62017CJ0216[1]

A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2018. december 19. Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato - Antitrust és Coopservice Soc. coop. arl kontra Azienda Socio-Sanitaria Territoriale della Vallecamonica - Sebino (ASST) és társai. Előzetes döntéshozatal - 2004/18/EK irányelv - Az 1. cikk (5) bekezdése - A 32. cikk (2) bekezdése - Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése - Keretmegállapodások - A keretmegállapodás más ajánlatkérő szervekre való kiterjesztésére vonatkozó záradék - Az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve - A későbbi közbeszerzési szerződések tárgyát képező mennyiségek meghatározásának hiánya vagy a keretmegállapodást alá nem író ajánlatkérő szervek általános szükségletei alapján történő meghatározás - Tilalom. C-216/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2018. december 19. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - 2004/18/EK irányelv - Az 1. cikk (5) bekezdése - A 32. cikk (2) bekezdése - Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése - Keretmegállapodások - A keretmegállapodás más ajánlatkérő szervekre való kiterjesztésére vonatkozó záradék - Az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elve - A későbbi közbeszerzési szerződések tárgyát képező mennyiségek meghatározásának hiánya vagy a keretmegállapodást alá nem író ajánlatkérő szervek általános szükségletei alapján történő meghatározás - Tilalom"

A C-216/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz 2017. április 24-én érkezett, 2017. március 9-i határozatával terjesztett elő

az Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato - Antitrust,

a Coopservice Soc. coop. arl

és

az Azienda Socio-Sanitaria Territoriale della Valcamonica - Sebino (ASST),

az Azienda Socio-Sanitaria Territoriale del Garda (ASST),

az Azienda Socio-Sanitaria Territoriale della Valcamonica (ASST)

között,

a Markas Srl,

az ATI - Zanetti Arturo & C. Srl e in proprio,

a Regione Lombardia

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: J. Malenovský, tanácselnökként eljárva, M. Safjan és D. Šváby (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez-Bordona,

hivatalvezető: R. Şereş tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. július 12-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Coopservice Soc. coop. arl képviseletében P. S. Pugliano avvocato,

- a Markas Srl képviseletében F. G. Scoca, P. Adami és I. Tranquilli avvocati,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítői: B. Tidore és P. Palmieri avvocati dello Stato,

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek, J. Vláčil és T. Müller, meghatalmazotti minőségben,

- az osztrák kormány képviseletében M. Fruhmann, meghatalmazotti minőségben,

- a finn kormány képviseletében S. Hartikainen, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében G. Gattinara és P. Ondrůšek, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2018. október 3-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2004. L 339., 14. o.) 1. cikke (5) bekezdésének és 32. cikkének, valamint a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítés: HL 2015. L 275., 68. o.) 33. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a kérdést előterjesztő bíróság által egyesített két eljárás keretében terjesztették elő, amelyek közül az elsőben az Autorità Garante della Concorrenza e del mercato (verseny- és piacfelügyeleti hatóság, Olaszország, a továbbiakban: AGCM), a másodikban pedig a Coopservice Soc. coop. arl áll jogvitában az Azienda Socio-Sanitaria Territoriale della Valcamonica - Sebinóval (valcamonicai - sebinói területi szociális-egészségügyi intézmény, Olaszország, a továbbiakban: ASST Valcamonica) az utóbbi arra vonatkozó határozata tárgyában, hogy csatlakozik a 2012. év folyamán az egyrészről az Azienda Socio-Sanitaria Territoriale del Garda (a Garda-tóhoz tartozó területi szociális-egészségügyi intézmény, Olaszország, a továbbiakban: ASST Garda-tó), másrészről pedig az ATI - Zanetti Arturo & C. Srl, azaz a Markas Srl és a Zanetti Arturo & C. Srl által létrehozott időszakos vállalati társulás (a továbbiakban: ATE Markas) között létrejött, a környezet fertőtlenítésére, a hulladékok gyűjtésére és ártalmatlanítására irányuló szolgáltatási szerződéshez.

Jogi háttér

A 2004/18 irányelv

3 A 2004/18 irányelv (11) és (15) preambulumbekezdése kimondja: [...]

"(11) Be kell vezetni a keretmegállapodás közösségi fogalommeghatározását, valamint az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozóan kötött keretmegállapodásokra irányadó különös szabályokat. E szabályok értelmében, amennyiben egy ajánlatkérő szerv ezzel az irányelvvel összhangban keretmegállapodást köt, különösen a közzétételre, illetve az ajánlatok benyújtásának határidőire és feltételeire vonatkozóan, a keretmegállapodás érvényességi idején belül az adott keretmegállapodáson alapuló szerződéseket vagy úgy kötheti meg, hogy a keretmegállapodásban előírt feltételeket alkalmazza, vagy - amennyiben a keretmegállapodás nem rögzítette előre az összes feltételt - úgy, hogy az érintett feltételek tekintetében a keretmegállapodás részes felei között újra megnyitja a versenyt. A verseny újbóli megnyitásának összhangban kell lennie bizonyos olyan szabályokkal, amelyek célja, hogy biztosítsák a szükséges rugalmasságot és az általános elveknek - különösen az egyenlő bánásmód elvének - a tiszteletben tartását. Ugyanezen okból a keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az ajánlatkérő szerv által kellően indokolt eseteket.

(15) A tagállamokban kifejlesztettek bizonyos központosított beszerzési módszereket. Számos ajánlatkérő szervnek az a feladata, hogy beszerzéseket bonyolítson vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössön más ajánlatkérő szervek számára. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés egyszerűsítését. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vett központi beszerző szervek közösségi fogalommeghatározásáról. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket, amelyek alapján - a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvével összhangban - a központi beszerző szerveken keresztül építési beruházásra, árubeszerzésre és/vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kötő ajánlatkérő szervek úgy tekinthetők, mint amelyek megfeleltek ennek az irányelvnek."

4 Az említett irányelv "Fogalommeghatározások" című 1. cikkének (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"»Keretmegállapodás«: egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és - szükség szerint - az előirányzott mennyiségre vonatkozóan."

5 Az említett irányelvnek "A szerződések odaítélésének elvei" című 2. cikke értelmében:

"Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes [helyesen: hátrányos megkülönböztetéstől mentes] bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el."

6 Ugyanezen irányelvnek "A közbeszerzési szerződések, keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek becsült értékének kiszámításához használt módszerek" című 9. cikke előírja: "(1) Egy közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által becsült, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E számítás során figyelembe kell venni a becsült teljes összeget, beleértve az opció bármely formáját és a szerződés esetleges meghosszabbítását. [...] (3) Az építési beruházási projektek és a bizonyos mennyiséget elérő árubeszerzések és/vagy szolgáltatások nem oszthatók fel az ezen irányelv hatálya alá kerülés megakadályozása céljából. [...] (7) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani: A közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámításához használt módszer kiválasztása nem irányulhat az adott szerződésnek ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. [...] (9) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke."

a) vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év - amennyiben az 12 hónapnál hosszabb - folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.

7 A 2004/18 irányelv "[k]eretmegállapodásokra" vonatkozó 32. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: "(1) A tagállamok rendelkezhetnek a keretmegállapodások ajánlatkérő szervek általi megkötésének lehetőségéről. (2) A keretmegállapodás megkötése céljából az ajánlatkérő szerv az ebben az irányelvben említett eljárási szabályokat követi minden szakaszban, egészen a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésig. A keretmegállapodás feleit az 53. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alkalmazása segítségével kell kiválasztani. A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni. Az említett eljárások csak olyan ajánlatkérő szervek és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei. A keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésekor a felek semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben. A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyával - indokolt kivételes eseteket. Az ajánlatkérő szerv nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából. (3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni. E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve. (4) Ha a keretmegállapodás megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor, ez utóbbiak száma legalább három kell legyen, amennyiben megfelelő számú gazdasági szereplő felel meg a kiválasztási szempontoknak és/vagy megfelelő számú elfogadható ajánlat felel meg az odaítélési szempontoknak. A több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélése a következőképpen történhet: [...]"

- a keretmegállapodásban megállapított feltételek alkalmazásával a verseny újbóli megnyitása nélkül, vagy

- amennyiben nem minden feltétel szerepel a keretmegállapodásban, ha a felek új - és ha szükséges, pontosabban megfogalmazott - feltételek mellett, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételek mellett ismét versenyben vannak, az alábbi eljárással összhangban:

8 Ezen irányelv "Hirdetmények" címet viselő 35. cikke a (4) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

"Az az ajánlatkérő szerv, amely közbeszerzési szerződést ítélt oda vagy keretmegállapodást kötött, a szerződés odaítélésétől, illetve a keretmegállapodás megkötésétől számított 48 napon belül hirdetményt küld az odaítélési eljárás eredményéről.

A 32. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a szerződés-odaítélési eljárás eredményéről.

[...]"

9 "A közbeszerzési szerződések [helyesen: közbeszerzési eljárások] hirdetményeiben feltüntetendő adatok" című VIIA. melléklet az alábbiak szerint rendelkezik: "[...] Ajánlati felhívás [...] [...] [...]"

3. [...]

c) adott esetben, annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó;

6. [...]

c) Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések:

- a szolgáltatás kategóriája és megnevezése. Nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). A teljesítendő szolgáltatások mennyisége. Különösen annak feltüntetése, hogy vannak-e kiegészítő megrendelésekre vonatkozó opciók, és, amennyiben ismert, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Az egy adott időtartam folyamán megújítható szerződések esetében fel kell tüntetni, ha ismert, a tervezett szolgáltatásokra irányuló, egymást követő szerződések tervezett ütemezését,

keretmegállapodás esetén fel kell tüntetni a keretmegállapodás tervezett időtartamát, a szolgáltatásoknak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is,

- [...]

18. Keretmegállapodás esetében: a megállapodásban részt vevő gazdasági szereplők létszáma és - adott esetben - létszámának javasolt maximuma, valamint a keretmegállapodás előírt időtartama, adott esetben indoklással arra az esetre vonatkozóan, ha a megállapodás időtartama meghaladja a négy évet.

Az olasz jog

A nemzeti jog

10 A 2006. december 27-i legge n. 296 (296. sz. törvény, a GURI 2006. december 27-i 299. számában közzétett 244. sz. rendes melléklet) 1. cikke (449) bekezdésének utolsó része az alábbiak szerint rendelkezik:

"A Servizio Sanitario Nazionale (nemzeti egészségügyi szolgálat, a továbbiakban: SSN) szervei minden esetben kötelesek arra, hogy beszerzéseiket az illetékes központi beszerző szervekkel kötött megállapodások útján, vagy hatályos tartományi megállapodások hiányában [az olasz közigazgatás] központi beszerző szerve által kötött keretmegállapodások útján bonyolítsák."

11 Az alapeljárás megvalósulása idején hatályos, 2006. április 12-i decreto legislativo n. 163 (163. sz. törvényerejű rendelet, a GURI 2006. május 2-i 107. számának rendes melléklete) többek között a 2004/18 irányelv átültetésére irányult.

12 E rendelet 3. cikkének (13) bekezdésében az alábbi szerepelt:

"»Keretmegállapodás«: egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodás, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és - szükség szerint - az előirányzott mennyiségre vonatkozóan."

13 Az egyetlen gazdasági szereplővel megkötött keretmegállapodás működését az említett rendelet 59. cikke írta le. E rendelkezés (2)-(4) bekezdésében szó szerint átvette a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdése első, második és harmadik albekezdésének, valamint 32. cikke (3) bekezdésének szövegét. Ezzel szemben elmulasztotta átültetni az említett irányelv 32. cikke (2) bekezdésének negyedik és ötödik preambulumbekezdését, amelyek célja egyenként a keretmegállapodás időtartamának - a kellően indokolt kivételes eseteket kivéve -, négy évre történő korlátozása, valamint annak ajánlatkérő szervek részére történő megtiltása, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák a keretmegállapodásokat, vagy olyan módon, hogy az akadályozza, korlátozza vagy torzítsa a versenyt.

14 A decreto-legge 6 luglio 2012 n. 95, convertito con modificazioni dalla legge 7 agosto 2012, n. 135 (a módosított és a 2012. augusztus 7-i 135. törvénnyé (a GURI 2012. augusztus 14-i 189. számának 173. sz. rendes melléklete) alakított, 2012. július 6-i 95. sz. rendelettörvény, a GURI 2012. július 6-i 156. számának 141. sz. rendes melléklete) 1. cikkének (12) bekezdése lehetővé teszi valamely közbeszerzési szerződés rendelkezéseinek a szerződés végrehajtása során történő módosítását az eredeti odaítélési eljárás által meghatározott feltételek javítása céljából.

15 E rendelettörvény 15. cikke (13) bekezdésének b) pontja alapján a törvényben meghatározott feltételekre tekintettel kirívóan terhes termékértékesítési vagy szolgáltatásnyújtási szerződés felmondható olyan új szerződés új eljárás lefolytatása nélküli megkötése érdekében, amelynek feltételeit más vállalkozásokkal megkötött, olyan szerződés alapján határozzák meg, amelynek a végrehajtása folyamatban van.

A tartományi jog

16 Lombardiában (Olaszország) az 1997. május 19-i 14. sz. tartományi törvény 3. cikkének (7) bekezdése a tartományi közigazgatás egészét arra kötelezi, hogy központosított beszerzési módokhoz folyamodjon, beleértve azt is, hogy a tartományi központi beszerző szervet vegye igénybe.

17 A tartományi tanács 2011. december 6-i 2633. sz. határozata ismételten kimondja az ASST arra vonatkozó kötelezettségét, hogy vegyen részt az együttes beszerzésekben, és a központi beszerző szervekhez forduljon.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

18 Az alapjogvita az ASST Valcamonica főigazgatója által 2015. december 30-án annak érdekében meghozott 1158/2015. sz. rendeletből ered, hogy az eredeti szerződéshez közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a 2016. február 1-je és 2021. február 15. közötti időszak vonatkozásában csatlakozzon.

19 E célból az ASST Valcamonica főigazgatója kérte az eredetileg az ATE Markas részére az ASST Garda-tó főigazgatója által 2011. november 4-én meghozott 828/2011. sz. rendelettel (a továbbiakban: 828/2011. sz. rendelet) odaítélt közbeszerzési szerződés kiterjesztését.

20 E rendelet az ATE Markas részére ítélte oda a takarításra, a hulladékok gyűjtésére és ártalmatlanítására irányuló szolgáltatásokat a 2012. február 16. és 2021. február 15. közötti 108 hónapos, azaz kilencéves időtartamra. Az e szerződéshez kapcsolódó, ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmazta a "szerződés kiterjesztése" című záradékot (a továbbiakban: kiterjesztési záradék), amely lehetővé tette az e záradékban említett egy vagy több szervezet számára, hogy az ajánlatkérő szervtől kérje a szerződés rájuk való kiterjesztését "ugyanolyan feltételek mellett, mint az odaítélés feltételei". E záradék, amely többek között az ASST Valcamonicát említette, kimondta, hogy a nyertes ajánlattevő nem köteles elfogadni a kiterjesztés iránti kérelmet. Egyébiránt az említett záradék alapján olyan "autonóm szerződéses kapcsolat" jött létre, amely kiterjed a közbeszerzés eredeti szerződésben előírt időtartamának fennmaradó részére.

21 A Coopservice, amely addig ellátta az ASST Valcamonica helyiségeinek takarítását, továbbá az AGCM külön-külön keresetet terjesztett a Tribunale amministrativo regionale della Lombardia (Lombardia tartomány regionális közigazgatási bírósága, Olaszország) elé többek között az 1158/2015. sz. rendelet, a 828/2011. sz. rendelet és a kiterjesztési záradék megsemmisítése iránt azzal az indokkal, hogy e jogi aktusok a nemzeti és európai versenyszabályok, többek között a közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettség megsértésével lehetővé teszik új szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés odaítélését.

22 2016. november 7-i ítéletével a Tribunale amministrativo regionale della Lombardia (Lombardia tartomány regionális közigazgatási bírósága) elutasította e két keresetet, azzal az indokkal, hogy keretmegállapodás köthető egy adott gazdasági szereplő és egyetlen saját nevében, valamint azon további ajánlatkérő szervek nevében eljáró ajánlatkérő szerv között, amelyeket a megállapodás ugyan említ, de amelyek annak nem közvetlenül felei. Ezenkívül nem szükséges, hogy valamely keretmegállapodás kifejezetten és kezdettől megállapítsa azon szolgáltatások mennyiségét, amelyeket az adott esetben a kiterjesztési záradékkal élő ajánlatkérő szervek kérhetnek, mivel e mennyiség hallgatólagosan, a szokásos szükségleteik alapulvételével is előírható.

23 A Coopservice és az AGCM ezt követően fellebbezést nyújtott be ezen ítélettel szemben a kérdést előterjesztő bíróság, a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) előtt.

24 E bíróság előtt a Markas, amely az ASST Valcamonica támogatása érdekében az eljárásba beavatkozott, arra hivatkozik, hogy az utóbbinak az eredeti szerződéshez való csatlakozása összhangban volt a 2014/24 irányelv 33. cikkével, és azt kéri, hogy e rendelkezés értelmezése céljából terjesszenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bírósághoz.

25 E vonatkozásban a kérdést előterjesztő bíróság három megállapítást tesz.

26 Elsőként úgy véli, hogy a 2004/18 irányelv 32. cikke az alapügyben alkalmazandó. Mindazonáltal, annak megállapításával, hogy egyrészt az említett irányelvet a 2016. április 18-i hatállyal hatályon kívül helyezte a 2014/24 irányelv, másrészt pedig hogy az utóbbinak az alapjogvita megoldása szempontjából releváns rendelkezései azonosak a 2004/18 irányelv rendelkezéseivel, a kérdést előterjesztő bíróság indokoltnak tartja a 2004/18 és a 2014/24 irányelv együttes értelmezésének elvégzését.

27 Másodszor a kérdést előterjesztő bíróság főszabály szerint helyénvalónak tartja az eredeti szerződésnek a 2004/18 és a 2014/24 irányelv értelmében vett "keretmegállapodásnak" való minősítését.

28 Harmadszor megállapítja, hogy a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése és 32. cikke értelmében vett "keretmegállapodás" két fő jellemzővel rendelkezik. Egyrészről az ajánlati felhívás kiírására előzetesen, az ajánlatkérő szerv megnevezésének időpontjában kell sor kerülnie, az tehát nem szükséges a keretmegállapodás végrehajtásával odaítélt minden egyes szerződésnek azon gazdasági szereplővel történő megkötéséhez, amelyet azon közbeszerzési eljárás folytán választottak ki nyertes ajánlattevőnek, amely a keretmegállapodás megkötéséhez vezetett (a továbbiakban: későbbi szerződések). Másrészről, tekintettel a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében szereplő "szükség szerint" kifejezésre, valamely keretmegállapodásnak nem feltétlenül kell meghatároznia azokat a mennyiségeket, amelyekre alkalmazni kell.

29 A kérdést előterjesztő bíróság szerint, noha a Tribunale amministrativo regionale della Lombardia (Lombardia tartomány közigazgatási bírósága) által elfogadott álláspont igazolható az együttes beszerzési eljárások előmozdításának céljára tekintettel, amit az olasz jogalkotó figyelembe vett, ezen álláspont nem egyeztethető össze az uniós joggal. E bíróság egyébiránt megállapítja, hogy a Bíróság e kérdés vonatkozásában nem rendelkezik releváns ítélkezési gyakorlattal.

30 Ennek kapcsán a Consiglio di Stato (államtanács) úgy ítéli meg, hogy "szükség szerint" kifejezésnek a Tribunale amministrativo regionale della Lombardia (Lombardia tartomány közigazgatási bírósága) által elfogadott értelmezése túlságosan kiterjesztő. A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a kiterjesztési záradékot két szempontból kell szabályozni. Alanyi szempontból említenie kell azon ajánlatkérő szerveket, amelyek élhetnek vele, míg tárgyi szempontból rendelkeznie kell az esetleges kiterjesztés gazdasági értékéről, a legmagasabb összeg meghatározását is beleértve, ahogyan azt több ítéletében kimondta. Az ezzel ellentétes értelmezés közvetlen odaítélések végtelen sorát tenné jogszerűvé, ami sértené az Unió alapvető jogelveit, amelyek szerint a közbeszerzési szerződéseket közbeszerzési eljárások útján ítélik oda, és ily módon veszélyeztetné a versenyt.

31 A kérdést előterjesztő bíróság következésképpen arra hajlik, hogy e kifejezés megszorító értelmezését fogadja el, amely szerint a keretmegállapodás "szükség szerint" meghatározza azokat a mennyiségeket, amelyekre alkalmazni kell. E pontosítást csak akkor lehet mellőzni, ha a keretmegállapodás felei által ismert ténybeli és jogi helyzetre tekintettel magukat szolgáltatásokat világos és egyértelmű módon meghatározták, vagy a szolgáltatások ily módon meghatározhatók, még ha a felek azt a keretmegállapodás tartalmában nem is szerepeltették.

32 A Bíróság által az eljárási szabályzat 101. cikke alapján annak érdekében hozzá intézett felvilágosítás iránti kérelemre válaszolva, hogy a Bíróság megismerje azon indokokat, amelyek miatt az eredeti ajánlatkérő szerv és az ATE Markas által kötött szerződést annak ellenére a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése és 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében vett keretmegállapodásnak minősítette, hogy e közbeszerzési szerződést kilencéves időtartamra kötötték, a kérdést előterjesztő bíróság 2018. február 20-i határozatában kifejtette, hogy közigazgatási bíróságként köteles tiszteletben tartani a rendelkezési elvet, és hogy hivatalból csak akkor vehet bármit figyelembe, ha valamely közigazgatási aktus olyan különösen súlyos hibákban szenved, amelyek a megsemmisítését vonják maguk után. Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság szerint "egyértelműen [...] ki kell zárni, hogy a törvény által előírt maximális időtartamot meghaladó időtartam olyan súlyos hibának minősül, amely indokolja az intézkedés megsemmisítését, és amelyet ezért a bíróság hivatalból vehet figyelembe". Ezenkívül a kérdést előterjesztő bíróság rámutat, hogy az eredeti szerződés, annak különös tárgyát, azaz több kórház megfelelő működésének biztosítását figyelembe véve, a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében előírt eltérés hatálya alá tartozhat.

33 E körülmények között a Consiglio di Stato (Államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Értelmezhető-e úgy a 2004/18 irányelv [1.] cikkének (5) bekezdése és 32. cikke [...], valamint a 2004/18 irányelvet hatályon kívül helyező 2014/24 irányelv 33. cikke, hogy azok lehetővé teszik az olyan keretmegállapodás megkötését, amelyben:

- az ajánlatkérő szerv saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében jár el, amelyek ugyanakkor nem vesznek részt közvetlenül a keretmegállapodás aláírásában;

- nem határozzák meg a keretmegállapodást alá nem író ajánlatkérő szervek által a keretmegállapodás szerinti, a későbbi közbeszerzési szerződéseknek az e szervek által történő megkötésekor kérhető szolgáltatások mennyiségét?

2) Az 1) kérdésre adott nemleges válasz esetén, értelmezhető-e úgy a 2004/18 irányelv [1.] cikkének (5) bekezdése és 32. cikke [...], valamint a 2014/24 irányelv 33. cikke [...], hogy az lehetővé teszi az olyan keretmegállapodás megkötését, amelyben:

- az ajánlatkérő szerv saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében jár el, amelyek ugyanakkor nem vesznek részt közvetlenül a keretmegállapodás aláírásában;

- a keretmegállapodást alá nem író ajánlatkérő szervek által a keretmegállapodás szerinti, későbbi közbeszerzési szerződéseknek az e szervek által történő megkötésekor kérhető szolgáltatások mennyisége az e szervek általános szükségleteire való hivatkozással kerül meghatározásra?"

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

34 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság érvelése azon az előfeltevésen alapul, amely szerint az eredeti szerződést a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése és 32. cikke értelmében vett "keretmegállapodásnak" kell minősíteni.

35 A Coopservice és az Európai Bizottság azonban megkérdőjelezi ezen előfeltevésen megalapozottságát. Azt állítják ugyanis, hogy az eredeti szerződés figyelmen kívül hagyja a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdését, amely szerint valamely keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve "a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyával - indokolt kivételes eseteket". Márpedig semmiféle magyarázatot nem adtak elő a négyéves időtartam be nem tartásának igazolására. Ebből következően az említett szerződés nem minősíthető a 2004/18 irányelv értelmében vett "keretmegállapodásnak", és ennélfogva az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

36 Azzal ugyanis, hogy nem adta elő annak indokait, hogy a kilenc évre megkötött eredeti szerződés miért tartozhat a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése szerinti eltérés hatálya alá, a kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikke előírásainak megsértésével nem határozta meg az általa a Bíróságnak feltett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, és nem fejtette ki azokat a ténybeli körülményeket sem, amelyeken e kérdések alapulnak.

37 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a Bíróság és a nemzeti bíróságok között az EUMSZ 267. cikkel létrehozott együttműködés keretében az uniós jog nemzeti bíróság számára hasznos értelmezésének szükségessége megköveteli, hogy a nemzeti bíróság meghatározza az általa felvetett kérdések ténybeli és jogszabályi hátterét, vagy legalábbis kifejtse azokat a ténybeli körülményeket, amelyeken e kérdések alapulnak. A Bíróság ugyanis az uniós jogszabályok értelmezéséről kizárólag a nemzeti bíróságok által elé terjesztett tények alapján határozhat (lásd legutóbb a letelepedés szabadsága keretében: 2018. május 31-iBán végzés, C-24/18, nem tették közzé, EU:C:2018:376, 14. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

38 A fentiek fényében a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az EUMSZ 267. cikkel bevezetett eljárás a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés eszköze, amelynek révén az előbbi az utóbbiak által eldöntendő jogviták megoldásához szükséges támpontokat nyújt az uniós jog értelmezése terén (lásd különösen: 1992. július 16-iMeilicke ítélet, C-83/91, EU:C:1992:332, 22. pont; 2017. december 20-iGlobal Starnet ítélet, C-322/16, EU:C:2017:985, 24. pont).

39 Ezen együttműködés keretében az uniós jogra vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell, és ezért a Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (lásd ebben az értelemben: 2006. december 5-iCipolla és társai ítélet, C-94/04 és C-202/04, EU:C:2006:758, 25. pont; 2017. május 11-iArchus és Gama ítélet, C-131/16, EU:C:2017:358, 42. pont).

40 Egyébiránt az uniós jog nem követeli meg a nemzeti bíróságoktól az uniós jog rendelkezéseinek megsértésére alapított valamely jogalap hivatalból történő figyelembevételét, ha e jogalap vizsgálata a rájuk ruházott passzív szerep feladására kényszerítené a bíróságokat azáltal, hogy túllépnek a vita felek által meghatározott hatályán, és más tényekre és körülményekre alapítják álláspontjukat, mint amelyekre az említett rendelkezések alkalmazásában érdekelt fél a kérelmét alapította (lásd ebben az értelemben: 1995. december 14-ivan Schijndel és van Veen ítélet, C-430/93 és C-431/93, EU:C:1995:441, 21. és 22. pont).

41 A kérdést előterjesztő bíróság feladata azonban annak vizsgálata, hogy ahogyan arra a főtanácsnok indítványának 77. pontjában rámutatott, lehetetlen-e számára annak vizsgálata, hogy az eredeti szerződés esetében elfogadott időtartam összeegyeztethető-e a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésével, amennyiben az alapeljárásban részt vevő felek láthatóan az említett irányelv VIIA. mellékletének "Ajánlati felhívás" címe alatt szereplő 6. cikkének "Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések" című c) pontjára hivatkoznak. Márpedig az utóbbi rendelkezés azon információk között, amelyeknek kötelezően szerepelniük kell a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó ajánlati felhívásokban, szerepel a szolgáltatásoknak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértéke.

42 Ráadásul egyáltalán nem bizonyított, hogy az olyan közbeszerzési szerződés, mint az eredeti szerződés azon egyedüli körülmény folytán nem minősíthető a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdése és 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében vett keretmegállapodásnak, hogy azt négy évnél hosszabb időre kötötték meg, anélkül hogy az ajánlatkérő szerv az említett időtartam túllépését megfelelően megindokolta volna. Olyan helyzetben ugyanis, mint amelyről az alapügyben is szó van, nem zárható ki többek között, hogy az olyan szerződés, mint az eredeti szerződés az utóbbi rendelkezés értelmében vett keretmegállapodásnak minősül alkalmazásának első négy évében, és ezen időszak lejártával hatálytalanná válik.

43 Következésképpen az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatónak kell nyilvánítani.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

44 A kérdést előterjesztő bíróság a Bíróság elé terjesztett kérdéseiben egyidejűleg hivatkozik a 2004/18 és a 2014/24 irányelvre.

45 E tekintetben előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az alkalmazandó irányelv főszabály szerint az, amelyik abban az időpontban van hatályban, amikor az ajánlatkérő szerv kiválasztja az általa követendő eljárást, és véglegesen eldönti, hogy fennáll-e egy előzetes versenyeztetési kötelezettség a közbeszerzési szerződés odaítélésénél. Ezzel szemben nem alkalmazandók azon irányelv rendelkezései, amely átültetésének a határideje ezen időpontot követően járt le (lásd ebben az értelemben: 2014. július 10-iImpresa Pizzarotti ítélet, C-213/13, EU:C:2014:2067, 31. pont; 2016. április 7-iPartner Apelski Dariusz ítélet, C-324/14, EU:C:2016:214, 83. pont).

46 Az alapügyben az eredeti szerződés a 2011. november 4-én elfogadott 828/2011. sz. rendeletben öltött testet, míg a 2014/24 irányelv csak 2016. április 18-i hatállyal helyezte hatályon kívül a 2004/18 irányelvet.

47 Következésképpen az alapügyben szereplő tényállás megvalósulásának időpontjában a 2004/18 irányelv még alkalmazandó volt, és ezért az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet úgy kell értelmezni, mint amely az utóbbi irányelv, nem pedig a 2014/24 irányelv értelmezésére vonatkozik (lásd analógia útján: 2016. november 10-iSpinosa Costruzioni Generali és Melfi végzés, C-162/16, nem tették közzé, EU:C:2016:870, 21. pont).

48 Következésképpen úgy tűnik, hogy két kérdésével, amelyeket együttesen célszerű vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését és 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azok felhatalmazást adnak olyan keretmegállapodás megkötésére, amelynek értelmében egyrészt az ajánlatkérő szerv a saját javára és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek javára jár el, amelyek közvetlenül nem részes felei ezen keretmegállapodásnak, másrészt a keretmegállapodást alá nem író ajánlatkérő szervek által a keretmegállapodás szerinti, későbbi közbeszerzési szerződéseknek az e szervek által történő megkötésekor kérhető szolgáltatások mennyisége nem kerül meghatározásra, vagy az e szervek általános szükségleteire való hivatkozással kerül meghatározásra.

Az ajánlatkérő szerv azon lehetőségéről, hogy saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében jár el, amelyek ugyanakkor nem vesznek részt közvetlenül a keretmegállapodás aláírásában

49 A 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint a keretmegállapodásokon alapuló szerződéseket olyan eljárásokkal összhangban kell odaítélni, amelyek csak azon ajánlatkérő szervek és gazdasági szereplők között alkalmazhatók, amelyek a keretmegállapodás eredeti részes felei.

50 Mivel e rendelkezés szövege önmagában nem teszi lehetővé annak meghatározását, hogy azon követelmény, hogy a keretmegállapodás eredeti részes feleinek kell lennniük, mond az ajánlatkérő szervekre, mind pedig a gazdasági szereplőkre vonatkozik, vagy csupán az utóbbiakra nem csupán annak szövegét kell figyelembe venni, hanem összefüggéseit, és azon szabályozás céljait is, amelynek részét képezi (lásd ebben az értelemben: 1983. november 17-iMerck ítélet, 292/82, EU:C:1983:335, 12. pont).

51 E vonatkozásban először is hangsúlyozni kell, hogy a 2004/18 irányelv (11) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 32. cikke (4) bekezdésének második albekezdése úgy rendelkezik, hogy a több gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodás esetében a későbbi szerződéseket úgy kötik meg, hogy a nem rögzített feltételek tekintetében a keretmegállapodás részes felei között újra megnyitják a versenyt. Hasonlóképpen, az említett irányelv VIIA. mellékletének "Ajánlati felhívás" címe alatt szereplő 18. pontja kötelezi a keretmegállapodásban eredeti részes félként részt vevő ajánlatkérő szervet, hogy jelölje meg "a megállapodásban részt vevő gazdasági szereplők létszám[át] és - adott esetben - létszámának javasolt maximum[át] [...]".

52 E rendelkezésekből következik, hogy azon követelmény, hogy a keretmegállapodásban eredetileg is részes felek legyenek, kizárólag a gazdasági szereplőkre vonatkozik, mivel nem lehet szó az ajánlatkérő hatóságok közötti verseny megnyitásáról.

53 Ezen értelmezés ráadásul hozzájárul a 2004/18 irányelv 1. cikke (5) bekezdése és 32. cikke (2) bekezdése negyedik albekezdése hatékony érvényesülésének biztosításához, amelyek célja többek között a közbeszerzés hatékonyságának javítása azzal, hogy keretmegállapodások igénybevétele útján az állami beszerzések összevonására ösztönöznek a méretgazdaságosság elérése érdekében.

54 Ráadásul ezen értelmezést megerősíti, ahogyan arra a főtanácsnok indítványának 62. pontjában rámutat, a 2014/24 irányelv 32. cikke (2) bekezdése második albekezdésének szövege, amelynek értelmében a keretmegállapodáson alapuló szerződések odaítélésére irányuló közbeszerzési eljárások kizárólag egyrészről az eljárást megindító felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban egyértelműen e célból megjelölt ajánlatkérő szervekre vagy másrészről a keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplőkre alkalmazható.

55 A fenti megfontolásokból következik, hogy a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének második albekezdése arra irányul, hogy lehetővé tegye valamely ajánlatkérő szerv számára, hogy más ajánlatkérő szervek részére hozzáférést biztosítson azon keretmegállapodáshoz, amelyet a keretmegállapodásban eredetileg részes félként részt vevő gazdasági szereplőkkel kíván megkötni.

56 A 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének második albekezdése tehát nem követeli meg, hogy valamely "másodlagos" ajánlatkérő szerv, így például az alapügyben az ASST Valcamonica részt vegyen a keretmegállapodás aláírásában, ahhoz hogy egy azt követő szerződést odaítélhessen. Elegendő, ha az ilyen ajánlatkérő szervet e keretmegállapodás potenciális kedvezményezettjeként tüntetik fel a megkötésének időpontjától kezdődően, oly módon, hogy a közbeszerzési eljárás dokumentációjában egyértelműen, olyan kifejezett bejegyzéssel jelölik ki, amely alkalmas arra, hogy e lehetőségről mind maga a "másodlagos" ajánlatkérő szerv, mind pedig bármely érdekelt gazdasági szereplő tudomást szerezzen. E bejegyzés szerepelhet magában a keretmegállapodásban, vagy valamely egyéb dokumentumban, amely lehet az ajánlattételhez szükséges dokumentációban található kiterjesztési záradék, amennyiben a közzététel és a jogbiztonság, és ebből következően az átláthatóság követelményét tiszteletben tartják.

A keretmegállapodást alá nem író ajánlatkérő szervek azon lehetőségéről, hogy ne határozzák meg a szolgáltatások azon mennyiségét, amely a későbbi közbeszerzési szerződések aláírásakor kérhető, vagy azt az általános szükségleteikre hivatkozással határozzák meg

57 A 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdéséből kitűnik, hogy valamely keretmegállapodás célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és - szükség szerint - az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

58 A "szükség szerint" kifejezésből kétségkívül arra lehet következtetni, hogy azon szolgáltatások mennyiségének megjelölése, amelyekre a keretmegállapodás vonatkozik, csak fakultatív jellegű.

59 Ezen érvelés azonban nem fogadható el.

60 Először is a 2004/18 irányelv bizonyos egyéb rendelkezéseiből következik, hogy a keretmegállapodásnak kezdettől meg kell határoznia a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások azon maximális mennyiségét, amelyek a későbbi szerződések tárgyai lehetnek. Közelebbről, az említett irányelv 9. cikkének (9) bekezdése, amely többek között előírja a keretmegállapodások becsült értékének kiszámítására vonatkozó módszereket, úgy rendelkezik, hogy a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legnagyobb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke. A 2004/18 irányelv VIIA. melléklete "Ajánlati felhívás" elnevezésű címe alatt található, "Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések" című 6. pontjának c) alpontja azt is megköveteli, hogy az ilyen megállapodáshoz kapcsolódó ajánlati felhívásnak meg kell jelölnie a szolgáltatásoknak a keretmegállapodás teljes időtartamára vonatkozó becsült összértékét, és, amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékét és gyakoriságát is. Ahogyan azt a főtanácsnok indítványának 78. pontjában lényegében állította, noha a keretmegállapodásban eredetileg részes ajánlatkérő szervre csak gondossági kötelem terjed ki, amikor az egyes később odaítélendő szerződések értékének és gyakoriságának meghatározásáról van szó, ezen ajánlatkérő szervnek kötelezően meg kell határoznia azon összértéket, amelybe a későbbi szerződések illeszkedhetnek.

61 Másodszor, a 2004/18 irányelv 32. cikkének (3) bekezdése értelmében, amennyiben valamely keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az e keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az említett megállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni. Ebből következik, hogy a keretmegállapodásban eredetileg részes ajánlatkérő szerv a saját javára és más, e megállapodásban egyértelműen megjelölt, potenciális ajánlatkérők javára csak bizonyos mennyiségi határig vállalhat kötelezettséget, és hogy e határ elérésékor az említett megállapodás minden joghatását elveszti.

62 Harmadszor ezen értelmezés biztosítja a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó azon alapvető elvek tiszteletben tartását, amelyek a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban valamely keretmegállapodás megkötése során alkalmazandók. A keretmegállapodás ugyanis általánosan a közbeszerzési szerződés fogalma alá tartozik, amennyiben az általa szabályozott, egymástól eltérő, különös közbeszerzési szerződéseket egységes keretbe foglalja (lásd ebben az értelemben: 1995. május 4-iBizottság kontra Görögország ítélet, C-79/94, EU:C:1995:120, 15. pont; 2007. november 29-iBizottság kontra Olaszország ítélet, C-119/06, nem tették közzé, EU:C:2007:729, 43. pont; 2014. december 11-iAzienda sanitaria locale n. 5 Spezzinoés társai ítélet, C-113/13, EU:C:2014:2440, 36. pont).

63 Márpedig mind az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve, mind az ebből következő átláthatóság elve (lásd ebben az értelemben: 2015. december 17-iUNIS és Beaudout Père et Fils ítélet, C-25/14 és C-26/14, EU:C:2015:821, 38. pont) azzal jár, hogy az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát világosan, pontosan és egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő megérthesse annak pontos jelentését, és azt azonos módon értelmezhesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak (lásd ebben az értelemben: 2017. július 13-iIngsteel és Metrostav ítélet, C-76/16, EU:C:2017:549, 34. pont).

64 Ugyanis az átláthatóság elvére és a keretmegállapodás megkötésében érdekelt gazdasági szereplőkre vonatkozó egyenlő bánásmód elvére, amelyeket többek között a 2004/18 irányelv 2. cikke mond ki, hatással van, ha a keretmegállapodásban eredetileg is részes ajánlatkérő szerv nem határozza meg pontosan azon összmennyiséget, amelyre e megállapodás vonatkozik.

65 Az átláthatósági kötelezettség annál is inkább alkalmazandó, mivel valamely későbbi szerződés esetében az ajánlatkérő szervek a 2004/18 irányelv 35. cikkének (4) bekezdése alapján nem kötelesek az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről.

66 Ezenkívül, noha a keretmegállapodásban eredetileg is részes ajánlatkérő szerv nem volt köteles előre megjelölni az e megállapodás körébe tartozó szolgáltatások maximális mennyiségét és összegét, az említett megállapodás megkötése mesterségesen feloszthat valamely piacot, és ennek következtében a 2004/18 irányelv által meghatározott küszöbértékek alatt maradhat, amit a 2004/18 irányelv 9. cikkének (3) bekezdése megtilt.

67 Ráadásul, még annak feltételezése esetén is, hogy a keretmegállapodásban egyértelműen megjelölt ajánlatkérő szervek általános szükségleteire való utalás a nemzeti gazdasági szereplők számára kellően kifejezettnek bizonyulhat, nem vélelmezhető, hogy ez szükségszerűen érvényes a valamely más tagállamban letelepedett gazdasági szereplő esetében.

68 Végül, amennyiben az ezen általános szükségletek által képviselt összmennyiség közismert, nem jelenthet nehézséget annak magának a keretmegállapodásban vagy más nyilvánosságra hozott dokumentumban, például az ajánlattételhez szükséges dokumentációban történő megemlítése, és ezzel az átláthatóság, valamint az egyenlő bánásmód elve teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása.

69 Negyedszer annak a keretmegállapodásban eredetileg is részes ajánlatkérő szervtől való megkövetelése, hogy a keretmegállapodásban jelölje meg az e megállapodás tárgyát képező szolgáltatások mennyiségét és összegét, pontosítja annak a 2004/18 irányelv 32. cikke (2) bekezdésének ötödik albekezdésében foglalt tilalmát, hogy visszaélésszerűen alkalmazzák a keretmegállapodásokat, vagy olyan módon, hogy az akadályozza, korlátozza vagy torzítsa a versenyt.

70 Az előterjesztett kérdésekre tehát azt a választ kell adni, hogy a 2004/18 irányelv 1. cikkének (5) bekezdését és 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

- valamely ajánlatkérő szerv eljárhat a saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében, amelyek nem közvetlenül részes felei valamely keretmegállapodásnak, amennyiben amennyiben a közzététel és a jogbiztonság, és ebből következően az átláthatóság követelményét tiszteletben tartják, továbbá

- kizárt, hogy az említett keretmegállapodás aláírásában részt nem vevő ajánlatkérő szervek ne határozzák meg a szolgáltatások azon mennyiségét, amely az e megállapodás végrehajtása során kötött szerződések megkötésekor kérhető, vagy hogy azt az általános szükségleteikre való hivatkozással határozzák meg, mivel ellenkező esetben megsértenék az átláthatóság elvét és az említett keretmegállapodás megkötésében érdekelt gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód elvét.

A költségekről

71 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének (5) bekezdését és 32. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy:

- valamely ajánlatkérő szerv eljárhat a saját és olyan más, kifejezetten megjelölt ajánlatkérő szervek nevében, amelyek nem közvetlenül részes felei valamely keretmegállapodásnak, amennyiben a közzététel és a jogbiztonság, és ebből következően az átláthatóság követelményét tiszteletben tartják, továbbá

- kizárt, hogy az említett keretmegállapodás aláírásában részt nem vevő ajánlatkérő szervek ne határozzák meg a szolgáltatások azon mennyiségét, amely az e megállapodás végrehajtása során kötött szerződések megkötésekor kérhető, vagy hogy azt az általános szükségleteikre való hivatkozással határozzák meg, mivel ellenkező esetben megsértenék az átláthatóság elvét és az említett keretmegállapodás megkötésében érdekelt gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód elvét.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.