott listából, és a vizsga során el kell végeztetni.

Utazás megvalósítása

A vizsgázóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek egy utazás megvalósítására. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a vizsgázók saját maguk kezeljék a vízi járművet. Az értékelendő egyedi elemeket a 2. függelékben található táblázat tartalmazza, és - az utazástervezéssel ellentétben - mindegyiket mindig értékelni kell.

A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.

1. függelék

A vizsga utazástervezésre vonatkozó részének tartalma

Minden kategóriában 10 elemet kell értékelni. A vizsgázók maximális eredményként legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.

Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes értékelt elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 60 pont összpontszámot el kell érniük.

Sz.KompetenciákVizsgaelemekKategória I-II
11.1.1hajózás az európai belvízi utakon, beleértve a zsilipeket és hajólifteket az ügynökkel kötött hajózási megállapodások szerint;I
21.1.3a vízi jármű üzemeltetése gazdasági és ökológiai szempontjainak figyelembevétele annak érdekében, hogy a vízi járművet hatékonyan és a környezetet tiszteletben tartva használják;II
31.1.4a műszaki szerkezeteknek és a vízi utak profiljainak figyelembevétele, illetve óvintézkedések alkalmazása;I
41.2.1a vízi jármű biztonságához szükséges személyzeti feltételek biztosítása az alkalmazandó szabályoknak megfelelően;I
51.3.3a vízi járműre történő biztonságos beszállás biztosítása;II
62.1.1a belvízi hajóépítés és felépítés elveinek figyelembevétele;II
72.1.2a vízi járművek építési módszereinek és a vízben való viselkedésüknek megkülönböztetése, különösen a stabilitás és a szilárdság tekintetében;II
82.1.3a vízi jármű szerkezeti részeinek megértése, a károk elhárítása és elemzése;II
92.1.4a vízi jármű vízzáró integritásának védelmére szolgáló intézkedés meghozatala;I
102.2.1a vízi jármű felszerelése funkcióinak megértése;II
112.2.2a rakomány és az utasok szállítására vonatkozó különleges előírások figyelembevétele;I
123.1.1a rakományok szállítására vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szabályozások, kódexek és szabványok megértése;II
133.1.2rakományelrendezési terv megalkotása, beleértve a rakományok berakodására és a ballasztrendszerekre vonatkozó ismereteket, a hajótest feszültségének elfogadható határértékek között tartása érdekében;I
143.1.3.a berakodási és kirakodási eljárások irányítása a biztonságos szállításra tekintettel;I
153.1.4a különböző áruknak és azok jellemzőinek megkülönböztetése annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék és biztosítsák az áruk biztonságos berakodását a rakományelrendezési tervben meghatározottak szerint;II
163.2.1a rakományoknak és a rakományműveleteknek a hosszanti úszáshelyzetre és a stabilitásra gyakorolt hatásának figyelembevétele;I
173.2.2a vízi jármű tényleges tonnatartalmának ellenőrzése, stabilitási és hosszanti úszáshelyzeti rajzok és feszültségszámítási berendezések használata, beleértve az ADB-t (Automatic Data-Base, automatikus adatbázis) is a rakományelrendezési terv ellenőrzésére;I
