A Debreceni Ítélőtábla Pf.20584/2018/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §, 2:52. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csiki Péter, Molnár Tibor Tamás

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.584/2018/5. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Gondos Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: dr. Gondos Csaba ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - alperes neve (címe) alperessel szemben személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 13.P.22.226/2017/8. számú ítélete ellen a felperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét részben megváltoztatja, az alperest a további jogsértéstől eltiltja. Az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltséget 42 075 (negyvenkétezer-hetvenöt) forintra, az alperes által fizetendő feljegyzett kereseti illetéket pedig 18 900 (tizennyolcezer-kilencszáz) forintra felemeli. A felperes által fizetendő feljegyzett kereseti illetéket 2100 (kétezer-egyszáz) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2540 (kétezer-ötszáznegyven) forint másodfokú perköltséget.

A felperest 28 800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) forint, az alperest pedig 19 200 (tizenkilencezer-kétszáz) forint feljegyzett fellebbezési illeték állam részére, külön felhívásra történő megfizetésére kötelezi.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes P polgármesterének: T. B-nak a házastársa, továbbá a Pi Sz Központ intézményvezető-helyettese.

Az alperes 2017. február 7-én a p-i Belvárosi Művelődési Központban tartott közmeghallgatáson a polgármester felé fordulva a következőket mondta:

"Nagyon érdekes volt, a tavalyi év költségvetéséhez tartozik, hogy Ön a kedves nejével kirándult egyet Normandiába, mely belekerült a városnak közel negyedmillió forintjába. Gépjárművel volt kint F városában. Tegye már meg nekem azt a szívességet, hogy itt megosztaná velünk: egy ilyen negyedmillió forintot érő autós kirándulás pontosan milyen előnyt jelentett a p-i adófizetőknek, mi volt belőle az a haszon, ami megérte például ennek a pénznek az elköltését, mert érdekes módon más dolgokra nagyon szűken jutott pénz. Mondjuk tavaly nem jutott pénz kifizetni a 30 000 Ft-os szakrendelést időben, mert nem volt rá pénz. Erre jutott. Ha megtisztelne vele, nagyon szépen megköszönném." A közmeghallgatásról készült videofelvételt leadta a P-i Városi Televízió.

Az alperes által hivatkozott időpontban a polgármester a felperes nélkül utazott el F-ba, amely P francia testvérvárosa. Az ezt megelőző években ugyanakkor többször is előfordult, hogy a felperes e testvérváros meghívására elkísérte a házastársát Normandiába.

A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a közmeghallgatás során előadott azon valótlan tényállításával, amely szerint ő az alperes által hivatkozott időpontban P városának költségén F-ba utazott, megsértette a becsülethez és a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze őt arra, hogy a keresetlevél F/4. jelű mellékletében foglalt bocsánatkérő nyilatkozatot olvassa fel P Város Önkormányzatának legközelebbi nyilvános képviselő-testületi ülésén, továbbá a felolvasásról készített videófelvételt a saját költségén jelentesse meg a P-i Városi Televízióban. A keresete kiterjedt arra is, hogy az alperes fizessen meg neki 150 000 Ft sérelemdíjat.

Az alperes nem vitatta, hogy a per tárgyát képező tényállítása valótlan volt, hiszen a felperes az abban foglalt időpontban nem járt F-ban. Utalt azonban arra is, hogy személyiségi jogsértést e tévedés ellenére sem követett el, a felperes ugyanis az ezt megelőző években többször elkísérte a férjét Normandiába. Ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy hajlandó a felperesnek elégtételt adni, de nem az általa követelt módon, a további kereseti kérelmeket pedig elutasítani kérte.

Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a közmeghallgatáson előadott azon kijelentésével, amely szerint "Ön a kedves nejével kirándult egyet Normandiába, mely belekerült a városnak közel negyedmillió forintjába." Kötelezte az alperest, hogy a P-i Városi Televízióban a saját költségén közzétett nyilatkozattal, továbbá a P-on tartandó következő közmeghallgatáson ismertesse az ítélet jogsértés tényét megállapító rendelkezését. Az ezt meghaladó keresetet elutasította, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 26 550 Ft elsőfokú perköltséget. A feleket kötelezte személyenként 10 500 Ft feljegyzett kereseti illeték állam részére történő megfizetésére is.

A határozatát azzal indokolta, hogy az alperes sérelmezett kijelentése nem vitásan valótlan tényállítás volt, amely azt a hamis látszatot keltette, hogy P polgármestere a házastársát közpénzen viszi kirándulni Franciaországba. Bár a szöveg további része az utazás politikai hasznosságát firtatta, nem lehet eltekinteni attól, hogy ez a kijelentés sértő volt a felperesre nézve, amelyet a keresetlevél mellékleteként csatolt internetes hozzászólásokban kifejezett rosszallás is megerősít. Mivel pedig e sérelmet az alperes nem véleménynyilvánítással, hanem valótlan tényállítással idézte elő, a felperesnek nem a becsületét, hanem a jóhírnevét sértette meg, így a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján csak ez utóbbi jogsértés megtörténtét lehetett megállapítani.

Kifejtette, hogy az alperesnek a jogsértéssel érintett személyi kör előtt kell elégtételt adnia a felperes részére, ezért a Ptk. 2:51. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján kötelezte őt arra, hogy a saját költségén a P-i Városi Televízióban, valamint a következő közmeghallgatáson ismertesse az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését. Úgy érvelt, hogy további elégtételre a felperes nem tarthat igényt, az alperes ugyanis a kialakult bírói gyakorlat szerint nyilvános bocsánatkérésre vagy ehhez hasonló egyéb nyilatkozat közzétételére nem kötelezhető (Legfelsőbb Bíróság Pfv.IV.20.801/2007/7.).

Nem tartotta indokoltnak a Ptk. 2:51. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt objektív szankció alkalmazását sem, hiszen a felperes nem igazolta, hogy az alperes magatartása ismétlődő jellegű lenne. Erre nem volt alkalmas a P-i R internetes honlapján "Tetthely: P - a városi vezetők házainak felújítása" címmel közzétett videofelvétel sem, az ugyanis a felperes személyére vonatkozóan nem tartalmazott valótlan tényállítást vagy a becsület csorbítására alkalmas véleménynyilvánítást, az a körülmény pedig, hogy a felek a felvétel végén összeszólalkoztak, jelen pert nem érintette. Az alperes sérelmezett kijelentésének azon része, amely szerint a 30 000 Ft szakrendelésre nem jutott pénz, szintén nem minősült a felperes személye elleni támadásnak.