A Pécsi Törvényszék P.20483/2004/60. számú határozata kártérítés (NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. Bíró: Velényiné dr. Köcse Judit

A Baranya megyei Bíróság

9.P.20.483/2004/60.szám

A M a g y a r K ö z t á r s a s á g n e v é b e n !

A Baranya Megyei Bíróság a dr. Bakó Csaba ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. r. és II.rendű felpres neve (címe) II. r. felpereseknek - a dr. Polecsák Mária ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében dr. Hadnagy Emese ügyvéd által képviselt beavatkozó neve (címe) beavatkozott - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi az I. és II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek egyenként 120.000,- (százhúszezer) perköltséget, a beavatkozó részére pedig a fenti határidőn belül egyenként 60.000,- (hatvanezer) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Pécsi Ítélőtáblához, amelyet a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül írásban, három egyező példányban a Baranya Megyei Bíróságnál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s :

A bíróság a perben az alábbi tényállást állapította meg:

Az I. r. felperes házastársa, a II. r. alperes édesanyja (név) 43 éves korában 2003. február 17. napján hunyt el a (helységnév) Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztályán.

A felperesi hozzátartozó 2003. február 14. napján a jobb térdének fájdalmas duzzanata miatt kereste fel az alperes Baleseti Sebészeti és Kézsebészeti Klinikájának ambulanciáját. Itt (név) ügyeletes orvos a beteg térdén punkciót végzett, melynek során a térdízületből 80 ml ízületi folyadékot szívott le, melyet tekintettel arra, hogy makroszkóposan tisztának ítélt meg, nem küldött el további mikrobiológiai vizsgálatra. A beavatkozás során 3.számú tanú végezte a szakasszisztensi teendőket, de jelen volt 2.számú tanú asszisztens is. Az alperes által folytatott gyakorlat az, hogy amennyiben a térdízületből nyert ízületi folyadék tiszta, azaz synoviának tekinthető, bakteriológiai vizsgálatát nem rendelik el.

Az alperes által folytatott gyakorlat szerint a térdpunkció előtt a betegektől írásbeli beleegyező nyilatkozatot nem kérnek, így ez a perbeli esetben is elmaradt.

A beteg visszarendelésre 2003. február 14. napján ismételten megjelent az alperes klinikáján. Térde továbbra is duzzadt, fájdalmas, erősen nyomásérzékeny volt, panaszai nem szűntek. Az ügyeletes orvos gipszet helyezett fel a jobb alsó végtagra és Tramadol szedését írta elő.

A beteg - mivel panaszai továbbra sem szűntek - 2003. február 17-én, hétfőn ismételten jelentkezett az alperesi klinikán. Ekkor már rossz általános állapotban volt. Az alsó végtagjáról a gipszet eltávolították, majd megállapították, hogy a jobb alsó végtag duzzadt, feszes, livid és fájdalmas, térdízületben folyadék ballotálható, a térd duzzadt. A mélyvénás trombózisra utaló Hohmann jel pozitív volt. 1.számú tanú ambuláns baleseti sebész laboratóriumi és alsó végtagi ultrahangvizsgálatot rendelt el. Az elvégzett vérvizsgálat adatai gyulladásra nem utaltak, az ultrahangvizsgálat azonban igazolta, hogy fennáll a mélyvénás trombózis állapota, ezért a gipszet már nem helyezték vissza. Az orvos a beteget érsebészeti szakvizsgálatra utalta a (helységnév) Kórház Érsebészeti Szakrendelésére. A kórházba a beteget a hozzátartozói szállították át.

Az alperes orvosai által kiállított dokumentáció pontatlan és hiányos, nem tartalmazza a beteg végtag külleírását, összehasonlító vizsgálatot sem rögzít és az ízületi funkcióra csak részben tér ki.

A felperesi hozzátartozó súlyos állapotban érkezett a (helységnév) Kórházba: szapora szívműködés, nehézlégzés jellemezte állapotát.

A (helységnév) Kórház Érsebészeti Szakrendelésén Doppler ultrahang vizsgálatot és mellkasröntgent végeztek el, amelyek eredményeként a jobb alsó végtag mélyvénáinak kiterjedt trombózisát és az elzáródás következtében kialakult súlyos visszeres keringési zavarát véleményezték. A megyei kórház kérésére a klinikán elvégzett izotópos tüdővizsgálat a tüdőállomány 5-10%-ára lokalizálódó perfúziós kiesést véleményezett, így a tüdőembólia kialakulásának megelőzésére Cava-filtert ültettek be. (Név)-nét ezt követően a (helységnév) Kórház Központi Aneszteziológiai és Intenzív betegellátó osztályára helyezték, ahol az esti órákban elhunyt.

A betegnél kialakult magas mélyvénás trombózis miatt olyan fokon duzzadt volt már a jobb végtag, hogy a (helységnév) Kórház orvosaiban sem merült fel, hogy a térdízület nagy mennyiségű gennyet tartalmaz. A beteg kezelését célirányosan a mélyvénás trombózis irányába kezdték meg, az izotóplabor vizsgálatot és a Cava-filter felhelyezését követően.

A boncolás során a jobboldali térdízület gennyes, gyulladásos elfajulását, a jobb comb lágyrészeinek - következményesen a hashártya heveny, diffúz gyulladását okozó - lap szerinti gyulladását, a jobb alsó végtag mélyvénás trombózisát, Cava-filter beültetésének megfelelő boncleletet, a szív kisfokú izomelfajulását és ütőereinek tágulatát, a jobboldali térdízületi punkcióra utaló jeleket és az évekkel korábbi jobboldali csípőízületi műtét nyomait találták. A boncolás igazolta továbbá a mélyvénás trombózist, és a jobboldali térdízületi gyulladás tényét, ezen túl a jobboldali combi phlegmone és következményes hashártyalob, valamint szepszis jeleit tapasztalták. A boncolást végző orvos a halál okát szeptikus állapotban és szívelégtelenségben állapította meg.

Az I. r. felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 5.000.000,- nem vagyoni kár megfizetésére, a II. r. felperes kérelme 7.000.000,- nem vagyoni kár megfizetésére irányult.

Arra hivatkoztak, hogy hozzátartozójuk elvesztése az alperes magatartására vezethető vissza, ugyanis amennyiben a punkció során eltávolított folyadék nem synovia volt, akkor azt mikrobiológiai vizsgálatra kellett volna küldeni, amennyiben synovia volt, akkor pedig az alperes a sterilitás szabályait sértette meg, a beavatkozás során juttatva be a halálos kórképet okozó baktériumokat. Hivatkoztak arra is, hogy az alperes a beteg írásbeli hozzájáruló nyilatkozatait nem kérte, így hozzátartozójuk a punkció előtt tájékozott beleegyezését nem adhatta.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A beavatkozó a kereset elutasítását kérte.