32016L1629[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1629 IRÁNYELVE

(2016. szeptember 14.)

a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

1. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A VÍZI UTAK ZÓNÁI

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza:

a) a vízi járműveknek a 4. cikkben említett belvízi utakon való biztonságos közlekedéséhez szükséges műszaki követelményeket, és

b) az említett belvízi utak osztályozását.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet a következő vízi járművekre kell alkalmazni:

a) 20 méter vagy azt meghaladó hosszúságú (L) hajók;

b) olyan hajók, amelyek esetében a hosszúság (L), a szélesség (B) és a merülés (T) szorzatának eredménye 100 köbméter vagy azt meghaladó űrtartalom;

c) valamennyi vontató- és tolóhajó, amely az a) és b) pontban említett vízi jármű vagy úszó munkagép vontatására, tolására vagy mellévett alakzat továbbítására szolgál;

d) személyhajók;

e) úszó munkagépek.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

a) kompok;

b) hadihajók;

c) tengerjáró hajók, beleértve azokat a tengerjáró vontató- és tolóhajókat, amelyek

i. árapályos vizeken közlekednek, vagy ott van a bázisuk; vagy

ii. ideiglenesen belvízi utakon közlekednek,

amennyiben rendelkeznek legalább az alábbiakkal:

- megfelelőségi - vagy azzal egyenértékű - bizonyítvány az "Életbiztonság a tengeren" tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény (SOLAS-egyezmény) tekintetében; megfelelőségi - vagy azzal egyenértékű - bizonyítvány a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény tekintetében, és a nemzetközi olajszennyezés-megelőzési (IOPP) bizonyítvány a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973/1978. évi nemzetközi egyezménynek (MARPOL) való megfelelés tekintetében;

- azon tengerjáró hajók esetében, amelyek nem tartoznak a SOLAS-egyezmény, a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény vagy a MARPOL-egyezmény hatálya alá, a lobogó szerinti államuk jogszabályai által előírt vonatkozó bizonyítványok és szabadoldali jelek;

- azon személyhajók esetében, amelyek nem tartoznak egyik, az első franciabekezdésben említett egyezmény hatálya alá sem, a 2009/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 1 ) megfelelően kiadott, a személyhajók biztonsági szabályaira és követelményeire vonatkozó bizonyítvány; vagy

- azon kedvtelési célú kishajók tekintetében, amelyek nem tartoznak egyik, az első francia bekezdésben említett egyezmény hatálya alá sem, azon ország által kiadott, megfelelő szintű biztonságot igazoló bizonyítvány, amelynek lobogója alatt a vízi jármű közlekedik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "vízi jármű": hajó vagy úszó munkagép;

b) "hajó": belvízi hajó vagy tengerjáró hajó;

c) "belvízi hajó": kizárólag vagy elsősorban belvízi utakon történő hajózásra szánt hajó;

d) "vontatóhajó": kifejezetten vontatási műveletek végrehajtására épített hajó;

e) "tolóhajó": kifejezetten tolt kötelék továbbítására épített hajó;

f) "személyhajó": 12-nél több utas szállítására épített és berendezett, egynapos utazásra alkalmas vagy kabinos hajó;

g) "úszómunkagép": gépi berendezéssel ellátott úszólétesítmény (pl. úszódaru, úszókotró berendezés, cölöpverő, elevátor);

h) "úszómű": rendeltetésszerűen helyhez kötött úszólétesítmény (pl. fürdőlétesítmény, úszódokk, kikötőponton, csónakház);

i) "egyéb úszólétesítmény" tutaj, vagy más, egyenként vagy kötelékben hajózásra alkalmassá tett berendezés, amely nem hajó, úszó munkagép vagy úszómű;

j) "kedvtelési célú kishajó": sportolási vagy pihenési célra épített hajó, de nem személyhajó;

k) "gyorsjáratú hajó": a vízen 40 km/h-nál nagyobb sebesség elérésére képes motorhajó;

l) "vízkiszorítás": a hajó vízbe merült tömege köbméterben;

m) "hosszúság (L)": a hajótest maximális hosszúsága méterben, a kormánylapátot és az orrsudarat nem számítva;

n) "szélesség (B)": a hajótest maximális szélessége méterben a külhéj külső szélénél mérve (a lapátkerekeket, a dörzsléceket és hasonlókat nem számítva);

o) "merülés (T)": a hajótest legalsó pontja (a gerinc és az egyéb rögzített szerelvények figyelembevétele nélkül) és a legnagyobb merülési vonal között mért függőleges távolság méterben;

p) "összekapcsolt belvízi utak": egy tagállam azon vízi útjai, amelyek a nemzeti vagy nemzetközi jog értelmében az ezen irányelv hatálya alá tartozó vízi járművekkel hajózható belvízi utak révén kapcsolódnak valamely más tagállam belvízi útjaihoz.

4. cikk

A belvízi utak osztályozása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában az Unió belvízi útjait a következőképpen kell osztályozni:

a) 1., 2., 3. és 4. zóna:

i. 1. és 2. zóna: az I. melléklet 1. fejezetében felsorolt vízi utak;

ii. 3. zóna: az I. melléklet 2. fejezetében felsorolt vízi utak;

iii. 4. zóna: valamennyi egyéb, a nemzeti jog értelmében az ezen irányelv hatálya alá tartozó vízi járművekkel hajózható belvízi út.

b) R zóna: az a) pontban említett vízi utak közül azok, amelyek tekintetében a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke értelmében bizonyítványt kell kiállítani, a szóban forgó cikknek a 2016. október 6-án [ezen irányelv hatálybalépésének időpontja] érvényes megfogalmazásában.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet olyan módosítására, amelynek célja valamely vízi út osztályozásának a módosítása, beleértve további vízi utak hozzáadását és törlését is. Az I. melléklet ilyen jellegű módosításait csak az érintett tagállam kérésére, a területén lévő vízi utak tekintetében lehet elvégezni.

2. FEJEZET

HAJÓBIZONYÍTVÁNYOK

5. cikk

A műszaki és biztonsági követelményeknek való megfelelés

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 4. cikkben említett uniós belvízi utakon közlekedő, a 2. cikk (1) bekezdésében említett vízi járművek gyártása és karbantartása az ezen irányelvben meghatározott követelményeknek megfelelően történjen.

(2) A vízi járművek (1) bekezdésnek való megfelelését az ezen irányelvnek megfelelően kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.

6. cikk

Uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1) Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat a tagállamok illetékes hatóságai adják ki ezen irányelv rendelkezéseinek megfelelően. A tagállamok az uniós belvízi hajóbizonyítványok kiadásakor ellenőrzik, hogy az adott vízi jármű nem rendelkezik-e már a 7. cikkben említett érvényes bizonyítvánnyal.

(2) Az uniós belvízi hajóbizonyítványt a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kell kiállítani.

(3) Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadására, és erről, valamint a jegyzék bármely módosításáról értesíti a Bizottságot. A Bizottság egy megfelelő weboldalon naprakész listát vezet az illetékes hatóságokról.

(4) A vízi járművekre az uniós belvízi hajóbizonyítványt a vízi jármű üzembe helyezését megelőző műszaki szemlét követően adják ki; e szemle célja annak ellenőrzése, hogy a vízi jármű megfelel-e a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében és a 29. cikkben meghatározott műszaki szemlék, illetve a vízi jármű tulajdonosának vagy annak képviselője kérésére elvégzett műszaki szemle során - adott esetben - ellenőrizni kell, hogy a vízi jármű megfelel-e a 23. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiegészítő követelményeknek.

(6) A szemle kérésére, valamint a szemle helyének és idejének meghatározására vonatkozó eljárások az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóságok hatáskörébe tartoznak. Az illetékes hatóság meghatározza, hogy mely okmányokat kell benyújtani. Az eljárást oly módon kell lebonyolítani, ami biztosítja, hogy a szemlére a kérés benyújtásától számított ésszerű határidőn belül sor kerüljön.

(7) Az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vízi jármű számára - a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője kérésére - a tagállamok illetékes hatóságai uniós belvízi hajóbizonyítványt adnak ki, amennyiben az említett vízi jármű megfelel az ezen irányelvben foglalt követelményeknek.

7. cikk

A bizonyítvánnyal való rendelkezés kötelezettsége

A 4. cikkben említett uniós belvízi utakon közlekedő vízi járműveknek a következő dokumentumok eredeti példányával kell rendelkezniük:

a) az R zónába tartozó vízi úton történő közlekedéskor vagy:

- a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány, vagy

- uniós belvízi hajóbizonyítvány, amely - adott esetben az ezen irányelv II. mellékletében foglalt, a Rajnán (R zóna) közlekedő vízi járművekre vonatkozó átmeneti rendelkezések alapján - igazolja, hogy a vízi jármű teljes mértékben megfelel az ezen irányelv II. és V. mellékletében említett műszaki követelményeknek, amelyek tekintetében az alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban megállapítást nyert, hogy egyenértékűek a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény alkalmazásában megállapított műszaki követelményekkel;

b) egyéb vízi utakon való közlekedéskor uniós belvízi hajóbizonyítvány vagy a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvány, beleértve - adott esetben - az ezen irányelv 8. cikke szerinti kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványokat is.

8. cikk

Kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1) Az uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal vagy felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikke alapján kiadott bizonyítvánnyal rendelkező vízi járműveket az ezen irányelv 23. cikkének megfelelően el kell látni kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal.

(2) A kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványt a II. mellékletben meghatározott mintának megfelelően kell kiállítani, és azt az illetékes hatóságok adják ki az adott vízi utak tekintetében megállapított feltételek mellett.

9. cikk

Ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványok

(1) A tagállamok illetékes hatóságai ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt adhatnak ki a következők számára:

a) az illetékes hatóság engedélyével uniós belvízi hajóbizonyítvány beszerzése céljából egy adott helyre utazni szándékozó vízi járművek;

b) olyan vízi járművek, amelyek uniós belvízi hajóbizonyítványa elveszett, megsérült vagy ideiglenesen visszavonásra került a 13. cikkben és a 15. cikkben, vagy a II. és V. mellékletben említettek szerint;

c) olyan vízi járművek, amelyek uniós belvízi hajóbizonyítványa készülőben van a sikeres szemlét követően;

d) olyan vízi járművek, amelyek nem teljesítették az összes, a II. és V. mellékletnek megfelelően az uniós belvízi hajóbizonyítvány megszerzéséhez szükséges feltételt;

e) olyan mértékben sérült vízi járművek, hogy azok már nem felelnek meg az uniós belvízi hajóbizonyítványuk követelményeinek;

f) olyan úszóművek vagy egyéb úszólétesítmények, amelyek esetében a különleges szállítási műveletekért felelős hatóságok a különleges szállítási művelet végrehajtására a tagállamok hajózási hatóságainak vonatkozó előírásai szerint abban az esetben adnak ki engedélyt, ha azok rendelkeznek ilyen ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvánnyal;

g) a II. és V. melléklettől ezen irányelv 25. és 26. cikkének megfelelően eltérő vízi járművek, a vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig.

(2) Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványt akkor lehet kiállítani, ha a vízi jármű, az úszómű vagy az egyéb úszólétesítmény hajózhatósága megfelelően biztosítottnak tűnik. A hajóbizonyítványt a II. mellékletben meghatározott minta szerint kell kiállítani.

(3) Az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítványnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság által szükségesnek ítélt feltételeket, érvényességi ideje pedig a következők szerint alakul:

a) az (1) bekezdés a), d), e) és f) pontjában említett esetekben egyetlen adott út, amelyet egy hónapot meg nem haladó megfelelő időn belül kell végrehajtani;

b) az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett esetekben egy megfelelő időtartam;

c) az (1) bekezdés g) pontjában említett esetekben hat hónap; az ideiglenes uniós belvízi hajóbizonyítvány alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható, míg a vonatkozó végrehajtási jogi aktus elfogadásra nem kerül.

10. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi ideje

(1) Az újonnan épített vízi járművek számára kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi idejét az illetékes hatóság határozza meg, és az nem haladhatja meg a következő időtartamokat:

a) öt év a személyhajók és a gyorsjáratú hajók esetében;

b) tíz év minden egyéb vízi jármű esetében.

Az érvényesség időtartamát fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványon.

(2) A műszaki szemlét megelőzően már üzemelő vízi járművek esetében az illetékes hatóság az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét eseti alapon állapítja meg, a szemle eredményétől függően. Az érvényességi idő azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdésben foglalt időtartamokat.

11. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok érvényességi idejének rendkívüli meghosszabbítása

Az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességét - a II. és V. melléklettel összhangban - a kiállító vagy megújító illetékes hatóság rendkívüli esetben műszaki szemle végzése nélkül is meghosszabbíthatja legfeljebb hat hónappal. Az ilyen meghosszabbítást az említett bizonyítványban fel kell tüntetni.

12. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok megújítása

(1) Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat érvényességi idejük lejártakor meg kell újítani a 6. cikkben megállapított feltételekkel összhangban, mégpedig egy műszaki szemlét követően, amely során ellenőrzik, hogy a vízi jármű megfelel-e a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek. Az uniós belvízi hajóbizonyítványokat a Bizottságnak a 6. cikk (3) bekezdése alapján bejelentett bármely illetékes hatóság meghosszabbíthatja.

(2) Az uniós belvízi hajóbizonyítványok megújításakor a vízi járműre a II. mellékletben meghatározott átmeneti rendelkezések az említett mellékletben szereplő feltételek mellett alkalmazandók.

13. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok pótlása

A tagállamok mindegyike megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján pótolhatóak az érvényes, de elveszett vagy megsérült uniós belvízi hajóbizonyítványok. A feltételeknek megfelelően elvesztés esetén a bizonyítvány pótlásához be kell jelenteni a bizonyítvány elvesztését, sérülés esetén pedig vissza kell szolgáltatni a megrongálódott bizonyítványt. A pótbizonyítványon fel kell tüntetni, hogy másolat.

14. cikk

A vízi járművek jelentősebb átalakításai vagy javításai

Olyan jelentősebb átalakítások vagy javítások esetében, amelyek a szerkezeti épség, hajózási vagy kormányképességi tulajdonságai, vagy sajátos jellemzői tekintetében hatással lehetnek a vízi jármű II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek való megfelelésére, a vízi járművön az esetleges újabb utat megelőzően el kell végezni a 6. cikkben meghatározott műszaki szemlét.

E szemlét követően a vízi jármű meglévő uniós belvízi hajóbizonyítványát úgy kell módosítani, hogy az tükrözze a vízi jármű megváltoztatott műszaki jellemzőit, vagy a bizonyítványt vissza kell vonni és egy újat kell kiállítani. Amennyiben az új bizonyítványt más tagállamban adják ki, mint amelyben az első bizonyítványt kiadták vagy megújították, a bizonyítványt kiállító vagy megújító illetékes hatóságot erről az új bizonyítvány kiadását követő harminc napon belül tájékoztatni kell.

15. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítvány visszavonása, illetve kiadásának vagy megújításának megtagadása

(1) Az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadását vagy megújítását elutasító határozatot meg kell indokolni. Az érintett vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét értesíteni kell erről, valamint az érintett tagállamban igénybe vehető jogorvoslatról és annak határidejéről.

(2) Az érvényes uniós belvízi hajóbizonyítványt az azt kibocsátó vagy megújító illetékes hatóság visszavonhatja, ha a vízi jármű már nem felel meg a bizonyítványban foglalt műszaki követelményeknek.

16. cikk

Harmadik országokból származó vízi járművek hajóbizonyítványainak elismerése

A hajóbizonyítványoknak az Unió és harmadik országok közötti kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások hatálybalépéséig a tagállamok illetékes hatóságai elismerhetik harmadik országok vízi járműinek hajóbizonyítványait az adott tagállam területén való hajózás céljából.

17. cikk

Hajóbizonyítványok nyilvántartása

A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik nyilvántartást vezessenek a 6., 8., 9. és 12. cikk alapján általuk kiadott vagy megújított valamennyi bizonyítványról. A nyilvántartásban szerepelnie kell a II. mellékletben meghatározott mintában feltüntetett információknak.

3. FEJEZET

HAJÓAZONOSÍTÁS, SZEMLÉK ÉS MÓDOSÍTOTT MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

18. cikk

Egyedi európai hajóazonosító szám

(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden vízi jármű egyedi európai hajóazonosító számot (ENI) kapjon a II. és V. melléklettel összhangban.

(2) Minden vízi jármű csak egyetlen egyedi európai hajóazonosító számot kaphat, amely a vízi jármű egész élettartama során változatlan marad.

(3) Az uniós belvízi hajóbizonyítványt kibocsátó illetékes hatóságnak a bizonyítványba be kell vezetnie az egyedi európai hajóazonosító számot.

(4) Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai felelősek az egyedi európai hajóazonosító szám kiadásáért, és erről, valamint a jegyzék bármely módosításáról értesíti a Bizottságot. A Bizottság egy megfelelő weboldalon naprakész listát vezet az illetékes hatóságokról.

19. cikk

Európai hajóadatbázis

(1) A Bizottság a biztonságos és könnyű hajózás fenntartására irányuló intézkedések támogatása és ezen irányelv alkalmazásának biztosítása érdekében felelős az EHDB vezetéséért.

A személyes adatok tagállamok általi bármilyen kezelése a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jognak, és különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 2 ) megfelelően történik.

A személyes adatok Bizottság általi bármilyen kezelése a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 3 ) megfelelően történik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok minden vízi jármű vonatkozásában késlekedés nélkül rögzítsék az EHDB-ben a következőket:

a) az ezen irányelvvel összhangban a vízi jármű azonosítására és leírására szolgáló adatok;

b) az ezen irányelvvel összhangban a kiadott, megújított, pótolt és visszavont bizonyítványokkal, valamint a bizonyítványt kiadó illetékes hatósággal kapcsolatos adatok;

c) az illetékes hatóságok által ezen irányelvvel összhangban kiadott valamennyi bizonyítvány digitális másolata;

d) az ezen irányelvvel összhangban elutasított vagy függőben lévő bizonyítvány iránti kérelemre vonatkozó adatok; és

e) az a)-d) pontban említett adatokban bekövetkezett valamennyi változás.

(3) A (2) bekezdésben említett adatokat a tagállamok illetékes hatóságai, a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény szerződő felei, valamint az ezen irányelv és a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) alkalmazásával kapcsolatos feladatokkal megbízott harmadik országok az alábbi célokból kezelhetik:

a) ezen irányelv és a 2005/44/EK irányelv alkalmazása;

b) a belvízi közlekedés és az infrastruktúra kezelésének biztosítása;

c) a hajózás biztonságának fenntartása vagy megerősítése;

d) statisztikai adatok gyűjtése.

(4) A tagállamok illetékes hatóságai átadhatnak személyes adatokat harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, de kizárólag eseti alapon és az (EU) 2016/679 rendeletben és különösen annak V. fejezetében foglalt követelmények betartásával. A tagállamok meggyőződnek arról, hogy az e cikk (3) bekezdésében említett célokból szükség van az információk továbbítására. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet az adatokat csak akkor továbbítsa másik harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára, ha erre szóló kifejezett írásos engedéllyel rendelkezik, és megfelel a tagállam illetékes hatósága által meghatározott feltételeknek.

(5) A Bizottság eseti alapon harmadik országbeli hatóságok vagy nemzetközi szervezetek számára személyes adatokat továbbíthat, illetve számukra hozzáférést biztosíthat az EHDB-hez, amennyiben az adattovábbítás vagy hozzáférés az e cikk (3) bekezdésében említett célok eléréséhez szükséges és amennyiben a 45/2001/EK rendelet 9. cikkében foglalt követelmények teljesülnek. A Bizottság meggyőződik arról, hogy a (3) bekezdésben említett célokból van szükség az információk továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférésre. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet az adatokat csak akkor továbbítsa másik harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára, ha erre szóló kifejezett írásos engedéllyel rendelkezik, és megfelel a Bizottság által meghatározott feltételeknek.

(6) Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a vízi járműre vonatkozó adatok a jármű leselejtezése esetén az (1) bekezdésben említett adatbázisból törlésre kerüljenek.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak pontosítását illetően:

a) a tagállamok által az adatbázisban rögzítendő adatok;

b) az engedélyezett hozzáférés típusa, figyelembe véve az adatok címzettjeinek kategóriáit és az e cikk (3) bekezdésében említett adatkezelési célokat;

c) az adatbázis használatával és működésével kapcsolatos utasítások, különösen az adatbiztonsági intézkedések, az adatok betáplálása és kezelése, valamint az adatbázisnak a 17. cikkben említett nyilvántartásokkal való összekapcsolása tekintetében.

20. cikk

Műszaki szemlék végzése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok végrehajtsák az ezen irányelvben említett első, időszakos, különleges és önkéntes szemléket.

(2) Az említett illetékes hatóságok részben vagy teljesen eltekinthetnek attól, hogy egy adott vízi járművet műszaki szemlének vessenek alá, amennyiben valamely jóváhagyott hajóosztályozó társaság által a 21. cikkel összhangban kiadott érvényes igazolásból egyértelműen megállapítható, hogy a vízi jármű részben vagy mindenben megfelel a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(3) Minden tagállam jegyzéket állít össze arról, hogy mely hatóságai jogosultak a műszaki szemlék lefolytatására, és erről, valamint a jegyzék bármely módosításáról értesíti a Bizottságot. A Bizottság egy megfelelő weboldalon naprakész listát vezet az illetékes hatóságokról és felügyeleti szervekről.

(4) Minden tagállam teljesíti a felügyeleti szervekkel és a szemlére vonatkozó kéréssel kapcsolatban a II. és V. mellékletben maghatározott különleges követelményeket.

21. cikk

A hajóosztályozó társaságok elismerése

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása révén, az e cikk (2) és a (3) bekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően ismeri el a VI. mellékletben felsorolt kritériumokat teljesítő hajóosztályozó társaságokat, illetve vonja vissza adott esetben azok elismerését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az elismerés iránti kérelmet az a tagállam nyújtja be a Bizottságnak, amelyben a vízi járművek ezen irányelv II. és V. mellékletében említett követelményeknek való megfelelését igazolás kiadásával tanúsító hajóosztályozó társaságnak vagy eljárási jogkörrel rendelkező kirendeltségének a székhelye található. A kérelemhez csatolni kell mindazokat az információkat és dokumentációkat, amelyek alapján az elismerés kritériumainak teljesülése megállapítható.

(3) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy adott hajóosztályozó társaság már nem felel meg a VI. mellékletben foglalt kritériumoknak, a Bizottságnál kérelmezheti az elismerés visszavonását. A visszavonásra irányuló kérelmet dokumentumokkal kell alátámasztani.

(4) Fenn kell tartani azon hajóosztályozó társaságok elismerését, amelyek 2016. október 6-ig a 2006/87/EK irányelvvel összhangban elismerést kaptak.

(5) A Bizottság jegyzéket készít az e cikknek megfelelően elismert hajóosztályozó társaságokról, és a jegyzéket első alkalommal 2017. október 7-ig közzéteszi egy megfelelő weboldalon, majd a jegyzéket folyamatosan frissíti. A tagállamok értesítik a Bizottságot azon hajóosztályozó társaságok nevének vagy címének minden változásáról, amelyeknek az elismerését kérelmezték.

22. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik bármikor ellenőrizhessék, hogy a vízi jármű rendelkezik-e a 7. cikk szerinti érvényes bizonyítvánnyal, és hogy megfelel-e az ilyen bizonyítvány kiadásához szükséges követelményeknek.

Amennyiben a jármű nem felel meg a követelményeknek, az illetékes hatóságok az e cikk (2)-(5) bekezdésével összhangban meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Azt is elő kell írniuk, hogy a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője az illetékes hatóságok által meghatározott határidőn belül hozza meg a helyzet orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést.

A vízi jármű fedélzetén lévő bizonyítványt kiadó illetékes hatóságot az ellenőrzést követő hét napon belül értesíteni kell arról, hogy a jármű nem felel meg az előírásoknak.

(2) Amennyiben a vízi jármű fedélzetén nincs érvényes bizonyítvány, a járművet meg lehet akadályozni útja folytatásában.

(3) Ha az ellenőrzés során az illetékes hatóságok úgy találják, hogy a vízi jármű egyértelmű veszélyt jelent a fedélzeten tartózkodókra, a környezetre vagy a hajózás biztonságára, megakadályozhatják útja folytatását, mindaddig, amíg sor nem került a helyzet orvoslásához szükséges lépésekre.

Az illetékes hatóságok előírhatnak olyan arányos intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik a vízi jármű biztonságos továbbhaladását, indokolt esetben a szállítási művelet leállításával, egy olyan helyig, ahol a vízi jármű ellenőrzése vagy javítása megtörténhet.

(4) Az a tagállam, amely megakadályozta a vízi jármű útjának folytatását, illetve a vízi jármű tulajdonosát vagy annak képviselőjét értesítette arról, hogy a fellelt hibák javításának elmulasztása esetén ezt szándékozik tenni, hét napon belül tájékoztatja meghozott vagy meghozni szándékozott határozatáról annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol a járműbizonyítványt kiadták vagy legutoljára megújították.

(5) Az ezen irányelv végrehajtásából fakadóan hozott, a vízi jármű útjának megszakításáról szóló valamennyi határozatban részletesen meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló indokokat. E határozatról haladéktalanul értesíteni kell az érintett felet, akit ugyanakkor tájékoztatni kell az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint számára rendelkezésre álló fellebbezési eljárásokról és azok határidejéről.

23. cikk

Módosított műszaki követelmények egyes zónák vonatkozásában

(1) A tagállamok - adott esetben a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény követelményeire is figyelemmel - a területükön az 1. és a 2. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművek vonatkozásában a II. és V. mellékletben említetteket kiegészítő műszaki követelményeket fogadhatnak el. E kiegészítő követelmények kizárólag a III. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódnak.

(2) Minden tagállam fenntarthat a II. és V. mellékletben említetteket kiegészítő műszaki követelményeket a 3. zónába tartozó, nem összekapcsolt belvízi utakon közlekedő személyhajók tekintetében. E kiegészítő követelmények kizárólag a III. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódnak.

(3) Amennyiben a II. mellékletben említett átmeneti rendelkezések a meglévő nemzeti biztonsági szabványok szigorának csökkenését eredményeznék, az érintett tagállam eltekinthet az átmeneti rendelkezések alkalmazásától a nem összekapcsolt belvízi útjain közlekedő személyhajók tekintetében. Ilyen körülmények fennállása esetén az érintett tagállam megkövetelheti a nem összekapcsolt belvízi útjain közlekedő személyhajóktól, hogy 2008. december 30-tól kezdődően teljes mértékben feleljenek meg a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(4) A tagállamok a területükön kizárólag a 3. és 4. zónába tartozó vízi utakon közlekedő vízi járművek tekintetében engedélyezhetik a műszaki követelmények részleges teljesítését, illetve meghatározhatnak a II. és V. mellékletben említetteknél kevésbé szigorú műszaki követelményeket. A kevésbé szigorú műszaki követelmények alkalmazása vagy a műszaki követelmények részleges megkövetelése csak a IV. mellékletben felsorolt elemekre korlátozódhat.

(5) Amennyiben valamely tagállam alkalmazza az (1), (2), (3) vagy (4) bekezdést, erről az alkalmazás tervezett kezdete előtt legalább hat hónappal értesíti a Bizottságot. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett esetekben végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a kiegészítő műszaki követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdéssel összhangban lévő módosított műszaki követelményeknek való megfelelést fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban vagy a kiegészítő uniós belvízi hajóbizonyítványban.

24. cikk

Eltérések bizonyos vízijármű-kategóriák számára

(1) A tagállamok a megfelelő mértékű biztonság megőrzése mellett eltérést engedélyezhetnek ezen irányelv egészének vagy egyes részeinek alkalmazása alól az alábbiak vonatkozásában:

a) a nem összekapcsolt belvízi utakon közlekedő vízi járművek;

b) olyan vízi járművek, amelyek bruttó hordképessége nem haladja meg a 350 tonnát, vagy olyan vízi járművek, amelyek nem áruszállításra szolgálnak és 100 köbméternél kevesebb a vízkiszorításuk, és amelyeket 1950. január 1-je előtt kezdtek építeni, és amelyek kizárólag az adott tagállam területén közlekednek.

(2) A felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény sérelme nélkül a tagállamok a területükön folytatott hajózás tekintetében eltérést engedélyezhetnek ezen irányelv alól a helyi érdekű, korlátozott terjedelmű hajóutakon vagy kikötői területekben közlekedő vízi járművekre. Az eltéréseket és azokat a hajóutakat vagy területeket, amelyekre érvényesek, a vízi jármű hajóbizonyítványában fel kell tüntetni.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdéssel összhangban engedélyezett eltérésekről. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.

25. cikk

Új technológiák alkalmazása és a különleges vízi járművekre vonatkozó eltérések

(1) A belvízi hajózás terén az innovációnak és az új technológiák alkalmazásának az ösztönzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyek különleges vízi járművek vonatkozásában lehetőséget nyújtanak a követelményektől való eltérésre, illetve más műszaki előírások egyenértékűségének elismerésére az alábbiak tekintetében:

a) a II. és V. mellékletben felsoroltaktól eltérő anyagok, szerkezeti elemek vagy felszerelési egységek vízi jármű fedélzetén való használatát vagy meglétét, illetve az említettektől eltérő megoldások vagy tervezési szempontok elfogadását elismerő uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadása, feltéve, hogy biztosított az egyenértékű biztonság;

b) kísérleti jelleggel és korlátozott időtartamra olyan uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadása, amely a II. és V. mellékletben felsoroltaktól eltérő, új műszaki előírásokon alapul, feltéve, hogy biztosított az egyenértékű biztonság.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, alkalmazandó eltéréseket és az egyenértékűségek elismerését a tagállamok illetékes hatóságainak be kell jegyezniük az uniós belvízi hajóbizonyítványba.

26. cikk

Nehézségek

(1) A II. mellékletben megállapított műszaki követelményekre vonatkozó átmeneti rendelkezések lejártát követően a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel az említett mellékletben megállapított, az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozó műszaki követelményektől eltéréseket engedélyezhet, amennyiben e követelmények műszaki szempontból nehezen végrehajthatók vagy amennyiben alkalmazásuk aránytalan költségekkel járna.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésben említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, alkalmazandó eltéréseket a tagállamok illetékes hatóságainak be kell jegyezniük az uniós belvízi hajóbizonyítványba.

27. cikk

A típusjóváhagyással ellátott berendezések nyilvántartása

A Bizottság egy megfelelő weboldalon közzéteszi a II. és V. melléklettel összhangban típusjóváhagyással ellátott berendezések nyilvántartását.

4. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Az okmányok használatára vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó, és a tagállamok illetékes hatóságai által a 2006/87/EK irányelvnek megfelelően, 2018. október 6. előtt kiadott okmányok lejáratukig érvényesek maradnak.

29. cikk

A 82/714/EGK irányelv hatályából kizárt vízi járművek

(1) Azokra a vízi járművekre, amelyek nem tartoztak a 82/714/EGK tanácsi irányelv ( 5 ) hatálya alá, de amelyek ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben ezen irányelv hatálya alá tartoznak, az uniós belvízi hajóbizonyítványt a műszaki szemlét követően adják ki, amely során ellenőrzik, hogy a vízi jármű megfelel-e az ezen irányelv II. és V. mellékletében említett műszaki követelményeknek. Ezt a műszaki szemlét a vízi jármű jelenlegi bizonyítványának lejártát követően, de legkésőbb 2018. december 30-ig kell végrehajtani.

(2) A II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek való megfelelés bármilyen elmulasztását fel kell tüntetni az uniós belvízi hajóbizonyítványban. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy ezek a hiányosságok nem jelentenek nyilvánvaló veszélyt, az e cikk (1) bekezdésében említett vízi járművek tovább közlekedhetnek addig az időpontig, amikor a vízi jármű követelményeknek nem megfelelő alkatrészeit vagy tereit oly módon cserélik ki vagy alakítják át, hogy az adott alkatrészek vagy terek megfeleljenek a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményeknek.

(3) A meglévő alkatrészeknek a rendszeres javítások és karbantartás során történő, azonos alkatrészekkel vagy azonos technológiájú és tervezésű alkatrészekkel való cseréje nem tekintendő a (2) bekezdés értelmében cserének vagy átalakításnak.

(4) E cikk (2) bekezdésének értelmében különösen akkor feltételezhető nyilvánvaló veszély, ha a vízi jármű szerkezeti épségére, a hajózási vagy kormányképességi tulajdonságaira, vagy sajátos jellemzőire vonatkozó, a II. és V. mellékletben említett műszaki követelményekkel összefüggő hiányosságokra derül fény. A II. és V. mellékletben említett műszaki követelmények tekintetében lehetővé tett eltérések nem tekinthetők nyilvánvaló veszélyt jelentő hiányosságoknak.

30. cikk

A 2006/87/EK irányelv szerinti átmeneti követelményekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezések

A 2006/87/EK irányelv II. mellékletének 1.06 cikkével összhangban elfogadott átmeneti követelmények lejáratukig érvényben maradnak.

31. cikk

A mellékletek módosítása

(1) A Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy a II. mellékletet kiigazítsa az ES-TRIN szabvány legfrissebb változatára történő hivatkozás indokolatlan késedelem nélkül történő naprakésszé tétele és az alkalmazás kezdetének meghatározása céljából.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben megfelelő elemzés azt indokolja, és nem állnak rendelkezésre a hajózás biztonságát szavatoló megfelelő és korszerű nemzetközi szabványok, illetve ha a CESNI döntéshozatali eljárását érintő változtatások veszélyt jelentenének az Unió érdekeire nézve, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletnek a megfelelő műszaki követelmények előírása érdekében történő módosításáról.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. és IV. mellékletnek a műszaki és tudományos eredményekhez történő igazítása érdekében.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az V. mellékletnek a közigazgatási rendelkezések korszerűsítését és egyszerűsítését célzó kiigazításai érdekében.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. melléklet azon kiigazításairól, amelyek célja a hajóosztályozó társaságok elismerését szabályozó kritériumoknak a hajózásbiztonság szavatolását célzó módosítása.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e mellékletek módosítása esetén a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén aktualizálja az irányelv szövegében a II. és V. melléklet egyes rendelkezéseire utaló hivatkozásokat.

32. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 4., 19. és 31. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2016. október 6-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok letelte előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., a 19. és a 31. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 4., 19. és 31. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

33. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 91/672/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) 7. cikkével létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz.

34. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2021. október 7. előtt jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben - különösen a műszaki követelmények harmonizálása és a belvízi hajózásra vonatkozó műszaki szabványok kidolgozása tekintetében - felülvizsgálja az irányelv által bevezetett intézkedések eredményességét. A jelentés a belvízi hajózás tekintetében illetékes nemzetközi szervezetekkel való együttműködés mechanizmusait is felülvizsgálja. A jelentéssel együtt - adott esetben - jogalkotási javaslatot is benyújtanak, amelynek célja az együttműködés és koordináció további ésszerűsítése az olyan szabványok kidolgozása érdekében, amelyekre az Unió jogi aktusaiban hivatkozni lehet. A Bizottság hasonló jelentést nyújt be a belvízi szállítást érintő valamennyi jelentős fejleményt követően.

35. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

36. cikk

A 2009/100/EK irányelv módosítása

A 2009/100/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk helyébe az alábbi szöveg lép:

"1. cikk

Ezt az irányelvet olyan belvízi árufuvarozásra szolgáló hajókra kell alkalmazni, amelyek bruttó hordképessége legalább 20 metrikus tonna:

a) 20 méternél kisebb hosszúságúak (L); és

b) amelyek esetében a hosszúság (L), a szélesség (B) és a merülés (T) szorzatának eredménye 100 köbméternél kisebb űrtartalom.

Ez az irányelv nem érinti a rajnai hajók szemleszabályzatát és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodást (ADN).".

2. A 3. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Amennyiben a hajók az ADN értelmében veszélyes árut szállítanak, a tagállamok megkövetelhetik, hogy teljesítsék az említett megállapodásban megállapított követelményeket. Ennek bizonyítására megkövetelhetik az említett megállapodásban meghatározott engedély bemutatását.";

b) az (5) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Amennyiben a hajók teljesítik az ADN követelményeit, a veszélyes áru fuvarozására vonatkozó különleges feltételeket teljesítettnek kell tekinteni a Közösség összes hajózható vízi útján. Az említett követelmények teljesítésére bizonyítékul szolgálhat a (4) bekezdésben említett engedély.".

37. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok a 40. cikk sérelme nélkül hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2018. október 7-ig megfeleljenek, és amelyek attól a naptól alkalmazandók. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(3) Az a tagállam, amely a 24. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban engedélyezett eltérések eredményeképpen nem rendelkezik az ezen irányelv hatálya alá tartozó, a saját vízi útjain közlekedő vízi járművekkel, nem köteles átültetni a 2. fejezetet, a 18. cikk (3) bekezdését, valamint a 20. és a 21. cikket.

38. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2006/87/EK irányelv 2018. október 7-én hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a VII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

39. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

40. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei Dánia, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Málta, Portugália, Szlovénia és Finnország kivételével.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZILAG AZ 1., 2. ÉS 3. HAJÓZÁSI ZÓNÁBA TARTOZÓ UNIÓS BELVÍZI UTAK JEGYZÉKE

1. FEJEZET

1. zóna

Németország

Franciaország

A Gironde a tengernek a Pointe de Grave-t és a Pointe de Suzac-ot összekötő vonallal kijelölt vonalától a Pointe de Grave-t a Pontaillac-szoros keleti pontjával összekötő vonalig.

A Loire a tengernek a Pointe de Mindin-t és a Pointe de Penhoët-t összekötő vonallal kijelölt vonalától, a Pointe du Pointeau-i töltés jelzőfényét és a Saint-Nazaire-i Villès-Martin világítótornyot összekötő vonalig.

A Szajna a tenger vonalától (amelyet az a vonal jelöl ki, amely a jobb parton található Cape Hode-nál kezdődik, és a bal parton található azon pontnál végződik, ahol a tervezett töltés Berville-sur-Mer alatt találkozik a parttal) a Sainte Adresse-i világítótoronytól egészen a greenwichi délkör metszéspontjáig tartó, 245°-os vonal által határolt határig. Ettől a metszésponttól a határt egy észak-déli irányban futó vonal egészíti ki a Honfleurtől nyugatra található Falaise des Fonds jelzőfénytől kelet-nyugati irányban futó vonal metszéspontjáig.

Rhône-delta

Fos-öböl: a 3. zóna határaitól északra és keletre a St-Louis-csatorna töltésének jelzőfényétől kezdődő, a They de la Gracieuse északi kardinális bójáján és a Lavéra nyugati kardinális bójáján áthaladó, majd a Pointe de Bonnieu-nél végződő szaggatott vonalig.

Az Etang de Berre déli része Martigues (a Brise Lames csúcsa) és La Pointe kikötője (az északi töltés vége) között.

Lengyelország

A Pomorska-öbölnek a Rugen-szigeti Nord Perdet és a Niechorze világítótornyot összekötő vonaltól délre eső része.

A Gdanski-öbölnek a Hel világítótornyot és Baltijsk kikötőjének bejárati bójáját összekötő vonaltól délre eső része.

Svédország

Vänern-tó, délről a bastugrunds-i fényjelzőn keresztül futó szélességi körrel határolva.

Vättern-tó

Brofjorden - Donsö

A szárazföld, illetve a 2. vagy a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Grötö legdélebbi pontjától Gåsö legnyugatibb pontján; Hermanö legészakibb pontján; Hermanö huvudon; Vedholmenen; Danholmenen; Mollön középpontján; Räbbehuvud jelzőfényein keresztül; Sankt Olov alsó jelzőfényein keresztül; Flatholmen legdélkeletibb pontján; Åstol jelzőfényein keresztül; Marstrand jelzőfényein keresztül; Sälö jelzőfényein keresztül; Kågholmen alsó jelzőfényein keresztül; Tynneskär jelzőfényein keresztül; Buskärs Knöte jelzőfényein keresztül; és Rivö felső jelzőfényein keresztül Rivö jelzőfényeiig.

Öregrundsgrepen északi része

A szárazföld és Gräsö közötti terület, amelyet északon az Engelska grundet jelzőfényein keresztül húzódó szélességi kör, délen pedig az Öregrund felső fő jelzőfényén keresztül áthaladó hosszúsági kör határol.

Söderarm - Sandhamn

A 2. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Tyvö fő jelzőfényétől Söderarm jelzőfényein keresztül; Söderarm révkalauz-kikötőjének felső fő jelzőfényein keresztül; és Prästkobben jelzőfényein keresztül a korsöi irányfényig.

Jungfrufjärden

A szárazföld, illetve a 2. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Nämdö legnyugatibb pontjától Mörtö-Bunsö legnyugatibb pontján keresztül Ornöhuvud irányfényéig.

Mysingen - Landsort

A 2. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Utö jelzőfényétől Nåttarö legdélebbi pontján keresztül; Måsknuv jelzőfényein keresztül; és Viksten jelzőfényein keresztül Landsort jelzőfényéig.

Landsort - Arkö

A szárazföld, illetve a 2. vagy 3. zóna határvonala és a Landsort jelzőfényeitől Enskär legdélebbi pontján és Norra Kränkan jelzőfényein keresztül Marö kupáig húzódó vonal által határolt terület.

A Valdemarsviken-öböl és a Gryt-szigetek

A szárazföld, illetve a 2. zóna határvonala és a Gubbö kupa irányfényétől Häradsskär jelzőfényein és Hägerökarten jelzőfényein keresztül Kvädö legdélebbi pontjáig húzódó vonal által határolt terület.

Kalmarsund északi része - Västervik

A szárazföld, továbbá a Hallmare Skackeltől Aleskär jelzőfényein keresztül; Idö jelzőfényein keresztül; Idö Stångskär jelzőfényein keresztül; Strupö Ljungskär jelzőfényein keresztül, az é.sz. 57 20,0 k.h. 016 48,0 koordinátájú ponton keresztül; és Enerumsgrund nyugati kardinális bójáján keresztül Öland legészakibb pontjáig húzódó vonal, valamint Öland észak-nyugati partja és délen az 56° 15,00′ északi szélességi kör által határolt terület.

Kalmarsund déli része

A szárazföld és Öland közötti terület, amelyet északon az Ölandon, a dunöi pont (a szárazföldön) és Bejershamn között húzódó vonal, délen pedig az 56° 15,00′ északi szélességi kör határol.

2. zóna

Csehország

Lipno tavi gát

Németország

Franciaország

A Gironde az Ile de Patirastól lefelé elhelyezkedő 48,50 km-től a tenger vonaláig, amelyet Pointe de Grave-ot és a Pointe de Suzac-ot összekötő vonal jelöl ki.

A Loire Cordemais-től (25. km) a tenger vonaláig, amelyet a Pointe de Mindin-t és a Pointe de Penhoët-t összekötő vonal jelöl ki.

A Szajna a Tancarville csatorna elejétől a tenger vonaláig, amelyet az a vonal jelöl ki, amely a jobb parton található Cape Hode-ot a bal parton található azon ponttal köti össze, ahol a tervezett töltés Berville-sur-Mer alatt találkozik a parttal.

A Vilaine az Arzal Dam-tól a tenger vonaláig, amelyet a Pointe du Scalt a Pointe du Moustoirral összekötő vonal jelöl ki.

Genfi-tó

Magyarország

Balaton

Hollandia

Dollard

Eems

Waddenzee: beleértve az összekötőket az Északi-tengerrel

IJsselmeer: beleértve a Markermeert és az Ijmeert, de a Gouwzeet nem

Nieuwe Waterweg és a Scheur

Calandkanaal nyugatra a Benelux kikötőtől

Hollands Diep

Breeddiep, Beerkanaal és kapcsolódó kikötői

Haringvliet és Vuile Gat: beleértve egyrészről a Goeree-Overflakkee, másrészről aVoorne-Putten és Hoeksche Waard közötti vízi utakat

Hellegatt

Volkerak

Krammer

Grevelingenmeer és Brouwershavensche Gat: beleértve a Schouwen-Duiveland és Goeree-Overflakkee közötti vízi utakat

Keten, Mastgat, Zijpe, Krabbenkreek, Eastern Scheldt és Roompot: beleértve egyrészről a Walcheren, Noord-Beveland és Zuid-Beveland, másrészről pedig a Schouwen-Duiveland és Tholen közötti vízi utakat, nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Scheldt és Nyugat-Scheldt, valamint tengeri torkolata: beleértve egyrészről a Zeeland Flanders, másrészről pedig a Walcheren és Zuid-Beveland közötti vízi utakat, de nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Lengyelország

Szczecini lagúna

Kamień-lagúna

Wisła-lagúna

Puck-öböl

Włocławski víztározó

Śniardwy tó

Niegocin tó

Mamry tó

Svédország

Lysekil - Orust - Tjörn

A szárazföld és a következők által határolt terület: a Lysekilben Slaggötől Skaftölandetig 170 fokos szögben húzódó vonal; az Islandsberg jelzőfényeitől Lavösundig húzódó vonal; a Lyr jelzőfényeitől 300 fokos szögben a Mollösundtól keletre található szárazföldig húzódó vonal; a Lyr legdélebbi pontjától Björholmenig húzódó vonal; Hakefjorden északi részén az 58 01,00 szélességi kör által alkotott vonal.

Göteborg déli szigetcsoportja

A szárazföld, illetve a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: az Arendal kikötő nyugati részétől Knippelholmenen keresztül; Rivö jelzőfényein és Rivö felső jelzőfényein keresztül; Känsö torn irányfényén keresztül; Kårholmen jelzőfényein keresztül; és Rättarens fő jelzőfényein keresztül Askims nabbeig.

Öregrund - Norrtälje

A szárazföld és Gräsö közötti terület, amelyet északon az Öregrund felső fő jelzőfényein keresztül áthaladó szélességi kör, a tenger felől pedig az Äspskäret és a Råstensudde jelzőfényei közötti vonal; a Singsundeten áthaladó vonal; a Fygdströmmenen áthaladó hidak; és a Dejeuddentől Arholma jelzőfényein keresztül Tyvö jelzőfényeiig húzódó vonal határolnak.

Norrtälje - Nämdö

A szárazföld, illetve a 2. vagy a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Tyvö jelzőfényeitől Idskärskobben jelzőfényein keresztül; Svartlöga legnyugatibb pontján át; Stenkobbsgrund jelzőfényein, Korså irányfényein keresztül; Nämdö legnyugatibb pontján át Björnö legdélebbi pontjáig.

Dalarö - Torö

A szárazföld és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Ornöhuvud irányfényétől Klacknäseten keresztül; az Ornö melletti Näseten keresztül; Utö legészakibb pontján át; Utö jelzőfényén keresztül; Älvsnabben jelzőfényén keresztül; Norra Stegholmenen keresztül; Yttre Gårdenen keresztül; a järflottai Valsuddenen keresztül; és a järflottai Långsuddenen keresztül Torö legkeletibb pontjáig.

Torö - Oxelösund

A szárazföld, illetve a 3. zóna határvonala és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Torö templomától Fifång jelzőfényein keresztül; Kockehällan jelzőfényein keresztül; Lacka tornon keresztül; Kittelö legkeletibb pontján át; Trutbådan jelzőfényein és Beten jelzőfényein keresztül; továbbá Femörehuvud irányfényén keresztül Svartuddenig, Kungshamn felső jelzőfényétől északra.

A Bråviken, Slätbaken és Östergötland szigetcsoport

A szárazföld (Bråviken nyugati részén a norrrköpingi Hamnbron hídtól, Slätbaken nyugati részén pedig a memi zsiliptől kezdődően) és a következőképpen húzódó vonal által határolt terület: Gullängsberget jelzőfényeitől Arkö irányfényén keresztül; Marö kupán keresztül; Kupa klint irányfényén keresztül; Birkskär legnyugatibb pontján keresztül; és Gubbö kupa irányfényén keresztül Dalauddéig, Orrentól délre.

Kalmarsund középső része

A nyugaton a szárazföld, keleten Öland, északon az 56° 51,00′ északi szélességi kör, délen pedig a dunöi ponttól (a szárazföldön) az ölandi Bejershamnig húzódó vonal által határolt terület.

2. FEJEZET

3. zóna

Belgium

Maritime Scheldt (az antwerpeni nyílt horgonyzóhelytől lefelé)

Bulgária

Duna: 845,650 fkm - 374,100 fkm

Csehország

Duzzasztógáttavak: Brněnská (Kníničky), Jesenice, Nechranice, Orlík, Rozkoš, Slapy, Těrlicko, Žermanice és Nové Mlýny III

Homokoskavics-bányatavak: Ostrožná Nová Ves és Tovačov

Németország

Franciaország

Az Adour a Bec du Gave-tól a tengerig

Az Aulne Châteaulin-i gátkaputól a tengernek a Passage de Rosnoën által kijelölt vonaláig

A Blavet Pontivy-tól Pont du Bonhomme-ig

A Calais-i csatorna

A Charente a Tonnay-Charente-nál található hídtól a tenger vonaláig, amelyet a bal parton, völgymenetben található közlekedési lámpát a Fort de la Pointe közepével összekötő vonal jelöl ki

A Dordogne a Lidoire-ral való összefolyástól a Bec d'Ambès-ig

A Garonne a Castet en Dorthe-i hídtól a Bec d'Ambès-ig

A Gironde a Bec d'Ambès-tól a 48,50-es km-nél lévő, és az Ile de Patiras után elhelyezkedő ponton áthaladó vonalig

A Hérault Bessan kikötőjétől a tengerig, a part felső vonaláig

Az Isle a Dronne-nal való összefolyástól a Dordogne-nyal való összefolyásig

A Loire a Maine-nal való összefolyástól Cordemais-ig (KP 25)

A Marne a Bonneuil-i hídtól (KP 169 bis 900) és a St Maur-i gátkaputól a Szajnával való összefolyásig

Rajna

A Nive Haïtze gáttól Ustaritzban az Adourral való összefolyásig

Az Oise a Janville-i gátkaputól a Szajnával való összefolyásig

Az Orb Sérignantól a tengerig, a part felső vonaláig

A Rajna a svájci határtól a tengerig, a Kis-Rajna kivételével

A Saône a Pont de Bourgogne-i hídtól Chalon sur Saône-ban a Rajnával való összefolyásig

A Szajna a Nogent sur Seine-i gátkaputól Tancarville-csatorna kezdetéig

Sèvre Niortaise a Marans-i gátkaputól a tenger vonaláig, a torkollatnál lévő őrházig

A Somme Pont de la Portelette híd alsó folyási oldalától Abbeville-ben a Noyelles-i viaduktig és a Saint-Valéry-sur-Somme-i vasútig

A Vilaine Redontól (KP 89,345) Arzal gátig

Amance-tó

Annecy-tó

Biscarosse-tó

Bourget-tó

Carcans-tó

Cazaux-tó

Der-Chantecoq-tó

Guerlédan-tó

Hourtin-tó

Lacanau-tó

Orient-tó

Pareloup-tó

Parentis-tó

Sanguinet-tó

Serre-Ponçon-tó

Temple-tó

Horvátország

Duna: 1 295 + 500 fkm - 1 433 + 100 fkm

Dráva: 0 fkm - 198 + 600 fkm

Száva: 210 + 800 fkm - 594 + 000 fkm

Kupa: 0 fkm - 5 + 900 fkm

Una: 0 fkm - 15 fkm

Magyarország

Duna: 1 812 fkm - 1 433 fkm

Mosoni-Duna: 14 fkm - 0 fkm

Szentendrei-Duna: 32 fkm - 0 fkm

Ráckevei-Duna: 58 fkm - 0 fkm

Tisza: 685 fkm - 160 fkm

Dráva: 198 fkm - 70 fkm

Bodrog: 51 fkm - 0 fkm

Kettős-Körös: 23 fkm - 0 fkm

Hármas-Körös: 91 fkm - 0 fkm

Sió-csatorna: 23 fkm - 0 fkm

Velencei-tó

Fertő tó

Hollandia

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketelmeer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten IJ, Afgesloten IJ, Noordzeekanaal, IJmuiden kikötő, Rotterdam kikötői terület, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordische Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch-csatorna, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amsterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna egészen a Volkeraknál levő torkolatig, Amer, Bergsche Maas, a Meuse Venlo alatt, Gooimeer, Europort, Calandkanaal (a Benelux kikötőtől keletre), Hartelkanaal

Ausztria

Duna: a német határtól a szlovák határig

Inn: a torkolattól a Passau-Ingling erőműig

Traun: a torkolattól az 1,80 km-ig

Enns: a torkolattól a 2,70 km-ig

March: a 6,00 km-ig

Lengyelország

A Biebrza folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

A Brda folyó a bydgoszczi Bydgoski-csatorna összefolyásától a Wisła folyó torkolatig

A Bug folyó a Muchawiec folyó torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

A Dąbie tó a belső tengervizekkel való határig

Az Augustowski-csatorna a Biebrza folyóval való összefolyásától az államhatárig, a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal együtt

A Bartnicki-csatorna a Ruda Woda tótól a Bartężek-tóig, a Bartężek-tóval együtt

A Bydgoski-csatorna

Az Elbląski-csatorna a Druzno tótól a Jeziorak tóig és a Szeląg Wielki tó, ezekkel a tavakkal és a csatorna mentén levő tavakkal együtt, valamint egy mellékút Zalewo irányába a Jeziorak tótól az Ewingi tóig, mindkét tavat beleértve

A Gliwicki-csatorna a Kędzierzyński-csatornával

A Jagielloński-csatorna az Elbląg folyóval való összefolyástól a Nogat folyóig

A Łączański-csatorna

A Ślesiński-csatorna a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal és a Gopło tóval

A Żerański-csatorna

A Martwa Wisła folyó a przegalinai Wisła folyótól a belső tengervizekkel való határig

A Narew folyó a Biebrza folyó torkolatától a Wisła folyó torkolatáig, a Zegrzyński tóval együtt

A Nogat folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

A (felső) Noteć folyó a Gopło tótól a Górnonotecki-csatornával, a Górnonotecki-csatornával és az (alsó) Noteć folyóval való összefolyásig, a Bydgoski-csatornától a Warta folyó torkolatáig

A Nysa Łużycka folyó Gubintól az Odera folyó torkolatáig

Az Odera folyó Racibórz városától a keleti-Odera folyóval való összefolyásig, amely a Regalica folyóba fordul a klucz-ustowói áttöréstől, azzal a folyóval és mellékágaival együtt a Dąbie tóig, valamint az Odera folyó egy mellékútja az Opatowice zsiliptől Wrocław városában

A nyugati Odera folyó egy widuchowai duzzasztógáttól (az Odera folyó 704,1 km-je) a belső tengervizekkel való határig, mellékágakkal együtt, valamint a klucz-ustowói áttörés, amely a keleti Odera folyót köti össze a nyugati Odera folyóval

A Parnica folyó és a Parnicki áttörés a nyugati Odera folyótól a belső tengervizekkel való határig.

A Pisa folyó a Roś tótól a Narew folyó torkolatáig

A Szkarpawa folyó a Wisła folyótól a Wisła-lagúnabeli torkolatig

A Warta folyó a Ślesiński-lagúnától az Odera folyó torkolatáig

Wielkie Jeziora Mazurskie, amely körbeöleli a piszi Roś tótól (azt is beleértve) a węgorzewói Węgorzewski-csatornáig (azt is beleértve) vezető fő útvonalat alkotó folyókkal és csatornákkal összekötött tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty, Mikołajskie, Tałty, Tałtowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty, Kisajno, Dargin, Łabap, Kirsajty és Święcajty, a Giżycki-csatornával és a Niegociński-csatornával, valamint a Piękna Góra-csatornával együtt, továbbá a ryni Ryńskie tó egy mellékútja (beleértendő) a Nidzkie tóig (3 km-ig, amely egy határt alkot a "Nidzkie rezervátummal"), a következő tavakkal együtt: Bełdany, Guzianka Mała és Guzianka Wielka

A Wisła folyó a Przemsza folyó torkolatától a Łączański-csatornával való összefolyásig, valamint e csatorna skawinai torkolatától a Wisła folyó Gdański-öbölbeli torkolatáig, nem tartozik bele a Włocławski víztározó

Románia

Duna: a szerb-román határtól (1 075 km) a Sulinai-ágon át a Fekete-tengerig

Duna-Fekete-tenger-csatorna (64,410 km hosszú): a Duna 299,300 km-énél Cernavodănál található csatornatorkolattól (a csatorna 64,410 km-e) a Constanta Dél-Agigea-i kikötőig (a csatorna "0" km-e)

Poarta Albă-Midia Năvodari csatorna (34,600 km hosszú): a Duna-Fekete-tenger-csatorna 29,410 km-énél Poarta Albă-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 27,500 km-e) a midiai kikötőig (a csatorna "0" km-e)

Szlovákia

Duna: 1 880,26 fkm - 1 708,20 fkm

Duna-csatorna: 1 851,75 fkm - 1 811,00 fkm

Váh folyó: 0,00 fkm - 70,00 fkm

Morava folyó: 0,00 fkm - 6,00 fkm

Bodrog: 49,68 fkm - 64,85 fkm

Duzzasztógáttavak: Oravská Priehrada, Liptovská Mara, Zemplínska Šírava

Svédország

Mälaren-tó

Saltsjön, valamint Stockholm és Värmdölandet kikötője

A Mälaren-tó Stockholmban, Norrströmben, Slussenben, illetve Hammarbyslussenben található kilépési pontjainál kezdődő terület, amelyet a szárazföld és a Lidingöbron híd, az Elfviksgrund jelzőfényein keresztül 135-315 fokos szögben húzódó vonal; a Baggensfjärdenben Mellangårdsholmen és Högklevsudde között húzódó vonal; Ingarö és Fågelbrolandet között az Örsundet; a Rönnäsuddtól Tegelhällan jelzőfényein és Runö jelzőfényein keresztül a Djurőn lévő Talattáig húzódó vonal; a Vindöströmön át, Vindö és Värmdölandet között húzódó vonal; és mindezek mellett a térség szigetei határolnak.

A Södertälje-csatorna és Södertälje kikötői

A Södertälje-csatorna és Södertälje kikötői, északról a Södertälje gátkapuval, délről pedig az 59° 09′ 00″ északi szélességi körrel határolva.

A Trollhätte-csatorna, Göta älv és Nordre älv

A Vänern-tó déli részén található Bastugrund irányfényén át az Älvsborg hídig és a Nordre älv folyóig húzódó szélességi kör és a 11° 45′ 00″ keleti hosszúsági kör közötti terület.

Göta-csatorna

Keleten a memi zsiliptől a Motala hídig, beleértve az Asplången-tavat, a Roxen-tavat és a Boren-tavat; nyugaton a karlsborgi Rödesund Norra Yttre jelzőfénytől a sjötorpi zsilipig, beleértve a csatorna által átszelt tórendszert is.

II. MELLÉKLET

AZ 1., 2., 3. ÉS 4. ZÓNA BELVÍZI ÚTJAIN KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

A vízi járművekre alkalmazandó műszaki követelmények megegyeznek az ES-TRIN 2023/1 szabványban foglaltakkal.

III. MELLÉKLET

AZ 1. ÉS 2. ZÓNA BELVÍZI ÚTJAIN, VALAMINT A 3. ZÓNÁBA TARTOZÓ NEM ÖSSZEKAPCSOLT BELVÍZI UTAKON KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ LEHETSÉGES KIEGÉSZÍTŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK TÁRGYKÖREI

A valamely tagállam által az ezen irányelv 23. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében, a tagállam területén közlekedő vízi járművekre vonatkozóan elfogadott további műszaki követelmények tárgykörei a következőkre korlátozódnak:

1. Fogalommeghatározások

- A kiegészítő követelmények megértéséhez szükségesek

2. Szilárdság és stabilitás

- Szerkezeti megerősítés és stabilitás

- Elismert hajóosztályozó társaság által kiadott bizonyítvány/igazolás

3. Biztonsági távolság és szabadoldal

- Szabadoldal

- Biztonsági távolság

4. A hajótest nyílásainak és felépítményeinek vízzárósága

- Felépítmények

- Ajtók

- Ablakok és tetőablakok

- Raktérnyílások

- Egyéb nyílások (szellőzőcsövek, kipufogócsövek stb.)

5. Felszerelés

- Horgonyok és horgonyláncok

- Navigációs fények

- Hangjelzők

- Iránytű

- Radar

- Adóvevő berendezések

- Életmentő-felszerelések

- Hajózási térképek rendelkezésre állása

6. Személyhajókra vonatkozó kiegészítő rendelkezések

- Stabilitás (szélerő, követelmények)

- Életmentő-felszerelések

- Szabadoldal

- Biztonsági távolság

- Kilátás a kormányállásból

7. Kötelékek és konténerszállítás

- A tolóhajó és a bárka közötti kapcsolás

- Konténereket szállító vízi járművek vagy bárkák stabilitása

8. Gépek

- Kormányrendszerek

- Csavartengelyek és tartozékaik

- Hajtóművek, tengelykapcsolók és azok tartozékai

- Orrsugárkormány megléte

- Fenékvízrendszerek és tűzoltó berendezések

- Vészüzemi áramforrások és elektromos berendezések

- Elismert hajóosztályozó társaság által kiadott bizonyítvány/igazolás

IV. MELLÉKLET

A 3. ÉS 4. ZÓNÁBA TARTOZÓ BELVÍZI UTAKON KÖZLEKEDŐ VÍZI JÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK LEHETSÉGES ENYHÍTÉSÉNEK TÁRGYKÖREI

A valamely tagállam által az ezen irányelv 23. cikkének (4) bekezdése értelmében a tagállam területén levő, kizárólag 3. vagy 4. zónájú vízi utakon közlekedő hajókra vonatkozóan engedélyezett enyhébb műszaki követelmények az alábbi tárgykörökre korlátozódnak:

3. zóna

- Horgonyberendezés, beleértve a horgonyláncok hosszát

- (Előremeneti) sebesség

- Kollektív mentőeszközök

- 2-es stabilitási állapot

- Kilátás a kormányállásból

4. zóna

- Horgonyberendezés, beleértve a horgonyláncok hosszát

- (Előremeneti) sebesség

- Életmentő-felszerelések

- 2-es stabilitási állapot

- Kilátás a kormányállásból

- Második független meghajtórendszer

V. MELLÉKLET

RÉSZLETES ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

2.01. cikk

Felügyeleti szervek

(1) A felügyeleti szerveket a tagállamok hozzák létre.

(2) A felügyeleti szervek egy elnökből és szakértőkből állnak.

Szakértőként legalább az alábbiak képezik részét minden szervnek:

a) a kormányzat egy, a belföldi hajózásért felelős tisztviselője;

b) egy belvízi hajók és motorjaik tervezésében jártas szakértő;

c) egy olyan hajózási szakember, aki olyan belvízi utakra szóló hajóvezetői engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja az ellenőrizendő hajó vezetésére;

d) egy, a hagyományos vízi járművek szemléjének végzésében jártas szakértő.

(3) Minden szerv elnökét és szakértőit annak a tagállamnak a hatóságai nevezik ki, amelyben a szervet létrehozzák. Feladatuk megkezdésekor az elnök és a szakértők benyújtanak egy írásbeli nyilatkozatot, miszerint munkájukat teljesen függetlenül végzik. A tisztviselőknek nem kell ilyen nyilatkozatot benyújtaniuk.

(4) A felügyeleti szerveket a vonatkozó nemzeti rendeletekkel összhangban különleges szakértők segíthetik.

2.02. cikk

(Üres)

2.03. cikk

A vízi jármű előállítása szemlére

(1) A tulajdonosnak vagy képviselőjének a vízi járművet üres, tiszta és felszerelt állapotban kell előállítania. A szemle számára szükséges mindennemű segítséget meg kell adnia, úgymint a megfelelő csónak és személyzet rendelkezésre bocsátása, valamint a hajótesten minden olyan rész vagy berendezés kinyitása, amely közvetlenül nem hozzáférhető vagy látható.

(2) A felügyeleti szerv első alkalommal köteles parti szemlét kérni. Ettől a parti szemlétől el lehet tekinteni, ha osztályozási bizonyítványt vagy elismert hajóosztályozó társaság érvényes bizonyítványát be tudják mutatni arról, hogy az építés megfelel a követelményeknek, illetve ha egy olyan bizonyítványt mutatnak be, amely igazolja, hogy a parti szemlét egy másik illetékes hatóság már elvégezte más célból. Ha időszakos szemlére, vagy az ezen irányelv 14. cikkében meghatározott szemlére kerül sor, a felügyeleti szerv kérheti a szemlét a vízből történő kiemeléssel.

A felügyeleti szerv menetpróbákat végez a motorhajók vagy kötelékek első szemléjekor, illetve olyankor, ha a meghajtó- vagy kormányberendezésen nagyobb átalakításokat végeztek.

(3) A felügyeleti szerv további működési próbákat és egyéb igazoló okmányokat kérhet. Ez a rendelkezés a vízi járművek építése folyamán is érvényes.

2.04. cikk

(Üres)

2.05. cikk

(Üres)

2.06. cikk

(Üres)

2.07. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványba bejegyzett adatok és a bizonyítvány módosítása

(1) A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője köteles az illetékes hatóság tudomására hozni minden, a vízi jármű nevében vagy a tulajdonos személyében bekövetkező változást, újabb köbözési eredményt, a bejegyzésben vagy a honi kikötőben történt változást, és az uniós belvízi hajóbizonyítványt meg kell küldenie az említett hatósághoz módosításra.

(2) Az uniós belvízi hajóbizonyítványba bármely illetékes hatóság bejegyezhet további információkat vagy változást.

(3) Ha egy illetékes hatóság az uniós belvízi hajóbizonyítványba bármilyen további változást vagy információt bejegyez, akkor erről értesíti az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóságot.

2.08. cikk

(Üres)

2.09. cikk

Időszakos szemle

(1) A vízi járműveket uniós belvízi hajóbizonyítványuk lejárta előtt időszakos szemlének kell alávetni.

(2) A szemle eredménye alapján az illetékes hatóság újra meghatározza az uniós belvízi hajóbizonyítvány érvényességi idejét.

(3) Az érvényesség időtartamát az uniós belvízi hajóbizonyítványba be kell jegyezni és az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó hatóság tudomására kell hozni.

(4) Amennyiben az érvényességi idő meghosszabbítása helyett inkább egy új uniós belvízi hajóbizonyítványt adnak ki, a korábbi uniós belvízi hajóbizonyítványt vissza kell küldeni az azt kiadó illetékes hatóságnak.

2.10. cikk

Önkéntes szemle

A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője bármikor kérhet szemlét önkéntesen.

A szemlére irányuló kérelmet teljesíteni kell.

2.11. cikk

(Üres)

2.12. cikk

(Üres)

2.13. cikk

(Üres)

2.14. cikk

(Üres)

2.15. cikk

Költségek

A vízi jármű szemlézéséből és az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadásából származó minden költséget a vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője áll, az egyes tagállamok által meghatározott külön díjszabás szerint.

2.16. cikk

Tájékoztatás

Megalapozott érdeklődést mutató személyek számára az illetékes hatóság engedélyezheti az uniós belvízi hajóbizonyítvány tartalmának megismerését, és ezen személyeknek kiadhatja az uniós belvízi hajóbizonyítvány hiteles kivonatait vagy másolatait.

2.17. cikk

Az uniós belvízi hajóbizonyítványok nyilvántartása

(1) Az illetékes hatóságok kötelesek megőrizni az általuk kiadott uniós belvízi hajóbizonyítványokat vagy azok másolatait, és azokba bejegyeznek minden információt és módosítást, beleértve az uniós belvízi hajóbizonyítványok törlését és cseréjét is. Ennek megfelelően frissítik az ezen irányelv 17. cikkében említett nyilvántartást.

(2) A biztonságos és könnyű hajózás fenntartására, az ezen melléklet 2.02-2.15. cikkének, továbbá az ezen irányelv 6., 9., 10., 13., 14., 15., 20., 21. és 22. cikkének végrehajtására szolgáló közigazgatási intézkedések megtétele érdekében a többi tagállam, a Mannheimi egyezmény szerződő államai, valamint - közigazgatási megállapodások alapján - a magánélet azonos szintű védelmét garantáló harmadik országok illetékes hatóságai a II. mellékletben foglalt mintának megfelelő és csak olvasásra szóló hozzáférést kapnak a nyilvántartáshoz.

