BH 2016.10.284 A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti a teljes törvényszéki vagy ítélőtáblai szint, illetve a Kúria kizárását [Alaptörvény I. cikk, XXVIII. cikk, 1952. évi III. tv. (Pp.) 13. § (1) bek., 14. §, 18. § (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24392/2015., Kúria Pkk.24511/2016. (*BH 2016.10.284*)

***********

[1] A felperes személyiségi jogai megsértésére hivatkozással a Fővárosi Törvényszék előtt keresetet indított a Kúria, az ítélőtáblák, a Fővárosi Törvényszék kivételével valamennyi törvényszék, a Fővárosi Törvényszék elnöke és más bírósági vezetők, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, valamint más szervezetek és személyek ellen.

[2] A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője az iratokat az eljáró bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblához, mivel a felperes keresetlevelében XXXVII. rendű alperesként a Fővárosi Törvényszék elnökét jelölte meg. A Fővárosi Ítélőtábla, mint az ügy II. rendű alperese az iratokat a Kúriához terjesztette tovább.

[3] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt a fél, továbbá az a bíróság sem, melynek vezetője a 13. § (1) bekezdés a) pontja alapján ki van zárva (14. §). E rendelkezés értelmében valamennyi törvényszékkel, ítélőtáblával és a Kúriá­val szemben is kizárási ok áll fenn.

[4] Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése a bírósághoz fordulás jogát alanyi jogként határozza meg. Ennek értelmében ez a jog mindenkit megillet arra, hogy jogait független és pártatlan bíróság előtt érvényesítse, és hogy a bírósági eljárásban a fél pozíciójában szerepelhessen (930/B/1994. AB határozat, ABH 1996., 502., 505.). A Pp. 1. §-a ezzel összhangban a törvény céljaként fogalmazza meg, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásában való pártatlan eldöntését az I. fejezetében meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa.

[5] E rendelkezésekből és a Pp. alapelveiből következően minden peres félnek joga van igénye érvényesítésére a törvényben meghatározott bíróságok előtt. A polgári perekben eljáró bíróságokról a Pp. 10. §-a rendelkezik, meghatározva a 10. § (1) bekezdésében az első fokon, (2) bekezdésében pedig a másodfokon ítélkező bíróságokat. A 10. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

[6] A felperes a Fővárosi Törvényszék kivételével az adott ügyre az ország valamennyi első és másodfokon, illetve felülvizsgálati szinten hatáskörrel rendelkező bíróságával szemben keresetet terjesztett elő és keresetet indított a Fővárosi Törvényszék elnöke ellen is. A Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása során azonban sem a teljes törvényszéki és ítélőtáblai szint, sem pedig a Kúria kizárására nem kerülhet sor, mivel nem maradna olyan más bíróság, amely ebben a hatáskörben eljárhatna (BH 2013.69.). Az államot ugyanis az alapjogok érvényesíthetőségével kapcsolatban az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdés második mondata szerint objektív intézményvédelmi kötelezettség terheli, amelynek alapján az alapjogok érvényesítésének feltételeit, így a bírósághoz fordulás jogának érvényesítését is biztosítania kell. Ez a kötelezettség az államot akkor is terheli, ha a felperes a bíróságok eljárásjogi szempontból szükségtelen együttes perlésével maga korlátozza vagy zárja ki a bírósághoz fordulás jogának gyakorlását.

[7] A kifejtettek értelmében a Kúria a felperes bírósághoz forduláshoz való jogának biztosítása érdekében a Pp. 18. § (2) bekezdése alapján - az Alaptörvény idézett rendelkezéseivel összhangban - az elsőfokú eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket, másodfokú bíróságként pedig a Fővárosi Ítélőtáblát jelölte ki, és erről a felterjesztő törvényszéki kollégiumvezetőt és ítélőtáblai elnököt értesítette.

(Kúria Pkk. V. 24.511/2016.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

KÚRIA