32015D1092[1]

A Bizottság (EU) 2015/1092 határozata (2014. július 23.) a Görögország által a National Bank of Greece Csoport javára a National Bank of Greece S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával;a First Business Bank S.A.-nak a National Bank of Greece S.A. részére történő átruházási megbízással való szanálásával;a Probank S.A.-nak a National Bank of Greece S.A. részére történő átruházási megbízással való szanálásával; továbbáa Cooperative Bank of Lesvos-Limnos, a Cooperative Bank of Achaia és a Cooperative Bank of Lamia szanálásával kapcsolatban végrehajtott SA.34824 (2012/C), SA.36007 (2013/NN), SA.36658 (2014/NN), SA.37156 (2014/NN) és SA.34534 (2012/NN) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2014)5201. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1092 HATÁROZATA

(2014. július 23.)

a Görögország által a National Bank of Greece Csoport javára

- a National Bank of Greece S.A. feltőkésítésével és szerkezetátalakításával;

- a First Business Bank S.A.-nak a National Bank of Greece S.A. részére történő átruházási megbízással való szanálásával;

- a Probank S.A.-nak a National Bank of Greece S.A. részére történő átruházási megbízással való szanálásával; továbbá

- a Cooperative Bank of Lesvos-Limnos, a Cooperative Bank of Achaia és a Cooperative Bank of Lamia szanálásával kapcsolatban végrehajtott

SA.34824 (2012/C), SA.36007 (2013/NN), SA.36658 (2014/NN), SA.37156 (2014/NN) és SA.34534 (2012/NN) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2014)5201. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután a fenti rendelkezések értelmében felkérte a tagállamokat és más érdekelt feleket észrevételeik megtételére,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

1.1. A NATIONAL BANK OF GREECE CSOPORTTAL (1) ("A BANK") KAPCSOLATOS ELJÁRÁS.

(1) 2008. november 19-i határozatával a Bizottság jóváhagyott egy "Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések" elnevezésű rendszert (a "görög banktámogatási program") a görög pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából. A görög banktámogatási program az alkotóelemeit képező három intézkedés szerint tesz lehetővé támogatásnyújtást: feltőkésítési intézkedés, garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedés (2).

(2) A 2008. november 19-i határozat (14) preambulumbekezdése rögzítette, hogy egy szerkezetátalakítási tervről értesítik a Bizottságot a feltőkésítési intézkedés kedvezményezettjeire vonatkozólag.

(3) 2009 májusában a Bankot a görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése alapján feltőkésítették.

(4) 2010. augusztus 2-án a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan. A Bizottság ezt a tervet, későbbi frissítéseit, valamint a görög hatóságok által benyújtott további információkat SA.30342 (PN 26/2010) sz. ügyként, majd SA.32788 (2011/PN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(5) 2011 decemberében Görögország a feltőkésítési intézkedés szerint ismét feltőkésítette a Bankot. 2011. december 22-én a Bizottság jóváhagyta a Bank második feltőkésítését (3).

(6) A Bank több ízben is kedvezményezettje volt az adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre a görög banktámogatási program alapján nyújtott állami garanciáknak (4). Ugyancsak a kedvezményezettje volt az állam által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtásnak ("államilag garantált ELA").

(7) 2012. március 18-án a Görög Nemzeti Bank visszavonta három hitelszövetkezet ("a három hitelszövetkezet"), nevezetesen a Cooperative Bank of Lesvos-Limnos ("Lesvos-Limnos Bank"), a Cooperative Bank of Achaia ("Achaia Bank") és a Cooperative Bank of Lamia ("Lamia Bank") engedélyét, és felszámolás alá helyezte őket.

(8) A Bizottság a Görögországtól a hitelszövetkezetek szanálásáról nem hivatalosan kapott információt SA.34534 (2012/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(9) 2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a három hitelszövetkezet egyes kötelezettségeinek átruházását a Bankra, és meghatározta a finanszírozási rések (5) összegét, amelyet a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap ("HFSF") fedez a 4051/2012. sz. törvény (6) értelmében. A finanszírozási rések az átruházott kötelezettségek értékével voltak egyenlőek, mivel a három hitelszövetkezettől eszközök átadására nem került sor.

(10) 2012. április 20-án a HFSF a Banknak megküldött levélben kötelezettséget vállalt arra, hogy részt vesz a Bank tervezett tőkeemelésében. 2012. május 28-án a HFSF 7 430 millió EUR áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak ("az első áthidaló feltőkésítés").

(11) 2012 májusában a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a HFSF által a Banknak adott kötelezettségvállalási nyilatkozatról. A Bizottság ezt be nem jelentett támogatásként vette nyilvántartásba (SA.34824 (2012/NN) ügyszám alatt), mivel az intézkedést addigra már végrehajtották.

(12) 2012. július 27-én a Bizottság az első áthidaló feltőkésítéssel kapcsolatban hivatalos vizsgálati eljárást indított ("az NBG eljárás megindításáról szóló határozat") (7).

(13) 2012 decemberében a HFSF egy 2 326 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak ("a második áthidaló feltőkésítés") (8). A görög hatóságok ezt az intézkedést 2012. december 27-én jelentették be a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az intézkedéseket SA.36007 (2013/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(14) 2013 júniusában a Bank bejelentette 1 079 millió EUR összegű jogosultsági kibocsátásának (9) sikeres befejezését, miközben a HFSF részben részvénytőkére váltotta az első és a második áthidaló feltőkésítést ("a 2013. tavaszi feltőkésítés", amely tartalmazza mind az 1 079 millió EUR-s jogosultsági kibocsátást, mind az első és második feltőkésítés átváltását). A 2013 tavaszi feltőkésítés teljes összege 9 756 millió EUR volt, amelyből 8 677 millió EUR-t a HFSF injekciózott be (a "HFSF részvétele a 2013 tavaszi feltőkésítésben").

(15) 2013. december 19-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a 2013. tavaszi feltőkésítés feltételeiről.

(16) 2014. június 25-én a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy végleges szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan ("a szerkezetátalakítási terv"). Ugyanezen a napon tájékoztatást nyújtottak az államilag garantált ELA-ról. Jelezték, hogy folytatni kívánják a Bank ilyen módon történő likviditási támogatását, valamint adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre nyújtott állami garanciák biztosítását a görög banktámogatási program szerint. A Bizottság a bejelentést SA.34824 (2012/C) számon vette nyilvántartásba.

(17) A Bizottság számos találkozót és telekonferenciát tartott, továbbá elektronikus levélváltást bonyolított a görög hatóságok és a Bank képviselőivel.

(18) Görögország elfogadja, hogy e határozat elfogadására kivételesen csak angolul kerül sor.

1.2. A MEGSZERZETT VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

1.2.1. A First Business Bank S.A.-val kapcsolatos eljárás

(19) 2009 júliusában Görögország a görög banktámogatási program (10) feltőkésítési intézkedése alapján 50 millió EUR összegben feltőkésítette a First Business Bank S.A.-t ("FB Bank").

(20) 2013 tavaszán a Görög Nemzeti Bank úgy határozott, hogy egy vételi és beolvasztási eljárással (11) megkezdi az FB Bank szanálását.

(21) 2013. május 1-jén a Görög Nemzeti Bank felkérte a négy legnagyobb görögországi bankot, hogy nyújtsanak be kötelezettség nélküli ajánlatot az FB Bank eszközeinek és forrásainak portfóliójára. Az ajánlatadóknak szóló levelében a Görög Nemzeti Bank kijelentette, hogy a HFSF a finanszírozási résen felül fedezi a felvásárlónak az FB Banktól átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükségletét.

(22) 2013. május 8-án a Bank és egy másik bank előzetes ajánlatot nyújtott be.

(23) 2013. május 10-én a Bank felülvizsgálta az ajánlatát.

(24) Ugyanezen a napon a Görög Nemzeti Bank megkezdte az FB Bank szanálását, valamint egyes eszközök és források átruházását a Bankra.

(25) 2013. május 11-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot az FB Bank szanálásáról. A Bizottság ezt a tájékoztatást és a görög hatóságok későbbi beadványait SA.36658 (2014/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(26) 2013. június 28-án a HFSF folyósította a finanszírozási rés előzetesen becsült összegének kétharmadát.

(27) 2013. július 29-én a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a finanszírozási résnek a szanálás idején 2013. március 31-i adatok alapján becsült összesen mintegy 524 millió EUR-t kitevő finanszírozásáról.

(28) 2013. november 7-én a Görög Nemzeti Bank véglegesítette a teljes finanszírozási rés számítását, amely szerint a teljes finanszírozási rés 457 millió EUR-t tett ki (12).

(29) 2013. november 13-án a HFSF kifizette a finanszírozási rés maradék egyenlegét a Banknak.

(30) 2014. június 25-én a görög hatóságok bejelentették a Bizottságnak, hogy a Banknak nem áll szándékában a HFSF-et arra kérni, hogy az FB Bank eszközeinek megszerzésével keletkezett tőkeszükséglet összegét a Bankba injekciózza.

1.2.2. A Probank S.A.-val kapcsolatos eljárás

(31) 2013. május 10-én a Görög Nemzeti Bank egy biztost nevezett ki a Probank S.A.-hoz ("Probank").

(32) 2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank úgy határozott, hogy egy vételi és beolvasztási eljárással megkezdi a Probank szanálását.

(33) 2013. július 22-én a Görög Nemzeti Bank felkérte a négy legnagyobb görögországi bankot, hogy nyújtsanak be ajánlatot a Probank eszközeinek és forrásainak portfóliójára. A lehetséges ajánlatadóknak szóló levelében a Görög Nemzeti Bank kijelentette, hogy a HFSF a finanszírozási résen felül fedezi a felvásárlónak a Probanktól átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükségletét.

(34) 2013. július 24-én egy bank beadott egy ajánlattervezetet, és 2013. július 25-én a Bank benyújtotta kötelező ajánlatát.

(35) 2013. július 26-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a Probank szanálását, valamint egyes eszközök és források átruházását a Bankra.

(36) 2013. július 29-én a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a finanszírozási résnek a Görög Nemzeti Bank által 2013. március 31-i adatok alapján becsült összesen 238 millió EUR-t kitevő finanszírozásáról. A Bizottság ezt a bejelentést és a görög hatóságok által benyújtott későbbi tájékoztatást SA.37156 (2014/NN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(37) 2013. augusztus 9-én a HFSF folyósította a kezdetben becsült finanszírozási rés kétharmadát.

(38) 2013. december 30-án a Görög Nemzeti Bank véglegesítette a teljes finanszírozási rés számítását, amely szerint a teljes finanszírozási rés 563 millió EUR-t tett ki.

(39) 2013. december 31-én a HFSF kifizette a finanszírozási rés maradék egyenlegét a Banknak.

(40) Ugyanezen a napon a Görög Nemzeti Bank további tájékoztatást nyújtott a Bizottságnak a finanszírozási rés véglegesítéséről.

(41) 2014. június 25-én a görög hatóságok bejelentették a Bizottságnak, hogy a Banknak nem áll szándékában a HFSF-et arra kérni, hogy a Probank eszközeinek megszerzésével keletkezett tőkeszükséglet összegét a Bankba injekciózza.

2. LEÍRÁS

2.1. A BANK ÉS NEHÉZSÉGEI

2.1.1. A görög bankszektor általános környezete

(42) Amint azt az 1. táblázat mutatja, Görögország reál bruttó hazai terméke (GDP) 2008 és 2012 között 20 %-kal esett. Ennek eredményeképpen a görög bankok a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek gyorsan emelkedő nemfizetési rátáival szembesültek (13). Ezek a folyamatok káros hatással voltak a görög bankok eszközeinek teljesítményére, és jelentős hitelveszteségeket eredményeztek. 1. táblázat Reál-GDP-növekedés Görögországban, 2008-2013

(43) Ráadásul 2012 februárjában Görögország végrehajtott a magánszektorral egy, a magánszektor bevonásaként (Private Sector Involvement) ismert kötvénycserét ("a PSI program"). Görög bankok vettek részt a PSI programban, amelynek során a görög kormány a meglévő magán kötvénytulajdonosoknak új értékpapírokat (köztük új görög államkötvényeket ["GGB-k"], a GDP-hez kötött értékpapírokat és az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap ["EFSF"] által kibocsátott PSI fizetési kötelezvényeket) kínált meglévő GGB-kért cserébe, 53,5 %-os névérték szerinti árfolyamon és hosszabb lejáratokkal (14). A görög hatóságok 2012. március 9-én tették közzé a kötvénycsere eredményeit (15). A csere a kötvénytulajdonosok számára jelentős veszteségeket eredményezett (a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a veszteség a görög bankok számára átlagosan a régi GGB-k névértékének 78 %-át tette ki), továbbá tőkekövetelményt támasztott, amelyeket visszamenőleg könyveltek el a görög bankok 2011-es pénzügyi kimutatásaiban. 2. táblázat A legfontosabb görög bankok PSI veszteségei összesen (millió EUR)

(44) Mivel a görög bankok a PSI program és a folytatódó recesszió következtében jelentős tőkehiányban szenvedtek, a második görög kiigazítási programnak a görög kormány, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közötti 2012. március 11-i gazdaság- és pénzügypolitikai memoranduma ("MEFP") pénzeszközöket tett elérhetővé e bankok feltőkésítése céljából. A görög hatóságok a program által finanszírozandó teljes bankfeltőkésítési szükségleteket és szanálási költségeket 50 milliárd EUR-ra becsülték (17). Az összeget a Görög Nemzeti Bank által a 2011 decemberével kezdődött és 2014 decemberével végződött időszakra vonatkozóan elvégzett stresszteszt ("a 2012-es stresszteszt") alapján számították ki, amely a Blackrock által készített hitelveszteségi előrejelzésre támaszkodott (18). A görög bankok feltőkésítésére a pénzeszközök a HFSF-en keresztül állnak rendelkezésre. A 3. táblázat a legfontosabb görög bankok 2012-es stresszteszt eredményei szerinti tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze. 3. táblázat A 2012- es stresszteszt: A legfontosabb görög bankok tőkekövetelményei (millió EUR)

(45) Az MEFP szerint "a megvalósítható tőkebevonási terveket benyújtó bankoknak lehetőségük lesz állami támogatást kérni és kapni olyan módon, amely megőrzi a magánszektor ösztönzését, hogy tőkét injektáljon be, és így minimalizálja az adófizetők terheit" (19). A Görög Nemzeti Bank csak a négy legnagyobb bankot (Eurobank, National Bank of Greece, Piraeus Bank és Alpha Bank) találta életképesnek (20). Ezek 2012 májusában kapták az első feltőkésítést a HFSF-től.

(46) 2009 vége és 2012 júniusa között a recesszió és a politikai bizonytalanság miatt a belföldi betétek a görögországi bankokban összesen 37 %-kal csökkentek. Ezeknek a bankoknak magasabb kamatokat kellett fizetniük, hogy megpróbálják megtartani a betéteket. A betétek költségei emelkedtek, így a bankok nettó kamatkülönbözete csökkent. Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi finanszírozási piacokról, teljes mértékben az eurorendszerből származó finanszírozástól váltak függővé (21), amelynek emelkedő hányada öltötte a Görög Nemzeti Bank által biztosított államilag garantált ELA formáját.

(47) 2012. december 3-án Görögország egy visszavásárlási programot indított a PSI program keretében a befektetők által kapott új GGB-kre vonatkozóan, azok névértékének 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti árakon (22). A görög bankok részt vettek ebben a visszavásárlási programban, amely további veszteségekre világított rá a mérlegeikben, mivel a PSI program idején az említett új GBB-ken elkönyvelt számviteli veszteség (vagyis a piaci érték és a névérték közötti különbség) nagyobbik hányada véglegessé és visszafordíthatatlanná vált (23).

(48) 2012 decemberében a négy legnagyobb görög bank egy második áthidaló feltőkésítést kapott a HFSF-től.

(49) 2013 tavaszán a négy bank áthidaló feltőkésítését rendes részvények formájában állandó feltőkésítéssé alakították úgy, hogy a HFSF-é lett mind a négy bank részvényállományának 80 %-a. Azon bankok esetében, amelyeknek sikerült előre meghatározott összegű magántőkét vonzaniuk, a HFSF szavazatra nem jogosító részvényeket kapott, míg azok a magánbefektetők, akik új pénzt injekcióztak be a HFSF mellett, részvényutalványokat kaptak a HFSF részvényeire.

(50) 2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank megbízott egy tanácsadót, hogy készítsen diagnosztikai tanulmányt az összes görög bank kölcsönállományáról. A tanácsadó hitelveszteség-előrejelzéseket ("CLP-k") készített a görög bankok összes belföldi kölcsönportfóliójáról, valamint külföldi fiókoknál és leányvállalatoknál görög kockázatot hordozó hitelekről egy három és fél éves és egy hitellejárat szerinti horizonton. Az elemzés két makrogazdasági forgatókönyv - egy alapforgatókönyv és egy kedvezőtlen forgatókönyv - szerinti CLP-kkel szolgált. A külföldi hitelportfóliókra vonatkozó CLP-ket a Görög Nemzeti Bank a tanácsadótól kapott bizonyos információk felhasználásával becsülte.

(51) A CLP-k tanácsadó általi értékelése alapján 2013 őszén a Görög Nemzeti Bank új stresszteszt gyakorlatot ("a 2013-as stresszteszt") indított a görög bankok tőkehelyzete szilárdságának felmérésére egy alap- és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint. A Görög Nemzeti Bank egy második tanácsadó technikai támogatásával végezte el a tőkekövetelmények értékelését.

(52) A 2013-as stresszteszt szerinti tőkekövetelmény-értékelés alapvető fontosságú összetevői voltak: i. a bankok kölcsönportfólióira vonatkozó CLP-k (24) konszolidált alapon a görög kockázatra és a külföldi kockázatra vonatkozóan, a meglévő hitelveszteségi tartalékok nélkül; ii. a bankok becsült működési jövedelmezősége a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban, a 2013 negyedik negyedéve során a Görög Nemzeti Banknak benyújtott szerkezetátalakítási tervek konzervatív kiigazítása alapján. A 4. táblázat a legfontosabb görög bankok tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze konszolidált alapon a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyve szerint. 4. táblázat A 2013-as stresszteszt: Görög bankok tőkekövetelményei konszolidált alapon az alapforgatókönyvben (millió EUR)

(53) 2014. március 6-án a Görög Nemzeti Bank közölte a 2013-as stresszteszt eredményeit, és kérte a bankokat, hogy 2014 áprilisának közepéig nyújtsák be tőkebevonási terveiket az alapforgatókönyv szerinti tőkekövetelmények teljesítése érdekében.

(54) 2013 márciusának vége és 2014 májusának eleje között a négy bank folytatta a tőkeemeléseket.

2.1.2. A kedvezményezett

(55) A Bank teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt elsősorban Görögországban és Törökországban, valamint Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa más országaiban (Ciprus, Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság ["FYROM"]). Banki és pénzügyi termékek és szolgáltatások teljes körét kínálja a háztartásoknak és üzleti vállalkozásoknak. Aktív a lakossági, vállalati és egyedi ügyfélkiszolgálás, vagyonkezelés, biztosítás, treasury, tőkepiacok és más szolgáltatások területén. A Bank Görögországban van bejegyezve, és részvényeit jegyzik az Athéni Értéktőzsdén. 2012. szeptember 30-án a Bank összesen 37 831 főt (28) foglalkoztatott, akiknek körülbelül egyharmada Görögországban, egyharmada Törökországban, a maradék egyharmad pedig más országokban, főként Délkelet-Európában állt alkalmazásban.

(56) A Bank részt vett a PSI programban, és 14 749 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket és államhoz kötődő hiteleket. A PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 11 735 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre (29). A 2012. decemberi visszavásárlási program során a Bank jóval a névérték alatt adta el a PSI keretében korábban kapott új GGB-ket. Az eladás egyértelművé tette az új GGB-ken elszenvedett veszteségeit.

(57) A Bank 2010. decemberi, 2011. decemberi, 2012. decemberi és 2013. decemberi legfontosabb adatait (éves pénzügyi kimutatások szerinti összevont adatok) az 5. táblázat mutatja. 5. táblázat A National Bank of Greece legfontosabb adatai, 2010, 2011, 2012 és 2013 (30)

(58) Az 5. táblázat azt szemlélteti, hogy - a PSI program miatt 2011-ben elkönyvelt óriási (11 735 millió EUR (32)) veszteségen kívül - a Bank csökkenő jövedelemtől (amelynek okát - többek között - a betétek magasabb költségei jelentették), valamint görögországi és külföldi hitelportfólióinak magas és emelkedő értékvesztés miatti veszteségeitől is szenvedett. A Bank likviditási pozícióját sújtották a betétkiáramlások, de nettó hitel/betét mutatója viszonylag alacsony maradt más görög bankokéhoz képest (118 % 2012. december 31-én (33)).

(59) A 2013-as stressztesztet követően, amely szerint a Bank által teljesítendő tőkekövetelményt 2 183 millió EUR-ra becsülték az alapforgatókönyv esetén, a Bank 2,5 milliárd EUR tőkét szándékozott szerezni a piacon.

(60) 2014. május 6-án a Bank bejelentette a könyvépítés (34) megkezdését 2,5 milliárd EUR összegben (35).

(61) 2014. május 9-én a Bank bejelentette 1 136,4 millió új rendes részvény kibocsátását és elhelyezését részvényenként 2,20 EUR áron, összesen 2,5 milliárd EUR bruttó ellenértékért (36). A tőkeemelést a meglévő részvényesek elővásárlási jogainak érvénytelenítésével hajtották végre a részvényesek 2014. május 10-én Athénban tartott közgyűlésének határozata értelmében (37). A HFSF a 3864. sz. törvény szerint független szakértők által elkészített két értékelési jelentés alapján jóváhagyta a tőkeemelést (38).

2.2. A BANK TULAJDONSZERZÉSE GÖRÖG BANKTEVÉKENYSÉGEKBEN

2.2.1. A három hitelszövetkezet egyes pénzbeli kötelezettségeinek megvásárlása

(62) 2012. március 18-án a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a három hitelszövetkezet nem teljesítette a tőkemegfelelési követelményeket, és arra a következtetésre jutott, hogy nem lennének képesek emelni a tőkéjüket. Ezért a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy visszavonja engedélyeiket, és felszámolás alá helyezi őket.

(63) A Görög Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy szanálási intézkedések megtétele és különösen a betétek elárverezése a szanálási keretrendszerrel (3601/2007. sz. törvény 63(D) cikke) összefüggésben, valamint a vonatkozó finanszírozási rés finanszírozása döntő a befektetői bizalomnak a PSI és a második kiigazítási program sikeres lezárását követően bekövetkezett növekedése fenntartása érdekében, továbbá, hogy - a piaci vélekedés közelmúltbeli pálfordulása ellenére - e vélekedés törékeny. A Görög Nemzeti Bank becslése szerint 2012. március 19-én az ügyfelek betéteinek teljes összege (hites könyvvizsgáló által nem ellenőrzött 2013. szeptember 30-i adatok alapján) a három hitelszövetkezetnél körülbelül 325 millió EUR-t tett ki.

(64) A Görög Nemzeti Bank vételi és beolvasztási eljárást kezdett, amikor is minden betétet (beleértve a bankközi betéteket), valamint a Görög Betéti és Befektetési Garancia Alappal ("HDIGF") szembeni követelést és kötelezettséget átruháznak a vevőre, de a hiteleket nem. 2012. március 20-án a Görög Nemzeti Bank felkérte az akkor legnagyobb öt görög hitelintézetet, hogy nyújtson be ajánlatot. A Bank és három másik bank kötelező ajánlatot nyújtott be. A Bank ajánlatát részesítették előnyben az ellenszolgáltatás és az átadás végrehajtásához szükséges idő szempontjából. A Bank az átruházott betétek értékének [...] (39) %-ával egyenlő összegű ellenérték megfizetésére tett ajánlatot, és úgy becsülte, hogy az átadás egy munkanapon belül befejezhető.

2.2.1.1. Cooperative Bank of Lesvos-Limnos ("Lesvos-Limnos Bank")

(65) 2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank a Lesvos-Limnos Bank betéteinek, valamint a HDIGF-fel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a Bankra történő átruházásáról döntött (40). A Görög Nemzeti Bank szerint (41) az átadott kötelezettségek valós értéke [...] millió EUR-t tett ki, miközben eszközátruházásra nem került sor. A kiszámított ellenérték (42) [...] millió EUR volt, vagyis az átadott betétek [...] %-a. A finanszírozási rést a 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2012. április 10-én a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2012. június 22-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Lesvos-Limnos Bank végleges finanszírozási rése 56,6 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezte a finanszírozási rés ki nem fizetett részét 2012. július 20-án.

(66) Szanálásának idején a Lesvos-Limnos Bank 37 főt alkalmazott, és 3 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókokat a Lesvos-Limnos Banktól, amelynek alkalmazottait elbocsátották.

2.2.1.2. Cooperative Bank of Achaia ("Achaia Bank")

(67) 2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank az Achaia Bank betéteinek, valamint a HDIGF-fel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a Bankra történő átruházásáról döntött (43). A Görög Nemzeti Bank szerint (44) az átadott kötelezettségek valós értéke [...] millió EUR-t tett ki, miközben eszközátruházásra nem került sor. A kiszámított ellenérték (45) [...] millió EUR volt, vagyis az átadott betétek tőkéjének [...] %-a. A finanszírozási rést a 3601/2007. sz. törvény 63(D)(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2012. április 10-én a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2012. június 22-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az Achaia Bank végleges finanszírozási rése 212,9 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezte a finanszírozási rés ki nem fizetett részét 2012. július 20-án.

(68) Szanálásának idején az Achaia Bank 103 főt alkalmazott, és 13 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókokat az Achaia Banktól, amelynek alkalmazottait elbocsátották.

2.2.1.3. Cooperative Bank of Lamia ("Lamia Bank")

(69) 2012. március 23-án a Görög Nemzeti Bank a Lamia Bank betéteinek, valamint a HDIGF-fel szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a Bankra történő átruházásáról döntött (46). A Görög Nemzeti Bank szerint az átadott kötelezettségek valós értéke [...] millió EUR-t tett ki, miközben eszközátruházásra nem került sor. A kiszámított ellenérték (47) [...] millió EUR volt, vagyis az átadott betéti tőke [...] %-a. A finanszírozási rést a 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2012. április 10-én a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2012. június 22-én a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Lamia Bank végleges finanszírozási rése 56,3 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezte a finanszírozási rés ki nem fizetett részét 2012. július 20-án.

(70) Szanálásának idején a Lamia Bank 47 főt alkalmazott, és 5 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókokat a Lamia Banktól, amelynek alkalmazottait elbocsátották.

(71) A három hitelszövetkezet finanszírozási réseinek összegeit a 6. táblázat mutatja. 6. táblázat A három hitelszövetkezet végleges finanszírozási rései

2.2.2. A First Business Bank egyes eszközeinek és forrásainak átvétele

(72) Az FB Bank kis bank volt, amelynek mérlegfőösszege 1,4 milliárd EUR-t tett ki a szanálása idején, miközben piaci részesedése a hitelek és betétek 1 %-a alatt maradt. 2012. december 31-én az FB Banknak 19 fiókja volt Görögországban, és 260 főt alkalmazott.

(73) A görög banktámogatási program alapján az FB Bank az alábbiakat kapta: i. 50 millió EUR tőkeinjekció a görög államtól 2009 júliusában, ii. görög állampapírok 60 millió EUR összegben 2012 májusában (48) és iii. állami garancia 50 millió EUR névértékben kibocsátott kötvényekre 2011 márciusában.

(74) Az FB Bank részt vett a PSI programban, és 70 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket. Amint azt a 2. táblázat szemlélteti, a PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 49 millió EUR-t tett ki. A 3. táblázat szerint az FB Bank tőkeszükségletét a 2012-es stressztesztben 168 millió EUR-ra becsülték.

A First Business Bank átvétele

(75) 2012. november 8-án a Görög Nemzeti Bank kérte az FB Bankot, hogy Core Tier 1 mutatója helyreállítása érdekében 2013. április 30-ra fejezze be a tőkeemelést.

(76) Mivel az FB Bank a szükséges tőkeemelést 2013. április 30-ig nem hajtotta végre, a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy visszavonja az FB Bank engedélyét, és felszámolás alá helyezi az FB Bankot.

(77) A Görög Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy szanálási intézkedések megtétele egy vételi és beolvasztási eljárás révén, valamint különösen a vonatkozó finanszírozási rés finanszírozása és az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglet ehhez kötődő fedezése döntő a betétesek görög bankrendszerbe vetett bizalmának fenntartása és így a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A Görög Nemzeti Bank becslése szerint 2012. december 31-én az ügyfelek betéteinek teljes összege az FB Bankban körülbelül 1 278 millió EUR-t tett ki, amelyből a HDIGF csak 830 millió EUR-t garantált. Így amennyiben az FB Bank szanálási intézkedések alkalmazása nélkül került volna felszámolásra, a betétekből mintegy 448 millió EUR-ra nem lett volna fedezet.

(78) E pénzügyi stabilitási megfontolások miatt a Görög Nemzeti Bank megkezdte az FB Bank egyes eszközeinek és forrásainak (ideértve a betéteket) az árverését. Ugyanakkor az FB Bank eszközeinek megszerzése további tőkeszükségletet eredményezhetett volna a vevő számára, és így egyetlen bank se lett volna hajlandó megvásárolni a kiválasztott eszközöket és forrásokat. A HFSF-hez intézett 2013. május 8-i levelében a Görög Nemzeti Bank jelezte, hogy helyesnek tartaná, ha a HFSF fedezné a kérdéses tőkeszükségletet a szanálási költségek részeként. 2013. május 10-i végleges kötelező ajánlatában a Bank kérte az FB Banktól átruházott eszközök megszerzéséből eredő tőkeszükséglet HFSF általi fedezését. E tőkeszükséglet összegét a szanáláskor a Görög Nemzeti Bank 100 millió EUR-ra becsülte (49).

(79) 2013. május 8-án csak a Bank és egy másik bank nyújtott be kötelezettség nélküli ajánlatot. Mindkét bank ajánlata azon a feltételen alapult, hogy a HFSF fedezi mind a finanszírozási rést, mind az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükségletet. 2013. május 10-én a Bank benyújtotta végleges ajánlatát. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy az FB Bank eszközeit és forrásait átruházza a Bankra, amelynek ajánlatát előnyösebbnek tartották.

(80) Az ügyfeleknek nyújtott hitelek (kivéve a tartósan hátralékosakat), a készpénzegyenlegek nagyobbik része, valamint immateriális javak és a jó hírnév, vagyoni jogok, az ingatlanbérléssel vagy -vásárlással kapcsolatos szerződések, bankközi kötelezettségek és az ügyfelek betétei kerültek át a Bankhoz.

(81) A Görög Nemzeti Bank szanáláskori kezdeti értékelése szerint (50) az FB Banktól a Bankra átruházott kötelezettségek értékét 1 402 millió EUR-ra becsülték, míg az átadott eszközök becsült értéke 878 millió EUR-t tett ki. A különbség az 524 millió EUR-s finanszírozási rés. A 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a finanszírozási rést a HFSF fedezte, amely 2013. június 28-án folyósította a becsült finanszírozási rés kétharmadát, azaz 349,6 millió EUR-t. Miután a Görög Nemzeti Bank 2013. november 7-én 457 millió EUR összegben véglegesítette a finanszírozási rés számítását (51), 2013. november 13-án (52) a HFSF kifizette a Banknak a 107,4 millió EUR egyenleget.

2.2.3. A Probank egyes eszközeinek és forrásainak átvétele

(82) 2013. március 31-én a Probanknak 112 fiókból álló hálózata volt Görögországban, és 1 087 főt alkalmazott (53).

(83) A Probank mérlege 2013. június 30-án 3,2 milliárd EUR körül volt (54). 2013. március 31-én a Probank piaci részesedése a hitelek terén 1,1 %, a betétekből pedig 1,7 % volt.

(84) A Probank részt vett a PSI programban, és 415 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket. Amint azt a 2. táblázat szemlélteti, a PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 295 millió EUR-t tett ki. A 3. táblázat szerint a Probank tőkeszükségletét a 2012-es stressztesztben 282 millió EUR-ra becsülték.

A Probank átvétele

(85) 2012. október 26-án a Görög Nemzeti Bank kérte a Probankot, hogy 282 millió EUR-val emelje meg a tőkéjét.

(86) Mivel a Probank elmulasztotta a tőkeemelést, 2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy visszavonja a Probank engedélyét, és felszámolás alá helyezi a Probankot (55). Pontosabban a Probank szavatolótőkéje negatív volt, és konszolidált alapon 2013. március 31-i adatok szerint mintegy - 16 millió EUR-ra becsülték. Így a Probank nem teljesítette a minimális tőkekövetelményét, és szavatolótőkéje alacsonyabb volt, mint a minden bankra a 3601/2007. sz. törvény 5(4)(a) cikkében meghatározott minimális részvénytőke.

(87) A Görög Nemzeti Bank úgy ítélte meg, hogy a szanálási intézkedések döntőek voltak a betétesek görög bankrendszerbe vetett bizalmának fenntartása és így a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. A Görög Nemzeti Bank becslése szerint 2013. március 31-én az ügyfelek betéteinek teljes összege a Probankban körülbelül 3 123 millió EUR-t tett ki, amelyből a HDIGF csak 1 998 millió EUR-t garantált. Így amennyiben a Probank szanálási intézkedések alkalmazása nélkül került volna felszámolásra, a betétekből mintegy 1 125 millió EUR-ra nem lett volna fedezet.

(88) E pénzügyi stabilitási megfontolások miatt a Görög Nemzeti Bank megkezdte a Probank egyes eszközeinek és forrásainak (ideértve a betéteket) az árverését. Ugyanakkor a Probank eszközeinek megszerzése további tőkeszükségletet eredményezhetett volna a vevő számára, és így egyetlen bank se lett volna hajlandó megvásárolni a kiválasztott eszközöket és forrásokat. Ezért 2013. július 25-i végleges kötelező ajánlatában a Bank kérte a Probanktól átruházott eszközök megszerzéséből eredő tőkeszükséglet HFSF általi fedezését. Az említett tőkeszükséglet fedezésére vonatkozóan kért kötelezettségvállalást a HFSF a kapott ajánlatok értékelésekor figyelembe vette. E tőkeszükséglet összegét [180-280] millió EUR-ra becsülték (56).

(89) 2013. július 24-én egy másik nagy görög bank beadott egy ajánlattervezetet, és 2013. július 25-én a Bank benyújtotta ajánlatát. Mindkét bank ajánlata azon a feltételen alapult, hogy a HFSF fedezi mind a finanszírozási rést, mind az átruházott eszközök által létrehozott tőkeszükségletet. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy a Probank eszközeit és forrásait átruházza a Bankra, amelynek ajánlatát előnyösebbnek tartották.

(90) Az ügyfeleknek nyújtott hitelek (kivéve a tartósan hátralékos hiteleket), a készpénzegyenlegek nagyobbik része, valamint immateriális javak és a jó hírnév, vagyoni jogok, az ingatlanbérléssel vagy -vásárlással kapcsolatos szerződések, bankközi kötelezettségek és az ügyfelek betétei kerültek át a Bankhoz.

(91) A Görög Nemzeti Bank szanáláskori kezdeti értékelése szerint (57) a Probanktól a Bankra átruházott kötelezettségek értékét 3 198,9 millió EUR-ra becsülték, míg az átadott eszközök becsült értéke 2 961,4 millió EUR-t tett ki. A különbség a 237,6 millió EUR-s finanszírozási rés. A 3601/2007. sz. törvény 63D(13) cikke értelmében a finanszírozási rést a HFSF fedezte, amely 2013. augusztus 9-én készpénzben folyósította a becsült finanszírozási rés kétharmadát, azaz 158,4 millió EUR-t. A finanszírozási rés, amelynek számítását a Görög Nemzeti Bank 2013. december 30-án véglegesítette, 562,7 millió EUR-t tett ki (58). 2013. december 31-én a HFSF készpénzben kifizette a Banknak a 404,4 millió EUR-s egyenleget (59).

2.3. TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.3.1. A görög banktámogatási program alapján a Banknak nyújtott támogatási intézkedések (L1 és A. intézkedés)

(92) A Bank több formában szerzett támogatást a görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése, garanciaintézkedése és államkötvény-kölcsönzési intézkedése alapján.

2.3.1.1. A garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerint adott állami likviditási támogatás (L1 intézkedés)

(93) A Bank javára szolgált és szolgál a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerinti támogatás. E határozatban e támogatás megnevezése "L1 intézkedés". 2013. november 30-án (60) a Banknak nyújtott garanciák összege mintegy 14,8 milliárd EUR volt. Ezen a napon a Banknak államkötvények formájában nyújtott kölcsönök állománya 847 millió EUR-t tett ki. 2011. április 15-től kezdődően a Bank 787 millió EUR összegben kapott kölcsönöket államkötvényekben, valamint állami garanciákat12,9 milliárd EUR összegben.

(94) A Bank szerkezetátalakítási tervében, amelyet a görög hatóságok 2014. június 25-én nyújtottak be a Bizottságnak, a görög hatóságok jelezték szándékukat, hogy továbbra is adnak garanciákat és kölcsönöznek államkötvényeket a Banknak a görög banktámogatási program szerint a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

2.3.1.2. A feltőkésítési intézkedés szerint nyújtott állami feltőkésítés (A. intézkedés)

(95) 2009 májusában és 2011 decemberében a Bank a feltőkésítési intézkedés alapján Görögországtól 350 millió EUR, illetve 1 000 millió EUR összegű tőkeinjekciókat, azaz összesen 1 350 millió EUR-t (A. intézkedés) kapott, amely körülbelül a Bank akkori kockázattal súlyozott eszközei ("RWA") 2 %-ával volt egyenlő.

(96) A feltőkésítés Görögország által jegyzett, 10 %-os szelvénykamatlábú, ötéves lejáratú elsőbbségi részvények formájában történt. 2010-ben az elsőbbségi részvények futamidejét meghosszabbították, ellentételezésüket pedig megnövelték. A kezdeti ötéves időszak végétől, ha az elsőbbségi részvényeket nem vásárolják vissza, és a részvényesek közgyűlése nem hoz döntést e részvények visszaváltásáról, a görög pénzügyminiszter kumulatív alapon évi 2 %-kal növeli a szelvénykamatlábat (vagyis 12 %-os kamatláb a hatodik évre, 14 %-os a hetedik évre stb.).

2.3.2. Államilag garantált ELA (L2 intézkedés)

(97) Az ELA egy kivételes intézkedés, amely lehetővé teszi egy ideiglenes likviditási problémákkal küzdő, de hitelképes pénzügyi intézmény számára, hogy finanszírozáshoz jusson az eurorendszertől anélkül, hogy e művelet az egységes monetáris politika része lenne. Az ilyen pénzügyi intézmény által az ELA-ra fizetett kamatláb [...] bázisponttal magasabb annál a kamatnál, amelyet a szokásos EKB refinanszírozásért fizet.

(98) Az ELA programért a Görög Nemzeti Bank felel, ami azt jelenti, hogy az ELA nyújtásának minden költségét és az ebből eredő kockázatokat a Görög Nemzeti Bank viseli (61). Görögország a Görög Nemzeti Banknak egy olyan állami garanciát nyújtott, amely a Görög Nemzeti Bank által adott ELA teljes összegére vonatkozik. A 2362/1995. sz. törvény 65(1) cikkét módosító 3943/2011. sz. törvény 50(7) cikkének elfogadása lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter garanciákat adjon az állam nevében a Görög Nemzeti Banknak a Görög Nemzeti Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek védelme érdekében. Az ELA-t igénybe vevő bankoknak [...] bázispontnak megfelelő garanciadíjat kell fizetniük az állam részére.

(99) 2012. január 31-én a Bank 8,6 milliárd EUR államilag garantált ELA kedvezményezettje volt (62), míg 2012. december 31-én a Bank 30,9 milliárd EUR államilag garantált ELA-t vett igénybe (63).

2.3.3. A Banknak a HFSF-en keresztül nyújtott támogatási intézkedések (B1, B2 és B3 intézkedés)

(100) 2012 óta a Bank több, a HFSF által biztosított tőketámogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 7. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át. 7. táblázat A Banknak a HFSF révén nyújtott támogatási intézkedések

2.3.3.1. Az első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés)

(101) Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (14)-(33) preambulumbekezdései részletesen leírják a 2012. májusi (64) első áthidaló feltőkésítést (B1 intézkedés). Ezen intézkedés hátterét és fő jellemzőit e szakasz rendszerezi.

(102) 2012. április 20-án a HFSF egy levélben közölte a Bankkal, hogy vállalja a Bank tervezett részvénytőke-emelésében való részvételt legfeljebb 6,9 milliárd EUR összegig.

(103) A B1 intézkedés alapján 2012. május 28-án a HFSF 7,4 milliárd EUR értékben adott át a Banknak EFSF kötvényeket, a HFSF-et létrehozó 3864/2010. sz. törvényben (a "HFSF törvény") meghatározott áthidaló feltőkésítési rendelkezéseknek megfelelően. Az NBG eljárás megindításáról szóló határozat 50. preambulumbekezdésében a Bizottság már megállapította, hogy "A 2012. május 28-án lezárult áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozatban vállalt kötelezettségnek a végrehajtása, és így ugyanannak a támogatásnak a folytatása". Mind a kötelezettségvállalási nyilatkozatban, mind az első áthidaló feltőkésítésben szereplő összegeket a Görög Nemzeti Bank úgy számította ki, hogy biztosítsa a Bank 8 %-os teljestőke-megfelelési mutatójának elérését 2011. december 31-én, amely az áthidaló feltőkésítés visszamenőleges könyvelésének dátuma a Bank nyilvántartásában. Amint a 3. táblázatból látható, a B1 intézkedés a 2012-es stresszteszt által azonosított tőkekövetelményt nem fedezte teljes egészében. A Bankkal szembeni elvárás az volt, hogy egy jövőbeli tőkeemeléssel növelje a tőkét, és az áthidaló feltőkésítéssel csak az volt a szándék, hogy megőrizzék a Bank EKB finanszírozásra való jogosultságát, amíg az említett tőkeemelés megtörténik.

(104) Az első áthidaló feltőkésítés dátuma és az első áthidaló feltőkésítés rendes részvényekké és más átváltható pénzügyi eszközökké történő átváltásának dátuma közötti időszakra a Bank és a HFSF közötti előzetes részvényjegyzési megállapodás előírta, hogy a Bank a HFSF-nek az EFSF kötvények névértéke után évi 1 % díjat köteles fizetni, és arra az időszakra vonatkozóan az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetése és felhalmozott kamata a HFSF által a Banknak juttatott kiegészítő tőke-hozzájárulásnak számít (65).

2.3.3.2. A második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés)

(105) 2012 őszén a Bank további veszteségeket könyvelt el. Ezért a tőkéje ismét azon minimális tőkekövetelmény alá esett, amely ahhoz szükséges, hogy továbbra is jogosult maradjon az EKB általi refinanszírozásra.

(106) Következésképpen egy második áthidaló feltőkésítés vált szükségessé. 2012. december 21-én a HFSF végrehajtott egy második, 2 326 millió EUR-s áthidaló feltőkésítést (B2 intézkedés), amelyet megint EFSF kötvényeknek a Bank részére történő átadásával fizettek.

(107) A két áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) együttesen azt jelentette, hogy a 2012-es stresszteszt által azonosított tőkeszükségletet (9,76 milliárd EUR (66)) a HFSF 2012. december 21-én már folyósította.

2.3.3.3. A HFSF részvétele a 2013. tavaszi feltőkésítésben (B3 intézkedés)

(108) 2013. május 22-én a Bank igazgatótanácsa bejelentette 2 274,1 millió, 0,30 EUR névértékű új részvény kibocsátását részvényenként 4,29 EUR áron (67).

(109) 2013. június 21-én (68) a Bank bejelentette a teljes részvénynövekedés összesen 9 756 millió EUR-s teljes kifizetését, beleértve a részvénykibocsátási felárat. A teljes magánrészvétel a Bank tőkeemelésében 1 079 millió EUR-t tett ki (69). Így a HFSF részvétele a Bank tőkeemelésében 8 677 millió EUR-t tett ki (B3 intézkedés).

(110) Az összeg megegyezik a B1 és a B2 intézkedés összegével a magánrészvétel összegének levonása után. A Bank tőkeemelése révén az első és a második áthidaló feltőkésítést (B1 és B2 intézkedés) részben állandó feltőkésítéssé alakították.

(111) Az új részvények árát az ajánlati ár meghatározását megelőző 50 tőzsdei nap forgalommal súlyozott átlagos részvényárfolyama 50 %-ában állapították meg. Egy részvényösszevonás és a Bank részvénytőkéje csökkentésének eredményeként, amelyekről a részvényesek 2012. április 29-i rendkívüli közgyűlése (70) döntött, az új részvények árát részvényenként 4,29 EUR-ban rögzítették.

(112) A 2013. tavaszi feltőkésítést követően a HFSF 84,39 %-os részesedéssel azonnal a Bank többségi részvényesévé vált (71). A HFSF 245 779,6 millió részvényutalványt adott ki, és a magánbefektetőknek minden egyes jegyzett részvényért egy utalványt adott ellenszolgáltatás nélkül (72). Minden egyes utalvány a HFSF 8,23. részvénye meghatározott időközönként és bázisáron történő megvásárlásának jogát testesíti meg. Az első érvényesítési időpont 2013. december 26., majd a részvényutalványok hathavonta érvényesíthetőek 2017. december 26-ig. Az elszámolási árfolyam megegyezik egy éves kamattal (4 % az első évre, 5 % a második évre, 6 % a harmadik évre, 7 % a negyedik évre, majd 8 % az utolsó hat hónapra évesítve) növelt 4,29 EUR jegyzési árfolyammal (73).

(113) A 2014-ben módosított HFSF törvény rendelkezése szerint csak az utalványok bázisára igazítható ki jogosultsági kibocsátás esetén. Ráadásul a kiigazításnak ex post kell megtörténnie, és csak a HFSF elővásárlási jogainak eladásából realizált bevétel összegéig. Elővételi jogot nem biztosító tőkeemelés esetén nincs korrekció.

2.3.4. Támogatási intézkedések a megszerzett vállalkozások számára

2.3.4.1. Állami támogatás a három hitelszövetkezet számára

(114) Amint a 2.2.1. szakaszban már említésre került, a Lesvos-Limnos Bank 56,6 millió EUR-s, az Achaia Bank 212,9 millió EUR-s és a Lamia Bank 56,3 millió EUR-s finanszírozási rését a HFSF fedezte. Így a finanszírozási rések teljes összege 325,8 millió EUR volt.

2.3.4.2. Támogatási intézkedések az FB Bank számára

(115) 2009 óta az FB Bank több támogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 8. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át. 8. táblázat Az FB Banknak nyújtott támogatási intézkedések áttekintése

2.3.4.2.1 Az FB Bank által kapott állami feltőkésítés (FB1 intézkedés)

(116) 2009 júliusában Görögország 50 millió EUR-t injekciózott az FB Bankba; ez az összeg a bank akkori kockázattal súlyozott eszközeinek mintegy 3 %-ával volt egyenlő. A tőkeinjekcióra a görög banktámogatási program részét képező feltőkésítési intézkedés alapján került sor. A feltőkésítés elsőbbségi részvények formájában történt.

2.3.4.2.2 Az FB Bank által kapott állami likviditási támogatás (FB2 és FB3 intézkedés)

(117) Az FB Bank a görög banktámogatási program részét képező garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerinti likviditási támogatás kedvezményezettje is volt. 2009 januárjában az FB Bank 60 millió EUR összegben kapott görög állampapírokat, amelyek 2011 decemberében jártak le (FB2 intézkedés). 2012 májusában 60 millió EUR összegben kapott görög állampapírokat, amelyek 2015 áprilisában jártak volna le, de 2013. május 23-án törölték azokat (FB3 intézkedés) (74). 2011 márciusában az FB Bank állami garanciát is kapott 50 millió EUR névértékű kibocsátott kötvényekre.

2.3.4.2.3 Az FB Bank szanálásával kapcsolatos intézkedések (FB4 és FB5 intézkedés)

i. Az FB Banktól a Bankra átruházott eszközök finanszírozási résének fedezése 456,97 millió EUR összegben (FB4 intézkedés)

(118) A HFSF fedezte az FB Banktól a Bankra átruházott eszközök finanszírozási rését (75). A Görög Nemzeti Bank 2013. május 10-i és november 7-i határozataival összhangban a HFSF kifizette a teljes 456,97 millió EUR összeget két részletben, 2013. július 26-án és november 13-án (76).

ii. A HFSF kötelezettségvállalása az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkekövetelmény fedezésére (FB5 intézkedés)

(119) A szanálási eljárás értelmében a HFSF kötelezettséget vállalt az FB Banktól átruházott eszközök megszerzéséből eredő tőkeszükséglet fedezésére. Ezért a HFSF-nek az átadott RWA 9 %-ának megfelelő összegben kellene tőkét injekcióznia a Bankba. Becslések szerint a szanálás idején az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglet 100 millió EUR körül volt.

(120) A (30) preambulumbekezdésben már említettek szerint a HFSF nem fog további tőkét injekciózni a Bankba, mivel szerkezetátalakítási tervében a Bank lemond arról a jogáról, hogy a HFSF-et kérje az átruházott eszközökhöz kötődő esetleges tőkekövetelmény fedezésére.

2.3.4.3. Támogatási intézkedések a Probank javára

(121) A Probank a görög banktámogatási program alapján semmilyen támogatási intézkedésnek nem volt a kedvezményezettje. A 9. táblázat azon más támogatási intézkedések áttekintésével szolgál, amelyeknek a Probank a kedvezményezettje volt. 9. táblázat A Probanknak nyújtott támogatási intézkedések áttekintése

2.3.4.3.1. A Probanktól a Bankra átruházott eszközök finanszírozási résének fedezése 562,73 millió EUR összegben (PB1 intézkedés)

(122) A HFSF finanszírozta a Probanktól a Bankra átruházott eszközök finanszírozási rését. A Görög Nemzeti Bank 2013. július 26-i és december 30-i határozataival összhangban a HFSF kifizette a teljes 562,73 millió EUR összeget két részletben, 2013. augusztus 9-én és december 31-én.

2.3.4.3.2. A HFSF kötelezettségvállalása az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkekövetelmény fedezésére (PB2 intézkedés)

(123) A szanálási eljárás értelmében a HFSF kötelezettséget vállalt a vevőnek a Probank eszközei megszerzéséből eredő tőkeszükséglete fedezésére. Ezért a HFSF-nek az átadott RWA 9 %-ának megfelelő összegben kellene tőkét injekcióznia a Bankba. Becslések szerint a szanálás idején az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglet [180-280] millió EUR körül volt.

(124) A (41) preambulumbekezdésben már említettek szerint a HFSF nem fog további tőkét injekciózni a Bankba, mivel szerkezetátalakítási tervében a Bank lemond arról a jogáról, hogy a HFSF-et kérje az átruházott eszközökhöz kötődő esetleges tőkekövetelmény fedezésére.

2.4. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(125) 2014. június 25-én Görögország benyújtotta a Bank szerkezetátalakítási tervét, amely elmagyarázza, hogy a Bank (az FB Bank, a Probank és a három hitelszövetkezet megszerzéséből eredő kombinált gazdálkodó egységként) miként szándékozik helyreállítani hosszú távú életképességét.

2.4.1. Belföldi műveletek

(126) A szerkezetátalakítási terv révén a Bank görögországi és törökországi alapvető banki tevékenységeire fog összpontosítani.

(127) Görögországot illetően a Bank fő prioritása a görögországi banki műveleteinek újbóli erősen nyereségessé és életképessé tétele a szerkezetátalakítási időszak végére, azaz 2018. december 31-re. E célból a szerkezetátalakítási terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a Bank működési hatékonyságának és nettó kamatkülönbözetének javítása, valamint olyan intézkedéseket, amelyek javítják tőkehelyzetét és mérlegszerkezetét.

(128) Ami a működési hatékonyságot illeti, a Bank már megkezdett egy kiterjedt racionalizálási programot. 2009. december 31. és 2012. december 30. között a Bank csökkentette fizikai jelenlétét Görögországban. A 2009-es (77) 575-ről a 2012-es (78) 511-re csökkentette fiókjai számát, továbbá csökkentette a görögországi banki tevékenységeit ellátó dolgozók számát (a 2009. decemberi (79)12 534-ről a 2012. decemberi (80)11 230-ra).

(129) A Bank azt tervezi, hogy 2012 decemberétől 2017 végéig tovább csökkenti görögországi alkalmazottai létszámát (13 675-ről [...]-ra/-re) (81) a 260 főt alkalmazó FB Bank és az 1 087 főt alkalmazó Probank felvásárlásának hatása ellenére (82). A görögországi banki tevékenységekben 2012. december 31-én foglalkoztatottak létszáma (11 230) és a 2012. végi teljes görögországi létszám (13 675) közötti különbség az olyan nem banki tevékenységekben dolgozók létszáma miatt van mint a biztosítás (Ethniki Hellenic General Insurance S.A.), a turizmus (Astir Palace Vouliagmenis S.A.) vagy az ingatlanügyek (NBG Pangaea Reic).

(130) 2012 decemberétől 2017 végéig a Bank folytatni fogja belföldi hálózata racionalizálását. A fiókok száma [...]-val/-vel 511-ről [...]-ra/-re fog nőni. Emlékezni kell arra, hogy 2013-ban a Bank megszerezte az FB Bank és a Probank 19, illetve 112 fiókból álló hálózatát.

(131) A fiókokkal és a létszámmal kapcsolatban megnőtt hatékonyság segíteni fog, hogy görögországi tevékenységeinek teljes költsége [...] %-kal csökkenjen a 2012-es pro forma 1 301 millió EUR-ról [...] millió EUR-ra 2017-ben (83). Ennek eredményeképpen görögországi banki tevékenységeinek várható költség/bevétel aránya a szerkezetátalakítási időszak végére [...] % alá esik.

(132) A szerkezetátalakítási terv azt is leírja, hogyan fogja a Bank csökkenteni a finanszírozási költségeit, ami kulcsfontosságú az életképesség helyreállítása érdekében. Várakozása szerint a Bank képes lesz alacsonyabb kamatlábakat fizetni a betéteire a stabilabb környezet és különösen a 2014-től várhatóan ismét növekedő görög gazdaság előre látott stabilizációja és fellendülése következtében. A betéti kamatrések (a lekötött betétek, látra szóló betétek és megtakarítási kamatlábak átlaga) várhatóan csökkenni fognak Görögországban. Hasonlóképpen, a Bank államilag garantált ELA-tól és szélesebb körű eurorendszeri finanszírozástól való függősége csökkenni fog a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

(133) A szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint a Bank a mérlegét is meg fogja erősíteni. Nettó hitel/betét mutatója Görögországban tovább fog csökkenni, miközben tőkemegfelelése javul (a 2013. december 31-i csoportszintű 8,4 %-os Core Tier 1 mutatóról).

(134) A Bank egy másik prioritása a nemteljesítő hitelek kezelése. A Bank erősíteni fogja hitelezési folyamatait mind a hitelnyújtást (jobb biztosítéki fedezet, csökkentett limitek), mind a nemteljesítő hitelek kezelését illetően. A nemteljesítő hitelek aránya [...] fog, és a szerkezetátalakítási időszak végén az arány [...] % lesz (84). A kockázati költség (a kétes követelések miatti értékvesztés) a 2012. évi 2 milliárd EUR-ról [...] milliárd EUR-ra csökken 2018-ban (85).

(135) A működési hatékonyság javulása, a nettó kamatkülönbözet növekedése és a csökkenő kockázati költség lehetővé teszi, hogy a Bank fokozza jövedelmezőségét. A Bank előrejelzése szerint görögországi nyeresége 2014-ben [...] millió EUR-t, 2018-ban pedig [...] millió EUR-t fog kitenni. A görögországi tevékenységek sajáttőke-arányos nyeresége 2017-ben [...] %-ot fog elérni, (86) ami elegendő, tekintettel a Bank akkori kockázati profiljára (87).

2.4.2. Nemzetközi banki tevékenységek (Törökország kivételével)

(136) A Bank már megkezdte nemzetközi hálózata tőkeáttételének csökkentését és szerkezetátalakítását. Délkelet-Európában a fiókok számát 2009 óta 170-nel csökkentették (88).

(137) A Bank folytatni fogja nemzetközi hálózata szerkezetátalakítását és tőkeáttételének csökkentését. Nevezetesen a Bank el fogja adni külföldi leányvállalatait [...]-ban/-ben, és elidegeníti fiókjait [...]-ban/-ben. Ezek az elidegenítések a Bank Görögországon és Törökországon kívüli eszközeinek [...] %-át, azaz [...] millió EUR-t képviseltek a 2012. végi 12,101 millió EUR-ból.

(138) A [...]-ban/-ben és a [...]-ban/-ben levő fiókok, valamint a [...]-i leányvállalat [...] kerül.

(139) Ezen elidegenítések eredményeképpen a nettó anyavállalati finanszírozás a szerkezetátalakítási időszak végére kiküszöbölődik.

2.4.3. Törökország

(140) A Bank a Finansbankban meglévő tulajdonjogát 60 %-ra szándékozik csökkenteni [...].

(141) [...] ellátja a Finansbankot [...]-val/-vel és növeli a Bank kötelezettségvállalását, hogy nyújtson [...] a Finansbanknak a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

(142) A Bank úgy tervezi, hogy a Finansbank jelentősen nőni fog a szerkezetátalakítási időszakban. Ugyancsak végrehajt egy költséggazdálkodási tervet. 2014-ben a Finansbank szándékozik [...] és [...]. A következő években a [...], aminek eredményeképpen a költség/bevétel arány [...]-ról [...]-ra csökken a szerkezetátalakítási időszak végére (89).

(143) A szerkezetátalakítási terv a Finansbank által vállalt kockázatok alapos vizsgálatáról rendelkezik. A várakozások szerint 2014-ről 2018-ra az értékvesztések az ügyfélhitelek kevesebb mint [...] %-át fogják kitenni, míg az eszközarányos jövedelmezőség 2018-ban várhatóan [...] % lesz. A Finansbank tőkearányos jövedelmezősége a teljes időszakban magas marad.

(144) 2012-ben a Bank [...] millió EUR tőkenyereséggel eladta törökországi (élet- és nem élet-) biztosítási üzletágát (90).

2.4.4. Nem banki tevékenységek: a(z) [...] ingatlantevékenységek eladása

(145) A Bank 35 % alá csökkentette tulajdonrészét Pangea nevű, ingatlanügyekben érdekelt leányvállalatában, aminek pozitív hatása volt a Bank Core Tier 1 mutatójára (91). A Bank ugyancsak tervezi [...] eladását [...]-ra/-re, valamint magántőke-leányvállalatának eladását [...]-ra/-re.

2.4.5. Magántőke-bevonás, valamint meglévő részvényesek és alárendelt hitelezők általi hozzájárulás

(146) A Banknak sikerült jelentős összegben tőkét emelnie a piacról, így csökkentette a számára szükséges állami támogatást.

(147) A Bank először 2009-ben vont be magántőkét egy 1 247 millió EUR-s jogosultsági kibocsátással. 2010-ben a Bank ismét szerzett 1 815 millió EUR (92) magántőkét a piacról. A (109) preambulumbekezdésben említettek szerint a Banknak sikerült még 1 079 millió EUR tőkét bevonnia magánbefektetőktől a 2013. tavaszi feltőkésítés révén. A részvényeseket - köztük azokat, akik részt vettek a 2009-es és 2010-es tőkeemelésekben - erősen felhígította a 2013. tavaszi feltőkésítés: a HFSF kapta a Bank részvényeinek 84,4 %-át, és az új befektetők kapták a részvénytulajdon 10,5 %-át, mindössze 5,1 %-ot hagyva a korábbi részvényeseknek. A törzsrészvényeseknek 2007, az amerikai elsőbbségi részvényeseknek pedig 2009 óta nem fizettek osztalékot (93).

(148) 2014 májusában a Bank 2,5 milliárd EUR tőkét szerzett a piacról. A Bank szándéka, hogy [...].

(149) Ami a hibrid és az alárendelt kölcsönök hitelezőinek hozzájárulását illeti, 2012. január 3-án a Bank felajánlotta elsőbbségi értékpapírok visszavásárlását névértékük 45 %-a és 70 %-a közötti áron. Ez alkalommal a Bank fedezett kötvényeket is vásárolt vissza. E visszavásárlások mindegyikénél az árat az instrumentumok piaci értéke alapján határozták meg, és tíz százalékpontnál nem több prémiumot tartalmazott, amelyet azért adtak hozzá, hogy a befektetőket ösztönözzék a visszavásárlásban való részvételre. Az elfogadási arány 44 % volt, és a teljes tőkeemelés mintegy 302 millió EUR-t tett ki (94).

(150) Később, 2012-ben és 2013-ban a Bank további forrásmenedzsment-tevékenységeket indított befektetőknek kibocsátott értékpapírok tekintetében, ideértve fedezett kötvényeket, hibrid instrumentumokat, Tier 2 instrumentumokat és az Egyesült Államokban kibocsátott elsőbbségi részvényeket. Ezek a visszavásárlások további [...] millió EUR tőkét eredményeztek. Összességében a Bank azt jelzi, hogy a forrásmenedzsment-tevékenységek által az utóbbi években generált teljes tőkeösszeg körülbelül [...] millió EUR-ra rúg (95). Az említett visszavásárlások eredményeképpen az alárendelt és hibrid adósság állománya 2013. december 31-re 293 millió EUR-ra csökkent.

2.5. A GÖRÖG HATÓSÁGOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAI

(151) 2014. június 25-én Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank és leányvállalatai megvalósítják a 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási tervet, és további kötelezettségeket vállalt a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban ("a kötelezettségvállalások"). A mellékletben szereplő kötelezettségvállalásokat ez a szakasz foglalja össze.

(152) Először Görögország vállalta, hogy a Bank átszervezi görögországi üzleti műveleteit, meghatározva a fiókok és alkalmazottak maximális számát, továbbá a maximális összköltséget, amelyet 2017. december 31-ére kell elérni (96).

(153) Görögország azt is vállalta, hogy a Bank csökkenti a Görögországban gyűjtött betétek költségét, és eleget tesz egy maximális nettó hitel/betét aránynak (97)2017. december 31-ére (98).

(154) A Bank külföldi leányvállalatait illetően Görögország arra vállalt kötelezettséget, hogy a Bank nem ad [...]-t, és elidegenít egy kisebbségi érdekeltséget az adott leányvállalatból. Görögország olyan kötelezettséget is vállalt, hogy a Bank 2018. június 30-ára csökkenti több külföldi leányvállalata tőkeáttételét (99).

(155) Görögország vállalta, hogy a Bank elidegeníti [...]-t és magántőke-leányvállalatát, valamint számos értékpapírját. Ráadásul a Bank - korlátozott kivételekkel - nem fog befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat vásárolni (100).

(156) Görögország számos kötelezettséget vállalt a Bank irányítására vonatkozóan. Vállalta a Bank alkalmazottai és vezetői javadalmazásának korlátozását, [...] (101).

(157) Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank erősíteni fogja hitelpolitikáját annak biztosítása érdekében, hogy a hitelek nyújtására és átstrukturálására vonatkozó döntések célja a Bank életképességének és jövedelmezőségének maximalizálása legyen. Görögország vállalta, hogy a Bank magas szintű követelményeknek fog eleget tenni a hitelkockázat nyomon követését és a hitelek szerkezetátalakítását illetően (102).

(158) Számos kötelezettségvállalás foglalkozik a Bank kapcsolt hitelfelvevőkkel folytatott műveleteivel. E kötelezettségvállalások célja annak biztosítása, hogy a Bank ne térjen el a körültekintő banki gyakorlatoktól, amikor hiteleket nyújt alkalmazottainak, vezetőinek és részvényeseinek, valamint nyilvánosan működő gazdálkodó egységeknek, politikai pártoknak és médiavállalatoknak, vagy amikor e hitelek szerkezetét átalakítja (103).

(159) Végül Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank megfelel bizonyos viselkedési korlátozásoknak, úgymint osztalékszelvény-beváltási és osztalékfizetési tilalom, felvásárlási tilalom és állami támogatás hirdetésének tilalma (104).

(160) E kötelezettségvállalásokat 2018. december 31-ig egy ellenőrző megbízott fogja nyomon követni.

(161) Görögország külön jelezte, hogy kérni fogja a Bizottság jóváhagyását, mielőtt a Bank vagy bármely állami intézmény (beleértve a HFSF-et) utalványokat vásárolna vissza (105).

3. AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(162) 2012. július 27-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a bankokról szóló 2008. évi közlemény (106) feltételeit a HFSF által a Bank javára biztosított első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét, szükségességét és arányosságát illetően (B1 intézkedés).

(163) Az intézkedés megfelelőségét illetően, mivel a támogatásra előzetes feltőkésítéseket és likviditási támogatást követően került sor, továbbá tekintettel az elhúzódott megmentési időszakra, a Bizottság kétségeit fejezte ki, a Bank megtett-e minden lehetséges intézkedést, hogy a jövőben ne legyen szükség támogatásra (107). Ezenkívül a Bizottság számára nem volt világos, ki ellenőrizné a Bankot, miután az első áthidaló feltőkésítést felváltotta egy állandó feltőkésítés, (108) mivel a Bank vagy az állam, vagy kisebbségi magántulajdonosok ellenőrzése alá kerülhet. A Bizottság megjegyezte, szeretné biztosítani, hogy a Bank gazdálkodásának minősége, különösen a hitelezési eljárása egyik esetben se romoljon.

(164) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (67) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte, minden lehetséges intézkedést megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Ráadásul, mivel az áthidaló feltőkésítési időszak hossza bizonytalan volt, a Bizottság nem tudta eldönteni, hogy az ellentételezés elegendő volt-e és megfelelt-e az állami támogatási szabályok szerinti ellentételezési és tehermegosztási elveknek. Továbbá, mivel az első áthidaló feltőkésítés állandó feltőkésítéssé alakításának feltételei nem voltak ismertek az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásának idején, a Bizottság azokat nem tudta értékelni.

(165) Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a védőintézkedések (az állami támogatás hirdetésének tilalma, a kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, a vételi opció tilalma és a visszavásárlási tilalom az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (71) preambulumbekezdésében leírtak szerint) elegendőek voltak-e az első áthidaló feltőkésítés esetében. Ezenfelül az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (72) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a verseny torzulásait okozhatja az olyan szabályok hiánya, amelyek megakadályoznák, hogy a HFSF koordinálja a négy legnagyobb görög bankot (nevezetesen a Bankot, az Alpha Bankot, az Eurobankot és a Piraeus Bankot), valamint az azt garantáló megfelelő biztosítékok hiánya, hogy azok kereskedelmileg érzékeny információt ne oszthassanak meg egymással. Ezért a Bizottság javasolta egy ellenőrző megbízott kinevezését, aki fizikailag jelen lenne a Bankban.

4. ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

Egy görög bank észrevételei

(166) 2013. január 3-án a Bizottság észrevételeket kapott egy görög banktól az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban. Ez a görög bank azt a megjegyzést tette, hogy a görög bankok HFSF általi feltőkésítése elvileg örvendetes lépés egy egészségesebb és életképesebb bankrendszer irányába, és nem volt ellenvetése a Bank feltőkésítésével szemben.

(167) Ugyanakkor, miközben teljes mértékű támogatását fejezte ki a görög bankok HFSF általi feltőkésítésének elvét illetően, a szóban forgó görög bank kifejtette, hogy a verseny torzulásainak minimalizálása és a megkülönböztetés elkerülése érdekében elvárja, hogy a HFSF általi feltőkésítés lehetősége hasonló feltételekkel álljon nyitva minden Görögországban működő bank számára.

5. GÖRÖGORSZÁG ÉSZREVÉTELEI AZ ELSŐ ÁTHIDALÓ FELTŐKÉSÍTÉSRE VONATKOZÓ HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁSSAL KAPCSOLATBAN

(168) 2012. szeptember 5-én Görögország észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Görög Nemzeti Bank és a HFSF állított össze.

5.1. A GÖRÖG NEMZETI BANK ÉSZREVÉTELEI

(169) Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a 18 milliárd EUR összegű tőke, amellyel a HFSF 2012 májusában a négy legnagyobb görög bankot feltőkésítette, kevesebb volt, mint a végleges összeg, amelyre ezeknek a bankoknak egy 10 %-ban megállapított elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutató és egy hároméves kedvezőtlen stresszforgatókönyv szerinti 7 %-os Core Tier 1 tőkemutató fokozatos eléréséhez és fenntartásához szüksége volt. Azt is megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés átmeneti volt, mivel a feltőkésítési folyamatot az adott négy bank általi tőkeemeléssel fejezik be.

(170) A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a legnagyobb görög bankok feltőkésítése a görög bankszektor hosszabb távú szerkezetátalakításának része. Megállapította, hogy ahol egy bank magánkézben marad, a vezetőség minden valószínűség szerint ugyanaz marad, amennyiben viszont egy bank állami tulajdonba kerül (vagyis a HFSF tulajdonolja), a HFSF új vezetést nevezhet ki, amelyet mindenképpen a Görög Nemzeti Bank fog értékelni. A Görög Nemzeti Bank megjegyezte, hogy minden bank vállalatirányítási kereteit, vezetésének megfelelőségét és kockázati profilját folyamatosan értékeli annak biztosítása érdekében, hogy túlzott kockázatvállalás ne történjen. Arra is rámutatott, hogy a HFSF már nevezett ki képviselőket a feltőkésített bankok igazgatótanácsaiba.

(171) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank feltőkésítése korlátozott volt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az akkor érvényes minimális tőkekövetelménynek (8 %). Azt is megállapította, hogy a feltőkésítéseket megelőzően elhúzódott időszak a görögországi működési környezet hirtelen romlása és a PSI program hatása, az egész projekt összetettsége, valamint a magánbefektetőknek a tőkeemelésekben való részvétele maximalizálásának szükségessége miatt volt.

(172) Az első áthidaló feltőkésítés arányosságát illetően a Görög Nemzeti Bank rámutatott, hogy a Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási terv teljes megvalósítását biztosítja az a tény, hogy megszüntetik a HFSF szavazati jogainak felfüggesztését, ha - többek között - a szerkezetátalakítási tervet lényegesen megsértik. A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a Bank nehézségei nem abból származtak, hogy a Bank vezetése alulbecsülte a kockázatokat, és nem is kereskedelmileg agresszív intézkedésekből.

5.2. A HFSF ÉSZREVÉTELEI

(173) Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően, a lehetséges állami beavatkozás ügyének kezelése érdekében, ha az állam nagy összegű állami támogatásokat nyújt a HFSF-en keresztül és a HFSF teljes értékű szavazati jogokkal bír, a HFSF közölte, hogy a HFSF által finanszírozott bankok nem minősülnek nyilvánosan működő vagy állam által ellenőrzött gazdálkodó egységeknek, és a HFSF általi állandó feltőkésítésüket követően azokat nem ellenőrzi az állam. A HFSF rámutatott, hogy teljesen független, magánjog által szabályozott jogi személy, önálló döntési joggal. A HFSF törvény 16C(2) cikke értelmében nem tartozik állami ellenőrzés alá, és e törvény szerint a hitelintézetek, amelyeknek a HFSF tőketámogatást nyújtott, nem részei a tágabb értelemben vett állami szektornak. Ez vonatkozott a HFSF irányítási struktúrájára is.

(174) Ami a HFSF-nek a Bank vezetésébe való beavatkozását illeti, a HFSF megjegyezte, hogy tiszteletben tartja a Bank autonómiáját, és nem avatkozik a napi ügyvitelébe, mivel szerepe a HFSF törvényben meghatározottra korlátozódik. Kijelentette, hogy nem lesz semmilyen állami beavatkozás vagy koordináció, és a Bank hitelezési eljárással kapcsolatos döntéseit (többek között a biztosítékra, az árazásra és a hitelfelvevők hitelképességére vonatkozóan) üzleti kritériumok alapján fogják meghozni.

(175) A HFSF rámutatott, hogy a HFSF törvény és az előzetes részvényjegyzési megállapodás megfelelő biztosítékokról gondoskodott, hogy meggátolja a meglévő magánrészvényesek túlzott kockázatvállalását. Rámutatott például a következő elemekre: i. a HFSF képviselőinek kinevezése a Bank igazgatótanácsa független nem ügyvezető tagjaiként és bizottságokban való jelenlétük, ii. a HFSF által végzett átvilágítás a Bankban és iii. a tény, hogy az állandó feltőkésítés után szavazati jogai csak arra az időre korlátozódnak, amíg a Bank megfelel a szerkezetátalakítási terv feltételeinek.

(176) Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét és különösen a támogatás ellentételezésének szintjét illetően a HFSF kifejtette, hogy az ellentételezésről megállapodás született a Bizottság, az EKB és az IMF képviselőivel. Ez a megállapodás szerinti szint figyelembe vette, hogy az első áthidaló feltőkésítést 2012. szeptember 30. előtt állandó feltőkésítéssé alakítják; ez a határidő 2012 márciusában került rögzítésre a Bizottság, az EKB, az IMF és Görögország közötti MEFP-ben.

(177) Az első áthidaló feltőkésítés arányosságával kapcsolatban a HFSF megállapította, hogy az általa elfogadott intézkedések, például a (175) preambulumbekezdésben leírtak, elegendő biztosítékot jelentenek, tekintettel a kapott nagy összegű támogatásokra és az elhúzódó megmentési időszakra. Ezenkívül a HFSF kifejtette, megvannak a megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy a bankok, amelyekben a HFSF részesedéssel bír, ne osszanak meg egymással kereskedelmileg érzékeny információt. Ezen intézkedések közé tartozik különböző HFSF képviselők kinevezése a szóban forgó bankokhoz, az ezen képviselőknek adott megbízatások, amelyek kifejezetten védenek az információk egyik képviselőtől a másikhoz történő áramlásával szemben, valamint egyértelmű belső utasítások ezen tisztségviselőknek, hogy ne adják tovább a bankok kereskedelmileg érzékeny információit. Ráadásul a HFSF kijelentette, hogy nem gyakorolja a bankokkal kapcsolatos jogait olyan módon, amely gátolná, korlátozná, torzítaná, vagy jelentősen csökkentené vagy hátráltatná a tényleges versenyt. Végül a HFSF rámutatott, hogy igazgatótanácsának tagjait és alkalmazottait szigorú titoktartási szabályok és vagyonkezelői kötelezettségek, továbbá az ügyeivel kapcsolatos szakmai titoktartási rendelkezések kötik.

6. A MEGSZERZETT VÁLLALKOZÁSOKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.1. A HÁROM HITELSZÖVETKEZET SZANÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.1.1. Állami támogatás fennállása és a támogatás összege

(178) A Bizottságnak először meg kell állapítania, hogy a három hitelszövetkezet szanálásával kapcsolatos állami támogatás (vagyis a finanszírozási rések finanszírozása, amely lehetővé tette a betétek átruházását) a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás-e. E rendelkezés szerint állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(179) A Bizottság először azt fogja vizsgálni, hogy az alábbi potenciális kedvezményezettek előnyben részesültek-e: i. a hitelszövetkezetek és a Bankhoz potenciálisan átvitt "tevékenységek"; és ii. a Bank.

i. Támogatás megléte a három hitelszövetkezet és a Bankhoz potenciálisan átvitt "tevékenységek" számára

(180) A három hitelszövetkezetet illetően a Bizottság megállapítja, hogy a Lesvos-Limnos Bank, az Achaia Bank és a Lamia Bank felszámolás alá került, és bankengedélyeiket visszavonták. Ezért már nem fognak gazdasági tevékenységeket végezni a bankpiacon.

(181) Az állami segítség, azaz a finanszírozási rések finanszírozása csak akkor lenne az átruházott követelésekre és kötelezettségekre a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtott állami támogatás, ha együtt egy vállalkozást alkotnának. A vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet végző jogalanyt felölel, jogállástól és finanszírozásának módjától függetlenül. Minden olyan tevékenység, amely áruk vagy szolgáltatások kínálását foglalja magába egy adott piacon, gazdasági tevékenységnek számít. Ezért annak eldöntése érdekében, hogy egy vállalkozás támogatást kap-e, meg kell állapítani, hogy a követelések és kötelezettségek átruházása gazdasági tevékenység átadásával jár-e.

(182) A 2.2.1. szakaszban már említettek szerint, a három hitelszövetkezet szanálását követően csak a betétek, valamint a HDIGF-fel szembeni követelések és kötelezettségek kerültek a Bankhoz. A három hitelszövetkezetnek összesen 187 alkalmazottja és 21 fiókja volt. Megjegyzendő, hogy fiókok vagy munkaszerződések, vagy hitelek automatikus átadására nem került sor a három hitelszövetkezet és a Bank között. Ezért az a tény, hogy hiteleket nem ruháznak át a Bankra, hanem azok a három felszámolás alatt álló hitelszövetkezetnél maradnak, az a tény, hogy fiókok átadására és munkaszerződések automatikus átruházására nem kerül sor, hozzájárulnak (109) ahhoz a következtetéshez, hogy gazdasági tevékenység átadása nem valósul meg. Az átruházott kötelezettségek (azaz betétek) nem tekinthetők állami támogatás kedvezményezettjének, mert nem alkotnak vállalkozást.

(183) Összefoglalva: a három meglévő jogi személy felszámolásra került, és már semmilyen banki tevékenységet nem folytat. Ugyanakkor az átruházott kötelezettségek nem képeznek gazdasági tevékenységet.

(184) Ezért az a következtetés vonható le, hogy az EFSF kötvények HFSF általi Banknak történő juttatása a három hitelszövetkezet megszerzett eszközei és forrásai finanszírozási résének fedezésére nem teszik lehetővé utóbbiak gazdasági tevékenységeinek folytatását. Így a HFSF általi támogatás nem jelent a felszámolt vállalkozásoknak nyújtott támogatást vagy az átruházott eszközöknek és forrásoknak nyújtott támogatást.

ii. A Banknak nyújtott támogatás megléte

(185) Azzal kapcsolatban, hogy a három hitelszövetkezet eszközeinek és forrásainak eladása a Banknak nyújtott állami támogatást von-e maga után, a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy bizonyos követelmények teljesülnek-e és különösen azt, hogy i. az eladási eljárás nyílt, feltétel nélküli és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladás piaci feltételek mellett történt-e; és iii. az állam maximalizálta-e az adott eszközök és források eladási árát (110).

(186) A (64) preambulumbekezdésben már említettek szerint a Görög Nemzeti Bank csak az akkoriban Görögországban működött öt legnagyobb görög hitelintézettel lépett kapcsolatba. A megkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki, hogy a tender nyílt volt, tekintve, hogy valószínűleg csak ezen hitelintézetek voltak érdekeltek ajánlat beadásában. Valójában az eladásra kínált csomagban csak betétek voltak. Így az érintett földrajzi területen kell működni ahhoz, hogy az ezen betétekhez kötődő szinergiák előnyét élvezzék. Az adott területeken jelen nem levő bank nem tudott szolgáltatásokat kínálni a betéteseknek, így a betétmegtartás minimális lenne, és a vevő mindenféle haszon nélkül támogatná a betétek megszerzésének költségét. Ezért a Görög Nemzeti Bank ésszerűen feltételezhette a három hitelszövetkezet szanálására rendelkezésre álló rövid időn belül, hogy csak azon hitelintézetek érdeklődnek az adott eszközök megszerzése iránt, amelyeknek az üzleti modellje képessé teszi őket a szóban forgó betétesek kiszolgálására. A Bank és három másik bank kötelező ajánlatot nyújtott be. A Bank ajánlatát részesítették előnyben az ellenszolgáltatás és az átadás végrehajtásához szükséges idő szempontjából. A Bank az átruházott betétek értékének [...] %-ával egyenlő összegű ellenérték megfizetésére tett ajánlatot, és úgy becsülte, hogy az átadás egy munkanapon belül befejezhető.

(187) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és a Bizottság döntéshozatali gyakorlatával összhangban a Banknak nyújtott állami támogatás kizárható (111).

iii. A támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(188) A három hitelszövetkezet eladásához kötődő állami segítség nem minősül a három hitelszövetkezetnek, az átruházott eszközöknek vagy a Banknak nyújtott állami támogatásnak. Ezért az intézkedés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése értelmében nem minősül támogatásnak.

6.2. A FIRST BUSINESS BANKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.2.1. Állami támogatás fennállása és a támogatás összege

(189) A Bizottságnak értékelnie kell, hogy az intézkedések állami támogatást jelentenek-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

6.2.1.1. Támogatás megléte a görög banktámogatási program alapján hozott intézkedésekben (FB1, FB2 és FB3 intézkedés)

(190) A Görögország FB Banknak adott 2009. júliusi 50 millió EUR-s tőkeinjekciójának (FB1 intézkedés), a 2012 májusában 60 millió EUR összegű görög állampapíroknak (FB2 intézkedés) és a 2011 márciusában 50 millió EUR névértékben kibocsátott kötvényekre az FB Banknak adott állami garanciának (FB3 intézkedés) az odaítélésére a görög banktámogatási program alapján került sor (112). A programot jóváhagyó határozatban a Bizottság megállapította, hogy a program alapján nyújtott intézkedések állami támogatást jelentenek.

(191) Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az átruházott tevékenységek már nem léteznének az említett intézkedések nélkül. Ezek az intézkedések hozzájárultak a később a Banknak átadott gazdasági tevékenységek stabilizálásához és fenntartásához, ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elősegítették az FB Bank azon gazdasági tevékenységeit, amelyeket később átruháztak a Bankra, és állami támogatásnak minősülnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

6.2.1.2. Támogatás megléte az FB Bank szanálása miatt nyújtott intézkedésekben (FB4 és FB5 intézkedés)

(192) A Bizottság megállapítja, hogy a HFSF egy Görögország által bankok támogatására létrehozott és finanszírozott szervezet, ezért az FB4 és FB5 intézkedésbe állami forrásokat vontak be. A Bizottság azt is megállapítja, hogy az FB4 és FB5 intézkedés szelektív jellegű, mivel azok csak az FB Bank tevékenységeit segítik elő.

(193) Ráadásul a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FB4 és FB5 intézkedés egyértelmű előnyt biztosít az FB Bank tevékenységeinek azok életben tartásával. Ebben az esetben az átruházási megbízás valóban egy "en bloc" eladás. Miközben a részvénytőkét és a másodrangú tartozást nem ruházzák át, a kulcsfontosságú produktív banki eszközöket átadják (fiókok, betétek és kölcsönök). Ezért az FB4 intézkedés előnyt nyújt az átruházott tevékenységeknek, mivel elegendő eszközt biztosít a betétei fedezéséhez, és az átruházott tevékenységek továbbra is léteznek az FB Bank eszközeinek en bloc eladása miatt.

(194) Ráadásul az FB5 intézkedés nélkül az eladás nem lenne lehetséges, mert az átruházásnak negatív hatása lehetne a vevő tőkemegfelelési mutatójára. Így az átruházott tevékenységek már nem léteznének, tehát az FB4 és az FB5 intézkedés egyértelmű előnyt biztosít számukra.

(195) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FB4 és az FB5 intézkedés nem felel meg a piacgazdasági befektető elvének ("MEIP"). Valójában a HFSF-nek nincs lehetősége, hogy nyereséget érjen el a hozzájárulásán: hozzájárulásáért cserébe nem kapott a Bankkal szembeni követelést, csak a felszámolás alatt álló szervezettel, azaz az FB Bankkal szembeni követelést (113). Ezért a HFSF valószínűleg nem fogja teljes egészében visszaszerezni a pénzt, amellyel hozzájárult.

(196) Az FB4 és az FB5 intézkedés által biztosított szelektív előny torzítja a versenyt azzal, hogy egy banki tevékenységet életben tart, lehetővé teszi, hogy a piacon működjön és versenyezzen más bankokkal, ideértve külföldi bankok leányvállalatait, amelyek aktívak Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek a görög piacra lépésben. Így az FB4 és az FB5 intézkedésnek hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és potenciálisan torzítja a versenyt.

(197) Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az FB Bankról a Bankra átruházott eszközökkel kapcsolatos 456,97 millió EUR összegű finanszírozási rés HFSF általi fedezése, valamint a HFSF kötelezettségvállalása, hogy fedezi az említett eszközökkel kapcsolatos tőkekövetelményt, amely 100 millió EUR-ra rúghat, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

Az FB4 és az FB5 intézkedés kedvezményezettje

(198) A (193) preambulumbekezdésben már elmagyarázottak szerint a Bizottság az FB Bank tevékenységeit az FB4 és az FB5 intézkedés kedvezményezettjeként ítéli meg, mivel a támogatás lehetővé tette ezen gazdasági tevékenységek fenntartását a Bankon belül.

(199) Azzal kapcsolatban, hogy az FB Bank tevékenységeinek eladása a Banknak szóló állami támogatást von-e maga után, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával összhangban a Bizottságnak kell értékelnie, hogy bizonyos követelmények teljesültek-e. Különösen azt szükséges megvizsgálnia, hogy i. az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladásra piaci feltételek mellett került-e sor; és iii. a pénzintézet vagy a kormány maximálta-e az érintett eszközök és források eladási árát.

(200) A Bank azért szerezte meg az FB Bank eszközeinek és forrásainak csomagját, mert a preferált ajánlatot más bankok számára is nyitott, megkülönböztetéstől mentes tendereljárás keretében nyújtotta be. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy csak a Görögországban működő négy legnagyobb bankkal veszi fel a kapcsolatot, amelyek közül csak a Bank és egy másik bank nyújtott be kötelezettség nélküli ajánlatot. A Görög Nemzeti Bank felkérte a két ajánlattevőt feljavított ajánlatok benyújtására. A Görög Nemzeti Bank azért választotta az NBG-t, mert annak ajánlata alacsonyabb szanálási költségekkel járt (114).

(201) A Bizottság megállapítja, hogy a Görög Nemzeti Bank csak négy bankkal lépett kapcsolatba (115). A megkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki, hogy a tender nyílt volt, tekintettel a Görögországban működő, a szanálás idején a meghirdetett eszközök átvételére elegendő méretű és megfelelő tőkével rendelkező más bankok hiányára, továbbá tekintettel a korlátozott érdeklődésre, amelyet a szanálás idején külföldi hitel- és pénzintézetek mutattak a görögországi banki tevékenységekben való részvétel iránt. Ráadásul a Görög Nemzeti Bank előre meghatározta az átruházandó eszközök és források portfólióját, valamint a menetrendet, amelynek az ajánlatoknak meg kellett felelniük, hogy érvényesek legyenek. A Bizottság megítélése szerint az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetés-mentes volt.

(202) Az FB Bank eszközeinek és forrásainak negatív ára (vagyis a finanszírozási rés és a fent említett tőkekövetelmény fedezésének figyelembevétele) nem zárja ki eleve, hogy az eladási ár tükrözi a vállalkozás piaci értékét (116). A Bizottságnak nincs oka úgy vélni, hogy az adott ajánlat és a kifizetett ár nem tükrözte a vállalkozás piaci árát. Emlékeztetni kell arra, hogy a görög törvények szerint először a Görög Nemzeti Bank becsli fel az átruházott eszközök valós értékét, amelyet a következő hat hónap folyamán külső szakértők igazolnak és igazítanak ki. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eladás piaci feltételekkel történt. A fentiek alapján a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és saját döntési gyakorlatával (117) összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a Banknak nyújtott állami támogatás kizárható.

6.2.1.3. A kapott támogatás meglétére és teljes összegére vonatkozó következtetés

(203) A (190)-(197) preambulumbekezdések alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FB1, FB2, FB3, FB4 és FB5 intézkedés mindegyike kielégíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és állami támogatás.

(204) Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az FB Bank tevékenységei tőketámogatás formájában 606,97 millió EUR állami támogatásban részesültek (FB1, FB4 és FB5 intézkedés), 60 millió EUR összegű görög állampapír kölcsönzése (FB2 intézkedés) és 50 millió EUR állami garancia (FB3 intézkedés) mellett, amint azt a 10. táblázat összefoglalja. 10. táblázat Az FB Bank tevékenységeinek juttatott összes támogatás áttekintése

6.2.2. Az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja

(205) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése".

(206) A Bizottság elismerte, hogy a globális pénzügyi válság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések megszüntethetik ezt a zavart. Ezt erősítette meg a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a szerkezetátalakításról szóló közlemény. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek a feszültség pénzügyi piacokon való újbóli megjelenése következtében. A Bizottság megerősítette ezt az álláspontot a 2011. évi meghosszabbításról szóló közlemény (118) és a 2013. évi bankokról szóló közlemény (119) elfogadásával.

(207) A görög gazdaságot illetően, a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozataiban, valamint a Görögország által egyes bankoknak nyújtott állami támogatási intézkedések jóváhagyásaiban a Bizottság elismerte, hogy a görög gazdaságot komoly zavar fenyegeti, és a bankok állami támogatása alkalmas gyógymód e zavar megszüntetésére. Ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának.

(208) A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban, ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak:

a) Megfelelőség: A támogatásnak jól célzottnak kell lennie, hogy eredményesen teljesüljön a gazdaság komoly zavara megszüntetésének célkitűzése. Nem ez lenne a helyzet, ha az intézkedés nem lenne alkalmas a zavar orvoslására.

b) Szükségesség: A támogatási intézkedés összegének és formájának szükségesnek kell lennie a célkitűzés megvalósításához. Ezért a cél eléréséhez szükséges minimális összegűnek kell lennie, és a zavar megszüntetéséhez leginkább megfelelő formát kell öltenie.

c) Arányosság: Az intézkedés pozitív hatásainak pontosan ki kell egyenlíteniük a verseny torzulásait, hogy a torzulások az intézkedés céljainak eléréséhez szükséges minimumra korlátozódjanak.

(209) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(210) A feltőkésítésről szóló közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(211) Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A Bank szerkezetátalakítási tervének a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 10. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

6.2.3. A támogatási intézkedések megfelelése a 2008. évi bankokról szóló közleménynek és a feltőkésítésről szóló közleményeknek

6.2.3.1. Az FB1, FB2 és FB3 intézkedés megfelelése a 2008. évi bankokról szóló közleménynek

(212) Az FB1, FB2 és FB3 intézkedésre a görög banktámogatási program alapján került sor. A programban szereplő intézkedéseket a Bizottság 2008. november 19-i határozatában már a belső piaccal összeegyeztethetőnek értékelték.

6.2.3.2. Az FB4 és FB5 intézkedés megfelelése a 2008. évi bankokról szóló közleménynek és a feltőkésítésről szóló közleményeknek

6.2.3.2.1. Megfelelőség

(213) Ami az FB4 és az FB5 intézkedés megfelelőségét illeti, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések megfelelőek, mert megvédték az FB Bank betéteseit és így a pénzügyi stabilitást. Ezek a tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF-től kapott támogatás nélkül, mivel a szanálás idején az FB Bank tőkéje negatív volt, és az akkori nehéz piaci feltételek mellett egyetlen bank sem vásárolta volna meg eszközök és források olyan portfólióját, amelynek negatív értéke volt, és amely rontotta volna tőkemegfelelési helyzetét. Így az intézkedések biztosították a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Ezen az alapon a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedések megfelelnek megmentési támogatásként.

6.2.3.2.2. Szükségesség

(214) A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie az intézkedés céljának eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(215) Amint azt a Görög Nemzeti Bank 2013. május 8-i levelében közölte, az FB Bank kis mérete ellenére engedélyének visszavonása a szanálási intézkedések alkalmazása nélkül megrendíthette volna a betéteseknek a görög bankrendszerbe vetett bizalmát, és így hatással lehetett volna a pénzügyi stabilitásra. Ezenkívül a Görög Nemzeti Bank azt is hozzátette, hogy a különböző szanálási lehetőségek közül az FB Bank vételi és beolvasztási eljárás alkalmazásával történő szanálását támogatta, a 2012. decemberi MEFP-vel összhangban. Úgy ítélte meg, hogy az említett eljárás azonnali és határozott megoldást kínált az FB Bank problémáira. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a pénzügyi stabilitási elemek alátámasztják az FB4 és az FB5 intézkedés szükségességét.

(216) A beavatkozás összegét illetően 10/1/2013.5.10. sz. határozatában a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy egyes eszközökre és forrásokra vonatkozó átruházási megbízás volt az előnyben részesített megoldás, mivel az minimalizálta a szanálási költséget. Ez a határozat összhangban volt a 2012. márciusi MEFP-vel is. Ezenkívül a Bizottság megállapítja, hogy a görög hatóságok gondosan becsülték fel a finanszírozási rés végleges összegét, figyelembe véve az értékelési jelentést, amelyet egy törvényes könyvvizsgáló készített. A hozzájárulás pontosan fedezte az átruházott eszközök valós értéke és a kötelezettségek értéke közötti különbséget. Ráadásul a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a HFSF csak az átruházott eszközök legfeljebb 9 %-áig vállalta a tőkeszükséglet fedezését. Az a tény, hogy a két ajánlattevő közül csak a Bank volt hajlandó felülvizsgálni ajánlatát, alátámasztja a következtetést, mely szerint a hozzájárulás nem volt túlzott.

(217) Továbbá az FB Bank tőkéje nem került átadásra, és így a felszámolt vállalkozásban, azaz az FB Banknál maradt. Ezért a részvényesek teljes veszteséget fognak szenvedni, és a HFSF hozzájárulását nem növeli a megmentésük költsége.

(218) Ami a támogatás ellentételezését illeti, ahogy azt korábban a (195) preambulumbekezdés jelezte, a HFSF nagy valószínűséggel nem fogja teljes egészében visszaszerezni a hozzájárulásként adott pénzösszeget (120). Így nyilvánvalóan nem kap semmilyen ellentételezést, és hozzájárulása hasonló egy vissza nem térítendő támogatáshoz. Amint azt a feltőkésítésről szóló közlemény 44. pontja jelezte, egy elégtelenül ellentételezett feltőkésítés csak olyan támogatásra szoruló bankok esetében fogadhatóak el, amelyek semmilyen ellentételezést nem tudnak fizetni. A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet az FB Bankkal. Az ellentételezés hiánya a feltőkésítésről szóló közleménnyel összhangban alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé.

(219) Következésképpen az FB4 és az FB5 intézkedésre mind összegét, mind formáját tekintve szükség van megmentési támogatásként azon célok elérése érdekében, hogy korlátozzák a görög bankrendszer és a gazdaság egészének zavarát.

6.2.3.2.3. Arányosság

(220) A Bizottság megállapítja, hogy az FB Bank már nem létezik úgy, ahogy korábban létezett. Az a tény, hogy a támogatás megmenti az átruházott tevékenységeket, elméletileg a verseny torzulásait idézheti elő. Ugyanakkor a Bizottság pozitívumként veszi tudomásul az FB Bank kis méretét és az eladási eljárást, amelyben a versenyzőknek lehetőségük volt ajánlatot adni az FB Bank egyes eszközeire és forrásaira. Ráadásul, az FB Bank gazdasági tevékenységei átadásukat követően azonnal teljesen integrálódtak a Bankon belül, és külön gazdasági tevékenységként vagy versenytársként megszűntek létezni. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem okozza a verseny indokolatlan torzulásait.

Az FB4 és az FB5 intézkedés megfelelésére vonatkozó következtetés

(221) Megállapítást nyert, hogy az FB4 és az FB5 intézkedés megfelelő és szükséges, és figyelembe véve az FB Bank kis méretét, valamint önálló versenytársként való megszűnését a Bankba történő teljes integrációja következtében, arányos a szándékolt céllal, összhangban a bankokról szóló 2008. évi közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel.

6.2.4. A támogatási intézkedések megfelelése a szerkezetátalakításról szóló közleménynek

(222) Ami az FB4 intézkedés ellentételezését illeti, a (218) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy a HFSF valószínűleg nem fogja teljes mértékben visszaszerezni az FB Bank szanálásába injekciózott 456,97 millió EUR-t (FB4 intézkedés). Az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

6.2.4.1. Az FB Bank tevékenységeinek hosszú távú életképessége eladás révén

(223) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja úgy rendelkezik, hogy ahol a nehéz helyzetben levő hitelintézet nem tud hitelesen visszatérni a hosszú távú életképességhez, meg kell fontolni rendes felszámolását vagy elárverezését. Ezért a tagállamok ösztönözhetik a nem életképes szereplők kilépését, miközben lehetővé teszik, hogy a távozási folyamatra egy megfelelő időkereten belül kerüljön sor, megőrizve a pénzügyi stabilitást.

(224) Ugyanakkor az FB Bank önállóan nem volt életképes, és felszámolás alá helyezték. Ebben az összefüggésben a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy "egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat".

(225) A 7.5.2. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy az FB Bank tevékenységeit átvitték a Bankhoz, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását. Ezenkívül az a tény, hogy az FB Bank tevékenységei teljesen integrálódtak (121) a Bankon belül, és az FB Bank megszűnt önálló versenytársként működni, alapos szerkezetátalakítást jelent, amint azt az állami támogatás elégtelen ellentételezése megköveteli.

6.2.4.2. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(226) A (216) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az FB Bank szanálására kiválasztott módszer biztosítja a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozását. Először is, a görög hatóságok gondosan, független könyvvizsgálók jelentésének figyelembevételével becsülték fel a finanszírozási rést. Ezenkívül a HFSF csak a törvény által megkövetelt minimális összeg erejéig vállalt kötelezettséget a vevőnek az átruházott tevékenységekből eredő tőkeszükségletére. Ráadásul az FB Bank gazdasági tevékenységeinek integrálása egy nagyobb szervezetbe és az ezzel járó szinergiák érvényesítése az FB Bank fiókhálózatának racionalizálása, a számítástechnikai infrastruktúra egyesítése és a finanszírozási költségek csökkentése révén elősegítik a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozását ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben az államnak kellett volna megpróbálnia az FB Bank önálló életképességének helyreállítását.

(227) A részvénytőkét és a másodrangú tartozást nem ruházták át a Bankra, hanem azok az FB Banknál, azaz a felszámolás alatt levő vállalkozásnál maradtak. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megvalósult a részvényesek elegendő tehermegosztása, mivel csak akkor jogosultak bevételre a felszámolásból, ha a bevétel elegendő ahhoz, hogy előbb visszafizessék a tartozást a HFSF-nek, amelynek elsőbbségi követelése van a többi hitelezővel szemben. Így, tekintettel a felszámolt eszközök szűkösségére, a részvényesek valószínűleg nem kapják vissza befektetéseiket.

6.2.4.3. A versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések

(228) A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy "a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor [...]. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői."

(229) A 60 millió EUR-nyi görög állampapírok (FB2 intézkedés) és az 50 millió EUR összegű állami garanciák (FB3 intézkedés) mellett tőke formájában kapott teljes támogatás 606,97 millió EUR-t tesz ki (FB1, FB4 és FB5 intézkedés). Az FB1 intézkedés az FB Bank 2008. december 31-i kockázattal súlyozott eszközei 3,25 %-ának felelt meg. Az FB4 intézkedés, azaz az FB Bank és a Bank közötti finanszírozási rés finanszírozása, az FB Bank 2013. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei mintegy 33,44 %-ának felelt meg. Az FB5 intézkedés - jellegéből fakadóan - az FB Banknak a Bank részére átruházott kockázattal súlyozott eszközei 9 %-ának felelt meg. Az ellentételezés hiányával kombinálva az ilyen támogatási összegek a kedvezményezett piaci jelenlétének jelentős csökkenését teszik szükségessé.

(230) Ami a piacot illeti, ahol az FB Bank működött, a Bizottság megállapítja, hogy az FB Bank nagyon kicsi bank volt (a görög bankok összes eszközeinek 0,5 %-a alatti részesedés és a görögországi hitelek és betétek 1 %-ánál kisebb piaci részesedés). Következésképpen az FB Bank Banknak átadott eszközei és forrásai kicsik voltak a görög bankrendszer méretéhez viszonyítva.

(231) Ráadásul az FB Bank tevékenységeit nyílt aukción kínálták fel a versenytársaknak. Eladását követően az FB Bank megszűnt önálló versenytársnak lenni, mivel az átruházott tevékenységek teljesen integrálódtak a Bankon belül.

(232) Megállapítást nyert, hogy tekintettel az átruházott tevékenységek kis méretére, a nyílt értékesítési eljárásra és az FB Bank tevékenységeinek a Bankba történő teljes integrációjára, az igen nagy összegű támogatás és az ellentételezés hiánya ellenére nincsenek indokolatlan versenytorzulások.

6.2.4.4. A szerkezetátalakításról szóló közleménynek való megfelelésre vonatkozó következtetés

(233) Az említett elemzés alapján megállapítást nyert, hogy az FB Bank egyes eszközeinek és forrásainak értékesítése és a Bankba történő integrációja biztosítják, hogy - a szerkezetátalakítási közleménnyel összhangban - az FB Bank tevékenységei visszanyerjék hosszú távú életképességüket, a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, és ne legyenek indokolatlan versenytorzulások.

6.2.5. Az FB Bankkal kapcsolatos támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés

(234) Így a 10. táblázatban felsorolt minden támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethető.

6.3. A PROBANKKAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

6.3.1. Állami támogatás fennállása és a támogatás összege

(235) A Bizottságnak először értékelnie kell, hogy az intézkedések állami támogatást jelentenek-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

6.3.1.1. Támogatás megléte a Probank szanálása miatt nyújtott intézkedésekben (PB1 és PB2 intézkedés)

(236) A HFSF egy Görögország által bankok támogatására létrehozott és finanszírozott szervezet. Így a PB1 és a PB2 intézkedésbe állami forrásokat vontak be. Ezenkívül a PB1 és a PB2 intézkedés szelektív jellegű, mivel csak a Probank tevékenységeit segítik elő.

(237) Ráadásul a PB1 és a PB2 intézkedés egyértelmű előnyt biztosít a Probank tevékenységeinek azok életben tartásával. Ebben az esetben az átruházási megbízás egy "en bloc" eladás, miközben a tőkét nem, a kulcsfontosságú banki eszközöket (fiókok, betétek és hitelek) viszont átruházzák.

(238) A PB1 intézkedés és a PB2 intézkedés nem felel meg a MEIP-nek. Valójában a HFSF-nek nincs lehetősége, hogy nyereséget érjen el a hozzájárulásán: hozzájárulásáért cserébe nem kapott a Bankkal szembeni követelést, csak a felszámolás alatt álló szervezettel, azaz a Probankkal szembeni követelést (122). Ezért a HFSF valószínűleg nem fogja teljes egészében visszaszerezni a pénzt, amellyel hozzájárult.

(239) A PB1 és a PB2 intézkedés által biztosított szelektív előny torzítja a versenyt azzal, hogy egy banki tevékenységet életben tart, lehetővé teszi, hogy a piacon működjön és versenyezzen más bankokkal, amelyek aktívak Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek a görög piacra lépésben. Így a PB1 és a PB2 intézkedésnek hatása van a tagállamok közötti kereskedelemre, és potenciálisan torzítja a versenyt.

(240) Ezért az a következtetés vonható le, hogy a Probank és a Bank közötti 562,73 millió EUR összegű finanszírozási rés HFSF általi fedezése, valamint a HFSF kötelezettségvállalása, hogy fedezi az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkekövetelményt, amely [180-280] millió EUR-ra rúghat, állami támogatást jelent a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

A PB1 és a PB2 intézkedés kedvezményezettje

(241) A Probank tevékenységei a PB1 és a PB2 intézkedés kedvezményezettjei, mivel ezek az intézkedések lehetővé tették a tevékenységek folytatását a Bankon belül.

(242) Azzal kapcsolatban, hogy a Probank tevékenységeinek eladása a Banknak szóló állami támogatást jelent-e, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával összhangban a Bizottságnak kell értékelnie, hogy bizonyos követelmények teljesültek-e. Különösen azt szükséges megvizsgálnia, hogy i. az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt-e; ii. az eladásra piaci feltételek mellett került-e sor; és iii. a pénzintézet vagy a kormány maximálta-e az érintett eszközök és források eladási árát.

(243) A Bank azért szerezte meg a Probank eszközeit és forrásait, mert a preferált ajánlatot más bankok számára is nyitott, megkülönböztetéstől mentes tendereljárás keretében nyújtotta be. A Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy csak a Görögországban működő négy legnagyobb bankkal veszi fel a kapcsolatot, amelyek közül csak a Bank és egy másik bank nyújtott be ajánlatot. Tekintettel az árra és a várható szinergiákra, a Bank lett a preferált ajánlattevő.

(244) A Görög Nemzeti Bank csak négy bankkal lépett kapcsolatba. A megkeresett vevők korlátozott köre nem zárhatja ki, hogy a tender nyílt volt, tekintettel a Görögországban működő, a szanálás idején a meghirdetett eszközök átvételére elegendő méretű és megfelelő tőkével rendelkező más bankok hiányára. Ráadásul a Probank szanálásáig - a határidő ismételt meghosszabbítása ellenére - egyetlen külföldi hitel- vagy pénzintézet se adott be érvényes, kötelező ajánlatot a Probank megvásárlására. A szanálás idején korlátozott volt a külföldi hitel- és pénzintézetek érdeklődése a görögországi banki tevékenységekben való részvétel iránt. Ráadásul a Görög Nemzeti Bank előre meghatározta az átruházandó eszközök és források portfólióját, valamint a menetrendet, amelynek az ajánlatoknak meg kellett felelniük, hogy érvényesek legyenek. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy az eladási eljárás nyílt és megkülönböztetésmentes volt.

(245) A Probank eszközeinek és forrásainak negatív ára (vagyis a finanszírozási rés és a fent említett tőkekövetelmény fedezésének figyelembevétele) nem zárja ki eleve, hogy az eladási ár tükrözi a vállalkozás piaci értékét (123). A Bizottságnak nincs oka úgy vélni, hogy az adott ajánlat és a kifizetett ár nem tükrözte a vállalkozás piaci árát. Csakugyan, az eszközök valós értékét a Görög Nemzeti Bank becsülte meg, és külső könyvvizsgálók igazolták. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eladás piaci feltételekkel történt. A fentiek alapján a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontjával, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és a Bizottság döntési gyakorlatával (124) összhangban megállapítást nyert, hogy a Banknak nyújtott állami támogatás kizárható.

6.3.1.2. A kapott támogatás meglétére és teljes összegére vonatkozó következtetés

(246) A (236)-(240) preambulumbekezdések alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a PB1 és a PB2 intézkedés kielégíti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, és állami támogatás.

(247) Így megállapítást nyert, hogy a Probank tevékenységei [742,7-842,7] millió EUR összegű tőketámogatás formájában (PB1 és PB2 intézkedés) állami támogatást kaptak, a 11. táblázatban összefoglaltak szerint. 11. táblázat A Probank tevékenységeinek juttatott összes támogatás áttekintése

6.3.2. Az összeegyeztethetőség értékelésének jogalapja

(248) A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék "egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése".

(249) A (206) és (207) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint jelenleg a görög bankokat célzó támogatási intézkedések értékelése jogalapjának a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie.

(250) A (208) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban, ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség, arányosság.

(251) A feltőkésítésről szóló közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(252) Végül a Bizottság a szerkezetátalakításról szóló közleményben elmagyarázta, hogyan fogja értékelni a szerkezetátalakítási terveket. A szerkezetátalakítási tervnek a szerkezetátalakításról szóló közlemény szerinti értékelésében a Bizottság figyelembe fogja venni a 11. táblázatban felsorolt összes intézkedést.

6.3.3. A támogatási intézkedések megfelelése a 2008. évi bankokról szóló közlemény és a feltőkésítésről szóló közlemény szerint

6.3.3.1. Megfelelőség

(253) Ami a PB1 és a PB2 intézkedés megfelelőségét illeti, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a finanszírozási rés fedezése és a vevőnek az átruházott eszközökkel kapcsolatos tőkeszükséglete fedezésére vállalt kötelezettség megfelelő, mert lehetővé tették az eladást, továbbá védték a Probank betéteseit és ezzel a pénzügyi stabilitást. Ezek a tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF-től kapott támogatás nélkül, mivel a szanálás idején a Probanknak negatív volt a tőkéje. Az akkori nehéz piaci feltételek mellett egyetlen bank se vásárolt volna negatív értékű eszköz- és forrásportfóliót, amely rontotta volna tőkemegfelelési helyzetét. 2013. május 10-én a Görög Nemzeti Bank egy biztost nevezett ki a Probankhoz, akinek feladata volt annak biztosítása is, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek a Probank tőkeemelésének végrehajtása érdekében. Az a tény, hogy a szanálás idejéig egyetlen magánbefektető sem nyújtott be végleges kötelező ajánlatot a Probank megvásárlására a Probankhoz kinevezett biztos erőfeszítései ellenére, valamint a Probank tőkeemelése határidejének ismételt meghosszabbítása alátámasztja azt a megállapítást, hogy az adott tevékenységek nem folytatódhattak volna a HFSF-től kapott támogatás nélkül. Így az intézkedések biztosították a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Ezen az alapon a Bizottság úgy találja, hogy az intézkedések megfelelnek megmentési támogatásként.

6.3.3.2. Szükségesség

(254) A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie az intézkedés céljának eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(255) A 2013. májusi MEFP úgy rendelkezett, hogy azon nem alapvető fontosságú bankok esetén (125), amelyek nem teljesítették a tőkekövetelményüket, a Görög Nemzeti Bank - a HFSF-fel összehangolva - felméri a lehetőségeket az adófizetők költségének minimalizálására, ideértve a vételi és beolvasztási eljárásokat, miközben a betétesek biztonságát is garantálja.

(256) Amint azt a Görög Nemzeti Bank 2013. július 26-i határozatában (126) kimondta, a Probank engedélyének visszavonása szanálási intézkedések alkalmazása nélkül kihatással lehetne a pénzügyi stabilitásra.

(257) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a pénzügyi stabilitási elemek alátámasztják a PB1 és a PB2 intézkedés szükségességét.

(258) Az intézkedés összegét illetően a görög hatóságok gondosan becsülték fel a finanszírozási rés összegét, figyelembe véve az értékelési jelentést, amelyet egy törvényes könyvvizsgáló készített. A hozzájárulás pontosan fedezte az átruházott eszközök valós értéke és a kötelezettségek értéke közötti különbséget. 12/1/2013.7.26. sz. határozatában a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az egyes eszközökre és forrásokra vonatkozó átruházási megbízás volt az előnyben részesített megoldás, mivel az minimalizálta a szanálási költséget. Ez a határozat összhangban van a Görögország számára készített 2013. júliusi második gazdasági kiigazítási programmal. Ráadásul a HFSF csak a Görög Nemzeti Bank becslése szerinti átruházott eszközök legfeljebb 9 %-áig vállalta a tőkeszükséglet fedezését.

(259) Továbbá a részvénytőke nem került átruházásra a Bankra, és így a felszámolásra kerülő vállalkozásban marad. Ezért a Probank részvényesei teljes veszteséget fognak szenvedni, és a HFSF hozzájárulását nem növeli a megmentésük költsége.

(260) Ami a támogatás ellentételezését illeti, ahogy azt korábban a (238) preambulumbekezdés jelezte, a HFSF nagy valószínűséggel nem fogja teljes egészében visszaszerezni a hozzájárulásként adott pénzösszeget. Így nyilvánvalóan nem kap semmilyen ellentételezést, és hozzájárulása hasonló egy vissza nem térítendő támogatáshoz. Amint azt a feltőkésítésről szóló közlemény 44. pontja jelezte, egy elégtelenül ellentételezett feltőkésítés csak olyan támogatásra szoruló bankok esetében fogadhatóak el, amelyek semmilyen ellentételezést nem tudnak fizetni. A Bizottság megítélése szerint ez a helyzet a Probankkal. Az ellentételezés hiánya a feltőkésítésről szóló közleménnyel összhangban alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé.

(261) Következésképpen az intézkedésekre mind összegüket, mind formájukat tekintve szükség van megmentési támogatásként azon célok elérése érdekében, hogy korlátozzák a görög bankrendszer és a gazdaság egészének zavarát.

6.3.3.3. Arányosság

(262) A Probank már nem létezik úgy, ahogy korábban létezett. Az a tény, hogy a támogatás megmenti a Bankra átruházott tevékenységeket, elméletileg a verseny torzulásait idézheti elő. Ugyanakkor a Bizottság tudomásul veszi a Probank kis méretét és az eladási eljárást, amelyben a versenyzőknek lehetőségük volt ajánlatot adni a Probank egyes eszközeire és forrásaira. Ráadásul, a Probank gazdasági tevékenységei átadásukat követően azonnal teljesen integrálódtak a Bankon belül, és külön gazdasági tevékenységként vagy versenytársként megszűntek létezni. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem okozza a verseny indokolatlan torzulásait.

6.3.3.4. A PB1 és a PB2 intézkedésnek a bankokról szóló közleménynek és a feltőkésítésről szóló közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetés

(263) Megállapítást nyert, hogy a PB1 és a PB2 intézkedés megfelelő és szükséges, továbbá figyelembe véve a tervezett mélyre ható szerkezetátalakítást a Bank részére, amelyre a Probank gazdasági tevékenységeit átruházták, arányos a szándékolt céllal, összhangban a bankokról szóló 2008. évi közleménnyel és a feltőkésítésről szóló közleménnyel.

6.3.4. A támogatási intézkedések megfelelése a szerkezetátalakításról szóló közleménynek

(264) A PB1 intézkedés ellentételezését illetően a (260) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy a HFSF valószínűleg nem fogja teljes mértékben visszaszerezni a Probank szanálásába injekciózott 562,73 millió EUR-t (PB1 intézkedés). Az ellentételezés hiánya alapos szerkezetátalakítást tesz szükségessé, mind életképességi intézkedéseket, mind a verseny torzulásait korlátozó intézkedéseket illetően.

6.3.4.1. A Probank tevékenységeinek hosszú távú életképessége eladás révén

(265) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 21. pontja úgy rendelkezik, hogy ahol a nehéz helyzetben levő hitelintézet nem tud hitelesen visszatérni a hosszú távú életképességhez, meg kell fontolni rendes felszámolását vagy elárverezését. Ezért a tagállamok ösztönözhetik a nem életképes szereplők kilépését, miközben lehetővé teszik, hogy a távozási folyamatra egy megfelelő időkereten belül kerüljön sor, megőrizve a pénzügyi stabilitást.

(266) Ugyanakkor a Probank önállóan nem volt életképes, és felszámolás alá helyezték. Ebben az összefüggésben a szerkezetátalakításról szóló közlemény 17. pontja tisztázza, hogy "egy bajban levő bank másik pénzügyi intézménynek történő eladása hozzájárulhat a hosszú távú életképesség helyreállításához, ha a vásárló életképes, és képes beolvasztani a nehéz helyzetben levő bankot, továbbá segíthet helyreállítani a piaci bizalmat".

(267) A 7.5.2. szakaszban közöltek szerint, szerkezetátalakítási terve alapján a Bank életképes gazdálkodó egységnek tekinthető. Így a tény, hogy a Probank tevékenységeit átvitték a Bankhoz, lehetővé teszi hosszú távú életképességük helyreállítását. Ezenkívül az a tény, hogy a Probank tevékenységei teljesen integrálódtak (127) a Bankon belül, és a Probank megszűnt független vállalkozásként működni, alapos szerkezetátalakítást jelent, amint azt az állami támogatás elégtelen ellentételezése megköveteli.

6.3.4.2. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(268) A (258) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Probank szanálására kiválasztott módszer biztosítja a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozását. Először is, a görög hatóságok gondosan, független könyvvizsgálók jelentésének figyelembevételével felbecsülték a finanszírozási rést. Ezenkívül a HFSF csak a törvény által megkövetelt minimális összeg erejéig vállalt kötelezettséget a vevőnek az átruházott eszközökből eredő tőkeszükséglete fedezésére. Ráadásul a Probank gazdasági tevékenységeinek integrálása egy nagyobb szervezetbe és az ezzel járó szinergiák érvényesítése különösen a Probank fiókhálózatának racionalizálása, a számítástechnikai infrastruktúra egyesítése és a finanszírozási költségek csökkentése révén hozzájárulnak a szerkezetátalakítási költségek minimálisra korlátozásához ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben az államnak kellett volna megpróbálnia a Probank önálló életképességének helyreállítását.

(269) A részvénytőkét és a másodrangú tartozást nem ruházták át a Bankra, hanem azok a felszámolás alatt levő vállalkozásnál maradtak. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy megvalósult a részvényesek elegendő tehermegosztása, mivel csak akkor jogosultak bevételre a felszámolásból, ha a bevétel elegendő ahhoz, hogy előbb visszafizessék a tartozást a HFSF-nek, amelynek elsőbbségi követelése van a többi hitelezővel szemben. Így, tekintettel a felszámolt eszközök szűkösségére, a részvényesek valószínűleg nem kapják vissza befektetéseiket.

6.3.4.3. A versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések

(270) A versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 30. pontja kimondja, hogy "a Bizottság az ilyen intézkedések szükségességének értékeléséhez kiindulópontként azon tevékenységek méretét, léptékét és terjedelmét veszi, amely tevékenységei a szóban forgó banknak lennének egy hiteles szerkezetátalakítási terv megvalósításakor [...]. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium fogja meghatározni: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak jellemzői."

(271) Ami a kapott támogatás összegét illeti, a tőke formájában kapott teljes támogatás [742,7-842,7] millió EUR-t tett ki (PB1 és PB2 intézkedés). A PB1 intézkedés a Probank 2013. június 30-i kockázattal súlyozott eszközei mintegy 21,15 %-ának felelt meg. A PB2 intézkedés - jellegéből fakadóan - a Probanktól átruházott eszközök [...] %-ának felelt meg. Az ellentételezés hiányával kombinálva az ilyen támogatási összegek a kedvezményezett piaci jelenlétének jelentős csökkenését teszik szükségessé.

(272) Ami a piacot illeti, ahol a Probank működött, a Bizottság megállapítja, hogy a Probank nagyon kicsi bank volt (a görög bankok összes eszközeinek körülbelül 1 %-a és mintegy 1 %-os piaci részesedés a hitelekből, valamint 2 % alatti a betétekből). Következésképpen a Probank Banknak átadott eszközei és forrásai kicsik voltak a görög bankrendszer méretéhez viszonyítva.

(273) Ráadásul a Probank tevékenységeit nyílt aukción kínálták fel a versenytársaknak. Eladását követően a Probank megszűnt önálló versenytársnak lenni, mivel az átruházott tevékenységek teljesen integrálódtak a Bankon belül.

(274) Megállapítást nyert, hogy tekintettel az átruházott tevékenységek kis méretére, a nyílt értékesítési eljárásra és a Probank tevékenységeinek a Bankba történő teljes integrációjára, az igen nagy összegű támogatás és az ellentételezés hiánya ellenére nincsenek indokolatlan versenytorzulások.

6.3.4.4. A szerkezetátalakításról szóló közleménynek való megfelelésre vonatkozó következtetés

(275) Az említett elemzés alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Probank egyes eszközeinek és forrásainak értékesítése és a Bankba történő integrációja biztosítja, hogy - a szerkezetátalakítási közleménnyel összhangban - a Probank tevékenységei visszanyerjék hosszú távú életképességüket, a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon, és ne legyenek indokolatlan versenytorzulások.

6.3.5. A Probankkal kapcsolatos támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés

(276) Így a 11. táblázatban felsorolt minden támogatási intézkedés a belső piaccal összeegyeztethető.

7. A BANKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

7.1. ÁLLAMI TÁMOGATÁS FENNÁLLÁSA ÉS A TÁMOGATÁS ÖSSZEGE

(277) A Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania az állami támogatás meglétét.

7.1.1. Támogatás megléte a görög banktámogatási program alapján hozott intézkedésekben (L1 és A. intézkedés)

7.1.1.1. A garancia- és az államkötvény-kölcsönzési intézkedések szerint nyújtott állami likviditási támogatás (L1 intézkedés)

(278) A Bizottság a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozatokban (128) már megállapította, hogy a program alapján nyújtott likviditási támogatás állami támogatásnak minősül. 2011. április 15-én a garanciaállomány 12 873 millió EUR volt, és 2013. november 30-ra elérte a 14 798 millió EUR-t. E napokon a Banknak államkötvények formájában nyújtott kölcsönök állománya 787 millió EUR-t, illetve 847 millió EUR-t tett ki. A szóban forgó program alapján nyújtott jövőbeli likviditási támogatás ugyancsak állami támogatásnak minősülne.

7.1.1.2. A feltőkésítési program szerint nyújtott állami feltőkésítés (A. intézkedés)

(279) A görög banktámogatási programról szóló 2008. november 19-i határozatban a Bizottság már megállapította, hogy a programban szereplő feltőkésítési intézkedés alapján nyújtandó feltőkésítések támogatásnak fognak minősülni. A Bank 1 350 millió EUR-t kapott elsőbbségi részvények formájában; ez a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek 2,1 %-át jelenti (129).

(280) 2010-ben Görögország több változtatást vezetett be az említett elsőbbségi részvények technikai paramétereiben, így amennyiben az elsőbbségi részvényeket öt éven belül nem vásárolják vissza, a szelvénykamatláb minden évben 2 %-kal emelkedik. Tekintve, hogy a változtatások az állam ellentételezését növelik, ha az elsőbbségi részvényeket öt év után nem vásárolják vissza vagy nem váltják át, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a technikai paraméterek módosításai nem biztosítanak semmilyen előnyt a Banknak, és így nem tartalmaznak további állami támogatást.

7.1.2. Támogatás megléte az államilag garantált ELA-ban (L2 intézkedés)

(281) A bankokról szóló 2008. évi közlemény 51. pontjában a Bizottság tisztázta, hogy központi banki pénzeszközök pénzügyi intézmények számára történő biztosítása abban az esetben nem minősül támogatásnak, ha négy halmozott feltétel teljesül a pénzügyi intézmény fizetőképességét, a hitel biztosítékát, a pénzügyi intézménynek felszámított kamatlábat és az állami ellengarancia hiányát illetően. Mivel a Banknak megadott államilag garantált ELA nem felel meg e négy halmozott feltételnek, nevezetesen, mert államilag garantált és más támogatási intézkedésekkel együtt nyújtják, nem vonható le az a következtetés, hogy az államilag garantált ELA nem állami támogatás.

(282) Az államilag garantált ELA megfelel a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételeknek. Először is az intézkedés tartalmaz egy állami garanciát a Görög Nemzeti Bank javára, ezért minden veszteséget az állam visel. Ennélfogva az intézkedésbe állami erőforrások vannak bevonva. Az államilag garantált ELA lehetővé teszi a bankok számára a finanszírozáshoz jutást olyankor, amikor nincs hozzáférésük a bankközi finanszírozási piachoz és a standard eurorendszeri refinanszírozási műveletekhez. Következésképpen az államilag garantált ELA előnyt biztosít a Bank számára. Mivel az államilag garantált ELA a bankszektorra korlátozódik, az intézkedés szelektív. Az államilag garantált ELA torzítja a versenyt, mivel lehetővé teszi a Bank számára, hogy folytassa piaci működését, továbbá elkerülje nemfizetővé válását és a piacról való kényszerű kilépését. Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamokban is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, a Banknak biztosított előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(283) A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) állami támogatás. Az államilag garantált ELA idővel változott. 2012. december 31-én mintegy 30,9 milliárd EUR-t tett ki.

7.1.3. Támogatás megléte a HFSF-en keresztül nyújtott intézkedésekben (B1, B2 és B3 intézkedés)

7.1.3.1. Első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés)

(284) Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat 5.1. szakaszában a Bizottság már megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés állami támogatás. A kapott tőke összege 7 430 millió EUR volt.

7.1.3.2. Második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés)

(285) A B2 intézkedést a HFSF forrásaival hajtották végre, amelyek - az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (49) preambulumbekezdésében található magyarázat szerint - állami forrásokat tartalmaztak.

(286) Ami az előny létezését illeti, a B2 intézkedés olyan szintre növelte a Bank tőkemegfelelési mutatóját, amely lehetővé tette számára piaci működésének folytatását és az eurorendszeri finanszírozáshoz való hozzáférést. Továbbá a B2 intézkedés ellentételezése az EFSF kötvények felhalmozódott kamataiból és egy további 1 %-os díjból áll. Mivel ez az ellentételezés nyilvánvalóan alacsonyabb mint a hasonló tőkeinstrumentumok ellentételezése a piacon, a Bank ilyen feltételekkel a piacon biztosan nem lett volna képes e tőkebevonásra. Ezért a B2 intézkedés állami forrásokból nyújtott előnyt a Bank számára. Mivel az intézkedést csak a Bank számára tették elérhetővé, ezért szelektív jellegű volt.

(287) A B2 intézkedésnek köszönhetően a Bank helyzete megerősödött, hiszen a Bankot ellátták a tőkekövetelményeknek való folyamatos megfeleléshez szükséges pénzügyi forrásokkal, ami így versenytorzulásokhoz vezetett. Mivel a Bank aktív más tagállamok bankpiacain, és mivel más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban, nevezetesen a biztosítási piacon, a B2 intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(288) A Bizottság megítélése szerint a B2 intézkedés állami támogatás. Nemzeti hatóságok általi támogatásként jelentették be. A kapott tőke összege 2 326 millió EUR volt.

7.1.3.3. A HFSF részvétele a 2013. tavaszi feltőkésítésben (B3 intézkedés)

(289) A HFSF részvétele a 2013. tavaszi feltőkésítésben (B3 intézkedés) az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) részleges átalakítása egy 8 677 millió EUR-s állandó feltőkésítéssé rendes részvények formájában. Mivel a B3 intézkedés már megadott támogatás átváltása, még mindig vannak benne állami források, de nem növeli a támogatás névleges összegét. Ugyanakkor egy adott névleges támogatási összegben növeli a Bank előnyét (és ezért a versenytorzulásokat), mivel ez állandó feltőkésítés, nem pedig átmeneti feltőkésítés, mint a B1 és B2 intézkedés esetén.

(290) Ilyen támogatást nem nyújtottak minden Görögországban működő banknak. Ami a versenytorzulásokat és a kereskedelemre gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megállapítja például, hogy a támogatás lehetővé tette a Bank számára tevékenységei gyakorlását más tagállamokban, úgymint Romániában és Bulgáriában. A Bank felszámolása külföldi tevékenységeinek megszüntetéséhez vezetett volna ezen tevékenységek felszámolása vagy e vállalkozások eladása útján. Emellett a Bank görögországi biztosítási tevékenységei versenyeznek más tagállamok biztosítótársaságai leányvállalatainak tevékenységeivel. Ezért az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Ezért a Bizottság megítélése szerint a B3 intézkedés állami támogatás.

7.1.3.4. A B1, B2 és B3 intézkedésekre vonatkozó következtetés

(291) A B1, B2 és B3 intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. A B1, B2 és B3 intézkedések 9 756 millió EUR összegű állami támogatást tartalmaznak. A 7.1.3.3. szakaszban jelzettek szerint az első és a második áthidaló feltőkésítésnek (B1 és B2 intézkedés) csak egy részét alakították át egy 8 677 millió EUR-s állandó feltőkésítéssé (B3 intézkedés), míg az egyenleg hat hónappal a megadása után került visszafizetésre a HFSF-nek (130).

(292) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja azt jelzi, hogy a támogatás abszolút összege mellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie "a bank kockázattal súlyozott eszközeire vonatkozó" támogatást is. A B1, B2 és B3 intézkedésekre egy egyéves időszak folyamán került sor, 2012 áprilisától (131) 2013 májusáig. Ebben az időszakban megváltoztak a Bank kockázattal súlyozott eszközei. Ezért felmerül a kérdés, hogy a kockázattal súlyozott eszközök melyik szintjét kellene használni, különösen, hogy az állami támogatást azon kockázattal súlyozott eszközökre hivatkozva kellene-e értékelni, amelyek az időszak elején vagy amelyek az időszak végén léteztek. A B1, B2 és B3 intézkedések célja a Görög Nemzeti Bank által 2012 márciusában azonosított tőkeszükséglet fedezése (a 2012-es stresszteszt). Más szóval, a tőkeszükségletek, amelyeket a szóban forgó állami támogatási intézkedések kezelni szándékoznak, 2012 márciusában már léteztek. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a B1, B2 és B3 intézkedésekbe foglalt támogatási összeget a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközeihez kellene viszonyítani. Emlékezni kell arra is, hogy 2012 márciusa után és a 2013. tavaszi feltőkésítésig a Görög Nemzeti Bank nem vett figyelembe a görög bankok által tőkeszükségleteik - felfelé vagy lefelé történő - kiigazítása érdekében végrehajtott kivásárlásokat. Ez a tényező is igazolja, hogy a B1, B2 és B3 intézkedések a Bank kerületével kapcsolatos támogatási intézkedések voltak a 2012. március 31-i állapota szerint.

(293) Az első és második áthidaló feltőkésítés együtt 9 756 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 15,3 %-ának felel meg.

(294) Mivel a Banknak sikerült magántőkét vonzania, a HFSF által a Bankba injekciózott tényleges összeg csak 8 677 millió EUR-ra rúgott, amely a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 13,6 %-ának felel meg.

7.1.4. A Bank által kapott támogatás meglétére és teljes összegére vonatkozó következtetés

(295) Az A., B1, B2, B3, L1 és L2 intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Ezen intézkedéseket a 12. táblázat foglalja össze. 12. táblázat A Bank által kapott összes támogatás áttekintése

7.2. AZ ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK JOGALAPJA

(296) A (207) preambulumbekezdésben megállapítottak szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának (132).

(297) A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(298) Feltőkésítési intézkedésekre vonatkozó iránymutatás a feltőkésítésről szóló közleményben és a 2011-es meghosszabbítási közleményben található.

(299) A szerkezetátalakításról szóló közlemény meghatározza a Bizottság által elfogadott megközelítést a szerkezetátalakítási tervek értékelésére vonatkozóan, különösen az életképesség helyreállításának, a kedvezményezett megfelelő hozzájárulása biztosításának és a versenytorzulások korlátozásának szükségességét illetően.

(300) Ezt a keretet egészítette ki a 2013-as bankokról szóló közlemény, amely a 2013. július 31. után bejelentett vagy előzetes jóváhagyás nélkül megadott támogatási intézkedésekre vonatkozik.

7.2.1. A Banknak nyújtott likviditási támogatás összeegyeztethetősége értékelésének jogalapja (L1 intézkedés)

(301) A Bank által már megkapott likviditási támogatás végleges jóváhagyásra került azon egymást követő határozatok révén, amelyek engedélyezték a görög banktámogatási program, valamint annak módosításai és hosszabbításai szerinti intézkedéseket (133). A Banknak nyújtott minden jövőbeli likviditási támogatást a Bizottság által rendben jóváhagyott rendszer szerint kell megadni. Az ilyen támogatás feltételeit engedélyeznie kell a Bizottságnak, mielőtt megadják, ezért további értékelésére e határozatban nincs szükség.

7.2.2. Az elsőbbségi részvények összeegyeztethetősége értékelésének jogalapja (A. intézkedés)

(302) Az elsőbbségi részvények formájában 2009-ben megítélt feltőkésítés (A. intézkedés) a 2008-ban a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint elfogadott görög banktámogatási program szerinti feltőkésítési intézkedés alapján került megadásra. Ezért nem kell ismételten értékelni a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint, hanem csak a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján kell értékelni.

7.2.3. Az államilag garantált ELA összeegyeztethetősége értékelésének jogalapja (L2 intézkedés)

(303) Az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) összeegyeztethetőségét először a bankokról szóló 2008. évi közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Minden 2013. július 31. után nyújtott államilag garantált ELA-ra a bankokról szóló 2013. évi közlemény vonatkozik.

7.2.4. A HFSF feltőkésítések összeegyeztethetősége értékelésének jogalapja (B1, B2 és B3 intézkedés)

(304) A HFSF feltőkésítések (B1, B2 és B3 intézkedés) összeegyeztethetőségét, különösen az ellentételezést illetően, először a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a B1 intézkedés fent említett közleményekkel való összeegyeztethetőségét illetően. Mivel ezeket 2013. augusztus 1. előtt hajtották végre, ezek az intézkedések nem tartoznak a bankokról szóló 2013. évi közlemény hatálya alá. A HFSF feltőkésítések (B1, B2 és B3 intézkedés) összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján is értékelni kell.

7.3. AZ L2 INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL, A 2011. ÉVI MEGHOSSZABBÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL ÉS A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2013. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL

(305) Ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(306) Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi piacokról, és teljesen a központi banki finanszírozástól váltak függővé, amint azt a (46) preambulumbekezdés is jelzi, és mivel a Bank nem tudott elegendő összegű pénzt kölcsönvenni standard refinanszírozási műveleteken keresztül, a Bank államilag garantált ELA-ra támaszkodott az elegendő likviditás megszerzéséhez, ezzel megelőzve fizetésképtelenné válását. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az L2 intézkedés megfelelő mechanizmus a komoly zavar orvoslására, amelyet a Bank fizetésképtelensége okozott volna.

(307) Mivel az államilag garantált ELA viszonylag magas finanszírozási költséggel jár a Bank részére, a Bank számára elegendő ösztönzés, hogy elkerülje az ezen finanszírozási forrásra való támaszkodást tevékenységei fejlesztése számára. A Banknak [...] bázisponttal magasabb kamatlábat kellett fizetnie, mint a standard eurorendszeri refinanszírozási műveleteknél. Ráadásul a Banknak [...] bázispontnyi garanciadíjat is kellett fizetnie az államnak. Mindezek eredményeképpen az államilag garantált ELA teljes költsége a Bank számára sokkal magasabb, mint az EKB-s refinanszírozás normál költségei. Nevezetesen, az előbbi és az utóbbi közötti különbség magasabb, mint a 2011. évi meghosszabbítási közlemény által megkövetelt garanciadíj szintje. Következésképpen az állam által felszámított teljes ellentételezés elégségesnek tekinthető. Ami az államilag garantált ELA összegét illeti, azt a Görög Nemzeti Bank és az EKB rendszeresen felülvizsgálja a Bank tényleges szükségletei alapján. Szorosan nyomon követik a felhasználását, és biztosítják a szükséges minimumra korlátozását. Így az L2 intézkedés nem biztosít a Banknak olyan likviditási többletet, amelyet versenyt torzító tevékenységek finanszírozására lehetne felhasználni. A szükséges minimális összegre van korlátozva.

(308) Az államilag garantált ELA felhasználásának ilyen alapos vizsgálata és rendszeres ellenőrzése, hogy felhasználása a minimálisra korlátozódjon, a likviditás arányosságát és azt is biztosítja, hogy ne vezessen indokolatlan versenytorzuláshoz. A Bizottság azt is megállapítja, Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank végrehajt egy szerkezetátalakítási tervet, csökkentve központi banki finanszírozástól való függését, és a Bank a 7.6. szakaszban elemzettek szerinti viselkedési korlátozásoknak fog megfelelni. Ez biztosítja, hogy a likviditási támogatásra való támaszkodás a lehető leghamarabb véget érjen, és az ilyen támogatás arányos legyen.

(309) Ezért az L2 intézkedés megfelel a bankokról szóló 2008. évi közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek. Mivel a bankokról szóló 2013. évi közlemény nem vezetett be további követelményeket a garanciákra vonatkozóan, az L2 intézkedés a bankokról szóló 2013. évi közleménynek is megfelel.

7.4. A B1, B2 ÉS B3 INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE A BANKOKRÓL SZÓLÓ 2008. ÉVI KÖZLEMÉNNYEL, A FELTŐKÉSÍTÉSRŐL SZÓLÓ KÖZLEMÉNNYEL ÉS A 2011. ÉVI MEGHOSSZABBÍTÁSI KÖZLEMÉNNYEL

(310) A (305) preambulumbekezdésben jelzettek szerint ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak (134): megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(311) A feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény további iránymutatást határoz meg az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

7.4.1. Az intézkedések megfelelősége

(312) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a HFSF feltőkésítések (B1, B2 és B3 intézkedés) megfelelnek, mert megakadályozzák a Bank csődjét. Ezek nélkül nem tudta volna folytatni tevékenységeit, mivel 2012 végén a Banknak negatív volt a tőkéje (135).

(313) Ezzel kapcsolatban az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Bank az egyik legnagyobb bankintézmény Görögországban, mind a hitelezést, mind a betétgyűjtést illetően. Mint olyan, a Bank rendszerkockázati szempontból fontos bank Görögország számára. Következésképpen a Bank fizetésképtelensége súlyos zavart okozott volna a görög gazdaságban. Az akkori körülmények között a pénzügyi intézményeknek Görögországban nehézségeik voltak a finanszírozáshoz jutással. A finanszírozás hiánya korlátozta azon képességüket, hogy hitelt nyújtsanak a görög gazdaságnak. Ebben az összefüggésben a gazdaság zavarát súlyosbította volna a Bank fizetésképtelensége. Ráadásul a B1, B2 és B3 intézkedésekre főként a PSI program miatt - amely egy rendkívül különleges és előre nem látható esemény volt - került sor, nem pedig elsősorban rossz gazdálkodás vagy a Bank túlzott kockázatvállalása miatt. Ily módon az intézkedések elsősorban a PSI program eredményeivel foglalkoznak, és hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás fenntartásához Görögországban.

(314) Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy minden lehetséges lépést azonnal megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Amint azt e határozat (156), (157) és(158) preambulumbekezdései jelzik, Görögország kötelezettséget vállalt számos, a Bank vállalatirányításával és üzleti műveleteivel kapcsolatos intézkedés végrehajtására. Amint azt a 2.4. szakasz leírja, a Bank megkezdte tevékenységei szerkezetátalakítását is, már megvalósított költségcsökkentésekkel. Mindez eloszlatta a Bizottság kétségeit.

(315) Az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy voltak-e elegendő biztosítékok arra az esetre, ha a Bank állami ellenőrzés alá kerül, vagy arra az esetre, ha magánbefektetők megtartják az ellenőrzést, miközben a tulajdon többsége az államnál van. A (156), (157) és (158) preambulumbekezdésben leírt kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank hitelműveleteit kereskedelmi alapon fogják végezni, és a napi üzletmenet védve lesz az állami beavatkozástól. A HFSF és a Bank megállapodása szerinti kapcsolati keretrendszer azt is biztosítja, hogy a fő részvényes állam érdekei védve legyenek a Bank vezetésének túlzott kockázatvállalásától.

(316) Így a B1, B2 és B3 intézkedések biztosítják a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Jelentős intézkedések történtek a jövőbeli veszteségek minimalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a Bank tevékenységeit nem megfelelő irányítás ne veszélyeztesse. Ennek alapján a Bizottság úgy találja, hogy a B1, B2 és B3 intézkedések megfelelőek.

7.4.2. Szükségesség - a támogatás minimálisra korlátozása

(317) A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek - összegét és formáját tekintve - szükségesnek kell lennie a cél eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(318) A tőketámogatás összegét a Görög Nemzeti Bank a 2012-es stresszteszt keretében számította ki, biztosítandó, hogy a Bank Core Tier 1 mutatója egy bizonyos szint felett maradjon a 2012-2014-es időszakban, amint azt a 3. táblázat tükrözi. Ezért a B1, B2 és B3 intézkedés nem látja el a Bankot fölös tőkével. Amint azt a (314) preambulumbekezdés kifejti, intézkedések történtek azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a Banknak esetleg további támogatásra lesz szüksége a jövőben.

(319) Ami az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1 és B2 intézkedés) ellentételezését illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy azokat 2012 májusában és decemberében ítélték oda, és kifizetésük természetben történt, EFSF kötvények formájában. A szóban forgó EFSF kötvények kiadásának napjától a 2013. tavaszi feltőkésítés napjáig a HFSF ellentételezésként az EFSF kötvények felhalmozódott kamatát plusz 1 % díjat kapott (136). Amint az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat hangsúlyozza, ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor az alacsony ellentételezés időszaka egy évre korlátozódott a B1 intézkedésre vonatkozóan és öt hónapra a B2 intézkedést illetően (vagyis az áthidaló feltőkésítés szabályos feltőkésítéssé alakításáig rendes részvények formájában, nevezetesen a B3 intézkedésig). Míg az első és a második áthidaló feltőkésítés nem idézte elő a meglévő részvényesek felhígítását, a 2013. tavaszi feltőkésítés (amely az első és második áthidaló feltőkésítés részleges átalakítása volt) erősen felhígította a már meglévő részvényeseket, mivel részesedésük a Bank részvénytőkéjében 5,1 %-ra esett. Ekkor megszűnt az az abnormális helyzet, amely az első áthidaló feltőkésítés napjától állt fenn. Így az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak.

(320) Továbbá, tekintettel a Bank nehézségeinek nem tipikus forrására, amikor is a veszteségek elsősorban az állam javára szóló adósságelengedésből (a PSI program és az adósság-visszavásárlás, amelyek jelentős előnyt - vagyis adósságcsökkentést - biztosítanak az állam számára), továbbá a Bank belföldi gazdálkodása elhúzódó recessziójának következményeiből erednek, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen átmeneti eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől (137).

(321) Ami a B3 intézkedést illeti, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 8. pontja szerint a tőkeinjekciókat a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest elegendő engedménnyel kellene jegyezni, hogy az állam számára kielégítő ellentételezés ésszerű biztosítékát adják. Miközben a B3 intézkedés nem biztosított jelentős engedményt a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest, valójában lehetetlen volt jelentős engedményt elérni az elméleti előjog nélküli árból (138). A 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően a Bank tőkéje negatív volt, és részvényeinek összértéke csak kis töredéke volt a végrehajtandó tőkeemelés összegének. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, a meglévő részvényeseket teljesen törölni kellett-e volna. A Bizottság megállapítja, hogy a kibocsátási árfolyam 50 %-os engedménnyel volt megállapítva a kibocsátási árfolyam meghatározását megelőző ötven nap átlagos piaci árához képest. A Bizottság azt is megállapítja, hogy nagy volt a már meglévő részvényesek felhígítása, mivel e feltőkésítés után a Bank részvényállományának csak 5,1 %-át birtokolták. Ezért a piaci árhoz képest további engedmény alkalmazásának csak korlátozott hatása lett volna a HFSF ellentételezésére. Tekintettel a görög bankok (320) preambulumbekezdésben ismertetett sajátos helyzetére, valamint a tényre, hogy a támogatási igény az állam javára történt adósságelengedésből ered, a Bizottság úgy véli, hogy az állam által jegyzett részvények kibocsátási árfolyama kellően alacsony volt.

(322) A HFSF utalványokat is kibocsátott, és a 2013. tavaszi feltőkésítésben részt vevő magánbefektetők által jegyzett minden egyes új részvényért egy utalványt adott. A HFSF ezeket az utalványokat ellenszolgáltatás nélkül adta. A (112) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint minden egyes utalvány a HFSF 8,23. részvényének meghatározott időközönként és bázisáron történő megvásárlásának jogát testesíti meg. Az elszámolási árfolyam megegyezik a HFSF éves és kumulált különbözettel (4 % az első évre, 5 % a második évre, 6 % a harmadik évre, 7 % a negyedik évre, majd 8 % az utolsó hat hónapra évesítve) növelt jegyzési árfolyamával. A HFSF által a tulajdonában levő részvényekre kapott ellentételezés de facto felső korlátja e szinteken van. Ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor, mivel az említett utalványok kulcsfontosságú tényezőt jelentettek a Bank által a 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően indított jogosultsági kibocsátás és magánkibocsátás sikerében, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az utalványok lehetővé tették a Bank számára a támogatás 1 079 millió EUR-val való csökkentését. Valóban, a Bank feltőkésítés előtti alacsony tőkemegfelelési mutatója és az akkori jelentős bizonytalanság miatt az akkor rendelkezésre álló szimulációk azt mutatták, hogy az utalványok nélkül a magánbefektetők nem értek volna el elegendő nyereséget és nem vettek volna részt. A (313) és (320) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt, mivel a HFSF minimális pozitív ellentételezést kapna, ha az utalványokat elszámolnák, és mert az MEFP célja néhány magánbefektető vonzása volt, hogy bizonyos bankok magánirányítását megtartsák és elkerüljék azt a helyzetet, amikor a teljes bankszektort a HFSF ellenőrizné, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől. Ez az elfogadás azon a tényen is alapul, hogy a 2014 márciusában módosított HFSF törvény nem rendelkezik az utalványok korrekciójáról elővételi jogot nem biztosító tőkeemelés esetén, valamint, hogy egy jogosultsági kibocsátás esetén csak az utalvány bázisára igazítható ki, és a kiigazításra csak ex post és csak a HFSF elővásárlási jogainak eladásából realizált bevétel összegéig kerülhet sor. Továbbá Görögország vállalása, hogy a Bizottság jóváhagyását fogja kérni a HFSF által kibocsátott utalványok bármely visszavásárlását megelőzően, lehetővé fogja tenni a Bizottság számára annak biztosítását, hogy esetleges jövőbeli visszavásárlások ne csökkentsék tovább a HFSF ellentételezését és növeljék az utalványtulajdonosok ellentételezését.

(323) Ami azt a tényt illeti, hogy a HFSF részvények szavazati jogot nem biztosítanak, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a támogatás szükségessége nem elsősorban túlzott kockázatvállalásból ered. Ezenkívül a görög kormány, az Unió, az IMF és az EKB közötti program egyik célja az volt, hogy néhány bankot magánirányítás alatt tartson. Továbbá a kapcsolati keretrendszer és a szavazati jogok automatikus bevezetése abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hajtják végre, biztosítékokat nyújtanak a magán vezetők jövőbeli túlzott kockázatvállalása ellen. Végül, a PSI és a 2012. decemberi visszavásárlás egyfajta ellentételezést jelentenek az állam számára, mivel utóbbi Bankkal szembeni tartozása több milliárd euróval csökkent. Mindezen okok miatt a Bizottság el tudja fogadni, hogy a HFSF szavazatra nem jogosító részvényeket kap. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a B3 intézkedés szükséges volt.

(324) Következésképpen a B1, B2 és B3 intézkedések mind összegüket, mind formájukat illetően szükségesek mint megmentési támogatás.

7.4.3. Arányosság - a negatív továbbgyűrűző hatásokat korlátozó intézkedések

(325) A Bank igen nagy összegű állami támogatást kapott. Így ez a helyzet jelentős versenytorzulásokhoz vezethet. Ugyanakkor Görögország elkötelezte magát számos, a negatív továbbgyűrűző hatások csökkentését célzó intézkedés végrehajtása mellett. Nevezetesen, a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank műveletei továbbra is üzleti alapon folytatódjanak, a (157) és (158) preambulumbekezdésekben kifejtettek szerint. Görögország egy felvásárlási tilalom mellett is elkötelezte magát, valamint számos külföldi érdekeltség és görögországi nem banki tevékenység elidegenítése mellett, a (159) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint. A versenytorzulások korlátainak további értékelését a 7.6. szakasz tartalmazza.

(326) A Bankban egy ellenőrző megbízottat neveztek ki, hogy nyomon kövesse a vállalatirányítással és üzleti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségek pontos teljesítését. Ezzel elkerülnek bármilyen káros változást a Bank kereskedelmi gyakorlatában, és így csökkentik a lehetséges negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(327) Végül 2014. június 25-én egy új, átfogó szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak. Ezt a szerkezetátalakítási tervet a 7.6. szakasz értékeli.

(328) Összefoglalva, az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak. A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjának figyelembevételével a B1, B2 és B3 intézkedések arányosak.

7.4.4. A HFSF feltőkésítéseknek a bankokról szóló 2008. évi közleménynek, a feltőkésítésről szóló közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetés

(329) Így megállapításra kerül, hogy a HFSF feltőkésítések (a B1, B2 és B3 intézkedés) megfelelőek, szükségesek és arányosak, figyelemmel a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjára, a feltőkésítésről szóló közleményre és a 2011. évi meghosszabbítási közleményre. Ezért a B1, B2 és B3 intézkedések megfelelnek a bankokról szóló 2008. évi közleménynek, a feltőkésítésről szóló közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek.

7.5. A HÁROM HITELSZÖVETKEZET, AZ FB BANK ÉS A PROBANK MEGVÁSÁRLÁSÁNAK ÖSSZHANGJA A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNNYEL

(330) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja kifejti, hogy vállalkozások támogatott bankok általi felvásárlása állami támogatással nem finanszírozható, hacsak erre nem a vállalkozás életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Továbbá a szerkezetátalakításról szóló közlemény 40. és 41. pontja kimondja, hogy bankoknak tilos állami támogatást felhasználni versenyző vállalkozások kivásárlására, hacsak a kivásárlás nem egy ahhoz szükséges konszolidációs folyamat része, hogy helyreállítsák a pénzügyi stabilitást vagy biztosítsák a tényleges versenyt. Ezenkívül a kivásárlások veszélyeztethetik vagy bonyolíthatják az életképesség helyreállítását. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Bank által megvalósított tulajdonszerzések összeegyeztethetőek-e a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel.

7.5.1. A három hitelszövetkezet egyes forrásai megvásárlásának összhangja a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

7.5.1.1. A tulajdonszerzés hatása a Bank hosszú távú életképességére

(331) A három hitelszövetkezet egyes eszközeinek és forrásainak megvásárlása erősíti a Bank hosszú távú életképességét.

(332) Pontosabban a megvásárlás idején a görög bankok már jelentős betétkiáramlásokat figyeltek meg 2010 és 2012 közepe között, és kizárták őket a nemzetközi finanszírozási piacokról. Ez az oka annak, amiért az öt legnagyobb görög bankból négy ajánlatot tett a három hitelszövetkezet betéteinek megszerzésére. A három hitelszövetkezet betéteinek integrálása a Bank mérlegébe előnyös volt likviditási profilja számára. Ha a Bank nem szerezte volna meg a három hitelszövetkezet betéteit, a Bank nettó hitel/betét mutatója magasabb lett volna.

(333) Továbbá a Bank gyorsan integrálta a megszerzett betéteket - bármilyen költséges infrastruktúra vagy költséges fiókhálózat átvétele nélkül. Ráadásul a Bank nem vett át hiteleket; így a vásárlás nem növelte kockázatait vagy tőkekövetelményét.

7.5.1.2. A felvásárlás hatása a Bank számára szükséges támogatási összegre

(334) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességhez nem elengedhetetlen.

(335) Ugyanakkor a vételár igen alacsony volt. A Bank által a mindhárom hitelszövetkezet átruházott kötelezettségei megvásárlásáért fizetett ellenértéket az átadott betétek értékének [...] %-ában határozták meg, és összege [...] millió EUR alatt volt, amely a Bank 2011. decemberi összes eszközeinek mintegy [0-0,02] %-ával egyenlő. Így ezen ellenérték igen alacsonynak tekinthető.

(336) Megállapítást nyert, hogy a három hitelszövetkezet megvásárlása nem veszélyeztette a szerkezetátalakítási költségek szükséges minimumra korlátozását.

7.5.1.3. A kivásárlás versenyt torzító hatása

(337) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani nem támogatott vállalatok hátrányára. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy kivásárlások akkor engedélyezhetők, ha pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy tényleges verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részei, hogy a kivásárlási eljárásnak tisztességesnek kell lennie, és a kivásárlásnak biztosítania kell a tényleges verseny feltételeit a vonatkozó piacon.

(338) A Görög Nemzeti Bank nem tartotta életképesnek a három hitelszövetkezetet, és úgy vélte, szanálási intézkedések alkalmazására van szükség a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Ezért a három hitelszövetkezet megvásárlása minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(339) Ráadásul a vételár igen alacsony volt. Egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot a három hitelszövetkezet eszközeinek és forrásainak megvásárlására, az eladási eljárás pedig nyílt és megkülönböztetéstől mentes volt. Az Achaia Bank egyes eszközeinek és forrásainak Bank általi megvásárlását ugyancsak engedélyezte (139) a Görög Versenyhatóság (140). Ezért feltételezhető, hogy az eladási eljárás kimenetele nem veszélyezteti a tényleges versenyt Görögországban.

(340) Így a tulajdonszerzés a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja szerinti kivétel alá esik.

7.5.1.4. A három hitelszövetkezet egyes eszközei és forrásai megvásárlására vonatkozó következtetés

(341) Megállapítást nyert, hogy figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére (141) és a három hitelszövetkezet kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.5.2. Az FB Bank megvásárlásának összhangja a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

7.5.2.1. Az FB Bank megvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(342) Ami a működési jövedelmezőséget illeti, az FB Bank megvásárlása elő fogja segíteni a Bank hosszú távú életképességének visszanyerését, mivel ugyanazon földrajzi piacon levő két bank összeolvasztása lehetőséget ad szinergiák érvényesítésére. Nevezetesen, a tulajdonszerzés idején a Bank a fiókhálózat racionalizálása, a termékkínálat és a hitelpolitikák összehangolása, továbbá az IT platform racionalizálása és egyesítése révén számított szinergiák megvalósítására. Végleges ajánlatában a Bank úgy becsülte, hogy kiküszöböli az FB Bank működési költségeinek többségét, miközben arra számított, hogy az átruházott betétek költségét hozzáigazítja a Bank kamatláb-politikájához az FB Bank betéteire fizetett kamatnak a Bank által a betéteire fizetett szintekre csökkentésével, miközben megtartja az FB Bank meglévő ügyfeleit.

(343) A jövőbeli hitelveszteségeket illetően, a Bank valós értéken szerzi meg az FB Bank hiteleit, nem pedig könyv szerinti értéken. Ez a tényező korlátozza a jövőbeli értékvesztések kockázatát.

(344) Ami a likviditási pozíciót illeti, a tulajdonszerzésnek pozitív hatása van a Bankra, mivel több betétet szerzett, mint nettó hitelt.

(345) A tőkekövetelményekkel kapcsolatban emlékezni kell arra, hogy a Bank ajánlatában szereplő feltétel szerint a HFSF-nek kellett fedeznie az FB Bank eszközeinek megszerzéséből fakadó tőkekövetelményt. A Bank végül is nem élt ezzel a lehetőséggel, mert sikerült elegendő tőkét szereznie a piacról 2014 májusában.

(346) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felvásárlás pozitív a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából.

7.5.2.2. A felvásárlások hatása a Bank számára szükséges támogatási összegre

(347) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességhez nem elengedhetetlen.

(348) A Bank semmilyen ellenértéket nem fizetett az FB Bank egyes eszközeinek és forrásainak megvásárlásáért. Ráadásul a Bank ajánlatában szereplő feltétel szerint a HFSF-nek kellett fedeznie az FB Bank eszközeinek megszerzéséből fakadó tőkekövetelményt. Ezért a tulajdonszerzés eredményeként a vevőnek nem volt szüksége további állami támogatásra. A tulajdonszerzésből eredő további esetleges tőkeszükséglettel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az eszközöket valós értéken vásárolták meg, ami korlátozza a további jövőbeli veszteségek kockázatát.

(349) Végeredményben a Bank nem használt fel támogatást az FB Bank megvásárlásának finanszírozására, és a szóban forgó tulajdonszerzés nem sérti azt az elvet, hogy a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni.

7.5.2.3. A kivásárlások versenyt torzító hatása

(350) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani nem támogatott vállalatok hátrányára. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy kivásárlások akkor engedélyezhetők, ha pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy tényleges verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részei, hogy a kivásárlási eljárásnak tisztességesnek kell lennie, és a kivásárlásnak biztosítania kell a tényleges verseny feltételeit a vonatkozó piacon.

(351) A (76) preambulumbekezdésben említettek szerint az FB Bank önmagában nem volt életképes bank. A 2012. decemberi MEFP rendelkezett az alultőkésített bankok vételi és beolvasztási eljárás vagy - második legjobb lehetőségként - egy hídbank létrehozása révén történő szanálásáról. A (77) preambulumbekezdésben közöltek szerint és az MEFP-vel összhangban a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a betétesek görög bankrendszerbe vetett bizalmának fenntartása érdekében a szanálási intézkedések elfogadása döntő volt. Ezért a tranzakció minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(352) Egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot az FB Bank megvásárlására, az eladási eljárás pedig nyílt és megkülönböztetéstől mentes volt. Ezért a Bank nem szorított ki nem támogatott ajánlattevőt. Az FB Bank megvásárlását engedélyezte a Görög Versenyhatóság (142). Ezért feltételezhető, hogy az eladási eljárás kimenetele nem veszélyezteti a tényleges versenyt Görögországban.

(353) Tekintettel ezen elemekre levonható a következtetés, hogy az FB Bank megszerzése a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában meghatározott kivétel alá esik.

7.5.2.4. Az FB Bank kivásárlására vonatkozó következtetés

(354) Megállapítást nyert, hogy figyelemmel az FB Bank kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.5.3. A Probank megvásárlásának összhangja a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel

7.5.3.1. A Probank megvásárlásának hatása a Bank hosszú távú életképességére

(355) Ami a működés jövedelmezőségét illeti, a Probank megvásárlása elő fogja segíteni a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását, mivel a Bank értelmes szinergiákat fog elérni. Nevezetesen, a tulajdonszerzés idején a Bank arra számított, hogy éves szinergiái [...] millió EUR-t érnek el 2015 végére (143). A Bank várakozása az volt, hogy e szinergiákat a fiókhálózat racionalizálásával és a kombinált gazdálkodó egység létszámcsökkentésével, a részvénytársasági funkciók összeolvasztásával, az informatikai rendszerek egyesítésével és centralizált működéssel ragadja meg. Ezenkívül a Bank arra számított, hogy a szinergiák jelentős részét az átruházott betétek költségének a Bank kamatláb-politikájával való összehangolásával éri el, vagyis a Probank betéteire fizetett kamatoknak a Bank betéteire fizetett szintekre történő csökkentésével.

(356) A jövőbeli hitelveszteségek kockázatát illetően, a Bank valós értéken szerezte meg a Probank hiteleit, nem pedig könyv szerinti értéken. Ez korlátozza a jövőbeli értékvesztések kockázatát.

(357) Ami a likviditási pozíciót illeti, a tulajdonszerzésnek pozitív hatása van a Bankra, mivel több betétet szerzett, mint nettó hitelt. Következésképpen a tulajdonszerzés hozzájárul a Bank hitel/betét mutatójának javításához.

(358) A tőkekövetelményekkel kapcsolatban emlékezni kell arra, hogy a Bank ajánlatában szereplő feltétel szerint a HFSF-nek kellett fedeznie a Probank eszközeinek megszerzéséből fakadó tőkekövetelményt. A Bank végül is nem élt ezzel a lehetőséggel, mert sikerült elegendő tőkét szereznie a piacról 2014 májusában.

(359) Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felvásárlás pozitív a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából.

7.5.3.2. A felvásárlások hatása a Bank számára szükséges támogatási összegre

(360) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességéhez nem elengedhetetlen.

(361) A Bank semmilyen ellenértéket nem fizetett a Probank egyes eszközeinek és forrásainak megvásárlásáért. Ráadásul a Bank ajánlatában szereplő feltétel szerint a HFSF-nek kellett fedeznie a Probank eszközeinek megszerzéséből fakadó tőkekövetelményt. Ezért a tulajdonszerzés eredményeként a vevőnek nem volt szüksége további állami támogatásra. A tulajdonszerzésből eredő további esetleges tőkeszükséglettel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az eszközöket valós értéken vásárolták meg, ami korlátozza a további jövőbeli veszteségek kockázatát.

(362) Végeredményben a Bank nem használt fel támogatást a Probank megvásárlásának finanszírozására, és a szóban forgó tulajdonszerzés nem sérti azt az elvet, hogy a támogatást a szükséges minimumra kell korlátozni.

7.5.3.3. A kivásárlás versenyt torzító hatása

(363) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani nem támogatott vállalatok hátrányára. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy kivásárlások akkor engedélyezhetők, ha pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy tényleges verseny biztosításához szükséges konszolidációs folyamat részei, hogy a kivásárlási eljárásnak tisztességesnek kell lennie, és a kivásárlásnak biztosítania kell a tényleges verseny feltételeit a vonatkozó piacon.

(364) A (86) preambulumbekezdésben említettek szerint a Probank önmagában nem volt életképes. A 2013. májusi MEFP rendelkezett az alultőkésített bankok vételi és beolvasztási eljárással történő szanálásáról. A (87) preambulumbekezdésben közöltek szerint a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a betétesek görög bankrendszerbe vetett bizalmának fenntartása érdekében a szanálási intézkedések elfogadása döntő volt. Ezért a kivásárlás minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(365) Egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot a Probank megvásárlására, az eladási eljárás pedig nyílt és megkülönböztetéstől mentes volt. Ezért a Bank nem szorított ki nem támogatott ajánlattevőt. A Probank megvásárlását engedélyezte a Görög Versenyhatóság is. Ezért feltételezhető, hogy az eladási eljárás kimenetele nem veszélyezteti a tényleges versenyt Görögországban.

(366) Tekintettel ezen elemekre levonható a következtetés, hogy a Probank megszerzése a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában meghatározott kivétel alá esik.

7.5.3.4. A Probank kivásárlására vonatkozó következtetés

(367) Megállapítást nyert, hogy figyelemmel a Probank kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

7.6. AZ A., B1, B2 ÉS B3 INTÉZKEDÉS SZERKEZETÁTALAKÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNYNEK VALÓ MEGFELELÉSE

7.6.1. A nehézségek forrásai és a szerkezetátalakítási közlemény szerinti értékelést érintő következmények

(368) Amint a 2.1.1 és 2.1.2. szakaszban jeleztük, a Bank nehézségei főként a görög szuverén válságból, valamint Görögország és Dél-Európa mély recessziójából adódtak. Ami az előbbi tényezőt illeti, a görög kormány elveszítette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, és végül tárgyalások útján egy megállapodást kellett elérnie a belföldi és nemzetközi hitelezőkkel. Ez volt a PSI program, amely az állammal szembeni követelések 53,3 %-os leértékelését eredményezte. Ezenkívül a követelések 31,5 %-át elcserélték alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű új GGB-kre. Ezeket az új GGB-ket 2012 decemberében az állam névértékük 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti áron visszavásárolta a görög bankoktól, ami további veszteséget okozott a görög bankoknak. A PSI programnak és az adósság-visszavásárlásnak a Bank tőkehelyzetére gyakorolt hatása mellett a Bank jelentős betétkiáramlásokat is észlelt 2010 és 2012 közepe között annak kockázata miatt, hogy Görögország kilép az euroövezetből a fenntarthatatlan államadósság és a gazdasági recesszió következményeként.

(369) A B1, B2 és B3 intézkedések 9 756 millió EUR-t tesznek ki, amely kevesebb a PSI programot követően elkönyvelt veszteségnél (11 735 millió EUR). Ilyen esetben, és amennyiben a nehézségek elsősorban nem egy túlzottan kockázatvállaló magatartásból erednek, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság könnyíteni fog a követelményein.

(370) A Bizottság elismeri, hogy a tőkeszükséglet egy része egy adott pénzügyi intézmény saját országa szuverén kockázatának való standard kitettségéből adódik. Erre a tényre az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (60) és (71) preambulumbekezdése is rámutatott. Következésképpen a Banknak kevésbé van szüksége erkölcsi kockázati kérdések kezelésére a szerkezetátalakítási tervében azon más támogatott pénzügyi intézményekhez képest, amelyek túlzott kockázatokat halmoztak fel. Mivel a támogatási intézkedések kevésbé torzítóak, a versenytorzítások korlátozása érdekében tett intézkedéseket arányosan enyhíteni kell. Tekintve, hogy a PSI program és az adósság-visszavásárlás adósságelengedést jelentenek az állam javára, az állam ellentételezése a Bank feltőkésítésekor alacsonyabb lehet. Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy a Bank kitettsége a görög szuverén kockázatnak nagyobb volt, mint néhány más nagy görög banké. Ezért a GGB-ken elszenvedett veszteségek nem teljes mértékben tulajdoníthatóak egy pénzügyi intézmény saját országa szuverén kockázatának való standard kitettségének.

(371) A Bank számára a veszteségek második forrását a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hiteleken keletkező veszteségek jelentik. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a veszteségek oka elsősorban a GDP kivételesen erős és elhúzódó, öt év alatt körülbelül 25 %-os zsugorodása, nem pedig a Bank kockázatos hitelezési gyakorlata. Így az e veszteségek fedezésére megadott támogatás nem okoz erkölcsi kockázatot, szemben azzal az esettel, amikor a támogatás egy bankot múltbeli kockázatos magatartása következményeitől óv meg. Ezért a támogatás kevésbé torzító (144).

(372) Ugyanakkor a Bank tőkeszükségletének és hitelezési veszteségeinek egy része néhány nemzetközi leányvállalattól származik. 2012-ben például a romániai és bulgáriai tevékenységek veszteségesek voltak. A külföldi eszközök is apasztották a likviditást, mivel a csoporton belüli finanszírozás mintegy [...] milliárd EUR-ra rúgott 2012. december 31-én.

(373) Következésképpen a veszteségek és a támogatási szükséglet jelentős része a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja alá tartozik, amely lehetővé teszi a Bizottság számára a követelményei könnyítését. A támogatási szükséglet részben a kivételesen mély és hosszan tartó recesszió miatti görög hitelezési veszteségekből ered, nem pedig kockázatos hitelezésből. Az ilyen támogatás nem hoz létre erkölcsi kockázatot, ezért kevésbé torzító.

(374) Végül, a támogatási igény korlátozott része a Bank saját kockázatvállalásából fakad.

(375) Ugyanakkor, mivel a görög gazdaság 2008 óta mintegy 25 %-kal zsugorodott, elégséges jövedelmezősége helyreállítása érdekében a Banknak hozzá kell igazítania a szervezetét, költségstruktúráját és kereskedelmi hálózatát ehhez az új környezethez. Ezért azon tény ellenére, hogy a támogatás nagyobbik része nem a túlzott kockázatvállalásból fakad, hosszú távú életképességének biztosítása érdekében a Banknak át kell alakítania működésének szerkezetét.

7.6.2. Életképesség

(376) Egy szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell, hogy a pénzügyi intézmény képes legyen hosszú távú életképességét helyreállítani a szerkezetátalakítási időszak végére (a szerkezetátalakításról szóló közlemény 2. szakasza). Esetünkben a szerkezetátalakítási időszak az e határozat elfogadásának napja és 2018. december 31. közötti időszakként kerül meghatározásra.

(377) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 9., 10. és 11. pontjaival összhangban Görögország átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amely teljes körű tájékoztatást nyújt a Bank üzleti modelljéről. A terv azonosítja a Bank nehézségeinek okait is, valamint az életképességi problémák leküzdése érdekében meghozott minden intézkedést. Nevezetesen a szerkezetátalakítási terv leírja a Bank működési hatékonyságának megőrzése, valamint a nem teljesítő hitelek magas szintjével, sebezhető likviditási és tőkehelyzetével való megbirkózás érdekében választott stratégiát, továbbá külföldi vállalkozásait, amelyek anyavállalatukra támaszkodtak finanszírozásuk és tőkéjük érdekében.

7.6.2.1. Görögországi banki tevékenységek

(378) Ami a likviditást és a Bank eurorendszeri finanszírozásra való ráutaltságát illeti, a szerkezetátalakítási terv a görögországi mérleg korlátozott növekedését vetíti előre, miközben a betétalapnak ismét növekednie kellene. A rendkívüli likviditási segítségnyújtástól való függés, amely már lényegesen csökkent, tovább fog mérséklődni (145), ami szintén segíteni fogja a Bankot finanszírozási költsége csökkentésében.

(379) A (153) preambulumbekezdésben említett hitel/betét arányra vonatkozó kötelezettség biztosítja, hogy a Bank mérlegszerkezete fenntartható marad a szerkezetátalakítási időszak végén. Az értékpapírok és más, nem alapvető tevékenységek értékesítése is erősíteni fogja a Bank likviditási helyzetét. A görög bankszektor továbbra is törékeny környezete miatt a Bizottság el tudja fogadni a görög hatóságok kérését, hogy felhatalmazást kapjanak a Banknak történő likviditásnyújtásra a görög banktámogatási program garancia- és államkötvény-kölcsönzési intézkedései alapján.

(380) Finanszírozási költségeinek csökkentése érdekében Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank tovább csökkenti az általa Görögországban a betétekre fizetett kamatokat, a (153) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A betétek költsége ilyen csökkenésének elérése kulcsfontosságú hozzájárulás lesz a Bank tartalékolás előtti jövedelmezőségének javításához.

(381) A válság kezdete óta a Bank elkezdte racionalizálni görögországi üzleti hálózatát a fiókok és az alkalmazottak számának csökkentése révén. 2017. december 31-ére a Bank összes költsége tovább fog csökkenni. Ebből a célból Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank 2017. december 31-ére [...]-ra/-re, illetve [...]-ra/-re fogja csökkenteni fiókjai és alkalmazottai számát úgy, hogy görögországi összköltsége legfeljebb [...] millió EUR lesz. A szerkezetátalakítási időszak végén a várható költség/bevétel arány [...] % alatt lesz. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv biztosítani fogja a Bank hatékonyságát az új piaci környezetben.

(382) Egy másik kulcsterület a nemteljesítő hitelek kezelése. Veszteségei minimalizálása érdekében a Bank a behajtási tevékenysége fokozását tervezi. Új működési modellje szerint a Bank a nemteljesítő hiteleket egy e célra létrehozott egységen keresztül fogja kezelni. E szervezeti egység elsődleges célja az lesz, hogy maximalizálja a Bank számára az adósságbehajtást és fenntartható szerkezetátalakítással csökkentse a nemteljesítő hiteleket. Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank a hitelpolitikáját illetően magas minőségi követelményeknek fog megfelelni az érték maximalizálása érdekében a Bank számára a hitelezési folyamat minden fázisában, a (157) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

7.6.2.2. Vállalatirányítás

(383) Egy másik figyelmet érdemlő pont a Bank irányítása, tekintve, hogy a 2014. évi tőkeemelést követően a Bank részvényeinek többsége a HFSF tulajdonában van - korlátozott szavazati joggal. Ezenkívül a magánrészvényesek némelyikének utalványok is vannak a tulajdonában, és így a teljes értéknövekedésből hasznot húznának, ha a részvényár felszökne a szerkezetátalakítási időszak folyamán. Mivel ez a helyzet erkölcsi kockázatot okozhatna, a Bank és a HFSF 2013-ban egy sajátos kapcsolati keretről állapodott meg. E megállapodás megvédi a Bank napi üzletmenetét a fő részvényesei minden beavatkozásától, miközben biztosítja, hogy a HFSF nyomon követhesse a szerkezetátalakítási terv megvalósulását, és megfelelő konzultációs eljárások révén megakadályozhassa, hogy a Bank vezetése túlzott kockázatokat vállaljon. A Bank arra is kötelezettséget vállalt, hogy szoros figyelemmel kíséri a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét. A Bizottság üdvözli a tényt, hogy a HFSF automatikusan visszanyeri teljes szavazati jogait, ha a Bank leállítja szerkezetátalakítási tervének végrehajtását.

7.6.2.3. Nemzetközi tevékenységek

(384) Amint azt a (372) preambulumbekezdés kifejti, a Bank bizonyos nemzetközi tevékenységei a múltban leapasztották a Bank tőkéjét, likviditását és jövedelmezőségét.

(385) A szerkezetátalakítási terv elmozdulást vetít előre, hogy a belső piac és Törökország nagyobb hangsúlyt kapjon. A Bank már megkezdte a külföldi leányvállalatok racionalizálását, a kölcsönjegyzési eljárás megerősítését és a leányvállalatok finanszírozási réseinek csökkentését. Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank elidegeníti [...]-t és külföldi leányvállalatait [...]-ban/-ben.

(386) Így a Görögországon és Törökországon kívüli eszközök teljes összege 2012. december 31-ről2017. december 31-re [...] % -kal fog zsugorodni.

(387) Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank csökkenti részvénytulajdonát török leányvállalatában, a Finansbankban [...] révén. [...] örvendetes, mert ők/azok erősíteni fogják a Bank tőkehelyzetét. Azon ténnyel kapcsolatban, hogy a Bank célja többségi tulajdon megtartása a Finansbankban, a Bizottság megállapítja, hogy a Finansbank folyamatosan nyereséges volt az utóbbi években. A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Bank a Finansbank költségeinek és az e leányvállalat által vállalt kockázatoknak a szoros nyomon követését tervezi. A kötelezettségvállalás, hogy a Bank nem nyújt/ad/biztosít a Finansbanknak [...], biztosítja, hogy a Finansbank [...]. Tekintettel ezen elemekre a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a többségi tulajdon megtartása a Finansbankban nem veszélyezteti a jövedelmezőség helyreállítását.

(388) Így megállapítást nyert, hogy a Bank kellőképpen át fogja alakítani külföldi műveleteit, és csökkenti a kevésbé életképeseknek való kitettségét.

7.6.2.4. Az életképességre vonatkozó következtetés

(389) A szerkezetátalakítási terv azt mutatja, hogy a Bank képes ésszerű mértékű stressznek ellenállni, mivel - a kedvezőtlen forgatókönyvben - a Bank nyereséges marad a szerkezetátalakítási időszak végén, és kellően magas Core Tier 1 mutatót tart (146).

(390) A 2014-ben megszerzett további tőke, nevezetesen 2 500 millió EUR, elegendő a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyvével való megbirkózáshoz. Az alapforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet-értékelésben a Görög Nemzeti Bank már több módosítást hajtott végre, amelyek a becsült tőkeszükséglet emelkedését eredményezték a Bank által saját alapforgatókönyvében becsült tőkeszükséglethez képest. Ezért a Görög Nemzeti Bank által becsült alapforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet bizonyos szintű stresszt feltételez. A Bank életképességének megállapítása érdekében a Bizottság nem követeli meg, hogy a Banknak előre elegendő tőkéje legyen a Görög Nemzeti Bank által becsült stresszforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet fedezésére, mivel ez a becsült szint magas stressz-szintet képvisel.

(391) Ezenkívül pozitív, hogy a Bank többet nem fog befektetésre nem ajánlott papírokba fektetni, ami segíteni fog tőke- és likviditási helyzetének megóvásában.

(392) Ezért a Bizottság megállapíthatja, hogy a szerkezetátalakítási tervben előirányzott szerkezetátalakítási intézkedések elegendőek a Bank életképességének helyreállításához.

7.6.3. Saját hozzájárulás és tehermegosztás

(393) Amint azt a szerkezetátalakításról szóló közlemény 3. szakasza kimondja, a bankoknak és tulajdonosaiknak a lehető leginkább hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakításhoz annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon. A bankoknak ezáltal saját forrásaikból, például eszközeladás révén kell finanszírozniuk a szerkezetátalakítást, miközben a tőketulajdonosoknak lehetőség szerint magukra kell vállalniuk a pénzintézetek veszteségeit. A Görögország által vállalt kötelezettségeknek biztosítaniuk kell, hogy saját forrásokat használjanak, és az eredeti részvényesek és magánbefektetők, akiké a Bank hibrid tőkéje, hozzájáruljanak a szerkezetátalakításhoz.

7.6.3.1. A Bank saját hozzájárulása: elidegenítések és költségcsökkentés

(394) A Bank már elidegenített néhány kisebb vállalkozást, úgymint a törökországi biztosítási tevékenységeket és a többségi tulajdont az ingatlanos leányvállalatában.

(395) Amint azt a (387) preambulumbekezdés leírja, a szerkezetátalakítási terv előirányozza egy kisebbségi részesedés eladását a Finansbankból, ami lehetővé fogja tenni a Bank számára, hogy belülről jusson tőkéhez. Ezenkívül a Bank el fogja adni a(z) [...]-t, továbbá magántőke-leányvállalatát és más értékpapírokat. Figyelembe véve a már megvalósított tőkeáttétel-csökkentést és elidegenítéseket, és a külföldi vállalkozások tőkeáttétel-csökkentésére és elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtását követően a Bank jelentős összegű tőkét fog generálni. A Bank nemzetközi eszközeinek csökkentése annak az esetleges kockázatát is jelentősen mérsékli, hogy a jövőben támogatásra lesz szükség. Ezért ez segít a támogatás összegének minimálisra csökkentésében.

(396) Tőkeszükséglete korlátozása érdekében a Bank nem fog [...] használni, amint azt a (154) preambulumbekezdés leírja. Továbbá a Görögország általi kötelezettségvállalások úgy rendelkeznek, hogy a Bank költséges kivásárlásokat nem hajt végre.

(397) A Banknak van egy kiterjedt költségcsökkentési programja is, amint azt a 2.4.2. szakasz jelzi. Költségei tovább csökkennek 2017-ig. Folyamatban van a létszámcsökkentés és a fizetések többségének lefelé történő kiigazítása.

7.6.3.2. Historikus részvényesek általi tehermegosztás és a piacon szerzett új tőke

(398) A Bank meglévő részvényeseit egymás után felhígították a 2009-ben és 2010-ben végrehajtott jogosultsági kibocsátások (147), majd pedig a HFSF feltőkésítés (B3 intézkedés). A Bank részvényeseinek érdekeltsége a 2013. tavaszi feltőkésítést megelőző 100 %-ról a feltőkésítés után mindössze 5,1 %-ra csökkent. Ráadásul a törzsrészvényeseknek 2007, az amerikai elsőbbségi részvényeseknek pedig 2009 óta nem fizettek osztalékot. A historikus részvényesek általi említett tehermegosztás mellett a Bank a válság 2008. végi kezdete óta jelentős összegű tőkét vont be: 1 247 millió EUR-t 2009-ben, 1 815 millió EUR-t 2010-ben, 1 079 millió EUR-t 2013-ban és 2 500 millió EUR-t 2014-ben. E megszerzett tőke hozzájárult az állami támogatással feltöltendő tőkeszükséglet összegének csökkentéséhez.

7.6.3.3. Alárendelt kölcsönök hitelezői általi tehermegosztás

(399) A Bank alárendelt kölcsöneinek hitelezői hozzájárultak a Bank szerkezetátalakítási költségeihez. A (149) és (150) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bank több forrásmenedzsment-feladatot hajtott végre a tőkegenerálás érdekében.

(400) A még mindig meglévő instrumentumokra a (159) preambulumbekezdésben említett kamatszelvény-beváltási tilalom vonatkozik. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy biztosítva van a bank magán hibridbefektetői általi megfelelő tehermegosztás, és ebben a vonatkozásban a szerkezetátalakításról szóló közlemény feltételei teljesülnek.

7.6.3.4. A saját hozzájárulásra és a tehermegosztásra vonatkozó következtetés

(401) A Bizottság megállapítja, hogy a kapott összes állami feltőkésítéshez képest a saját hozzájárulás és a tehermegosztás eszközök eladása és leépítés formájában sokkal kevesebb, mint amit a Bizottság általában elegendőnek tartana. Például a szerkezetátalakítási tervben nem szerepel a görögországi banki tevékenységek csökkentése és többségi tulajdon megtartása a Finansbankban. Ugyanakkor, tekintettel a 7.6.1. szakaszban kifejtett elemekre, amelyek szerint a Bizottság el tud fogadni alacsonyabb saját hozzájárulást és tehermegosztást, a szerkezetátalakítási terv elegendő saját hozzájárulást és tehermegosztó intézkedést biztosítónak tekinthető.

7.6.4. A versenytorzulás korlátozását célzó intézkedések

(402) A szerkezetátalakításról szóló közlemény megköveteli, hogy a szerkezetátalakítási terv a versenytorzítást korlátozó és kompetitív bankszektort biztosító intézkedéseket javasoljon. Ráadásul ezeknek az intézkedéseknek erkölcsi kockázati kérdéseket is kezelniük kell, továbbá biztosítaniuk, hogy állami támogatást ne használhassanak versenyellenes magatartás finanszírozására.

(403) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja értelmében a Bizottságnak a támogatás összegének és a támogatás versenytorzító hatásának értékelésénél figyelembe kell vennie a támogatás abszolút és relatív értéket is, valamint a tehermegosztás szintjét és a pénzintézet szerkezetátalakítás utáni piaci helyzetét. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank a kockázattal súlyozott eszközei 17,3 %-ával egyenértékű tőkét kapott az államtól (148). Ezenkívül a Bank likviditási garanciákat szerzett, amelyek összege 2011. április 15-én12 900 millió EUR, 2013. december 31-én pedig 14 798 millió EUR volt. Ugyanezen a napon a Bank 847 millió EUR összegben kapott kölcsönöket államkötvények formájában, valamint 30,9 milliárd EUR összegű államilag garantált ELA-t 2012. december 31-én. Így, tekintettel a támogatás nagy összegére, indokolt a potenciális versenytorzulások korlátozását célzó intézkedések végrehajtásának szükségessége. Ezenkívül Görögországban a Bank nagy piaci részesedéssel bír; 2013. december 31-én a hiteleknél 22 %, a betéteknél pedig 25 % volt a piaci részesedése (149).

(404) A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank nehézségei főként olyan külső sokkokból származnak, mint a görög szuverén válság és az elhúzódó recesszió, amely 2008 óta okoz zavart a görög gazdaságban. Ez az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (68) preambulumbekezdésében is megállapításra került. Következésképpen erkölcsi kockázati kérdésekkel kevésbé szükséges foglalkozni. A 7.6.1. szakaszban tárgyaltak szerint a támogatási intézkedések torzító hatása kisebb, tekintettel az említett tényezőkre, és ugyancsak kevésbé van szükség versenytorzítást korlátozó intézkedésekre. Ezen okoknál fogva a Bizottság kivételesen el tudja fogadni, hogy a támogatás nagy összege ellenére a szerkezetátalakítási terv nem irányozza elő a mérleg és a kölcsönök csökkentését Görögországban.

(405) Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy az állami feltőkésítések lehetővé tették a Bank számára banki tevékenységei folytatását a külföldi piacokon.

(406) Ebben a tekintetben - a már megvalósított tőkeáttétel-csökkentés és szerkezetátalakítás mellett - a Bizottság tudomásul veszi a [...] külföldi eszközök 2018. június 30-ig történő elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalást (150). Következésképpen a támogatást nem fogják az adott külföldi piacokon folyó verseny torzítására használni.

(407) Görögország azt is vállalta, hogy a Bank nem fog felvásárlásokat végrehajtani, biztosítva, hogy a kapott állami támogatást a Bank nem fogja új vállalkozások megszerzésére fordítani. Ez a kötelezettségvállalás hozzájárul annak biztosításához, hogy a támogatást szigorúan a görög banktevékenységek életképessége helyreállításának támogatására használják, nem pedig - például - külföldi piacokon való növekedésre.

(408) A kötelezettségvállalás, hogy a magas nem nyereséges szintekről csökkentik a görög betétekre fizetett kamatot, azt is biztosítja, hogy a támogatást nem fogják olyan betétgyűjtési stratégiák finanszírozására fordítani, amelyek torzítják a versenyt a görög piacon. Hasonlóképpen, az új hitelek megfelelő hitelkockázat-értékelésen alapuló árazására (151) vonatkozó szigorú iránymutatások végrehajtását célzó kötelezettségvállalás meg fogja akadályozni a Bankot abban, hogy az ügyfeleknek nyújtott hitelek nem helyénvaló árazási stratégiáival torzítsa a versenyt a görög piacon.

(409) A(z) [...] elidegenítésére vonatkozó kötelezettségvállalás azt is biztosítja, hogy a támogatást nem fogják felhasználni az adott piacon való növekedésre a nem támogatott versenytársak terhére.

(410) Figyelembe véve a 7.6.1. szakaszban leírt sajátos helyzetet és a szerkezetátalakítási tervben elrendelt intézkedéseket, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő biztosíték van a verseny torzulásainak korlátozására.

7.6.5. Ellenőrzés

(411) A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakaszával összhangban rendszeres jelentéstétellel kell lehetővé tenni a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják-e végre. A kötelezettségvállalásokban közöltek szerint (152) Görögország gondoskodni fog arról, hogy a Bizottság jóváhagyásával a Bank által kinevezett ellenőrző megbízott nyomon kövesse a Görögország által a görögországi és külföldi tevékenységek szerkezetátalakítására, a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeket a szerkezetátalakítási időszak végéig, azaz 2018. december 31-ig. A Bizottság véleménye szerint ezáltal biztosított a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának ellenőrzése.

7.6.6. Az A., B1, B2 és B3 intézkedés szerkezetátalakításról szóló közleménynek való megfelelésére vonatkozó következtetés

(412) A Bizottság úgy találja, hogy a szerkezetátalakítási terv az e határozat mellékletében szereplő kötelezettségvállalásokkal együtt biztosítja a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását, elégséges a tehermegosztást és a saját hozzájárulást illetően, továbbá elegendő intézkedést tartalmaz a verseny torzításainak korlátozásához. A szerkezetátalakítási terv és a benyújtott kötelezettségvállalások megfelelnek a szerkezetátalakításról szóló közlemény kritériumainak.

8. KÖVETKEZTETÉS

(413) A Bizottság sajnálja, hogy Görögország jogellenesen, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megszegve hajtotta végre a B1, B2, B3, FB4, FB5, PB1 és PB2 támogatási intézkedést, mivel azok a hivatalos bejelentésüket megelőzően kerültek végrehajtásra. Ugyanakkor ezen intézkedések, valamint az e határozatban elemzett más intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíthetőek,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Görögország által végrehajtott vagy tervezett alábbi intézkedések állami támogatásnak minősülnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében:

a) a Görög Nemzeti Bank által a National Bank of Greece S.A. ("NBG") számára biztosított és Görögország által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtás (L2 intézkedés);

b) a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap ("HFSF") által 2012 decemberében az NBG-nek nyújtott második, 2 326 millió EUR összegű áthidaló feltőkésítés (B2. intézkedés);

c) a HFSF által 2013 tavaszán az NBG-nek nyújtott 8 677 millió EUR összegű feltőkésítés (B3 intézkedés);

d) az összesen 456,97 millió EUR-s finanszírozási rés HFSF általi finanszírozása a First Business Bank S.A.-tól ("FB Bank") az NBG-re 2013 júniusában és októberében átruházott tevékenységekkel kapcsolatban (FB4 intézkedés);

e) a kötelezettségvállalás az NBG tőkekövetelményének fedezésére az FB Banktól az NBG-re 2013 májusában átruházott eszközök megvásárlásával kapcsolatban, 100 millió EUR összegben (FB5 intézkedés);

f) az összesen 562,73 millió EUR-s finanszírozási rés HFSF általi finanszírozása a Probank S.A.-tól az NBG-re 2013 augusztusában és decemberében átruházott tevékenységekkel kapcsolatban (PB1 intézkedés) és

g) a kötelezettségvállalás az NBG tőkekövetelményének fedezésére a Probanktól az NBG-re 2013 júliusában átruházott eszközök megvásárlásával kapcsolatban, [180-280] millió EUR összegben (PB2 intézkedés).

(2) Az összesen 325,8 millió EUR-t kitevő finanszírozási rés HFSF általi finanszírozása a Cooperative Bank of Lesvos-Limnos, a Cooperative Bank of Achaia és a Cooperative Bank of Lamia egyes eszközeinek és forrásainak az NBG részére 2013 márciusában történt átruházása keretében a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem minősül állami támogatásnak.

(3) Figyelemmel az NBG Csoportra (amelybe beletartozik a National Bank of Greece és minden leányvállalata - görög és nem görög leányvállalatok és fiókok, banki és nem banki tevékenységek egyaránt) vonatkozóan 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási tervre és a Görögország által ugyanezen a napon vállalt kötelezettségekre, az alábbi állami támogatások összeegyeztethetőek a belső piaccal:

a) a feltőkésítési program alapján Görögország által az NBG-nek 2009 májusában és 2011 decemberében elsőbbségi részvények formájában nyújtott 1 350 millió EUR-s tőkeinjekció (A. intézkedés);

b) a 2011 júliusa óta a Görög Nemzeti Bank által az NBG számára biztosított és Görögország által garantált, 2012. december 31-én 30,9 milliárd EUR összegű rendkívüli likviditási segítségnyújtás (L2 intézkedés);

c) a HFSF által 2012 májusában az NBG-nek nyújtott 7 430 millió EUR összegű első áthidaló feltőkésítés (B1 intézkedés);

d) a HFSF által 2012 decemberében az NBG-nek nyújtott 2 326 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítés (B2 intézkedés);

e) a HFSF által 2013 tavaszán az NBG-nek nyújtott 8 677 millió EUR összegű feltőkésítés (B3 intézkedés);

f) a Görögország által 2009 júliusában az FB Banknak nyújtott 50 millió EUR-s tőkeinjekció (FB1 intézkedés);

g) az összesen 456,97 millió EUR-s finanszírozási rés HFSF általi finanszírozása az FB Banktól az NBG-re 2013 júniusában és októberében átruházott tevékenységekkel kapcsolatban (FB4 intézkedés);

h) a kötelezettségvállalás az NBG tőkekövetelményének fedezésére az FB Banktól az NBG-re 2013 májusában átruházott eszközök megvásárlásával kapcsolatban, 100 millió EUR összegben (FB5 intézkedés);

i) az összesen 562,7 millió EUR-s finanszírozási rés HFSF általi finanszírozása a Probanktól az NBG-re 2013 augusztusában és decemberében átruházott tevékenységekkel kapcsolatban (PB1 intézkedés) és

j) a kötelezettségvállalás az NBG tőkekövetelményének fedezésére a Probanktól az NBG-re 2013 júliusában átruházott eszközök megvásárlásával kapcsolatban, [180-280] millió EUR összegben (PB2 intézkedés).

2. cikk

Ennek a határozatnak a Görög Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2014. július 23-án.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) A National Bank of Greece S.A. és összes leányvállalata.

(2) A Bizottság 2008. november 19-i határozata az N 560/08. sz. állami támogatásról, "Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések" (HL C 125., 2009.6.5., 6. o.). Az intézkedés az SA.26678 (N 560/08) számot kapta. Ezt a programot később meghosszabbították és a 4 lábjegyzetben leírtak szerint módosították.

(3) Lásd a Bizottság 2011. december 22-i határozatát az SA.34064 (11/N) sz. állami támogatásról, "Az NBG második megmentési célú feltőkésítése a görög feltőkésítési program alapján" (HL C 99., 2012.4.3., 4. o.).

(4) 2009. szeptember 2-án Görögország a támogatási intézkedések számos módosítását és 2009. december 31-ig történő hosszabbítást jelentett be, amelyek jóváhagyására 2009. szeptember 18-án került sor (lásd a Bizottság 2009. szeptember 18-i határozatát az N 504/09. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása és módosítása" [HL C 264., 2009.11.6., 5. o.]). 2010. január 25-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések második meghosszabbítását 2010. június 30-ig (lásd a Bizottság 2010. január 25-i határozatát az N 690/09. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" [HL C 57., 2010.3.9., 6. o.]). 2010. június 30-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések számos módosítását, valamint 2010. december 31-ig történő meghosszabbítását (lásd a Bizottság 2010. június 30-i határozatát az N 260/10. sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" [HL C 238., 2010.9.3., 3. o.]). 2010. december 21-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2011. június 30-ig (lásd a Bizottság 2010. december 21-i határozatát az SA 31998 (10/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések negyedik meghosszabbítása" [HL C 53., 2011.2.19., 2. o.]). 2011. április 4-én a Bizottság jóváhagyott egy módosítást (lásd a Bizottság 2011. április 4-i határozatát az SA.32767 (2011/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések módosítása" [HL C 164., 2011.6.2., 8. o.]). 2011. június 27-én a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2011. december 31-ig (lásd a Bizottság 2011. június 27-i határozatát az SA.33153 (11/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések ötödik meghosszabbítása" [HL C 274., 2011.9.17., 6. o.]). 2012. február 6-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2012. június 30-ig (lásd a Bizottság 2012. február 6-i határozatát az SA.34149 (2011/N) sz. állami támogatásról, "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések hatodik meghosszabbítása" [HL C 101., 2012.4.4., 2. o.]). 2012. július 6-án a Bizottság jóváhagyta a támogatási intézkedések meghosszabbítását 2012. december 31-ig (lásd a Bizottság 2012. július 6-i határozatát az SA.35002 (12/N) sz. állami támogatásról [Görögország], "A görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések meghosszabbítása" [HL C 77., 2013.3.15., 14. o.]). 2013. január 22-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2013. június 30-ig (lásd a Bizottság 2013. január 22-i határozatát az SA.35999 (12/N) sz. állami támogatásról [Görögország], "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása" [HL C 162., 2013.6.7., 6. o.]). 2013. július 25-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2013. december 31-ig (lásd a Bizottság 2013. július 25-i határozatát az SA.36956 (2013/N) sz. állami támogatásról [Görögország], "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása" [HL C 141., 2014.5.9., 3. o.]). 2014. január 14-én a Bizottság jóváhagyta a garanciarendszer és a kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítását 2014. június 30-ig (lásd a Bizottság 2014. január 14-i határozatát az SA. 37958 (2013/N) sz. állami támogatásról [Görögország], "A görögországi hitelintézeteket támogató garanciarendszer és kötvénykölcsönzési rendszer meghosszabbítása"; még nem tették közzé.

(5) A "finanszírozási rés" kifejezés a banknak átadott eszközök értéke és az átadott kötelezettségek értéke közötti különbség.

(6) 4051/2012. sz. törvény a nyugdíjakra vonatkozó szabályokról és egyéb, a 4046/2012. sz. törvény egyetértési megállapodása alkalmazásával kapcsolatos sürgős szabályokról.

(7) Lásd a Bizottság 2012. július 27-i határozatát az SA. 34824 (2012/C) sz. állami támogatásról, "A National Bank of Greece feltőkésítése a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap által" (HL C 359., 2012.11.21., 4. o.).

(8) A HFSF 2012. december 24-i, online elérhető sajtóközleménye: http://www.hfsf.gr/files/press_release_20121224_en.pdf.

(9) A Bank 2013. június 30-i évközi pénzügyi beszámolója, 2013. augusztus, 9. o., online elérhető: https://www.nbg.gr/english/the-group/investor-relations/financial-information/annual-interim-financial-statements/Documents/Annual%20and%20interim%20financial%20statements/Financial%20Report%20NBG%20GROUP-BANK%2030%2006%202013_EN%20FINAL.pdf.

(10) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(11) A vételi és beolvasztási eljárás olyan szanálási eljárás, amely a felszámolás alatt álló jogi személy esetében azonosítja a kiemelt minőségű eszközöket és kötelezettségeket, amelyeket később árverésre bocsát, hogy át lehessen ezeket menteni egy életképes vállalkozásba.

(12) HFSF, Éves pénzügyi jelentés a 2013. december 31-vel végződött évre vonatkozóan, 2014. június, 8. o.

(13) Európai Bizottság - Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság. A második gazdasági kiigazítási program Görögország számára - 2012. március, 17. o., online elérhető: http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/occasional_paper/2012/pdf/ocp94_en.pdf.

(14) Lásd a Jelentés a görög bankszektor feltőkésítéséről és szerkezetátalakításáról II. szakaszát: "A görög szuverén adósság szerkezetátalakítása", Görög Nemzeti Bank, 2012. december, online elérhető: http://www.bankofgreece.gr/BogEkdoseis/Report_on_the_recapitalisation_and_restructuring.pdf.

(15) A Pénzügyminisztérium 2012. március 9-i sajtóközleménye, online elérhető: http://www.pdma.gr/attachments/article/80/9%20MARCH%202012%20-%20RESULTS.pdf.

(16) Egy bank elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőkemutatója egyike a tőkekövetelményekről szóló irányelv keretében a bankfelügyelet által figyelt szavatolótőke-arányoknak.

(17) Lásd a 13. lábjegyzetet, 106. o.

(18) Lásd a 14. lábjegyzetet.

(19) Lásd a 13. lábjegyzetet, 104. o.

(20) Lásd a 14. lábjegyzetet.

(21) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok együttesen alkotják az eurorendszert, az euroövezeti központi bankok rendszerét.

(22) A Pénzügyminisztérium 2012. december 3-i sajtóközleménye, online elérhető: http://www.pdma.gr/attachments/article/248/Press%20Release%20-%20December%2003.pdf. Saját adósságának ez a mélyen névérték alatti áron történő visszavásárlása jelentős adósságcsökkentést eredményezett Görögország számára.

(23) E visszavásárlás hiányában a szóban forgó új GGB-k piaci értéke emelkedhetett volna, függően az olyan piaci paraméterek alakulásától, mint a kamatlábak és Görögország nemteljesítésének valószínűsége.

(24) A CLP-k tartalmazzák a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban Görögországban új hitelek nyújtásából várhatóan keletkező veszteségeket.

(25) A külföldi kockázati CLP-k által gyakorolt hatást a külföldi adózás után számították ki, figyelembe véve a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságával abban az időben megtárgyalt rendelkezésére állási kötelezettségvállalásokat.

(26) Az NBG hitelveszteségek fedezését szolgáló tartalékai 2013. június 30-i állapot szerint formálisan a First Business Bank és a Probank céltartalékai.

(27) Az Eurobank hitelveszteségek fedezését szolgáló tartalékai 2013. június 30-i állapot szerint formálisan a New Hellenic Postbank és a New Proton Bank céltartalékai; ezeket a bankokat 2013 augusztusában vásárolták fel.

(28) http://www.nbg.gr/wps/wcm/connect/91c0c238-1219-4f87-b0d6-0a3e9c62f4c3/Summary+financial+data+30+09+2013_EN.pdf?MOD=AJPERES&CONVERT_TO=url&CACHEID=91c0c238-1219-4f87-b0d6-0a3e9c62f4c3.

(29) Lásd a 2. táblázatot.

(30)

Források:

2012 és 2013: Pénzügyi eredmények 2013 - Konszolidált pénzügyi kimutatások, 42-43. o.

2011: Pénzügyi eredmények 2012 - Konszolidált pénzügyi kimutatások, 44-45. o.

2010: Pénzügyi eredmények 2010 - Konszolidált pénzügyi kimutatások, 42-43. o.

(31) A saját tőke összegeinek tartalma:

- 2010-re: a Görögország által 2009-ben adományozott elsőbbségi részvények 350 millió EUR összegben;

- 2011-re, 2012-re és 2013-ra a 2009-ben és 2011-ben adományozott elsőbbségi részvények 1 350 millió EUR értékben.

Ezek az összegek nem tartalmazzák a Bank által 2012-ben 9 756 millió EUR összegben kapott áthidaló feltőkésítést.

(32) Lásd a 2. táblázatot.

(33) A 2012-es évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatások szerint.

(34) A könyvépítés (book-building exercise) azt jelenti, hogy felveszik a kapcsolatot lehetséges befektetőkkel, és regisztrálják azok vételi megbízásait a rendelés-nyilvántartásban, tekintettel a tőkeemelés végrehajtására.

(35) https://www.nbg.gr/english/the-group/press-office/press-releases/Documents/Launch_press_release.06.05.2014.pdf.

(36) https://www.nbg.gr/english/the-group/press-office/press-releases/Documents/20140509%20Pricing%20Press%20Release_%ce%95%ce%9d.pdf.

(37) https://www.nbg.gr/en/the-group/press-office/press-releases/update-regarding-the-egm-10-5-14.

(38) http://www.hfsf.gr/files/press_release_20140509_en.pdf.

(39) Bizalmas információ.

(40) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/4/2012.3.23. sz. határozata.

(41) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/6/2012.3.23. sz. határozata.

(42) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/5/2012.3.23. sz. határozata.

(43) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/1/2012.3.23. sz. határozata.

(44) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/3/2012.3.23. sz. határozata.

(45) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/2/2012.3.23. sz. határozata.

(46) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/7/2012.3.23. sz. határozata.

(47) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 1/8/2012.3.23. sz. határozata.

(48) 2009 januárjában az FB Bank görög állampapírokat kapott, amelyek 2011 decemberében jártak le.

(49) A Görög Nemzeti Bank Bizottságnak küldött 2013. május 11-i elektronikus levele.

(50) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 10/2/2013.5.10. sz. határozata.

(51) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 13/1/2013.11.7. sz. határozata.

(52) A Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jelentése a 2013. július-decemberi időszak tevékenységeiről, online elérhető: http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jul_2013_Dec_2013_en.pdf.

(53) A Bank 2013. július 25-i ajánlata, a Görög Nemzeti Bank által szolgáltatott 2013. március 31-i adatok alapján.

(54) A Görög Nemzeti Bank által 2014. április 2-án szolgáltatott adatok.

(55) A Görög Nemzeti Bank Hitel- és Biztosítási Bizottságának 85/1/2013.7.26. sz. határozata.

(56) HFSF, Probank - A benyújtott ajánlatok áttekintése, 2013. július 25.

(57) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 12/2/2013.7.26. sz. határozata.

(58) A különbség elsősorban abból a tényből eredt, hogy az átruházott bruttó hitelek tényleges összege 197 millió EUR-val kevesebb volt a kezdetben becsült összegnél, abból a tényből, hogy a hitelezési veszteségek céltartaléka 141 millió EUR-val nőtt, valamint a részvény- és kötvényállomány értékének csökkenéséből, továbbá a kötelezettségek és főként a betétek értékének csökkenéséből.

(59) A Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jelentése a 2013. július-decemberi időszak tevékenységeiről, online elérhető: http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jul_2013_Dec_2013_en.pdf.

(60) A Görögország által 2013. december 13-án benyújtott, a garanciaintézkedés és a kötvénykölcsönzési intézkedés felhasználásáról szóló jelentés szerint.

(61) A Görög Nemzeti Bank 2011. november 7-i levele szerint "a garanciák a rendkívüli likviditási segítségnyújtás (ELA) teljes összegére vonatkoznak".

(62) A 2014. június 25-i bejelentésben benyújtott információ.

(63) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, I. melléklet, 24. o.

(64) A (101) és (102) preambulumbekezdésben szereplő magyarázat szerint a kötelezettségvállalásra 2012 áprilisában került sor, és a feltőkésítés ténylegesen 2012 májusában történt.

(65) Az előzetes részvényjegyzési megállapodás úgy rendelkezett, hogy: "A Banknak fizetendő tényleges kockázat tartalmazza az EFSF kötvényeket és az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetését és felhalmozott kamatát a kötvények kibocsátásától az előleg részvénytőkévé és más átváltható pénzügyi eszközökké az itt előírt módon történő átváltásáig terjedő időszakra vonatkozóan".

(66) Lásd a 3. táblázatot.

(67) http://www.nbg.gr/wps/wcm/connect/71b1f08a-2c84-4cfe-a368-f985c93d2da9/20130523_Announcement_Cut+Off+Date+and+Subscription+Period_final+clean+...%283%29_EN.pdf?MOD=AJPERES.

(68) http://www.nbg.gr/wps/portal/en/the-group/Press-Office/Press-Releases/content/Press-Releases/anakoinosi-21-6-2013.

(69) http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jan_2013_Jun_2013_en.pdf.

(70) http://www.nbg.gr/wps/portal/en/the-group/Press-Office/Press-Releases/content/Press-Releases/reverse-split.

(71) http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jan_2013_Jun_2013_en.pdf.

(72) http://www.nbg.gr/wps/wcm/connect/af79cd67-5fd6-4811-bd70-2b493cf5c205/Announcement+Commencement+of+Trading_EN.pdf?MOD=AJPERES.

(73) Például az elszámolási árfolyam 2013. december 26-án 4,3758 EUR volt, 2014. június 26-án 4,4616 EUR lesz, 2014. december 26-án 4,5689 EUR lesz, 2015. június 26-án 4,6761 EUR lesz, és így tovább.

(74) A 60 millió EUR összegű görög állampapírokat 2013 szeptemberében osztották ki és adták a Banknak a Görög Nemzeti Bank Hitel- és Biztosítási Bizottságának 73/1/10/05.2013. sz. határozata és a Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 10/1/2003.5.10. sz. határozata nyomán.

(75) Ezért a "finanszírozási rés" elnevezés félrevezető lehet, mivel tőketámogatási intézkedést ír le, nem pedig likviditási támogatást.

(76) HFSF, A Görög Pénzügyi Stabilitási Alap jelentése a 2013. július-decemberi időszak tevékenységeiről, 2014. március, 4. o., online elérhető: http://www.hfsf.gr/files/HFSF_activities_Jul_2013_Dec_2013_en.pdf.

(77) Éves jelentés 2010, https://www.nbg.gr/english/the-group/investor-relations/annual-report-offerring-circular/Documents/73301T05_CNB.pdf.

(78) Éves jelentés 2012, https://www.nbg.gr/english/the-group/investor-relations/annual-report-offerring-circular/Documents/NBG%20Form%2020-F.PDF.

(79) Éves jelentés 2010, https://www.nbg.gr/english/the-group/investor-relations/annual-report-offerring-circular/Documents/73301T05_CNB.pdf.

(80) Éves jelentés 2012, https://www.nbg.gr/english/the-group/investor-relations/annual-report-offerring-circular/Documents/NBG%20Form%2020-F.PDF.

(81) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 30. o. (a számadatok a belföldi műveletekre vonatkoznak, ideértve például a biztosítás, az ingatlanügyek és a turizmus területén aktív leányvállalatokat).

(82) Lásd a (72) és (82) preambulumbekezdést.

(83) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 30. o.

(84) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, I. melléklet, 11. o.

(85) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, I. melléklet, 9. o.

(86) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, I. melléklet, 11. o.

(87) A kockázattal súlyozott eszközök hozama, amelyre nincs káros hatással a Bank magas tőkemegfelelése, [...] %-ot fog elérni a szerkezetátalakítási időszak végén.

(88) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 13. o.

(89) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 34. o.

(90) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 12. o.

(91) A Core Tier 1 mutató becsült 2013-as növekedése 35 bázispont a görög hatóságok 2013. november 21-i beadványa szerint.

(92) Pénzügyi jelentés 2010, 44. o.

(93) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 12. o.

(94) http://www.barchart.com/plmodules/?module=secFilings&filingid=8338505&type=HTML&popup=1&override=1&symbol=NBG.

(95) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 11. o.

(96) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(97) A kamatláb-csereügyleteket, amelyekről a Görög Köztársasággal egy ISDA-megállapodás szerint állapodtak meg, ideértve a Titlos Plc által értékpapírosítottakat, a nettó hitel/betét mutató kiszámítása céljára használt nettó hitelek nem tartalmazzák.

(98) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalást.

(99) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(100) Lásd a melléklet II. fejezetében található kötelezettségvállalásokat.

(101) Lásd a melléklet III. fejezetének A. szakaszában található kötelezettségvállalásokat.

(102) Lásd a melléklet III. fejezetének A. szakaszában található kötelezettségvállalásokat.

(103) Lásd a melléklet III. fejezetének A. szakaszában található kötelezettségvállalásokat.

(104) Lásd a melléklet III. fejezetének C. szakaszában található kötelezettségvállalásokat.

(105) Görögország 2014. június 25-i levele a Bizottságnak: "Végül, ami a HFSF által kibocsátott utalványokat illeti, tisztázni kell, hogy a Görög Köztársaság kérni fogja az Európai Bizottság jóváhagyását az NBG vagy bármely állami intézmény (beleértve a HFSF-et) általi utalvány-visszavásárlást megelőzően, hogy az Európai Bizottság ellenőrizni tudja, az utalványok tervezett visszavásárlása nem ellentétes az állami támogatás szabályai szerinti állami ellenszolgáltatási követelményekkel."

(106) A Bizottság közleménye az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról (HL C 270., 2008.10.25., 8. o.)

(107) Az NBG eljárás megindításáról szóló határozat (59) preambulumbekezdése.

(108) Az NBG eljárás megindításáról szóló határozat (63) preambulumbekezdése.

(109) Lásd a Bizottság 2008. november 12-i, az SA. 510/2008. sz. állami támogatásról - Olaszország "Vendita dei beni della compagnia aerea ALITALIA" szóló határozata (146) preambulumbekezdését (HL C 46., 2009.2.25., 6. o.).

(110) Lásd a bankokról szóló 2008. évi közlemény 49. pontját és a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontját.

(111) Lásd: a Bizottság 2010. január 25-i határozata az NN 19/09. sz. állami támogatási ügyben - Szerkezetátalakítási támogatás a Dunfermline Building Society részére, (47) preambulumbekezdés (HL C 101., 2010.4.20., 7. o.). A Bizottság 2010. október 25-i határozata az N 560/09. sz. állami támogatási ügyben - Támogatás a Fionia Bank felszámolásához, (55) preambulumbekezdés (HL C 76., 2011.3.10., 3. o.). A Bizottság 2010. november 8-i határozata az N 392/10. sz. állami támogatási ügyben - CajaSur szerkezetátalakítása, (52) preambulumbekezdés (HL C 357., 2010.12.30., 12. o.).

(112) Lásd a 2. és a 4. lábjegyzetet.

(113) Lásd a 4051/2012. sz. törvény 9(15) cikkét és a 3746/2009. sz. törvény 13A(4) cikkét.

(114) A Görög Nemzeti Bank 2013. május 14-i levele az Európai Bizottságnak.

(115) Ellentétben a három hitelszövetkezet szanálása érdekében megtett lépésekkel, az Emporiki Bankkal nem vették fel a kapcsolatot, mert azt időközben felvásárolta az Alpha Bank.

(116) Lásd még: a Bizottság 2012. november 28-i, az SA. 34053 (12/N) sz. állami támogatásról (Spanyolország) szóló határozatát: a Banco de Valencia S.A. feltőkésítése és szerkezetátalakítása, (82) preambulumbekezdés (HL C 75., 2013.3.14., 3. o.).

(117) Lásd a 103. lábjegyzetet.

(118) A Bizottság közleménye a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre vonatkozó állami támogatási szabályok 2012. január 1-jétől történő alkalmazásáról ("2011. évi meghosszabbítási közlemény") (HL C 356., 2011.12.6., 7. o.).

(119) Az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben hozott bankmentő intézkedésekre való 2013. augusztus 1. utáni alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 216., 2013.7.30., 1. o.).

(120) Az FB4 intézkedést illetően a HFSF-nek 457 millió EUR-s követelése van a felszámolásban levő vállalkozással szemben. 2013. december 31-én az említett követelésre elkönyvelt értékvesztések 377 millió EUR-t tettek ki a HFSF pénzügyi kimutatásaiban.

(121) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 17. o.

(122) Lásd a 4051/2012. sz. törvény 9(15) cikkét és a 3746/2009. sz. törvény 13A(4) cikkét.

(123) Lásd a 109. lábjegyzetet.

(124) Lásd a 103. lábjegyzetet.

(125) 2012-ben elvégzett életképességi értékelésében a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a négy legnagyobb görögországi bank alkalmas jelölt a HFSF általi feltőkésítésre, míg a többi bankot ("nem alapvető fontosságú" bankok) nem ítélték a HFSF általi feltőkésítéssel támogathatónak.

(126) A Görög Nemzeti Bank Szanálási Intézkedések Bizottságának 12/1/2013.7.26. sz. határozata.

(127) A 2014. június 25-én benyújtott szerkezetátalakítási terv, 15. o.

(128) Lásd az 1. és a 3. lábjegyzetet.

(129) Lásd az NBG-re irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (38) preambulumbekezdését.

(130) HFSF, Éves pénzügyi jelentés a 2013. december 31-vel végződött évre vonatkozóan, 2014. június, 6. o.

(131) Lásd az 56. lábjegyzetet.

(132) Az is megjegyzendő, hogy Görögország a támogatást a Banknak a görög banktámogatási program szerint adta, amelyet a Bizottság a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezett, valamint a HFSF-en keresztül, amelynek létrehozását ugyancsak bizottsági határozat hagyta jóvá.

(133) Lásd a 2. és a 3. lábjegyzetet.

(134) Lásd a Bizottság NN 51/08. sz. ügyben (Garanciarendszer a Dániában található bankok részére) hozott határozatának (41) preambulumbekezdését (HL C 273., 2008.10.28., 2. o.).

(135) Lásd: 2013-as pénzügyi kimutatások, 42. o.

(136) Lásd a (104) preambulumbekezdést: a felhalmozódott kamatok a HFSF általi további hozzájárulásnak minősülnek, ezért növelték a HFSF által a 2013. tavaszi feltőkésítést követően kapott kifizetést.

(137) Lásd még a 7.6.1. szakaszt.

(138) A jegyzési jogok nélküli elméleti ár ("TERP") egy általánosan elfogadott piaci módszer a tőkeemelés felhígítási hatásának számszerűsítésére.

(139) A Görög Versenyhatóság 542/VII/2012.6.19. sz. határozata, amelyet a Görög Kormányközlönyben (FEK B' 238/2013.2.8.) publikáltak; online elérhető: http://www.epant.gr/img/x2/apofaseis/apofaseis696_1_1362562606.pdf.

(140) A Lamia Bank és a Lesvos-Limnos Bank átruházott eszközeinek és forrásainak megvásárlását nem jelentették be a Görög Versenybizottságnak, mert az egyes hitelszövetkezetek átruházott részének forgalma nem haladta meg a 3959/2011 sz. törvény 6. cikkének (1) bekezdése és ugyanezen törvény 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja által meghatározott 15 millió EUR-s küszöböt.

(141) Lásd még a 7.5.1. szakaszt.

(142) A Görög Versenyhatóság 568/VII/2013.7.15. sz. határozata, amelyet a Görög Kormányközlönyben (FEK B' 2460/2013.10.1.) publikáltak; online elérhető: http://www.epant.gr/img/x2/apofaseis/apofaseis707_1_1381133065.pdf

(143) Lásd a Bank prezentációját: "NBG-Probank, értékteremtés", 2013. április 24., 8. o.

(144) Lásd a szerkezetátalakításról szóló közlemény (28) pontját és a Bizottság 2011. április 5-i, a holland állam által (a Fortis Bank Nederland és az ABN AMRO N egyesülését követően létrejött) ABN AMRO Group NV javára tett C 11/09 (korábbi NN 53b/08, NN 2/10 és N 19/10) sz. intézkedésekről szóló 2011/823/EU határozatának (320) preambulumbekezdését (HL L 333., 2011.12.15., 1. o.).

(145) A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Bank likviditásigénye részben a HFSF-nek az első és a második áthidaló feltőkésítésben, valamint a 2013. tavaszi feltőkésítésben való részvételének atipikus formájából fakad. Valóban, részvétele ellenértékeként a HFSF készpénz helyett EFSF kötvényeket ruházott át a Bankra. A Bank nagy mennyiségű közép- és hosszú lejáratú EFSF kötvényt tart, amelyek növelik finanszírozási szükségleteit ahhoz a helyzethez képest, amikor a feltőkésítést készpénzben fizették volna. A likviditási igény ezen része nem tükröz helytelen üzleti modellt vagy mérlegszerkezetet. Automatikusan meg fog szűnni, amikor az EFSF kötvények lejárnak.

(146) A szerkezetátalakítási tervben jelentett pénzügyi előrejelzések különböznek a Görög Nemzeti Bank által elvégzett 2013-as stresszteszt eredményétől, mivel az utóbbi nem ugyanazokon a feltevéseken alapult, és a Görög Nemzeti Bank által végrehajtott további módosításokat is figyelembe vett.

(147) Lásd a (147) preambulumbekezdést.

(148) A hat hónapon belül visszafizetett támogatást nem számítva a támogatás összege a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek 15,6 %-a.

(149) Az NBG éves jelentése a 2013-ban véget ért évre.

(150) Lásd a mellékletben található kötelezettségvállalási lista II. fejezetében levő hetedik kötelezettségvállalást.

(151) Lásd a mellékletben található kötelezettségvállalási lista II. fejezetében levő negyedik kötelezettségvállalást.

(152) Lásd a mellékletben található kötelezettségvállalási lista III. fejezetében levő tizenegyedik kötelezettségvállalást.

MELLÉKLET

GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

FŐTITKÁRI HIVATAL

Athén, 2014. június

National Bank of Greece - a Görög Köztársaság kötelezettségvállalásai

A Görög Köztársaság kezeskedik afelől, hogy a Bank végrehajtja a 2014. június 24-én benyújtott szerkezetátalakítási tervet. A szerkezetátalakítási terv az I. függelékben az Európai Bizottság (a "Bizottság") által szolgáltatott makrogazdasági feltevéseken, valamint szabályozói feltevéseken alapul.

A Görög Köztársaság ezennel a következő kötelezettségeket vállalja (a "kötelezettségvállalások"), amelyek a szerkezetátalakítási terv szerves részét képezik. A kötelezettségvállalások közé tartoznak a szerkezetátalakítási terv végrehajtására vonatkozó kötelezettségvállalások (a "szerkezetátalakítási kötelezettségvállalások"), valamint a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozó kötelezettségvállalások.

A kötelezettségvállalások a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bizottsági határozat (a "határozat") elfogadásának napján lépnek érvénybe.

A szerkezetátalakítási időszak 2018. december 31-én ér véget. A kötelezettségvállalások a teljes szerkezetátalakítási időszakban érvényesek, hacsak az adott kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik.

E szöveget a határozat figyelembevételével az uniós jog általános keretein belül, a 659/99/EK tanácsi rendeletre (1) való hivatkozással kell értelmezni.

I FEJEZET FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A kötelezettségvállalások alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

(1) Bank : a National Bank of Greece S.A. és összes leányvállalata. Így magában foglalja a teljes National Bank of Greece Csoportot annak valamennyi görög és nem görög, banki és nem banki tevékenységet folytató leányvállalatával és fiókjával együtt.

(2) Tőkenövelő ajánlat a bankszektorban : olyan ajánlat, amely a Bank szavatolótőke-arányának emelkedését eredményezi, figyelembe véve minden vonatkozó elemet, különösen a tranzakcióra elkönyvelt eredményt és a kockázattal súlyozott eszközöknek az eladásból származó csökkentését (ha szükséges, a kockázattal súlyozott eszközöknek a megmaradó pénzügyi kapcsolatokból eredő növekedésével korrigálva).

(3) Tőkenövelő ajánlat a [...]-ban/-ben : olyan ajánlat, amely a Bank szavatolótőke-arányának emelkedését eredményezi. A Bank könyvelésében szereplő [...] könyv szerinti értéke feletti bármely ajánlatról automatikusan feltételezik, hogy tőkenövelő.

(4) Zárás : az elidegenítendő vállalkozás tulajdonjoga vásárlóra történő átszállásának napja.

(5) Elidegenítendő vállalkozás : minden olyan vállalkozás és eszköz, amelynek eladására a Bank elkötelezi magát.

(6) Hatálybalépés napja : a határozat elfogadásának napja.

(7) A szerkezetátalakítási időszak vége :

(8) Külföldi eszközök vagy nem görög eszközök : ügyfelek Görögországon kívüli tevékenységeihez kapcsolódó eszközök, függetlenül attól, hogy az eszközök mely országban vannak nyilvántartva. Például Luxemburgban nyilvántartott, de ügyfelek görögországi tevékenységeivel kapcsolatos eszközök nem tartoznak e definíció terjedelmébe. Viszont a Luxemburgban vagy Görögországban nyilvántartott, de ügyfelek más délkelet-európai országokban folytatott tevékenységeihez kötődő eszközök külföldi eszközöknek minősülnek, és e definíció alá tartoznak.

(9) Külföldi vállalkozások : a Bank külföldi banki és nem banki leányvállalatai és fiókjai.

(10) Külföldi leányvállalatok : a Bank minden Görögországon kívüli banki és nem banki leányvállalata.

(11) Görög banki tevékenységek : a Bank görögországi banki tevékenységei, függetlenül attól, hogy az eszközök hol vannak nyilvántartva.

(12) Görög nem banki tevékenységek : a Bank görögországi nem banki tevékenységei, függetlenül attól, hogy az eszközök hol vannak nyilvántartva.

(13) Görög leányvállalatok : a Bank minden görögországi banki és nem banki leányvállalata.

(14) Ellenőrző megbízott : egy vagy több, a Banktól független, a Bizottság által jóváhagyott és a Bank által kinevezett természetes vagy jog személy; az ellenőrző megbízott kötelessége nyomon követni, hogy a Bank megfelel-e a kötelezettségvállalásoknak.

(15) Vásárló : egy vagy több természetes vagy jogi személy, aki/amely egészben vagy részben megvásárolja az elidegenítendő vállalkozást.

(16) Eladás : a Bank részvénytulajdona 100 %-ának értékesítése, hacsak az adott kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik.

A kötelezettségvállalások alkalmazásában e kifejezések egyes száma magában foglalja a többes számot (és fordítva), hacsak a kötelezettségvállalások másként nem rendelkeznek.

II. FEJEZET SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(1) Fiókok száma Görögországban: 2017. december 31-én a görögországi fiókok száma legfeljebb [...] lehet.

(2) Alkalmazottak száma Görögországban: 2017. december 31-én a teljes munkaidős egyenérték (FTE) szerint az alkalmazottak száma Görögországban (görög banki és nem banki tevékenységek) legfeljebb [...] lehet.

(3) Görögországi összköltség: A költségek összege Görögországban (görög banki és nem banki tevékenységek) legfeljebb [...] millió EUR lehet 2017. december 31-én (2).

(4) Betétek költsége Görögországban: Annak érdekében, hogy helyreállítsa tartalékolás előtti jövedelmezőségét a görög piacon, a Banknak csökkentenie kell a finanszírozási költségeket a Görögországban gyűjtött betétek költségeinek csökkentése révén (ideértve a takarékbetéteket, látra szóló és lekötött betéteket, valamint az ügyfeleknek kínált más hasonló termékeket és a Bank által viselt költségeket) [...].

(5) Nettó hitel/betét mutató Görögországban: A görögországi banki tevékenységekre vonatkozóan a nettó hitel/betét mutató legfeljebb 115 % lehet 2017. december 31-én. [...]

(6) Törökországi műveletek támogatása: 2018. június 30-ig a Bank nem nyújt további [...]-t.

A Bank semmilyen hitelátruházással vagy egyéb eszközöknek a Bank más szervezetére való átruházásával nem fogja közvetetten támogatni a Finansbankot.

(7) Külföldi vállalkozások [...] [...] és a Finansbank [...] eladása 2018. június 30-ig: Nemzetközi tevékenységeinek csökkentése érdekében a Bank köteles 2018. június 30-ig eladni (aláírás) külföldi leányvállalatait [...]-ban/-ben és [...]-ban/-ben működő fiókját.

(7.1) [...]

(7.2) [...]

(7.3) [...]

(8) [...] eladása: [...]

(9) Értékpapír-eladás: A következőkben meghatározott, tőzsdén jegyzett értékpapírok portfólióját [...]-ra/-re kell elidegeníteni, míg a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok állományát [...]-ra/-re: ezek a portfóliók tartalmaznak minden [...] millió EUR-nál nagyobb részvénybefektetést, valamint az alárendelt kötvényekbe és hibrid kötvényekbe történő minden befektetést, kivéve a(z) [...]-t.

(10) A magántőke-leányvállalat értékesítése: A Bank köteles elidegeníteni az NBG magántőkealapokat [...]-ig. [...]

(11) E kötelezettségvállalások alapján bármely eladásra vonatkozóan a Görög Köztársaság az alábbi kötelezettségeket vállalja:

a) a vásárló független a Banktól és ahhoz nem kötődik;

b) az elidegenítendő vállalkozás megszerzése céljából a vásárlót a Bank sem közvetlenül, sem közvetve nem finanszírozza (3);

c) az eladás lezárását követő ötéves időszakban a Bank nem szerez közvetlen vagy közvetett befolyást az elidegenítendő vállalkozás egésze vagy egy része felett a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül.

(12) Befektetési politika: 2017. június 30-ig a Bank nem vásárol befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat. E kötelezettségvállalás nem vonatkozik a következő értékpapírokra (a mentesített értékpapírok):

i. [...]

ii. [...]

iii. [...]

iv. [...]

v. [...]

(13) Maximált jövedelmek: [...]-ig a Bank egyetlen alkalmazottnak vagy vezetőnek sem fizet [...]-nál/-nél magasabb teljes éves javadalmazást (bér, nyugdíjjárulék, jutalom). A HFSF-től kapott tőkeinjekció esetén a javadalmazás maximális összegét a bankokról szóló 2013. augusztus 1-jei uniós közlemény szerint átértékelik. [...]

III. FEJEZET VÁLLALATIRÁNYÍTÁSRA ÉS ÜZLETI MŰVELETEKRE VONATKOZÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK - HOSSZABBÍTÁS ÉS MÓDOSÍTÁSOK

(1) A Bank 2018. június 30-ig folytatja a vállalatirányításra és üzleti műveletekre vonatkozó kötelezettségek teljesítését a Görög Köztársaság által 2012. november 20-án beterjesztett dokumentum és a kötelezettségvállalások III. fejezetében található későbbi módosítások szerint. [...]

(2) Abban az esetben, ha egy kötelezettségvállalás nem érvényes a Bank szintjén, a Bank nem használhatja fel az adott kötelezettségvállalás által le nem fedett leányvállalatokat vagy tevékenységeket a kötelezettségvállalás kijátszására.

A. szakasz: Hatékony és megfelelő belső szervezet létrehozása

(3) A Bank (külföldi leányvállalatait ide nem értve) a felelősségek egyértelmű megosztása és az átláthatóság biztosítása érdekében mindenkor betartja a vállalatirányításról szóló 3016/2002. sz. törvény és a részvénytársaságokról szóló 2190/1920. sz. törvény összes rendelkezését és különösen az olyan vállalati testületek funkcióival kapcsolatos rendelkezéseket, mint a részvényesek közgyűlése és az igazgatótanács. A részvényesek közgyűlésének hatásköre a társasági jognak megfelelően a közgyűlés feladataira korlátozódik, különösen a tájékoztatással kapcsolatos jogokat illetően. A vezetés helytelen befolyásolását lehetővé tevő kiterjedtebb hatáskört hatályon kívül kell helyezni. A napi működés irányításának felelőssége egyértelműen a Bank ügyvezető igazgatóié.

(4) A Bank (külföldi leányvállalatait ide nem értve) mindenkor megfelel a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap (a "HFSF") kapcsolati keretrendszerének.

(5) A Bank betartja a hatályos 2577/2006.3.9. sz. elnöki határozatot, hogy egyedi és csoportalapon hatékony szervezeti struktúrát és megfelelő belső ellenőrzési rendszert tartson fenn, ideértve a három kulcsfontosságú pillért, nevezetesen a belső ellenőrzést, a kockázatkezelési és megfelelőségi feladatkört, valamint a legjobb nemzetközi vállalatirányítási gyakorlatokat.

(6) A Banknak hatékony szervezeti struktúrával kell bírnia, hogy biztosítsa a belső ellenőrzési és a kockázatkezelési osztály üzleti hálózatoktól való teljes függetlenségét, valamint az igazgatótanácsnak való közvetlen alárendeltségét. Az igazgatótanácson belül létrehozott könyvvizsgálói bizottság és kockázati bizottság értékeli az említett osztályok által felvetett összes ügyet. Megfelelő belső ellenőrzési szabályzat és kockázatkezelési szabályzat határozza meg ezen osztályok szerepeit, felelősségi körét és erőforrásait. Ezek a szabályzatok megfelelnek a nemzetközi normáknak, és biztosítják az említett osztályok teljes függetlenségét. A hitelek odaítélését, árazását és szerkezetátalakítását illetően a hitelpolitika biztosít iránymutatást és ad utasításokat.

(7) A Bank köteles az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani a rendes részvények legalább 1 %-os tulajdonával rendelkező részvényesek listáját.

B. szakasz: Üzleti gyakorlatok és kockázatfigyelés

Általános elvek

(8) A hitelpolitika meghatározza, hogy minden ügyféllel méltányosan kell bánni, megkülönböztetéstől mentes eljárások alkalmazásával, kivéve a hitelkockázatra és a fizetőképességre vonatkozókat. A hitelpolitika határozza meg azokat a küszöbértékeket, amelyek felett a hitelek odaítélését a vezetés magasabb szintjein kell jóváhagyni. Hasonló küszöbértékeket kell meghatározni a hitelek szerkezetének átalakítását, valamint a követelések és jogviták kezelését illetően. A hitelpolitika kiválasztott központokba centralizálja a döntéshozatali folyamatot nemzeti szinten, és egyértelmű biztosítékokról gondoskodik utasításainak következetes végrehajtása érdekében az összes görögországi banki tevékenységen belül.

(9) Minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank teljes mértékben beépíti hitelpolitikai szabályait a hitelezési és hitelrefinanszírozási munkamenetbe és folyósítási rendszerekbe.

Különös rendelkezések

(10) Ezzel kifejezetten ellentétes jelzés hiányában a kötelezettségvállalások III. fejezetének (8)-(18) bekezdéseiben felsorolt különös rendelkezések a görögországi banki tevékenységekre vonatkoznak.

(11) A hitelpolitika megköveteli, hogy a hitelek és jelzálogok árazása szigorú iránymutatásoknak feleljen meg. Ezen iránymutatásokba tartozik a hitelpolitika hitellejárattól, az ügyfél hitelkockázatának értékelésétől, a lekötött biztosítékok várható behajthatóságától (ideértve egy esetleges felszámolás időkeretét), a Bankkal való általános kapcsolattól (pl. betétek szintje és stabilitása, díjstruktúra és más keresztező eladási tevékenységek) és a Bank finanszírozási költségétől függő standard kamatsávtáblái (tartományai) szigorú betartásának kötelezettsége. Meghatározott hiteleszközosztályok készülnek (pl. kereskedelmi hitel, jelzálog, fedezettel biztosított/fedezetlen stb.), és árazási keretüket egy megfelelő hitelpolitikai táblázatba foglalják, amelyet a hitelbizottság rendszeresen frissít. Bármely kivételt a hitelbizottságnak kell rendben jóváhagynia, vagy alacsonyabb hivatali szinten, ha ezt a hitelpolitika lehetővé teszi. Az egyedi tranzakciókra, például konzorciális hitelekre vagy projektfinanszírozásra ugyanezen elvek érvényesek, kellő figyelemmel a tényre, hogy esetleg nem illenek a szabványosított hitelpolitikai táblázatokba. Ezen árazási politika megsértéseit jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak.

(12) A kockázatkezelési osztály felel a hitelkockázat felméréséért és a biztosíték értékeléséért. A hitelminőség értékelésekor a kockázatkezelési osztály függetlenül jár el, és írásbeli véleményt ad ki annak biztosítása érdekében, hogy az értékelésben alkalmazott kritériumokat az idők folyamán következetesen alkalmazzák az ügyfelek körében és a Bank hitelpolitikáját illetően.

(13) Ami az egyéneknek és jogi személyeknek nyújtott hiteleket illeti, a legjobb nemzetközi banki gyakorlatok alapján minden görögországi banki tevékenységre vonatkozóan a Bank szigorú egyéni és aggregált limiteket alkalmaz, amelyek szabályozzák az egy hitelkockázatnak adható maximális hitelösszeget (ha a görög és az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi). E limiteknél figyelembe kell venni a hitel lejáratát és bármely kapott fedezet/biztosíték minőségét, és a limitet alapvető fontosságú viszonyítási értékhez (például a tőkéhez) képest kell meghatározni.

(14) Tiltani kell az olyan hitelnyújtást (4), amely lehetővé teszi a hitelfelvevők számára, hogy a Bank és más bankok (5) részvényeiből vagy hibrid instrumentumaiból vásároljanak, függetlenül attól, hogy kik ezek a hitelfelvevők (6). E rendelkezés a Bank szintjén érvényes és e szinten kell nyomon követni.

(15) Nem kapcsolt hitelfelvevők általi, [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...] %-át] meghaladó minden hitelkérelmet vagy bármely hitelt, amely az egy csoportnak (egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevők csoportja) való kitettséget [a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek [...] %-a] felett tart, jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki [...] munkanappal elhalaszthatja a hitelkeret vagy a kölcsön engedélyezését, ha úgy tűnik, hogy a feltételek meghatározása nem önállóan történt, vagy az ellenőrző megbízott nem kapott elegendő információt. Szükséghelyzetekben ez az időszak [...] munkanapra csökkenthető, amennyiben az ellenőrző megbízottat elegendő információval látták el. Ez az időszak lehetővé teszi az ellenőrző megbízott számára, hogy jelentse az ügyet a Bizottságnak és a HFSF-nek, mielőtt a Bank bármilyen végleges döntést hoz.

(16) A hitelpolitika egyértelmű utasításokat ad a hitelek szerkezetének átalakítására vonatkozóan. Egyértelműen meghatározza, milyen hitelek jöhetnek szóba és milyen körülmények között, továbbá jelzi a szóba jöhető ügyfeleknek ajánlható feltételeket és kikötéseket. A Bank valamennyi görögországi banki tevékenység esetében biztosítja, hogy minden szerkezetátalakítás célja a Bank jövőbeli megtérüléseinek elősegítése legyen, védve így a Bank érdekét. A szerkezetátalakítási politika semmi esetre sem veszélyeztetheti a Bank jövőbeli jövedelmezőségét. E célból a Bank kockázatkezelési osztálya felel helyénvaló szerkezetátalakítási eredményességi jelentési mechanizmusok kidolgozásáért és alkalmazásáért, belső és/vagy külső legjobb gyakorlatok mélyreható elemzéseinek elvégzéséért, a megállapításai legalább negyedévenkénti, a hitelbizottságnak és az igazgatósági kockázati bizottságnak történő jelentéséért, a vonatkozó eljárások és politikák gyakorlati javításaira történő javaslattételért, továbbá ezek végrehajtásának felügyeletéért és jelentéséért a hitelbizottságnak és az igazgatósági kockázati bizottságnak.

(17) A Bank valamennyi görögországi banki tevékenység esetében olyan követelési és jogvita-politikát léptet életbe, amelynek célja a megtérülés maximalizálása és bármilyen megkülönböztetés vagy preferenciális elbánás megelőzése a jogviták kezelésében. A Bank gondoskodik minden szükség intézkedés megtételéről a Bank javára történő minden beszedés maximalizálása és pénzügyi helyzetének hosszú távú védelme érdekében. E politika végrehajtásának bármely megsértését jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak.

(18) A Bank jól kidolgozott figyelmeztető és jelentési rendszer révén nyomon követi a hitelkockázatot, ami lehetővé teszi a kockázatkezelési osztály számára, hogy i. azonosítsa a hitelek értékvesztése és a nemteljesítési események korai jeleit; ii. felmérje a hitelportfólió behajthatóságát (ideértve, de nem kizárólag az olyan alternatív visszafizetési forrásokat, mint az adóstársak és kezesek, valamint a lekötött vagy rendelkezésre álló, de le nem kötött biztosítékokat); iii. értékelje a Bank teljes kitettségét az egyedi ügyfelek vagy a portfólió alapján; továbbá iv. szükség szerint korrekciós és javító intézkedéseket javasoljon az igazgatótanácsnak. Az ellenőrző megbízott részére hozzáférést kell biztosítani ezen információkhoz.

A kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó rendelkezések

(19) A kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó minden rendelkezés a Bank szintjén érvényes.

(20) A hitelpolitikán belül egy meghatározott részt kell szentelni a kapcsolt hitelfelvevőkkel való kapcsolatokra vonatkozó szabályoknak. A kapcsolt hitelfelvevők közé tartoznak az alkalmazottak, részvényesek, igazgatók, menedzserek, valamint azok házastársai, gyermekei és testvérei, továbbá a kulcsfontosságú alkalmazottak (vagyis a hitelpolitikára vonatkozó döntéshozatali folyamatban részt vevő alkalmazottak), részvényesek, igazgatók vagy menedzserek, vagy házastársaik, gyermekeik és testvéreik által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött bármely jogi személy. Tágabb értelemben bármely állami intézmény vagy állam által ellenőrzött szervezet, bármely állami vállalat vagy állami szerv kapcsolt hitelfelvevőnek minősül. A politikai pártokat szintén kapcsolt hitelfelvevőként kell kezelni a hitelpolitikában. Külön figyelmet kell szentelni a jelenlegi vagy korábbi alkalmazottaknak, igazgatóknak, részvényeseknek, menedzsereknek és rokonaiknak nyújtott hitelek átstrukturálására és leírására vonatkozó döntésekre, valamint a zálogjogok megfelelőségével, értékelésével és nyilvántartásával, továbbá a hitelbiztosítékok végrehajtásával kapcsolatban folytatott politikákra. A kapcsolt hitelfelvevők definíciójának további meghatározása egy külön dokumentumban történt.

(21) A kockázatkezelési osztály felel minden, egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevői csoport feltérképezéséért a hitelkockázati koncentráció megfelelő nyomon követésének céljával.

(22) Ami az egyéneknek és jogi személyeknek nyújtott hiteleket illeti, a legjobb nemzetközi banki gyakorlatok alapján a Bank szigorú egyéni és aggregált limiteket alkalmaz, amelyek szabályozzák a kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó, egy hitelkockázatnak adható maximális hitelösszeget (ha a görög és az uniós jog egyáltalán lehetővé teszi).

(23) A Bank külön nyomon követi a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét, ideértve az állami szektor szervezeteit és politikai pártokat. A kapcsolt hitelfelvevőknek történő új hitelezés (7) (az Y-1 állomány éves %-a (8)) nem haladhatja meg a görögországi teljes hitelportfólió új hitelezését (az Y-1 állomány éves %-a). A kötelezettségvállalásnak a kapcsolt hitelfelvevők minden egyes típusára (alkalmazottak, részvényesek, menedzserek, állami szervezetek, politikai pártok) vonatkozóan külön meg kell felelni. Azért, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak a görög gazdaságban, a kapcsolt hitelfelvevők hitelminősítése, valamint a nekik ajánlott árazási feltételek és lehetséges szerkezetátalakítás nem lehet előnyösebb a hasonló, de nem kapcsolt hitelfelvevőknek kínált feltételeknél. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a meglévő általános rendszerekre, ahol az alkalmazottak a nekik kínált támogatott hitelek kedvezményezettjei. A Bank havonta jelent e kitettség alakulásáról, az új hitelek összegéről és [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...] %-át] meghaladó, a hitelbizottsághoz intézendő legutóbbi kérelmekről.

(24) Az alkalmazottakra/vezetőkre/részvényesekre vonatkozó hitelfeltételek nem lehetnek kevésbé szigorúak, mint a más, nem kapcsolt hitelfelvevőkre vonatkozó kritériumok. Ha az egyetlen alkalmazottnak/vezetőnek/részvényesnek való teljes hitelkitettség fedezett hitelek esetében meghaladja a [[...]] fix fizetésével egyenlő összeget és fedezetlen hitelek esetében a [[...]] fix fizetésével egyenlő összeget, a kitettséget haladéktalanul jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki beavatkozhat, és elhalaszthatja a hitelnyújtást a kötelezettségvállalások III. fejezetének (25) bekezdésében leírt eljárás értelmében.

(25) Kapcsolt hitelfelvevők általi, [a Bank kockázattal súlyozott eszközei [...] %-át] meghaladó minden hitelkérelmet vagy bármely hitelt, amely az egy csoportnak (egyetlen hitelkockázatot képviselő kapcsolt hitelfelvevők csoportja) való kitettséget [a Bank kockázattal súlyozott eszközeinek [...] %-a] felett tart, jelenteni kell az ellenőrző megbízottnak, aki [...] munkanappal elhalaszthatja a hitelkeret vagy a kölcsön engedélyezését, ha úgy tűnik, hogy a feltételek meghatározása nem önállóan történt, vagy az ellenőrző megbízott nem kapott elegendő információt. Szükséghelyzetekben ez az időszak [...] munkanapra csökkenthető, amennyiben az ellenőrző megbízottat elegendő információval látták el. Ez az időszak lehetővé teszi az ellenőrző megbízott számára, hogy jelentse az ügyet a Bizottságnak és a HFSF-nek, mielőtt a Bank bármilyen végleges döntést hoz.

(26) A kapcsolt hitelfelvevőkhöz kötődő hitelek szerkezetátalakítására ugyanazok a követelmények érvényesek, mint a nem kapcsoltakéra. Ezenkívül szükség esetén értékelni és javítani kell az értékvesztett eszközökkel foglalkozó meglévő kereteket és politikákat. Ugyanakkor elvárás a kapcsolt hitelfelvevők átstrukturált hiteleinek külön jelentése, legalább hiteleszközosztályonként és kapcsolt hitelfelvevő-típusonként.

C. szakasz: Egyéb korlátozások

(27) Osztalékfizetési, osztalékszelvény-beváltási, visszavásárlási, vételiopció- és visszavételi tilalom : Hacsak a Bizottság valamilyen kivételbe másként bele nem egyezik, a Görög Köztársaság kötelezettséget vállal az alábbiakra:

a) A Bank nem teljesít kamatszelvény-fizetést a hibrid tőkeinstrumentumokra (vagy bármely más instrumentumokra, amelyekre a kamatszelvény-fizetés diszkrecionális) vagy nem fizet osztalékot a szavatolótőke-instrumentumokra és hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírokra, hacsak nincs ezt előíró jogi kötelem. [...] A Bank nem szabadít fel tartalékokat annak érdekében, hogy ilyen helyzetbe hozza magát. Kétség esetén, hogy e kötelezettségvállalás alkalmazásában létezik-e jogi kötelem, a Bank jóváhagyásra beterjeszti a javasolt kamatszelvény- vagy osztalékfizetést a Bizottságnak.

b) A Bank nem vásárolja vissza saját részvényeit, és nem gyakorol vételi opciót az említett szavatolótőke-instrumentumokkal és hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírokkal kapcsolatban.

c) A Bank nem vásárol vissza hibrid tőkeinstrumentumokat.

(28) Felvásárlási tilalom : A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank semmilyen vállalkozásban nem szerez részesedést, legyen az eszköz- vagy részvénytranszfer. Ez a felvásárlási tilalom a gazdasági társasági jogi formában működő vállalkozásokra és bármilyen, üzleti vállalkozást alkotó eszközcsomagra egyaránt vonatkozik (9).

i) A Bizottság előzetes jóváhagyását igénylő kivétel : Az említett tiltás ellenére a Bank a Bizottság jóváhagyásának megszerzését követően és - adott esetben - a HFSF javaslatára felvásárolhat vállalatokat és vállalkozásokat, ha kivételes körülmények között erre van szükség a pénzügyi stabilitás helyreállításához vagy a tényleges verseny biztosításához.

ii) A Bizottság előzetes jóváhagyását nem igénylő kivétel : A Bank akkor szerezhet részesedést vállalkozásokban, ha:

a) a bármely tulajdonszerzésért kifizetett vételár kevesebb, mint a Bank mérlegfőösszegének (10) [[...] %-a] a kötelezettségvállalások (11) hatálybalépésének napján; és

b) a Bank által a kötelezettségvállalások hatálybalépésének napjától a szerkezetátalakítási időszak végéig az ilyen tulajdonszerzésekért fizetett halmozott vételár kevesebb, mint a Bank mérlegfőösszegének [[...] %-a] a kötelezettségvállalások hatálybalépésének napján.

iii) A felvásárlási tilalom alá nem tartozó tevékenységek : A felvásárlási tilalom nem terjed ki azon tulajdonszerzésekre, amelyek a normál banki üzletmenet során valósulnak meg nehéz helyzetben lévő vállalkozásokkal szemben meglévő követelések kezelésekor.

(29) Hirdetési tilalom : A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank tartózkodik az állami támogatásra utaló hirdetéstől és olyan agresszív üzleti stratégiák alkalmazásától, amelyekre a Görög Köztársaság támogatása nélkül nem kerülne sor.

IV. FEJEZET ELLENŐRZŐ MEGBÍZOTT

(1) A Görög Köztársaság kötelezettséget vállal, hogy a Bank módosítja és a szerkezetátalakítási időszak végéig kiterjeszti a Bizottság által jóváhagyott és a Bank által 2013. január 16-én kinevezett ellenőrző megbízott megbízatását. Ezenkívül a Bank kiterjeszti a megbízatás terjedelmét i. a szerkezetátalakítási terv és ii. az e jegyzékben meghatározott minden kötelezettségvállalás nyomon követésére.

(2) A kötelezettségvállalások hatálybalépése után négy héttel a Görög Köztársaság benyújtja a Bizottságnak a módosított megbízatás összes feltételét, amelyek magukban foglalnak minden ahhoz szükséges rendelkezést, amelyek képessé teszik az ellenőrző megbízottat a szóban forgó kötelezettségek szerinti feladatainak elvégzésére.

(3) Az ellenőrző megbízottra vonatkozó további rendelkezések egy külön dokumentumban kerültek meghatározásra.

Főtitkár

Christina PAPAKONSTANTINOU

(1) A Tanács 1999. március 22-i 659/1999/EK rendelete az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 83., 1999.3.27., 1. o.).

(2) Ez az összeg nem tartalmazza a TEKE/Skelos Exygiansis (bankszanálási rendszer) semmilyen költségét.

(3) Ez nem vonatkozik az ingatlaneladásra, amely esetben a Bank finanszírozást nyújthat a vásárlónak, amennyiben ez az új hitelezés összhangban van a körültekintő hitelezési gyakorlattal. A nem görög eszközök tőkeáttételének csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalásnak való megfelelés ellenőrzése céljából minden, a nem görög eszközök definíciója alá tartozó új hitelezés figyelembevételre kerül.

(4) Az említett kötelezettségvállalás alkalmazásában a "hitelek" fogalma largo sensu értelmezendő, mint bármilyen féle finanszírozás, pl. hiteleszköz, garancia stb.

(5) A tisztázás érdekében: "más bankok": bármely bank, pénzügyi intézmény a világon.

(6) A tisztázás érdekében: az említett kötelezettségvállalás minden hitelfelvevőre vonatkozik, beleértve a Bank egyedi ügyfélkiszolgálását is.

(7) A tisztázás érdekében: az új hitelezés tartalmazza a hitelek megújítását és meglévő hitelek átstrukturálását is.

(8) A tisztázás érdekében: "az Y-1 állomány éves %-a": az előző év végi állomány százalékában kifejezett új hitelek. A kockázattal súlyozott eszközök összege az év végi összeg.

(9) A tisztázás érdekében: az adott kötelezettségvállalás alkalmazásában a Bank magántőke-/kockázatitőke-vállalkozása nem tartozik a kötelezettségvállalás terjedelmébe. Ezzel kapcsolatban a Banknak hivatalos kéréssel kell fordulnia a Bizottsághoz, és a kérésnek tartalmaznia kell e gazdálkodó egység üzleti tervét.

(10) A tisztázás érdekében: az adott kötelezettségvállalás alkalmazásában a mérlegfőösszeg egyenlő a Bank összes eszközével.

(11) A tisztázás érdekében: abban az esetben, ha a kötelezettségvállalások 0 (28) bekezdésének i). pontja szerint megszerzik a Bizottság jóváhagyását a felvásárlási tilalom megszüntetéséhez, a Bank kötelezettségvállalások hatálybalépésének napja szerinti mérlegét úgy számítják ki, hogy az tartalmazza a megszerzett gazdálkodó egységek eszközeit vagy a megszerzett eszközöket a felvásárlás napján.

I. függelék

MAKROGAZDASÁGI ELŐREJELZÉSEK A GÖRÖGORSZÁGI BELFÖLDI MŰKÖDÉSRE