2.18. cikk

Egyedi európai hajóazonosító szám

(1) Az egyedi európai hajóazonosító szám (ENI) ezen irányelv II. mellékletének megfelelően nyolc arab számból áll.

(2) Ezt a számot - amennyiben a vízi jármű az uniós belvízi hajóbizonyítvány kiadásának időpontjában még nem rendelkezik ENI-vel - annak a tagállamnak az illetékes hatósága adja ki, ahol a vízi jármű bejegyzésre került, vagy ahol honi kikötője van.

Az olyan országokból származó vízi járművek esetében, amelyekben nem lehet ENI-t kiadni, az uniós belvízi hajóbizonyítványt kiadó illetékes hatóság adja ki az uniós belvízi hajóbizonyítványba bejegyzendő ENI-t.

(3) A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője köteles kérelmezni az illetékes hatóságnál az ENI kiadását. A vízi jármű tulajdonosa vagy annak képviselője azért is felelős, hogy az uniós belvízi hajóbizonyítványokba bejegyzett ENI el legyen helyezve a vízi járművön.

2.19. cikk

(Üres)

2.20. cikk

Értesítések

A tagállamok vagy illetékes hatóságaik értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, illetve a többi illetékes hatóságot a következőkről:

a) azoknak a műszaki szolgálatoknak a neve és címe, amelyek a nemzeti illetékes hatósággal együtt a II. melléklet alkalmazásáért felelősek;

b) a II. melléklet szerinti adatlap egy példánya a fedélzeti szennyvízkezelő művek azon típusairól, amelyekre a legutóbbi adatszolgáltatás óta típusjóváhagyást bocsátottak ki;

c) a fedélzeti szennyvízkezelő művekre kibocsátott azon elismert típusjóváhagyások, amelyeket a tagállamok a saját nemzeti vízi útjaikon való használatra a II. mellékletben szereplőktől eltérő előírások alapján bocsátanak ki;

d) a fedélzeti szennyvízkezelő művekre kibocsátott típusjóváhagyások visszavonása és a visszavonás indokai a visszavonástól számított egy hónapon belül;

e) minden olyan különleges horgony, amelyet a horgonytömeg csökkentésére irányuló kérelem alapján adtak ki, és a típusleírás, valamint a horgony tömegének engedélyezett csökkentése. Az illetékes hatóság leghamarabb három hónappal a Bizottság tájékoztatása után adja meg az engedélyt a kérelmezőnek, feltéve, hogy a Bizottság nem emel kifogást;

f) azok a hajózási radarberendezések és fordulásjelzők, amelyekre típusjóváhagyást adtak ki. A vonatkozó értesítésben fel kell tüntetni a kiadott típusjóváhagyási számot, továbbá a típusmegjelölést, a gyártó nevét, a típusjóváhagyás birtokosának nevét és a típusjóváhagyás napját;

g) a hajózási radarberendezések és fordulásjelzők beszerelésére, cseréjére, javítására vagy karbantartására jogosult szakosodott cégek jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságok.

VI. MELLÉKLET

HAJÓOSZTÁLYOZÓ TÁRSASÁGOK

A hajóosztályozó társaságok elismerésének kritériumai

Az irányelv 21. cikke alapján elismerést szerezni kívánó hajóosztályozó társaságoknak meg kell felelniük az alábbi kritériumoknak:

1. a hajóosztályozó társaságnak dokumentumokkal kell igazolnia, hogy belvízi hajók tervezésének és építésének értékelését illetően kiterjedt tapasztalattal rendelkezik. A hajóosztályozó társaságnak rendelkeznie kell a belvízi hajók tervezésére, építésére és időszakos szemléjére - különös tekintettel a II. mellékletben említett, az ADN-hez mellékelt előírások 9. része szerinti stabilitási számításokra - vonatkozó átfogó szabályokkal és szabályzatokkal Az említett szabályokat és szabályzatokat legalább angol, francia, holland és német nyelven közzé kell tenni, és folyamatosan frissíteni és javítani kell őket a kutatási és fejlesztési programok révén. A szabályok és szabályzatok nem mondhatnak ellent a hatályos uniós jogszabályok rendelkezéseinek vagy nemzetközi egyezményeknek;

2. a hajóosztályozó társaságnak évente közzé kell tennie hajónyilvántartását;

3. a hajóosztályozó társaságot nem irányíthatják hajótulajdonosok vagy hajóépítők, illetve a hajók tervezésében, gyártásában, felszerelésében, javításában, üzemeltetésében vagy biztosításában kereskedelmileg érdekelt egyéb személyek. A hajóosztályozó társaság, bevételét tekintve, nem függhet egyetlen kereskedelmi vállalattól;

4. a hajóosztályozó társaság székhelyét vagy a belvízi utakon történő szállítást szabályozó szabályzatok értelmében valamennyi területen ráruházott határozathozatali és eljárási jogkörrel rendelkező kirendeltségét valamelyik tagállamban kell létrehozni;

5. a hajóosztályozó társaságnak és szakértőinek jó hírnévvel kell rendelkezniük a vízi utakon történő szállítás tekintetében; a szakértőknek tudniuk kell igazolni szakmai hozzáértésüket. Az említett szakértőknek a hajóosztályozó társaság felelősségére kell eljárniuk;

6. a hajóosztályozó társaságnak megfelelő műszaki, vezetési, támogatási, ellenőrző és kutatószemélyzettel kell rendelkeznie, a feladatok és az osztályozott hajók arányában, valamint gondoskodnia kell a képességek fejlesztéséről és a szabályzatok naprakészen tartásáról. Ellenőrökkel kell továbbá rendelkeznie legalább egy tagállamban;

7. a hajóosztályozó társaság működését etikai kódexnek kell szabályoznia;

8. a hajóosztályozó társaságot oly módon kell vezetni és igazgatni, hogy az biztosítsa a tagállamok által kért információk bizalmas kezelését;

9. a hajóosztályozó társaságnak felkészültnek kell lennie a tagállamok megfelelő információkkal való ellátására;

10. a hajóosztályozó társaság vezetésének meg kell határoznia minőségbiztosítási politikáját, célkitűzéseit és az irántuk való elkötelezettségét, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy ezt a politikát megértsék, végrehajtsák és megtartsák a hajóosztályozó társaság valamennyi szintjén;

11. a hajóosztályozó társaságnak elő kell készítenie és fenn kell tartania egy hatékony belső minőségbiztosítási rendszert, amely a nemzetközileg elismert minőségügyi szabványok vonatkozó részein alapul, és megfelel az EN ISO/IEC 17020:2004 szabványnak, az IACS minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó tanúsítási rendszerében foglalt követelmények értelmezése szerint. A minőségbiztosítási rendszert tanúsíttatni kell azon állam közigazgatása által elismert független ellenőrző testülettel, amely államban a 4. pont rendelkezései szerint a hajóosztályozó társaság székhellyel vagy kirendeltséggel rendelkezik, és amely, többek között, biztosítja az alábbiakat:

a) a hajóosztályozó társaság szabályait és szabályzatait szisztematikusan hozzák létre és tartják fenn;

b) a hajóosztályozó társaság szabályait és szabályzatait betartják;

c) teljesülnek azon szabályozási feladatok ellátásával szemben támasztott követelmények, amelyek ellátására a hajóosztályozó társaság engedélyt kapott;

d) meghatározták és dokumentálták azon személyzetnek a feladatait, jogosultságait és kapcsolatrendszerét, akiknek a munkája a hajóosztályozó társaság szolgáltatásainak minőségére hatással van;

e) minden munkavégzés ellenőrzött körülmények mellett folyik;

f) érvényben van egy felügyeleti rendszer, amely a hajóosztályozó társaság közvetlen alkalmazásában álló felügyelők, műszaki és adminisztratív személyzet által végzett eljárásokat és munkát ellenőrzi;

g) azon főbb szabályozási feladatok követelményeit, amelyek ellátására a hajóosztályozó társaság engedélyt kapott, csak saját kizárólagos felügyelői vagy másik elismert hajóosztályozó társaság kizárólagos felügyelői alkalmazzák vagy felügyelik közvetlenül;

h) bevezetésre került egy rendszer a felügyelők képesítésére és tudásuk folyamatos frissítésére vonatkozóan;

i) a jegyzőkönyveket megőrzik, ezek mutatják az elvégzett szolgáltatásokban érintett tételek előírt szabványainak betartását és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működését; és

j) valamennyi helyen bevezetésre került a minőséggel kapcsolatos tevékenységek tervezett és dokumentált belső ellenőrzésének átfogó rendszere;

12. a minőségbiztosítási rendszert tanúsíttatni kell azon tagállam közigazgatása által elismert független ellenőrző testülettel, amely államban a 4. pont rendelkezései szerint a hajóosztályozó társaság székhellyel vagy kirendeltséggel rendelkezik;

13. a hajóosztályozó társaságnak összhangba kell hoznia a követelményeit a megfelelő uniós irányelvekkel, valamint kellő időben a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania valamennyi vonatkozó információt;

14. a hajóosztályozó társaságnak rendszeresen konzultálnia kell a már elismert hajóosztályozó társaságokkal műszaki szabványai megfelelőségének és azok végrehajtásának biztosítása érdekében, továbbá engedélyeznie kell a tagállamok és egyéb érintett felek képviselőinek részvételét szabályai és szabályzatai fejlesztésében.

VII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/45/EK irányelve (2009. május 6.) a személyhajókra vonatkozó biztonsági szabályokról és követelményekről (HL L 163., 2009.6.25., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS) (HL L 255., 2005.9.30., 152. o.).

( 5 ) A Tanács 82/714/EGK irányelve (1982. október 4.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról (HL L 301., 1982.10. 28., 1. o.).

( 6 ) A Tanács 91/672/EGK irányelve (1991. december 16.) a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről (HL L 373., 1991.12.31., 29. o.).