183.3.1az utasok szállítására vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szabályozások, kódexek és szabványok megértése;II
193.3.2a (biztonsági) riadótervben rögzített biztonsági gyakorlatok megszervezése és figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy biztosítsák a biztonságos viselkedést a lehetséges veszélyhelyzetekben;II
203.3.3kommunikáció az utasokkal a vészhelyzetek során;I
213.3.4az utasok elől elzárt területekre vonatkozó fedélzeti kockázatelemzés meghatározása és figyelemmel kísérése, valamint hatékony fedélzeti védelmi rendszer összeállítása az illetéktelen belépés megakadályozása érdekében;II
223.3.5az utasok által adott jelentések elemzése (azaz előre nem látható események, becsületsértés, vandalizmus), hogy azokra megfelelően reagáljanak;II
23.4.4.1a fedélzeten lévő elektromos és elektronikus eszközök esetleges károsodásának megakadályozása;II
244.5.3a műszaki és belső dokumentációk értékelése;II
255.1.1a személyzet tagjai biztonságos viselkedésének biztosítása az anyagok és adalékanyagok felhasználása tekintetében;II
265.1.2munkautasítások meghatározása, figyelemmel kísérése és biztosítása annak érdekében, hogy a személyzet tagjai képesek legyenek önállóan elvégezni a karbantartási és javítási munkálatokat;II
275.1.3egészségüggyel és környezetvédelemmel kapcsolatos anyagok és eszközök beszerzése és ellenőrzése;II
285.1.4annak biztosítása, hogy a sodronyokat és köteleket a gyártó előírásainak és rendeltetésüknek megfelelően használják;II
296.3.2nemzeti, európai és nemzetközi szociális jogszabályok alkalmazása;II
306.3.3az alkohol- és kábítószer-fogyasztásra vonatkozó szigorú tilalom betartatása, a szabályok megsértése esetén megfelelő módon történő reagálás, felelősségvállalás és a nem megfelelő viselkedés következményeinek elmagyarázása;II
316.3.4a fedélzeten az étkeztetésnek és az ételek elkészítésének megszervezése;II
327.1.1a nemzeti és nemzetközi jogszabályok alkalmazása és megfelelő intézkedések meghozatala az egészségvédelem és a balesetek megelőzése érdekében;II
337.1.2a vízi jármű bizonyítványa, illetve a vízi járművel és annak működésével kapcsolatos más dokumentumok érvényességének ellenőrzése és figyelemmel kísérése;I
347.1.3a biztonsági előírások betartása minden munkafolyamat során a vonatkozó biztonsági intézkedések alkalmazásával a balesetek elkerülése érdekében;I
357.1.4a zárt terek tisztításához szükséges összes biztonsági intézkedés ellenőrzése és figyelemmel kísérése, mielőtt a személyzet kinyitná, belépne és megkezdené a zárt terek tisztítását;II
367.2.5az életmentő felszereléseknek és a személyi védőfelszerelések helyes alkalmazásának ellenőrzése;II
377.3.1különböző típusú vészhelyzetekre vonatkozó mentési tervek készítésének kezdeményezése;II
387.4.1óvintézkedések meghozatala a környezetszennyezés megelőzése érdekében, és a vonatkozó felszerelések használata;II
397.4.2környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása;II
407.4.3a felszerelések és az anyagok gazdaságos és környezetbarát módon történő felhasználása.II

2. függelék

A vizsga utazásmegvalósításra vonatkozó részének tartalma

A vizsga ezen részében felsorolt összes elemet értékelni kell. A vizsgázónak minden egyes elemnél a maximális 10 pontból legalább 7 pontot el kell érne.

Sz.KompetenciákVizsgaelemek
11.1.1Hajózás és a vízi járművel való manőverezés a helyzetnek és a hajózási jogszabályok előírásainak megfelelően (az aktuális sebesség és irány, a víz mélységének és a megrakodott állapotban való merülésnek ellenőrzése, a hajógerinc alatti biztonságos távolság, a forgalom sűrűsége, a más vízi járművekkel való kölcsönhatás stb. függvényében);
21.1.4A belvízi vízi jármű kikötése és az azzal való elindulás a helyes és megfelelő módon, a jogszabályi és/vagy biztonsági előírásoknak megfelelően;
31.1.5A navigációs segédeszközök újrabeállítása vagy alaphelyzetbe állítása szükség esetén;
41.1.5A navigációs segédeszközök által szolgáltatott, a hajózás szempontjából releváns összes információ összegyűjtése és felhasználása a vízi jármű kezeléséhez;
51.1.6A szükséges eszközök bekapcsolása a kormányállásban (navigációs segédeszközök, mint például a belvízi AIS, a belvízi ECDIS), és azok beállítása;
62.2.2Annak ellenőrzése, hogy a vízi jármű az előírásoknak megfelelően készen áll-e az utazásra, és hogy a rakomány és egyéb tárgyak a szabályozásoknak megfelelően biztonságosan rögzítve vannak-e;
74.2.2A hajózás során megfelelő reagálás a meghibásodásokra (amelyeket adott esetben szimulálni kell) (pl. a hűtővíz hőmérsékletének emelkedése, a motorolajnyomás csökkenése, a főgép(ek) meghibásodása, a kormánylap meghibásodása, a rádiós kommunikáció zavara, a rádiótelefon-készülék meghibásodása, más vízi járművek nem egyértelmű manőverezése), döntés a következő lépésekről, illetve a karbantartási munkákkal kapcsolatos megfelelő intézkedések megszervezése vagy megtétele a biztonságos hajózás biztosítása érdekében;
85.1.2A vízi jármű olyan módon történő kezelése, hogy előre számoljanak a baleset lehetőségével, illetve elkerüljék a szükségtelen elhasználódást és kopást; a rendelkezésre álló jelzőrendszerek gyakori ellenőrzése;
96.1.1Speciális kommunikáció létesítése a személyzet tagjaival (fedélzeti kommunikáció) a különböző manőverekkel kapcsolatban, valamint a személyzet megbeszéléseinek részeként (pl. eligazítások), vagy olyan személyekkel, akikkel együttműködésre van szükség (minden rádiós kommunikációs hálózat használatával);
106.2.2Kommunikáció az érintett személyekkel (a fedélzeten) és más szereplőkkel (szektorforgalmi központ, más vízi járművek stb.) ezen tevékenységek során a szabályoknak megfelelően (hálózatok, vízi utak a megtett útvonal mentén): rádiótelefon, telefon használata;
117.3.3Vészhelyzet kezelése (amelyet adott esetben szimulálni kell – például ember a vízben, műszaki meghibásodásból eredő incidens, tűz a fedélzeten, veszélyes anyagok kiömlése, lékesedés) azonnali és körültekintő mentési és/vagy kárelhárítási manőverek vagy intézkedések útján. Az érintett személyek és az illetékes hatóságok értesítése és tájékoztatása vészhelyzet esetén;
127.3.4Kommunikáció az érintett személyekkel üzemzavarok esetén (a fedélzeten) és más résztvevőkkel (rádiótelefon, telefon használata) a problémák megoldása érdekében.

2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények

A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.

V. A HAJÓVEZETŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KERETÉBEN VÉGZETT, FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ MODULRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Olyan vizsgázók, akik nem teljesítettek valamely üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapuló jóváhagyott képzési programot, és nem teljesítettek valamely közigazgatási hatóság által végzett kompetenciafelmérést sem, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség, kötelesek teljesíteni ezt a modult.

A hajóvezető képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga követelményein túl az alábbi követelményeknek is meg kell felelni.

1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk

A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 25 darab I. kategóriájú elemből legalább 20 elemet.

A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 12 darab II. kategóriájú elemből legalább 8 elemet.

A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.

Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 40 pont összpontszámot el kell érniük.

Sz.KompetenciákVizsgaelemekKategória I-II
10.1.1a fedélzeten rendelkezésre álló anyagok, például csörlők, bakok, kötelek és sodronyok használata a vonatkozó munkabiztonsági intézkedések figyelembevételével, beleértve az egyéni védőeszközök és mentőeszközök használatát;I
20.1.2tolt bárkák kötelékeinek felcsatolása és lecsatolása a szükséges berendezések és anyagok felhasználásával;I
30.1.2a fedélzeten rendelkezésre álló felszereléseknek és anyagoknak a felcsatolási műveletekhez való felhasználása, a vonatkozó munkabiztonsági intézkedések figyelembevételével, beleértve az egyéni védőeszközök és mentőeszközök használatát;I
40.1.3horgonyzási manőverek bemutatása;I
50.1.3a fedélzeten rendelkezésre álló felszereléseknek és anyagoknak a horgonyzási műveletekhez való felhasználása, a vonatkozó munkabiztonsági intézkedések figyelembevételével, beleértve az egyéni védőeszközök és mentőeszközök használatát;I
60.1.4a vízi jármű vízzáróságának biztosítása;I
70.1.4az ellenőrzőlista szerinti munkák elvégzése a fedélzeten és a lakóterekben, mint például a nyílások és rakterek vízszigetelése és biztosítása;I
80.1.5az alkalmazandó eljárásoknak a fedélzeti személyzet tagja számára történő elmagyarázása és bemutatása a zsilipeken, gátak mellett és hidak alatt történő áthaladás során;II
90.1.6a vízi jármű nappali és éjszakai jelölési rendszerének, jeleinek és hangjelzéseinek kezelése és karbantartása;I
100.3.3a berakodott vagy kirakodott rakomány mennyiségének meghatározására szolgáló módszerek használata;II
110.3.3a folyékony rakomány mennyiségének kiszámítása a szondák vagy tartálytáblázatok, illetve mindkettő segítségével;II
120.4.1a gépházban lévő gépek üzemeltetése és irányítása az eljárásokat követve;I
130.4.1a fenékvíz- és ballasztrendszer biztonságos működésének, üzemeltetésének és karbantartásának elmagyarázása, beleértve a következőket: az átszivattyúzási műveletekkel kapcsolatos incidensek bejelentése, illetve képesség a tartályokban lévő folyadékszintek helyes mérésére és jelentésére;II
140.4.1a motorok üzemeltetést követő leállítási műveleteinek előkészítése és végrehajtása;I
150.4.1a fenékvíz-, a ballaszt- és a rakományszivattyúzó rendszerek üzemeltetése;I
160.4.1hidraulikus és pneumatikus rendszerek használata;I
170.4.2kapcsolótábla használata;I
180.4.2partiáram-ellátás használata;I
190.4.3biztonságos munkavégzési eljárások alkalmazása a motorok és berendezések karbantartása vagy javítása során;I
200.4.5a szivattyúk, csővezetékrendszerek, fenékvíz- és ballasztrendszerek karbantartása és gondos kezelése;II
210.5.1az összes lakóterület és a kormányállás megtisztítása, valamint a háztartásnak a higiéniai szabályok betartásával történő megfelelő vezetése, beleértve a saját lakóhelyiségért való felelősségvállalást;II
220.5.1a gépháznak és a motoroknak a megfelelő tisztítószerekkel történő megtisztítása;I
230.5.1a vízi jármű külső részeinek, a hajótestnek és a fedélzetnek a megfelelő sorrendben, a megfelelő anyagok használatával történő megtisztítása és konzerválása a környezetvédelmi szabályok szerint;II
240.5.1a vízi jármű gondos kezelése és a háztartási hulladéknak a környezetvédelmi szabályok szerint történő ártalmatlanítása;II
250.5.2az összes műszaki berendezés műszaki utasításoknak megfelelő gondos kezelése és karbantartása, valamint a karbantartási programok (beleértve a digitálisakat is) alkalmazása;I
260.5.3a kötelek és sodronyok biztonságos használata és tárolása a biztonságos munkavégzési gyakorlatok és szabályok szerint;II
270.5.4sodronyok és kötelek fonása, csomók alkalmazása azok rendeltetése szerint, továbbá a sodronyok és kötelek karbantartása;I
280.6.1a szükséges műszaki és hajózási kifejezések, valamint a szabványosított kommunikációs kifejezésekben előforduló, szociális szempontokkal kapcsolatos kifejezések használata;I
290.7.1a fedélzeten előforduló kockázatokkal kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzése;I
300.7.1olyan tevékenységek megakadályozása, amelyek kockázatot jelenthetnek a személyzetre vagy a vízi járműre nézve;I
310.7.2egyéni védőeszközök használata;I
320.7.3az úszástudás mentési műveletek céljára történő alkalmazása;II
330.7.3mentőfelszerelések használata mentési műveletek esetén, valamint az áldozatok mentése és szállítása;II
340.7.4a menekülési útvonalak szabadon tartása;II
350.7.5vészhelyzeti kommunikációs és riasztórendszerek és berendezések használata;I
360.7.6, 0.7.7a különböző tűzoltási módszerek alkalmazása, valamint az oltókészülékek és az állandó berendezések használata;I
370.7.8orvosi elsősegély nyújtása.I

2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.

