A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27517/2014/48. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 141. §, 164. §, 215. §, 221. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 39. §, 42. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2. §, 3. §, 5. §, 29. §, 50. §, 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 1. §, 2. §, 8. §, 9. §, 62. §, 63. §, 64. §, 84. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Minya Krisztián

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27517/2014/48.*, Kúria Kfv.37781/2016/9.

***********

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.27.517/2014/48.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. ...Ügyvédi Iroda - ügyintéző ügyvéd: dr. ... (fél címe) által képviselt .... (felperes címe) felperesnek, dr. ... jogi ea. által képviselt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (...) alperes ellen, közigazgatási határozat ( hiv.szám.: ...) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, nyilvánosan megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,-Ft (Harmincezer forint) perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a Magyar Államnak -külön felhívásra- fizessen meg 30.000,-Ft (Harmincezer forint) eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság a közigazgatási és a peres iratok alapján a következőket állapította meg: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013. június 4. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartott a .... hrsz.-ú, a felperes tulajdonában lévő ingatlanon, annak ellenőrzése és megállapítása érdekében, hogy a felperes az elsőfokú hatóság által .... számon kiadott nem veszélyes hulladékok telephelyen történő begyűjtése, előkezelése és hasznosítására vonatkozó engedély szerint végzi-e a tevékenységét.

Az elsőfokú hatóság a tényállás feltárása során megállapította, hogy a felperes által használt területen építési-bontási hulladék, valamint megközelítőleg 30 000 tonna szalmával kevert mésziszap található. A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 9. § (1) bekezdésében foglaltakra, annak a), b), c) és d) pontjában foglaltakra hivatkoztak. Rögzítették, ha a kötelezett nem nyújtja be az elsőfokú hatósághoz a hulladékstátusz megszűnését igazoló dokumentumokat, úgy az elsőfokú hatóság a telephelyen elhelyezett mésziszapot a Ht. és a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.19.) KöM rendelet alapján hulladék mésziszapnak (...) tekinti, amelynek gyűjtésére, előkezelésére, hasznosítására a felperes engedéllyel nem rendelkezik. Rögzítést nyert, hogy a felhalmozott mésziszapból nagy mennyiségű barna színű folyadék kiszivárgása, illetve a mésziszapban helyenként kékes elszíneződés volt megfigyelhető. A barnás színű folyadék elszivárgása a területen nem volt megakadályozott, a folyadék illetőleg a szivárgásnak a nyomai az ellenőrzés időpontjában a lejtési viszonyoktól függően a teljes területen fellelhető volt. Az ellenőrzés időpontjában a telephelyre építési-bontási hulladék beszállítása történt. Nyilatkozattételre jogosult személy a helyszínen nem tartózkodott. Levegőtisztaság-védelmi szempontból rögzítésre került, hogy a telephelyre beszállított mésziszap nedves állapotban került beszállításra. A deponálás során a felső 1-2 cm-es réteg megszilárdul, az alsóbb rétegek továbbra is nedvesek maradnak. Kiporzást a Felügyelőség munkatársai nem tapasztaltak. Megállapították, hogy ... Kft. ... számú környezetvédelmi működési engedéllyel rendelkezik, mely alapján végeznie kell (kellene) a terület rekultivációját. A rekultivációt már be kellett volna fejezni a területen és az utógondozás folyhatna, ennek ellenére a területen nincs lezárva a rekultiváció. Rögzítést nyert, hogy a helyszínen az ellenőrzés időpontjában munkavégzés nem volt tapasztalható, a meredek partfalakban üregek voltak megtalálhatóak. Több helyen előfordult partifecske.

A fentiekre tekintettel az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a felperes ... számú engedélyében foglaltaktól eltérő módon végez/végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, valamint olyan hulladékot is átvett, melynek kezelésére nem volt jogosult. Erre tekintettel a Ket. 29. § (2) bekezdés a) pontja alapján 2013. augusztus 12-én hivatalból indított eljárást.

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (elsőfokú hatóság) ... iktatószámon meghozott, 2013. augusztus 14-én kelt határozatában a felperes ... hrsz. alatti ingatlanon engedélytől eltérő módon végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének folytatását azonnali hatállyal megtiltotta. Kötelezte a felperest a tárgyi ingatlanon található mésziszap hulladék (...) további kezelés - hasznosítás vagy ártalmatlanítás - céljából érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadásra. Az ezt igazoló dokumentumok bemutatására az elsőfokú hatóság határidőként 2013. október 30-át írta elő. Az elsőfokú határozat tartalmazta a tényállásban foglaltakat, a Ht. 9. §-ában foglaltakra, a Ht. 84. § -ban, annak (1) bekezdés a), b), c) pontjában foglaltakra, a Ht. 84. § (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Rögzítette, a felperes tevékenységével a Ht. 62. § (1) bekezdésében foglaltakat sértette meg. Az engedélytől eltérő módon végzett hulladékgazdálkodási tevékenység megtiltására sor került, és a Ht. 84. § (1) bekezdésben foglaltak alapján kötelezték a hulladékengedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadására.

A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. A fellebbezésre eljárt OKTF (alperes) ...-as iktatószámú, 2014. január 6-án kelt határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes határozatában hivatkozott a tényállásban foglaltakra, a felperes fellebbezésében foglaltakra, rögzítve, hogy a fellebbezésben foglaltak szerint a területen található mészalapú anyagot nem hulladékként veszi át a felperes, hanem rekultivációs alapanyagként vásárolja meg a ... Kft.-től 500,-Ft+Áfa egységáron. A felperes fellebbezésében előadta, hogy szalmával való keverést az ellenőrzéssel érintett területen nem végeznek. A felperes fellebbezésében rögzítette, hogy az anyagot az eladó gazdasági értékkel rendelkező, hasznos alapanyagként felhasználható mésziszap melléktermékként adta el, így a fellebbező nem hulladékot, hanem rekultivációs alapanyagot vásárolt. A felperes rögzítette, hogy a hulladékokról szóló 2006/12/EK és a 2008/98/EK irányelvek értelmezése alapján elfogadott az az álláspont, miszerint a termelési, illetve a kitermelési folyamatok maradványanyaga maradéknak, mellékterméknek minősíthető. Álláspontja szerint a Felügyelőség által mésziszapnak nevezett anyagról a Ht. 8. § értelmében az állapítható meg, hogy az melléktermék, mivel az a) - e) pontokban részletezett feltételek együttesen teljesülnek. - A további felhasználása a terület rekultivációja során biztosított. - Előállítását követően közvetlenül felhasználható. - A mészkő a kitermelési folyamat szerves részeként keletkezik. A környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti.- További használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásoknak. Az alperes eljárása során határozatában rögzítette a tényállásban foglaltakat. Rögzítette, hogy a területen építési-bontási hulladék, valamint megközelítőleg 30 000 tonna szalmával kevert mésziszap található. Hivatkozott a Ht. 9. §-ában foglaltakra, annak a), b), c), d) pontjában foglaltakra. Rögzítette, hogy a felperes fellebbezésében nem nyújtott be a Felügyelőségre a hulladékstátusz megszűnését igazoló dokumentumokat, így a telephelyen elhelyezett mésziszap a Ht., valamint a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján hulladék mésziszapnak (...) tekintendő, melynek gyűjtésére, előkezelésére, hasznosítására a felperes engedéllyel nem rendelkezik. Az alperes utalt a Ht. 62. § (1) bekezdésére, 84. § (1) bekezdésében foglaltakra. Megállapította, hogy a fellebbező felperes pátyi telephelyén található, mésziszapként azonosított mészalapú anyag a ...i székhelyű ... Kft.-től került megvásárlásra. E körben utalt a Ht. 64. § (1) bekezdésében foglaltakra, mely szerint: "Ha hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő, vagy tevékenysége során ilyen melléktermék képződik, a melléktermék 8. § szerinti feltételeknek való megfeleléséről, a melléktermék képződését, előállítását követő 30 napon belül tájékoztatja a környezetvédelmi hatóságot." Az alperes e körben rögzítette, hogy a ... Kft.-nek tevékenysége során, ha melléktermék képződött, és azt melléktermékként forgalmazza, úgy tájékoztatási kötelezettsége keletkezett volna a környezetvédelmi hatóság felé. Rögzítette, hogy a felperes ...i telephelyén a mésziszaphulladék szalmával, vagy zöld hulladékkal történő bekeverése előkezelésnek minősül. Határozatában a Ht. 62. § (1) bekezdésében, 84. § (2) bekezdése a), b),c) pontjában (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozott.