32017L2397[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2397 irányelve (2017. december 12.) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2397 IRÁNYELVE

(2017. december 12.)

a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamentnek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) A 91/672/EGK (3) és a 96/50/EK tanácsi irányelv (4) jelenti az első lépéseket a belvízi hajózásban szolgálatot teljesítő személyzet szakmai képesítésének harmonizációja és elismerése irányában.

(2) A Rajna folyón hajózó személyzetre vonatkozó előírások nem tartoznak a 91/672/EGK és a 96/50/EK irányelv hatálya alá és azokat a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) határozza meg a rajnai hajózó személyzetre vonatkozó szabályzatoknak megfelelően.

(3) A 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) a nem hajóvezetői belvízi foglalkozásokra kell alkalmazni. A diplomáknak és a bizonyítványoknak a 2005/36/EK irányelv keretében történő kölcsönös elismerése azonban nem igazodik tejes mértékben a belvízi utakon gyakorolt foglalkozásokra jellemző - különösen a valamely másik tagállam hajózható belvízi hálózatával összeköttetésben álló nemzeti belvízi utakon végzett - rendszeres és gyakori, határokon átnyúló tevékenységekhez.

(4) Egy a Bizottság által 2014-ben készített értékelő tanulmány rámutatott arra, hogy a belvízi hajózásban szolgálatot teljesítő személyzet tagjainak mobilitását akadályozza egyrészt az a tény, hogy a 91/672/EGK és a 96/50/EK irányelv hatálya csak a hajóvezetőkre korlátozódik, másrészt pedig az, hogy az említett irányelvek szerint kiállított hajóvezetői bizonyítványok automatikus elismerése a Rajna folyó tekintetében hiányzik.

(5) A mobilitás elősegítése, a hajózás biztonsága, valamint az emberi élet és a környezet védelmének biztosítása érdekében alapvetően fontos, hogy a fedélzeti személyzet tagjai és különösen a személyhajókon a vészhelyzetek kezeléséért felelős személyek, valamint a cseppfolyósított földgázzal hajtott hajók üzemanyag-felvételét végző személyek rendelkezzenek a képesítéseiket igazoló bizonyítványokkal. A hatékony végrehajtás érdekében ezeket a bizonyítványokat az érintetteknek a foglalkozásuk gyakorlása során maguknál kell tartaniuk. Ezeket a megfontolásokat alkalmazni kell a fiatal személyek vonatkozásában is, akik számára fontos, hogy a munkahelyi biztonságuk és egészségvédelmük a 94/33/EK tanácsi irányelvnek (6) megfelelően biztosítva legyen.

(6) A sportolási vagy kedvtelési célú hajózás, az önállóan nem közlekedő kompok üzemeltetése, és a fegyveres erők és a sürgősségi segélyszolgálatok által folytatott hajózás olyan tevékenységek, amelyek nem igényelnek az áru- és személyszállítási célú hajózás tekintetében előírt képesítésekhez hasonló képesítéseket. Az ilyen tevékenységeket végző személyek ezért nem tartoznak az ezen irányelv hatálya alá.

(7) Az olyan hajóvezetőknek, akik olyan körülmények között hajóznak, amelyek különös biztonsági kockázatot jelentenek, különösen ilyen a nagy kötelékek vezetése, cseppfolyósított földgázzal hajtott hajók vezetése, rossz látási viszonyok között történő hajózás, tengeri jellegű belvízi utakon történő hajózás vagy az olyan vízi utakon történő hajózás, amelyek különös hajózási kockázatokat jelentenek, különleges engedéllyel kell rendelkezniük. Ilyen engedélyek beszerzéséhez a hajóvezetőknek speciális kiegészítő kompetenciák meglétét kell igazolniuk.

(8) A hajózás biztonsága érdekében a tagállamoknak harmonizált kritériumok alapján meg kell határozniuk, hogy melyek a tengeri jellegű belvízi utak. Az ilyen vízi utakon történő hajózáshoz szükséges kompetenciákra vonatkozó követelményeket uniós szinten kell meghatározni. A hajóvezetők mobilitásának szükségtelen korlátozása nélkül, amikor azt a hajózás biztonsága megköveteli, és adott esetben, az érintett európai folyami bizottsággal együttműködésben a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelv értelmében harmonizált kritériumoknak és eljárásoknak megfelelően meghatározzák, hogy melyek azok a vízi utak, amelyek különös hajózási kockázatokat jelentenek. Ilyen esetekben a kompetenciákra vonatkozó követelményeket tagállami szinten kell megállapítani.

(9) Az Unióban közlekedő hajók üzemeltetésében részt vevő személyek mobilitásának elősegítése érdekében, valamint tekintettel arra, hogy az ezen irányelv szerint kiállított minden képesítést igazoló bizonyítványnak, szolgálati könyvnek és hajónaplónak meg kell felelnie a harmonizált kritériumoknak megfelelően előírt minimumkövetelményeknek, a tagállamoknak el kell ismerniük az ezen irányelv szerint igazolt szakmai képesítéseket. Következésképpen az ilyen képesítéssel rendelkezők számára lehetővé kell tenni, hogy minden uniós belvízi úton gyakorolni tudják a foglalkozásukat.

(10) Bizonyos nemzeti belvízi utakat érintő határokon átnyúló tevékenységek hiányára figyelemmel, valamint a költségek csökkentése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy azokon a nemzeti belvízi útjaikon, amelyek nem állnak összeköttetésben valamely másik tagállam hajózható belvízi hálózatával, ne tegyék kötelezővé az uniós képesítő bizonyítványokat. Az ilyen bizonyítványok tulajdonosai számára azonban engedélyezni kell, hogy az ilyen összeköttetésben nem lévő belvízi utakon hajózási tevékenységeket végezzenek. Az Uniós bizonyítványoknak lehetővé kell tenniük az ilyen összeköttetésben nem lévő belvízi utakon történő hajózási tevékenységek végzését.

(11) A 2005/36/EK irányelvet továbbra is alkalmazni kell egyrészt a fedélzeti személyzet olyan tagjaira, akik mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy az ezen irányelv szerint kiállított uniós képesítő bizonyítvánnyal rendelkezzenek, másrészt pedig a belvízi utakra vonatkozó olyan képesítésekre, amelyek nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá.

(12) Amennyiben a tagállamok uniós képesítő bizonyítvánnyal való rendelkezést előíró követelmény alóli mentességet biztosítanak, az érintett tagállamoknak el kell ismerniük az olyan személyek uniós képesítő bizonyítványait, akik azokon a nemzeti belvízi útjaikon teljesítenek szolgálatot, amelyek nem állnak összeköttetésben valamely másik, a mentességet alkalmazó tagállam hajózható hálózatával. Ezeknek a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy e belvízi utakat illetően a hajózási időre és a megtett utakra vonatkozó adatokat, amennyiben a belvízi hajózásban szolgálatot teljesítő személy ezt kéri, igazolják az olyan személyek szolgálati könyveiben, akik uniós képesítő bizonyítvánnyal rendelkeznek. Ezen túlmenően, az érintett tagállamoknak az említett, összeköttetésben nem álló belvízi utak vonatkozásában megfelelő intézkedéseket és szankciókat kell hozniuk és érvényesíteniük az uniós képesítő bizonyítványokat és szolgálati könyveket érintő csalások és más jogellenes gyakorlatok megelőzése céljából.

(13) Az olyan tagállamok számára, amelyek az uniós képesítő bizonyítvánnyal való rendelkezést előíró követelmény alóli mentességeket alkalmaznak, lehetővé kell tenni az olyan nemzeti belvízi útjaikon szolgálatot teljesítő személyek számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok felfüggesztését, amelyek nem állnak összeköttetésben valamely, a mentességet alkalmazó másik tagállam hajózható hálózatával.

(14) Az olyan tagállam számára, amelynek egyik belvízi útja sem áll összeköttetésben valamely másik tagállam hajózható hálózatával, és amelyik úgy dönt, hogy nem állít ki az ezen irányelv szerinti uniós képesítő bizonyítványokat, ezen irányelv rendelkezéseinek átültetése és végrehajtása aránytalan és szükségtelen kötelezettséget jelentene. Az ilyen tagállamot a képesítő bizonyítványokra vonatkozó rendelkezések átültetésére és végrehajtására vonatkozó kötelezettség alól ezért fel kell menteni mindaddig, amíg úgy döntenek, hogy nem állítanak ki uniós képesítő bizonyítványokat. E tagállamoknak a területükön mindazonáltal el kell ismerniük az uniós képesítő bizonyítványokat annak érdekében, hogy előmozdítsák a munkavállalók mobilitását az Unióban, csökkentsék a munkavállalói mobilitás adminisztratív terheit, és növeljék e foglalkozás vonzerejét.

(15) Egyes tagállamokban a belvízi hajózás ritka tevékenység, amelyet csupán helyi érdekek kiszolgálására vagy szezonális jelleggel végeznek olyan belvízi utakon, amelyek nem állnak összeköttetésben más tagállamokkal. Noha az ezen irányelv szerinti képesítő bizonyítványok elismerésének elvét ezeknek a tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk, az adminisztratív terheknek arányosaknak kell lenniük. A végrehajtási eszközök, például az adatbázisok és nyilvántartások létrehozása jelentős adminisztratív terhet eredményezne, eközben azonban nem járna tényleges előnyökkel, mivel a tagállamok közötti információáramlást az együttműködés más módjaival is meg lehet valósítani. Következésképpen indokolt lehetővé tenni az érintett tagállamok számára, hogy csak az ezen irányelvnek megfelelően kiállított képesítő bizonyítványok elismeréséhez feltétlenül szükséges rendelkezéseket ültessék át.

(16) Bizonyos tagállamokban a belvízi hajózás technikailag nem lehetséges. Ezeknek a tagállamoknak előírni, hogy ezt az irányelvet ültessék át, számukra aránytalan adminisztratív terhet jelentene.

(17) Fontos, hogy a belvízi ágazat olyan programokat tudjon kínálni, amelyek középpontjában egyrészről az ötven év feletti személyek megtartása, másrészről a fiatalok készségeinek és foglalkoztathatóságának javítása áll.

(18) A Bizottságnak egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a szolgálatot teljesítő személyzet valamennyi, az Unión belüli kizárólagos és rendszeres kereskedői tevékenységet végző tagja számára, és meg kell állítania a bérek csökkenő tendenciáját, valamint meg kell állítania az állampolgárság, lakóhely vagy lobogó szerinti állam alapján történő bármilyen megkülönböztetést.

(19) Az Unió és a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (CCNR) között 2003 óta fennálló - és a CCNR égisze alá tartozó, a belvízi hajózási szabványok kidolgozásáért felelős európai bizottság (CESNI) létrehozását eredményező - együttműködésre tekintettel, valamint az európai szakmai képesítéseket szabályozó jogi keretek egyszerűsítése érdekében az Unió minden belvízi útján érvényeseknek kell lenniük azoknak a képesítő bizonyítványoknak, szolgálati könyveknek és hajónaplóknak, amelyeket a rajnai hajózó személyzetre vonatkozó és az ezen irányelvvel azonos követelményeket meghatározó szabályzatok szerint állítanak ki. A harmadik országok által kiállított ilyen képesítő bizonyítványt, szolgálati könyvet és hajónaplót az Uniónak kölcsönös feltételhez kötötten, el kell, hogy ismerje.

(20) Fontos, hogy a munkaadók, amikor harmadik országok által kiállított, az Unióban az illetékes hatóságok által elismert képesítő bizonyítvánnyal, szolgálati könyvekkel és hajónaplókkal rendelkező fedélzeti személyzeti tagokat alkalmaznak, annak a tagállamnak szociális és munkajogát alkalmazzák, ahol a tevékenységet végezték.

(21) A munkavállalói mobilitást útjában álló akadályok lebontása, és az európai szakmai képesítéseket szabályozó jogi kereteket további egyszerűsítése érdekében, a valamely harmadik ország által az ezen irányelvben meghatározottakkal megegyező követelmények alapján kiállított bármely képesítő bizonyítvány, szolgálati könyv vagy hajónapló - a Bizottság értékelésének függvényében - elismerhető az Unió minden vízi útján is, amennyiben az adott harmadik ország elismeri az ezen irányelv szerint kiállított okmányokat.

(22) A tagállamok csak olyan személyek részére állíthatnak ki képesítő bizonyítványt, akik rendelkeznek a konkrét képesítés megszerzéséhez szükséges minimális szintű kompetenciával, betöltötték a minimális életkort, egészségi alkalmasságuk igazolt, és rendelkeznek az előírt hajózási idővel.

(23) Fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok ösztönözzék a fiatalokat, hogy szakmai képesítéseket szerezzenek a belvízi hajózás területén, valamint hogy a Bizottság és a tagállamok egyedi intézkedéseket vezessenek be a szociális partnerek ezzel kapcsolatos tevékenységeinek támogatására.

(24) A képesítések kölcsönös elismerésének biztosítása érdekében a képesítő bizonyítványoknak a hajók üzemeltetéséhez szükséges kompetenciákon kell alapulniuk. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a képesítő bizonyítványt szerző személyek rendelkezzenek a megfelelő minimális szintű kompetenciával, melyet megfelelő értékelést követően igazolnak. Az ilyen értékelés történhet hatósági vizsga formájában, vagy közös előírások szerint lefolytatott jóváhagyott képzési programok részeként, annak biztosítása érdekében, hogy a különböző képesítések vonatkozásában a minimális kompetenciaszintek minden tagállamban hasonlóak legyenek.

(25) Az uniós belvízi utakon történő hajózás során a hajóvezetőknek képeseknek kell lenniük alkalmazni a belvízi utakon való közlekedésre vonatkozó szabályokat - például a belvízi hajózás európai kódexét (CEVNI) -, vagy az egyéb vonatkozó közlekedési szabályokat, valamit a vízi járművek személyzetére vonatkozó szabályokat, a pihenőidőre vonatkozó szabályokat is beleértve, ahogyan ezek az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve olyan regionális szinten elfogadott szabályokban szerepelnek, mint például a rajnai hajózó személyzetre vonatkozó szabályzatok.

(26) A biztonsággal kapcsolatos felelősség miatt a hajóvezetői munkakör ellátása során, a radar segítségével történő hajózás, valamint a cseppfolyósított földgázzal hajtott hajók feltöltése vagy a cseppfolyósított földgázzal üzemeltetetett hajók esetében gyakorlati vizsga útján kell igazolni, hogy az érintettek ténylegesen elérik-e a szükséges kompetenciaszintet. A gyakorlati vizsgákat jóváhagyott szimulátorokon is le lehet tenni, hogy könnyebb legyen ezáltal a kompetenciák értékelése.

(27) A fedélzeti rádió működtetéséhez szükséges készségek elengedhetetlenek a biztonságos belvízi hajózáshoz. Fontos, hogy a tagállamok ösztönözzék a fedélzeti személyzet azon tagjait, akik esetében előfordulhat, hogy navigálniuk kell a vízi járművet, hogy részt vegyenek képzésen és képesítést szerezzenek az ilyen rádiók működtetésével kapcsolatban. A hajóvezetők és kormányosok számára e képzésen való részvételnek és a képesítés megszerzésének kötelezőnek kell lennie.

(28) A képzési programok jóváhagyása szükséges annak igazolásához, hogy azok megfelelnek a tartalomra és a szervezésre vonatkozó minimumkövetelményeknek. Az ilyen megfelelés lehetővé teszi a foglalkozás gyakorlásának útjában álló felesleges akadályok eltörlését, így megakadályozva azt, hogy azokat a személyeket, akik már a szakképzés során megszerezték a szükséges szakismereteket, nem kötelezik feleslegesen további vizsgák letételére. A jóváhagyott képzési programok megléte azt is elősegítheti, hogy a más ágazatokban tapasztalatot szerzett dolgozók munkát vállaljanak a belvízi hajózásban, mivel részesülhetnek olyan célzott képzési programokban, amelyek figyelembe veszik a már megszerzett kompetenciáikat.

(29) A hajóvezetők mobilitásának további előmozdítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy - amennyiben ehhez az adott különös kockázatot jelentő belvízi szakasszal rendelkező tagállam hozzájárulását adta - felmérjék az e különös szakaszon való belvízi hajózáshoz szükséges kompetenciákat.

(30) A hajózási időt a szolgálati könyvben ellenőrzött bejegyzések alapján kell igazolni. Az ilyen igazolások lehetővé tétele érdekében a tagállamok szolgálati könyveket és hajónaplókat adnak ki, és biztosítják, hogy az utóbbiakban rögzítsék a hajók által megtett utakat. A jelöltek egészségi alkalmasságát jóváhagyott orvosnak kell igazolnia.

(31) Amennyiben a kirakodási és berakodási tevékenységek aktív hajózási műveleteket igényelnek - mint például a kotrás vagy a kirakodási és berakodási pontok közötti manőverek -, a tagállamoknak az e tevékenységek végrehajtásával töltött időt hajózási időnek kell tekinteniük és ennek megfelelően kell nyilvántartaniuk.

(32) Amennyiben az ebben az irányelvben foglalt intézkedések személyes adatok kezelését is magukban foglalják, azt a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a 45/2001/EK (7) és az (EU) 2016/679 (8) európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell végrehajtani.

(33) A képesítő bizonyítványokkal kapcsolatos hatékony ügyintézés elősegítése érdekében a tagállamoknak ki kell jelölniük azokat az illetékes hatóságokat, amelyek ezt az irányelvet végrehajtják és létre kell hozniuk azokat a nyilvántartásokat, amelyekben a képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatait rögzítik. Az irányelv végrehajtása, érvényesítése és értékelése céljából a tagállamok között és a Bizottsággal folytatott információcsere elősegítése érdekében, valamint statisztikai célból, továbbá a biztonság fenntartása és a hajózás megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egy a Bizottság által kezelt adatbázisban jelenteniük kell az ilyen információkat, ideértve a képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel és hajónaplókkal kapcsolatos adatokat is. Az adatbázis fenntartása során a Bizottságnak megfelelően tiszteletben kell tartania a személyes adatok védelmére vonatkozó elveket.

(34) Az ezen irányelv szabályaival azonos szabályoknak megfelelően képesítő bizonyítványokat, szolgálati könyveket és hajónaplókat kiállító hatóságok, ideértve a harmadik országok hatóságait is, személyes adatokat kezelnek. A hatóságoknak és szükség esetén az említett azonos szabályokat megállapító nemzetközi szervezeteknek is hozzáférést kell biztosítani a Bizottság által kezelt adatbázishoz, az ezen irányelv értékelése céljából, statisztikai célokból, a biztonság fenntartása, a hajózás megkönnyítésének biztosítása, valamint e hatóságok közötti információcsere megkönnyítésének biztosítása érdekében. Ez a hozzáférés azonban - különösen a személyes adatok esetében - csak megfelelő szintű adatvédelem mellett, és a harmadik országok és nemzetközi szervezetek esetében pedig az előbbieken túlmenően a kölcsönösség elvének alapján történhet.

(35) A belvízi ágazat további korszerűsítése és az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a dokumentumok manipulálhatóságának csökkentése érdekében a Bizottságnak figyelembe véve a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elvet, mérlegelnie kell, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók papíralapú változatát elektronikus eszközökkel, például elektronikus szakmai kártyákkal és elektronikus hajóegységekkel váltsa fel.

(36) Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, a belvízi utak bizonyos szakaszain jelentkező különös kockázatok kezeléséhez szükséges kompetenciákkal kapcsolatos követelményekre vonatkozó, adott esetben a tagállami által tervezett döntés elfogadását ellenző végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(37) Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében, az uniós képesítő bizonyítványok, gyakorlati vizsgabizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók kiállítására szolgáló minták elfogadásával, valamint az elismerésre vonatkozó, a 10. cikk szerinti határozatok kapcsolatban a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(38) A képesítések igazolására vonatkozó harmonizált minimumkövetelmények biztosításának, valamint a tagállamok közötti információcsere, továbbá ezen irányelv Bizottság általi végrehajtása, nyomon követése és értékelése elősegítésének érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alkalmassági követelmények és az egészségi alkalmassági előírások, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására, valamint a Bizottság által kezelendő - az uniós képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel, hajónaplókkal és elismert dokumentumokkal kapcsolatos legfőbb adatokat tároló - adatbázis használatának jellemzőire és feltételeire vonatkozó előírások meghatározása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (10) foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(39) Az átmeneti intézkedéseknek nemcsak a hajóvezetők számára a 96/50/EK irányelvnek, a CCNR szabályainak vagy egyes nemzeti jogszabályoknak megfelelően kiállított bizonyítványok problémáját, de az ezen irányelv hatálya alá tartozó fedélzeti személyzet más kategóriái tekintetében kiállított bizonyítványok problémáját is kezelnie kell. Amennyire lehetséges, ezeknek az intézkedéseknek a lehető legnagyobb mértékben védeniük kell a korábban biztosított jogosultságokat, továbbá biztosítaniuk kell, hogy az uniós képesítő bizonyítvány megszerzésére elegendő idő álljon rendelkezésre a képesített személyzet számára. Ezeknek az intézkedéseknek ezért elő kell írniuk egy megfelelő hosszúságú időszakot, amely alatt ezeket a bizonyítványokat használni lehet azokon az uniós vízi utakon, ahol az átültetési időszak vége előtt érvényesek voltak. Ezek az intézkedések biztosítják továbbá valamennyi ilyen bizonyítvány esetében az új szabályokra történő átállást, különösen ami a helyi érdekű hajóutakat illeti.

(40) Az európai belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítésekre vonatkozó jogszabályok harmonizációját elősegíti az Unió és a CCNR közötti szoros együttműködés, valamint a CESNI-szabványok kidolgozása. A CESNI - amelyben valamennyi tagállam szakértői részt vehetnek - határozza meg a belvízi hajózásra vonatkozó szabványokat, a szakmai képesítésekre vonatkozó szabványokat is ideértve. A CESNI-szabványok megtervezésébe és kidolgozásába teljes mértékben be kell vonni az európai folyami bizottságokat, az érintett nemzetközi szervezeteket, szociális partnereket és szakmai szövetségeket. Az ezen irányelvben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a Bizottságnak a végrehajtási jogi aktusok és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezen irányelvnek megfelelően történő elfogadásakor a CESNI-szabványokra kell hivatkoznia.

(41) mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a belvízi hajózásban szükséges minimális szakmai képesítések elismerésére vonatkozó közös keret létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a léptéke és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(42) Annak érdekében, hogy javuljon a nemek egyensúlya a belvízi hajózási ágazatban, a nők képesítésekhez és a szakmához való hozzájutását elő kell segíteni.

(43) Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint azoknak az információknak, amelyeket a tagállamok az irányelvek átültetésével összefüggésben kötelesek benyújtani a Bizottságnak, világosaknak és pontosaknak kell lenniük. Ez érvényes ezen irányelv esetében is, amely az átültetést illetően egy különösen célzott megközelítést ír elő.

(44) A 91/672/EGK és a 96/50/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv az Unió belvízi útjain közlekedő vízi járművek üzemeltetését végző személyek képesítéseinek igazolására, valamint az ilyen képesítéseknek a tagállamokban történő elismerésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat határozza meg.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv az Unió bármely belvízi útján közlekedő, az alább felsorolt vízi járműfajták fedélzeti személyzetének tagjaira, cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakembereire és személyhajózási szakembereire vonatkozik:

a) 20 méteres vagy azt meghaladó hosszúságú hajók;

b) olyan hajók, amelyek esetében a hosszúság, a szélesség és a merülés szorzata 100 köbméter vagy azt meghaladó érték;

c) az alábbi célokra alkalmazott vontatóhajók és tolóhajók:

i. az a) és b) pontban említett hajók vontatása vagy tolása;

ii. úszómunkagépek vontatása vagy tolása;

iii. az a) és b) pontban említett hajók vagy úszómunkagépek mellévett alakzatban történő továbbítása;

d) személyhajók;

e) a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti jóváhagyási igazolás megszerzésére kötelezett hajók;

f) úszómunkagépek.

(2) Ez az irányelv nem vonatkozik az olyan személyekre, akik:

a) sportolási vagy kedvtelési céllal hajóznak;

b) nem önállóan közlekedő kompok üzemeltetésében vesznek részt;

c) a fegyveres erők, a rendvédelmi erők, a polgári védelmi szervezetek, a vízügyi igazgatóságok, a tűzoltóság és más sürgősségi segélyszolgálatok által használt vízi járművek üzemeltetésében vesznek részt.

(3) A 39. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, ez az irányelv nem vonatkozik továbbá azokra a személyekre, akik olyan tagállam vizein hajóznak, amelynek egyetlen belvízi útja sem kapcsolódik más tagállam hajózható hálózatához, és akik kizárólag:

a) helyi érdekű, korlátozott távolságú utakon hajóznak, ahol a kiindulási ponttól mért távolság az út során soha sem haladja meg a tíz kilométert; vagy

b) akik szezonális jelleggel hajóznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "belvízi út": olyan, tengertől eltérő vízi út, amely a 2. cikkben említett vízi járművekkel hajózható;

2. "vízi jármű": hajó vagy úszó munkagép;

3. "hajó": belvízi hajó vagy tengerjáró tengeri hajó;

4. "vontatóhajó": kifejezetten vontatási műveletek végrehajtására épített hajó;

5. "tolóhajó": kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

6. "személyhajó": 12-nél több utas szállítására épített és berendezett hajó;

7. "uniós képesítő bizonyítvány": olyan bizonyítvány, amelyet egy illetékes hatóság állít ki és amely tanúsítja, hogy az érintett személy teljesíti az ezen irányelv előírásait;

8. "STCW-egyezmény": a 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 1. cikkének 21. pontjában meghatározott STCW-egyezmény;

9. "fedélzeti személyzet tagjai": olyan személyek, akik az uniós belvízi utakon közlekedő vízi járművek általános üzemeltetésében vesznek részt, és akik különböző feladatokat látnak el, például ami a hajózással, a hajó működésének ellenőrzésével, a rakománykezeléssel, a rakományelhelyezéssel és a személyszállítással, a hajógépészettel, a karbantartással és a javítással, a kommunikációval, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel, és a környezet védelmével kapcsolatosak, kivéve azok a személyek, akiket kizárólag a motorok, az úszódaruk, vagy az elektromos és elektronikus berendezések üzemeltetésére jelöltek ki;

10. "rádiókezelői bizonyítvány": olyan nemzeti bizonyítvány, amelyet egy tagállam a nemzetközi távközlési egyezményhez csatolt rádiószabályzattal összhangban állít ki, amely engedélyezi a rádiókommunikációs állomás belvízi utakon közlekedő vízi járművön történő működését;

11. "személyhajózási szakember": olyan hajón szolgálatot teljesítő személy, aki képesítéssel rendelkezik arra, hogy a személyhajók fedélzetén vészhelyzetben intézkedéseket tegyen;

12. "cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakember": olyan személy, aki képesítéssel rendelkezik a cseppfolyósított földgázzal üzemelő vízi járművek üzemanyag-feltöltési eljárásában való részvételre, vagy arra, hogy az ilyen vízi járműveken hajóvezető legyen;

13. "hajóvezető": a fedélzeti személyzet olyan tagja, aki képesítéssel rendelkezik arra, hogy a tagállamok belvízi útjain vízi járművet vezessen, és az általános felelősséget viseli a vízi járműért, ideértve a személyzetet, az utasokat és a rakományt;

14. "különös kockázat": olyan, a sajátos hajózási feltételek miatt felmerülő biztonsági kockázat, amely megköveteli a hajóvezetőktől, hogy az irányítási szintre vonatkozó általános kompetencia-előírásokban felsoroltakon túl egyéb kompetenciákkal is rendelkezzenek;

15. "kompetencia": olyan bizonyított képesség, amely alapján valaki használni tudja az előírások által megkövetelt ismereteket és készségeket a belvízi vízi járművek üzemeltetéséhez szükséges feladatok megfelelő szintű ellátásához;

16. "irányítási szint": a hajóvezetői feladatkörhöz, valamint annak biztosításához tartozó felelősségi szint, hogy a fedélzeti személyzet többi tagja megfelelően ellátja a vízi jármű üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi feladatot;

17. "üzemeltetési szint": olyan matrózként - akár képesített matrózként, akár kormányosként - teljesített szolgálathoz, valamint e személy kijelölt felelősségi területéhez tartozó összes feladat elvégzése feletti ellenőrzés fenntartásával összefüggő - a megfelelő eljárások szerint és egy, az irányítási szinten szolgálatot teljesítő személy irányítása alatt gyakorolt - felelősségi szint;

18. "nagy kötelék": olyan tolt kötelék, amely esetében a tolt vízi jármű teljes hosszának és teljes szélességének szorzata legalább 7 000 négyzetméter;

19. "szolgálati könyv": olyan személyes nyilvántartás, amely rögzíti a személyzet egy tagjának szakmai múltját, különösen a hajózási időt és a megtett utakat;

20. "hajónapló": a vízi jármű és személyzete által megtett utak hivatalos nyilvántartása;

21. "aktív szolgálati könyv" vagy "aktív hajónapló": olyan szolgálati könyv vagy hajónapló, amelyben adatokat lehet rögzíteni;

22. "hajózási idő": az olyan napokban kifejezett és az illetékes hatóság által igazolt idő, amelyet a fedélzeti személyzet tagjai a vízi jármű útja során belvízi utakon a fedélzeten töltöttek, ideértve az aktív hajózási műveleteket igénylő kirakodási és berakodási tevékenységeket is;

23. "úszómunkagép": olyan úszólétesítmény, amely munkagépekkel (pl. úszódaru, úszókotró berendezés, cölöpverők, elevátor) rendelkezik;

24. "hosszúság": a hajótest maximális hosszúsága méterben, a kormánylapátot és az orrsudarat nem számítva;

25. "szélesség": a hajótest maximális szélessége méterben, a külhéj külső szélénél mérve (a lapátkerekeket, a dörzsléceket és hasonlókat nem számítva);

26. "merülés": a hajótest legalsó pontja (a gerinc és a rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

27. "szezonális hajózás": minden évben legfeljebb hat hónapig végzett hajózási tevékenység.

2. FEJEZET

AZ UNIÓS KÉPESÍTŐ BIZONYÍTVÁNYOK

4. cikk

A fedélzeti személyzet tagjának azon kötelezettsége, hogy uniós képesítő bizonyítvánnyal rendelkezzen

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fedélzeti személyzet tagjai, akik az Unió belvízi útjain hajóznak, vagy a 11. cikk szerint, a fedélzeti személyzet tagjának kiállított uniós képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint elismert bizonyítvánnyal rendelkezzenek.

(2) A fedélzeti személyzet hajóvezetőtől eltérő tagjai vonatkozásában az uniós képesítő bizonyítványt és a 22. cikkben említett szolgálati könyvet egyetlen közös dokumentumba kell belefoglalni.

(3) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a vízi járművek üzemeltetésében részt vevő, a hajóvezetőtől eltérő személyek által birtokolt bizonyítványok, amelyeket a 2008/106/EK irányelvvel - és ezért összhangban az STCW-egyezménnyel - összhangban állítottak ki vagy ismertek el, a belvízi utakon közlekedő tengeri hajókon is érvényesnek kell tekinteni.

5. cikk

A különleges műveletekhez szükséges uniós képesítő bizonyítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a személyhajózási szakemberek és cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakemberek vagy a 11. cikkel összhangban kiállított uniós képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint elismert bizonyítvánnyal rendelkezzenek.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a vízi járművek üzemeltetésében részt vevő személyek által birtokolt bizonyítványok, amelyeket a 2008/106/EK irányelvvel összhangban - és ezért az STCW-egyezménnyel összhangban - állítottak ki vagy ismertek el, a belvízi utakon közlekedő tengeri hajókon is érvényesnek kell tekinteni.

6. cikk

A hajóvezetők kötelezettsége, hogy különleges engedéllyel rendelkezzenek

A tagállamok biztosítják, hogy a hajóvezetők a 12. cikk szerint kiállított különleges engedéllyel rendelkezzenek az alábbi esetekben:

a) tengeri jellegűnek minősített belvízi úton történő hajózás a 8. cikk szerint;

b) különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszoknak minősített belvízi úton történő hajózás a 9. cikk szerint;

c) radar segítségével történő hajózás;

d) cseppfolyósított földgázzal üzemelő vízi járművel való hajózás;

e) nagy kötelékek vezetése.

7. cikk

Az olyan nemzeti belvízi utakkal kapcsolatos mentességek, amelyek nem kapcsolódnak más tagállam hajózható hálózatához

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben említett olyan személyeket, akik kizárólag olyan nemzeti belvízi utakon teljesítenek szolgálatot - a tengeri jellegűnek minősített belvízi utakat is beleértve -, amelyek nem kapcsolódnak más tagállam hajózható hálózatához, a tagállamok felmenthetik a 4. cikk (1) bekezdésében, és a 4. cikk (2) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikkben, a 22. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében, és a 22. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban mentességet biztosító tagállam az (1) bekezdésben meghatározott személyeknek az ezen irányelvben meghatározott általános feltételektől eltérő feltételek mellett képesítő bizonyítványokat állíthat ki, amennyiben e bizonyítványok megfelelő szintű biztonságot garantálnak. E bizonyítványok más tagállamok általi elismerését az esettől függően a 2005/36/EK irányelvnek vagy a 2005/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (13) kell szabályoznia.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésnek megfelelően biztosított mentességekről. A Bizottság a biztosított mentességekre vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

8. cikk

Tengeri jellegű belvízi utak minősítése

(1) A tagállamok akkor minősítik tengeri jellegűnek a belvízi út adott szakaszát a területükön, ha teljesül az alábbi feltételek egyike:

a) a tengeren történő összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályokról szóló egyezmény alkalmazandó;

b) a bóják és a jelzések megfelelnek a tengeri rendszernek;

c) az adott belvízi útvonalon szárazföldi navigáció szükséges; vagy

d) az adott belvízi útvonalon történő hajózáshoz olyan tengeri berendezés szükséges, amelynek az üzemeltetése speciális ismereteket igényel.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, ha a területükön lévő bármely belvízi útszakaszt tengeri jellegű belvízi útnak minősítik. A Bizottságnak küldött értesítést az (1) bekezdésben említett kritériumokon alapuló indoklásnak kell kísérnie. A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül nyilvánosan elérhetővé teszi a bejelentett tengeri jellegű belvízi utak listáját.

9. cikk

Belvízi útszakaszok, amelyek különös kockázatot jelentenek

(1) Amikor a hajózás biztonsága azt megköveteli, a tagállamok - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően - beazonosíthatnak olyan, a saját területükön végigvonuló belvízi útszakaszokat, amelyek különös kockázatot jelentenek, amennyiben e kockázatok az alább felsorolt egy vagy több ok miatt állnak fenn:

a) gyakran változó áramlási viszonyok és sebesség;

b) a belvízi út hidromorfológiai jellemzőinek és a megfelelő hajóút-információs szolgáltatásoknak vagy a megfelelő térképek hiánya;

c) a belvízi utak sajátos hidromorfológiai jellemzői miatt meglévő külön helyi közlekedési szabályzat; vagy

d) a balesetek magas gyakorisága a belvízi út egy adott szakaszán, ami a 17. cikkben említett alkalmassági követelményekben nem szereplő kompetencia hiányának tulajdonítható.

Amennyiben a tagállamok szükségesnek tartják a biztonság garantálását, az első albekezdésben említett szakaszok beazonosítása során konzultálniuk kell az illetékes európai folyami bizottsággal.

(2) A tagállamok legalább hat hónappal az intézkedések elfogadásának tervezett napja előtt értesítik a Bizottságot azokról az intézkedésekről, annak indokolásával együtt, amelyeket el kívánnak fogadni az e cikk (1) bekezdése és a 20. cikk szerint.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett belvízi útszakaszok két vagy több tagállam közös határa mentén helyezkednek el, az érintett tagállamok konzultálnak egymással és közösen értesítik a Bizottságot.

(4) Amennyiben egy tagállam olyan intézkedést kíván elfogadni, amely nincs az e cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban megindokolva, a Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül, az intézkedés elfogadását ellenző döntést tartalmazó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

(5) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a tagállamok által elfogadott intézkedéseket a (2) bekezdésben említett indoklással együtt.

10. cikk

Elismerés

(1) A 4. és 5. cikkben említett bármilyen uniós képesítő bizonyítványt, vagy a 22. cikkben említett bármilyen szolgálati könyvet vagy hajónaplót, amelyeket az illetékes hatóságok az az ezen irányelv szerint állítottak ki, az Unió minden belvízi útján érvényesnek kell tekinteni.

(2) Bármilyen képesítő bizonyítványt, szolgálati könyvet vagy hajónaplót, amelyet ebben az irányelvben meghatározott szabályokkal azonos követelményeket előíró, a rajnai hajózó személyzetre vonatkozó szabályzatok szerint állítottak ki, az Unió minden belvízi útján érvényesnek kell tekinteni.

Az olyan bizonyítványokat, szolgálati könyveket és hajónaplókat, amelyeket harmadik ország állít ki, feltéve, hogy ez az adott harmadik ország a saját jogrendszerében elismeri az ezen irányelv szerint kiállított uniós dokumentumokat, az Unió minden belvízi útján érvényesnek kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül, bármilyen képesítő bizonyítványt, szolgálati könyvet vagy hajónaplót, amelyet valamely harmadik ország az ebben az irányelvben meghatározott szabályokkal azonos követelményeket előíró nemzeti szabályai szerint, a (4) és (5) bekezdésben meghatározott eljárás és feltételek szerint állítottak ki, az Unió valamennyi belvízi útján érvényesnek kell tekinteni.

(4) A Bizottságnak bármely harmadik ország benyújthat olyan bizonyítványok, szolgálati könyvek vagy hajónaplók elismerése iránti kérelmet, amelyeket hatóságai állítottak ki. A kérelemhez csatolni kell minden olyan információt, amely annak megállapításához szükséges, hogy az ilyen dokumentumokat az ebben az irányelvben meghatározott azonos követelmények alapján állították ki.

(5) A (4) bekezdés szerinti elismerés iránti kérelem kézhezvétele esetén a Bizottság értékeli a kérelmező harmadik ország képesítési rendszereit, amely annak megállapításához szükséges, hogy a bizonyítványokat, szolgálati könyveket vagy hajónaplókat az ebben az irányelvben meghatározott azonos követelmények alapján állították ki.

Amennyiben ezek a követelmények azonosnak bizonyulnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén megadja az adott harmadik ország által kiállított bizonyítványok, szolgálati könyvek vagy hajónaplók Unión belüli elismerését, feltéve, hogy a harmadik ország a saját jogrendszerében elismeri az ezen irányelv szerint kiállított uniós dokumentumokat.

Az e bekezdés második albekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadásakor a Bizottság meghatározza, hogy az elismerés az e cikk (4) bekezdésében említett mely dokumentumokra vonatkozik. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy harmadik ország már nem felel meg az e cikkben foglalt követelményeknek, erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, és az értesítést megalapozott indokolással látja el.

(7) A Bizottság nyolcévente értékeli, hogy az (5) bekezdés második albekezdésében érintett harmadik ország képesítési rendszere megfelel-e ebben az irányelvben meghatározott követelményeknek. Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy ebben az irányelvben meghatározott követelmények már nem teljesülnek, a (8) bekezdést kell alkalmazni.

(8) Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az e cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett dokumentumok harmadik ország által történő kiállítása már nem az ezen irányelvben meghatározott azonos követelmények alapján történik, végrehajtási jogi aktusok elfogadásával felfüggeszti az ilyen követelmények szerint kiállított képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók érvényességét az Unió minden belvízi útjain. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság bármikor megszüntetheti a felfüggesztést, amennyiben az alkalmazott előírásokkal kapcsolatban feltárt hiányosságokat orvosolták.

(9) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a (2) és (3) bekezdésben említett harmadik országok listáját azokkal a dokumentumokkal együtt, amelyeket az Unió minden belvízi útján érvényesnek ismernek el.

3. FEJEZET

SZAKMAI KÉPESÍTÉSEK IGAZOLÁSA

I. SZAKASZ

Az uniós képesítő bizonyítványok és a különleges engedélyek hajóvezetők számára történő kiállításának folyamata

11. cikk

Az uniós képesítő bizonyítványok kiállítása és érvényessége

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fedélzeti személyzet tagjai számára szükséges uniós képesítő bizonyítványok, illetve a különleges műveletekhez szükséges uniós képesítő bizonyítványok kérelmezői megfelelő igazoló dokumentummal igazolják:

a) személyazonosságukat;

b) azt, hogy teljesítik azokat az I. mellékletben az életkorral, kompetenciával, hatósági megfeleléssel és hajózási idővel kapcsolatban meghatározott minimumkövetelményeket, amelyek a kérelmezett képesítésre vonatkoznak;

c) azt, hogy teljesítik az egészségi alkalmassági előírásokat a 23. cikk szerint, amennyiben ez szükséges.

(2) A tagállamoknak uniós képesítő bizonyítványt kell kiállítaniuk a kérelmezők által benyújtott dokumentumok hitelességének és érvényességének ellenőrzését követően, valamint annak ellenőrzését követően, hogy a kérelmezők számára korábban még nem állítottak ki érvényes uniós képesítő bizonyítványt.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben mintákat dolgoz ki az uniós képesítő bizonyítványokhoz, valamint az uniós képesítő bizonyítványt és szolgálati könyvet egyben tartalmazó dokumentumokhoz. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) A fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítvány érvényessége a 23. cikk szerint előírt következő orvosi vizsgálat napjáig tart.

(5) A (4) bekezdésben említett korlátozás sérelme nélkül, a hajóvezetők uniós képesítő bizonyítványa legfeljebb 13 évig érvényes.

(6) A különleges műveletek végzéséhez szükséges uniós képesítő bizonyítványok érvényessége legfeljebb öt év lehet.

12. cikk

A hajóvezetők különleges engedélyeinek kiállítása és érvényessége

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikkben említett különleges engedélyeket kérelmező személyek megfelelő igazoló dokumentummal igazolják:

a) személyazonosságukat;

b) azt, hogy teljesítik az I. mellékletben az életkorral, kompetenciával, hatósági megfeleléssel és hajózási idővel kapcsolatban meghatározott minimumkövetelményeket, amelyek a kérelmezett különleges engedélyre vonatkozónak;

c) azt, hogy uniós hajóvezetői képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 10. cikk (2) és (3) bekezdése szerint elismert bizonyítvánnyal rendelkeznek, vagy hogy teljesítik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket ez az irányelv a hajóvezetők számára a szükséges uniós képesítő bizonyítványok tekintetében meghatározott.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve, a különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokon történő hajózáshoz a 6. cikk b) pontja értelmében szükséges különleges engedélyekhez a kérelmezők, a 20. cikk (3) bekezdésében említett tagállamok illetékes hatóságai előtt megfelelő igazoló dokumentumokkal kell igazolják:

a) személyazonosságukat;

b) azt, hogy teljesítik a 20. cikknek megfelelően meghatározott követelményeket, amelyek az olyan konkrét belvízi útszakaszra jellemző különös kockázatokkal kapcsolatos kompetenciákra vonatkoznak, amelyre az engedélyt kérik;

c) azt, hogy uniós hajóvezetői képesítő bizonyítvánnyal, vagy a 10. cikk (2) és (3) bekezdése szerint elismert bizonyítvánnyal rendelkeznek, vagy hogy teljesítik az ezen irányelv által a hajóvezetők számára szükséges uniós képesítő bizonyítványok tekintetében meghatározott minimumkövetelményeket.

(3) A tagállamok azt követően, hogy ellenőrizték a kérelmező által szolgáltatott dokumentumok hitelességét és érvényességét, kiállítják az (1) és (2) bekezdésben említett különleges engedélyeket.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az az illetékes hatóság, amelyik kiállítja a hajóvezetők uniós képesítő bizonyítványait, a 6. cikk szerint kiállított esetleges különleges engedélyeket is rögzíti a bizonyítványban, a 11. cikk (3) bekezdésében említett minta szerint. A különleges engedélyek érvényességi ideje az uniós képesítő bizonyítvány érvényességének megszűnésével egyidejűleg lejár.

(5) Az e cikk (4) bekezdéstől eltérve, a 6. cikk d) pontjában említett különleges engedélyt cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakemberek uniós képesítő bizonyítványaként kell kiállítani, a 11. cikk (3) bekezdésében említett minta szerint, érvényességi időtartamot pedig a 11. cikk (6) bekezdésével összhangban kell megállapítani.

13. cikk

Az uniós képesítő bizonyítványok és a hajóvezetők különleges engedélyeinek megújítása

Az uniós képesítőbizonyítványok lejártakor a tagállamok kérésre megújítják a bizonyítványt, valamint adott esetben az abban szereplő különleges engedélyeket feltéve, ha:

a) a fedélzeti személyzet tagjai számára szükséges uniós képesítő bizonyítványok és a 6. cikk d) pontjában szereplőtől eltérő különleges engedélyek esetében 11. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja szerinti megfelelő igazoló dokumentumot benyújtották;

b) a különleges műveletek végzéséhez szükséges uniós képesítő bizonyítványok esetében a 11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti megfelelő igazoló dokumentumot benyújtották.

14. cikk

A hajóvezetők uniós képesítő bizonyítványainak és különleges engedélyeinek felfüggesztése és visszavonása

(1) Amennyiben arra utaló jelek merülnek fel, hogy a képesítő bizonyítványokra vagy a különleges engedélyekre vonatkozó követelmények már nem teljesülnek, a bizonyítványt vagy különleges engedélyt kiállító tagállam elvégzi a szükséges értékeléseket, és szükség esetén a bizonyítványt vagy különleges engedélyt visszavonja.

(2) Bármely tagállam ideiglenesen felfüggesztheti az uniós képesítő bizonyítványokat, amennyiben úgy véli, hogy ez a felfüggesztés biztonsági okokból vagy a közrend érdekében szükséges.

(3) A tagállamok a felfüggesztéseket és visszavonásokat haladéktalanul rögzítik a 25. cikk (2) bekezdésében említett adatbázisban.

II. SZAKASZ

Adminisztratív együttműködés

15. cikk

Együttműködés

Ha a 39. cikk (3) bekezdésében említett valamely tagállam megállapítja, hogy egy másik tagállam érintett illetékes hatósága által kiállított képesítő bizonyítvány már nem felel meg az ezen irányelvben meghatározott feltételeknek, vagy biztonsági okokból vagy a közrend érdekében ez szükséges, az illetékes hatóság felkéri kiállító hatóságot, hogy fontolja meg a képesítő bizonyítvány 14. cikk szerinti visszavonását. A megkereső hatóságnak tájékoztatnia kell a Bizottságot a megkereséséről. A szóban forgó képesítő bizonyítványt kiállító hatóságnak meg kell vizsgálnia a megkeresést, és döntéséről értesítenie kell a másik hatóságot. A kiállító hatóság határozatáról szóló értesítésig bármely illetékes hatóság megtilthatja az érintett személyeknek, hogy az illetékességi területén működjenek.

A 39. cikk (3) bekezdésében említett tagállamok emellett együttműködnek más tagállamok illetékes hatóságaival is annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy az ezen irányelv szerint elismert képesítő bizonyítványok és szolgálati könyvek birtokosai által teljesített hajózási időt és megtett utakat rögzítik, amennyiben egy szolgálati könyv birtokosa azt kéri, valamint hogy ezeket az adatokat az igazolás iránti kérelem benyújtása előtt legfeljebb 15 hónapos időszakra igazolják. A 39. cikkének (3) bekezdésében említett tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot - adott esetben - a területükön található olyan belvízi utakról, amelyek tengerhajózási jellegű kompetenciákat igényelnek.

III. SZAKASZ

Kompetenciák

16. cikk

Kompetenciákra vonatkozó követelmények

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 4., 5. és 6. cikkben említett személyek rendelkezzenek a vízi járművek biztonságos üzemeltetéséhez szükséges, a 17. cikk szerinti kompetenciákkal.

(2) Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve, a 6. cikk b) pontjában említett különös kockázatokra vonatkozó kompetenciák értékelését a 20. cikk szerint kell végezni.

17. cikk

Kompetenciák értékelése

(1) A Bizottság a 31. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak céljából, hogy az irányelv kiegészítéseképpen a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményekkel összhangban meghatározza a kompetenciákra vonatkozó követelményeket, illetve a kapcsolódó ismereteket és készségeket..

(2) A tagállamok biztosítják, hogy azok a személyek, akik a 4., 5. és 6. cikkben felsorolt dokumentumokat kérelmezik, adott esetben, az e cikk (1) bekezdésben említett kompetenciákra vonatkozó követelményeknek való megfelelést olyan vizsga letételével igazolják, amelyet:

a) a 18. cikk szerint a hajózási hatóság szervezett; vagy

b) a 19. cikk szerint jóváhagyott képzési program részeként szerveztek.

(3) Az alkalmassági követelményeknek való megfelelést gyakorlati vizsgán kell bizonyítani, melynek eredményeképpen az alábbi képesítéseket kapják a jelöltek:

a) uniós képesítő bizonyítvány hajóvezetők számára;

b) radar segítségével történő hajózásra érvényes különleges engedély a 6. cikk (c) pontja szerint;

c) uniós képesítő bizonyítvány cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakemberek számára;

d) uniós képesítő bizonyítvány személyhajózási szakemberek számára.

Az e bekezdés a) és b) pontjában említett dokumentumok megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga letehető egy vízi jármű fedélzetén vagy olyan szimulátoron, amely a 21. cikknek megfelel. Az e bekezdés c) és d) pontja esetében a gyakorlati vizsgák vízi jármű fedélzetén vagy megfelelő parton lévő létesítményben lebonyolíthatók.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak céljából, hogy az irányelv kiegészítéseképpen megállapítsa az e cikk (3) bekezdésben említett gyakorlati vizsgákra vonatkozó előírásokat, meghatározva a gyakorlati vizsgán ellenőrizendő konkrét kompetenciákat és feltételeket, valamint az azon vízi járművekre vonatkozó minimumkövetelményeket, amelyeken gyakorlati vizsgát lehet tenni.

18. cikk

Hajózási hatóság által lebonyolított vizsgák

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgák megszervezése felelősségi körükbe tartozik. Biztosítják továbbá, hogy a vizsgákat olyan vizsgabiztosok tartsák, akik képesítéssel rendelkeznek ahhoz, hogy felmérjék a 17. cikk (1) bekezdésében említett alkalmassági követelményeknek való megfelelést és a kapcsolódó ismereteket és készségeket.

(2) A tagállamok gyakorlati vizsgabizonyítványt állítanak ki az olyan kérelmezők részére, akik a 17. cikk (3) bekezdésében említett gyakorlati vizsgát sikeresen teljesítették, amennyiben e vizsgát a 21. cikkben előírtaknak megfelelő szimulátoron bonyolították le, és ha a kérelmező az ilyen vizsgabizonyítvány kiállítását kérte.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdésben említett gyakorlati vizsgabizonyítványok mintáit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4) A tagállamok minden további követelmény vagy értékelés nélkül elismerik azokat a (2) bekezdésben említett gyakorlati vizsgabizonyítványokat, amelyeket más tagállamok illetékes hatóságai állítottak ki.

(5) Írásbeli vagy számítógépes vizsgák esetén az (1) bekezdésben említett vizsgabiztosok képzett felügyelők is helyettesíthetik.

(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vizsgabiztosok és a képzett felügyelők esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség.

19. cikk

A képzési programok jóváhagyása

(1) A tagállamok létrehozhatnak a 4., 5. és 6. cikkben említett személyeknek szánt képzési programokat. A tagállamok biztosítják, hogy az olyan diplomát vagy bizonyítványt nyújtó képzési programokat, amelyek tanúsítják a 17. cikk (1) bekezdésében említett alkalmassági követelmények teljesítését, az olyan tagállamok illetékes hatóságai hagyják jóvá, amelyeknek a területén az adott oktatási vagy képzési intézmény a képzési programjait folytatja.

A tagállamok biztosítják, hogy a képzési programok minőségellenőrzését és minőségbiztosítását a 27. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti vagy nemzetközi minőségi szabványok alkalmazása révén szavatolják.

(2) A tagállamok csak abban az esetben hagyhatják jóvá az e cikk (1) bekezdésében említett képzési programokat, ha:

a) a képzés céljait, tartalmát, módszereit, az adathordozókat, az eljárásokat - ideértve a szimulátorok használatát is adott esetben - és a tananyagokat megfelelően dokumentálják, és azok lehetővé teszik a jelentkezők számára a 17. cikk (1) bekezdésében említett alkalmassági követelmények teljesítését;

b) a vonatkozó kompetenciák értékeléséhez szükséges programokat olyan képzett személyek tartják, akik a képzési programot alaposan ismerik;

c) a 17. cikk (1) bekezdésében említett alkalmassági követelmények teljesítését ellenőrző vizsgát képzett és összeférhetetlenségtől mentes, független vizsgabiztosok előtt kell letenni.

(3) A tagállamoknak bármilyen olyan diplomát és bizonyítványt el kell ismerni, amelyeket valamely más tagállam által az (1) bekezdésnek megfelelően elismert képzési program elvégzését követően adtak ki.

(4) A tagállamok felfüggesztik vagy visszavonják azokat általuk jóváhagyott képzési programokat, amelyek már nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott előírásoknak.

(5) A tagállamok értesítik a Bizottságot a jóváhagyott képzési programokra vonatkozó listáról, továbbá bármely olyan képzési programról, amelynek jóváhagyását visszavonták vagy felfüggesztették. A Bizottság nyilvánosan elérhetővé teszi ezeket az információkat. Ebben a tájékoztatóban a következők szerepelnek: a képzési program neve, a megszerezhető diplomák vagy bizonyítványok elnevezése, a diplomát vagy bizonyítványt kiállító szerv neve, a jóváhagyás hatálybalépésének éve, valamint a vonatkozó képesítés és azok a különleges engedélyek, amelyeknek megszerzésére a diploma vagy bizonyítvány feljogosít.

20. cikk

A különös kockázatokkal kapcsolatos kompetenciák értékelése

(1) Azok a tagállamok, amelyek saját területükön a 9. cikk (1) bekezdése értelmében különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokat jelölnek ki, meghatározzák, hogy milyen kiegészítő kompetenciák megszerzését írják elő az ilyen belvízi szakaszokon hajózó hajóvezetők számára, valamint pontosítják, hogy milyen eljárások szükségesek e követelményeknek való megfelelés igazolására. Ha a tagállamok úgy vélik, hogy a biztonság garantálása érdekében szükséges, e kompetenciák beazonosításának folyamata során egyeztetnek az érintett európai folyami bizottsággal.

A különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokon folytatott navigációhoz szükséges kiegészítő kompetenciákra figyelemmel, az ilyen kompetenciáknak való megfelelés az alábbiakkal igazolható:

a) az érintett szakaszon végrehajtandó korlátozott számú utazással;

b) szimulátoros vizsgával;

c) feleletválasztós vizsgával;

d) szóbeli vizsgával; vagy

e) az a)-d) pontokban említettek kombinációjával.

E bekezdés alkalmazása során a tagállamok objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos kritériumokat alkalmaznak.

(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre a jelöltek különös kockázatokkal kapcsolatos kompetenciáinak értékelésére, és biztosítják, hogy ezek az eszközök nyilvánosan elérhetők legyenek annak érdekében, hogy elősegítsék, hogy a hajóvezetők az előírt különös kockázatokra vonatkozó kompetenciákat megszerezzék.

(3) Az (1) bekezdésben említett, a különös kockázatot jelentő belvízi útszakaszokra vonatkozó előírások alapján a tagállam értékelheti, hogy a jelölt megfelelő kompetenciákkal rendelkezik-e a valamely másik tagállamban található belvízi útszakaszra vonatkozóan, feltéve, hogy az tagállam, ahol a különös kockázatot jelentő belvízi útszakasz található, hozzájárulását adta. Ilyen esetekben ez a másik tagállam az értékelést végző tagállam rendelkezésére bocsátja azokat a szükséges eszközöket, amelyek az említett értékelés elvégzéséhez szükségesek. A tagállamnak a hozzájárulás bármilyen megtagadását objektív és arányos okokkal kell megindokolnia.

21. cikk

Szimulátorok használata

(1) Az alkalmasság értékeléséhez használt szimulátorokat a tagállamoknak jóvá kell hagyniuk. A jóváhagyást kérelem alapján adják meg abban az esetben, ha igazolást nyert, hogy az szimulátor teljesíti a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által a szimulátorokra meghatározott előírásokat. A jóváhagyásban meg kell határozni, hogy a szimulátoron milyen konkrét alkalmassági értékelést hagynak jóvá.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányelv kiegészítése céljából, amely meghatározza a szimulátorok jóváhagyásához szükséges előírásokat, megadva a vonatkozó funkcionális és műszaki minimumkövetelményeket és adminisztratív eljárásokat annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmasság értékelésére alkalmazott szimulátorokat úgy alakítsák ki, hogy lehetséges legyen a 17. cikk (3) bekezdésében említett gyakorlati vizsgára vonatkozó előírások szerinti kompetenciák ellenőrzése.

(3) A tagállamok elismerik azokat a szimulátorokat, amelyeket valamely másik tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagytak minden további műszaki előírás és értékelés nélkül.

(4) A tagállamok felfüggesztik vagy visszavonják azon szimulátorokra vonatkozó jóváhagyásaikat, amelyek már nem felelnek meg a (2) bekezdésben meghatározott előírásoknak.

(5) A tagállamok értesítik a Bizottságot a jóváhagyott szimulátorok listájáról. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy az alkalmasság felmérésére használt szimulátorok igénybevételének lehetősége megkülönböztetéstől mentes legyen.

IV. SZAKASZ

Hajózási idő és egészségi alkalmasság

22. cikk

Szolgálati könyv és hajónapló

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hajózási időt és a 20. cikk (1) bekezdésében említett utakat a hajóvezetők rögzítik az e cikk (6) bekezdésben említett szolgálati könyvben, vagy pedig a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint elismert szolgálati könyvben.

Az első albekezdéstől eltérve, amikor a tagállamok a 7. cikk (1) bekezdését vagy a 39. cikk (2) bekezdését alkalmazzák, az e cikk első albekezdésben megállapított kötelezettséget csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a szolgálati könyv tulajdonosa kéri a rögzítést.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy ha a személyzet tagja kéri - a szükséges igazoló dokumentumok hitelességének és érvényességének ellenőrzése után - az illetékes hatóságaik a kérelem benyújtása előtti legfeljebb 15 hónapig, a megtett utakra, illetve a hajózási időkre vonatkozó adatokat a szolgálati könyvben igazolják. Amennyiben elektronikus eszközöket, többek között elektronikus szolgálati könyveket és elektronikus hajónaplókat, valamint megfelelő eljárásokat alkalmaznak e dokumentumok hitelességének biztosítása érdekében, az így rögzített adatokat további eljárások nélkül is igazolni lehet.

A bármely tagállam belvízi útján gyűjtött hajózási időt figyelembe kell venni. Olyan belvízi utak esetében, amelyek nyomvonala nem esik teljes egészében az Unió területére, az Unió területén kívül teljesített hajózási időt is figyelembe kell venni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett vízi járművek útjait rögzítik az e cikk (6) bekezdésében említett hajónaplóban, vagy a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint elismert hajónaplóban.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a szolgálati könyvek és hajónaplók mintájának kialakítása céljából, figyelembe véve az ezen irányelv végrehajtásához szükséges információkat, amelyek az adott személy személyazonosítására, valamint a hajózási időre és a megtett utakra vonatkoznak. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A végrehajtási jogi aktusok elfogadása során a Bizottságnak figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a hajónaplót a 2014/112/EU tanácsi irányelv (14) végrehajtására, a személyzeti követelmények ellenőrzésére és a vízi járművek által megtett utak rögzítésére is használják.

(5) 2026. január 17-ig a Bizottság értékelést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról a hamisíthatatlan elektronikus szolgálati könyvekről, hajónaplókról és szakmai kártyákról, amelyek az uniós belvízi hajózási képesítő bizonyítványokat is magukban foglalják..

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a személyzet tagjai egyetlen aktív szolgálati könyvvel, a vízi járművek pedig egyetlen aktív hajónaplóval rendelkezzenek.

23. cikk

Egészségi alkalmasság

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fedélzeti személyzet tagjai, akik uniós képesítő bizonyítványt kérelmeznek az illetékes hatóság által elismert orvos által, sikeres egészségi alkalmassági vizsgálat alapján kiállított érvényes orvosi igazolást mutatnak be az illetékes hatóságnak, amellyel igazolják egészségi alkalmasságukat.

(2) A kérelmezőknek orvosi igazolást kell bemutatniuk az illetékes hatóságnak, amikor kérelmezik:

a) a fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítvány első alkalommal történő kiállítását;

b) a hajóvezetők uniós képesítő bizonyítványának kiállítását;

c) a fedélzeti személyzet tagjai számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok megújítását, amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett feltételek teljesülnek.

Az uniós képesítő bizonyítvány megszerzéséhez kiállított orvosi igazolások keltezése nem lehet korábbi, mint az uniós képesítő bizonyítvány kérelmezését megelőző három hónap.

(3) A fedélzeti személyzet tagja számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok 60. életévüket betöltött tulajdonosának legalább ötévenként igazolnia kell az egészségi alkalmasságát az (1) bekezdésnek megfelelően. A 70. életévüket betöltött személynek kétévenként kell igazolnia az egészségi alkalmasságát az (1) bekezdésnek megfelelően.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a munkaadók, a hajóvezetők és a tagállamok hatóságai előírhassák, hogy a fedélzeti személyzet tagjai az (1) bekezdésnek megfelelően igazolják egészségi alkalmasságukat abban az esetben, ha objektív jelek utalnak arra, hogy a fedélzeti személyzet tagja már nem felel meg az e cikk (6) bekezdésében említett egészségi alkalmassági követelményeknek.

(5) Amennyiben az egészségi alkalmasság nem igazolható teljes mértékben a kérelmező által, a tagállamok kiigazító intézkedéseket vagy korlátozásokat vezethetnek be a hajózás biztonsága érdekében. Ebben az esetben az egészségi alkalmassággal kapcsolatos az említett korrekciós intézkedéseket és korlátozásokat a 11. cikk (3) bekezdésében említett minta szerint meg kell említeni az uniós képesítő bizonyítványban.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az irányelv kiegészítése céljából, amely az egészségi alkalmasságra vonatkozó, a III. mellékletben említett alapvető követelmények alapján meghatározza az egészségi alkalmasság követelményeit, különösen az orvosok által elvégzendő vizsgálatokat illetően, valamint a munkára való alkalmasság megállapításának kritériumait, továbbá a korlátozások és korrekciós intézkedések listáját.

4. FEJEZET

ADMINISZTRATÍV RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A személyes adatok védelme

(1) A tagállamok az ezen irányelvben előírt minden személyes adat kezelését a személyes adatok védelméről szóló uniós jogszabályoknak, különösen az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban végzik.

(2) A Bizottság az ezen irányelvben előírt minden személyes adat kezelését a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően végzi.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy személyes adatokat kizárólag az alábbi célokból kezelik:

a) ezen irányelv végrehajtása, érvényesítése és értékelése;

b) információcsere a 25. cikkben említett adatbázishoz hozzáféréssel rendelkező hatóságok és a Bizottság között;

c) statisztikák készítése.

Az ilyen adatokból nyert anonimizált információkat a belvízi hajózás előmozdítását célozó szakpolitikák támogatásához lehet felhasználni.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a 4. és 5. cikkben említett azon személyek, akiknek a személyes adatait - és különösen az egészségügyi adatait - a 25. cikk (1) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett adatbázisokban kezelik, erről előzőleg tájékoztatást kapjanak. A tagállamok biztosítják az érintett személyek számára az őket érintő adatokhoz való hozzáférést és az érintett személyek kérésére ezekből az adatokból bármikor másolatot bocsátanak rendelkezésre.

25. cikk

Nyilvántartások

(1) A képesítő bizonyítványok kiállításával, megújításával, felfüggesztésével és visszavonásával kapcsolatos hatékony ügyintézés érdekében a tagállamok nyilvántartást vezetnek minden olyan uniós képesítő bizonyítványról, szolgálati könyvről és hajónaplóról, amelyet ezen irányelv szerint állítottak ki, és adott esetben a 10. cikk (2) bekezdése szerint elismert olyan dokumentumokról is, amelyeket kiállítottak, megújítottak, felfüggesztettek vagy visszavontak, amelyeket elveszettnek, ellopottnak vagy megsemmisültnek jelentettek, vagy amelyek lejártak.

Az uniós képesítő bizonyítvány esetében a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az uniós képesítő bizonyítványon feltüntetett adatokat, valamint a kiállító hatóságot.

A szolgálati könyvek esetében a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell a tulajdonos nevét és azonosító számát, a szolgálati könyv azonosító számát, a kiállítás keltét és a kiállító hatóságot.

A hajónaplók esetében a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell a vízi jármű nevét, az európai azonosító számot vagy az európai hajóazonosító számot (ENI), a hajónapló azonosító számát, a kiállítás dátumát és a kiállító hatóságot.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy kiegészítse a nyilvántartásokban tárolt információkat a szolgálati könyvek és a hajónaplók esetében egyéb olyan információkkal, amelyeket a 22. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott szolgálati könyv- és hajónapló-minták megkövetelnek, a tagállamok közötti információcsere előmozdítása céljából.

(2) Ezen irányelv végrehajtásának, érvényesítésének és értékelésének, továbbá a biztonság fenntartásának és a hajózás megkönnyítésének céljából, valamint statisztikai célokból, továbbá az ezt az irányelvet végrehajtó hatóságok közötti információcsere egyszerűsítése érdekében a tagállamok megbízhatóan és késedelem nélkül rögzítik a Bizottság által vezetett adatbázisban az (1) bekezdésben említett képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel és hajónaplókkal kapcsolatos adatokat.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 31. cikkel összhangban olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben meghatározza az ilyen adatbázis jellemzőit és használatának feltételeit, így különösen az alábbiakat:

a) az adatok adatbázisba történő kódolt bevitelére vonatkozó utasítások;

b) a felhasználók hozzáférési jogai, szükség esetén differenciálva a felhasználók típusai, a hozzáférés típusa és az adatok felhasználásának célja szerint;

c) az adatmegőrzés maximális időtartama e cikk (3) bekezdése értelmében, szükség esetén dokumentumtípusok szerint differenciálva;

d) az adatbázis működésével és az e cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásokkal folytatott interakciókkal kapcsolatos utasítások.

(3) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokban vagy a (2) bekezdésben említett adatbázisban lévő adatokat legfeljebb annyi ideig lehet tárolni, ameddig szükségesek arra a célra, amire gyűjtötték őket, vagy ameddig meg nem történik ezen irányelv szerinti további kezelésük. Amikor az ilyen adatok már nem szükségesek ezekre a fenti célokra, azokat meg kell semmisíteni.

(4) A Bizottság hozzáférést adhat az adatbázishoz harmadik ország hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek, amennyiben az szükséges az e cikk (2) bekezdésében említett célokhoz, feltéve, hogy:

a) teljesülnek a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében előírt feltételek; és

b) az érintett harmadik ország vagy nemzetközi szervezet nem korlátozza a tagállamok vagy a Bizottság hozzáférését saját megfelelő adatbázisához.

A Bizottság biztosítja, hogy a Bizottság kifejezett írásos engedélye nélkül és a Bizottság által meghatározott feltételek szerint a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet nem továbbítja az adatokat másik harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára.

26. cikk

Illetékes hatóságok

(1) A tagállamok adott esetben kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek:

a) megszervezik és felügyelik a 18. cikkben említett vizsgákat;

b) jóváhagyják a 19. cikkben említett képzési programokat;

c) jóváhagyják a 21. cikkben említett szimulátorokat;

d) kiállítják, megújítják, felfüggesztik vagy visszavonják 4., 5., 6., 11., 12., 13., 14. és 38. cikkben említett bizonyítványokat, illetve az e cikkekben említett különleges engedélyeket, valamint kiállítják a 22. cikkben említett szolgálati könyveket és hajónaplókat;

e) igazolják a 22. cikkben említett szolgálati könyvekben a hajózási időket;

f) kijelölik a 23. cikkben említett orvosi igazolások kiadására jogosult orvosokat;

g) vezetik a 25. cikkben említett nyilvántartásokat;

h) felderítik és visszaszorítják a 29. cikkben említett csalásokat és egyéb jogellenes gyakorlatokat.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az összes olyan illetékes hatóságról, amelyet az e cikk (1) bekezdésnek megfelelően jelöltek ki. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

27. cikk

Nyomon követés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kormányzati és nem kormányzati szervek által lebonyolított minden, a képzéssel, az alkalmassági felméréssel, valamint az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók kiállításával és aktualizálásával kapcsolatos tevékenységet minőségbiztosítási rendszer segítségével folyamatosan figyelemmel kísérik az ebben az irányelvben meghatározott célok megvalósítása érdekében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a képzési célokat és a vonatkozó alkalmassági követelményeket világosan meghatározzák, és az ezen irányelv szerint felmérendő és vizsgálandó ismeretek és készségek szintjét beazonosítják.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a szakpolitikákra, a rendszerekre, az ellenőrzésekre és a belső minőségellenőrzési vizsgálatokra létesített minőségi normák alkalmazási területei biztosítják a meghatározott célok megvalósítását, és lefedik:

a) az uniós képesítő bizonyítványok, a szolgálati könyvek és a hajónaplók kiállítását, megújítását, felfüggesztését és visszavonását;

b) az egyes tagállamok hatóságai által vagy megbízásából lebonyolított minden tanfolyamot és képzési programot;

c) vizsgát és felmérést; és

d) az oktatók és a vizsgabiztosok számára előírt képesítéseket és tapasztalatokat.

28. cikk

Értékelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a kompetenciák megszerzésével és értékelésével kapcsolatos tevékenységeket, valamint az uniós képesítő bizonyítványokkal, a szolgálati könyvekkel és a hajónaplókkal kapcsolatos adminisztrációt 2037. január 17-ig, azt követően pedig legalább tízévente független szervek értékeljék.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen független szervek által végzett értékelések eredményeit megfelelően dokumentálják, és az érintett illetékes hatóságok tudomására hozzák. Szükség esetén a tagállamok megfelelő intézkedésekkel orvosolják a független értékelés által feltárt hiányosságokat.

29. cikk

A csalás és egyéb jogellenes gyakorlatok megelőzése

(1) A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek és hajtanak végre az ebben az irányelvben meghatározott uniós képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel, hajónaplókkal, orvosi igazolásokkal és nyilvántartásokkal kapcsolatos csalások és egyéb jogellenes gyakorlatok megelőzése érdekében.

(2) A tagállamok megosztják más tagállamok illetékes hatóságaival a vízi járműveket üzemeltető személyek képesítésével kapcsolatos releváns információkat, ideértve a képesítő bizonyítványok felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó információkat is. Ennek során teljes mértékben tiszteletben tartják a személyes adatok védelme tekintetében az (EU) 2016/679 rendeletben megfogalmazott elveket.

30. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

5. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (6) bekezdésében, valamint a 25. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. január 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az ebben a cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) Az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

32. cikk

CESNI-szabványok és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az ezen irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban - a 25. cikken alapulók kivételével - a CESNI által kidolgozott szabványokra hivatkoznak, feltéve, hogy:

a) a szóban forgó szabványok elérhetők és naprakészek;

b) ezek a szabványok adott esetben megfelelnek a mellékletekben meghatározott bármely alkalmazandó követelményeknek;

c) a CESNI döntéshozatali eljárásában bekövetkezett változások nem veszélyeztetik az Unió érdekeit.

Ha e feltételek nem teljesülnek, a Bizottság meghatározhat más szabványokat, illetve hivatkozhat ilyenekre.

Ha az ezen irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szabványokra hivatkoznak, akkor a Bizottság a szóban forgó szabványok teljes szövegét beilleszti ezekbe a felhatalmazáson alapuló jogi aktusba, és a vonatkozó hivatkozást feltünteti, vagy naprakésszé teszi, valamint az alkalmazás kezdő napját a IV. mellékletbe beviszi.

33. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság. Az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett 91/672/EGK irányelv 7. cikke szerint felállított bizottságra való hivatkozások az ezen irányelv által felállított bizottságra való hivatkozásként kell érteni.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha egy bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha egy bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz.

34. cikk

CESNI-szabványok és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A 11. cikk (3) bekezdésében, a 18. cikk (3) bekezdésében és a 22. cikk (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a CESNI által kidolgozott szabványokra hivatkozik, továbbá meghatározza az alkalmazás kezdő napját, amennyiben:

a) a szóban forgó szabványok elérhetők és naprakészek;

b) ezek a szabványok adott esetben megfelelnek a mellékletekben meghatározott bármely alkalmazandó követelményeknek;

c) a CESNI döntéshozatali eljárásában bekövetkezett változások nem veszélyeztetik az Unió érdekeit.

Ha e feltételek nem teljesülnek, a Bizottság meghatározhat más szabványokat, illetve hivatkozhat ilyenekre.

Ha a végrehajtási jogi aktusok szabványokra hivatkoznak, a Bizottság a szóban forgó szabványok teljes szövegét beilleszti a végrehajtási jogi aktusba.

35. cikk

Felülvizsgálat

(1) Ezt az irányelvet a Bizottság az ezen irányelvben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási jogi aktusokkal együtt értékeli, és az értékelés eredményét legkésőbb 2030. január 17-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és Tanácsnak.

(2) 2028. január 17-ig minden tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsátja az irányelv végrehajtásának figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükséges információkat, a Bizottság által a tagállamokkal egyeztetve megadott, az információk gyűjtésére, formájára és tartalmára vonatkozó iránymutatások szerint.

36. cikk

Fokozatos bevezetés

(1) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 17. cikk (1) és (4) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 23. cikk (6) bekezdése és a 25. cikk (1) és (2) bekezdése vonatkozásában 2020. január 17-ig.

Legalább 24 hónappal a 25. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása után, a Bizottság létrehozza az ebben a cikkben említett adatbázist.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 11. cikk (3) bekezdése, a 18. cikk (3) bekezdése és a 22. cikk (4) bekezdése vonatkozásában 2020. január 17-ig.

37. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 91/672/EGK és a 96/50/EK irányelv 2022. január 18-ával hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.

38. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Azokat a 96/50/EK irányelvnek megfelelően kiállított hajóvezetői bizonyítványokat és a 96/50/EK irányelv 1. cikkének (6) bekezdésében említett bizonyítványokat, valamint a 96/50/EK irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében említett rajnai hajózási engedélyeket amelyeket 2022. január 18-ig megelőzően állítottak ki, a fenti napot követően legfeljebb 10 évig továbbra is érvényesek maradnak az Unió azon belvízi útjain, amelyeken a fenti nap előtt érvényesek voltak.

2032. január 18-ig annak a tagállamnak, amely az első albekezdésben említett bizonyítványokat kiállította, az olyan hajóvezetők számára, akik az ebben az irányelvben ismertetett minta szerint kiállított bizonyítvánnyal rendelkeznek, kérelmükre uniós képesítő bizonyítványt vagy a 10. cikke (2) bekezdése szerinti bizonyítványt kell kiállítania, feltéve, hogy a hajóvezető bemutatta a 11. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett megfelelő igazoló dokumentumokat.

(2) Az uniós képesítő bizonyítványoknak e cikk (1) bekezdése szerint történő kiállítása esetén a tagállamok lehetőség szerint továbbra is biztosítják a korábban biztosított jogosultságokat, különösen a 6. cikkben említett különleges engedélyeket.

(3) A fedélzeti személyzet azon tagjai, akik nem hajóvezetők, és olyan képesítő bizonyítvánnyal rendelkeznek, amelyet egy tagállam 2022. január 18-át megelőzően adott ki vagy akik egy vagy több tagállam által elismert képesítéssel rendelkeznek, a fenti időpontot követően még legfeljebb 10 évig használhatják azt a bizonyítványt vagy képesítést. Ezen időszak alatt az ilyen személyzet hajóvezetőtől eltérő tagjai továbbra is hivatkozhatnak a 2005/36/EK irányelvre képesítésük más tagállamok hatóságai által történő elismerése tekintetében. Az ezen időszak lejárta előtt pedig uniós képesítő bizonyítványt vagy a 10. cikk (2) bekezdése szerinti bizonyítványt kérelmezhetnek az ilyen bizonyítványokat kiállító illetékes hatóságtól, amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében a fedélzeti személyzet tagjai megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak.

Amennyiben e bekezdés első albekezdésében említett személyzeti tagok kérelmezik az uniós képesítő bizonyítványt vagy a 10. cikk (2) bekezdésében említett bizonyítványt, a tagállamok biztosítják, hogy olyan képesítő bizonyítványt állítsanak ki számukra, amelyek alkalmassági követelményei hasonlóak a felváltandó bizonyítvány alkalmassági követelményeihez vagy azoknál alacsonyabb szintűek. Olyan bizonyítványt, amelynek megszerzéséhez a felváltandó bizonyítványhoz képest magasabb szintű alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, kizárólag abban az esetben lehet kiállítani, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) matrózok számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok esetében: 540 nap hajózási idő, amelyből legalább 180 napot a belvízi hajózásban teljesített;

b) képesített matrózok számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok esetében: 900 nap hajózási idő, amelyből legalább 540 napot a belvízi hajózásban teljesített;

c) kormányosok számára kiállított uniós képesítő bizonyítványok esetében: 1 080 nap hajózási idő, amelyből legalább 720 napot a belvízi hajózásban teljesített.

A hajózási tapasztalatot szolgálati könyvvel, hajónaplóval vagy más bizonyítékkal kell igazolni.

Ezen bekezdés második albekezdésének a), b) és c) pontjában rögzített minimális hajózási idő legfeljebb 360 nap hajózási idővel csökkenthető, ha a kérelmező olyan diplomával rendelkezik, amelyet az illetékes hatóság elismert, és amely igazolja, hogy a kérelmező egy gyakorlati navigációs munkát is magában foglaló speciális belvízi hajózási képzést végzett el. A csökkentés mértéke legfeljebb a speciális képzés időtartamával lehet egyenlő.

(4) Azok a szolgálati könyvek és hajónaplók, amelyeket 2022. január 18-át megelőzően az ezen irányelvben foglalt szabályoktól eltérő szabályok szerint állítottak ki, legfeljebb 10 évig maradhatnak érvényben 2022. január 18-át követően.

(5) A (3) bekezdéstől eltérve, a kompon dolgozó személyzet tagjai számára, akik a 96/50/EK irányelv hatálya alá nem tartozó nemzeti bizonyítványokkal rendelkeznek, és amelyeket 2022. január 18. előtt állítottak ki, ezek a bizonyítványok legfeljebb 20 évig a fenti időpontot követően továbbra is érvényesek maradnak azokon az uniós belvízi utakon, amelyeken a fenti időpont előtt érvényesek voltak.

Az ezen időszak lejárta előtt az ilyen személyzet tagjai, az ilyen bizonyítványokat kiállító illetékes hatóságtól uniós képesítő bizonyítványt vagy a 10. cikk (2) bekezdésében említett bizonyítványt kérelmezhetnek, amennyiben a 11. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontja értelmében megfelelő bizonyítékot szolgáltatnak. E cikk (3) bekezdésének második és harmadik albekezdése ennek megfelelően alkalmazni kell.

(6) A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok 2038. január 17-ig a tagállamok engedélyezhetik a meghatározott belvízi hajóutakon közlekedő tengeri hajók hajóvezetői számára, hogy az SCTW-egyezmény rendelkezéseinek megfelelően kiállított parancsnoki képesítő bizonyítvánnyal rendelkezzenek, feltéve, hogy:

a) a belvízi hajózási tevékenységre tengeri szállítási út kezdetén vagy végén kerül sor; és

b) a tagállam 2018. január 16-tól számított legalább öt évre szólóan elismerte az e bekezdésben említett bizonyítványokat az érintett belvízi utak tekintetében.

39. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2022. január 17-ig megfeleljenek. Erről a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállamban a 4. cikk (1) bekezdésében, az 5. cikk (1) bekezdésében és a 6. cikkben említett minden olyan személy, aki kizárólag nemzeti, más tagállamok hajózható hálózatához nem kapcsolódó belvízi hajóutakon dolgozik, az érintett tagállam csak azokat az intézkedéseket köteles hatályba léptetni, amelyek a következőknek való megfeleléshez szükségesek: 7. cikk, 8. cikk, a 10. cikk az uniós képesítő bizonyítványok és a szolgálati könyvek elismerése tekintetében, a 14. cikk (2) és (3) bekezdése a felfüggesztések tekintetében, a 22. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és a 22. cikk (2) bekezdése, a 26. cikk (1) bekezdésének d) pontja, amennyiben alkalmazandó, a 26. cikk (1) bekezdésének e) és h) pontja, a 26. cikk (2) bekezdése, a 29. cikk a csalás megelőzése tekintetében, a 30. cikk a szankciók tekintetében, valamint a (2) bekezdés kivételével a 38. cikk az átmeneti rendelkezések tekintetében. 2022. január 17-ig az adott tagállam hatályba lépteti ezeket a rendelkezéseket.

Az adott tagállam addig nem állíthat ki uniós képesítő bizonyítványokat, és nem hagyhat jóvá képzési programokat vagy szimulátorokat mindaddig, amíg az ezen irányelv fennmaradó rendelkezéseit át nem ültette és végre nem hajtotta, és ezek megtételéről a Bizottságot nem tájékoztatta.

(3) Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállamban minden személy mentességet élvez a 2. cikk (3) bekezdése értelmében, úgy az érintett tagállam csak azokat az intézkedéseket köteles hatályba léptetni, amelyek a következőknek való megfeleléshez szükségesek: a 10. cikk az uniós képesítő bizonyítványok és a szolgálati könyvek elismerése tekintetében, a 38. cikk az érvényes bizonyítványok elismerése tekintetében, valamint a 15. cikk 2022. január 17-ig az adott tagállam hatályba lépteti ezeket a rendelkezéseket.

Az ilyen tagállam addig nem állíthat ki uniós képesítő bizonyítványokat, és nem hagyhat jóvá képzési programokat vagy szimulátorokat mindaddig, amíg az ezen irányelv fennmaradó rendelkezéseit át nem ültette és végre nem hajtotta, és ezek megtételéről a Bizottságot nem tájékoztatta.

(4) Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok nem kötelesek átültetni ezt az irányelvet mindaddig, amíg a belvízi hajózás területükön technikailag nem lehetséges.

Az ilyen tagállam nem állíthat ki uniós képesítő bizonyítványokat, és nem hagyhat jóvá képzési programokat vagy szimulátorokat mindaddig, amíg ezen irányelv rendelkezéseit át nem ültette és végre nem hajtotta, és ezek megtételéről a Bizottságot nem tájékoztatta.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

40. cikk

Hatálybelépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

41. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2017. december 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS

(1) HL C 389., 2016.10.21., 93. o.

(2) Az Európai Parlament 2017. november 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. december 4-i határozata.

(3) A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 373., 1991.12.31., 29. o.).

(4) A Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról (HL L 235., 1996.9.17., 31. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).

(6) A Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről (HL L 216., 1994.8.20., 12. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/106/EK irányelve (2008. november 19.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről (HL L 323., 2008.12.3., 33. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/45/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről és a 2001/25/EK irányelv módosításáról (HL L 255., 2005.9.30., 160. o.).

(14) A Tanács 2014/112/EU irányelve (2014. december 19.) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról (HL L 367., 2014.12.23., 86. o.).

I. MELLÉKLET

AZ ÉLETKORRA, A HATÓSÁGI MEGFELELÉSRE, A KOMPETENCIÁRA ÉS A HAJÓZÁSI IDŐRE VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Az e mellékletben a fedélzeti személyzet képesítésére vonatkozóan meghatározott minimumkövetelményeket úgy kell értelmezni, hogy azok a képesítések lépcsőzetesen emelkedő szintjei, kivéve a gyakornok és tanulómatrózok képesítéseinek kivételével, amelyek azonos szintűnek kell tekinteni.

1. A fedélzeti személyzet képesítései kezdő szinten

1.1. A gyakornok bejegyzés megadásának minimumkövetelményei

Az uniós képesítő bizonyítványt kérelmező személynek:

- legalább a 16. életévét betöltötte,

- elvégezte a nemzeti követelményeknek megfelelő biztonsági alapképzést.

1.2. A tanulómatróz képesítés megadásának minimumkövetelményei

Az uniós képesítő bizonyítványt kérelmező személy:

- legalább a 15. életévét betöltötte,

- tanulószerződést írt alá, amely a 19. cikk szerinti jóváhagyott képzési programot ír elő.

2. Az üzemeltetési szintű feladatokat végző fedélzeti személyzet képesítései

2.1. A matróz képesítés megadásának minimumkövetelményei

Az uniós képesítő bizonyítványt kérelmező személy:

a)

- legalább a 17. életévét betöltötte,

- a 19. cikk szerinti, legalább két év időtartamú, az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeken alapuló, jóváhagyott képzési programot végzett el,

- e jóváhagyott képzési program részeként legalább 90 nap hajózási időt teljesített;

vagy

b)

- legalább a 18. életévét betöltötte,

- hajózási hatóság által lebonyolított, a 18. cikk szerinti képesítő vizsgán vett részt, ami igazolja, hogy megfelel az adott üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeknek,

- legalább 360 nap hajózási időt gyűjtött össze, vagy legalább 180 nap hajózási időt gyűjtött össze, ha a kérelmező igazolni tud legalább 250 olyan napot, amelyet a kérelmező tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként szerzett munkatapasztalatot;

vagy

c)

- legalább ötéves, a jóváhagyott képzési programra történő jelentkezés előtt szerzett munkatapasztalattal, vagy egy képzési programra történő jelentkezést megelőzően, egy tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalatot szerzett, vagy egy jóváhagyott képzési programra történő jelentkezést megelőzően, legalább három év időtartamú szakképzési programot végzett el,

- olyan, a 19. cikk szerinti legalább kilenc hónap időtartamú jóváhagyott képzési programon végzett el, és amely az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeken alapult,

- e jóváhagyott képzési program részeként legalább 90 nap hajózási időt gyűjtött össze;

2.2. A képesített matróz képesítés megadásának minimumkövetelményei

Az uniós képesítő bizonyítványt kérelmező személy:

a)

- legalább 180 nap hajózási időt gyűjtött össze, miközben megfelelő képesítéssel rendelkezett matrózként betöltött szolgálat végzéséhez;

vagy

b)

- olyan, a 19. cikk szerinti, legalább három év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeken alapult,

- e jóváhagyott képzési program részeként legalább 270 nap hajózási időt gyűjtött össze;

2.3. A kormányos képesítés megadásának minimumkövetelményei

Az uniós képesítő bizonyítványt kérelmező személy:

a)

- legalább 180 nap hajózási időt gyűjtött össze, miközben megfelelő képesítéssel rendelkezett képesített matrózként betöltött szolgálat végzéséhez,

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik;

vagy

b)

- olyan, a 19. cikk szerinti, legalább három év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a II. mellékletben előírt kompetenciák megszerzésére irányult,

- e jóváhagyott képzési program részeként legalább 360 nap hajózási időt gyűjtött össze,

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik;

vagy

c)

- legalább 500 munkanap tapasztalattal rendelkezik tengeri hajó parancsnokaként betöltött szolgálatban,

- hajózási hatóság által lebonyolított, a 18. cikk szerinti képesítő vizsgán vett részt, amely igazolja, hogy megfelel adott üzemeltetési szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeknek,

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik.

3. Az irányítási szintű feladatokat végző fedélzeti személyzet képesítései

3.1. A hajóvezetői képesítés megadásának minimumkövetelményei

Az uniós képesítő bizonyítványt kérelmező személy:

a)

- legalább a 18. életévét betöltötte;

- a 19. cikk szerinti, legalább három év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeken alapult;

- e jóváhagyott képzési program részeként vagy annak befejezése után legalább 360 nap hajózási időt gyűjtött össze;

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik;

vagy

b)

- legalább a 18. életévét betöltötte;

- uniós kormányosi képesítő bizonyítvánnyal vagy az ezen irányelv 10. cikk (2) bekezdése vagy a 10. cikk (3) bekezdése szerint elismert kormányosi képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik;

- legalább 180 nap hajózási időt gyűjtött össze;

- hajózási hatóság által lebonyolított, a 18. cikk szerinti képesítő vizsgán vett részt, ami igazolja, hogy megfelel az adott irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan az ezen irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek;

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik;

vagy

c)

- legalább a 18. életévét betöltötte;

- legalább 540 nap hajózási időt gyűjtött össze, vagy legalább 180 nap hajózási időt gyűjtött össze, ha a kérelmező igazolni tudja, hogy tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalatot szerzett;

- hajózási hatóság által lebonyolított, a 18. cikk szerinti képesítő vizsgán vett részt, ami igazolja, hogy megfelel az adott irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan ezen irányelv II. mellékletében meghatározott követelményeknek;

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik;

vagy

d)

- legalább ötéves, valamely jóváhagyott képzési programra történő jelentkezés előtt szerzett munkatapasztalattal, vagy egy képzési programra történő jelentkezést megelőzően egy tengeri hajón, a fedélzeti személyzet tagjaként legalább 500 nap munkatapasztalatot szerzett, vagy egy képzési programra történő jelentkezést megelőzően legalább három év időtartamú szakképzési programot végzett el;

- a 19. cikk szerinti, legalább másfél év időtartamú, jóváhagyott képzési programot végzett el, amely az irányítási szintű feladatok tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeken alapult;

- e jóváhagyott képzési program részeként legalább 180 nap hajózási időt gyűjtött össze, és legalább 180 nap hajózási időt teljesített annak befejezése után;

- rádiókezelői bizonyítvánnyal rendelkezik.

3.2. A hajóvezetői képesítő uniós bizonyítványhoz kapcsolódó különleges engedélyek megadásának minimumkövetelményei

3.2.1. Tengeri jellegű vízi utak

A kérelmező:

- megfelel a tengeri jellegű vízi utakon való hajózás tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben előírt követelményeknek.

3.2.2. Radar

A kérelmező:

- megfelel a radar segítségével történő hajózás tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben előírt követelményeknek.

3.2.3. Cseppfolyósított földgáz

A kérelmező:

- rendelkezik a 4.2. pontban említett, cseppfolyósított földgázzal foglalkozó szakemberek (a továbbiakban: LNG-szakemberek) számára kiállított uniós képesítő bizonyítvánnyal.

3.2.4. Nagy kötelékek

Minden kérelmező legalább 720 nap hajózási időt gyűjtött össze, és ebből legalább 540 napot szolgált képesített hajóvezetőként és legalább 180 napot nagy kötelék irányításában.

4. Különleges műveletekhez szükséges képesítések

4.1. A személyhajózási szakértői képesítés megadásának minimumkövetelményei

A személyhajózási szakértői uniós képesítő bizonyítványt első alkalommal kérelmező személynek:

- legalább 18. évesnek kell lennie;

- a személyhajózási szakemberek tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben előírt követelményeknek meg kell felelnie.

A személyhajózási szakértői uniós képesítő bizonyítvány megújítását kérelmező személy:

- új hatósági vizsgát tesz le, vagy új jóváhagyott képzési programot végez el a 17. cikk (2) bekezdése szerint.

4.2. A cseppfolyósított földgázzal foglalkozó (LNG) szakemberek képesítése megadásának minimumkövetelményei

Az LNG-szakemberek uniós képesítő bizonyítványát első alkalommal kérelmező személynek:

- legalább 18. évesnek kell lennie;

- az LNG-szakemberek tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben meghatározott követelményeknek meg kell felelnie.

Az LNG-szakemberek uniós képesítő bizonyítványa megújítását kérelmező személy:

a) üzemanyagként cseppfolyósított földgázt használó hajó fedélzetén az alábbi hajózási időt gyűjtötte össze:

- legalább 180 nap az előző öt év alatt; vagy

- legalább 90 nap az előző évben;

vagy

b) megfelel az LNG-szakemberek tekintetében a kompetenciákra vonatkozóan a II. mellékletben előírt követelményeknek.

II. MELLÉKLET

A KOMPETENCIÁKRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Az üzemeltetési szintű feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciákra vonatkozó alapvető követelmények

1.1. Navigáció

A matróz segíti a hajót irányító személyzetet a hajó belvízi utakon történő manőverezésében és kormányzásában. A matróznak valamennyi típusú vízi úton és kikötőben képesnek kell lennie erre. A matróznak képesnek kell lennie:

- segítséget nyújtani a kihajózásra való felkészítésében, hogy az utazás minden körülmények között biztonságos legyen;

- segítséget nyújtani a kikötési és horgonyműveletekben;

- segítséget nyújtani a hajó navigációs szempontból biztonságos és gazdaságos közlekedésében és manőverezésében.

1.2. A hajók működése

A matróznak képesnek kell lennie, hogy:

- segítséget nyújtson a hajót irányító személyzet részére a hajó működésének ellenőrzésében és a fedélzeten tartózkodó személyekről való gondoskodásban;

- a hajó gépészeti berendezéseit használja.

1.3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

A matróznak képesnek kell lennie:

- segítséget nyújtani a hajót irányító személyzet részére a rakomány előkészítésében, elrendezésében és ellenőrzésében a rakodási és kirakodási műveletek alatt;

- segítséget nyújtani a hajót irányító személyzet részére az utasok kiszolgálásában, valamint közvetlen segítséget nyújtani a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően.

1.4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

A matróznak képesnek kell lennie:

- segítséget nyújtani a hajót irányító személyzet részére a hajózási gépészeti, elektrotechnikai, elektronikai és vezérléstechnikai berendezésekkel kapcsolatos feladatok ellátásában az általános műszaki biztonság érdekében;

- elvégezni a karbantartási munkákat a hajózási gépészeti, elektrotechnikai, elektronikai és vezérléstechnikai berendezéseken az általános műszaki biztonság érdekében.

1.5. Karbantartás és javítás

A matróznak képesnek kell lennie:

- segítséget nyújtani a hajót irányító személyzet részére a hajó, annak eszközei és berendezései karbantartásában és javításában.

1.6. Kommunikáció

A matróznak képesnek kell lennie:

- általános és szakmai kommunikáció, az egységes kommunikációs kifejezések használata a kommunikációs problémákkal járó helyzetekben;

- megfelelő szociális készségekkel kell rendelkeznie.

1.7. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem

A matróznak képesnek kell lennie:

- betartani a biztonságos munkára vonatkozó szabályokat, és megérteni az egészségvédelem és a biztonsági szabályok fontosságát, valamint a környezetvédelmi szabályok jelentőségét;

- elismerni a fedélzeti biztonsággal kapcsolatos képzések fontosságát, és azonnal cselekedni vészhelyzetekben;

- óvintézkedéseket hozni a tűz megelőzésére, és megfelelően használni a tűzoltó berendezéseket;

- feladatait úgy elvégezni, hogy figyelembe veszi a környezetvédelem fontosságát.

2. Az irányítási szintű feladatok elvégzéséhez szükséges kompetenciákra vonatkozó alapvető követelmények

2.0. Felügyelet

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy:

- a fedélzeti személyzet e melléklet 1. pontjában említett más tagjait feladatokkal bízza meg, és felügyelje az általuk végzett valamennyi feladatot, aminek előfeltétele, hogy rendelkezzen az e feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel.

2.1. Navigáció

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- meghatározni az útvonalat és navigálni a belvízi utakon, ennek részeként képesnek kell lennie arra, hogy kiválassza a legészszerűbb, leggazdaságosabb és ökológiai szempontból legjobb hajózási útvonalat a rakodási és kirakodási célpontok eléréséhez, figyelembe véve az alkalmazandó közlekedési szabályzatot és a belvízi hajózás egyezményes szabályait;

- alkalmazni a vízi járművek személyzetére vonatkozó szabályokat, a pihenőidőre és a fedélzeti személyzet összeállítására vonatkozó szabályokat is beleértve;

- hajózni és manőverezni, gondoskodva arról, hogy a hajó a belvízi utakon minden körülmények között biztonságosan működjön, azokban a helyzetekben is, amelyeket nagy forgalomsűrűség jellemez, vagy amikor más hajók veszélyes árukat szállítanak, és amelyekben szükséges a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás alapszintű ismerete;

- reagálni a navigációs vészhelyzetekre a belvízi utakon.

2.2. A hajók működése

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- alkalmazni a belvízi hajógyártási és hajóépítési módszerekkel kapcsolatos ismereteit a különböző típusú hajók működtetésében, valamint alapszintű ismeretekkel kell rendelkeznie az (EU) 2016/1629 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (2) meghatározott, a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről;

- ellenőrizni és figyelemmel kísérni a vonatkozó hajóbizonyítványban említett kötelező berendezéseket.

2.3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- megtervezni és biztosítani a rakományok biztonságos berakodását, elrendezését, rögzítését, lerakását és gondozását az utazás során;

- megtervezni és biztosítani a hajó stabilitását;

- megtervezni és biztosítani az utasok biztonságos szállítását és ellátásukat az utazás alatt, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is.

2.4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- megtervezni a munkamenetet a hajózási gépészet, az elektrotechnika, az elektronika és a vezérléstechnika területén;

- figyelemmel kísérni a fő motorokat, valamint segédgépeket és segédberendezéseket;

- tervet készíteni és utasításokat adni a hajó szivattyújával és a szivattyúvezérlő rendszerével kapcsolatban;

- megszervezni a hajó elektrotechnikai berendezéseinek biztonságos használatát és alkalmazását, karbantartását és javítását;

- ellenőrizni a műszaki berendezések biztonságos karbantartását és javítását.

2.5. Karbantartás és javítás

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- megszervezni a hajónak és berendezéseinek biztonságos karbantartását és javítását.

2.6. Kommunikáció

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- ellátni a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, szociális szempontból felelősen eljárni, és gondoskodni a fedélzeti munkafolyamat és képzés megszervezéséről;

- mindenkor megfelelően kommunikálni, ide tartozik az is, hogy a kommunikációs problémákkal járó helyzetekben az egységes kommunikációs kifejezések használja;

- előmozdítani azt, hogy a fedélzeten kiegyensúlyozott és barátságos munkakörnyezet alakuljon ki.

2.7. Egészségvédelem és biztonság, utasjogok és környezetvédelem

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- figyelemmel kísérni a vonatkozó jogi előírásokat, és intézkedéseket hozni az életbiztonság érdekében;

- óvni a fedélzeten tartózkodó személyek biztonságát és épségét, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is;

- elkészíteni a vészhelyzeti és kárelhárítási terveket, és kezelni a vészhelyzeteket;

- biztosítani a környezetvédelmi előírások betartását.

3. Kompetenciákra vonatkozó alapvető követelmények különleges engedélyek esetében

3.1. Hajózás tengeri jellegű belvízi utakon

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- dolgozni a naprakész ábrákkal és térképekkel, a kapitányoknak és tengerészeknek szóló közleményekkel és egyéb, a tengeri jellegű vízi utakra jellemző kiadványokkal;

- használni az árapály dátumokat, árapály áramlatokat, időszakokat és ciklusokat, az árapály áramlatok idejét és változásait a torkolatokban;

- használni a SIGNI (Signalisation de voies de Navigation Intérieure) és az IALA (Tengeri Navigációsegítő és Világítótorony-fenntartó Hatóságok Nemzetközi Szervezete) tengeri jellegű belvízi utakon való biztonságos navigáció érdekében.

3.2. Navigálás radarral

A hajóvezetőnek képesnek kell lennie:

- az kihajózás előtt megfelelő intézkedéseket hozni a radar segítségével történő navigálást illetően;

- értelmezni a radarképernyők jeleit és elemezni a radar által szolgáltatott adatokat;

- csökkenteni a különböző eredetű zavarokat;

- navigálni radarral figyelembe véve a belvízi hajózásban alkalmazandó szabályokat, a radarral való navigálásra vonatkozó követelményeket (pl. a személyzetre vonatkozó követelményeket vagy a hajó műszaki követelményeit) meghatározó szabályoknak megfelelően;

- kezelni a különleges körülményeket, például a forgalom sűrűségét, a berendezések meghibásodását és a veszélyes helyzeteket.

4. Kompetenciákra vonatkozó alapvető követelmények különleges műveletek esetében

4.1. Személyhajózási szakember

A kérelmezőnek képesnek kell lennie:

- megszervezni az életmentő berendezések használatát a személyhajók fedélzetén;

- biztonsági utasításokat adni és meghozni a szükséges intézkedéseket az utasok védelmére általánosságban, különösen vészhelyzetekben (pl. kiürítés, károsodás, ütközés, megfeneklés, tűz, robbanás vagy egyéb olyan helyzetek, amelyek pánikot kelthetnek), ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is;

- alapfokon kommunikálni angol nyelven;

- teljesíteni az 1177/2010/EU irányelvben az utasjogokkal kapcsolatban meghatározott vonatkozó követelményeket.

4.2. Cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó szakember

A kérelmezőnek:

- képesnek kell lennie biztosítani a cseppfolyósított földgázt üzemanyagként használó hajókra vonatkozó jogszabályok és szabványok, valamint egyéb vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások betartását;

- tisztában kell lennie a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos sajátos szempontokkal, továbbá fel kell ismernie és kezelnie kell a felmerülő kockázatokat;

- képesnek kell lennie biztonságos módon működtetni a cseppfolyósított földgáz használata során alkalmazott berendezések rendszerét;

- képesnek kell lennie biztosítani a cseppfolyósított földgáz használata során alkalmazott berendezések rendszerének rendszeres ellenőrzését;

- tudnia kell, hogyan lehet biztonságos és ellenőrzött módon cseppfolyósított földgázt felvenni;

- képesnek kell lennie a cseppfolyósított földgáz használata során alkalmazott berendezések rendszerét előkészíteni a hajó karbantartására;

- képesnek kell lennie kezelni a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos vészhelyzeteket.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.).

III. MELLÉKLET

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGRA VONATKOZÓ ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

Az egészségügyi alkalmasság, amely fizikai és pszichológiai alkalmasságból áll, azt jelenti, hogy a személy nem szenved olyan betegségben vagy nem él olyan fogyatékkal, amely alkalmatlanná teszi a fedélzeti munka során arra, hogy:

- végrehajtsa a vízi jármű működtetéséhez szükséges feladatokat;

- bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat; vagy

- megfelelően észlelje a környezetét.

A vizsgálatnak különösen a látás- és hallásélességre, a mozgásfunkciókra, a neuropszichiátriai állapotra és a szív- és érrendszeri állapotokra kell kiterjednie.

IV. MELLÉKLET

ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK

A. táblázat

B. táblázat

C. táblázat