A gyakorlati vizsgának helyet adó vízi járműre vonatkozó minimumkövetelmények

(1) A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket meghatározó európai szabványok (European Standards laying down Technical Requirements for Inland Navigation vessels) elérhetők itt: https://www.cesni.eu.

III. MELLÉKLET

A SZIMULÁTOROK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. A BELVÍZI HAJÓZÁSBAN A HAJÓKEZELŐ ÉS RADARSZIMULÁTOROKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI ÉS FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK

SZÖVEG HIÁNYZIK

II. A HAJÓKEZELŐ SZIMULÁTOROK ÉS A RADARSZIMULÁTOROK JÓVÁHAGYÁSÁNAK ADMINISZTRATÍV ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

I. Az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett vizsgákban használt szimulátorok jóváhagyási eljárása

1. A kompetenciák értékelésére szimulátorokat használó szervezetnek jóváhagyási kérelmet kell benyújtani a tagállam illetékes hatóságához,

a) meghatározva, hogy melyik kompetenciaértékeléshez kívánja engedélyeztetni a szimulátort, azaz a hajóvezetői képesítő bizonyítvány megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (hajókezelő szimulátor), vagy a radar segítségével történő hajózásra érvényes különleges engedély megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (radarszimulátor), vagy mindkettőhöz;

b) jelezve, hogy a szimulátor biztosítja a szimulátorokra vonatkozó szabványban vagy szabványokban említett minimális technikai és funkcionális követelményeknek való megfelelést.

2. Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a szimulátorokra vonatkozó szabványban megadott minimális technikai és funkcionális követelményeket az egyes elemek vizsgálati eljárásának megfelelően ellenőrizzék. E feladat elvégzéséhez az illetékes hatóság a képzési programot végző szervtől független szakértőket vesz igénybe. A szakértők minden egyes tétel esetén dokumentálják a megfelelőségi ellenőrzését. Ha a vizsgálati eljárások megerősítik a követelmények teljesülését, az illetékes hatóság jóváhagyja a szimulátort. A jóváhagyásban meg kell határozni, hogy a szimulátort melyik konkrét kompetenciaértékeléshez engedélyezik.

II. Értesítés a jóváhagyásról és minőségi szabványok rendszeréről

1. A szimulátorok jóváhagyására illetékes hatóságnak értesítenie kell a szimulátor jóváhagyásáról az Európai Bizottságot és minden érintett nemzetközi szervezetet, megjelölve legalább az alábbiakat:

a) a szimulátort melyik kompetenciaértékeléshez engedélyezték, azaz a hajóvezetői képesítő bizonyítvány megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (hajókezelő szimulátor), vagy a radar segítségével történő hajózásra érvényes különleges engedély megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (radarszimulátor), vagy mindkettőhöz;

b) a szimulátor üzemeltetőjének neve;

c) a képzési program neve (adott esetben);

d) a képesítő bizonyítványokat kiadó szerv, a különleges engedélyek vagy gyakorlati vizsga bizonyítványok;

e) a szimulátor jóváhagyása hatálybalépésének, visszavonásának vagy felfüggesztésének dátuma.

2. Az (EU) 2017/2397 irányelv 27. cikkében említett minőségértékelési és minőségbiztosítási rendszer céljára az illetékes hatóságok megőrzik az I.1. szakasz a) pontjában meghatározott kérelmeket és az I.2. szakaszban meghatározott dokumentációt.

(1) A cél vízi járművet teljes mértékben a szimulátor irányítja, és mozgása sokkal egyszerűbb lehet, mint egy saját vízi járműé.

(2) A saját vízi jármű olyan objektum a szimulátorban, amelyet teljes egészében ember irányít, és amely vizuálisan megjeleníti a szituációt.

IV. MELLÉKLET

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI KRITÉRIUMOK ORVOSI KEZELÉSRE SZORULÓ ÁLLAPOTOK ESETÉBEN (ÁLTALÁNOS ALKALMASSÁG, LÁTÁS ÉS HALLÁS)

Bevezetés

A vizsgáló orvosnak szem előtt kell tartania, hogy nem lehet olyan átfogó listát készíteni az alkalmassági feltételekről, amelyek az összes lehetséges körülményt, illetve azok megjelenési módjának és prognózisának összes változatát tartalmazzák. A táblázatban elfogadott megközelítés alapjául szolgáló elveket gyakran ki lehet terjeszteni olyan állapotra is, amelyre a táblázat nem tér ki. Orvosi kezelésre szoruló állapotok fennállása esetén az alkalmasságra vonatkozó döntések a gondos klinikai vizsgálattól és elemzéstől függnek, és a következő pontokat kell figyelembe venni, amikor alkalmasságra vonatkozó döntést hoznak:

• A fizikai és pszichológiai alkalmasságból álló egészségi alkalmasság azt jelenti, hogy a személy nem szenved olyan betegségben vagy fogyatékosságban, amelynek eredményeképpen a belvízi jármű fedélzetén szolgáló személy nem képes a következők bármelyikére:

a) a vízi jármű működtetéséhez szükséges feladatok végrehajtása,

b) a rábízott feladatok bármikor történő végrehajtása,

c) a környezet helyesen történő érzékelése.

• A felsorolt orvosi kezelésre szoruló állapotok gyakori példák azokra, amelyek miatt a személyzet tagjai alkalmatlannak minősülhetnek. A lista felhasználható arra is, hogy meghatározzák az alkalmasságra vonatkozó megfelelő korlátozásokat. A megadott feltételek csak útmutatást adhatnak az orvosoknak, és nem helyettesíthetik a megalapozott orvosi megítélést.

• A belvízi utakon végzett munkára és folytatott életvitelre gyakorolt hatások nagymértékben eltérőek lehetnek, az egyes állapotok természetes előtörténetétől és a kezelés terjedelmétől függően. Az alkalmassá nyilvánításhoz az állapotról rendelkezésre álló tudást és az állapotnak az adott egyénnél tapasztalható jellemzőre vonatkozó értékelést kell felhasználni.

• Amennyiben az egészségi alkalmasság nem bizonyítható teljes mértékben, a hajózás egyenértékű biztonságosságának feltétele mellett mérséklési intézkedések és korlátozások határozhatók meg. A mérséklési intézkedések és korlátozások listája felvételre kerül a jelen szöveghez tartozó megjegyzések közé. Szükség esetén ezen mérséklési intézkedésekre és korlátozásokra hivatkozások történnek az egészségügyi alkalmassági kritériumok leírásaiban.

A táblázat szerkezete a következő:

1. oszlop: A betegségek WHO szerinti nemzetközi osztályozása, 10. revízió (ICD-10, magyar rövidítése BNO-10). A felsorolt kódok az elemzés és különösen az adatok nemzetközi összeállításának segédeszközét képezik.

2. oszlop: Az állapot vagy állapotcsoport hétköznapi neve, rövid megjegyzéssel annak a belvízi utakon végzett munkára való jelentőségéről.

3. oszlop: Azon egészségügyi alkalmassági kritériumok, amelyek a következő döntés meghozatalához vezetnek: alkalmatlanság.

4. oszlop: Azon egészségügyi alkalmassági kritériumok, amelyek a következő döntés meghozatalához vezetnek: képes arra, hogy bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat.

Két függeléke van:

1. függelék A H 0059 diagnosztikai kód alatt meghatározott látásra vonatkozó feltételek

2. függelék A H 68-95 diagnosztikai kód alatt meghatározott hallásra vonatkozó feltételek.

SZÖVEG HIÁNYZIK

1.függelék

A H 0059 diagnosztikai kód alatt meghatározott látásra vonatkozó feltételek

Minimális látási feltételek:

1. Nappali látásélesség:

Mindkét szem együttes látásélessége vagy a jobb látású szem látásélessége korrekcióval vagy anélkül 0,8-nál nagyobb vagy azzal egyenlő. Monokuláris látás elfogadható.

A nyilvánvaló kettős látás (mozgékonyság), amelyet nem lehet korrigálni, nem fogadható el. Monokuláris látás esetén: a jó szem normális mozgékonysága.

A 01*** korlátozás feltüntethető.

2. Látás hajnalban és szürkületkor:

Vizsgálni kell zöldhályog, retinarendellenességek vagy a közeg átlátszatlansága esetén (pl. szürkehályog). Kontrasztérzékenység 0,032 cd/m2-nél vakító fény hiányában; 1:2,7 vagy annál jobb vizsgálati eredmény a mezoteszttel vizsgálva.

3. Látómező:

A vízszintes látómezőnek legalább 120 fokosnak kell lennie. A kiterjesztésnek legalább 50 foknak kell lennie balra és jobbra és 20 foknak felfelé és lefelé. A látómező középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.

Legalább az egyik szemnek meg kell felelnie a látásélesség szabványának, és a látómezejében nem lehetnek patológiás szigetszerű látótérkiesések. Szemorvos által végzett hivatalos vizsgálat kötelező, ha a kezdeti vizsgálat során bármilyen rendellenességet észlelnek, illetve zöldhályog vagy retinadisztrófia esetén.

4. A fedélzeti személyzet hajózási feladatokat ellátó tagjainak színérzékelése:

A színérzékelés megfelelőnek tekinthető, ha a jelölt az Ishihara 24 lemezes kiadású tesztet legfeljebb két hibával teljesíti. Ha a jelölt nem teljesíti ezt a tesztet, az említett jóváhagyott alternatív vizsgálatok egyikét kell elvégezni. Kétség esetén anomaloszkópos vizsgálatot kell végezni. Az anomális hányadosnak 0,7 és 1,4 között kell lennie, és ezáltal normális trikromáciát kell mutatnia.

Az Ishihara lemezek jóváhagyott alternatív tesztjei:

a) Velhagen/Broschmann (eredmény legfeljebb két hibával);

b) Kuchenbecker-Broschmann (legfeljebb két hiba);

c) HRR (minimális eredmény: "enyhe");

d) TMC (minimális eredmény: "másodfokú");

e) Holmes Wright B (eredmény legfeljebb 8 hibával a kicsinél);

f) Farnsworth Panel D 15 teszt (minimális eredmény: legfeljebb egy diametrikus keresztezés a színek elrendezésének diagramjában);

g) Colour Assessment and Diagnosis (CAD) teszt (eredmény legfeljebb négy CAD egységgel).

A Tanács 96/50/EK (1) irányelvének megfelelően kibocsátott hajóvezetői bizonyítványok jogosultjai, akiknek a színérzékelésére vonatkozó anomális hányados 0,7 és 3,0 között van, alkalmasnak tekintendők, ha bizonyítványukat 2004. április 1. előtt adták ki.

Szűrőüveg használata a színérzékelés optikai korrekciójához - például színezett kontaktlencsék és szemüvegek használata - nem megengedett.

2.függelék

A H 68-95 diagnosztikai kód alatt meghatározott hallásra vonatkozó feltételek

Minimális hallási feltételek

A hallás megfelelőnek tekintendő, ha a halláscsökkenés átlagos értéke mindkét fülön, hallókészülékkel vagy anélkül nem haladja meg a 40 dB-t az 500, 1000, 2000 és 3000 Hz frekvenciákon. Ha a 40 dB értéket túllépik, a hallást akkor is megfelelőnek kell tekinteni, ha egy ISO 8253-1:2010 szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű audiométerrel végzett hallásvizsgálaton a jelölt megfelel.

A 02*** korlátozás feltüntethető.

A táblázathoz és a függelékekhez fűzött megjegyzések:

* Ismétlődési arányok:

Ahol a "nagyon alacsony" és "alacsony" kifejezéseket használják az ismétlődés fokozott valószínűségére. Ezek lényegében klinikai megítélések, de bizonyos állapotok esetében kvantitatív bizonyítékok állnak rendelkezésre az ismétlődés valószínűségére vonatkozóan. Ahol ilyen rendelkezésre áll - pl. rohamok és szívvel kapcsolatos események esetében -, ez további vizsgálatok szükségességére utalhat abból a célból, hogy meghatározzák az ismétlődés fokozott valószínűségét az egyén esetében. Kvantitatív ismétlődési szintek megközelítőleg:

nagyon alacsony: ismétlődési arány kevesebb, mint 2 % évente;

alacsony: ismétlődési arány 2-5 % évente.

** Felnőttkori asztma:

Az asztma fennállhat gyermekkortól kezdve, vagy kezdődhet 16 éves kor fölött. Az asztma felnőttkorban történő kialakulásának számos belső és külső oka van. A késői belépő felnőtteknél, akiknél az előzményekben előfordult felnőttkorban kialakuló asztma, meg kell vizsgálni a specifikus allergének, köztük a foglalkozási asztmát okozó allergének szerepét. A kevésbé specifikus kiváltó okokat - mint a hideg, a testmozgás és a légúti fertőzés - szintén figyelembe kell venni. Mindegyik befolyásolhatja a belvizeken végzett munkára való alkalmasságot.

Enyhe időszakos asztma - enyhe zihálással jellemzett, ritkán előforduló epizódok, amelyek kéthetente egynél ritkábban fordulnak elő, és könnyedén és gyorsan enyhülnek béta-agonista inhalátor használatával.

Enyhe asztma: zihálással jellemzett gyakori epizódok, amelyek béta-agonista inhalátor alkalmazását, vagy kortikoszteroid inhalátor bevezetését igénylik. A rendszeresen inhalált szteroidok (vagy szteroid/hosszú hatású béta-agonisták) szedése hatékonyan kiküszöbölheti a tüneteket és a béta-agonista kezelés szükségességét.

Testmozgás kiváltotta asztma: zihálással és légszomjjal jellemzett epizódok, amelyeket - különösen hidegben végzett - testmozgás vált ki. Az epizódok hatékonyan kezelhetők inhalált szteroidokkal (vagy szteroid/hosszú hatású béta-agonistával) vagy más szájon át szedett gyógyszerekkel.

Mérsékelt asztma: zihálással jellemzett gyakori epizódok az inhalált szteroid (vagy szteroid/hosszú hatású béta-agonista) kezelés rendszeres alkalmazása ellenére, amely gyakori béta-agonista inhalátoros kezelés folyamatos használatát, illetve más gyógyszerek hozzáadását igényli, alkalmanként szájon át szedett szteroidok alkalmazása szükséges.

Súlyos asztma: zihálással és légszomjjal jellemzett gyakori epizódok, gyakori kórházi kezelés, szájon át szedett szteroid kezelés gyakori alkalmazása.

***Mérséklési intézkedések és korlátozások

01 Látáskorrekció (szemüveg vagy kontaktlencsék vagy mindkettő) szükséges

02 Hallókészülék szükséges

03 Művégtag szükséges

04 Egyedüli szolgálat nem lehetséges a kormányállásban

05 Csak nappali világosságban

06 Hajózási feladatok nem engedélyezettek

07 Egy vízi járműre korlátozva, neve: ...

08 Korlátozott terület, neve: ...

09 Korlátozott feladat, neve: ...

A mérséklési intézkedések és korlátozások egymással kombinálhatók. Szükség esetén kombinálásuk kötelező.

(1) A Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról, HL L 235., 1996.9.17., 31. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32020L0012 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32020L0012&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére