32014L0024

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

2014.3.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 94/65

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/24/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, valamint 62. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [1],[1]

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [2],[2]

rendes jogalkotási eljárás keretében [3],[3]

mivel:

(1) A közbeszerzési szerződések tagállami hatóságok által vagy nevében történő odaítélésének meg kell felelnie az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvének. Ugyanakkor a bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések tekintetében a nemzeti közbeszerzési eljárásokat koordináló rendelkezéseket kell megállapítani annak érdekében, hogy az említett elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, és a közbeszerzés területén biztosítva legyen a verseny.

(2) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az "Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája" című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia) mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a közbeszerzési szabályokat, amelyeket a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [4],valamint a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [5] alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) a közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban fel tudják használni a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak tisztázására a jogbiztonság érdekében, valamint az Európai Unió Bírósága vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlata egyes aspektusainak beépítésére.[4]

(3) Ezen irányelv végrehajtása során figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt [6], különösen a kommunikációs eszközök megválasztásával, a műszaki leírásokkal, az odaítélési szempontokkal és a szerződés teljesítésének feltételeivel kapcsolatban.[5]

(4) A közszféra intézkedéseinek egyre sokrétűbb formái szükségessé tették magának a közbeszerzés fogalmának a pontosabb meghatározását. Ez a pontosítás azonban nem szélesítheti ki ennek az irányelvnek a hatályát a 2004/18/EK irányelv hatályához képest. Az uniós közbeszerzési szabályoknak nem céljuk, hogy a közpénzek kifizetésének minden formáját szabályozzák; kizárólag azokra vonatkoznak, amelyek közbeszerzési szerződés alapján nyújtott ellenérték fejében teljesített építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatásnyújtások megszerzésére irányulnak. Egyértelműen meg kell azonban határozni, hogy az ilyen építési beruházásoknak, árubeszerzéseknek és szolgáltatásnyújtásoknak ezen irányelv hatálya alá kell tartozniuk, akár vásárlás, akár lízing, akár egyéb szerződéses formában kerül sor végrehajtásukra.

A beszerzés fogalma tágan értendő, a szóban forgó építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás előnyeinek megszerzése értelmében, amihez nem feltétlenül szükséges az ajánlatkérő részére történő tulajdonjog-átruházás. Továbbá egy tevékenységnek pusztán a finanszírozása, különösen támogatás formájában - amihez gyakran kapcsolódik a kapott összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a tervezett célokra - általában nem tartozik a közbeszerzési szabályok hatálya alá. Hasonlóképpen, az olyan helyzetek, amikor a bizonyos feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő további kiválasztási követelmények nélkül jogosult egy adott feladat elvégzésére, mint például a fogyasztók általi kiválasztás vagy a szolgáltatásra jogosító utalványok rendszere, nem tekintendők közbeszerzésnek, hanem csak egyszerű engedélyezési rendszernek (például a gyógyszerek vagy orvosi szolgáltatások engedélyezése).

(5) Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem kötelezi a tagállamokat arra, hogy alvállalkozásba adják vagy kiszervezzék azon szolgáltatások nyújtását, amelyeket maguk kívánnak nyújtani, illetve amelyeket az ezen irányelv szerinti közbeszerzési szerződésektől eltérő módon kívánnak megszervezni. A törvényi vagy rendeleti előírások, illetve munkaszerződések alapján történő szolgáltatásnyújtás nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá. Néhány tagállamban ilyen szolgáltatásnak minősülnek például egyes közigazgatási és kormányzati szolgáltatások, mint például a végrehajtói és törvényhozói szolgáltatások, illetve egyes közösségi szolgáltatások, mint például a külügyekkel kapcsolatos szolgáltatások, az igazságügyi szolgáltatások vagy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások.

(6) Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait. Nem foglalkozhat továbbá sem a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, sem pedig a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációjával.

Ugyanígy arra is emlékeztetni kell, hogy a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy a kötelező szociális szolgáltatások és egyéb olyan szolgáltatások, mint például a postai szolgáltatások nyújtását általános gazdasági érdekű szolgáltatásokként, általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásokként vagy pedig ezek keverékeként szervezik meg. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy az általános érdekű nem gazdasági szolgáltatásoknak nem szabad ezen irányelv hatálya alá tartozniuk.

(7) Végezetül emlékeztetni kell arra, hogy ez az irányelv nem sérti az állami, területi és települési hatóságok azon szabadságát, hogy - az uniós jognak megfelelően és közpolitikai céljaik teljesítése érdekében - meghatározzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások fogalmát, azok körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit, beleértve a szolgáltatás minőségével kapcsolatos feltételeket is. Ezen irányelv nem sérti továbbá az állami, területi és települési hatóságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkének és az EUMSZ-hez és az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló 26. jegyzőkönyvnek megfelelően általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, rendeljenek meg és finanszírozzanak. Ezenkívül az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával, és nem vonatkozik a tagállamok által - különösen szociális területen - az Unió versenyjogi szabályaival összhangban működtetett támogatási rendszerekre.

(8) Egy szerződés csak akkor minősül építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésnek, ha tárgya kifejezetten a II. mellékletben felsorolt tevékenységek elvégzése, még abban az esetben is, ha a szerződés az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges egyéb szolgáltatások nyújtására is kiterjed. A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - különösen az ingatlankezelési szolgáltatások területén - bizonyos körülmények között építési munkát is tartalmazhatnak. Azonban ha az építési beruházás a szerződés fő tárgyához képest mellékes és annak csupán lehetséges következménye vagy kiegészítése, az a tény, hogy a szerződés építési beruházást is tartalmaz, nem indokolja a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésként történő minősítését.

Az építési beruházásra irányuló szerződések sokféleségét figyelembe véve azonban, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy az építési beruházások tervezésére és kivitelezésére irányuló szerződéseket akár külön-külön, akár együttesen ítéljék oda. Ennek az irányelvnek nem célja, hogy előírja az ajánlatok külön-külön, illetve együttesen történő elbírálását.

(9) A valamely ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás kivitelezéséhez szükséges, hogy az adott ajánlatkérő előzőleg intézkedéseket hozzon az építési beruházás típusának meghatározására, vagy legalább döntő befolyással rendelkezzen annak a tervezésére. Nem változtathat a szerződés építési beruházásra irányuló szerződésnek minősülésén az, hogy a szerződő fél az építési munkát egészben vagy részben saját eszközeivel, illetve más eszközökkel teljesíti-e, amennyiben a szerződő felet jogi úton érvényesíthető, közvetlen vagy közvetett kötelezettség terheli az építési munka teljesítését illetően.

(10) Az Európai Unió Bírósága az ítélkezési gyakorlatában több alkalommal megvizsgálta az "ajánlatkérők", valamint különösen a "közjogi intézmények" fogalmát. Annak egyértelművé tétele érdekében, hogy ezen irányelv személyi hatályának változatlannak kell maradnia, célszerű megtartani a Bíróság által alapul vett fogalommeghatározást, valamint a fogalommeghatározások megértésének elősegítésére beépíteni az ítélkezési gyakorlatból vett néhány pontosítást, anélkül azonban, hogy ezáltal megváltozna a joghatóság által kidolgozott fogalom értelmezése. E célból egyértelművé kell tenni, hogy az olyan szerv, amely szokásos piaci feltételekkel működik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzéséből eredő veszteségeket maga viseli, nem tekintendő "közjogi intézménynek", mivel azok a közérdekű célok, amelyek teljesítésére létrehozták, vagy amelyek teljesítésével megbízták, gazdasági vagy üzleti jellegűnek minősülhetnek.

A Bíróság hasonlóképpen megvizsgálta a kérdéses intézmény finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és többek között kijelentette, hogy a "nagyobb részében" finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá az ilyen finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek.

(11) Vegyes szerződések esetében az alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyának függvényében kell meghatározni, amennyiben a szerződést alkotó különböző részeket nem lehet objektív módon szétválasztani. Ezért tehát pontosítani kell, hogy az ajánlatkérőknek milyen módon kell eldönteniük azt, hogy a különböző részek szétválaszthatók-e. A pontosításnak az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatán kell alapulnia.

A döntést eseti alapon kell meghozni, és e tekintetben nem lehet elegendő az ajánlatkérő azon kifejezett vagy feltételezett szándéka, hogy a vegyes szerződés különböző aspektusait oszthatatlannak tekintse, hanem ezt a tényt és az egyetlen szerződés megkötésének szükségszerűségét objektív bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az egyetlen szerződés megkötése bizonyítottan szükséges lehet például olyan egyetlen épület építése esetében, amelynek egyik részét közvetlenül maga az érintett ajánlatkérő fogja használni, egy másik részét pedig koncessziós alapon fogja működtetni, például nyilvános parkolóként. Egyértelművé kell tenni, hogy az egyetlen szerződés megkötését szükségessé tehetik mind műszaki, mind gazdasági jellegű okok.

(12) A szétválasztható vegyes szerződések esetében az ajánlatkérők számára mindig nyitva áll az a lehetőség, hogy a vegyes szerződés különálló részeire külön szerződéseket ítéljenek oda, amely esetben az egyes különálló részekre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag az adott szerződés sajátosságai alapján kell meghatározni. Másrészt azonban, ha az ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a szerződést más elemekre is kiterjesztik - függetlenül azok értékétől, illetve attól, hogy az új elemek egyébként milyen jogi szabályozás hatálya alá esnének -, az alapelvnek annak kell lennie, hogy amennyiben egy szerződést egyetlen szerződésként ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kellene odaítélni, akkor a vegyes szerződés egészére is ezt az irányelvet kell alkalmazni.

(13) Külön rendelkezni kell azonban az olyan vegyes szerződésekről, amelyek védelmi vagy biztonsági vonatkozásúak, illetve amelyek olyan részeket tartalmaznak, amelyek nem esnek az EUMSZ hatálya alá. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni ezen irányelv alkalmazásának a mellőzését, feltéve, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektív szempontok alapján indokolt, továbbá hogy az egyetlen szerződés odaítélésével kapcsolatos döntést nem azzal a céllal hozták meg, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [7] hatálya alól. Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerveket semmi nem akadályozhatja abban, hogy egyes vegyes szerződések esetében a 2009/81/EK irányelv alkalmazása helyett ezen irányelv alkalmazása mellett döntsenek.[6]

(14) Egyértelművé kell tenni, hogy a "gazdasági szereplők" fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy jogalany beletartozzon, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, függetlenül attól, hogy azok milyen társasági formában működnek. Így a vállalkozásoknak, fióktelepeknek, leányvállalatoknak, partnerségeknek, szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, magán- vagy állami egyetemeknek, illetve a természetes személytől eltérő valamennyi jogalanynak a gazdasági szereplő fogalmába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy azok minden tekintetben "jogi személyeknek" minősülnek-e.

(15) Tisztázni kell, hogy gazdasági szereplők csoportjai - abban az esetben is, ha ideiglenes társulás formájában működnek együtt - anélkül vehetnek részt odaítélési eljárásokban, hogy meghatározott jogi formával kellene rendelkezniük. Amennyiben az szükséges, például együttes és többszörös felelősség előírása esetén, kötelezővé lehet tenni adott jogi forma felvételét azon csoportok számára, amelyeknek a szerződést odaítélték.

Tisztázni kell azt is, hogy az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni annak kifejezett meghatározását, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak miként kell teljesíteniük a gazdasági és pénzügyi helyzetükre vonatkozóan az ebben az irányelvben foglalt követelményeket vagy a technikai és szakmai alkalmasságukra vonatkozó feltételeket, amelyek a közbeszerzésben egyénileg részt vevő gazdasági szereplőkre vonatkoznak.

A szerződések gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítése szükségessé teheti olyan feltételek megszabását, amelyek egyéni ajánlattevőkre nem vonatkoznak. Ezen - objektív indokokon alapuló és arányos - feltételek közé tartozhat például közös képviselet vagy vezető partner kijelölésének a kötelezettsége a közbeszerzési eljárás céljára vagy a csoport összetételére vonatkozó tájékoztatási kötelezettség.

(16) Az ajánlatkérő szerveknek a nemzeti jog alapján rendelkezésükre álló minden lehetséges eszközt igénybe kell venniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a közbeszerzési eljárások összeférhetetlenségből eredő torzulását. Alkalmazhatnak többek között az összeférhetetlenség azonosítását, megelőzését és orvoslását szolgáló eljárásokat.

(17) Az 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozattal [8] a Tanács jóváhagyta különösen a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodását (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás). A közbeszerzésről szóló megállapodás célja a közbeszerzési szerződésekkel összefüggő, kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek multilaterális keretének a létrehozása a világkereskedelem liberalizálása és bővítése céljából. A közbeszerzésről szóló megállapodás 1., 2., 4. és 5. melléklete és az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függelékének, továbbá az Európai Uniót kötelező egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodások hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérőknek úgy kell teljesíteniük az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások aláíró felei.[7]

(18) A közbeszerzésről szóló megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, különleges lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. Az ezen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a közbeszerzésről szóló megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok rendszeres felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján az euro e különleges lehívási jogokhoz viszonyított árfolyamának lehetséges mozgásához lehessen igazítani. A közbeszerzésről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások következő fordulója során meg kell vizsgálni, hogy e rendszeres matematikai kiigazítások mellett szükséges-e a megállapodásban foglalt értékhatárok növelése is.

(19) Egyértelművé kell tenni, hogy egy szerződés értékének a megbecsléséhez minden bevételt figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy az az ajánlatkérőtől vagy harmadik felektől származik-e. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az értékhatárok tervezése céljából hasonló árubeszerzések alatt az azonos vagy hasonló felhasználásra szánt termékek értendők, például különböző élelmiszerek vagy különböző irodai bútorok beszerzése. Az érintett területen működő valamely gazdasági szereplő jellemzően valószínűleg a szokásos termékskálája részeként szállítja ezeket a termékeket.

(20) Egy adott közbeszerzési eljárás értékének becslése céljából egyértelművé kell tenni, hogy csak abban az esetben lehetséges az érték becslését a közbeszerzési eljárás valamely részére alapozni, ha annak objektív indokai vannak. Indokolt lehet például a szerződés értékét az ajánlatkérő szerv egy különálló működési egységének - például iskolának vagy óvodának - a szintjén megbecsülni, amennyiben a szóban forgó egység önálló felelősséget visel saját közbeszerzési eljárásáért. Ez abban az esetben vélelmezhető, ha a különálló működési egység önállóan folytatja le a közbeszerzési eljárást és dönt a beszerzésekről, külön költségvetési sor felett rendelkezik az érintett közbeszerzés céljára, önállóan köti meg a szerződést és finanszírozza azt a rendelkezésére álló költségvetésből. A részekre osztáson alapuló értékbecslés nem indokolt, ha az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési eljárást csupán decentralizált módon folytatja le.

(21) Azon közbeszerzési szerződések, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérő szervek ítélnek oda, és amelyek e területekhez tartozó tevékenységekre vonatkoznak, a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak [9]. A tengeri, part menti vagy folyami közlekedési szolgáltatásokat működtető ajánlatkérő szervek által e szolgáltatásokkal összefüggésben odaítélt szerződések ezen irányelv hatálya alá tartoznak.[8]

(22) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját javukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a közbeszerzésekre, amelyekre külön nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(23) Bizonyos audiovizuális és rádióműsor-szolgáltatások nyújtására vonatkozó közbeszerzési szerződések odaítélése során lehetőséget kell biztosítani bizonyos kulturális és társadalmi jelentőségű szempontok figyelembevételére is, ezért a közbeszerzési szabályok alkalmazása e szolgáltatások esetében nem megfelelő. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a maguk a médiaszolgáltatók által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó közbeszerzési szerződésekre, amelyek felhasználásra kész programanyagok megvételére, kidolgozására, gyártására vagy közös gyártására, illetve egyéb előkészítő szolgáltatásokra, így pl. a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy előadóművészi előadásra vonatkoznak. Egyértelművé kell továbbá tenni, hogy ennek a kivételnek a sugárzott műsorszolgáltatásokra és a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra egyaránt vonatkoznia kell. A kivétel nem alkalmazandó azonban az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és közvetítéséhez szükséges műszaki berendezések beszerzésére.

(24) Emlékeztetni kell arra, hogy a választott bírói és békéltetési szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeknek, illetve akiknek a kijelölésére vagy megválasztása a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon történik. Egyértelműen le kell szögezni, hogy ezen irányelv hatálya az ilyen szolgáltatások nyújtására irányuló szerződésekre - azok nemzeti jog szerinti megnevezésétől függetlenül - nem terjed ki.

(25) Több olyan jogi szolgáltatás is létezik, amelyet valamely tagállami bíróság által kijelölt szolgáltató nyújt, amelynek keretében az igazságszolgáltatási eljárásokban ügyvédek képviselik az ügyfeleket, amelyeket közjegyzőnek kell nyújtania, vagy amelyek hivatalos hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak. Az ilyen jogi szolgáltatásokat általában olyan szervek vagy magánszemélyek nyújtják, amelyeket vagy akiket a közbeszerzési szabályok hatálya alá nem vonható módon jelöltek vagy választottak ki - ide tartozhat például egyes tagállamokban az ügyészek kijelölése -. Az említett jogi szolgáltatásokat ezért ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(26) Célszerű egyértelművé tenni, hogy a pénzügyi eszközök elnevezés ebben az irányelvben ugyanazon értelemben használatos, mint a többi belső piaci jogszabályban, és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus közelmúltbeli létrehozására tekintettel elő kell írni, hogy az említett eszközzel és mechanizmussal végrehajtott műveleteket ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól. Végezetül azt is egyértelművé kell tenni, hogy a hiteleket, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy más pénzügyi eszközök kibocsátásához vagy ezekkel végzett más műveletekhez kapcsolódnak-e, ki kell zárni ezen irányelv hatálya alól.

(27) Emlékeztetni kell arra, hogy az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [10] 5. cikkének (1) bekezdése kifejezetten leszögezi, hogy az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó szolgáltatási és közszolgáltatási szerződésekre a 2004/17/EK, illetve a 2004/18/EK irányelv, míg az autóbusszal vagy villamossal végzett személyszállítási szolgáltatási koncessziós szerződések esetében maga az 1370/2007/EK rendelet alkalmazandó. Emlékeztetni kell továbbá arra is, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatásra irányuló (közbeszerzési) szerződésekre és szolgáltatási koncessziós szerződésekre továbbra is az említett rendelet alkalmazandó. Az ezen irányelv és az 1370/2007/EK rendelet közötti viszony egyértelművé tétele érdekében kifejezetten elő kell tehát írni, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződésekre, és azok odaítélésére továbbra is az említett rendeletnek kell vonatkoznia. Amennyiben az 1370/2007/EK rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállami jog eltérjen az említett rendeletben megállapított szabályoktól, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy továbbra is előírják a nemzeti jogukban, hogy a vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére az általános közbeszerzési szabályaik szerinti szerződések odaítélésére irányuló eljárásban kerüljön sor.[9]

(28) Ez az irányelv nem alkalmazandó bizonyos sürgősségi szolgáltatások esetében, amelyek ellátását nonprofit szervezetek vagy egyesületek biztosítják, mivel abban az esetben, ha e szolgáltatókat az ezen irányelvben előírt eljárás szerint kellene kiválasztani, e szervezetek egyedi sajátosságai nehezen lennének megőrizhetők. A kizárásnak mindazonáltal a szigorú értelemben vett szükséges mértékre kell korlátozódnia. Ennek megfelelően kifejezetten le kell szögezni, hogy a betegszállítási mentőszolgáltatások nem zárhatók ki az irányelv hatálya alól. Ezzel összefüggésben egyértelműen rendelkezni kell arról is, hogy a 601-es CPV-csoport ("Szárazföldi szállítási szolgáltatások") nem foglalja magában a mentőszolgáltatásokat, amelyek a 8514-es alosztályba tartoznak. Egyértelművé kell tenni tehát, hogy azokra a 85143000-3 CPV-kód alá tartozó szolgáltatásokra, amelyek kizárólag betegszállítási mentőszolgáltatásból állnak, a szociális és egyéb szolgáltatásokra megállapított különszabályokat (a továbbiakban: az enyhébb szabályozás) kell alkalmazni. Következésképpen az általános értelemben vett mentőszolgáltatás nyújtásáról szóló vegyes szerződések is az enyhébb szabályozás alá tartoznának, amennyiben a betegszállítási mentőszolgáltatások értéke meghaladná az egyéb mentőszolgáltatások értékét;

(29) Emlékeztetni kell arra, hogy ez az irányelv csak a tagállamok ajánlatkérő szerveire vonatkozik. Következésképpen rendelkezései a politikai pártokra általában véve nem alkalmazandók, hiszen azok nem ajánlatkérő szervek. Egyes tagállamokban azonban lehetnek olyan politikai pártok, amelyek közjogi intézménynek minősülnek.

Bizonyos szolgáltatások (mint például a propagandafilmek és a videofilm-gyártás) azonban - amennyiben azokat választási kampány keretében nyújtják - olyannyira elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a szolgáltató politikai nézeteivel, hogy a szolgáltatók kiválasztása ennek megfelelően rendszerint a közbeszerzési szabályok alá nem vonható módon történik.

Végül pedig, emlékeztetni kell arra, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapító okiratára és finanszírozására az ezen irányelvben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkoznak.

(30) Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy adott szolgáltatásnak csak egy ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő szervek egy társulása lehet az egyedüli forrása, amely az EUMSZ-szel összeegyeztethető, törvényi, rendeleti és kihirdetett közigazgatási rendelkezések értelmében kizárólagos jogot élvez a szolgáltatás nyújtására. Egyértelművé kell tenni, hogy ezen irányelv hatályának nem kell kiterjednie a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések ezen ajánlatkérő szervvel vagy társulással való odaítélésére.

(31) Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a közszférába tartozó szervezetek közötti szerződésekre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok - sőt az egyes ajánlatkérő szervek is - egymástól eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy a közszférán belül kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók a közbeszerzési szabályok.

E kérdés tisztázását az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatában meghatározott elveknek kell vezérelniük. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél közjogi hatóság, nem zárja ki a közbeszerzési szabályok alkalmazását. A közbeszerzési szabályok alkalmazása ugyanakkor nem képezheti akadályát annak, hogy a hatóságok saját forrásaik felhasználásával lássák el a rájuk bízott közszolgáltatási feladatokat, amibe beletartozik a más hatóságokkal folytatott együttműködés lehetősége is.

Biztosítani kell, hogy a mentesített közszférabeli szervek közötti együttműködés ne eredményezze a verseny torzulását a magánszféra gazdasági szereplői viszonylatában, amennyiben valamely magánszolgáltatót versenyelőnyhöz juttat versenytársaihoz képest.

(32) A kontrollált jogi személyeknek odaítélt közbeszerzési szerződésekre nem kell alkalmazni az ebben az irányelvben előírt eljárásokat, amennyiben az ajánlatkérő szerv az érintett jogi személy fölött olyan kontrollt gyakorol, amely a saját részlegei fölötti kontrollhoz hasonló, feltéve, hogy a kontrollált jogi személy a tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az ezen ajánlatkérő szerv által kontrollált más jogi személyek által rá bízott feladatok teljesítésével összefüggésben végzi, függetlenül attól, hogy ki a szerződésteljesítés kedvezményezettje.

E mentesség nem terjedhet ki az olyan helyzetekre, amikor a magánszférához tartozó gazdasági szereplő közvetlen részesedéssel rendelkezik a kontrollált jogi személy tőkéjében, mivel ilyen esetben a közbeszerzési szerződés versenyeljárás nélküli odaítélése a kontrollált jogi személyben tőkerészesedéssel bíró magánszférabeli gazdasági szereplőt indokolatlan előnyhöz juttatná versenytársaival szemben. Tekintettel azonban a kötelező tagságot előíró közjogi intézmények egyéni sajátosságaira - azaz például a bizonyos közszolgáltatások irányításáért vagy gyakorlásáért felelős szervezetek esetében - nem helyénvaló, hogy ez a rendelkezés alkalmazandó legyen az olyan helyzetekben, amikor valamely, a Szerződésekkel összhangban lévő nemzeti jogalkotási rendelkezés írja elő, hogy egyes magánszférabeli gazdasági szereplőknek részesedéssel kell rendelkezniük az ellenőrzött jogi személy tőkéjében, feltéve, hogy az adott részesedés nem kontrolláló és nem blokkoló részesedés, és nem jár az ellenőrzött jogi személy döntéseire nézve meghatározó befolyással. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy jelen összefüggésben csak a kontrollált jogi személy tőkéjében való közvetlen magánrészesedés bír meghatározó jelentőséggel. Az tehát, ha a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy szervek tőkéjében magánrészesedés áll fenn, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kontrollált jogi személynek az ezen irányelv által előírt eljárások nélkül ítéljenek oda közbeszerzési szerződéseket, mivel a szóban forgó részesedések nem gátolják a magánszférához tartozó gazdasági szereplők közötti versenyt.

Szintén világossá kell tenni azt, hogy az ajánlatkérő szerveknek - így többek között közjogi intézményeknek -, amelyekben magántőke-részesedés is fennállhat, jogában kell, hogy álljon a horizontális együttműködésre vonatkozó mentesség igénybevétele. Következésképpen, amennyiben a horizontális együttműködéssel kapcsolatos összes egyéb feltétel teljesül, a horizontális együttműködésre vonatkozó mentességnek ki kell terjednie az ilyen ajánlatkérő szervekre is, feltéve, hogy a szerződés megkötésére kizárólag ajánlatkérő szervek között kerül sor.

(33) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni - anélkül, hogy kötelesek lennének meghatározott jogi formát választani -, hogy úgy dönthessenek, hogy együttműködés keretében, közösen biztosítják közszolgáltatásaikat. Az együttműködés kiterjedhet a részt vevő hatóságokra ruházott vagy általuk vállalt szolgáltatások vagy felelősségi körök ellátásával kapcsolatos összes tevékenységtípusra, így például a helyi vagy regionális hatóságok kötelező vagy önkéntes feladataira vagy a közjog által bizonyos szervekre bízott szolgáltatásokra is. A különböző részt vevő hatóságok által nyújtott szolgáltatásoknak nem kell szükségszerűen azonosaknak lenniük; lehetnek egymást kiegészítő jellegűek is.

A közszolgáltatások közös nyújtására vonatkozó szerződéseknek nem kell az ezen irányelvben meghatározott szabályok hatálya alá tartozniuk, feltéve, hogy megkötésükre kizárólag ajánlatkérő szervek között kerül sor, hogy az adott együttműködés végrehajtása kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások alapján történik, és hogy általuk egyetlen magánszektorbeli szolgáltató sem kerül a versenytársainál előnyösebb versenyhelyzetbe.

Az említett feltételek teljesítése érdekében az együttműködést kooperatív koncepcióra kell alapozni. Az együttműködés nem jelenti szükségszerűen, hogy minden résztvevő hatóság köteles a főbb szerződésbeli kötelezettségek teljesítéséből részt vállalni, csak valamilyen kötelezettségvállalással hozzá kell járulnia a szóban forgó közszolgáltatás együttműködés keretében való ellátásához. Az együttműködés végrehajtását továbbá - ideértve a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti pénzügyi transzfereket is - kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérelhetik.

(34) Léteznek bizonyos esetek, amikor egy jogi személy - a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések értelmében - meghatározott ajánlatkérő szervek eszközeként vagy szakmai részlegeként működik, és köteles ezen ajánlatkérő szervek utasításait végrehajtani, anélkül, hogy befolyásolni tudná a teljesítésért járó ellenszolgáltatást. Az ilyen tisztán adminisztratív kapcsolat a nem szerződéses jellege következtében nem tartozhat a közbeszerzési eljárások hatálya alá.

(35) A kutatási és fejlesztési (K+F) programok üzleti forrásokból történő társfinanszírozását ösztönözni kell. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy ez az irányelv csak akkor alkalmazandó, ha nem kerül sor ilyen társfinanszírozásra, és ha a K+F tevékenységek eredményére az érintett ajánlatkérő szerv jogosult. Mindez nem zárhatja ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó tevékenységeket elvégző szolgáltató az eredményekről szóló beszámolót tegyen közzé, feltéve, hogy továbbra is az ajánlatkérő szerv kizárólagos joga marad a K+F eredményeknek a saját tevékenysége céljaira történő felhasználása. Mindazonáltal a K+F eredmények fiktív megosztása vagy a szolgáltató díjazásához való jelképes hozzájárulás nem akadálya ezen irányelv alkalmazásának.

(36) A foglalkoztatás és a munkavégzés hozzájárul a társadalomba történő beilleszkedéshez, továbbá kulcsfontosságú eleme az esélyegyenlőség biztosításának is. E tekintetben a védett műhelyek jelentős szerepet tölthetnek be. Ugyanez mondható el a többi olyan szociális vállalkozásról is, amelynek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek - például a munkanélküliek, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozók vagy a más módon a társadalom peremére szorult személyek - szociális és szakmai beilleszkedésének vagy újrabeilleszkedésének az elősegítése. Előfordulhat azonban, hogy ezek a műhelyek vagy vállalkozások az általános versenyfeltételek mellett nem nyernének el közbeszerzést. Következésképpen indokolt előírni, hogy a tagállamok a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárásokban vagy azok egyes részeiben való részvétel jogát fenntarthatják ilyen műhelyek vagy vállalkozások számára, illetve a szerződések teljesítését a védett munkahely-teremtési programok keretébe illesztéshez köthetik.

(37) A környezeti, szociális és munkaügyi követelményeknek a közbeszerzési eljárásokba való megfelelő beépítése érdekében különösen fontos az, hogy a tagállamok és az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy teljesüljenek mindazok a környezeti, szociális és munkajogi kötelezettségek, amelyek a nemzeti és az uniós jog törvényi, rendeleti, határozati és szabályozási előírásai, valamint a kollektív szerződések rendelkezései értelmében az építési beruházások megvalósításának vagy a szolgáltatások teljesítésének helyén alkalmazandók, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása összhangban van az uniós joggal. A szerződések teljesítése során hasonlóképpen alkalmazandók a valamennyi tagállam által megerősített, a X. mellékletben felsorolt nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségek is. Ez azonban semmiképpen nem lehet akadálya a munkavállalók számára kedvezőbb alkalmazási feltételek alkalmazásának.

A vonatkozó intézkedéseket az uniós jog alapelveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az egyenlő bánásmód biztosítására. Az említett vonatkozó intézkedések a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [11] összhangban, olyan módon alkalmazandók, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot, és nem eredményez közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a más tagállambeli gazdasági szereplőkkel vagy munkavállalókkal szemben.[10]

(38) A szolgáltatások nyújtása helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol azok jellemző teljesítésére sor kerül. Amennyiben a szolgáltatás távszolgáltatás, például telefonos ügyfélszolgálatok által nyújtott szolgáltatások esetében, akkor úgy kell tekinteni, hogy e szolgáltatások teljesítésére azok végrehajtásának helyén kerül sor, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás milyen tagállamba és milyen helyre irányul.

(39) A vonatkozó kötelezettségeknek szerződéses rendelkezések felelhetnek meg. Lehetővé kell tenni olyan rendelkezések beillesztését is a közbeszerzési szerződésekbe, amelyek az uniós jognak megfelelően biztosítják a kollektív szerződések betartását. A vonatkozó kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelezettségszegésének minősülhet, amely akár az adott gazdasági szereplő közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból való kizárásához is vezethet.

(40) Az említett környezeti, szociális és munkajogi rendelkezések betartásának ellenőrzését a közbeszerzési eljárás megfelelő szakaszaiban kell elvégezni, vagyis a résztvevők kiválasztására és a szerződések odaítélésére vonatkozó általános elvek alkalmazásakor, a kizárási kritériumok alkalmazásakor, valamint a kirívóan alacsony ajánlatokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor. Az ehhez szükséges ellenőrzést az ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseivel - így mindenekelőtt a bizonyítási eszközökre és a nyilatkozatokra vonatkozókkal - összhangban kell elvégezni.

(41) Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg azoknak az intézkedéseknek a bevezetését, illetve végrehajtását, amelyek a közrend, a közerkölcs, a közbiztonság, az egészség, az emberi és állati élet vagy a növényi élet megőrzésének védelme érdekében szükségesek, sem az egyéb környezetvédelmi intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak az EUMSZ-szel.

(42) Rendkívül nagy szükség van arra, hogy az ajánlatkérő szervek rugalmasabban dönthessenek valamely a tárgyalásokat lehetővé tevő közbeszerzési eljárás mellett. Az ilyen eljárások szélesebb körű alkalmazása valószínűleg növelné a határokon átnyúló kereskedelmet is, hiszen amint az értékelés kimutatta, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásokban odaítélt szerződések körében különösen nagy a határokon túli nyertes ajánlatok aránya. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy különböző olyan helyzetekben, amikor a nyílt vagy a meghívásos eljárás tárgyalás nélkül valószínűleg nem vezet megfelelő beszerzési eredményre, a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd alkalmazásáról rendelkezzenek. Emlékeztetni kell arra, hogy a versenypárbeszéd alkalmazása a szerződések értékét tekintve az utóbbi években jelentősen megnövekedett. Olyan esetekben mutatkozott hasznosnak, amikor az ajánlatkérő szervek nem tudják meghatározni, hogy igényeik milyen eszközzel teljesíthetők, vagy nem tudják felmérni, hogy a piac milyen technikai, pénzügyi vagy jogi megoldásokat tud kínálni. Ilyen helyzet állhat elő különösen az innovatív projektek esetében, valamint ha jelentős, integrált közlekedési infrastrukturális projektről, nagy számítógépes hálózatok kiépítéséről vagy összetett és strukturált finanszírozást igénylő projekt megvalósításáról van szó. A gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szerv közötti jó együttműködésnek az odaítélési eljárás során való biztosítása érdekében célszerű az ajánlatkérő szervnek egy projektvezető kinevezését javasolni.

(43) Az építési beruházásra irányuló szerződések esetében ilyen helyzet például az, amikor nem szabványos épületről van szó, vagy az építéshez tervezésre és innovatív megoldásokra van szükség. Az átalakítást vagy tervezést igénylő áruk vagy szolgáltatások beszerzése esetében valószínűleg hasznos a tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd alkalmazása. Átalakításra vagy tervezésre különösen az olyan összetett beszerzések esetében van szükség, mint pl. az összetett termékek, a szellemi szolgáltatások - például a tanácsadási szolgáltatások, az építészeti szolgáltatások vagy a mérnöki szolgáltatások -, vagy a jelentős információs és kommunikációs technológiai (IKT) projektek. Ilyen esetekben tárgyalásokra lehet szükség annak biztosításához, hogy a szóban forgó áru vagy szolgáltatás megfeleljen az ajánlatkérő szerv igényeinek. A számos különböző piaci szereplő által kínált, felhasználásra kész szolgáltatások vagy áruk beszerzése esetében azonban nem célszerű tárgyalásos eljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazni.

(44) A tárgyalásos eljárás alkalmazását olyan esetekben is lehetővé kell tenni, amikor a nyílt vagy meghívásos eljárás csak szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatokat eredményezett. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az ajánlatkérő szervek számára, hogy tárgyalásokat folytassanak annak érdekében, hogy az eljárás szabályos és elfogadható ajánlatokat eredményezzen.

(45) A tárgyalásos eljárást el kell látni a megfelelő biztosítékokkal, amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek betartását. Az ajánlatkérő szerveknek előre kell jelezniük különösen azokat a minimumkövetelményeket, amelyek a beszerzés jellegére utalnak, és amelyek a tárgyalások folyamán nem változtathatók meg. Az összes gazdasági szereplőt megillető egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az odaítélési szempontoknak és súlyozásuknak a teljes eljárás alatt állandóaknak kell maradniuk, és ezekről nem folytatható tárgyalás. A tárgyalásoknak az ajánlatok javítására kell irányulniuk annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek olyan építési beruházásokat rendelhessenek meg, illetve olyan árukat és szolgáltatásokat szerezhessenek be, amelyek tökéletesen megfelelnek a konkrét igényeiknek. A tárgyalások az építési beruházások, áruk és szolgáltatások bármely jellemzőjét érinthetik, többek között például a minőséget, a mennyiségeket, a kereskedelmi záradékokat, valamint szociális, környezeti és innovatív szempontokat, amennyiben ezek nem tartoznak a minimumkövetelmények közé.

Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerv által meghatározandó minimumkövetelmények azokat a (különösen fizikai, funkcionális és jogi) feltételeket és tulajdonságokat jelentik, amelyeknek minden ajánlatnak meg kell felelnie, vagy amelyekkel minden ajánlatnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy az ajánlatkérő szerv a választott odaítélési szempont alapján ítélhesse oda a szerződést. Az eljárás átláthatóságának és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében minden szakaszt megfelelően dokumentálni kell. Ezenkívül az egész eljárás folyamán minden ajánlatot írásban kell benyújtani.

(46) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a nyílt és a meghívásos, valamint a tárgyalásos eljárásokra vonatkozó bizonyos határidőket lerövidítsenek, amennyiben az adott határidők - az ajánlatkérő szerv által megfelelő indokolással alátámasztott - sürgősségi helyzetből fakadóan nem lennének alkalmazhatóak. Le kell szögezni, hogy ennek nem kell szükségszerűen olyan rendkívüli sürgősséget jelentenie, amelyet az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható, illetve nem az ajánlatkérő szervnek betudható események idéztek elő.

(47) A kutatás és az innováció - ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is - a jövőbeli növekedés fő hajtóerői közé tartozik, és központi szerepet kapott az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiában. A hatóságoknak a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív termékek és szolgáltatások vásárlása, illetve építési beruházások megvalósítása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének a legfőbb társadalmi kihívások kezelésével egyidejű javításában. Hozzájárul a közforrások lehető legelőnyösebb felhasználásához, valamint a szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez azáltal, hogy új ötleteket hív életre, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, és így elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést.

Emlékeztetni kell arra, hogy a Bizottság "Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés: az innováció serkentése a fenntartható, minőségi európai közszolgáltatások érdekében" című, 2007. december 14-i közleménye több olyan beszerzési modellt is ismertet, amelyek az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó K+F szolgáltatások beszerzésére vonatkoznak. Ezek a modellek a továbbiakban is változatlanul alkalmazhatók lennének, de ezen irányelvnek az innovációs közbeszerzés megkönnyítéséhez is hozzá kell járulnia, és segítenie kell a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében.

(48) Az innováció jelentősége miatt az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell arra, hogy amilyen gyakran csak lehetséges, engedélyezzék változatok benyújtását. Fel kell azonban hívni az említett szervek figyelmét, hogy a változatok benyújtásának engedélyezése előtt meg kell határozni az e változatokkal szembeni minimumkövetelményeket.

(49) Amennyiben a valamely innovatív termék vagy szolgáltatás kifejlesztése vagy valamely innovatív építési beruházás iránti igény kielégítése, majd ezt követően a keletkező áruk vagy szolgáltatások megvásárlása, illetve építési beruházások megvalósítása nem lehetséges a piacon már létező megoldások segítségével, az ajánlatkérő szerveknek az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében lehetőséget kell kapniuk arra, hogy különös közbeszerzési eljárást alkalmazzanak. E különös közbeszerzési eljárás révén lehetővé kell tenni az ajánlatkérő szervek számára, hogy valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztésére, majd megvásárlására, illetve megvalósítására hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek, feltéve, hogy ezek az innovatív termékek vagy szolgáltatások, illetve innovatív építési beruházások a megállapodás szerinti teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően rendelkezésre bocsáthatók, anélkül, hogy megvásárlásuk, illetve megvalósításuk külön közbeszerzési eljárást tenne szükségessé. Az innovációs partnerségnek a tárgyalásos eljárásra vonatkozó eljárási szabályokon kell alapulnia, és a szerződés kizárólag legjobb ár-érték arány szempontja alapján ítélhető oda, amely innovatív megoldások esetében a legalkalmasabb módszer az ajánlatok összehasonlítására. Függetlenül attól, hogy nagyon nagy projektekről vagy kisebb innovatív projektekről van-e szó, az innovációs partnerséget olyan módon kell létrehozni, hogy képes legyen a szükséges piaci kereslet generálására, a piac lezárása nélkül ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását.

Az ajánlatkérő szerv ezért nem használhatja fel az innovációs partnerséget a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon. Bizonyos esetekben az innovációs partnerség több partnerrel való létrehozása segíthet az ilyen következmények elhárításában.

(50) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények között szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a közzététel az ajánlatkérő szerv által előre nem látható és neki fel nem róható események által előidézett rendkívüli sürgősség okán nem lehetséges, vagy amikor kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem eredményezne erőteljesebb versenyt vagy jobb beszerzési eredményeket, nem utolsósorban azért, mert objektíve csak egyetlen olyan gazdasági szereplő létezik, amely képes teljesíteni a szerződést. Ez a helyzet jellemzi például a művészeti alkotásokat, amelyek esetében a művész személye lényegileg meghatározza magának a műalkotásnak az egyedi jellegét és értékét. A kizárólagosságot más is indokolhatja, de csak az objektív kizárólagosság esetében fogadható el a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, tehát amikor ezt a helyzetet nem maga az ajánlatkérő szerv teremtette egy tervezett közbeszerzési eljárásra tekintettel.

Az e kivétel lehetőségével élő ajánlatkérő szerveknek meg kell indokolniuk, hogy miért nincs ésszerű alternatíva vagy helyettesítő, mint például az alternatív terjesztési csatornák igénybevétele, akár az ajánlatkérő szerv tagállamán kívül is, vagy a funkcionálisan összehasonlítható építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások esetleges igénybevétele.

Amennyiben a kizárólagos helyzetet technikai okok idézik elő, ezeket eseti alapon szigorúan meg kell határozni és indokolni kell. Ilyen ok lehet például az, ha más gazdasági szereplő számára technikailag szinte lehetetlen az elvárt teljesítés, vagy ha olyan különleges know-how, eszközök vagy módszerek alkalmazására van szükség, amelyekkel csak egy gazdasági szereplő rendelkezik. A technikai okok olyan konkrét interoperabilitási követelményekből is adódhatnak, amelyeknek a megvalósítandó építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások működésének biztosítása érdekében teljesülniük kell.

Végezetül, a közbeszerzési eljárás olyankor sem jár előnyökkel, amikor az árut közvetlenül valamely árutőzsdén lehet megvásárolni, így többek között nyersanyagokkal foglalkozó kereskedési platformokon, például agrártermék-, nyersanyag- vagy energiatőzsdén, ahol a szabályozott és felügyelt többoldalú kereskedési struktúra természetesen garantálja a piaci árat.

(51) Egyértelműen le kell szögezni, hogy a bizalmas információk védelmével kapcsolatos rendelkezések semminemű tilalmat nem jelentenek a megkötött szerződések nem bizalmas részeinek, illetve e részek utólagos változásainak a közzétételére vonatkozóan.

(52) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben egyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a közbeszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere általánosan használt eszközeivé válniuk, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban. Ezért kötelezővé kell tenni a hirdetmények elektronikus formában történő továbbítását, a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását, valamint - 30 hónapos átmeneti időszakot követően - a teljes körű elektronikus kommunikációt, ami azt jelenti, hogy az eljárás minden szakaszában elektronikus úton kell folytatni a kommunikációt, beleértve a részvételi jelentkezések továbbítását és különösen az ajánlatok benyújtását (elektronikus benyújtás) is. A tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ha kívánják, még tovább lépjenek ebben az irányban. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az elektronikus kommunikációs eszközöknek az ezen irányelv szerinti kötelező használata nem terjedhet ki az ajánlatkérő szervek arra való kötelezésére, hogy elektronikus úton dolgozzák fel az ajánlatokat, illetve nem foglalhat magában előírt elektronikus értékelést vagy automatikus feldolgozást. Ezenkívül az irányelv nem ír elő olyan kötelezettséget, amelynek értelmében a közbeszerzési eljárásnak a szerződés odaítéléssét követő bármely részében vagy az ajánlatkérő szerv szervezetén belüli belső kommunikáció céljából elektronikus kommunikációs eszközöket kellene alkalmazni.

(53) Az ajánlatkérő szerveknek - bizonyos konkrét helyzetek kivételével - olyan elektronikus kommunikációs eszközöket kell használniuk, amelyek nem eredményeznek megkülönböztetést, általánosan hozzáférhetőek és kompatibilisek az általánosan használt IKT-termékekkel, valamint nem korlátozzák a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárásban való részvételi lehetőségét. E kommunikációs eszközök használatát illetően a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentesség szempontját is figyelembe kell venni. Egyértelművé kell tenni, hogy az elektronikus eszközöknek a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában való használatát nem volna célszerű kötelezővé tenni az olyan esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amikor a kommunikációt csak különleges irodai felszerelések segítségével lehetne lebonyolítani. Ezért az ajánlatkérő szerveket bizonyos, kimerítő jelleggel felsorolandó esetekben nem célszerű arra kötelezni, hogy előírják az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során. Ez az irányelv rögzíti, hogy ilyen esetnek számítanak azok a helyzetek is, amelyekben olyan különleges irodai felszerelésekre - például széles formátumú nyomtatókra - volna szükség, amelyekkel az ajánlatkérő szervek általában nem rendelkeznek. Egyes közbeszerzési eljárásokban a közbeszerzési dokumentumok fizikai vagy méretarányos modell benyújtását írhatják elő, amely elektronikus úton nem juttatható el az ajánlatkérő szervekhez. Ilyen esetekben a modellt postán, vagy más, megfelelő szállító igénybevételével kell megküldeni az ajánlatkérő szerv részére.

Világossá kell azonban tenni, hogy az egyéb kommunikációs eszközök használatát az ajánlat azon elemeire kell korlátozni, amelyekre vonatkozóan nem követelmény az elektronikus kommunikációs eszközök igénybevétele.

Célszerű azt is tisztázni, hogy amennyiben technikai okokból szükséges, az ajánlatkérő szerveknek jogában kell, hogy álljon a benyújtható fájlok maximális méretének megszabása.

(54) Előfordulhatnak olyan kivételes esetek, amelyekben az ajánlatkérő szervek eltekinthetnek az elektronikus kommunikációs eszközök használatától, amennyiben az ilyen kommunikációs eszközök használatától való eltekintés a különösen érzékeny információk védelme érdekében szükséges. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az általánosan nem hozzáférhető elektronikus eszközök használata képes biztosítani a szükséges szintű védelmet, akkor ezen elektronikus eszközöket kell használni. Ilyen helyzet lehet például az, ha az ajánlatkérő szervek olyan, az adott célra létrehozott biztonságos kommunikációs eszköz használatát írják elő, amelyhez biztosítják a hozzáférést.

(55) A technikai formátumok vagy eljárások és az üzenetváltási standardok különbözőségei akadályozhatják az interoperabilitást nemcsak egy tagállamon belül, hanem - és különösen - az egyes tagállamok között is. Például az olyan közbeszerzési eljárásokban való részvételhez, amelyekben engedélyezik vagy előírják az elektronikus katalógusok alkalmazását - azaz egy olyan formátum használatát, amellyel az információk az összes ajánlattévő számára közös, elektronikusan feldolgozható módon mutathatók be, illetve szervezhetők rendszerbe -, a gazdasági szereplőknek egységesítés hiányában minden egyes közbeszerzési eljárásnak megfelelően át kellene dolgozniuk a katalógusukat, ami azt jelentené, hogy az adott ajánlatkérő szerv kiírási feltételeitől függően nagyon hasonló információkat különböző formátumokban kellene megadniuk. A katalógusok formátumának egységesítése tehát javítaná az interoperabilitást, fokozná a hatékonyságot, és csökkentené a gazdasági szereplőkre háruló munkamennyiséget.

(56) A Bizottságnak a legmesszebbmenőkig figyelembe kell vennie az érintettek véleményét annak mérlegelésekor, hogy szükséges-e biztosítani vagy fokozni a különböző technikai formátumok vagy a feldolgozási és üzenetváltási standardok interoperabilitását adott standardok kötelezővé tételével, és ha igen, akkor mely standard alkalmazását írja elő. Azt is mérlegelnie kell, hogy a gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szervek a gyakorlatban milyen mértékben használnak már valamely standardot, és az mennyire vált be. A Bizottságnak bármely technikai standard kötelezővé tétele előtt az azzal járó költségeket is gondosan mérlegelnie kell, különös tekintettel a már meglévő e-beszerzési megoldások - köztük az infrastruktúra, az eljárások és a szoftverek - kiigazításának a költségeire. Amennyiben az érintett standardokat nem valamely nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványosítási szervezet dolgozta ki, akkor azoknak az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben [12] foglalt, IKT-szabványokra vonatkozó előírásoknak kell megfelelniük.[11]

(57) A tagállamoknak és az ajánlatkérő szerveknek, mielőtt meghatároznák az odaítélési eljárás különböző szakaszaiban alkalmazandó elektronikus kommunikációs eszközök tekintetében megkövetelt biztonsági szintet, fel kell mérniük, hogy arányban állnak-e egymással egyrészt azok a követelmények, amelyek a szóban forgó üzenet feladójának helyes és megbízható azonosítását, valamint az üzenet tartalmának sértetlenségét hivatottak biztosítani, másrészt pedig a nehézségek felmerülésének kockázata, például azokban a helyzetekben, amikor az üzeneteket a megjelölttől eltérő feladó küldi. Minden egyéb tényezőt változatlannak tekintve, ez azt jelentené, hogy például egy olyan e-mail esetében, amelyben egy tájékoztató megbeszélés pontos helyszínének a megerősítését kérik, nem szükséges ugyanolyan szintű biztonsági előírásokat megállapítani, mint magának az ajánlatnak az esetében, amely a gazdasági szereplőre nézve kötelező erejű tartalommal bír. Hasonlóképpen, az arányosság szempontjának figyelembevétele azzal is járhat, hogy alacsonyabb biztonsági szintet írnak elő az elektronikus katalógusok ismételt benyújtása, keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásánál az ajánlatok benyújtása vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés kapcsán.

(58) Bár a közbeszerzési eljárás alapvető elemeinek - így például a közbeszerzési dokumentumoknak, a részvételi jelentkezésnek, a szándék megerősítésének és az ajánlatnak - mindig írásban kell készülniük, a gazdasági szereplőkkel való szóbeli kommunikációnak mindig lehetségesnek kell lennie, feltéve, hogy annak tartalmát a szükséges mértékben dokumentálják. Erre a megfelelő szintű átláthatóság biztosítása érdekében van szükség, ami lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy érvényesült-e az egyenlő bánásmód elve. Különösen fontos, hogy az ajánlattevőkkel folytatott olyan szóbeli kommunikációt, amely hatással lehet az ajánlatok tartalmára és értékelésére, kellő részletességgel és megfelelő módon dokumentálják, például a kommunikáció írásban vagy hanganyagon való rögzítésével vagy összefoglalásával.

(59) Erőteljes tendencia mutatkozik az uniós közbeszerzési piacokon a közbeszerzői igények összevont teljesítésére a méretgazdaságosság - például alacsonyabb árak és ügyleti költségek - elérése céljából, valamint a beszerzések kezelésének fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez elérhető egyrészt azzal, hogy nagyobb számú ajánlatkérő szerv végez együttes beszerzést, másrészt azzal, hogy egy hosszabb időszak alatt nagyobb mennyiségű, illetve értékű beszerzésre kerül sor. Ugyanakkor a beszerzések összevonásának és központosításának monitoringját gondosan kell elvégezni az összejátszásnak és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának az elkerülése végett, valamint az átláthatóságnak és a versenynek, illetve a kkv-k piacra jutási lehetőségeinek a megőrzése érdekében.

(60) A keretmegállapodásokat Európa-szerte széles körben alkalmazzák és hatékony beszerzési módszernek tekintik. Ezért ezt a módszert jórészt változatlan formában meg kell őrizni. Bizonyos szempontokat azonban tisztázni kell; egyértelművé kell tenni különösen azt, hogy a keretmegállapodást nem alkalmazhatják olyan ajánlatkérő szervek, amelyeket maga a keretmegállapodás nem nevez meg. Ennek érdekében tehát az adott keretmegállapodásban kezdettől fogva részes félként jelen lévő ajánlatkérő szerveket egyértelműen azonosítani kell, akár nevük megemlítésével, akár egyéb módon - például az ajánlatkérő szervek valamely egyértelműen körülhatárolt földrajzi területen belül működő konkrét kategóriájára való hivatkozással -, hogy ezáltal az érintett ajánlatkérő szervek egyszerűen és egyértelműen azonosíthatóak legyenek. Hasonlóképpen nem engedhető meg, hogy új gazdasági szereplők csatlakozzanak egy keretmegállapodáshoz annak megkötését követően. Ez többek között azt is jelenti, hogy amennyiben egy központi beszerző szerv az általa kötött keretmegállapodások igénybevételére jogosult ajánlatkérő szerveket vagy azok egy kategóriáját - például egy adott földrajzi területen található területi hatóságokat - tartalmazó általános nyilvántartást használ, ezt olyan módon kell tennie, hogy egyrészt azonosítható legyen az érintett ajánlatkérő szerv, másrészt ellenőrizhető legyen az is, hogy az mely időponttól kezdve jogosult a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás igénybevételére, ugyanis ez az időpont határozza meg, hogy az ajánlatkérő szerv számára mely konkrét keretmegállapodások alkalmazását kell lehetővé tenni.

(61) Azon objektív feltételek között, amelyek meghatározzák, hogy valamely keretmegállapodás részes felei közül mely gazdasági szereplők teljesítsenek egy adott feladatot - például természetes személyek általi felhasználásra, illetve igénybevételre szánt áruszállítást vagy szolgáltatásnyújtást -, az összes feltételt tartalmazó keretmegállapodások esetében feltüntethetők az érintett természetes személyek igényei vagy választásai is.

Az ajánlatkérő szervek számára további rugalmasságot kell biztosítani az olyan esetekben, amikor több gazdasági szereplővel kötött és minden feltételt tartalmazó keretmegállapodások alapján végeznek beszerzést.

Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a keretmegállapodás hatálya alá tartozó építési munkálatokat, árukat vagy szolgáltatásokat vagy az objektív szempontokkal összhangban kiválasztott egyik gazdasági szereplőtől, a már meghatározott feltételek szerint szerezzék be, vagy a versenynek a keretmegállapodás részes felei közé tartozó gazdasági szereplők közötti újranyitását követően ítéljenek oda az érintett építési beruházásra, áruszállításra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést. Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az ajánlatkérő szerveknek fel kell tüntetniük a keretmegállapodáshoz tartozó közbeszerzési dokumentumokban, hogy mely objektív szempont alapján fognak választani a keretmegállapodás végrehajtásának említett két módja között. A szempontok kapcsolódhatnak például az érintett építési beruházások, áruszállítások vagy szolgáltatásnyújtások mennyiségéhez, értékéhez vagy jellemzőihez, beleértve azt is, ha magasabb szintű szolgáltatásra vagy a biztonsági szint megemelésére van szükség, esetleg az árszinteknek az előre meghatározott árindexhez viszonyított alakulásához. A keretmegállapodásokat nem szabad szabálytalanul vagy a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon alkalmazni. Ez az irányelv nem kötelezi az ajánlatkérő szerveket arra, hogy a valamely keretmegállapodás hatálya alá tartozó építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat az adott keretmegállapodás révén szerezzék be.

(62) Tisztázni kell továbbá, hogy bár a keretmegállapodáson alapuló szerződéseket magának a keretmegállapodásnak a lejárta előtt kell odaítélni, az adott keretmegállapodáson alapuló egyes szerződések időtartamának nem kell egybeesnie a keretmegállapodás időtartamával; előbbiek szükség szerint lehetnek rövidebb vagy hosszabb időtartamúak is. Lehetővé kell tenni mindenekelőtt a keretmegállapodáson alapuló egyes szerződések időtartamának az olyan tényezők figyelembevételével való megállapítását, mint például a teljesítésükhöz szükséges idő, mely utóbbi magában foglalhatja a négy évnél hosszabb várható élettartamú berendezések karbantartását, illetve a személyzetnek a szerződés teljesítéséhez szükséges, jelentős időigényű képzését is.

Egyértelműen rendelkezni kell továbbá arról, hogy adódhatnak olyan kivételes esetek, amikor lehetővé kell tenni, hogy a keretmegállapodás időtartama négy évnél hosszabb legyen. Ilyen, - különösen a keretmegállapodás tárgyán alapuló - megfelelő indokolással alátámasztandó esetek adódhatnak például akkor, ha a gazdasági szereplőknek olyan berendezéssel kell rendelkezniük, amelynek amortizációs ideje négy évnél hosszabb, és amelynek a keretmegállapodás teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia.

(63) A megszerzett tapasztalatok fényében szükség van a dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok kiigazítására is, hogy az ajánlatkérő szervek teljes mértékben kihasználhassák az ebben az eszközben rejlő lehetőségeket. A rendszereket egyszerűsíteni kell, különösen azáltal, hogy meghívásos eljárás formájában kell működtetni őket, így kiküszöbölve az előzetes ajánlatok szükségességét, amelyek a tapasztalatok alapján a dinamikus beszerzési rendszerekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb tehernek bizonyultak. Így a részvételi jelentkezést benyújtó és a kiválasztási szempontoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül annak fennállási ideje alatt lebonyolított közbeszerzési eljárásokban. Ez a beszerzési módszer lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő szerv az ajánlatok különösen széles skálájához jusson hozzá, és így a széles körű versenyen keresztül biztosítsa a közforrások optimális felhasználását az általánosan használt vagy felhasználásra kész, a piacon általában rendelkezésre álló termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások tekintetében.

(64) A részvételi jelentkezések ellenőrzését alapszabályként legfeljebb 10 munkanapon belül el kell végezni, mivel a kiválasztási szempontok értékelésére a dokumentációra vonatkozó, ebben az irányelvben előírt egyszerűsített követelmények alapján fog sor kerülni. Mindazonáltal, amikor első alkalommal hoznak létre egy dinamikus beszerzési rendszert, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő szervek az eljárást megindító hirdetmény vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás első közzétételét követően olyan nagy számú részvételi jelentkezéssel szembesülnek, hogy több időre lesz szükségük ezek megvizsgálására. Ezt engedélyezni kell, feltéve, hogy az összes jelentkezés megvizsgálásáig nem indul konkrét beszerzési eljárás. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a részvételi jelentkezések megvizsgálásának rendjéről, például dönthessenek úgy, hogy hetente csak egyszer foglalkoznak a jelentkezések vizsgálatával, feltéve, hogy betartják az egyes részvételi kérelmek vizsgálatára vonatkozó határidőket.

(65) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának ideje alatt bármikor egy megújított és aktualizált nyilatkozat megfelelő határidőn belüli benyújtását kérjék a gazdasági szereplőktől a minőségi kiválasztási szempontoknak való megfelelésükről. Emlékeztetni kell arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszerek esetében is érvényes az ezen irányelvben foglalt, a bizonyítási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések között szereplő azon lehetőség, melynek értelmében a gazdasági szereplőktől igazolások kérhetők be, melyeket az az ajánlattevő köteles benyújtani, amelynek a szerződést odaítélték.

(66) Annak érdekében, hogy a kkv-k több lehetőséget kapjanak a nagy méretű - például valamely központi beszerző szerv által működtetett - dinamikus beszerzési rendszerekben való részvételre, az érintett ajánlatkérő szerv számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a rendszert a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások objektív módon meghatározott kategóriáira tagolja. Ezeket a kategóriákat objektív tényezők alapján kell meghatározni, amelyek közé tartozhat például az adott kategóriában odaítélhető egyedi szerződések megengedhető legnagyobb mérete vagy egy adott földrajzi terület, amelyen az egyedi szerződéseket majd teljesíteni kell. Egy dinamikus beszerzési rendszer kategóriákra tagolása esetén az ajánlatkérő szervnek az érintett kategória tulajdonságaival arányban álló kiválasztási szempontokat kell alkalmaznia.

(67) Egyértelművé kell tenni, hogy az elektronikus árlejtés szokásosan nem alkalmas bizonyos építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya valamilyen szellemi teljesítmény, mint például egy építési beruházás terve, ugyanis csak az automatikusan, elektronikus eszközökkel és az ajánlatkérő szerv beavatkozása vagy értékelése nélkül történő elbírálásra alkalmas elemek, azaz a számszerűsíthető, számokkal vagy százalékban kifejezhető elemek képezhetik elektronikus árlejtés tárgyát.

Világossá kell azonban azt is tenni, hogy a konkrét szellemi tulajdonhoz fűződő jog vásárlására irányuló közbeszerzési eljárásokban alkalmazható az elektronikus árlejtés. Emlékeztetni kell ezenkívül arra is, hogy mindaddig, amíg az árlejtés meg nem kezdődött, az ajánlatkérő szervek szabadon csökkenthetik a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők számát, az árlejtés megkezdését követően azonban már nem engedhető meg az elektronikus árlejtésben részt vevő ajánlattevők számának a további csökkentése.

(68) Folyamatosan zajlik az új elektronikus beszerzési technikák - például az elektronikus katalógusok - fejlesztése. Az elektronikus katalógus az információk bemutatásának és rendszerezésének az összes ajánlattevő számára közös, elektronikusan kezelhető formátuma. Példaként említhetők a táblázatos formában benyújtott ajánlatok. Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan rendelkezésre álló eljárásban megkövetelhessék az elektronikus katalógusok használatát, ahol az elektronikus kommunikációs eszközök használata követelmény. Az elektronikus katalógus segít fokozni a versenyt és ésszerűsíteni a közbeszerzéseket, különösen azáltal, hogy pénz és idő megtakarítását teszi lehetővé. Bizonyos szabályokat meg kell azonban határozni annak biztosítása érdekében, hogy az új technikák alkalmazására ezen irányelvnek megfelelően, valamint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének betartásával kerüljön sor. Ezért az elektronikus katalógusok ajánlatok benyújtása céljából való használata nem járhat azzal a lehetőséggel, hogy a gazdasági szereplők az ajánlat benyújtása céljából az általános katalógusuk megküldésére szorítkoznak. A gazdasági szereplőktől továbbra is meg kell követelni, hogy az általános katalógusukat az adott közbeszerzési eljáráshoz igazítsák. E hozzáigazítás biztosítja, hogy egy adott közbeszerzési eljárás keretében megküldött katalógus kizárólag azokat a termékeket, építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat tartalmazza, amelyekről a gazdasági szereplő a felhívás alapos áttanulmányozását követően úgy véli, hogy megfelelnek az ajánlatkérő szerv igényeinek. A gazdasági szereplők számára engedélyezni kell, hogy ennek keretében átmásolják az általános katalógusukban szereplő információkat, de magának az általános katalógusnak a változatlan formában történő benyújtása nem engedélyezhető.

Ezenkívül, amennyiben megfelelő garanciát nyújtanak a nyomon követhetőség, az egyenlő bánásmód és a kiszámíthatóság tekintetében, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy egyes konkrét beszerzésekkel kapcsolatban, különösen olyankor, amikor valamely keretmegállapodás alapján újra megindították a versenyt, vagy amikor dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak, korábban megküldött elektronikus katalógusok alapján ajánlatokat kérjenek létre.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv hoz létre ajánlatokat, az érintett gazdasági szereplő számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ellenőrizze, hogy az ajánlatkérő szerv által összeállított ajánlat nem tartalmaz-e lényegi hibákat. Lényegi hibák előfordulása esetén a gazdasági szereplőt csak akkor kötheti az ajánlatkérő szerv által létrehozott ajánlat, ha a hibákat kijavították.

Azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályokban határoztak meg, az ajánlatkérő szerveknek kerülniük kell, hogy indokolatlan akadályok álljanak a gazdasági szereplők olyan beszerzési eljárásokban való részvétele előtt, amelyekben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, és amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma általános elveinek betartását.

(69) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szervek feladata, hogy - díjazás ellenében vagy anélkül - beszerzéseket bonyolítsanak le, dinamikus beszerzési rendszereket kezeljenek, vagy közbeszerzési szerződéseket/keretmegállapodásokat ítéljenek oda más ajánlatkérő szervek nevében. Azon ajánlatkérő szerveknek, amelyek nevében keretmegállapodást kötöttek, jogában kell hogy álljon a keretmegállapodás egyszeri vagy rendszeres vásárlások céljára való felhasználása. Tekintetbe véve a beszerzések nagy volumenét, az ilyen technikák alkalmazása fokozhatja a versenyt, és hozzájárulhat a közbeszerzés szakszerűbbé tételéhez. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérő szervek által igénybe vehető központi beszerző szervek uniós fogalom meghatározásáról, és világossá kell tenni, hogy a központi beszerző szervek két különböző módon működnek.

Lehetővé kell tenni egyrészt, hogy vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként működhessenek, másrészt pedig, hogy közvetítőként tevékenykedhessenek, aminek keretében szerződéseket ítélhetnek oda, dinamikus beszerzési rendszereket működtetnek, vagy ajánlatkérő szervek által használandó keretmegállapodásokat kötnek. A közvetítői szerep bizonyos esetekben jelentheti azt, hogy a központi beszerző szerv az érintett ajánlatkérő szervektől kapott részletes utasítások nélkül, önállóan bonyolítja le az odaítélési eljárásokat; más esetekben pedig azt, hogy az odaítélési eljárásokat érintett ajánlatkérő szervektől kapott részletes utasítások alapján, azok nevében és javára bonyolítja le.

Meg kell állapítani továbbá azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv, valamint a központi beszerző szervtől vagy rajta keresztül beszerzést végző ajánlatkérő szervek között az ezen irányelv szerinti kötelezettségek betartásáért viselt felelősség megosztására vonatkoznak. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel tartozik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, akkor az eljárások jogszerűségéért szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel kell tartoznia. Amennyiben az eljárás bizonyos részeit az ajánlatkérő szerv bonyolítja le, például egy keretmegállapodás alapján újból megnyitja a versenyt, vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda, továbbra is felelnie kell az általa lebonyolított szakaszokért.

(70) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy központosított beszerzési tevékenységek végzésére irányuló közszolgáltatási szerződések esetében az ezen irányelvben előírt eljárások alkalmazása nélkül ítéljen oda szerződést valamely központi beszerző szervvel. Engedélyezni kell továbbá, hogy a szóban forgó közszolgáltatási szerződés járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is kiterjedjen. Amikor a járulékos beszerzési tevékenységeket nem valamely központi beszerző szerv végzi az érintett ajánlatkérő szerv részére végzett központosított beszerzési tevékenységekhez kapcsolódóan, akkor a járulékos beszerzési tevékenységek végzésére irányuló közszolgáltatási szerződéseket ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni. Emlékeztetni kell arra is, hogy ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan központosított vagy járulékos beszerzési tevékenységekre, amelyeket nem visszterhes szerződés keretében végeznek, ami ezen irányelv értelmében beszerzésnek minősül.

(71) A központi beszerző szervekre vonatkozó rendelkezések megerősítése semmiképpen sem akadályozhatja az eseti közös közbeszerzések jelenlegi gyakorlatait, azaz a kevésbé intézményesített és szisztematikus közös vásárlást vagy azon szolgáltatók igénybevételét, amelyek valamely ajánlatkérő szerv utasításai szerint, annak nevében és javára előkészítik és kezelik a közbeszerzési eljárásokat. Épp ellenkezőleg, pontosítani kell a közös beszerzés egyes jellemzőit, ugyanis a közös beszerzés jelentős szerepet tölthet be nem utolsósorban az innovatív projektek esetében.

A közös beszerzés számos különböző formát ölthet, a koordinált beszerzéstől kezdve a külön-külön közbeszerzési eljárást lefolytató több ajánlatkérő szerv által megvalósítandó építési beruházások, illetve beszerzendő áruk vagy szolgáltatások közös műszaki leírásainak az elkészítésén keresztül azokig a helyzetekig, amikor az érintett ajánlatkérő szervek közösen bonyolítanak le egy közbeszerzési eljárást, mégpedig vagy együttesen eljárva, vagy olyan módon, hogy megbízzák az egyik ajánlatkérő szervet azzal, hogy az összes ajánlatkérő nevében folytassa le a közbeszerzési eljárást.

Amennyiben több ajánlatkérő szerv közösen bonyolít le egy közbeszerzési eljárást, együttesen kell felelniük az ezen irányelv alapján fennálló kötelezettségeik teljesítéséért. Amikor azonban az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési eljárásnak csak egyes részeit bonyolítják le közösen, akkor az együttes felelősségnek is csak az eljárás közösen lefolytatott részeire kell vonatkoznia. Minden ajánlatkérő szervnek egyedül kell felelnie azon eljárásokért vagy az eljárások azon részeiért, amelyeket egymaga bonyolít le, tehát például a szerződés odaítéléséért, egy keretmegállapodás megkötéséért, egy dinamikus beszerzési rendszer működtetéséért, a verseny valamely keretmegállapodás alapján történő újbóli megindításáért vagy annak eldöntéséért, hogy egy keretmegállapodás részes felei közül melyik gazdasági szereplő végezzen el egy adott feladatot.

(72) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és a tranzakciós költségeket. Az elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként a központi beszerző szervek számára kell kötelezővé tenni, és emellett az egész Európai Unióban elő kell segíteni az e gyakorlathoz való közeledést. Ezután egy 30 hónapos átmeneti időszakot követően valamennyi közbeszerzési eljárásra vonatkozóan általánosan be kell vezetni az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásának a kötelezettségét.

(73) Az olyan esetekben, amikor különböző tagállambeli ajánlatkérő szervek közösen ítélnek oda közbeszerzési szerződéseket, jelenleg a nemzeti jogszabályok ütközései kapcsán sajátos jogi nehézségekkel kell szembenézniük. Annak ellenére, hogy a 2004/18/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, az ajánlatkérő szervek számára továbbra is jelentős jogi és gyakorlati problémákat jelent, hogy más tagállamok központi beszerző szerveitől vásároljanak, vagy közösen ítéljék oda a közbeszerzési szerződéseket. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek maximálisan kihasználhassák a belső piacban rejlő lehetőségeket a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek az egyetlen ajánlatkérő szerv által ésszerűen vállalhatónál több kockázattal járnak, a fenti nehézségeket orvosolni kell. Ezért a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan új szabályokat kell megállapítani, amelyek megkönnyítik az ajánlatkérő szervek közötti együttműködést, valamint a beszállítók és szolgáltatók számára nyíló, határokon átnyúló üzleti lehetőségek teremtésével elősegítik a belső piac előnyeinek jobb kihasználását. Ezekben a szabályokban meg kell határozni a központi beszerző szervek határokon átnyúló igénybevételének a feltételeit, és meg kell nevezni a határokon átnyúló közös eljárások eseteiben alkalmazandó közbeszerzési jogot - beleértve a jogorvoslatokra alkalmazandó jogot is -, kiegészítve ezáltal az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [13] kollíziós szabályait. Emellett különböző tagállambeli ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti vagy uniós jog alapján közös szervezeteket hozzanak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre vonatkozóan külön szabályokat kell alkotni.[12]

Az ajánlatkérő szervek mindazonáltal nem élhetnek a határokon átnyúló közös beszerzésnek az uniós jog nyújtotta lehetőségeivel abból a célból, hogy megkerüljék az azon tagállamban rájuk vonatkozó kötelező közjogi szabályokat, amely tagállamban találhatók. E szabályok közé tartozhatnak például az átláthatóságra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések, vagy az érzékeny áruszállítások nyomon követhetőségéhez szükséges egyedi előírások.

(74) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzésben a verseny biztosítását, valamint a közbeszerzés keretében a fenntarthatósági célok elérését. E célból lehetővé kell tenni a piacon jelen lévő műszaki megoldások, szabványok és műszaki leírások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, ideértve az építési beruházásokhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó gyártási folyamatok életciklusával és fenntarthatóságával kapcsolatos teljesítménykritériumokra épülő megoldásokat, standardokat és előírásokat is.

Ennek megfelelően a műszaki leírásokat olyan módon kell összeállítani, amely kivédi a verseny olyan követelmények révén történő mesterséges korlátozását, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítménybeli követelmények megadásával történő összeállítása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását. A funkcionalitáshoz és a teljesítményhez kapcsolódó követelmények az innovációnak is kedvező eszközök a közbeszerzés során, amelyeket a lehető legszélesebb körben alkalmazni kell. Amennyiben európai standardra vagy annak hiányában nemzeti standardra történik hivatkozás, az ajánlatkérő szerveknek az ezekkel egyenértékű előírásokon alapuló ajánlatokat is figyelembe kell venniük. A kért jelöléssel való egyenértékűséget az ajánlattevőnek kell bizonyítania.

Az egyenértékűség bizonyításához lehetővé kell tenni annak megkövetelését az ajánlattevőktől, hogy nyújtsanak be valamely harmadik személy által hitelesített bizonyítékot. Mindazonáltal más megfelelő bizonyítási eszközöknek - például a gyártó technikai dossziéjának - a használatát is meg kell engedni, ha az érintett gazdasági szereplő nem jut hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati eredményekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belüli megszerzésére, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő azok révén bizonyítani tudja, hogy az adott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel a műszaki leírásban, az odaítélési szempontokban vagy a szerződésteljesítési feltételekben foglalt követelményeknek vagy kritériumoknak.

(75) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérő szervek, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat kívánnak megvalósítani, illetve ilyen árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni, hivatkozhassanak bizonyos jelölésekre, például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más jelölésekre, feltéve, hogy a jelölési követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy ezeket a követelményeket objektív módon ellenőrizhető szempontok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédő szervezetek - is, valamint elengedhetetlen, hogy a jelölés minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen. Egyértelművé kell tenni, hogy az érdekeltek lehetnek közjogi vagy magánszervezetek, vállalkozások vagy bármilyen nem kormányzati szervezetek (vagyis olyan szervezetek, amelyek nem tartoznak semelyik kormányhoz, és nem minősülnek hagyományos értelemben vett vállalkozásnak).

Ugyancsak tisztázni kell, hogy a közjogi hatóságok által a közbeszerzésekkel összefüggésben alkalmazott jelölési követelmények kialakításában részt vehetnek bizonyos konkrét nemzeti vagy kormányzati szervek vagy szervezetek is, anélkül, hogy e szervek vagy szervezetek elveszítenék harmadik félként betöltött státusukat.

A jelölésekre való hivatkozások nem eredményezhetik az innováció korlátozását.

(76) Minden olyan közbeszerzés esetében, amelyet személyek általi felhasználásra szánnak - akár a nyilvánosság, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai általi felhasználásra -, az ajánlatkérő szervnek - a megfelelően indokolt eseteket kivéve - olyan műszaki leírást kell összeállítania, amelyben figyelembe veszi a fogyatékossággal élők számára való akadálymentesség szempontját és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(77) A műszaki leírások kialakítása során az ajánlatkérő szerveknek figyelembe kell venniük az adatvédelmi jog területére vonatkozó uniós jogi követelményeket, különösen a személyes adatok feldolgozásának kialakítása kapcsán (beépített adatvédelem).

(78) A közbeszerzésnek igazodnia kell a kkv-k igényeihez. Az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell annak a bevált gyakorlatokat tartalmazó kódexnek az alkalmazására, amelyet a Bizottság "A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről" című, 2008. június 25-i munkadokumentumában tett közzé, és amely iránymutatást nyújt az ajánlatkérő szervek számára a tekintetben, hogy hogyan használhatják fel a közbeszerzés kereteit a kkv-k részvételét megkönnyítő módon. E célból, illetve a verseny fokozása érdekében az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell mindenekelőtt a közbeszerzések részekre bontására. A részekre bontás végezhető mennyiségi alapon, amikor is az egyedi közbeszerzések nagyságának meghatározásakor jobban figyelembe veszik a kkv-k kapacitását, vagy minőségi alapon, a különböző érintett ágazatoknak és szakosításoknak megfelelően, amikor az egyedi közbeszerzések tartalmát igazítják erőteljesebben a specializálódott kkv-szektorokhoz, vagy a különböző egymást követő projektszakaszok alapján.

Az ajánlatkérő szerv számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy szabadon határozza meg az egyes részek nagyságát és tárgyát, továbbá hogy a beszerzés becsült értékének kiszámítására vonatkozó szabályokkal összhangban egyes részeket az ezen irányelvben megállapított eljárások alkalmazása nélkül ítéljen oda. Az ajánlatkérő szerv kötelességévé kell tenni, hogy mérlegelje a közbeszerzések részekre bontásának célszerűségét, viszont meg kell hagyni számára a lehetőséget, hogy az általa relevánsnak ítélt bármely indok alapján, igazgatási vagy igazságügyi felügyelet nélkül, önállóan és szabadon hozza meg a döntését. Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy nem volna célszerű a közbeszerzést részekre bontani, az egyedi jelentésben vagy a közbeszerzési dokumentumokban meg kell jelölni az ajánlatkérő szerv döntésének főbb okait. Ilyen ok lehet például, ha az ajánlatkérő szerv úgy ítéli meg, hogy a részekre osztás a verseny korlátozásával járhat, vagy fennáll annak a kockázata, hogy a szerződés teljesítése technikailag túlságosan bonyolult vagy túlságosan drága lesz, vagy az egyes részeket elnyerő különböző szerződő felek szükséges koordinálása súlyosan veszélyeztetheti a szerződés megfelelő teljesítését.

A tagállamok részére meg kell hagyni azt a lehetőséget, hogy még jobban megkönnyítsék a kkv-k bevonását azáltal, hogy kiterjesztik azon kötelezettség hatályát, amely szerint mérlegelni kell a közbeszerzések több kisebb részre bontásának célszerűségét, az ajánlatkérő szerveket kötelezik arra, hogy indokolják a döntésüket, ha nem tagolják a közbeszerzéseket részekre, vagy bizonyos feltételek esetén kötelezővé teszik a részekre bontást. Ugyanebből a célból azt is engedélyezni kell a tagállamok számára, hogy az alvállalkozók közvetlen kifizetésére szolgáló mechanizmusokról rendelkezzenek.

(79) Ha a közbeszerzést részekre osztották, az ajánlatkérő szervek számára engedélyezni kell, hogy - például a verseny fenntartása vagy a beszerzés megbízhatóságának a garantálása érdekében - korlátozzák azon részek számát, amelyekre egy-egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül engedélyezni kell a számukra azt is, hogy korlátozzák az egyetlen ajánlattevőnek odaítélhető részek számát.

A kkv-k közbeszerzésekben való fokozottabb részvételének az elősegítésére irányuló cél megvalósítása ugyanakkor akadályokba ütközhet, ha az ajánlatkérő szervek még akkor is kötelesek részenként odaítélni a szerződést, ha ez azzal járna, hogy kénytelenek lennének gazdaságilag sokkal kevésbé előnyös megoldásokat is elfogadni, mint ha egyszerre több, vagy az összes részt egybefogó odaítélés lenne. Amennyiben tehát e módszer alkalmazásának a lehetőségét előzetesen egyértelműen jelezték, az ajánlatkérő szerveknek lehetősége kell, hogy legyen az ajánlatok összehasonlító értékelésére annak eldöntése céljából, hogy az egy bizonyos ajánlattevő által egy konkrét, több részt egybefogó csomagra vonatkozóan benyújtott ajánlatok összességükben e csomag vonatkozásában jobban teljesítenék-e az ezen irányelvnek megfelelően meghatározott odaítélési szempontokat, mint ahogy azokat a csomagot alkotó részekre vonatkozóan külön-külön vizsgált ajánlatok teljesítenék. Ha igen, akkor az ajánlatkérő szervnek jogában kell, hogy álljon a szerződést ilyen csomagba szervezve odaítélni az érintett ajánlattevőnek. Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerveknek az említett összehasonlító értékelés során először meg kell határozniuk, hogy mely ajánlatok teljesítik a legjobban a pályázat egyes részei tekintetében meghatározott odaítélési szempontokat, majd össze kell hasonlítaniuk az adott ajánlattevő által egy-egy konkrét csomag egésze vonatkozásában benyújtott ajánlatokkal.

(80) Az eljárások gyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a közbeszerzési eljárásokban való részvételre a lehető legrövidebb határidőket kell megállapítani, anélkül azonban, hogy indokolatlan akadályokat állítanánk az egész belső piac gazdasági szereplői és különösen a kkv-k hozzáférése elé. Ezért szem előtt kell tartani, hogy az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezési határidejének meghatározásakor az ajánlatkérő szervnek figyelembe kell vennie különösen a közbeszerzés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, még abban az esetben is, ha emiatt a határidők hosszabbak lesznek az ezen irányelvben megállapított minimumoknál. Másrészt viszont az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök használata, különösen, ha a közbeszerzési dokumentumokat teljes egészében elektronikus úton bocsátják a gazdasági szereplők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők rendelkezésére, valamint az elektronikus úton folytatott kommunikáció fokozza az átláthatóságot, és idő takarítható meg vele. Ezért rendelkezni kell a minimális határidők csökkentéséről - a közbeszerzésről szóló megállapodásban foglalt szabályoknak megfelelően és azzal a feltétellel, hogy azok összeegyeztethetők legyenek az uniós szinten meghatározott konkrét adatátviteli móddal. Ezenkívül az ajánlatkérő szerveknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy még jobban lerövidítsék a részvételi jelentkezések és ajánlatok beérkezésére megszabott határidőt olyankor, amikor valamely sürgősségi helyzetben a rendes határidők ugyan nem tarthatók, viszont a hirdetmény közzétételével induló szokásos tárgyalásos eljárásra még lehetőség van. Kizárólag kivételes körülmények között, amikor az adott ajánlatkérő szerv által előre nem látható és neki fel nem róható események által előidézett rendkívül sürgős helyzetben még lerövidített határidőkkel sincs mód rendes eljárás lefolytatására, az ajánlatkérő szervek számára - amennyiben feltétlenül szükséges - engedélyezhető, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítéljék oda a szerződéseket. Ilyen eset állhat elő olyankor, amikor természeti katasztrófa következtében azonnali intézkedésre van szükség.

(81) Egyértelművé kell tenni, hogy annak szükségessége, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idő álljon rendelkezésére az igényre szabott ajánlatok összeállítására, azzal is járhat, hogy az eredetileg megállapított határidőket esetleg meg kell hosszabbítani. Ilyen helyzet állna elő különösen akkor, ha a közbeszerzési dokumentumokat jelentősen módosítanák. Le kell szögezni azt is, hogy ilyen esetben jelentős módosításnak az olyan változtatások tekintendők - különösen, ha a műszaki leírásra vonatkoznak -, amelyek nyomán a gazdasági szereplőknek további időre lenne szüksége ahhoz, hogy azokat megfelelően értelmezzék, illetve azokra megfelelően reagáljanak. Tisztázni kell azonban, hogy e változtatások nem lehetnek olyan jelentős mértékűek, amelyek miatt az eredetileg kiválasztott ajánlattevőkön kívül mások is részt vehettek volna, vagy több résztvevő nyújtotta volna be jelentkezését a közbeszerzési eljárásra. Ez a helyzet állhat elő különösen akkor, ha a változások a szerződést vagy a keretmegállapodást a közbeszerzési dokumentumokban eredetileg meghatározottól jelentősen eltérő jelleggel ruháznák fel.

(82) Egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek anélkül kötelesek tájékoztatást küldeni a közbeszerzési eljárás folyamán hozott bizonyos döntéseikről - beleértve azon döntést, hogy nem ítélik oda a szerződést, vagy nem kötnek keretmegállapodást -, hogy a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevő szerveknek ezt kérniük kellene. Emlékeztetni kell arra is, hogy a 89/665/EGK tanácsi irányelv [14] előírja, hogy az ajánlatkérő szervek kötelesek - szintén anélkül, hogy a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek ezt kérniük kellene - az érintett ajánlattevőknek vagy részvételre jelentkezőknek megküldeni a közbeszerzési eljárás során hozott egyes központi döntések lényeges indokainak az összefoglalását. Végezetül, azt is világossá kell tenni, hogy a részvételre jelentkezőket és ajánlattevőket fel kell jogosítani arra, hogy részletesebb tájékoztatást kérjenek az említett indokokkal kapcsolatban, és az ajánlatkérő szervek kötelesek legyenek ezt a tájékoztatást megadni, kivéve, ha alapos okuk van ennek ellenkezőjére. Ezeket az alapos okokat ebben az irányelvben meg kell határozni. Annak érdekében, hogy az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokat és párbeszédeket is magukban foglaló közbeszerzési eljárások során garantált legyen a szükséges átláthatóság, az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket - kivéve, ha alapos okuk van ennek ellenkezőjére - fel kell jogosítani arra, hogy tájékoztatást kérjenek az eljárás lebonyolításáról és előrehaladásáról.[13]

(83) A gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos túlzott követelmények gyakran képezik a kkv-k közbeszerzésben való részvételének indokolatlan akadályát. Bármely ilyen jellegű követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia és azzal arányban kell állnia. Nem szabad megengedni az ajánlatkérő szerveknek mindenekelőtt azt, hogy a közbeszerzés tárgyához képest aránytalan mértékű minimális árbevételt követeljenek meg a gazdasági szereplőktől; a megkövetelt árbevétel alapszabályként nem haladhatja meg a becsült közbeszerzési érték legfeljebb kétszeresét. Megfelelően indokolt körülmények esetén azonban lehetővé kell tenni szigorúbb követelmények alkalmazását is. Az ilyen körülmények a szerződés teljesítésével járó magas kockázatokhoz kapcsolódhatnak vagy ahhoz, hogy a szerződés határidőn belül történő, hibátlan teljesítése kritikus fontosságú, például azért, mert más szerződések teljesítésének előfeltételét jelenti.

Az ilyen megfelelően indokolt esetekben az ajánlatkérő szervek számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy önálló határozzák meg, hogy megfelelő és releváns lenne-e a minimális árbevételre vonatkozó magasabb szintű követelmény alkalmazása, anélkül, hogy erre közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálatnak kellene vonatkoznia. Amennyiben a minimális árbevételre vonatkozóan magasabb szintű követelményt terveznek alkalmazni, az ajánlatkérő szerveknek szabadon meg kell tudniuk határozni annak szintjét, feltéve, hogy az összefügg a közbeszerzés tárgyával, és ahhoz viszonyítottan arányos. Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy határoz, hogy a minimális árbevételre vonatkozó követelményt a becsült közbeszerzési érték kétszeresénél magasabb szinten célszerű megállapítani, az egyedi jelentésben vagy a közbeszerzési dokumentumokban meg kell jelölni az ajánlatkérő szerv e döntésének főbb okait.

Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy tájékoztatást kérjenek az éves beszámolóban szereplő eszközök és források közötti arányról is. A forrásokat meghaladó eszközszintről tanúskodó pozitív arány további bizonyítékkal szolgálhat arra nézve, hogy a gazdasági szereplő elégséges pénzügyi kapacitással bír.

(84) Számos gazdasági szereplő - nem utolsósorban kkv-k - szerint a közbeszerzésben való részvételük egyik legnagyobb akadályát az abból eredő adminisztratív terhek képezik, hogy a kizárási és a kiválasztási szempontokhoz kapcsolódóan jelentős számú tanúsítványt, illetve egyéb dokumentumot kell benyújtani. Az ilyen jellegű követelmények visszafogása - például a frissített nyilatkozatból álló egységes európai közbeszerzési irat használatának a lehetővé tételével - jelentős egyszerűsítést eredményezhet, ami mind az ajánlatkérő szerveknek, mind a gazdasági szereplőknek előnyére válik.

Ugyanakkor meg kell követelni a megfelelő bizonyítékok benyújtását attól az ajánlattevőtől, amelynek a szerződést odaítélték, az ajánlatkérő szervek pedig nem köthetnek szerződést olyan ajánlattevővel, amely erre nem képes. Az ajánlatkérő szerveket fel kell jogosítani arra is, hogy bármikor bekérjék a kiegészítő iratokat vagy azok egy részét, amikor ezt az eljárás helyes lebonyolításához szükségesnek ítélik meg. Ez az eset különösen a kétszakaszos eljárások - a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség - esetében fordulhat elő, amikor az ajánlatkérő szervek élnek azzal a lehetőséggel, hogy csökkentsék az ajánlat benyújtására felkért részvételre jelentkezők létszámát. Annak előírása, hogy az ajánlattételre felkérendő jelentkezők már a kiválasztásukkor benyújtsák a kiegészítő iratokat, azzal igazolható, hogy az ajánlatkérő szervek így el tudják kerülni azt, hogy olyan jelentkezőket kérjenek fel, amelyek később, a nyertes ajánlat odaítélési szakaszában nem képesek ezeket a kiegészítő iratokat bemutatni, viszont alkalmas jelentkezőket megfosztanak a részvétel lehetőségétől.

Kifejezett rendelkezésben kell előírni, hogy az egységes európai közbeszerzési iratnak tartalmaznia kell a megfelelő információkat azon szervezetek vonatkozásában is, amelyek kapacitásaira a gazdasági szereplő támaszkodik, hogy ezáltal az e szervekre vonatkozó információk ellenőrzésére a fő gazdasági szereplő vonatkozásában végzett ellenőrzéssel együttesen, azzal azonos feltételek mellett kerülhessen sor.

(85) Fontos, hogy az ajánlatkérő szervek döntései friss információkon alapuljanak, különösen a kizárási okok vonatkozásában, tekintve, hogy a jelentős változások meglehetősen gyorsan is történhetnek - például olyan pénzügyi nehézségek esetében, amelyek a gazdasági szereplőt alkalmatlanná tennék, vagy fordítva, ha egy társadalombiztosítási járulékfizetés kapcsán fennálló tartozás időközben kifizetésre kerül. Célszerűbb ezért, ha az ajánlatkérő szervek - amikor csak lehetséges - ezeket az információkat ellenőrzik a megfelelő adatbázisokban, amelyeknek nemzeti szinten, azaz közjogi hatóságok gondozásában rendelkezésre kell állniuk. A jelenlegi fejlettségi szintből adódóan előfordulhatnak még olyan esetek, amikor ez technikai okokból esetleg nem lehetséges. A Bizottságnak tehát elő kell irányoznia megfelelő intézkedések előmozdítását annak elősegítésére, hogy a legfrissebb információk elektronikus úton hozzáférhetőek legyenek, például a virtuális vállalati aktákhoz hozzáférést biztosító eszközök megerősítésével, az adatbázisok közötti interoperabilitás megkönnyítésével vagy egyéb hasonló jellegű háttérintézkedésekkel.

Le kell szögezni azt is, hogy az ajánlatkérő szerveknek nem tanácsos bekérniük azokat a továbbra is naprakész dokumentumokat, amelyek korábbi közbeszerzési eljárások révén még a rendelkezésükre állnak. Biztosítani kell azonban, hogy az ajánlatkérő szervekre ennek kapcsán ne háruljanak aránytalan nyilvántartás-gondozási és adatrögzítési terhek. E feladat végrehajtása következésképpen csak akkor írható elő, ha az elektronikus úton való kommunikáció már kötelezővé vált, hiszen az elektronikus dokumentumkezelés e feladatot sokkal könnyebbé teszi az ajánlatkérő szervek számára.

(86) További egyszerűsítést jelenthet mind a gazdasági szereplők, mind az ajánlatkérő szervek számára, ha a nyilatkozattétel céljára egységesített formanyomtatvány áll rendelkezésre, mivel ez csökkentené a hivatalos nyilatkozatok és hozzájáruló nyilatkozatok pontos megfogalmazásával összefüggő problémákat csakúgy, mint a nyelvi nehézségeket.

(87) A Bizottság biztosít és fenntart egy elektronikus rendszert, az e-Certist, amelyet jelenleg a nemzeti hatóságok önkéntes alapon frissítenek és ellenőriznek. Az e-Certis célja, hogy megkönnyítse az ajánlatkérő szervek által gyakran megkövetelt tanúsítványok és egyéb igazolások megosztását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkéntes frissítés és ellenőrzés nem elegendő annak biztosítására, hogy az e-Certis kiteljesítse a dokumentumok cseréjének egyszerűsítésével és megkönnyítésével kapcsolatban benne rejlő lehetőségeket, különösen a kkv-k szolgálatában. Első lépésként ezért a karbantartást kell kötelezővé tenni; az e-Certis igénybevétele egy későbbi szakaszban válik majd kötelezővé.

(88) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítésének időtartamára környezetvédelmi vezetési intézkedések vagy rendszerek bevezetését írják elő. A környezetvédelmi vezetési rendszerekkel - függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan uniós jogi eszközök alapján, mint például az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [15] - bizonyítható, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai képességekkel. Ide tartoznak a környezetvédelmi vezetési kritériumokat is magukban foglaló ökocímke-tanúsítványok is. Az olyan gazdasági szereplők esetében, amelyeknek nincs lehetőségük az említett tanúsítványokat megszerezni, illetve az előírt határidőn belül megszerezni, engedélyezni kell egy leírás benyújtását a bevezetett környezetvédelmi vezetési rendszerekről, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer által előírtakkal.[14]

(89) Az odaítélési szempontok fogalma ezen irányelv központi elemét képezi. Ezért a rá vonatkozó rendelkezéseket a lehető legegyszerűbb és legésszerűbb módon kell megfogalmazni. Ez a "gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" kifejezés fő koncepcióként való használatával érhető el, hiszen végső soron minden nyertes ajánlatot aszerint kell kiválasztani, hogy az egyes ajánlatkérő szervek a felkínáltak közül mit tekintenek a gazdasági szempontból, összességében legmegfelelőbb megoldásnak. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvből "gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" néven ismert odaítélési szemponttal való összetévesztését elkerülendő, e fogalom megnevezésére más kifejezést, a "legjobb ár-minőség arány"-t célszerű alkalmazni. Ezt következésképpen az említett irányelvekkel kapcsolatos, vonatkozó ítélkezési gyakorlattal összhangban kell értelmezni, kivéve, ha ezen irányelv ettől egyértelműen jelentősen eltérő megoldást tartalmaz.

(90) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását ezzel garantálva az ajánlatok értékének egymással való objektív összehasonlítását annak meghatározása céljából, hogy - a valódi verseny feltételei mellett - melyik a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat. Kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a legjobb ár-minőség arány szempontja alapján kell kiválasztani, amely szempontnak mindig magában kell foglalnia egy ár- vagy költségelemet. Hasonlóképpen egyértelművé kell tenni, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat ezen értékelése elvégezhető kizárólag az ár- vagy a költséghatékonyság alapján is. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az ajánlatkérő szervek műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon határozhatnak meg megfelelő minőségi standardokat.

Annak elősegítése érdekében, hogy a közbeszerzés során fokozottan előtérbe kerüljön a minőség, a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy - amennyiben ezt megfelelőnek tartják - a "gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat" kiválasztása céljából megtiltsák vagy korlátozzák a kizárólag az ár vagy a költség értékelésén alapuló elbírálást.

Annak érdekében, hogy a szerződések odaítélése során érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve, az ajánlatkérő szerveket kötelezni kell arra, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges átláthatóságot, hogy valamennyi ajánlattevő ésszerűen tájékozódhasson a szerződés odaítélése során alkalmazott szempontokról és szabályokról. Az ajánlatkérő szerveket ezért kötelezni kell arra, hogy megadják az odaítélési szempontokat és az egyes szempontokhoz rendelt relatív súlyozást. Mindazonáltal az ajánlatkérő szervek részére - kellően indokolt esetben, amelyre magyarázatot kell tudniuk adni - engedélyezni kell, hogy ne tüntessék fel az értékelési szempontok súlyozását, amennyiben a súlyozás, különösen a szerződés összetettsége miatt, nem állapítható meg előre. Ilyen esetekben a szempontokat csökkenő fontossági sorrendben kell megadniuk.

(91) Az EUMSZ 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a környezetvédelmi előírásokat be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében. Ez az irányelv pontosítja, hogy az ajánlatkérő szervek milyen módon járulhatnak hozzá a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődés előmozdításához, ugyanakkor biztosítja, hogy a közbeszerzéseiket ár-érték szempontjából a legelőnyösebb módon valósítsák meg.

(92) A legjobb ár-minőség arány értékelésekor az ajánlatkérő szerveknek meg kell határozniuk, hogy melyek azok a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó gazdasági és minőségi kritériumok, amelyeket e célból alkalmazni fognak. E szempontoknak tehát lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintek összehasonlítását a közbeszerzésnek a műszaki leírásban meghatározott tárgya figyelembevételével. A legjobb ár-minőség aránnyal összefüggésben ez az irányelv tartalmazza a lehetséges odaítélési szempontok nem teljes körű, de többek között környezetvédelmi és szociális szempontokat is tartalmazó felsorolását. Az ajánlatkérő szerveket ösztönözni kell az olyan odaítélési szempontok választására, amelyek kiváló minőségű és az igényeiknek a lehető legjobban megfelelő építési beruházások, áruk és szolgáltatások beszerzését teszik lehetővé.

A választott odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szervre, továbbá biztosítaniuk kell a tényleges és tisztességes verseny lehetőségét, és olyan szabályoknak kell hozzájuk tartozniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása érdekében az szerződések odaítélése nem alapulhat kizárólag nem költségjellegű szempontokon. Ezért a minőségi szempontok mellett költségszempontot is meg kell állapítani, amely az ajánlatkérő szerv választása szerint lehet ár vagy költséghatékonysági megközelítés, mint például az életciklusköltségek. Az odaítélési szempontok azonban nem sérthetik a bizonyos szolgáltatások díjazásának vagy egyes termékek rögzített árának a meghatározásáról szóló tagállami rendelkezések alkalmazását.

(93) Amennyiben bizonyos szolgáltatások díjazását vagy egyes termékek rögzített árát nemzeti rendelkezések szabják meg, egyértelművé kell tenni, hogy az ár-érték arány értékelése során a kizárólag az áron vagy a díjazáson kívül egyéb tényezők továbbra is alapul vehetők. A szóban forgó szolgáltatástól vagy terméktől függően ilyen tényezők lehetnek például a szállítási és fizetési feltételek, az értékesítés utáni szolgáltatásokkal kapcsolatos szempontok (pl. a tanácsadási vagy a becserélési szolgáltatások), bizonyos környezetvédelmi vagy szociális szempontok (pl. hogy a könyveket újrafeldolgozott vagy fenntartható fakitermelésből származó papírra nyomtatták-e, hogy milyen költségeket rendelnek a környezeti externáliákhoz, vagy hogy előmozdították-e a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a kiszolgáltatottak csoportjaiba tartozók társadalmi beilleszkedését). Tekintettel arra, hogy az ár-érték arány érdemi szempontok alapján való értékelése igen sokféleképpen lehetséges, kerülni kell a szerződés odaítélésére szolgáló kizárólagos módként a sorshúzás útján való kiválasztást.

(94) Amennyiben az alkalmazotti állomány színvonala lényeges a szerződés teljesítési színvonala szempontjától, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatait is odaítélési szempontként írják elő, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének a színvonalára, következésképpen az ajánlat gazdasági értékére. Ez az eset fordulhat elő a szellemi szolgáltatásokra irányuló szerződésekkel, mint például a tanácsadással vagy az építészeti szolgáltatásokkal kapcsolatban. Az e lehetőséggel élő ajánlatkérő szerveknek a megfelelő szerződési eszközökkel biztosítaniuk kell, hogy a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány ténylegesen megfeleljen az előírt színvonalbeli követelményeknek, és ezt a személyzetet kizárólag az ajánlatkérő szerv jóváhagyásával lehessen lecserélni, amelynek ellenőriznie kell, hogy a csereszemélyzet ugyanolyan színvonalat képes-e biztosítani.

(95) Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, a közbeszerzésben rejlő lehetőségek teljes mértékben való kiaknázása. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a közbeszerzés az innováció kulcsfontosságú katalizátora, ez pedig nagy jelentőséggel bír Európa későbbi növekedése szempontjából. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében.

Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [16]) és az irodai berendezések (106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [17]) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklusköltségekkel kapcsolatos közös módszerek meghatározása terén.[15]

Helyénvalónak tűnik ezért ezen az úton továbbhaladni, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklusköltségek európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

(96) Ezeket az ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérő szerveket, hogy beszerzési stratégiájukban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat és a legalacsonyabb költség meghatározására - azon eset kivételével, ha kizárólag az ár alapján értékelik - felhasználhatják az életciklusköltségekkel kapcsolatos megközelítést. Az életciklusköltségek fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget.

Ebbe beletartoznak a belső költségek - például a az elvégzendő kutatási, valamint a fejlesztési, termelési, szállítási, használati, karbantartási és az életciklus végi eltávolítási, illetve ártalmatlanítási költségek -, de ideszámíthatók a környezeti externáliáknak - például a termék előállításához felhasznált nyersanyagok kitermelése során keletkező vagy maga a termék vagy előállítása által okozott szennyezésnek - betudható költségek is, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és monitoring alá vonhatók. Azokat a módszereket, amelyekkel az ajánlatkérő szervek meghatározhatják a környezeti externáliáknak betudható költségeket, objektív és megkülönböztetéstől mentes módon, előre kell kialakítani, és minden érdekelt számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezek a módszerek megállapíthatók tagállami, regionális vagy helyi szinten, de annak érdekében, hogy személyre szabott módszertanok miatt ne torzulhasson a verseny, általánosnak kell maradniuk abban az értelemben, hogy nem alakíthatók ki kifejezetten egy adott közbeszerzési eljáráshoz.

Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó életciklusköltségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani. Minden esetben, amikor ilyen közös módszertan kerül kialakításra, annak használatát kötelezővé kell tenni.

Meg kell vizsgálni továbbá, hogy kivitelezhető lenne-e egy közös módszertan létrehozása a szociális életciklusköltségek meghatározásra vonatkozóan, az ENSZ Környezetvédelmi Programja keretében elfogadott Iránymutatások a termékek szociális életciklusának értékeléséhez című dokumentum alapján.

(97) Ezenkívül annak érdekében, hogy a szociális és a környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a közbeszerzésbe, az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy a közbeszerzési szerződés tárgyát képező építési beruházásokkal, árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban minden tekintetben és - a termékhez szükséges nyersanyagok kitermelésétől a termék eltávolításáig, illetve ártalmatlanításáig - életciklusuk bármely szakaszára vonatkozóan meghatározzanak odaítélési szempontokat és szerződésteljesítési feltételeket, beleértve a szóban forgó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, nyújtásának vagy a vele való kereskedésnek és a kereskedési feltételeknek a konkrét folyamatában vagy az életciklusuk egy későbbi szakaszában lejátszódó konkrét folyamatokban szerepet játszó tényezőket, még abban az esetben is, ha ezek a tényezők nem képezik a szerződés lényegét. Ilyen, előállítási vagy szolgáltatásnyújtási folyamatra vonatkozó szempont és feltétel lehet például annak előírása, hogy a vásárolt termékek gyártása során nem használhattak fel mérgező vegyi anyagokat, vagy hogy a vásárolt szolgáltatásokat energiahatékony gépek felhasználásával kell nyújtani. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban ezek közé tartoznak azok az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek is, amelyek értelmében az odaítélendő szerződés teljesítése folyamán tisztességes kereskedelemből származó termékeket kell szállítani vagy felhasználni. A kereskedésre és annak feltételeire vonatkozó kritériumok és feltételek között lehet hivatkozni például arra, hogy a szóban forgó termék tisztességes kereskedelemből származik-e, ideértve azt a követelményt is, hogy a termelőknek bizonyos minimumot és felárat kell fizetni. A környezetvédelmi megfontolásokkal kapcsolatos szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek például a termékek szállítása, csomagolása és ártalmatlanítása, illetve eltávolítása, építési beruházásokra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében pedig a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság.

Mindazonáltal az a feltétel, hogy kapcsolat álljon fenn a szerződés tárgyával, kizárja az általános vállalati politikára vonatkozó szempontokat és feltételeket, amelyek nem tekinthetők a vásárolt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának vagy nyújtásának konkrét folyamatát jellemző tényezőnek. Ezért az ajánlatkérő szervek számára nem engedélyezhető, hogy megköveteljék az ajánlattevőktől bizonyos vállalati társadalmi vagy környezetvédelmi felelősségvállalási program meglétét.

(98) Alapvető fontosságú, hogy az előállítási folyamat szociális aspektusaival kapcsolatos odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek a szerződés alapján nyújtandó építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzanak. E kritériumokat és feltételeket a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel- annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésével - összhangban kell alkalmazni, továbbá nem választhatók meg és nem alkalmazhatók olyan módon, amely közvetve vagy közvetlenül hátrányosan megkülönböztetné a más tagállambeli vagy a közbeszerzésről szóló megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A 96/71/EK irányelvben szabályozott alapvető munkafeltételekre vonatkozó előírásoknak - mint például a minimális bérszint - az említett irányelv keretében az uniós joggal összhangban alkalmazott nemzeti jogszabályokban vagy kollektív szerződésekben megállapított szinten kell maradniuk.

A szerződésteljesítési feltételek célja lehet még a nők és a férfiak közötti munkahelyi egyenlőség előmozdítását célzó intézkedések végrehajtásának, a nők munkaerő-piacon való fokozottabb részvételének és a munkahelyi és a magánélet jobb összeegyeztetésének, a környezet védelmének vagy az állatjólétnek az elősegítése, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek az érdemi betartása, valamint a nemzeti jogban előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazása.

(99) Az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek olyan intézkedések is, amelyek célja az előállítási folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelme, a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a kiszolgáltatott csoportokba tartozók társadalmi beilleszkedésének a támogatása vagy a szóban forgó szerződéshez szükséges készségekkel kapcsolatos képzés, amennyiben e szempontok és feltételek a szerződés alapján nyújtandó építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra vonatkoznak. E szempontok vagy feltételek közé tartozhat például, többek között, a hosszú ideje állást keresők alkalmazása, vagy az odaítélendő szerződés teljesítésének keretében munkanélküliek vagy fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtása. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásokban előírhatnak a szóban forgó terméket vagy szolgáltatást közvetlenül jellemző követelményeket, például a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességet vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(100) Közbeszerzési szerződés nem ítélhető oda olyan gazdasági szereplővel, amely bűnszervezetben vett részt, vagy amelyet korrupció, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, terrorcselekmény, pénzmosás, vagy a terrorizmus finanszírozása vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetése elmulasztásának következménye uniós szinten is a kötelező kizárás kell, hogy legyen. A tagállamok számára azonban engedélyezni kell, hogy az e kötelező kizárástól való eltérésről rendelkezzenek olyan rendkívüli helyzetekben, amikor nyomós közérdekből elengedhetetlen a szerződés odaítélése. Ez az eset fordulhat elő például olyankor, ha sürgősen szükséges oltóanyagokat vagy vészhelyzetben használható berendezéseket csak egyetlen olyan gazdasági szereplőtől lehet megvásárolni, amelyet valamely okból kötelezően ki kellene zárni.

(101) Biztosítani kell továbbá az ajánlatkérő szervek számára annak lehetőségét, hogy kizárják a megbízhatatlannak bizonyult gazdasági szereplőket, például akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, beleértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességre vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértését. Egyértelművé kell tenni, hogy a súlyos szakmai kötelességszegés kétségessé teheti az adott gazdasági szereplő tisztességességét, és ezáltal alkalmatlanná teheti a gazdasági szereplőt arra, hogy közbeszerzési szerződést ítéljenek oda neki, függetlenül attól, hogy egyébként rendelkezne-e a szerződés teljesítéséhez szükséges technikai és gazdasági képességekkel.

Szem előtt tartva, hogy az ajánlatkérő szerv fogja viselni a felelősséget az esetleges hibás döntésének a következményeiért, az ajánlatkérő szervnek lehetőséget kell kapnia arra is, hogy súlyos szakmai kötelezettségszegésnek minősítse azt az esetet, amikor - a kötelező kizárási okok fennállásáról szóló végleges és kötelező erejű döntés meghozatala előtt - bármilyen elfogadható módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő megszegte a kötelezettségeit, beleértve az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, kivéve, ha a nemzeti jogszabály eltérően rendelkezik. Az ajánlatkérő szervet arra is fel kell jogosítani, hogy kizárja azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, amelyek korábbi közbeszerzési szerződések lényeges követelményeit súlyos hiányosságokkal teljesítették, például meghiúsult a szállítás vagy a teljesítés, a szállított terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak jelentős hibái voltak, amelyek a tervezett felhasználásra alkalmatlanná tették, vagy a gazdasági szereplő szabálytalan magatartása súlyos kétségeket ébreszt a megbízhatóságát illetően. A nemzeti jogban rendelkezni kell az ilyen kizárások maximális időtartamáról.

A fakultatív kizárási okok alkalmazásakor az ajánlatkérő szerveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az arányosság elvére. A kisebb szabálytalanságoknak csak kivételes esetekben szabad a gazdasági szereplő kizárásához vezetnie. A kisebb szabálytalanságok ismétlődő előfordulása ugyanakkor kétségekre adhat okot a gazdasági szereplő megbízhatóságát illetően, és így indokolttá teheti a kizárást.

(102) Engedélyezni kell azonban azt is, hogy a gazdasági szereplők olyan szabálykövetési intézkedéseket fogadjanak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a szabálytalan magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása. Ezek az intézkedések elsősorban az alkalmazottakra vonatkozó vagy szervezeti intézkedések lehetnek, mint például a szabálytalan magatartásban részt vevő személyekkel vagy szervezetekkel meglévő kapcsolatok megszakítása, az alkalmazottak megfelelő átszervezése, jelentéstételi és kontrollrendszerek bevezetése, belső ellenőrzési struktúra kialakítása a megfelelés monitoringja érdekében, valamint belső felelősségi és kártérítési szabályok elfogadása. Ha ezek az intézkedések elegendő garanciát nyújtanak, az adott gazdasági szereplőt kizárólag ezen az alapon a továbbiakban nem lehet kizárni. A gazdasági szereplők részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy kérelmezzék a közbeszerzési eljárásban való esetleges részvételük érdekében hozott szabálykövetési intézkedések megvizsgálását. Mindazonáltal az ilyen esetekre alkalmazandó pontos eljárásbeli és tartalmi feltételek meghatározását tagállami hatáskörben kell hagyni. A tagállamok számára különösen lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy megengedik-e a szükséges értékelés elvégzését az egyes ajánlatkérő szerveknek, vagy pedig központi vagy decentralizált szintű hatóságokat bíznak meg ezzel a feladattal.

(103) Előfordulhat, hogy azok az ajánlatok, amelyek kirívóan alacsony összegűnek tűnnek az építési beruházásokhoz, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz képest, technikailag, gazdaságilag vagy jogilag vitatható feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő szervnek jogában kell, hogy álljon elutasítani az ajánlatot. Az elutasítást kötelezővé kell tenni azokban az esetekben, amikor az ajánlatkérő szerv megállapította, hogy a megajánlott kirívóan alacsony ár vagy költség az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, az ezekkel egyenértékű tagállami jogszabályok vagy a nemzetközi munkajogi rendelkezések be nem tartásának a következménye.

(104) A szerződés teljesítésének feltételei a szerződés teljesítésére vonatkozó konkrét előírások megállapítására szolgálnak. Azokkal a szerződésodaítélési szempontokkal ellentétben, amelyek az ajánlatok minőségének összehasonlítására szolgálnak, a szerződés teljesítésének feltételei meghatározott objektív előírásnak minősülnek, amelyeknek nincs szerepük az ajánlatok elbírálásában. A szerződés teljesítése feltételeinek ezzel az irányelvvel összeegyeztethetőknek kell lenniük, feltéve, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem megkülönböztető jellegűek, és a szerződés tárgyához kapcsolódnak, amely felöleli az előállítás, a szolgáltatásnyújtás vagy az értékesítés konkrét folyamatában szerepet játszó összes tényezőt. A szerződés teljesítésének feltételei közé tartoznak a szerződés teljesítésének folyamatára vonatkozó feltételek, de nem tartoznak bele az általános vállalati politikához kapcsolódó előírások.

A szerződés teljesítésének feltételeit az eljárást megindító hirdetményben, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatóban vagy a közbeszerzési dokumentumokban kell megadni.

(105) Fontos mindazon vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek az alvállalkozók általi betartása, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve az ezen irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő - feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása összhangban van az uniós joggal, azokat az illetékes nemzeti hatóságok megfelelő intézkedésekkel,a hatáskörükön belül, például munkaügyi ellenőrző szervek környezetvédelmi szervek által biztosítanak.

Szintén szükséges biztosítani az alvállalkozói lánc bizonyos fokú átláthatóságát, mivel az ajánlatkérő szervek ezáltal információkhoz juthatnak arról, hogy a részükre teljesítés alatt álló építési munkálatok helyszínén kik vannak jelen, vagy hogy mely vállalkozások nyújtanak szolgáltatásokat az ajánlatkérő szervek felelősségi körébe tartozó, vagy általuk közvetlenül felügyelt épületekben, infrastruktúrákon vagy területeken - például a polgármesteri hivatalokban, az önkormányzati iskolákban, a sportlétesítményekben, a kikötőkben vagy az autópályákon. Világossá kell tenni, hogy a szükséges információk közlésének kötelezettsége minden esetben a fővállalkozót fogja terhelni, vagy az erre vonatkozóan az egyes ajánlatkérő szervek által az összes közbeszerzési eljárásban előírandó konkrét kikötések alapján, vagy pedig a tagállamok által általánosan alkalmazandó rendelkezések révén a fővállalkozókra rótt kötelezettségek alapján.

Egyértelművé kell tenni azt is, hogy az azon vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségek betartatásával kapcsolatos feltételek, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve az ezen irányelvben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő - feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása összhangban van az uniós joggal - mindazon esetekben alkalmazandók, ha a tagállam nemzeti joga az alvállalkozók és a fővállalkozó közös felelősségét előíró mechanizmus alkalmazását írja elő. Kifejezetten le kell továbbá szögezni, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e tekintetben tovább is lépjenek, például azáltal, ha kiterjesztik az átláthatósági kötelezettségeket, lehetővé teszik az alvállalkozóknak való közvetlen fizetésteljesítést, vagy az ajánlatkérő szervek számára lehetővé teszik vagy előírják annak ellenőrzését, hogy az alvállalkozó nincs olyan helyzetben, amely a gazdasági szereplők kizárását vonja maga után. Az ilyen intézkedések alvállalkozókra való alkalmazása esetén biztosítani kell a fővállalkozókra vonatkozó rendelkezésekkel való összhangot annak érdekében, hogy a kötelező érvényű kizárási okok fennállása kiegészüljön egy olyan követelménnyel, melynek értelmében a fővállalkozónak az érintett alvállalkozót más alvállalkozóra kell cserélnie. Amennyiben az említett ellenőrzés során nem kötelező kizárási okok fennállására derül fény, egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik az említett cserét. Ugyanakkor egyértelműen le kell szögezni azt is, hogy az ajánlatkérő szervek kötelesek is lehetnek az érintett alvállalkozó lecserélését előírni, amennyiben a fővállalkozó kizárása ugyanezen esetekben kötelezővé lenne.

Egyértelműen rendelkezni kell arról is, hogy a tagállamoknak nemzeti joguk keretében továbbra is jogában áll szigorúbb felelősségi szabályokat megállapítani, vagy az alvállalkozóknak való közvetlen fizetésteljesítésekre vonatkozó nemzeti jogi rendelkezéseikben további szabályokat megállapítani.

(106) Emlékeztetni kell arra, hogy az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet [18] alkalmazandó.[16]

(107) Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új közbeszerzési eljárást tesz szükségessé. Új közbeszerzési eljárásra az eredeti szerződés lényeges megváltoztatásakor van szükség, különösen annak hatályát és a felek kölcsönös jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit. Ez a helyzet különösen akkor, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban.

Az olyan szerződésmódosításokat, amelyek a szerződés értékét csak kismértékben, egy adott értéket meg nem haladóan változtatják meg, minden esetben új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül lehetővé kell tenni. Ebből a célból és a jogbiztonság garantálása érdekében ebben az irányelvben meg kell állapítani bizonyos minimális értékhatárokat, amelyek alatt nincs szükség új eljárás lebonyolítására. A szerződés ezen értékhatárokat meghaladó módosítása abban az esetben lehetséges új közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül, ha megfelel az ezen irányelvben foglalt vonatkozó feltételeknek.

(108) Az ajánlatkérő szervek olykor olyan helyzetekkel szembesülhetnek, amikor további építmények, termékek vagy szolgáltatások válnak szükségessé; ilyen esetekben indokolt lehet az eredeti szerződés anélkül való módosítása, hogy új közbeszerzési eljárás indulna, különösen ha a további teljesítések célja a részleges pótlás vagy a meglévő szolgáltatások, áruk vagy építmények kibővítése olyan helyzetben, amikor beszállítóváltás esetén az ajánlatkérő szerv kénytelen lenne más műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagokat, építményeket vagy szolgáltatásokat beszerezni, amelyek a működtetés és karbantartás során inkompatibilitást vagy aránytalan technikai nehézségeket okoznának.

(109) Előfordulhat, hogy az ajánlatkérő szervek olyan külső körülményekkel szembesülnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre, különösen amikor a szerződés teljesítése hosszabb időszakot ölel fel. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést - új közbeszerzési eljárás nélkül - ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az "előreláthatatlan körülmények" kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv - figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint az eredeti odaítélés előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét - az eredeti odaítélés ésszerűen gondos előkészítése ellenére sem láthatott előre. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a megvalósítandó, illetve beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

(110) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megfelelően a nyertes ajánlattevő - például olyan esetekben, amikor a szerződést a teljesítés hiányosságai miatt mondják fel - a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő nyertes ajánlattevő számára lehetővé kell tenni azonban, hogy - különösen olyan esetekben, amikor a szerződést több vállalkozásnak ítélték oda - bizonyos strukturális változásokat, például tisztán belső átszervezéseket, vállalatátvételeket, egyesüléseket és felvásárlásokat vagy fizetésképtelenségi eljárást hajtson végre a szerződésteljesítés alatt. Az ilyen jellegű strukturális változások esetére nem célszerű előírni az új közbeszerzési eljárás automatikus indítását a szóban forgó ajánlattevő által teljesített összes közbeszerzési szerződés tekintetében.

(111) Az ajánlatkérő szervek számára az egyedi szerződésekben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések útján rendelkezzenek a szerződések módosításáról, ezek a rendelkezések és kikötések azonban nem biztosíthatnak a számukra korlátlan mérlegelési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy a kellően világos megfogalmazású felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések például árindexálást is előírhatnak, vagy biztosíthatják például, hogy a bizonyos időtartam alatt szállítandó kommunikációs berendezések a későbbiekben is használhatóak legyenek - akkor is, ha a kommunikációs protokoll megváltozik, vagy egyéb technológiai változás következik be. Kellőképpen világosan megfogalmazott rendelkezések keretében a szerződések olyan kiigazításait is lehetővé kell tenni, amelyek a működtetés vagy karbantartás során felmerült műszaki nehézségek miatt válnak szükségessé. Emlékeztetni kell arra is, hogy a szerződések tartalmazhatnak például mind a szokásos karbantartásra, mind pedig olyan rendkívüli karbantartási beavatkozásokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az adott közszolgáltatás további biztosítása érdekében válhatnak szükségessé.

(112) Az ajánlatkérő szervek esetenként olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek következtében idő előtt fel kell mondaniuk a közbeszerzési szerződéseket, ha meg akarnak felelni a közbeszerzés területére vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeknek. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek - a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha az uniós jog ezt megköveteli.

(113) A Bizottság 2011. június 27-i"Értékelő jelentés: Uniós közbeszerzési jogszabályok hatása és hatékonysága" című munkadokumentuma körében született eredmények azt jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e bizonyos szolgáltatásokat kizárni a 2004/18/EK irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is ki kell terjeszteni.

(114) A szolgáltatások bizonyos kategóriái természetüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők, nevezetesen a személyeknek nyújtott szolgáltatásként ismeretes szolgáltatások, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott körülmények között nyújtják, amelyek a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérők. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések esetében külön szabályozást kell kialakítani egy a többi szolgáltatásra alkalmazandónál magasabb értékhatárral.

Az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása.

A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamok számára széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv szabályai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelvének betartását írják elő, valamint gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők képesek legyenek olyan konkrét minőségi szempontok alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például a szociális védelemmel foglalkozó bizottság által közzétett, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott kritériumok. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére alkalmazandó eljárások meghatározása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük az EUMSZ 14. cikkét és a 26. jegyzőkönyvet. Ennek során a tagállamoknak törekedniük kell arra is, hogy teljesüljön az egyszerűsítés, valamint az ajánlatkérő szervekre és a gazdasági szereplőkre háruló adminisztratív terhek enyhítésének célja; egyértelművé kell tenni, hogy ennek keretében olyan szabályokat is alkalmazni lehet, amelyek az egyedi szabályozás hatálya alá nem tartozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandók.

A tagállamok és a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(115) A szállodai és éttermi szolgáltatásokat hasonlóképpen általában kizárólag a szolgáltatásnyújtás konkrét helyén található gazdasági szereplők kínálják, így ezeknek a határokon átnyúló dimenziója is korlátozott. Ezért csak abban az esetben kell az enyhébb szabályozás alá tartozniuk, ha meghaladják a 750 000 EUR-s értékhatárt. A szóban forgó értékhatárt meghaladó nagy szállodai és éttermi szolgáltatási szerződések határokon átnyúló alapon is különböző gazdasági szereplők, például utazási irodák és más közvetítők érdekkörébe tartozhatnak.

(116) Bizonyos jogi szolgáltatások hasonlóképpen kizárólag tisztán nemzeti jogi kérdéseket érintenek, és ezeket jellemzően kizárólag az adott tagállamban található gazdasági szereplők kínálják, így ezeknek a határokon átnyúló dimenziója is korlátozott. Ezért csak abban az esetben kell az enyhébb szabályozás alá tartozniuk, ha meghaladják a 750 000 EUR-s értékhatárt. Az említett értékhatárt meghaladó, nagy jogi szolgáltatási szerződések határokon átnyúló alapon is különböző gazdasági szereplők, például nemzetközi jogi irodák érdekkörébe tartozhatnak, különösen olyan esetekben, amikor az uniós vagy a nemzetközi jogból eredő, vagy uniós vagy nemzetközi jogi hátterű, illetve több országot érintő jogi kérdésekről van szó.

(117) A tapasztalat azt mutatja, hogy számos egyéb szolgáltatás - például a mentési, tűzoltósági vagy büntetés-végrehajtási szolgáltatások - szokásosan csak akkor határokon átnyúló érdekű, ha viszonylag jelentős értéke miatt elérte az ehhez szükséges kritikus tömeget. Amennyiben nincsenek kizárva ezen irányelv hatálya alól, az enyhébb szabályozás hatálya alá kell tartozniuk. Más szolgáltatáskategóriák, például a kormányzati vagy a közösségi szolgáltatások nyújtása, amennyiben a szolgáltatásnyújtás ténylegesen szerződésen alapul, szokásosan csak 750 000 EUR-s értékhatártól tartanak számot határokon átnyúló érdeklődésre, következésképpen ezeknek a szolgáltatásoknak kizárólag az enyhébb szabályozás hatálya alá kell tartozniuk.

(118) A közszolgáltatások folyamatosságának a biztosítása érdekében ezen irányelv keretében lehetővé kell tenni, hogy a bizonyos egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési eljárásokban való részvétel az adott szolgáltatásoknak a végső felhasználók számára való biztosítása tekintetében az olyan szervezetek számára legyen fenntartva, amelyek munkavállalói részesedésen vagy a munkavállalóknak az irányításukban való aktív részvételén alapulnak, vagy meglévő szervezetek mint például a szövetkezetek számára. E rendelkezés hatálya kizárólag bizonyos egészségügyi, szociális és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokra, bizonyos oktatási és képzési szolgáltatásokra, a könyvtári, irattári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatásokra, valamint a sportszolgáltatásokra és a magánháztartások számára nyújtott szolgáltatásokra korlátozódik, és nem hivatott kiterjedni az ezen irányelv által egyéb tekintetben előírt semelyik kivételre sem. Indokolt, hogy az ilyen szolgáltatások csak az enyhébb szabályozás hatálya alá tartozzanak.

(119) Ezekre a szolgáltatásokra a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel [19] elfogadott közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) szereplő megnevezésük szerint célszerű hivatkozni, amely egy hierarchikusan szerkesztett, főcsoportokra, csoportokra, osztályokra, alosztályokra és alkategóriákra osztott nómenklatúra. A jogbizonytalanság elkerülése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a valamely főcsoportra történő hivatkozás nem jelenti egyben az alsóbb szintekre való hivatkozást is. Az ilyen átfogó hivatkozást célszerűbb az összes érintett tétel kifejezett felsorolásával - adott esetben a kódszámtartományok megjelölésével - megadni.[17]

(120) A tervpályázatokat hagyományosan főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén alkalmazzák. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy ezek a rugalmas eszközök más célokra is felhasználhatók, például olyan pénzügyi konstrukciók megterveztetésére, amelyek révén egy adott tagállamban a legjobb támogatás nyújtható a kkv-k részére a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) vagy a kkv-kat támogató más uniós programok keretében. A pénzügyi konstrukciók terveztetésére vonatkozó tervpályázatban elő lehet írni, hogy a pénzügyi konstrukció megvalósításáról szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló későbbi szerződést közzététel nélküli tárgyalásos eljárás útján, a tervpályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni.

(121) Az értékelés kimutatta, hogy még mindig bőven van lehetőség az uniós közbeszerzési szabályok alkalmazásának a javítására. A szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazása érdekében lényeges, hogy megfelelő áttekintésünk legyen az esetleges strukturális problémákról és a nemzeti közbeszerzési szakpolitikákban követett általános szokásokról, hogy ezáltal célirányosabban kezelhessük az esetleges problémákat. Az áttekintést megfelelő monitoring útján kell megszerezni, és az eredményeket rendszeresen közzé kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok és gyakorlat lehetséges változtatásairól információkon alapuló vita alakulhasson ki. E jobb áttekintés révén a közbeszerzési szabályoknak az Unió által társfinanszírozott projektek végrehajtása kapcsán való alkalmazásáról is információk nyerhetők. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk annak eldöntésére, hogy a gyakorlatban ki és milyen módon végezze ezt a monitoringot; ennek keretében szabad kezet kell kapniuk annak eldöntésére is, hogy a monitoring mintavételezéses utólagos kontrollon vagy pedig az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások szisztematikus előzetes kontrollon alapuljon-e. Meg kell teremteni a módját annak, hogy az esetleges problémákra felhívjuk a megfelelő szervek figyelmét; ehhez nem feltétlenül szükséges az, hogy a monitoringot végzők a bíróságok előtti önálló perlési jogosultsággal rendelkezzenek.

Az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek nyújtott jobb iránymutatás, tájékoztatás és támogatás nagymértékben hozzájárulhat a közbeszerzés hatékonyságának a fokozásához is a több tudás, a megnövekedett jogbiztonság és a közbeszerzési gyakorlatok szakszerűbbé tétele révén. Az ilyen iránymutatásokat minden alkalommal az ajánlatkérő szervek és a gazdasági szereplők rendelkezésére kell bocsátani, amikor a szabályok helyes alkalmazásának a javítása látszik szükségesnek. Ez az iránymutatás a közbeszerzéssel kapcsolatos minden kérdésre kiterjedhet, például a beszerzés megtervezésével, magukkal az eljárásokkal, a technikák és eszközök megválasztásával és az eljárások lefolytatásával kapcsolatos jó gyakorlatokra. Jogi kérdések esetében nem szükséges, hogy az iránymutatás az érintett témák teljes körű jogi elemzése legyen; elegendő lehet, ha csak általánosságban jelzi azokat az elemeket, amelyeket a kérdések későbbi részletes elemzése során figyelembe kell venni, például utalva az esetlegesen vonatkozó ítélkezési gyakorlatra, útmutató feljegyzésekre vagy egyéb forrásokra, amelyekben korábban már vizsgálták az adott kérdést.

(122) A 89/665/EGK irányelv előírja, hogy legalább azon személyeknek legyen lehetőségük bizonyos jogorvoslati eljárások igénybevételére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek a közbeszerzésre vonatkozó uniós jog vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályok feltételezett megsértése kárt okoz vagy fennáll a károkozás kockázata. Ez az irányelv nem érintheti ezeket a jogorvoslati eljárásokat. Mindazonáltal azoknak a polgároknak, szervezeti vagy egyéb jellegű érdekelteknek, valamint más személyeknek vagy szerveknek, akik vagy amelyek nem rendelkeznek a 89/665/EGK irányelv értelmében jogorvoslati lehetőségekkel, adófizetőként szintén törvényes érdekük, hogy a közbeszerzési eljárások rendben folyjanak. Ezért lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy - a 89/665/EGK irányelvben megállapított jogorvoslati rendszertől eltérő módon és anélkül, hogy szükségszerűen a bíróságok előtti perlési jogosultsággal rendelkeznének - az illetékes hatóságnak vagy szervezetnek jelezzék ezen irányelv esetleges megsértését. A már létező hatóságok és struktúrák tekintetében a párhuzamosságok elkerülése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy jogorvoslatot nyújtóként jelöljék ki az általános monitoringhatóságokat vagy szervezeteket, az ágazati felügyeleti szerveket, az önkormányzati felügyeleti hatóságokat, a versenyhatóságokat, az ombudsmant vagy a nemzeti audithatóságokat.

(123) Annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a közbeszerzésben rejlő lehetőségeket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia céljainak az elérésére, a környezetvédelmi, a szociális és az innovatív közbeszerzésnek is szerepet kell kapnia. Ezért lényeges, hogy áttekintést nyerjünk a stratégiai közbeszerzés területén végbement fejleményekről annak érdekében, hogy tényeken alapuló nézetet lehessen kialakítani az átfogó szintű általános változásokról. Természetesen e célra felhasználható bármely korábban készített, alkalmas jelentés is.

(124) Figyelembe véve a kkv-k munkahelyteremtő, növekedésserkentő és innovatív képességét, ösztönözni kell részvételüket a közbeszerzésben mind az ezen irányelvben foglalt megfelelő rendelkezések, mind a tagállami szintű kezdeményezések révén. Az ezen irányelvben megállapított új rendelkezéseknek hozzá kell járulniuk a kkv-k általi sikeres részvétel arányának a növeléséhez, amin a kkv-knak az odaítélt szerződések összértékén belüli részesedése értendő. Nem célszerű kötelező nyertes arányokat előírni, azonban a kérdés jelentősége miatt a kkv-k részvételének fokozását szolgáló nemzeti kezdeményezéseket szoros monitoring alá kell vonni.

(125) A Bizottság tagállamokkal való kommunikációja és kapcsolattartása tekintetében már kialakult egy sor eljárás és munkamódszer, például azon kommunikáció és kapcsolattartás kapcsán, amelyek az EUMSZ 258. és 260. cikkében előírt eljárásokkal, a belső piaci problémamegoldó hálózattal (SOLVIT) és az EU Pilot projekttel függenek össze, amelyeket ez az irányelv nem módosít. Ezeket azonban ki kell egészíteni azzal, hogy minden egyes tagállamban a Bizottsággal folytatott együttműködésért felelős egyetlen referenciapontot jelölnek ki, amely az érintett tagállamban a közbeszerzéssel kapcsolatos ügyekben kizárólagos ügyintézési pontként működne. Ezt a feladatot elláthatják olyan személyek vagy szervezetek, amelyek már rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Bizottsággal a közbeszerzéshez tartozó kérdésekben, például a nemzeti kapcsolattartók, a közbeszerzéssel foglalkozó tanácsadó bizottság tagjai, a közbeszerzési hálózat tagjai vagy tagállami koordináló intézmények.

(126) A döntéshozatal nyomon követhetősége és átláthatósága a közbeszerzési eljárások folyamán lényeges szerepet játszik a rendezett eljárások biztosításában, beleértve a korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelmet is. Az ajánlatkérő szerveknek ezért meg kell őrizniük a megkötött nagy értékű szerződések példányait annak érdekében, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés alkalmazandó szabályaival összhangban azokhoz hozzáférést biztosíthassanak az érintett felek számára. Emellett közbeszerzési jelentésben kell dokumentálni az egyes közbeszerzési eljárások lényeges elemeit és az azok keretében hozott döntéseket. Az adminisztratív terhek lehetőség szerinti elkerülése érdekében engedélyezni kell, hogy a közbeszerzési jelentés hivatkozzon az olyan információkra, amelyeket a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató már tartalmaz. A tájékoztató közzétételére szolgáló, a Bizottság által kezelt elektronikus rendszereket is tovább kell fejleszteni az adatbevitel megkönnyítése érdekében, egyszerűsítve egyúttal a globális jelentések lekérését és a rendszerek közötti adatcserét.

(127) Az egyszerűbb adminisztráció és a tagállamokra háruló terhek csökkentése érdekében a Bizottságnak időről időre meg kell vizsgálnia, hogy a közbeszerzési eljárásokhoz kötődően közzétett tájékoztatókban szereplő információ megfelelő minőségű és kellően teljes-e ahhoz, hogy a Bizottság hozzájusson belőle azokhoz a statisztikai adatokhoz, amelyeket máskülönben a tagállamoknak kellene továbbítaniuk.

(128) Az odaítélési eljárások határokon átnyúló helyzetben végzett lefolytatásához elengedhetetlen információcsere hatékony igazgatási együttműködést tesz szükségessé, különös tekintettel a kizárási okoknak és a kiválasztási szempontoknak, a minőségi és környezetvédelmi előírások alkalmazásának, valamint az elismert gazdasági szereplők listájának az ellenőrzésére. Az információcserére a bizalmas kezelésre vonatkozó tagállami jog alkalmazandó. Ennek megfelelően ez az irányelv nem kötelezi a tagállamokat az olyan információk cseréjére, amelyek nem tartoznak az ajánlatkérő szervek számára hozzáférhető információk körébe. Az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel [20] (IMI rendelet) létrehozott belső piaci információs rendszer hasznos elektronikus eszköznek bizonyulhat, amely az egyszerű és egységesített eljárásokon alapuló információcsere és a nyelvi akadályok áthidalása révén megkönnyíti és erősíti a közigazgatási együttműködést. Ezért mielőbb be kell indítani egy kísérleti projektet annak tesztelésére, hogy egy kibővített belső piaci információs rendszer alkalmas lenne-e az ezen irányelv keretében folytatott információcsere lebonyolítására.[18]

(129) A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében az EUMSZ 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy az ezen irányelvben foglalt számos nem alapvető fontosságú elem tekintetében jogi aktusokat fogadjon el. A nemzetközi megállapodások betartásának szükségessége miatt a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy módosítsa az értékhatárokra vonatkozó számítási módszerekkel kapcsolatos technikai eljárásokat, valamint hogy rendszeresen felülvizsgálja magukat az értékhatárokat is, és módosítsa az V. és a XI. mellékletet; a központi kormányzati szervek listái a nemzeti szintű közigazgatási változások függvényében módosulhatnak. Ezekről a változásokról tájékoztatni kell a Bizottságot, amelyet pedig fel kell hatalmazni az I. melléklet módosítására; a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozásokkal kapcsolatban uniós szinten jogszabályi változások következhetnek be, amelyeknek tükröződniük kell ezen irányelv szövegében; az elektronikus fogadásra szolgáló eszközök technikai adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek megfelelően naprakészen kell tartani; a Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy az elektronikus kommunikációra vonatkozóan kötelező technikai előírásokat fogadjon el annak érdekében, hogy az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával lebonyolított közbeszerzési eljárások során biztosított legyen a technikai formátumok, folyamatok és üzenetváltás interoperabilitása, figyelembe véve a technológiai fejlődést; az Unió azon jogalkotási aktusainak listáját, amelyek közös módszereket állapítanak meg az életciklusköltségek kiszámítására, gyorsan kell módosítani annak érdekében, hogy tartalmazzák az ágazati szinten elfogadott intézkedéseket. Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a jogalkotási aktusok jegyzékének folyamatos naprakészen tartására, beleértve az életciklusköltségek vizsgálati módszereit is.Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során - többek között szakértői szinten is - megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során párhuzamosan, időben és megfelelő módon továbbítania kell az érintett dokumentumokat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(130) Ezen irányelv alkalmazása keretében a Bizottságnak konzultációt kell folytatnia az e-közbeszerzési szakértők megfelelő csoportjaival, biztosítva az érdekeltek főbb csoportjainak kiegyensúlyozott képviseletét.

(131) A hirdetmények közzététele egységes formanyomtatványának és a nyilatkozatok egységes formanyomtatványának kialakítása tekintetében ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [21] megfelelően kell gyakorolni.[19]

(132) Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a hirdetmények közzétételének egységes formanyomtatványára és a nyilatkozatok egységes formanyomtatványára vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására; ezek a végrehajtási jogi aktusok sem pénzügyi szempontból, sem az ezen irányelvből eredő kötelezettségek jellegére és hatályára nem fejtenek ki semmilyen hatást. Ellenkezőleg, ezek a jogi aktusok pusztán igazgatási jellegűek, és az ezen irányelvben megállapított szabályok alkalmazásának a megkönnyítését szolgálják.

(133) Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a nyilatkozatok egységes formanyomtatványának elfogadására, tekintettel a nyilatkozatoknak a közbeszerzésre való hatására, és mivel azok központi szerepet töltenek be a közbeszerzési eljárások dokumentációs követelményeinek egyszerűsítésében.

(134) A Bizottságnak át kell tekintenie, hogy az értékhatárok alkalmazása milyen hatást gyakorol a belső piacra, és erről jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ennek során figyelembe kell vennie az olyan tényezőket, mint például a határokon átnyúló közbeszerzés szintje, a kkv-k részvétele, az ügyleti költségek és a költség-haszon arány.

A közbeszerzésről szóló megállapodásról - annak XXII. cikke (7) bekezdésével összhangban - három évvel a hatálybalépése után, majd azt követően rendszeresen további tárgyalásokat kell folytatni. Ennek során - mivel a közbeszerzésről szóló megállapodásban foglalt értékhatárok hosszú időn keresztül változatlanok lesznek, az infláció következményeit is szem előtt tartva - meg kell vizsgálni az értékhatárok szintjének megfelelőségét; amennyiben az értékhatárok szintje emiatt megváltozna, a Bizottságnak adott esetben jogi aktusra irányuló javaslatot kell elfogadnia az ezen irányelvben megállapított értékhatárok módosítása érdekében.

(135) Tekintettel arra, hogy a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat a közbeszerzés viszonylatában szabályozó horizontális rendelkezésekről jelenleg folyamatban vannak az egyeztetések, a Bizottságnak szoros monitoring alá kell vonnia a kereskedelmi feltételek világszintű alakulását, és fel kell mérnie az Unió aktuális versenyhelyzetét.

(136) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok bizonyos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek a koordinálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(137) A 2004/18/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(138) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt az ilyen dokumentumok megküldése,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET

Hatály és fogalommeghatározások

1. szakasz

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek által közbeszerzési szerződések megkötése céljából lefolytatott olyan beszerzési eljárásokra, valamint tervpályázatokra vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által kiválasztott gazdasági szereplőkkel az említett ajánlatkérő szervek által kötött közbeszerzési szerződés útján történő megvalósítása, illetve megszerzése, függetlenül attól, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás közcélokat szolgál-e.

(3) Ezen irányelvet az EUMSZ 346. cikkére is figyelemmel kel alkalmazni.

(4) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük. Ez az irányelv ugyanígy nem érinti a közjogi hatóságok jogát annak eldöntésére, hogy az EUMSZ 14. cikke és a 26. számú jegyzőkönyv alapján saját maguk kívánják-e elvégezni a közfeladatokat, és ha igen, miként és milyen mértékben.

(5) Ez az irányelv nem érinti annak módját, hogy a tagállamok hogyan szervezik a szociális biztonsági rendszereiket.

(6) Az olyan közbeszerzésről szóló megállapodások, határozatok és egyéb jogi eszközök, amelyek a közfeladatok ellátásával kapcsolatos hatásköröknek és felelősségi köröknek az ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérő szervek csoportjai közötti átruházását szabályozzák, és a szerződés teljesítéséért cserébe nem írják elő javadalmazás fizetését, az érintett tagállamon belüli belső szervezésű ügynek tekintendők, és ezen irányelv semmilyen módon sem érinti őket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "ajánlatkérő szerv": az állami, területi és települési hatóságok, a közjogi intézmények, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulások;

2. "központi kormányzati szerv": az I. mellékletben szereplő ajánlatkérő szervek, valamint amennyiben nemzeti szinten korrekció vagy módosítás történt, ezek jogutódjai;

3. "központi szint alatti ajánlatkérő szerv": minden olyan ajánlatkérő szerv, amely nem központi kormányzati szerv;

4. "közjogi intézmény": olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a) amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b) amely jogi személyiséggel rendelkezik; és

c) amelyet többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

5. "közbeszerzési szerződés": egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása;

6. "építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés": olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike:

a) a II. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

b) építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

c) az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése;

7. "építmény": magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan, azok összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

8. "árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés": olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

9. "szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés": a 6. pontban említettektől eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;

10. "gazdasági szereplő": bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi intézmény, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

11. "ajánlattevő": ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

12. "részvételre jelentkező": a meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy részvételre meghívott gazdasági szereplő;

13. "közbeszerzési dokumentum": minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve az eljárást megindító hirdetményt, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

14. "központosított beszerzési tevékenység": az egyik alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység:

a) ajánlatkérő szerveknek szánt áruk beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése;

b) ajánlatkérő szerveknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése vagy ilyen keretmegállapodások kötése;

15. "járulékos beszerzési tevékenység": beszerzési tevékenységekhez nyújtott támogatási tevékenységek, különösen a következő formákban:

a) az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélését, illetve ilyen keretmegállapodások megkötését az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tevő műszaki infrastruktúra;

b) a közbeszerzési eljárások lefolytatásával vagy tervezésével kapcsolatos tanácsadás;

c) közbeszerzési eljárások előkészítése és irányítása az érintett ajánlatkérő szerv nevében és javára;

16. "központi beszerző szerv": olyan ajánlatkérő szerv, amely központosított és - adott esetben - járulékos beszerzési tevékenységet végez;

17. "közbeszerzési szolgáltató": olyan közjogi vagy magánjogi szerv, amely járulékos beszerzési tevékenységet kínál a piacon;

18. "írásbeli" vagy "írásban": bármely olyan, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

19. "elektronikus út", illetve "elektronikus eszközök használata": elektronikus berendezés alkalmazása olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

20. "életciklus": egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakasza - ideértve az elvégzendő kutatást és fejlesztést, a gyártást, a kereskedést és annak feltételeit, a szállítást, a felhasználást és a karbantartást is -, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások megteremtésétől az eltávolításig/ártalmatlanításig, az adott területek eredeti állapotának helyreállításáig és a szolgáltatás vagy a használat végéig;

21. "tervpályázat": olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára - főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén - olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki;

22. "innováció": olyan új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék, szolgáltatás vagy folyamat - beleértve többek között a termelési, építési, illetve konstrukciós folyamatokat - új marketingmódszer, vagy új szervezési mód megvalósítása az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külső kapcsolatok terén, amelynek célja többek között, hogy elősegítse a társadalmi kihívások leküzdését, illetve hogy előmozdítsa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia végrehajtását;

23. "jelölés": olyan dokumentum, bizonyítvány vagy tanúsítvány, amely igazolja, hogy az adott építmény, termék, szolgáltatás, folyamat vagy eljárás megfelel bizonyos követelményeknek;

24. "jelölési követelmény(ek)": az a követelmény, amelyet az adott építménynek, terméknek, szolgáltatásnak, folyamatnak vagy eljárásnak teljesítenie kell a kérdéses jelölés megszerzéséhez.

(2) E cikk alkalmazásában a területi hatóságok körébe tartoznak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben [22] említett NUTS 1-ben és NUTS 2-ben nem teljes körűen felsorolt hatóságok, a települési hatóságok fogalmába pedig beletartozik az 1059/2003/EK rendeletben említett NUTS 3 szerinti és annál kisebb közigazgatási egységek minden hatósága.[20]

3. cikk

Vegyes beszerzés

(1) A (2) bekezdés azon vegyes szerződések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya több, különböző típusú olyan beszerzés, amelyek mindegyikére vonatkozik ezen irányelv.

A (3), (4) és (5) bekezdés azon vegyes szerződések esetében alkalmazandó, amelyek tárgya egyrészt az ezen irányelv hatálya alá tartozó beszerzés, másrészt más jogi szabályozás alá tartozó beszerzés.

(2) Azokat a szerződéseket, amelyek tárgya két- vagy többféle beszerzés (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), a fő tárgynak megfelelő beszerzéstípusra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni.

Azon vegyes szerződések esetében, amelyek részben a III. cím I. fejezetének körébe tartozó szolgáltatásokból, részben egyéb szolgáltatásokból, illetve azon vegyes szerződések esetében, amelyek részben szolgáltatásokból, részben árubeszerzésből állnak, a fő tárgyat annak alapján kell megállapítani, hogy az egyes szolgáltatások és árubeszerzések közül melyiknek a becsült értéke a legmagasabb.

(3) Amennyiben az adott szerződés különböző részei objektíve elkülöníthetőek, a (4) bekezdés alkalmazandó. Amennyiben az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetőek, a (6) bekezdés alkalmazandó.

Amennyiben az adott szerződés egy részére az EUMSZ 346. cikke, vagy a 2009/81/EK irányelv vonatkozik, ezen irányelv 16. cikkét kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a szerződés tárgya részben az ezen irányelv hatálya alá tartozó, részben pedig az irányelv hatálya alá nem tartozó beszerzést is magában foglal, az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre külön-külön szerződéseket ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Amennyiben az ajánlatkérő szervek úgy döntenek, hogy a külön részekre külön-külön szerződéseket ítélnek oda, a szóban forgó rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy mely jogi keret vonatkozzon rá.

Amennyiben az ajánlatkérő szervek egyetlenszerződés odaítélése mellett döntenek, hacsak a 16. cikk másként nem rendelkezik, az így létrejövő vegyes szerződésre ez az irányelv alkalmazandó, függetlenül azon részek értékétől, amelyek máskülönben más jogi szabályozás alá tartoznának, és függetlenül attól, hogy máskülönben e részek mely jogi keret alá tartoznának.

Az árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatás megrendelését, valamint koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződések esetében a vegyes szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni, amennyiben a szerződés azon részének, amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére irányul, az 5. cikknek megfelelően számított becsült értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárt.

(5) Azon szerződések esetében, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzésre, és a 2014/25/EU irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó tevékenység folytatására vonatkozó közbeszerzésre is kiterjednek, az alkalmazandó szabályokat az e cikk (4) bekezdése ellenére a 2014/25/EU irányelv 5. és 6. cikke alapján kell meghatározni.

(6) Ha az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, az alkalmazandó jogi keretet a szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.

2. szakasz

Értékhatárok

4. cikk

Az értékhatárok összege

Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték-adó (héa) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárokat:

a)[21] 5 538 000 EUR az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b)[22] 143 000 EUR a központi kormányzati szervek által kiírt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;

c)[23] 221 000 EUR a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; az említett értékhatár alkalmazandó a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében is, amennyiben a III. mellékletben nem szereplő termékekre vonatkoznak;

d) 750 000 EUR a XIV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásra vonatkozó, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében.

5. cikk

A közbeszerzések becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek

(1) Valamely beszerzés becsült értékének kiszámítása az ajánlatkérő szerv által tervezett, hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul, amelybe beleértendő a közbeszerzési dokumentumokban kifejezetten meghatározottak szerint az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára díjakról vagy egyéb fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a beszerzés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv több különálló működési egységből áll, a teljes becsült értéket kell figyelembe venni, valamennyi működési egységre együttesen számítva.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben egy különálló működési egység önálló módon felelős a saját beszerzéséért vagy annak egyes kategóriáiért, az értékek becsülhetők az adott egység szintjén is.

(3) A beszerzések becsült értékének kiszámításához használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzés kikerüljön ezen irányelv hatálya alól. A beszerzés nem osztható részekre azzal a céllal, hogy kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.

(4) Ez a becsült összeg abban az időpontban érvényes, amikor az eljárást megindító felhívást elküldték, illetve - azokban az esetekben, amikor ilyen felhívásra nem kerül sor - abban az időpontban, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást, például adott esetben azáltal, hogy a közbeszerzéssel összefüggésben felveszi a kapcsolatot a gazdasági szereplőkkel.

(5) A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke.

(6) Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások legmagasabb - hozzáadottérték-adó nélküli - becsült értéke.

(7) Ami az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket illeti, a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell venni mind az építési munkák költségét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérő szerv bocsátanak a szerződő fél rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházás kivitelezéséhez.

(8) Amennyiben előfordulhat, hogy egy tervezett építési beruházás vagy szolgáltatás esetében a szerződések odaítélésére részekre bontva, több szerződés útján kerül sor, az összes rész becsült összértékét kell figyelembe venni.

Amennyiben a részek összértéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélésekor alkalmazni kell.

(9) Amennyiben előfordulhat, hogy a hasonló áruk tervezett beszerzése esetében a a szerződések odaítélésére részekre bontva, több szerződés útján kerül sor, a 4. cikk b) és c) pontjának alkalmazásakor az összes rész becsült összértékét figyelembe kell venni.

Amennyiben a részek összértéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet mindegyik rész odaítélésekor alkalmazni kell.

(10) Az ajánlatkérő szervek a (8) és a (9) bekezdésben foglaltak ellenére az ebben az irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek szerződéseket az egyes részekre vonatkozóan, amennyiben az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli tervezett értéke az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében 80 000 eurónál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió eurónál kevesebb. Az ilyen módon, ezen irányelv alkalmazása nélkül odaítélt részek együttes értéke azonban nem haladhatja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20 %-át, amelyekre a tervezett építési beruházást, a hasonló áruk tervezett beszerzését vagy tervezett szolgáltatás-megrendeléseket felosztották.

(11) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a becsült közbeszerzési értéket a következők alapján kell kiszámítani:

a) vagy az előző tizenkét hónap vagy pénzügyi év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések szerinti ellenszolgáltatás tényleges összértéke, lehetőség szerint módosítva az első szerződést követő tizenkét hónap folyamán várható mennyiségi vagy értékbeli változással;

b) vagy az első teljesítést követő tizenkét hónap, illetve pénzügyi év - amennyiben az tizenkét hónapnál hosszabb - folyamán odaítélt, egymást követő szerződések szerinti ellenszolgáltatás becsült összértéke.

(12) Olyan árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletvételére irányul, a becsült közbeszerzési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a) határozott időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, ha annak időtartama tizenkét hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha pedig időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b) határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték negyvennyolcszorosa.

(13) A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a becsült érték kiszámításához adott esetben a következő összegeket kell alapul venni:

a) biztosítási szolgáltatások esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat;

b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetében a díjat, a fizetendő jutalékot, a kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat;

c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjat vagy a fizetendő jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.

(14) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült érték kiszámításának alapja a következő:

a) határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

b) határozatlan időtartamú közbeszerzési szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama meghaladja a 48 hónapot, a havi érték negyvennyolcszorosa.

6. cikk

Az értékhatároknak és a központi kormányzati szervek listájának a felülvizsgálata

(1) A Bizottság 2013. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 4. cikk a), b) és c) pontjában foglalt értékhatárok megfelelnek-e Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás) megállapított értékhatároknak, és szükség esetén e cikknek megfelelően felülvizsgálja azokat.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja ezeket az értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő huszonnégy hónapos időszakra számított, különleges lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a közbeszerzésről szóló megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

(2) Az e cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat elvégzésével egyidejűleg a Bizottság felülvizsgálja továbbá:

a) a 13. cikk első bekezdésének a) pontjában megállapított értékhatárt, hozzáigazítva azt az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz;

b) a 13. cikk első bekezdésének b) pontjában megállapított értékhatárt, hozzáigazítva azt a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó, felülvizsgált értékhatárhoz.

(3) A Bizottság 2014. január 1-jétől kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a 4. cikk a), b) és c) pontjában említett, e cikk (1) bekezdése alapján módosított, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

Ezzel egy időben a Bizottság megállapítja az értékhatároknak a (4) cikk d) pontjában említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása - az alkalmazandó értékhatárokkal összhangban - e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakra számított, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(4) A Bizottság gondoskodik az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatároknak, azok (3) bekezdés első albekezdésében említett nemzeti pénznemekben kifejezett értékének és a (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott értéknek a közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában a felülvizsgálatot követő november hónap elején.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében előírt módszertant hozzáigazítsa minden olyan módszertani változáshoz, amely a közbeszerzésről szóló megállapodásban az értékhatároknak a 4. cikk a), b) és c) pontjában említett felülvizsgálata, és az e cikk (3) bekezdésében említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett meghatározása tekintetében meghatározott módszertanban bekövetkezik, amelyek pénzneme nem az euro.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 4. cikk a), b) és c) pontjában említett értékhatároknak az e cikk (1) bekezdése szerinti módosítása, és a 13. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett értékhatároknak az e cikk (2) bekezdése szerinti módosítása érdekében.

(6) Abban az esetben, ha szükséges a 4. cikk a), b) és c) pontjában, valamint a 13. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása, de idő hiányában a 87. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, vagyis rendkívül sürgős esetben a 88. cikkben meghatározott eljárás alkalmazandó az e cikk (5) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(7) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan az ajánlatkérő szervek listájának a tagállamoktól kapott értesítések alapján történő frissítése céljából, ha az ilyen jellegű módosítások szükségesnek bizonyulnak az ajánlatkérő szervek helyes azonosításához.

3. szakasz

Kizárások

7. cikk

Szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban

Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket a 2014/25/EU irányelv alapján az említett irányelv 8–14. cikkében szereplő egy vagy több tevékenységet folytató ajánlatkérő szervek ítélnek oda vagy szerveznek meg, és amelyeket e tevékenységek végzésére ítélnek oda; nem alkalmazandó továbbá olyan közbeszerzési szerződésekre, amelyek az említett irányelv hatálya alól annak 18., 23. és 34. cikke értelmében ki vannak zárva, és végül nem alkalmazandó az alábbi tevékenységek végzésére odaítélt, az említett irányelv 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti postai szolgáltatásokat nyújtó ajánlatkérő szerv által odaítélt szerződésekre:

a) elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását);

b) a 66100000-1 és 66720000-3 közötti CPV-kódok alatti és a 2014/25/EU irányelv 21. cikkének d) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat;

c) bélyeggyűjtői szolgáltatások; vagy

d) logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások).

8. cikk

Különös kizárások az elektronikus kommunikáció terén

Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan közbeszerzési szerződésre és tervpályázatra, amelynek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegye nyilvános hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybe vételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus kommunikációs szolgáltatás nyújtását.

E cikk alkalmazásában a "nyilvános hírközlő hálózat" és az "elektronikus hírközlő hálózat" jelentése megegyezik a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [23] foglaltakkal.[24]

9. cikk

Nemzetközi szabályok alapján odaítélt közbeszerzési szerződések és megszervezett tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő szerv az ezen irányelvben meghatározott eljárásoktól eltérő, az alábbiak által megállapított közbeszerzési eljárás keretében köteles odaítélni vagy szervezni:

a) nemzetközi jogi kötelezettségeket keletkeztető jogi eszköz, például egy tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy ezek valamely alegysége által az EUMSZ-nek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró felek általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás;

b) nemzetközi szervezet.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett valamennyi jogi eszközről, amely konzultálhat a 89. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő szerv egy adott nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által előírt közbeszerzési szabályoknak megfelelően ítél oda, illetve rendez meg, amennyiben az említett közbeszerzési szerződések és tervpályázatok tekintetében a finanszírozást teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény nyújtja; azon közbeszerződési szerződések és tervpályázatok esetében, amelyeknél legnagyobbrészt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény nyújt társfinanszírozást, a felek megállapodnak az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

(3) A 17. cikk alkalmazandó azon védelmi és biztonsági vonatkozású szerződéseknél és tervpályázatoknál, amelyeket nemzetközi szabályok alapján ítélnek oda, vagy szerveznek. E cikk (1) és a (2) bekezdése az említett szerződésekre és tervpályázatokra nem alkalmazandó.

10. cikk

Különös kizárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya:

a) föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megszerzése vagy bérlése;

b) olyan audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok vétele, fejlesztése, előállítása vagy közös előállítása, amelyeket audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató ítél oda, illetve közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések, amelyeket audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatók ítélnek oda. E pont alkalmazásában az "audiovizuális médiaszolgáltatások" és a "médiaszolgáltatók" jelentése megegyezik a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [24] 1. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában foglaltakkal. A "program" jelentése megegyezik az említett irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal, de kiterjed a rádiós programokra és a rádiós programanyagokra is. Továbbá e rendelkezés alkalmazásában a "programanyag" jelentése azonos a "program" jelentésével.[25]

c) választott bírói és békéltetési szolgáltatás;

d) a következő jogi szolgáltatások bármelyike:

i. ügyfél jogi képviselete a 77/249/EGK tanácsi irányelv [25] 1. cikke szerinti ügyvéd által az alábbi ügyekben:[26]

- tagállamban, harmadik országban vagy nemzetközi választott bírói, illetve békéltetői fórumon lefolytatott választott bírói vagy békéltetői eljárás, vagy

- tagállam vagy harmadik ország bírósága, törvényszéke vagy hatósága, illetve nemzetközi bíróság, törvényszék, illetve más intézmény előtt lefolytatott igazságszolgáltatási eljárás;

ii. jogi tanácsadás, ha arra az e cikk i. pontjában említett eljárások bármelyikére való felkészítésként kerül sor, vagy amennyiben kézzel fogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke szerinti ügyvéd nyújtja;

iii. közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

iv. vagyonkezelő, kirendelt gyám vagy gondnok által nyújtott jogi szolgáltatások vagy egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyek nyújtóit az érintett tagállam bírósága rendelte ki, illetve jogszabály alapján rendelték ki őket konkrét feladatoknak az e törvényszékek vagy bíróságok felügyelete melletti ellátására;

v. olyan egyéb jogi szolgáltatások, amelyek az érintett tagállamban hivatalos hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak, abban az esetben is, ha csak alkalmi jelleggel;

e) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [26] értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az európai stabilizációs mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek;[27]

f) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e;

g) munkaszerződések;

h) az állampolgárok védelmét célzó, polgári védelmi és veszélymegelőzési szolgáltatások, amelyeket nonprofit szervezetek vagy egyesületek nyújtanak, és amelyek a 75250000-3, 75251000-0, 75251100-1, 75251110-4, 75251120-7, 75252000-7, 75222000-8; 98113100-9 és 85143000-3 CPV-kód alá tartoznak, kivéve a betegszállítási mentőszolgáltatásokat;

i) vasúti vagy földalatti közösségi személyszállítási szolgáltatás;

j) a 79341400-0, a 92111230-3 és a 92111240-6 CPV-kód alá tartozó, politikai kampányszolgáltatások, amelyeket valamely politikai párt választási kampánnyal összefüggésben ítél oda.

11. cikk

Kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyeket egy ajánlatkérő szerv egy másik ajánlatkérő szervnek vagy ajánlatkérő szervek társulásának ítél oda, olyan kizárólagos jog alapján, amelyet az EUMSZ-szel összeegyeztethető, törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés értelmében ezek élveznek.

12. cikk

A közszférába tartozó szervezetek közötti közbeszerzési szerződések

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik, a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó jogi személynek odaítélt közbeszerzési szerződés nem tartozik az ezen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az ajánlatkérő szerv olyan kontrollt gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz a kontrollhoz, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b) a kontrollált jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv által vagy az ajánlatkérő szerv kontrollja alatt működő más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c) nincs közvetlen magántőke-részesedés a kontrollált jogi személyben az olyan nem kontrolláló és nem blokkoló jellegű magántőke-részesedés kivételével, amely a nemzeti jogszabályi előírások teljesítésére szolgál a Szerződéssel összhangban, és amely nem jár befolyással a kontrollált jogi személy felett.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol a saját szervezeti egységei feletti kontrollhoz hasonló kontrollt egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik a kontrollált jogi személynek mind a stratégiai céljai, mind a jelentős döntései tekintetében. Az ilyen kontroll úgy is fennállhat, ha azt egy másik, az ajánlatkérő szerv által kontrollált jogi személy gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazandó abban az esetben is, amikor egy kontrollált jogi személy ajánlatkérő szervként közbeszerzési szerződést ítél oda az őt kontrolláló ajánlatkérő szervnek vagy más, ugyanezen ajánlatkérő szerv által kontrollált jogi személynek, feltéve, hogy abban a jogi személyben, amelynek a közbeszerzési szerződést odaítélték, nincs közvetlen magántőke-részesedése, eltekintve a nemzeti jogszabályi előírások szerinti, a Szerződésekkel összhangban lévő olyan nem kontrolláló és nem blokkoló magántőke-részesedésektől, amelyek a kontrollált jogi személyre nem gyakorolnak meghatározó befolyást.

(3) Azon ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol az (1) bekezdés szerinti kontrollt a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó valamely jogi személy felett, ezen irányelv rendelkezéseinek az adott jogi személyre történő alkalmazása nélkül is odaítélhet közbeszerzési szerződést az említett jogi személynek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az ajánlatkérő szerv más ajánlatkérő szervekkel együtt olyan kontrollt gyakorol az adott jogi személy felett, amely hasonló a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz.

b) az érintett jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az ajánlatkérő szerv által kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c) nincs közvetlen magántőke-részesedés a kontrollált jogi személyben az olyan nem kontrolláló és nem blokkoló jellegű magántőke-részesedés kivételével, amely a nemzeti jogszabályi előírások teljesítésére szolgál a Szerződéssel összhangban, és amely nem jár befolyással a kontrollált jogi személy felett.

Az első albekezdés a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő szervek akkor gyakorolnak közös kontrollt valamely jogi személy felett az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

i. a kontrollált jogi személy döntéshozó szerveiben minden részt vevő ajánlatkérő szerv képviselteti magát. A képviseletet ellátó egyes személyek képviselhetnek több vagy minden részt vevő ajánlatkérő szervet;

ii. az említett ajánlatkérő szervek képesek közösen döntő befolyást gyakorolni a kontrollált jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; és

iii. a kontrollált jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek ellentétesek a kontrolláló ajánlatkérő szervek érdekeltségeivel.

(4) Nem tartozik ezen irányelv hatálya alá a kizárólag két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött szerződés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a szerződés a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti együttműködést hoz létre vagy valósít meg annak érdekében, hogy biztosítva legyen az általuk teljesítendő közszolgáltatások nyújtása, a közös célkitűzéseik megvalósítása céljából;

b) az együttműködés megvalósítását kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik; és

c) a részt vevő ajánlatkérő szervek az együttműködés által érintett tevékenységeknek kevesebb mint 20 %-át végzik a nyílt piacon.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában, a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek százalékos arányának megállapításához az átlagos összárbevételt vagy más megfelelő, tevékenység alapú mérőszámot, például a releváns jogi személynél vagy az ajánlatkérő szervnél a szerződés odaítélését megelőző három évben a szolgáltatások, áruk és építési beruházások miatt felmerülő költségeket kell figyelembe venni.

Amennyiben a releváns jogi személy vagy az ajánlatkérő szerv létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja vagy tevékenységeinek átszervezése miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat vagy más tevékenység alapú mérőszám, például a költségek összege, illetve az már nem releváns, elegendő azt bizonyítani - főként üzleti előrejelzések segítségével -, hogy a tevékenységek mérése hiteles.

4. szakasz

Különleges helyzetek

1. alszakasz

Támogatott szerződések és kutatási-fejlesztési szolgáltatások

13. cikk

Az ajánlatkérő szervek által támogatott szerződések

Ezt az irányelvet a következő szerződések odaítélése során kell alkalmazni:

a)[28] az ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott, építési beruházásra irányuló szerződések, amelyek héa nélküli becsült értéke eléri az 5 538 000 EUR összeget, amennyiben ezek a szerződések az alábbi tevékenységek valamelyikére vonatkoznak:

i. a II. mellékletben felsorolt mélyépítési tevékenységek,

ii. kórházak, sportlétesítmények, szabadidős és szórakoztató létesítmények, iskolák és felsőoktatási épületek, illetve közigazgatási rendeltetésű épületek építési munkái;

b)[29] ajánlatkérő szervek által 50 %-ot meghaladó mértékben közvetlenül támogatott, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, amelyek héa nélküli becsült értéke eléri a 221 000 EUR összeget, és amelyek valamely, az a) pontban említett építési beruházásra irányuló szerződéshez kapcsolódnak.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett támogatást nyújtó ajánlatkérő szervek gondoskodnak ezen irányelv betartásáról azokban az esetekben, amikor a támogatott szerződés odaítélését nem ők végzik, illetve ha az adott szerződés odaítélését más szervezetek javára és nevében végzik.

14. cikk

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a 73000000-2 és 73120000-9 közötti, valamint a 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 CPV-kód alá tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során, és

b) a nyújtott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg.

2. alszakasz

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású közbeszerzés

15. cikk

Védelem és biztonság

(1) Ez az irányelv alkalmazandó a védelmi és biztonsági közbeszerzési szerződések odaítélése során, valamint az e téren szervezett tervpályázatokra, az alábbi szerződések kivételével:

a) a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések;

b) azon szerződések, amelyekre a 2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó az (1) bekezdésben egyébként a hatály alól nem mentesített közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amennyiben kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel - például az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával - a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható az ezen irányelvben meghatározott szerződés-odaítélési eljárás során.

Továbbá - az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban - ez az irányelv nem alkalmazandó az egyébként az e cikk (1) bekezdésében a hatály alól mentesített közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, ha ennek az irányelvnek az alkalmazása olyan információk szolgáltatására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedését az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli.

(3) Amennyiben a beszerzést és a közbeszerzési szerződés teljesítését vagy a tervpályázatot titkosnak nyilvánították, vagy ezeket valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, ezen irányelv nem alkalmazandó, feltéve, hogy az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy az adott alapvető érdekei védelmének garantálása kisebb beavatkozással járó - például a (2) bekezdés első albekezdésében említett - intézkedésekkel nem lehetséges.

16. cikk

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes közbeszerzések

(1) Ez a cikk alkalmazandó azon vegyes szerződések esetében, amelyek tárgya részben ezen irányelv hatálya alá tartozik, részben az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik.

(2) Amennyiben az adott közbeszerzési szerződés különböző részei objektíve elkülöníthetők, az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy az egyes részekre vonatkozóan külön-külön szerződéseket ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda.

Amennyiben az ajánlatkérő szervek úgy döntenek, hogy az egyes részekre külön-külön eljárást szerződéseket ítélnek oda, az adott rész jellege alapján kell eldönteni, hogy arra mely jogi keret vonatkozzon.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy dönt, hogy egyben valósítja meg a közbeszerzést, az alkalmazandó jogi keretet az alábbi kritériumok alapján kell megállapítani:

a) amennyiben az adott szerződés egy részére az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető, amennyiben a közbeszerzés egyben, egyetlen szerződés kötésével való megvalósítása objektív okokból indokolt;

b) amennyiben az adott szerződés egy részére a 2009/81/EK irányelv alkalmazandó, a szerződés az említett irányelvnek megfelelően is odaítélhető, amennyiben a közbeszerzés egyben, egyetlen szerződés kötésével való megvalósítása objektív okokból indokolt. Ez a pont nem sérti az említett irányelvben előírt értékhatárokat és kizárásokat.

Az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés ugyanakkor nem hozható meg azzal a céllal, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(3) A (2) bekezdés harmadik albekezdésének a) pontját kell alkalmazni azon vegyes szerződésekre, amelyekre máskülönben az említett albekezdésnek mind az a), mind a b) pontja alkalmazandó lenne.

(4) Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető, amennyiben egyes részekre az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó; máskülönben a 2009/81/EK irányelvvel összhangban ítélhető oda.

17. cikk

Nemzetközi szabályok szerint lefolytatott, védelmi vagy biztonsági vonatkozású közbeszerzési szerződések és tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a védelmi vagy biztonsági vonatkozású közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő szerv az ezen irányelv meghatározottaktól eltérő, az alábbiak valamelyike alapján, illetve által kialakított közbeszerzési eljárás keretében köteles odaítélni vagy szervezni:

a) egy tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy ezek valamely alegysége által a Szerződéseknek megfelelően kötött, és valamely projektnek az aláíró felek általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás vagy egyezség;

b) csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás vagy egyezség;

c) nemzetközi szervezet.

Az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden megállapodásról vagy egyezségről értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 89. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a védelmi vagy biztonsági vonatkozású közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő szerv egy adott nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által előírt közbeszerzési szabályoknak megfelelően ítéli oda vagy szervezi, amennyiben a szóban forgó közbeszerzési szerződések és tervpályázatok tekintetében a finanszírozást teljes mértékben az adott szervezet vagy intézmény nyújtja. Azon közbeszerződési szerződések és tervpályázatok esetében, amelyeknél legnagyobbrészt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény nyújt társfinanszírozást, a felek megállapodnak az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

II. FEJEZET

Általános szabályok

18. cikk

A közbeszerzés alapelvei

(1) Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

A beszerzést nem lehet azzal a szándékkal kialakítani, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt. Akkor tekintendő úgy, hogy fennáll a verseny mesterséges korlátozásának esete, ha azzal a szándékkal határozták meg a beszerzés feltételeit, hogy ezzel egyes gazdasági szereplők méltánytalan előnyhöz jussanak, vagy ilyen hátrányt szenvedjenek.

(2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési szerződések teljesítése során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a X. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő.

19. cikk

Gazdasági szereplők

(1) Azok a gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatás nyújtására, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélésének helye szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

Azonban a szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a szóban forgó szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2) A közbeszerzési eljárásokban részt vehetnek gazdasági szereplők csoportjai, többek között ideiglenes szövetségek is. Az ajánlatkérő szervek nem követelhetik meg, hogy ezek valamely konkrét jogi formával rendelkezzenek ahhoz, hogy ajánlatot tehessenek, illetve részvételre jelentkezhessenek.

Ha szükséges, az ajánlatkérő szervek egyértelművé tehetik a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak a gazdasági-pénzügyi helyzet, illetve az 58. cikkben említett technikai-szakmai alkalmasság tekintetében hogyan kell teljesíteniük a követelményeket, amennyiben ez objektív okokból indokolt és arányos. A tagállamok megállapíthatják az arra vonatkozó általános feltételeket, hogy a gazdasági szereplők csoportjai mely esetekben teljesítik az említett feltételeket.

A szerződés a gazdasági szereplők ilyen csoportjai csoportok általi teljesítésére vonatkozó olyan feltételeknek, amelyek eltérnek az egyéni résztvevőkkel szemben támasztottaktól, szintén objektív okokkal indokolhatóaknak és arányosaknak kell lenniük.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve az ajánlatkérők a gazdasági szereplők csoportjaitól megkövetelhetik, hogy amennyiben a szerződést nekik ítélik oda, meghatározott társasági formát vegyenek fel az eljárás lezárulta után, amennyiben az ilyen átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

20. cikk

Fenntartott szerződések

(1) A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.

(2) Az eljárást megindító felhívásban hivatkozni kell erre a cikkre.

21. cikk

Titoktartás

(1) Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az 50. és 55. cikk értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

(2) Az ajánlatkérő szervek előírhatnak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az ajánlatkérő szervek által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.

22. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv szerinti minden kommunikációra és információcserére - különös tekintettel az elektronikus benyújtásra - elektronikus kommunikációs eszközök útján kerüljön sor, e cikk követelményeinek megfelelően. Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközök és berendezések, valamint azok műszaki jellemzői tekintetében biztosítani kell a megkülönböztetésmentességet, valamint azoknak széles körben elérhetőnek és a széles körben használt IKT-termékekkel interoperabilisnak kell lenniük, továbbá nem korlátozhatják a gazdasági szereplők részvételét a közbeszerzési eljárásban.

Az előző albekezdés ellenére az ajánlatkérő szervek az alábbi helyzetekben nem kötelesek előírni az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során:

a) a közbeszerzés különleges jellegéből adódóan az elektronikus kommunikációs eszközök használata olyan sajátos eszközöket, berendezéseket vagy fájlformátumokat igényelne, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, vagy amelyeket a széles körben elérhető alkalmazások nem támogatnak;

b) az ajánlat tartalmának megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazások olyan fájlformátumokat használnak, amelyek nem kezelhetők más nyílt vagy széles körben elérhető alkalmazással, vagy felhasználási engedélyhez kötöttek, és az ajánlatkérő szerv nem tudja ezeket letöltésre vagy távoli használatra rendelkezésre bocsátani;

c) az elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne, amely általában nem áll az ajánlatkérő szervek rendelkezésére;

d) a közbeszerzési dokumentumokban olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írják elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók.

Azon kommunikáció esetében, amelyre a második albekezdés értelmében nem elektronikus kommunikációs eszközök használatával kerül sor, a kommunikációt postai úton vagy más megfelelő módon, vagy a postai út vagy más megfelelő mód és az elektronikus eszköz alkalmazásának ötvözésével kell lebonyolítani.

E bekezdés első albekezdése ellenére az ajánlatkérő szervek nem kötelesek előírni az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során, amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszköz szükséges vagy a biztonságnak e kommunikációs eszközök esetében való megsértése miatt vagy az információ különösen érzékeny jellegének védelme érdekében, olyan magas szintű védelemre lenne szükség ugyanis, amely nem biztosítható megfelelően olyan elektronikus eszközök és berendezések használatával, amelyek széles körben a gazdasági szereplők rendelkezésére állnak, vagy amelyek az (5) bekezdés szerinti alternatív módon a számukra hozzáférhetővé tehetők.

A benyújtás céljából az e bekezdés második albekezdésének megfelelően az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszközt megkövetelő ajánlatkérő szervek feladata, hogy a 84. cikkben említett egyedi jelentésben feltüntessék e kötelezettség okait. Az ajánlatkérő szerveknek adott esetben az egyedi jelentésben fel kell tüntetniük azokat az okokat, amelyek miatt e bekezdés negyedik albekezdésének alkalmazásában szükségesnek bizonyult az elektronikus kommunikációs eszközöktől eltérő kommunikációs eszköz használata.

(2) Az (1) bekezdés ellenére szóbeli kommunikációt is lehet alkalmazni, amennyiben nem érinti a közbeszerzési eljárás lényeges elemeit, feltéve, hogy a szóbeli kommunikáció tartalmát kellő mértékben dokumentálják. E célból a közbeszerzési eljárás lényeges elemei például a beszerzési dokumentumok, a részvételi jelentkezés, a szándék megerősítése és az ajánlattól eltérő egyéb elemek közlése.. Különösen fontos, hogy az ajánlattevőkkel folytatott olyan szóbeli kommunikációt, amely jelentős hatással lehet az ajánlatok tartalmára és értékelésére, kellő részletességgel és megfelelő módon dokumentálják, például írásbeli feljegyzésekkel, hangfelvétellel vagy a kommunikáció főbb elemeinek az összefoglalásával.

(3) Az ajánlatkérő szervek a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(4) Az építési beruházásra irányuló szerződések és a tervpályázatok esetében a tagállamok megkövetelhetik bizonyos konkrét elektronikus eszközök, például elektronikus épületinformáció-modellezésre szolgáló vagy hasonló eszközök alkalmazását. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervek az (5) cikk szerinti alternatív hozzáférést biztosítanak, amíg ezek az eszközök az (1) bekezdés első albekezdésének második mondata értelmében széles körben elérhetővé nem válnak.

(5) Az ajánlatkérő szervek szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök és berendezések alkalmazását, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre, feltéve, hogy alternatív hozzáférést is biztosítanak.

A következő esetekben tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek megfelelő alternatív hozzáférést biztosítanak:

a) elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínálnak díjmentesen ezekhez az eszközökhöz és berendezésekhez a hirdetmény VIII. melléklet szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától. A hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ezek az eszközök és berendezések elérhetők;

b) biztosítják, hogy azok az ajánlattevők, akik, illetve amelyek nem rendelkeznek hozzáféréssel az érintett eszközökhöz és berendezésekhez vagy a megadott határidőkön belül nem áll módjukban beszerezni azokat, feltéve, hogy a hozzáférés hiányáért nem az ajánlattevő okolható, online díjmentesen rendelkezésre bocsátott ideiglenes kódok használata révén részt vehessenek a közbeszerzési eljárásban; vagy

c) alternatív csatornát tartanak fenn az ajánlatok elektronikus benyújtása céljából.

(6) A IV. mellékletben foglalt követelményeken kívül a következő szabályokat kell alkalmazni az ajánlatok elektronikus továbbítására és fogadására, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételére szolgáló eszközök és berendezések vonatkozásában:

a) az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának feltételeire vonatkozó információkat - az adatvédelmi kódolást és a dátumbélyegzést is beleértve - az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani;

b) a tagállamoknak, illetve az érintett tagállam által létrehozott általános kereten belül eljáró ajánlatkérő szerveknek meg kell határozniuk az adott közbeszerzési eljárás különböző szakaszaiban az elektronikus kommunikációs eszközöktől elvárt biztonsági szintet; az említett biztonsági szintnek arányosnak kell lennie a kapcsolódó kockázatokkal;

c) amennyiben a tagállamok, illetve az érintett tagállam által létrehozott általános kereten belül eljáró ajánlatkérő szervek úgy ítélik meg, hogy a kockázatoknak az e bekezdés b) pontjával összhangban megállapított mértéke miatt az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [27] meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, az ajánlatkérő szervek kötelesek elfogadni a minősített tanúsítvánnyal ellátott, fokozott biztonságú elektronikus aláírásokat, figyelembe véve, hogy az aláírásokat olyan, tanúsítvánnyal rendelkező szolgáltató adta-e, amely szerepel a 2009/767/EK bizottsági határozatban [28] meghatározott megbízható szolgáltatók valamely listáján, függetlenül attól, hogy azokat biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták-e létre vagy sem, a következő feltételek betartása mellett:[30]

i. az ajánlatkérő szervek létrehozzák a kívánt elektronikus aláírási formátumot a 2011/130/EU bizottsági határozatban [29] megállapított formátumok alapján, és bevezetik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezeket a formátumokat technikailag fel tudják dolgozni; eltérő formátumú elektronikus aláírás használata esetén az elektronikus aláírásnak, illetve az elektronikus dokumentumhordozó információkat tartalmaz a meglévő érvényességellenőrzési lehetőségekről, amelyeknek a tagállam felelősségi körébe kell tartozniuk. A érvényességellenőrzési lehetőségek lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek számára, hogy a kapott elektronikus aláírás érvényességét online, díjmentesen, a nem anyanyelvi beszélők számára is érthető módon ellenőrizhessék, mint fokozott biztonságú, minősített tanúsítvánnyal ellátott elektronikus aláírást.[31]

A tagállamok az érvényesség ellenőrzését végző szolgáltatóra vonatkozó információkat eljuttatják a Bizottságnak, amely az interneten közzéteszi a tagállamoktól kapott információkat.

ii. ha egy ajánlatot olyan minősített tanúsítvány segítségével írtak alá, amely szerepel a megbízható szolgáltatók listáján, az ajánlatkérő szervek nem támasztanak olyan további követelményeket, amelyek akadályozhatják az ajánlattevőket az ilyen aláírások használatában.

A közbeszerzési eljárás keretében használt azon dokumentumok tekintetében, amelyeket valamely tagállam illetékes hatósága vagy más kibocsátó szervezet ír alá, az illetékes kibocsátó hatóság vagy szervezet a 2011/130/EU határozat 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően meghatározhatja a fokozott biztonságú elektronikus aláírások kívánt formátumát. Megteszik továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a formátumokat technikailag fel tudják dolgozni; ehhez az érintett dokumentumban megadják az aláírás feldolgozásához szükséges információkat. A dokumentumoknak az elektronikus aláírásban vagy az elektronikus dokumentumhordozóban tartalmazniuk kell az érvényességellenőrzési lehetőségekre vonatkozó azon információkat, amelyek lehetővé teszik a kapott elektronikus aláírás érvényességének költségmentesen és a nem anyanyelvi beszélők számára érthető módon történő online ellenőrzését.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben említett technikai adatoknak és jellemzőknek a technikai fejlődés következtében szükségessé váló módosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a)-d) pontjában található lista módosítására, amennyiben a technológiai fejlődés miatt az elektronikus kommunikációs eszközök használatára vonatkozó mentesítések fenntartása már nem helyénvaló, vagy kivételes esetben a technológiai fejlődés miatt új kivételek bevezetésére van szükség.

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és üzenetváltási standardok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes ilyen technikai standardok kötelező használatának előírása céljából, különösen az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében, amennyiben a technikai standardokat alapos tesztelésnek vetették alá és azok a gyakorlatban hasznosnak bizonyultak. A Bizottságnak bármely technikai standard kötelezővé tétele előtt az azzal járó költségeket is gondosan mérlegelnie kell, különös tekintettel a már létező e-beszerzési megoldások, például infrastruktúra, eljárások és szoftverek megfelelő kiigazítására.

23. cikk

Nómenklatúrák

(1) A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott "közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV)" kell használni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelvben említett CPV-kódok kiigazítására vonatkozóan. Minden olyan esetben, amikor a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett, ezen irányelv hatályának módosításával nem járó változásokat meg kell jeleníteni ebben az irányelvben.

24. cikk

Összeférhetetlenség

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek megtegyék a megfelelő intézkedéseket a közbeszerzési eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, feltárása és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden gazdasági szereplő tekintetében biztosítva legyen az egyenlő bánásmód.

Az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy az ajánlatkérő szerv nevében eljáró közbeszerzési szolgáltatónak a közbeszerzési eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.

II. CÍM

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Eljárások

25. cikk

A közbeszerzésről szóló megállapodással és az egyéb nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos feltételek

Amennyiben vonatkozik rájuk a közbeszerzésről szóló megállapodás 1., 2., 4. és 5. melléklete, valamint az Európai Uniónak szóló általános megjegyzések I. függeléke, továbbá vonatkoznak rájuk az Uniót kötelező egyéb nemzetközi szerződések, az ajánlatkérő szervek e közbeszerzésről szóló megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit.

26. cikk

Az eljárások megválasztása

(1) A közbeszerzési szerződések odaítélése során az ajánlatkérő szerv az ezen irányelvhez igazított nemzeti eljárásokat alkalmazza, feltéve, hogy ezen irányelvnek megfelelően - a 32. cikk sérelme nélkül - az eljárást megindító felhívást tettek közzé.

(2) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják az ezen irányelvben szabályozott nyílt vagy meghívásos eljárást.

(3) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az ajánlatkérő szervek alkalmazhatják az ezen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget.

(4) A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az ajánlatkérő szervek tárgyalásos eljárást vagy versenypárbeszédet alkalmazhatnak a következő esetekben:

a) a következő kritériumok legalább egyikét teljesítő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében:

i. az ajánlatkérő szerv igényeit az azonnal rendelkezésre álló megoldások kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni;

ii. tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaznak;

iii. a szerződés a jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül ítélhető oda;

iv. az ajánlatkérő szerv a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a VII. melléklet 2-5. pontja szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással;

b) építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében, amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kizárólag szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be. Ebben az esetben az ajánlatkérő szervek nem kötelezhetők hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat és csak azokat az ajánlattevőket, akik, illetve amelyek teljesítik az 57-64. cikkben foglalt feltételeket, és akik, illetve amelyek ezt megelőzően a nyílt vagy meghívásos eljárásban a közbeszerzési eljárás formai követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be.

Szabálytalannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, amelyek késve érkeztek, ahol bizonyított az összejátszás vagy a korrupció, vagy amelyekben az árat az ajánlatkérő szervek kirívóan alacsony összegűnek találták. Elfogadhatatlannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyeket a szükséges képesítéssel nem rendelkező ajánlattevők nyújtottak be, valamint amelyeknek az értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált költségvetését. *

(5) Az eljárást megindító felhívást a 49. cikk szerinti hirdetmény útján kell közzétenni.

Amennyiben a szerződés odaítélésére meghívásos eljárás vagy tárgyalásos eljárás keretében kerül sor, a tagállam e bekezdés első albekezdése ellenére úgy rendelkezhet, hogy a központi szint alatti ajánlatkérő szervek vagy azok egy konkrét kategóriája az eljárást megindító felhívást a 48. cikk (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztató útján is megtehetik.

Amennyiben az eljárást megindító felhívás megtételére a 48. cikk (2) bekezdése szerinti előzetes tájékoztató útján kerül sor, azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a "szándék megerősítésére vonatkozó felhívás" segítségével az 54. cikknek megfelelően.

(6) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek a 32. cikkben kifejezetten megemlített különös esetekben és körülmények között eljárást megindító felhívás előzetes közzététele nélkül alkalmazhatják a tárgyalásos eljárást. A tagállamok az említett eljárás alkalmazását kizárólag a 32. cikkben említett esetekben engedélyezhetik.

27. cikk

Nyílt eljárások

(1) A nyílt eljárásokban bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet az eljárást megindító felhívás alapján.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény megküldésének napjától számított 35 nap.

Az ajánlathoz mellékelni kell az ajánlatkérő szerv által a minőségi kiválasztáshoz előírt információkat.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv olyan előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem az eljárást megindító felhívás eszközeként alkalmaztak, az ajánlatok beérkezésére az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerint előírt minimális határidő 15 napra csökkenthető, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az előzetes tájékoztató az V. melléklet B. részének I. szakaszában az eljárást megindító hirdetményre vonatkozóan előírt valamennyi adatot tartalmazta, amennyiben ezek az adatok az előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre álltak;

b) az előzetes tájékoztatót az eljárást megindító hirdetmény elküldése előtt legalább 35 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(3) Ha az ajánlatkérő szerv által megfelelően indokolt sürgősségi helyzet betarthatatlanná teszi az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidőt, az eljárást megindító hirdetmény elküldésének időpontjától számított legalább 15 napos határidőt is meghatározhat.

(4) Az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében foglalt határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 22. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, valamint a 22. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehet nyújtani.

28. cikk

Meghívásos eljárások

(1) A meghívásos eljárások során az V. melléklet B. vagy - az esettől függően - C. részében foglalt adatokat tartalmazó, eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét az ajánlatkérő szerv által a minőségi kiválasztáshoz előírt információk benyújtásával.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított 30 nap.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a megadott információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 65. cikknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlati felhívás elküldésétől számított 30 nap.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv olyan előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem az eljárást megindító felhívás eszközeként alkalmaztak, az ajánlatok beérkezésére az e cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerint előírt minimális határidő 10 napra csökkenthető, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az előzetes tájékoztató az V. melléklet B. részének I. szakaszában előírt valamennyi adatot tartalmazta, amennyiben ezek az adatok az előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre álltak;

b) az előzetes tájékoztatót az eljárást megindító hirdetmény elküldése előtt legalább 35 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy a központi szint alatti ajánlatkérő szervek mindegyike vagy azok konkrét kategóriái az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidőt az ajánlatkérő szerv és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is meghatározhatják, feltéve, hogy minden kiválasztott részvételre jelentkező részére ugyanannyi idő áll rendelkezésre ajánlata megtételére. Ha nem jön létre megállapodás az ajánlatok beérkezésének határidejéről, akkor a határidő az ajánlati felhívás elküldésének időpontjától számított legalább 10 nap.

(5) Az ajánlatok beérkezésének az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határideje öt nappal csökkenthető, ha az ajánlatkérő szerv elfogadja, hogy az ajánlatokat a 22. cikk (1), (5) és (6) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehet nyújtani.

(6) Ha az ajánlatkérő szervek által megfelelően indokolt sürgősségi helyzet betarthatatlanná teszi az e cikkben megállapított határidőket, olyan határidőt is meghatározhatnak, amely:

a) a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje tekintetében nem lehet kevesebb az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számított 15 napnál;

b) az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás elküldésének időpontjától számított 10 napnál.

29. cikk

Tárgyalásos eljárás

(1) A tárgyalásos eljárások során az V. melléklet B. és C. részében előírt információkat tartalmazó, az eljárást megindító felhívás alapján az ajánlatkérő szerv által a minőségi kiválasztáshoz előírt információk benyújtásával bármely gazdasági szereplő jelentkezhet részvételre.

Az ajánlatkérő szervek a közbeszerzési dokumentumokban oly módon határozzák meg a közbeszerzés tárgyát, hogy ismertetik igényeiket és a beszerzendő áruk, építési beruházások, illetve szolgáltatások kívánt jellemzőit, és meghatározzák a szerződés odaítélésének szempontjait. Megjelölik továbbá, hogy ezen ismertetésnek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell.

A megadott információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák a beszerzés jellegét és tárgyát, valamint eldönthessék, hogy nyújtsanak-e be részvételi jelentkezést.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított 30 nap. Az előzetes ajánlatok beérkezésének minimális határideje a felhívás elküldésétől számított 30 nap. Alkalmazni kell a 28. cikk (3)-(6) bekezdését.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek előzetes ajánlatot, amelyeket a benyújtott információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott; ezen ajánlat képezi az ezt követő tárgyalások alapját. Az ajánlatkérő szerv a 65. cikknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

(3) A (4) bekezdés eltérő rendelkezése hiányában az ajánlatkérő szervek az ajánlatok tartalmának javítása érdekében tárgyalást folytatnak az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott előzetes és minden azt követő ajánlatról, a (7) bekezdés szerinti végleges ajánlatok kivételével.

A minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok nem képezhetik tárgyalások tárgyát.

(4) Az ajánlatkérő szervek az előzetes ajánlatok alapján, tárgyalások nélkül is odaítélhetnek szerződést, amennyiben az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban jelezték, hogy fenntartják ennek a lehetőségét.

(5) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki a (6) bekezdésnek megfelelően, írásban értesít a műszaki leírásnak vagy más közbeszerzési dokumentumnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli mindennemű módosításáról. E módosításokat követően az ajánlatkérő szerveknek elegendő időt kell biztosítaniuk arra, hogy az ajánlattevők adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve benyújthassák módosított ajánlataikat.

A 1218. cikknek megfelelően az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által közölt bizalmas információkat annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt konkrét információ tervezett közlésére tekintettel kell megadni.

(6) A tárgyalásos eljárás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy egyéb közbeszerzési dokumentumban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy egyéb közbeszerzési dokumentumban jeleznie kell, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(7) Amennyiben az ajánlatkérő szerv le kívánja zárni a tárgyalásokat, értesíti a fennmaradó ajánlattevőket és közös határidőt szab az új vagy módosított ajánlatok benyújtására. Ellenőrzi, hogy a végső ajánlatok megfelelnek-e a minimumkövetelményeknek és az 56. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak, az odaítélési szempontok alapján értékeli a végleges ajánlatokat, és a 66-69. cikknek megfelelően odaítéli a szerződést.

30. cikk

Versenypárbeszéd

(1) A versenypárbeszéd során az eljárást megindító hirdetmény alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét az ajánlatkérő szerv által a minőségi kiválasztáshoz előírt információk benyújtásával.

A részvételi kérelmek beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számított 30 nap.

Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a párbeszédben, akiket, illetve amelyeket a benyújtott információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 65. cikknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződést a 67. cikk (2) bekezdésének megfelelően kizárólag a legjobb ár-minőség arány szempontja alapján kell odaítélni.

(2) Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben kell megfogalmaznia az igényeit és követelményeit, amelyeket e hirdetményben és/vagy egy ismertetőben tovább kell pontosítania. Ezzel egyidejűleg ugyanezekben a dokumentumokban köteles a kiválasztott odaítélési szempontokat is megnevezni és meghatározni, továbbá indikatív határidőket megadni.

(3) Az ajánlatkérő szerv az 56-66. cikk vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott résztvevőkkel párbeszédet kezd, amellyel célja az, hogy megtalálja és meghatározza azokat az eszközöket, amelyek a leginkább alkalmasak igényei kielégítésére. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott résztvevőkkel.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szervnek minden résztvevő tekintetében biztosítania kell az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes résztvevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat.

A 21. cikknek megfelelően az ajánlatkérő szerv a párbeszédben részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által közölt javasolt megoldást vagy egyéb bizalmas információt annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt konkrét információ tervezett közlésére tekintettel kell megadni.

(4) A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben jeleznie kell, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(5) Az ajánlatkérő szerv addig folytatja a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

(6) Miután bejelentette, hogy a párbeszéd lezárult, és erről tájékoztatta a fennmaradó résztvevőket, az ajánlatkérő szerv felkéri őket, hogy a párbeszéd folyamán ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek az ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók. Azonban az ajánlatok pontosítása, finomítása, illetve további információk nyújtása nem változtathatja meg az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges aspektusait, ideértve az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, amennyiben ezen aspektusok, igények és követelmények módosulása a verseny torzulását eredményezheti vagy megkülönböztető hatással járhat.

(7) Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben megállapított odaítélési szempontok alapján értékeli a beérkezett ajánlatokat.

Az ajánlatkérő szerv kérésére azzal az ajánlattevővel, amely a 67. cikk (1) bekezdése alapján a legjobb ár-érték arányú ajánlatot nyújtotta be, tárgyalásokat lehet folytatni, ennek keretében a szerződés feltételeinek véglegesítésével megerősítve az ajánlatban szereplő pénzügyi kötelezettségeket vagy más feltételeket, feltéve, hogy ez nem jár olyan hatással, amely módosítja az ajánlat vagy a közbeszerzés lényeges elemeit, ideértve az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben meghatározott igényeket és követelményeket, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

(8) Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a versenypárbeszédben résztvevőket megillető díjakról vagy egyéb összegekről.

31. cikk

Innovációs partnerség

(1) Az innovációs partnerségek esetében az eljárást megindító hirdetmény alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét az ajánlatkérő szerv által a minőségi kiválasztáshoz előírt információk benyújtásával.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia igényét azon innovatív termékre, szolgáltatásra vagy innovatív építési beruházásra, amely a piacon nem áll rendelkezésre. Meg kell jelölnie továbbá, hogy ezen ismertetésnek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy kérelmezik-e részvételüket az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel, vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A részvételi kérelmek beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény elküldésének napjától számított 30 nap. Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt az eljárásban, amelyeket a benyújtott információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 65. cikknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre. A szerződést a 67. cikknek megfelelően kizárólag a legjobb ár-minőség arány szempontja alapján kell odaítélni.

(2) Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérő szervek és a résztvevők által közösen megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

Az innovációs partnerségnek a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból kell felépülnie, amelyek magukban foglalhatják a termékek előállítását, a szolgáltatások nyújtását és az építési beruházások megvalósítását is. Az innovációs partnerségnek a partner által elérendő közbenső célokat kell meghatároznia, és rendelkeznie kell a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is.

Az ajánlatkérő szerv e célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet a partnerség megszüntetéséről vagy - amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre - a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

(3) E cikk eltérő rendelkezése hiányában az ajánlatkérő szerveknek tárgyalniuk kell az ajánlattevőkkel az általuk benyújtott előzetes és - a végső kivételével - minden későbbi ajánlatról azok tartalmának fejlesztése érdekében.

A minimumkövetelmények és az odaítélési szempontok nem képezhetik tárgyalások tárgyát.

(4) A tárgyalások során az ajánlatkérő szerv minden ajánlattevő tekintetében biztosítja az egyenlő bánásmódot. Ennek érdekében nem ad megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttathat. Az ajánlatkérő szerv minden olyan ajánlattevőt, amelyet nem zártak ki az (5) bekezdésnek megfelelően, írásban értesít a műszaki leírásnak vagy más közbeszerzési dokumentumnak a minimumkövetelményeket meghatározó részén kívüli mindennemű módosításáról. Az említett módosításokat követően az ajánlatkérő szerveknek elegendő időt kell biztosítaniuk arra, hogy az ajánlattevők adott esetben módosíthassák ajánlataikat, illetve benyújthassák módosított ajánlataikat.

A 21. cikknek megfelelően az ajánlatkérő szerv a tárgyalásokon részt vevő jelentkező vagy ajánlattevő által közölt bizalmas információkat annak beleegyezése nélkül nem közölheti a többi résztvevővel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt konkrét információ tervezett közlésére tekintettel kell megadni.

(5) Az innovációs partnerségi eljárások során folyó tárgyalások egymást követő szakaszokban is végbemehetnek annak érdekében, hogy az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

(6) A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérő szervnek különösen a jelentkezőknek a kutatás és a fejlesztés, valamint az innovatív megoldások kifejlesztése és megvalósítása terén meglévő kapacitásával kapcsolatos kritériumokat kell alkalmaznia.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő szerv által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott.

A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv feltünteti, hogy a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat. Több partnerrel létrehozott innovációs partnerség esetében az ajánlatkérő szerv a 21. cikkel összhangban a partnerség keretében valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel. Az ilyen beleegyezés nem adható meg általános mentesség formájában, hanem azt konkrét információ tervezett közlésére tekintettel kell megadni.

(7) Az ajánlatkérő szervnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok tartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás becsült értéke nem lehet aránytalan az azok kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.

32. cikk

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek a (2)-(5) bekezdésben megállapított különös esetekben és körülmények között hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében is odaítélhetik a közbeszerzési szerződést.

(2) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás az alábbi esetek mindegyikében alkalmazható építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek.

Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt az 57. cikk alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv által az 58. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak;

b) ha az építési beruházást, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni a következő okok valamelyike miatt:

i. a közbeszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;

ii. technikai okok miatt nincs verseny;

iii. kizárólagos jogok - ideértve szellemi tulajdonjogokat is - védelme.

A i. és ii. alpontban foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy mesterségesen leszűkítették a közbeszerzés paramétereit;

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók.

(3) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás akkor alkalmazható árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében:

a) ha az érintett termékek gyártása kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja; az e pont alapján odaítélt szerződések azonban nem terjedhetnek ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek fedezését szolgáló mennyiségi termelésre;

b) az eredeti beszállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy az áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a beszállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árut szerezzen be, amely inkompatibilitást, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; az ilyen szerződések, illetve az ismétlődő szerződések tartama főszabályként nem haladhatja meg a három évet;

c) árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

d) akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető beszállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolójától - csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében - áruk vagy szolgáltatások különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése esetében.

(4) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, amennyiben az adott szerződést az ezen irányelvnek megfelelően szervezett tervpályázatot követően ítélik oda, és a tervpályázatban előírt szabályok értelmében a szerződést a tervpályázat nyertesével vagy a nyertesek valamelyikével kell megkötni; az utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásos eljárásban való részvételre.

(5) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható olyan új építési beruházások vagy szolgáltatások esetében, amelyek attól a gazdasági szereplőtől megrendelt hasonló munkák vagy szolgáltatások ismételt nyújtásából állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már korábban odaítélt egy eredeti szerződést, feltéve, hogy az ilyen építési beruházások vagy szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amely tekintetében az eredeti szerződést a 26. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás szerint odaítélték. Az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit.

Az első projekt tekintetében ajánlati felhívás közzétételekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet ezen eljárás alkalmazására, és az ajánlatkérő szervnek a 4. cikk alkalmazásakor figyelembe kell vennie a későbbi építési beruházások vagy szolgáltatások becsült összköltségét.

Ezt az eljárást kizárólag az eredeti szerződés megkötését követő három éven belül lehet alkalmazni.

II. FEJEZET

Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei

33. cikk

Keretmegállapodások

(1) Az ajánlatkérő szervek keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák az ezen irányelvben előírt eljárásokat.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő szerv és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodást jelent, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és - szükség szerint - az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően - különösen a keretmegállapodás tárgyával - indokolt kivételes eseteket.

(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az e bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásoknak megfelelően kell odaítélni.

Az említett eljárások csak az eljárást megindító felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban egyértelműen e célból megjelölt ajánlatkérő szervek és a megkötött keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések semmi esetre sem nem vezethetnek a keretmegállapodásban megállapított feltételek lényeges módosításához, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni.

Az említett szerződések odaítéléséhez az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(4) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egynél több gazdasági szereplővel kerül sor, a keretmegállapodás az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:

a) a keretmegállapodás feltételei szerint - a verseny újbóli megnyitása nélkül -, amennyiben a keretmegállapodás az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árukat; ez utóbbi feltételeket fel kell tüntetni a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban;

b) ha a keretmegállapodás meghatározza az érintett építési beruházások, szolgáltatások és árubeszerzések teljesítésének valamennyi feltételét, részben az a) pontnak megfelelően a verseny újbóli megnyitása nélkül, részben pedig a c) pontnak megfelelően a versenynek a keretmegállapodás részes gazdasági szereplői közötti újbóli megnyitásával, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlatkérő szerv a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes konkrét építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások beszerzésére a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek alapján, a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerül sor a verseny újbóli megnyitására.

Az e pont első bekezdésében foglalt lehetőségek a keretmegállapodás azon részeire is alkalmazandók, amelyek tekintetében a keretmegállapodás meghatározza az érintett építési beruházások, szolgáltatások és árubeszerzések teljesítésének valamennyi feltételét, tekintet nélkül arra, hogy azt a más részek keretébe tartozó építési beruházások, szolgáltatások és árubeszerzések esetében is meghatározza-e.

c) amennyiben a keretmegállapodásban nincs meghatározva az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árubeszerzésekre vonatkozó valamennyi feltétel, a versenynek a keretmegállapodás részes gazdasági szereplői közötti újbóli megnyitása útján.

(5) A (4) bekezdés b) és c) pontjában említett versenynek ugyanazokon a feltételeken kell alapulnia, mint amelyeket a keretmegállapodás odaítélésére alkalmaztak, illetve ha szükséges, akkor pontosabban megfogalmazott feltételeken, továbbá adott esetben a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban említett egyéb feltételeken, a következő eljárásnak megfelelően:

a) az ajánlatkérő szervnek minden odaítélendő szerződés esetében írásban kell konzultálnia a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b) az ajánlatkérő szerv meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes közbeszerzés esetében lehetővé tegye az ajánlatok benyújtását, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a közbeszerzés tárgyának összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő;

c) az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmukat az ajánlatok beérkezésére szabott határidő lejártáig nem szabad megtekinteni;

d) az ajánlatkérő szervek minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítélik oda, amely a keretmegállapodáshoz kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

34. cikk

Dinamikus beszerzési rendszerek

(1) Az ajánlatkérő szervek azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői - a piacon általában rendelkezésre álló formában - megfelelnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, és annak a beszerzési rendszer teljes időtartama alatt nyitva kell állnia bármely olyan gazdasági szereplő előtt, aki, illetve amely megfelel a kiválasztási szempontoknak. A rendszert fel lehet osztani termék-, építési beruházás vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ilyen jellemző lehet a későbbi konkrét szerződések legnagyobb megengedett volumene vagy azon konkrét földrajzi terület, amelyen belül a később kötendő konkrét szerződések teljesítésére sor fog kerülni.

(2) A közbeszerzés dinamikus beszerzési rendszerben történő megvalósítása érdekében az ajánlatkérő szervnek a meghívásos eljárás szabályait kell követnie. A kiválasztási szempontoknak megfelelő összes részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe, a rendszerbe felvehető részvételre jelentkezők száma nem korlátozható a 65. cikknek megfelelően. Amennyiben az ajánlatkérő szerv a rendszert e cikk (1) bekezdésének megfelelően termék-, építési beruházás- vagy szolgáltatás-kategóriákra bontotta, minden egyes kategória tekintetében meg kell határoznia az alkalmazandó kiválasztási szempontokat.

A 28. cikkben foglaltak ellenére a következő határidőket kell alkalmazni:

a) a részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje az eljárást megindító hirdetmény, illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésétől számított 30 nap. A részvételi jelentkezések tekintetében nem határozhatók meg további beérkezési határidők, miután a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást elküldték;

b) az ajánlatok beérkezésének minimális határideje az ajánlattételi felhívás elküldésétől számított legalább 10 nap. Adott esetben alkalmazni kell a 28. cikk (4) bekezdését. A 28. cikk (3) és (5) bekezdése nem alkalmazandó.

(3) A dinamikus beszerzési rendszerrel összefüggő minden kommunikációnak elektronikus úton kell történnie, a 22. cikk (1), (3), (5) és (6) bekezdésének megfelelően.

(4) Szerződések dinamikus beszerzési rendszer keretében történő odaítélése céljából az ajánlatkérő szervnek:

a) eljárást megindító felhívást kell közzétennie, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b) a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie legalább az előirányzott beszerzések jellegét és becsült mennyiségét, továbbá a dinamikus beszerzési rendszerrel, többek között annak működésmódjával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt;

c) fel kell tüntetnie a termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását, és meg kell adnia ezek meghatározó jellemzőit;

d) az 53. cikknek megfelelően korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kell biztosítania a közbeszerzési dokumentumokhoz a rendszer fennállásának idejére.

(5) Az ajánlatkérő szerv a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. Az ajánlatkérő szerv a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését köteles az azok beérkezésétől számított 10 munkanapon belül véglegesíteni. Az említett a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani, különösen akkor, ha további dokumentumok vizsgálata válik szükségessé, vagy ha egyéb módon ellenőrizni kell, hogy a kiválasztási szempontok teljesültek-e.

Az első albekezdés ellenére mindaddig, amíg a dinamikus beszerzési rendszer keretében az első konkrét közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást el nem küldték, az ajánlatkérő szervek meghosszabbíthatják az értékelési időszakot, feltéve, hogy a meghosszabbított értékelési időszak alatt nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük azon meghosszabbított időszak hosszát, amellyel élni kívánnak.

Az ajánlatkérő szervek az érintett gazdasági szereplőt a lehető leghamarabb értesíti arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(6) Az ajánlatkérő szerv az 54. cikknek megfelelően a rendszerbe felvett minden résztvevőt felhív arra, hogy a dinamikus beszerzési rendszer keretében történő minden egyes közbeszerzés tekintetében nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert építési munka, termék- vagy szolgáltatáskategóriákra bontották, az ajánlatkérő szervnek az adott közbeszerzésnek megfelelő kategóriába felvett minden résztvevőt fel kell kérnie ajánlat benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely a dinamikus beszerzési rendszerről szóló eljárást megindító hirdetményben - illetve ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban - megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatott tette. E szempontokat adott esetben az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

(7) Az ajánlatkérő szervek a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt bármikor előírhatják a rendszerbe felvett részvételre jelentkezők számára, hogy az erre irányuló kérés megküldésének időpontjától számított öt munkanapon belül nyújtsák be az 59. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megújított és aktualizált változatát.

Az 59. cikk (4), (5) és (6) bekezdését a dinamikus beszerzési rendszer teljes fennállása alatt alkalmazni kell.

(8) Az ajánlatkérő szerveknek az eljárást megindító felhívásban jelezniük kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát. A fennállás időtartamában bekövetkezett minden változásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot a következő egységes formanyomtatványok felhasználásával:

a) ha a fennállás időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozó eljárást megindító felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány;

b) ha a rendszer megszűnik, a szerződés odaítéléséről szóló, az 50. cikkben említett tájékoztató.

(9) A dinamikus beszerzési rendszerben érdekelt vagy részt vevő gazdasági szereplők terhére semmilyen díj nem számolható fel a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának ideje alatt, illetve azt megelőzően.

35. cikk

Elektronikus árlejtés

(1) Az ajánlatkérő szervek olyan elektronikus árlejtést is alkalmazhatnak, amelyekben új - egyre csökkenő - árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak.

E célból az ajánlatkérő szerveknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

Mivel egyes szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések és egyes építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések tárgya szellemi alkotómunka, így például építmények megtervezése, azokat nem lehetséges automatikus értékelési módszerek alkalmazásával rangsorolni, ezért nem képezhetik elektronikus árlejtés tárgyát.

(2) A nyílt vagy a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma, különösen a műszaki leírások pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árlejtés megtartható a 33. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint szerződéseknek a 34. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése esetében a verseny megnyitása esetén is.

(3) Az elektronikus árlejtésnek a következő ajánlati elemek valamelyikén kell alapulnia:

a) kizárólag az árakon, amennyiben a szerződés odaítélése kizárólag az ár alapján történik;

b) az árakon és/vagy a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetett ajánlati összetevők új értékein, amennyiben a szerződés odaítélésére - költséghatékonysági megközelítést alkalmazva - az legjobb ár-minőség arány vagy a legalacsonyabb költség szempontja alapján kerül sor.

(4) Az elektronikus árlejtés alkalmazása mellett döntő ajánlatkérő szervnek ezt fel kell tüntetnie az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban. A közbeszerzési dokumentumoknak tartalmaznia kell legalább a VI. mellékletben foglalt információkat.

(5) Az ajánlatkérő szervnek, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott odaítélési szempontnak vagy szempontoknak és az azok tekintetében rögzített súlyozásnak megfelelően el kell végeznie az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Egy ajánlat akkor tekintendő érvényesnek, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, akit, illetve amelyet nem zártak ki az 57. cikk alapján, aki, illetve amely megfelel a kiválasztási szempontoknak és akinek, illetve amelynek az ajánlata összhangban áll a műszaki leírással anélkül, hogy szabálytalan vagy érvénytelen, vagy nem megfelelő lenne.

Szabálytalannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyek nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, amelyek késve érkeztek, ahol bizonyított az összejátszás vagy a korrupció, vagy amelyekben az árat az ajánlatkérő szervek kirívóan alacsony összegűnek találták. Elfogadhatatlannak kell tekinteni különösen azokat az ajánlatokat, amelyeket a szükséges képesítéssel nem rendelkező ajánlattevők nyújtottak be, valamint amelyeknek az értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált költségvetését.

Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a szerződés szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit és követelményeit. A részvételi jelentkezés akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha az érintett gazdasági szereplőt az 57. cikk alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv által az 58. cikk alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak;

Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti kapcsolattartás alkalmazásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

(6) A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 67. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében meghatározott súlyozásnak megfelelően végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak az eljárást megindító felhívásként alkalmazott tájékoztatóban vagy más közbeszerzési dokumentumban szereplő súlyozását, kivéve, ha a gazdaságilag legmegfelelőbb ajánlatot kizárólag az ár alapján választják ki. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

(7) Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt folyamatosan legalább annyi információval el kell látnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv - ha azt korábban jelezték - a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet. Továbbá az árlejtés e szakaszában bármikor bejelentheti a résztvevők számát. Azonban az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(8) Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést a következő lehetőségek közül egy vagy több módszert alkalmazva kell lezárnia:

a) az előre megadott napon és időpontban;

b) ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig; vagy

c) ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv az elektronikus árlejtést az első albekezdés c) pontjának megfelelően - esetleg azt a b) pontjában megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva - szándékozik lezárni, az árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árlejtési szakasz ütemtervét.

(9) Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szerv a szerződést a 67. cikknek megfelelően az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda.

36. cikk

Elektronikus katalógusok

(1) Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szervek előírhatják, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

A tagállamok a közbeszerzések bizonyos fajtái esetében kötelezővé tehetik az elektronikus katalógusok használatát.

Az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlatokhoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumok mellékelhetők.

(2) Az elektronikus katalógusokat a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek egy konkrét közbeszerzési eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az ajánlatkérő szerv által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelően.

Ezenkívül az elektronikus katalógusoknak meg kell felelniük az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek, valamint az ajánlatkérő szerv által a 22. cikknek megfelelően meghatározott további követelményeknek is.

(3) Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szervek kötelesek:

a) ezt az eljárást megindító hirdetményben vagy - ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként - a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban közölni;

b) a közbeszerzési dokumentumokban feltüntetni a 22. cikk (6) bekezdése szerinti, az elektronikus katalógus formátumával, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(4) Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően keretmegállapodás megkötésére kerül sor egynél több gazdasági szereplővel, az ajánlatkérő szervek rendelkezhetnek úgy, hogy a verseny egyes konkrét közbeszerzések tekintetében való újbóli megnyitása frissített katalógusok alapján történjen. Ilyen esetben az ajánlatkérő szerveknek a következő módszerek egyikét kell alkalmazniuk:

a) felhívják az ajánlattevőket, hogy az adott közbeszerzés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat; vagy

b) értesítik az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékoznak összegyűjteni azokat az információkat, amelyek az adott közbeszerzéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek; feltéve, hogy a módszer alkalmazását bejelentették a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(5) Ha az ajánlatkérő szervek a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően konkrét közbeszerzések tekintetében újból megnyitják a versenyt, értesítik az ajánlattevőket arról az időpontról, amikor az adott közbeszerzés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését tervezik, és lehetőséget kell adniuk az ajánlattevők számára az információgyűjtés elutasítására.

Az ajánlatkérő szerveknek megfelelő időt kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

A szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szervek átadják az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjanak neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

(6) Az ajánlatkérő szervek a dinamikus beszerzési rendszer keretében oly módon odaítélhetnek szerződéseket, hogy előírják, hogy az adott szerződésre vonatkozó ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani.

Az ajánlatkérő szervek a (4) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdésnek megfelelően is ítélhetnek oda szerződést a dinamikus beszerzési rendszer keretében, amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben való részvétel iránti kérelmet az ajánlatkérő szerv által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus egészíti ki. Az említett katalógust utólag kell kitölteniük a részvételre jelentkezőknek, akkor, amikor tájékoztatják őket arról, hogy az ajánlatkérő szerv a (4) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás útján kívánja létrehozni az ajánlatokat.

37. cikk

Központosított beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek beszerezhetnek árukat és/vagy szolgáltatásokat valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 14. pontjának a) pontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szervtől.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy is, hogy az ajánlatkérő szervek beszerezhetnek építési beruházásokat, árukat és szolgáltatásokat a központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy - a 33. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott mértékig - valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 14. pontjának b) pontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával is. Ha egy adott központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszert más ajánlatkérő szervek is igénybe vehetnek, a dinamikus beszerzési rendszer létrehozására irányuló eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni.

Az első és második albekezdést illetően a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy egyes közbeszerzéseket központi beszerző szerveken vagy egy vagy több meghatározott központi beszerző szerven keresztül kell lebonyolítani.

(2) Az ajánlatkérő szerv teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 14. pontjának a) pontjában említett központosított beszerzési tevékenységet végző központi beszerző szervtől szerez be árukat vagy szolgáltatásokat.

Ezenkívül az ajánlatkérő szerv akkor is teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor központi beszerző szervek által odaítélt szerződések, valamely központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerek vagy - a 33. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott mértékig - valamely, a 2. cikk (1) bekezdése 14. pontjának b) pontjában említett központosított beszerzési tevékenységet kínáló központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás felhasználásával szerez be építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat.

Az érintett ajánlatkérő szerv azonban felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért az eljárás általa lefolytatott részei, például a következők tekintetében:

a) szerződés olyan dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése, amelyet egy központi beszerző szerv működtet;

b) verseny újbóli megnyitása olyan keretmegállapodás alapján, amelyet egy központi beszerző szerv kötött meg;

c) a 33. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében annak meghatározása, hogy a keretmegállapodásban részes gazdasági szereplők közül melyik végezzen el egy, valamely központi beszerző szerv által megkötött keretmegállapodás szerinti feladatot.

(3) A központi beszerző szerv által lebonyolított összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégezni, a 22. cikkben foglalt követelményeknek megfelelően.

(4) Az ajánlatkérő szervek számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvben meghatározott eljárások alkalmazása nélkül ítéljenek oda központosított beszerzési tevékenységek végzésére vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést valamely központi beszerző szervvel.

Az ilyen szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések kiterjedhetnek járulékos beszerzési tevékenységek végzésére is.

38. cikk

Eseti közös közbeszerzés

(1) Két vagy több ajánlatkérő szerv megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(2) Ha egy közbeszerzési eljárás lebonyolítására teljes egészében minden érintett ajánlatkérő szerv nevében, közösen kerül sor, akkor azok együttesen felelősek az ezen irányelv szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor az eljárást az ajánlatkérő szervek egyike bonyolítja le saját maga és a többi érintett ajánlatkérő szerv nevében.

Ha egy közbeszerzési eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő szerv nevében kerül sor, akkor azok csak a közösen végzett részek tekintetében tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő szerv kizárólagosan felelős az ezen irányelv szerinti kötelezettségei teljesítéséért azon részek tekintetében, amelyeket a saját nevében végez.

39. cikk

Különböző tagállamok ajánlatkérő szerveinek részvételével zajló beszerzések

(1) A 12. cikk sérelme nélkül, különböző tagállamok ajánlatkérő szervei közösen is odaítélhetnek közbeszerzési szerződéseket az ebben a cikkben meghatározott valamely módon.

Az ajánlatkérő szervek nem alkalmazhatják az ebben a cikkben meghatározott eszközöket abból a célból, hogy elkerüljék az uniós jog szerinti azon kötelező közjogi rendelkezések alkalmazását, amelyeknek a hatálya alá tartoznak a saját tagállamukban.

(2) A tagállamok nem tilthatják meg az ajánlatkérő szerveiknek, hogy igénybe vegyenek más tagállamokban található központi beszerző szervek által kínált központosított beszerzési tevékenységeket.

Az ajánlatkérő szerv tagállamától eltérő tagállamban található központi beszerző szerv által kínált központosított beszerzési tevékenységek tekintetében azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy kikötik, hogy ajánlatkérő szerveik kizárólag a 2. cikk (1) bekezdése 14. pontjának a) vagy b) pontjában meghatározottak szerinti központosított beszerzési tevékenységeket vehetik igénybe.

(3) Amennyiben más tagállamban található központi beszerző szerv központosított beszerzési tevékenységet nyújt, annak azon tagállam nemzeti rendelkezéseinek megfelelően kell történnie, amelyben a központi beszerző szerv található.

Azon tagállam nemzeti rendelkezései, amelyben a központi beszerző szerv található, a következőkre is alkalmazandók:

a) szerződés közbeszerzés dinamikus beszerzési rendszer keretében való odaítélése;

b) verseny újbóli megnyitása keretmegállapodás alapján;

c) a 33. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontja értelmében annak meghatározása, hogy a keretmegállapodásban részes gazdasági szereplők közül melyik végezzen el egy adott feladatot.

(4) Több, különböző tagállamokból származó ajánlatkérő szerv együttesen is odaítélhet közbeszerzési szerződéseket, köthet keretmegállapodást vagy működtethet dinamikus beszerzési rendszert. A 33. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott mértékig a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján is ítélhetnek oda szerződést. Hacsak a szükséges elemeket nem szabályozza az érintett tagállamok között megkötött nemzetközi megállapodás, a résztvevő ajánlatkérő szerveknek megállapodást kell kötniük, amelyben meghatározzák:

a) a felek felelősségi körét és a vonatkozó alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket;

b) a közbeszerzési eljárás belső megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a szerződések megkötését.

A résztvevő ajánlatkérő szerv akkor teljesíti az ezen irányelv szerinti kötelezettségeit, amikor a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervtől szerez be építési munkát, árut vagy szolgáltatást. Az a) pontban említett felelősségi körök és alkalmazandó nemzeti rendelkezések meghatározása során a résztvevő ajánlatkérő szervek az egyes felelősségi köröket egymás közt megoszthatják, és meghatározhatják a tagállamaik nemzeti jogának alkalmazandó rendelkezéseit. A felelősségi köröket és az alkalmazandó nemzeti jogot a közösen odaítélt közbeszerzési szerződések közbeszerezési dokumentációjában fel kell tüntetni.

(5) Ha több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő szerv létrehozott egy közös szervezetet, ideértve az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [30] szerinti európai területi együttműködési csoportosulást vagy más, az uniós jog szerint létrehozott jogi személyt, a részt vevő ajánlatkérő szerveknek a közös szervezetilletékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályai alkalmazandók:[32]

a) annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései, amelyben a közös szervezetszékhelye található;

b) annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései, amelyben a közös szervezet a tevékenységét végzi.

Az első albekezdésben említett megállapodás létrehozható határozatlan időre, ha azt a közös szervezet létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a szerződések meghatározott típusaira, illetve egy vagy több egyedi szerződésodaítélésre.

III. FEJEZET

Az eljárás menete

I. szakasz

Előkészítés

40. cikk

Előzetes piaci konzultációk

A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő szervek piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy előkészítsék a közbeszerzést, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről.

E célból az ajánlatkérő szervek például tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el független szakértőktől, hatóságoktól vagy piaci résztvevőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a versenytorzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

41. cikk

Részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők előzetes részvétele

Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás – akár a 40. cikk összefüggésében, akár másként – tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt.

Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információk közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére a megfelelő határidők meghatározása. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.

Az ilyen kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők részére annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 84. cikkben előírt egyedi jelentésben.

42. cikk

Műszaki leírás

(1) A VII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A műszaki leírás meg határozza az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, illetve nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy az életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, még akkor is, ha ezek a tényezők nem képezik a szerződés lényegét, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint a szerződés értékéhez és céljaihoz képest arányosak.

A műszaki leírás meghatározhatja továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

Minden olyan beszerzés esetében, amelyet természetes személyek – akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő szerv alkalmazottai – általi felhasználásra szánnak, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőség és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait.

Amennyiben uniós jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást – amennyiben a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőség vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás szempontjait érinti – e jogalkotási aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

(2) A műszaki leírásnak valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie a beszerzési eljáráshoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

(3) A műszaki leírást az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, az alábbi módok valamelyikén kell megadni:

a) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérő szervek számára pedig a szerződés odaítélését;

b) a műszaki leírásra való hivatkozással és - a következő sorrendben - a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat, európai műszaki tanúsítványokat, közös műszaki leírásokat, nemzetközi szabványokat, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszereket átültető nemzeti szabványok vagy - ezek bármelyikének hiányában - nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások;

c) az a) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;

d) egyes jellemzők tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a "vagy azzal egyenértékű" kifejezésnek kell kísérnie.

(5) Ha az ajánlatkérő szerv él a (3) bekezdés b) pontjában említett műszaki leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott műszaki leírásnak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve a 44. cikkben említett bizonyítási eszközt is - bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha az ajánlatkérő szerv a (3) bekezdés a) pontjában megállapított lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat vissza olyan, építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel – ideértve a 44. cikkben említetteket is – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

43. cikk

Jelölés

(1) Amennyiben az ajánlatkérő szervek különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, a műszaki leírásban, az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében előírhatják konkrét címke használatát, annak bizonyítékaként, hogy az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk rendelkeznek az előírt jellemzőkkel, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

b) a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapulnak;

c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi érdekelt fél - ideértve a kormányzati szerveket, a fogyasztókat, a szociális partnereket, a gyártókat, a forgalmazókat és a nem kormányzati szervezeteket - részt vehet;

d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e) a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv nem írja elő, hogy az építési beruházásnak, árunak vagy szolgáltatásnak a címkére vonatkozó valamennyi követelményt teljesítenie kell, meg kell adnia az említett címkézési követelményeket.

Az ajánlatkérő szervek minden olyan címkét kötelesek elfogadni, amelyek bizonyítják, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás egyenértékű címkézési követelményeknek felel meg.

Ha az érintett gazdasági szereplőnek rajta kívül álló okok miatt bizonyíthatóan nem volt lehetősége az ajánlatkérő szerv által megadott vagy egy azzal egyenértékű címkének az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérő szerv a követelmények teljesítésének bizonyítására alkalmas egyéb eszközöket, - például a gyártó műszaki dokumentációját - is köteles elfogadni, amennyiben az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa lebonyolítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel az adott címke követelményeinek vagy az ajánlatkérő szerv által megadott konkrét követelményeknek.

(2) Amennyiben egy címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérő szervek nem követelhetik meg a címkét mint olyat, hanem a műszaki leírást az adott címke részletes specifikációjára vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

44. cikk

Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

(1) Az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásokban, illetve az odaítélési szempontok vagy a szerződés teljesítésére vonatkozó feltételek keretében meghatározott követelményeknek vagy kritériumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be megfelelőségértékelő szervek által készített vizsgálati jelentést vagy ilyen szervek által kiállított tanúsítványt.

Ha az ajánlatkérő szervek megkövetelik egy konkrét megfelelőségértékelő szerv által kiállított tanúsítvány benyújtását, a más elismert megfelelőségértékelő szervek által kiállított, ezzel egyenértékű tanúsítványokat is el kell fogadniuk.

E bekezdés alkalmazásában a megfelelőségértékelő szerv a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [31] megfelelően akkreditált, megfelelőség-értékelési tevékenységeket - így kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést - végző szerv.[33]

(2) Az ajánlatkérő szervek az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket - például a gyártó műszaki dokumentációját - is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fért hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, feltéve, hogy a hozzá nem férés nem a gazdasági szereplőnek tudható be, valamint, hogy az érintett gazdasági szereplő ily módon bizonyítja, hogy az általa lebonyolítandó építési beruházás, szállítandó áru vagy nyújtandó szolgáltatás megfelel a műszaki leírásban foglaltaknak, az odaítélési szempontoknak, illetve a szerződésteljesítési feltételeknek.

(3) A tagállamok kérésre más tagállamok rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely a 42. cikk (6) bekezdésének, a 43. cikknek és az e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és iratokkal kapcsolatos. A gazdasági szereplő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak ezt a tájékoztatást a 86. cikkel összhangban kell megadniuk.

45. cikk

Változatok

(1) Az ajánlatkérő szervek engedélyezhetik vagy előírhatják az ajánlattevők részére változatok benyújtását. Az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetményben - illetve, ha előzetes tájékoztatót alkalmaznak eljárást megindító felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban - közli, hogy engedélyezi-e vagy előírja-e változatok benyújtását. Változatok benyújtása ilyen tartalmú közlés nélkül nem megengedett. A változatoknak kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához.

(2) A változatok benyújtását engedélyező vagy előíró ajánlatkérő szerveknek a közbeszerzési dokumentációban fel kell tüntetniük azokat a minimumkövetelményeket, amelyeknek a változatok esetében teljesülniük kell, továbbá a megjelenítésükre vonatkozó különös követelményeket" elsősorban azt, hogy változatokat csak - nem változatot képező - ajánlat benyújtása esetén lehet-e benyújtani. Az ajánlatkérő szervek arról is kötelesek gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.

(3) Csak az ajánlatkérő szerv által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatok vehetők figyelembe.

Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárások esetében azok az ajánlatkérő szervek, amelyek engedélyezték vagy előírták változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben azt elfogadják, inkább szolgáltatásnyújtásra, mint árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne, vagy inkább árubeszerzésre, mint szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződést eredményezne.

46. cikk

A szerződések részekre bontása

(1) Az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy valamely szerződést különálló részek formájában ítélik oda, és meghatározhatják az ilyen részek méretét és tárgyát.

Azon szerződések kivételével, amelyeket az e cikk (4) bekezdésével összhangban kötelező részekre bontani, az ajánlatkérő szervek kötelesek megadni azon legfontosabb okokat, amelyek miatt úgy döntöttek, hogy nem bontják részekre a szerződést, és ezeket fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban vagy a 84. cikkben említett egyedi jelentésben.

(2) Az ajánlatkérő szerveknek az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban közölniük kell, hogy ajánlatok egy, több vagy minden rész tekintetében benyújthatók-e.

Az ajánlatkérő szervek korlátozhatják az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek számát – akkor is, ha ajánlatot több vagy minden rész tekintetében is be lehet nyújtani –, amennyiben az egyes részek ajánlattevőnkénti maximális számát közölték az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban. Az ajánlatkérő szervek kötelesek feltüntetni a közbeszerzési dokumentációban az általuk annak eldöntésére alkalmazni kívánt objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontokat, hogy mely részeket fogják odaítélni abban az esetben, ha az értékelési szempontok alkalmazása azzal járna, hogy egy ajánlattevőnek a maximális számnál több részt ítélnének oda.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy abban az esetben, ha egyazon ajánlattevőnek egynél több rész is odaítélhető, az ajánlatkérő szervek több vagy minden részt magában foglaló szerződést is odaítélhetnek, ha az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban feltüntették, hogy fenntartják e lehetőség alkalmazásának jogát, és közölték, hogy a részek vagy részcsoportok hogyan vonhatók össze.

(4) Az (1a) bekezdés második albekezdésében foglaltakat a tagállamok végrehajthatják oly módon, hogy kötelezővé teszik a szerződések külön részek formájában történő odaítélését, a nemzeti joguknak megfelelően és az uniós jogra tekintettel meghatározott feltételek szerint. E körülmények esetén a (2) bekezdés első albekezdését és adott esetben a (3) bekezdést is alkalmazni kell.

47. cikk

A határidők megállapítása

(1) Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv figyelembe veszi a szerződés összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, a 27-31. cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét - amelynek hosszabbnak kell lennie a 27-31. cikkben meghatározott minimális határidőknél - úgy kell megállapítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

(3) Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben köteles meghosszabbítani az ajánlatok beérkezésének határidejét, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról:

a) ha a további információkat, jóllehet azokat a gazdasági szereplő időben kérvényezte, bármilyen okból nem bocsátják rendelkezésre legalább az ajánlatok beérkezésének kitűzött határideje előtt hat nappal. A 27. cikk (3) bekezdésében és a 28. cikk (6) bekezdésében említett gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap;

b) ha a közbeszerzési dokumentációt jelentős mértékben módosították.

A meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia az információk vagy a változtatás jelentőségével.

Amennyiben a további információkat vagy nem kérték időben, vagy azok a megfelelő pályázat elkészítése szempontjából jelentéktelen fontosságúak, az ajánlatkérő szervek nem kötelesek meghosszabbítani a határidőket.

2. szakasz

Közzététel és átláthatóság

48. cikk

Előzetes tájékoztatók

(1) Az ajánlatkérő szervek a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik. Az értesítésnek az V. melléklet B. részének I. szakaszában előírt információkat kell tartalmaznia. A tájékoztatókat vagy az Európai Unió Kiadóhivatala teszi közzé, vagy az ajánlatkérő szervek a VIII. melléklet 2. pontjának b) alpontjában említett felhasználói oldalukon. Amennyiben az ajánlatkérő szervek közzéteszik az előzetes tájékoztatót a felhasználói oldalukon, a felhasználói oldalukon való közzétételről értesítést kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának a VIII. mellékletnek megfelelően. Az értesítésnek az V. melléklet A. részében előírt információkat kell tartalmaznia.

(2) A meghívásos eljárások és a tárgyalásos eljárások esetében a központi szint alatti ajánlatkérő szervek előzetes tájékoztatót alkalmazhatnak az eljárást megindító felhívásként, a 26. cikk (5) bekezdése alapján, feltéve, hogy a tájékoztató az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

a) konkrétan megjelöli az odaítélendő szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy szolgáltatást;

b) tartalmazza azt, hogy a szerződést további, az eljárást megindító felhívás közzététele nélküli meghívásos eljárás vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat közöljék;

c) az V. melléklet B. részének I. szakaszában meghatározott információkon kívül tartalmazza az V. melléklet B. részének II. szakaszában meghatározott információkat is;

d) legalább 35 nappal és legfeljebb 12 hónappal az előtt a nap előtt küldték meg közzétételre, amelyen az 54. cikk (1) bekezdésében említett felhívást elküldték.

Ezeket a tájékoztatókat nem kell közzétenni a felhasználói oldalon. Az 52. cikk szerinti kiegészítő nemzeti szintű közzététel azonban – ha arra sor kerül – elvégezhető a felhasználói oldalon.

Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb a tájékoztató közzétételre történő továbbításának időpontjától számított tizenkét hónap lehet. Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében azonban a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett előzetes tájékoztató által érintett időszak tizenkét hónapnál hosszabb is lehet.

49. cikk

A szerződésről szóló hirdetmények

A 26. cikk (2) bekezdése második albekezdésének és a 32. cikk sérelme nélkül minden eljárás esetében hirdetményt kell az eljárást megindító felhívásként alkalmazni. Az eljárást megindító hirdetménynek az V. melléklet C. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt az 51. cikknek megfelelően kell közzétenni.

50. cikk

Tájékoztató a szerződés odaítéléséről

(1) Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítéléséről vagy a megkötéséről szóló döntést követően legkésőbb a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatót küld a szerződés odaítéléséről.

A tájékoztatónak az V. melléklet D. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt az 51. cikknek megfelelően kell közzétenni.

(2) Ha az adott eljárást megindító felhívást előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és az ajánlatkérő szerv úgy határozott, hogy az előzetes tájékoztató által érintett időszak alatt nem ítél oda több szerződést, ezt a tényt kifejezetten fel kell tüntetni a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban.

A 33. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében tájékoztatót küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről. A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérő szerveknek negyedévenként össze kell vonniuk az egy keretmegállapodáson alapuló szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerveknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(3) A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló közbeszerzések esetében az ajánlatkérő szervnek az egyes szerződések odaítélését követő 30 napon belül tájékoztatót kell küldenie a szerződés odaítéléséről. E tájékoztatók azonban negyedévenként össze is vonhatók. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerveknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(4) A szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére vonatkozó egyes információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott - magán vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

51. cikk

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A 48., a 49. és az 50. cikkben említett tájékoztatóknak és hirdetményeknek egységes formanyomtatványok formájában - ideértve a helyesbítésekre vonatkozó egységes formanyomtatványt is - tartalmazniuk kell az V. mellékletben meghatározott információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban állapítja meg az említett egységes formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 48., a 49. és az 50. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a VIII. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani az Európai Unió Kiadóhivatalának, valamint közzétenni. A tájékoztatókat és hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A tájékoztatóknak és hirdetményeknek az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzététele költségeit az Unió viseli.

(3) A 48., 49. és 50. cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket teljes terjedelmükben közzé kell tenni az Unió intézményeinek egy vagy több, az ajánlatkérő szerv által választott hivatalos nyelvén. Az említett nyelvi változat(ok) tekintendő(k) egyedüli hiteles szövegnek. Az Unió intézményeinek többi hivatalos nyelvén az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

(4) Az Európai Unió Kiadóhivatala gondoskodik arról, hogy a 48. cikk (2) bekezdésében említett előzetes tájékoztatók és a 34. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett, dinamikus beszerzési rendszerrel lefolytatandó eljárást megindító felhívások teljes szövegét és összefoglalását továbbra is közzétegyék:

a) előzetes tájékoztatók esetében 12 hónapig vagy az 50. cikkben meghatározott, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a tényt, hogy az eljárást megindító felhívás által érintett 12 hónapos időszak alatt további szerződéseket nem ítélnek oda. Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében azonban a 75. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett előzetes tájékoztatót továbbra is közzé kell tenni az abban eredetileg meghatározott érvényességi időtartam végéig vagy az 50. cikkben meghatározott, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a tényt, hogy az eljárást megindító felhívás által érintett időszak alatt további szerződéseket nem ítélnek oda;

b) a dinamikus beszerzési rendszerrel lefolytatandó eljárást megindító felhívások esetében a dinamikus beszerzési rendszer fennállása alatt.

(5) Az ajánlatkérő szervnek tudnia kell bizonyítani a tájékoztatók és hirdetmények feladásának időpontját.

Az Európai Unió Kiadóhivatala visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve a közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(6) Az ajánlatkérő szerv közzétehet olyan, közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatókat és hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó tájékoztatókat és hirdetményeket a VIII. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbítják az Európai Unió Kiadóhivatalának.

52. cikk

Nemzeti szintű közzététel

(1) A 48., 49. és 50. cikkben említett hirdetmények és azok tartalma az 51. cikk szerinti közzétételt megelőzően nemzeti szinten nem tehető közzé. A nemzeti szintű közzétételre azonban minden olyan esetben sor kerülhet, amikor az ajánlatkérő szerveket nem értesítették a közzétételről az 51. cikkel összhangban a hirdetmény kézhezvételének megerősítésétől számított 48 órán belül.

(2) A nemzeti szinten közzétett tájékoztatók és hirdetmények nem tartalmazhatnak az Európai Unió Kiadóhivatalának elküldött vagy felhasználói oldalon közzétett tájékoztatókban és hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a tájékoztatónak vagy hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladása vagy a felhasználói oldalon történő közzététele időpontját.

(3) Az előzetes tájékoztató nem tehető közzé a felhasználói oldalon azt megelőzően, hogy az Európai Unió Kiadóhivatalának feladnák az értesítést az ebben a formában történő közzétételről. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az említett értesítés feladásának időpontját.

53. cikk

A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

(1) Az ajánlatkérő szervnek a tájékoztató vagy hirdetmény 51. cikk szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kell kínálnia a közbeszerzési dokumentumokhoz. A tájékoztató vagy hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen a közbeszerzési dokumentumok elérhetők.

Ha a 22. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott okok valamelyike miatt egyes közbeszerzési dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, akkor az ajánlatkérő szerv a tájékoztatóban vagy hirdetményben, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban jelezheti, hogy az érintett közbeszerzési dokumentumokat e cikk (2) bekezdésével összhangban az elektronikus úttól eltérő más módon fogja továbbítani. Ebben az esetben az ajánlattételi határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani, kivéve a 27. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (6) bekezdésében, illetve a 29. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, megfelelően indokolt sürgősségi helyzetekben.

Ha egyes közbeszerzési dokumentumok esetében azért nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, mert az ajánlatkérő szerv alkalmazni kívánja az ezen irányelv 21. cikkének (2) bekezdését, akkor a tájékoztatóban vagy hirdetményben, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban jeleznie kell, hogy milyen, az információk bizalmas jellegének megvédését célzó intézkedéseket ír elő, illetve hogy milyen módon lehet hozzáférni az érintett dokumentumokhoz. Ebben az esetben az ajánlattételi határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani, kivéve a 27. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (6) bekezdésében, illetve a 29. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, megfelelően indokolt sürgősségi helyzetekben.

(2) Az ajánlatkérő szervnek legkésőbb az ajánlattételi határidő előtt hat nappal a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevőnek rendelkezésre kell bocsátania a kiírási feltételekre és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információkat, feltéve, hogy ezt kellő időben kérték. A 27. cikk (3) bekezdésében és a 28. cikk (6) bekezdésében említett gyorsított eljárás esetében ez az időtartam négy nap;

54. cikk

Jelentkezési felhívások

(1) A meghívásos eljárásban, a versenypárbeszéd és az innovációs partnerség keretében, valamint a tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, vagy versenypárbeszéd esetében a párbeszédben való részvételre.

Amennyiben a 48. cikk (2) bekezdése szerint előzetes tájékoztatót alkalmaznak az eljárást megindító felhívásként, az ajánlatkérő szervnek egyidejűleg, írásban kell felhívnia azokat a gazdasági szereplőket, akik kifejezték az érdeklődésüket, hogy erősítsék meg azt.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett felhívásnak tartalmaznia kell azt az elektronikus címet, amelyen a közbeszerzési dokumentumok elektronikus úton közvetlenül elérhetők. A felhíváshoz csatolni kell a közbeszerzési dokumentumokat, amennyiben e dokumentumokhoz az 53. cikk (1) bekezdésének második vagy harmadik albekezdésében meghatározott okok miatt nem lehet ingyenesen, korlátlanul és teljes körűen hozzáférni, és azokat más módon nem tették már hozzáférhetővé. Az e cikk (1) bekezdésében említett felhívásnak emellett tartalmaznia kell a IX. mellékletben meghatározott információkat.

55. cikk

A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az ajánlatkérő szerv a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződések odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, megjelölve a keretmegállapodás megkötésének vagy az eljárás megindítása után a szerződés odaítélésének elmaradására, az eljárás újraindítására, vagy a dinamikus beszerzési rendszer működtetésének mellőzésére vonatkozó esetleges döntés indokát is.

(2) A részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő kérésére az ajánlatkérő szerv a lehető leggyorsabban - de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül - tájékoztatást ad:

a) a sikertelen jelentkezőnek a részvételi kérelme elutasításának indokairól;

b) a sikertelen ajánlattevőnek az ajánlata elutasításának indokairól, beleértve - a 42. cikk (5) és (6) bekezdésében említett esetekben - az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve az arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek;

c) minden olyan ajánlattevőnek, aki érvényes ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek a nevéről;

d) minden olyan ajánlattevőnek, aki érvényes ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.

(3) Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) és (2) bekezdésben említett, a szerződés odaítélésére vagy a keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy meghatározott - magán vagy állami tulajdonú - gazdasági szereplő jogos üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

3. szakasz

A résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

56. cikk

Általános elvek

(1) A szerződéseket a 67-69. cikkel összhangban meghatározott kritériumok alapján kell odaítélni, feltéve, hogy az ajánlatkérő szerv az 59-61. cikkben foglaltaknak megfelelően megbizonyosodott arról, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) az ajánlat megfelel az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban és a közbeszerzési dokumentációban szereplő követelményeknek, feltételeknek és szempontoknak, adott esetben figyelembe véve a 45. cikket;

b) az ajánlat olyan ajánlattevőtől származik, amely nincs kizárva a részvételből az 57. cikk szerint, valamint megfelel az ajánlatkérő szerv által az 58. cikkel összhangban megállapított kiválasztási szempontoknak és adott esetben a 65. cikkben említett megkülönböztetésmentességi szabályoknak és szempontoknak.

Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a szerződést nem ítéli oda a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, amennyiben megállapította, hogy az ajánlat nem felel meg a 18. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségeknek.

(2) Nyílt eljárás esetén az ajánlatkérő szerv úgy is határozhat, hogy a kizárási okok fennállásának és az 57-64. cikk szerinti kiválasztási kritériumok teljesülésének ellenőrzését megelőzően megvizsgálja a pályázatokat. Amennyiben az ajánlatkérő szerv igénybe veszi ezt a lehetőséget, gondoskodnia kell arról, hogy a kizárási okok hiányának és a kiválasztási kritériumok teljesülésének ellenőrzése pártatlanul és átlátható módon történjen, biztosítva ezzel, hogy olyan ajánlattevőnek ne ítéljenek oda szerződést, amelyet az 57. cikk értelmében ki kellett volna zárni a részvételből, vagy amely nem teljesíti az ajánlatkérő szerv által meghatározott kiválasztási kritériumokat.

A tagállamok az első albekezdésben említett eljárás alkalmazását kizárhatják, vagy esetén, vagy annak alkalmazását egyes közbeszerzéstípusokra vagy egyedi körülményekre korlátozhatják.

(3) Amennyiben a gazdasági szereplők által benyújtott információk vagy dokumentumok nem teljes körűek, hiányosak vagy hibásak, vagy nem teljes körűnek, hiányosnak vagy hibásnak tűnnek, illetve bizonyos dokumentumok hiányoznak, az ajánlatkérő szerv - hacsak az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek - felkérheti az érintett gazdasági szereplőket, hogy megfelelő határidőn belül nyújtsák be, egészítsék ki vagy pontosítsák a szóban forgó információkat vagy dokumentumokat, feltéve, hogy a felkérés teljes mértékben megfelel az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 87. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a X. mellékletben szereplő listát, például azért, hogy az összes tagállam által megerősített új nemzetközi szerződéseket vegyen fel a listára, vagy abban az esetben, ha a listán már szereplő nemzetközi megállapodások már nem az összes tagállam jogrendjének részét képezik, illetve más szempontból, például hatályuk, tartalmuk vagy elnevezésük tekintetében módosultak.

I. alszakasz

A minőségi kiválasztás kritériumai

57. cikk

Kizárási okok

(1) Az ajánlatkérő szervnek ki kell zárnia a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan az 59., 60. és 61. cikkel összhangban megállapította, vagy más módon tudomása van arról, hogy a következő okok valamelyike miatt jogerősen elítélték:

a) a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat [32] 2. cikkében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;[34]

b) az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény [33] 3. cikkében és a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat [34] 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció, valamint az ajánlatkérő szerv vagy a gazdasági szereplő nemzeti jogában meghatározott korrupció;[35]

c) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény [35] 1. cikke értelmében vett csalás;[36]

d) a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat [36] 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekmény, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet;[37]

e) a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [37] 1. cikkében meghatározott pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása;[38]

f) a 2001/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv [38] 2. cikkében meghatározott gyermekmunka és az emberkereskedelem más formái.[39]

A gazdasági szereplő kizárására vonatkozó kötelezettséget akkor is alkalmazni kell, ha a jogerős ítéletet olyan személlyel szemben hozták, aki az említett gazdasági szereplő igazgató, vezető vagy felügyelő testületének tagja, illetve has e testületek képviseletére, az azokban való döntéshozatalra, vagy annak kontrolljára vonatkozó jogkörrel rendelkezik.

(2) Ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan az ajánlatkérő szervnek tudomása van arról, hogy megszegte adófizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségeit, amennyiben ezt olyan bírósági vagy közigazgatási határozat állapítja meg, amely a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország vagy az ajánlatkérő szerv székhelye szerinti tagállam jogi rendelkezései szerint jogerős és kötelező.

Ezenkívül az ajánlatkérő szerv szervek kizárhatják - vagy a tagállamok által kötelezhetők arra, hogy zárják ki - a közbeszerzési eljárásból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek esetében megfelelően bizonyítani tudja, hogy az adott gazdasági szereplő megszegte az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeit.

E bekezdést nem kell tovább alkalmazni abban az esetben, ha a gazdasági szereplő teljesítette e kötelezettségeit oly módon, hogy az esedékes adókat, társadalombiztosítási járulékokat és az esetleges kamatokat és bírságokat megfizette, vagy ezek megfizetésére kötelezettséget vállalt.

(3) A tagállamok kivételes alapon a közérdekhez kapcsolódó nyomós - például közegészségügyi vagy környezetvédelmi - okokból az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott kötelező kizárástól való eltérésről rendelkezhetnek.

A tagállamok abban az esetben is rendelkezhetnek a (2) bekezdésben meghatározott kötelező kizárástól való eltérésről, ha a kizárás nyilvánvalóan aránytalan lenne, különösen, amikor a meg nem fizetett adó vagy társadalombiztosítási járulék csupán kisebb összegű, vagy amennyiben a gazdasági szereplőt az adó- vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségeinek megszegését követően olyan időpontban értesítették a tartozás pontos összegéről, hogy a részvételi jelentkezés vagy - nyílt eljárások esetében - az ajánlat benyújtásának határideje előtt már nem volt lehetőségek megtenni a (2) bekezdés harmadik albekezdésében előírt intézkedéseket.

(4) Az ajánlatkérő szerv kizárhat gazdasági szereplőt a közbeszerzési eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet a gazdasági szereplő kizárására a következő esetek bármelyikében:

a) ha az ajánlatkérő szerv megfelelően bizonyítani tudja a 18. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségek megszegését;

b) amennyiben a gazdasági szereplő csődeljárás, fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, amennyiben a vagyonát felszámoló vagy bíróság igazgatja, amennyiben a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, amennyiben üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van;

c) ha az ajánlatkérő szerv megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amely miatt tisztességessége kérdésessé vált;

d) ha az ajánlatkérő szervnek kellően megalapozott információi vannak annak megállapításához, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött;

e) ha a 24. cikk szerinti összeférhetetlenséget nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel hatékonyan orvosolni;

f) ha a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljárás előkészítésében való, a 41. cikkben említett előzetes bevonásából eredő versenytorzulást nem lehet más, kevésbé kényszerítő intézkedésekkel orvosolni;

g) ha a gazdasági szereplő részéről jelentős mértékű vagy tartós meg nem felelés volt tapasztalható valamely korábbi közbeszerzési szerződésből vagy egy ajánlatkérő szervvel kötött korábbi szerződésből vagy korábbi koncessziós szerződésből eredő lényeges követelmény teljesítésében és ez az említett korábbi szerződés lejárat előtti megszüntetéséhez, kártérítési követeléshez vagy egyéb hasonló szankciókhoz vezetett;

h) ha a gazdasági szereplő a kizárási okok fenn nem állásának és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges információk szolgáltatása során hamis nyilatkozatot tett, információkat tartott vissza vagy nem tudja bemutatni az 59. cikk értelmében megkívánt kiegészítő iratokat; vagy

i) ha a gazdasági szereplő megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő szerv döntéshozatali folyamatát, olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogtalan előnyöket biztosítanának számára a közbeszerzési eljárásban, illetve hanyagságból olyan félrevezető információkat igyekezett szolgáltatni, amelyek érdemben befolyásolhatják a kizárásra, a kiválasztásra vagy az odaítélésre vonatkozó döntéseket.

Az első albekezdés b) pontja ellenére a tagállamok előírhatják, vagy lehetővé tehetik az ajánlatkérő szerv számára, hogy ne zárja ki azt a gazdasági szereplőt, amelynek esetében fennáll az említett pont szerinti körülmények valamelyike, amennyiben az ajánlatkérő szerv a b) pontban említett helyzetekben alkalmazandó nemzeti szabályokat és üzletfolytonossági intézkedéseket figyelembe véve megállapította, hogy az adott gazdasági szereplő képes lesz a szerződés teljesítésére.

(5) Az ajánlatkérő szerv köteles az eljárás során bármikor kizárni egy gazdasági szereplőt a részvételből, amennyiben kiderül, hogy az adott gazdasági szereplő esetében - az eljárás előtt vagy során elkövetett cselekményei vagy mulasztásai következtében - az (1)-(2) bekezdésében említett helyzetek valamelyike áll fenn.

Az ajánlatkérő szerv köteles az eljárás során bármikor kizárhat, illetve a tagállamok kötelezhetik, hogy kizárjon egy gazdasági szereplőt a részvételből, amennyiben kiderül, hogy az adott gazdasági szereplő esetében - az eljárás előtt vagy során elkövetett cselekményei vagy mulasztásai következtében - a (4) bekezdésében említett helyzetek valamelyike áll fenn.

(6) Az (1) és a (4) bekezdésben említett helyzetek valamelyikében lévő gazdasági szereplő bizonyítékkal szolgálhat a tekintetben, hogy a releváns kizárási okok ellenére az általa tett intézkedések kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Amennyiben ez a bizonyíték kielégítőnek minősül, a gazdasági szereplőt nem lehet kizárni a közbeszerzési eljárásból.

Ennek érdekében a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell, hogy a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt megtérítette vagy vállalta annak megtérítését, a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és a körülményeket, és olyan konkrét technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmények vagy kötelességszegések megelőzésére.

A gazdasági szereplő által hozott intézkedéseket a bűncselekmény vagy kötelességszegés súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembevételével kell értékelni. Ha az intézkedések nem minősülnek megfelelőnek, a gazdasági szereplő részére indokolást kell adnia döntésről.

Az a gazdasági szereplő, amelyet jogerős határozattal zártak ki a közbeszerzési vagy koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban való részvételből, a kizárásnak az említett határozatból következő időtartama alatt nem jogosult igénybe venni az ebben a bekezdésben meghatározott lehetőséget azon tagállamokban, amelyekben a határozat jogerős.

(7) A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések révén, az uniós jogot is figyelembe véve, meghatározzák e cikk végrehajtási feltételeit. Meghatározzák különösen a kizárás maximális időtartamát arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő nem teszi meg a megbízhatóságának igazolására szolgáló, a (6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ha a kizárás időtartamát nem jogerős határozat állapította meg, akkor az nem haladhatja meg a jogerős ítélet meghozatalának időpontjától számított öt évet az (1) bekezdésben említett esetekben és az említett időponttól számított három évet a (4) bekezdésben említett esetekben.

58. cikk

Kiválasztási szempontok

(1) A kiválasztási szempontok a következőkre vonatkozhatnak:

a) a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

b) gazdasági és pénzügyi helyzet;

c) technikai és szakmai alkalmasság.

Az ajánlatkérő szerv csak a (2), (3) és (4) bekezdésben említett kritériumokat írhatja elő a gazdasági szereplők számára részvételi követelményként. Az ajánlatkérő szervnek olyan követelményekre kell korlátoznia a részvételi feltételeket, amelyek megfelelőek annak biztosítására, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezzen az az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint műszaki és szakmai képességekkel. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia és azzal arányban kell állnia.

(2) A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő legyen bejegyezve a letelepedési helye szerinti tagállamának a XI. mellékletben felsoroltak szerinti valamelyik szakmai vagy cégnyilvántartásába, vagy teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési eljárás során, ha a gazdasági szereplőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.

(3) A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében az ajánlatkérő szerv olyan követelményeket írhat elő, amelyek szavatolják, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással. E célból az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy a gazdasági szereplő meghatározott minimális éves árbevétellel - és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel - rendelkezzen. Ezenfelül az ajánlatkérő szerv azt is előírhatja, hogy a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányát. Az ajánlatkérő szerv előírhatja a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét is.

A gazdasági szereplőtől elvárt minimális éves árbevétel legnagyobb összege nem haladhatja meg a szerződés tervezett értékének kétszeresét, kivéve megfelelően indokolt körülmények esetén, például az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk jellegéhez kapcsolódó különös kockázatokkal összefüggő esetekben. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban vagy a 84. cikkben említett egyedi jelentésben fel kell tüntetnie e követelmény fő indokait.

Az eszközök és a források arányát például figyelembe lehet venni, amikor az ajánlatkérő szerv a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza e figyelembevétel szempontjait. Ezeknek a módszereknek és szempontoknak átláthatóaknak, objektíveknek és megkülönböztetéstől menteseknek kell lenniük.

Részekre osztott szerződések esetében ezt a cikket minden egyes különálló részre vonatkozóan alkalmazni kell. Mindazonáltal az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplőktől elvárt minimális éves árbevételt a részek egyes csoportjaira vonatkozóan is előírhatja, arra az esetre, ha a nyertes ajánlattevőnek több, ugyanabban az időben teljesítendő részt is odaítélnek.

Ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor az e bekezdés második albekezdésében említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön közbeszerzések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani, vagy ha ez nem ismert, a keretmegállapodás tervezett értéke alapján. Dinamikus beszerzési rendszer esetén a második albekezdésben említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az említett rendszer keretében odaítélendő egyes szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

(4) A műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi színvonal szerinti teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal.

Az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy a gazdasági szereplők korábban teljesített szerződésekből eredő referenciákkal bizonyíthatóan megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. Az ajánlatkérő szerv feltételezheti, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szükséges szakmai képességekkel, amennyiben megállapította, hogy az adott gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

A beállítási és üzembe helyezési műveleteket is igénylő áruszállításra, illetve a szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokban a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására vagy az építési beruházás megvalósítására való szakmai alkalmasságát a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet értékelni.

(5) Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban fel kell tüntetnie a - minimális teljesítményszintekként is kifejezhető - előírt részvételi feltételeket, valamint a megfelelő bizonyítási eszközöket.

59. cikk

Egységes európai közbeszerzési dokumentum

(1) Az ajánlatkérő szervnek a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtásakor a hatóságok vagy harmadik felek által kibocsátott igazolások helyett előzetes bizonyítékként a gazdasági szereplő naprakész nyilatkozatából álló egységes európai közbeszerzési dokumentumot is el kell fogadnia előzetes bizonyítékként annak megerősítésére, hogy az érintett gazdasági szereplő megfelel a következő feltételek mindegyikének:

a) nincsen az 57. cikkben felsorolt helyzetek egyikében sem, amelyek miatt a gazdasági szereplőket ki kell, illetve ki lehet zárni;

b) megfelel az 58. cikk alapján meghatározott vonatkozó kiválasztási szempontoknak;

c) adott esetben megfelel a 65. cikk alapján meghatározott objektív szabályoknak és kritériumoknak.

Ha a gazdasági szereplő a 63. cikknek megfelelően más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak e szervezetek vonatkozásában is tartalmaznia kell az e cikk első albekezdésében említett információkat.

Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a gazdasági szereplő egyrészt hivatalosan kinyilvánítja, hogy az adott kizárási ok nem áll fenn, és/vagy az adott kiválasztási kritérium teljesül, másrészt megadja az ajánlatkérő szerv által kért releváns információkat. A nyilatkozatnak emellett tartalmaznia kell, hogy a kiegészítő iratok kiállításáért melyik hatóság vagy harmadik fél a felelős, továbbá tartalmaznia kell a gazdasági szereplő arra vonatkozó hivatalos nyilatkozatát, hogy kérésre haladéktalanul be tudja mutatni az említett kiegészítő iratokat.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv az (5) bekezdésnek megfelelően egy adatbázisba való belépéssel közvetlenül beszerezheti a kiegészítő iratokat, úgy az egységes európai közbeszerzési dokumentumnak tartalmaznia kell az ehhez szükséges információkat is, mint például az adatbázis internetcímét, az esetleges azonosító adatokat, valamint adott esetben a szükséges hozzájáruló nyilatkozatot.

A gazdasági szereplők később is felhasználhatják azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet egy korábbi közbeszerzési eljárásban már használtak, amennyiben megerősítik, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

(2) Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározandó egységes formanyomtatvány alapján kell kiállítani. A Bizottság az egységes formanyomtatványt végrehajtási jogi aktusok útján határozza meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 89. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az egységes európai közbeszerzési dokumentumot kizárólag elektronikus formában lehet majd megadni.

(3) A 92. cikktől eltérve, a Bizottság felülvizsgálja az egységes európai közbeszerzési dokumentum gyakorlati alkalmazását, figyelembe véve a tagállami adatbázisok technikai fejlődését, és 2017. április 18-ig jelentést tesz erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság adott esetben javaslatot tesz olyan megoldásokra, amelyek optimalizálják ezen adatbázisok határokon átívelő hozzáférhetőségét, valamint a tanúsítványok és bizonyítványok használatát a belső piacon.

(4) Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsák be az összes kiegészítő iratot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szervnek a szerződés odaítélése előtt - kivéve a 33. cikk (3) bekezdésének vagy (4) bekezdése a) pontjának megfelelően megkötött keretmegállapodásokon alapuló szerződések tekintetében - fel kell kérnie azt az ajánlattevőt, amelynek a szerződést odaítélte, hogy nyújtsa be a 60. cikk - és adott esetben a 62. cikk - szerinti naprakész igazoló dokumentumokat. Az ajánlatkérő szerv felkérheti a gazdasági szereplőket arra, hogy egészítsék ki vagy pontosítsák az 60. és a 62. cikk értelmében benyújtott igazolásokat.

(5) A (4) bekezdéstől eltérve, a gazdasági szereplők számára nem írható elő a kiegészítő iratok vagy más igazolások benyújtása, ha és olyan mértékben, amennyiben az ajánlatkérő szervnek lehetősége van arra, hogy egy bármelyik tagállamban lévő, ingyenesen hozzáférhető nemzeti adatbázisba - például nemzeti közbeszerzési nyilvántartásba, virtuális céginformációs rendszerbe, elektronikus dokumentumtároló rendszerbe vagy előminősítési rendszerbe - belépve közvetlenül hozzájuthasson az igazolásokhoz vagy egyéb releváns információkhoz.

A (4) bekezdéstől eltérve, a gazdasági szereplők számára nem kell előírni a kiegészítő iratok vagy más igazolások benyújtását, ha a szerződést vagy keretmegállapodást odaítélő ajánlatkérő már rendelkezik ezekkel a dokumentumokkal.

Az első albekezdés tekintetében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy azokhoz az adatbázisokhoz, amelyek a gazdasági szereplőkre vonatkozó releváns információkat tartalmaznak, és amelyekhez az adott tagállam ajánlatkérő szervei hozzáférhetnek, a többi tagállam ajánlatkérő szervei is azonos feltételekkel hozzáférhessenek.

(6) A tagállamoknak az e-Certisben rendelkezésre kell bocsátaniuk és rendszeresen aktualizálniuk kell a gazdasági szereplőkre vonatkozó releváns információkat tartalmazó azon adatbázisok hiánytalan listáját, amelyekbe más tagállamok ajánlatkérő szervei is betekinthetnek. A tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátják az ebben a cikkben említett adatbázisokkal kapcsolatos minden információt.

60. cikk

Bizonyítási eszközök

(1) Az ajánlatkérő szerv előírhatja az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a XII. mellékletben említett igazolások, nyilatkozatok és egyéb bizonyítási eszközök bemutatását annak bizonyítása céljából, hogy az 57. cikkben említett kizárási okok nem állnak fenn, illetve hogy az 58. cikk szerinti kiválasztási szempontok teljesülnek.

Az ajánlatkérő szerv nem írhat elő az ebben a cikkben és a 62. cikkben említetteken kívüli egyéb bizonyítási eszközöket. A 63. cikk tekintetében a gazdasági szereplők bármilyen alkalmas eszköz segítségével bizonyíthatják az ajánlatkérő szervnek, hogy rendelkezésükre fognak állni a szükséges erőforrások.

(2) Az ajánlatkérő szerv a következőket köteles elfogadni elegendő bizonyítéknak arra nézve, hogy a gazdasági szereplő tekintetében az 57. cikkben említett esetek egyike sem áll fenn:

a) az említett cikk (1) bekezdése tekintetében, a vonatkozó nyilvántartásból származó kivonat, mint például erkölcsi bizonyítvány, vagy ennek hiányában a gazdasági szereplő tagállama vagy származási országa vagy a székhely szerinti országa illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által kibocsátott, ezzel egyenértékű okirat, amely igazolja az említett követelmények teljesítését;

b) az említett cikk (2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja tekintetében, az érintett tagállam vagy ország illetékes hatósága által kibocsátott igazolás;

Amennyiben az érintett tagállam vagy ország nem bocsát ki ilyen okiratot vagy igazolást, vagy amennyiben azok nem terjednek ki az 57. cikk (1) és (2) bekezdésében és (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott valamennyi esetre, akkor azokat az érintett személy által egy, a származási tagállama vagy országa vagy a székhely szerinti tagállam vagy ország illetékes igazságügyi vagy közigazgatási hatósága, közjegyzője vagy hatáskörrel rendelkező szakmai szervezete előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, illetve - azokban a tagállamokban vagy országokban, ahol eskü alatt tett nyilatkozatra vonatkozó rendelkezések nincsenek - ünnepélyes nyilatkozattal lehet helyettesíteni.

A tagállamok adott esetben hivatalos nyilatkozatot tesznek, amelyben kijelentik, hogy nem bocsátanak ki az e bekezdés szerinti okiratokat vagy igazolásokat, illetve azok nem terjednek ki az 57. cikk (1) és (2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott valamennyi esetre. Ezeket a hivatalos nyilatkozatokat hozzáférhetővé kell tenni a 61. cikkben említett online közbeszerzési dokumentumkeresőben (e-Certis).

(3) A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásának igazolása főszabály szerint a XII. melléklet I. részében felsorolt egy vagy több dokumentummal történhet.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen jogos okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi helyzetét.

(4) A gazdasági szereplő technikai alkalmasságának bizonyítása - az építési beruházás, az árubeszerzés, illetve a szolgáltatás jellegével, mennyiségével vagy jelentőségével és rendeltetésével összhangban - a XII. melléklet II. részében felsorolt egy vagy több módon történhet.

(5) A tagállamok kérésre a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden olyan információt, amely az 57. cikkben felsorolt kizárási okokkal, az ajánlattevőknek az 58. cikkben említett, szakmai tevékenység végzésére való alkalmasságával és pénzügyi és műszaki kapacitásaival, valamint az ebben a cikkben említett bizonyítási eszközökkel kapcsolatos.

61. cikk

Online közbeszerzési dokumentumkereső (e-Certis)

(1) A határokon átnyúló pályáztatás megkönnyítése érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság által létrehozott e-Certis adatbázisba bevitt igazolásokra vonatkozó információk folyamatosan naprakészek legyenek.

(2) Az ajánlatkérő szerveknek hozzáféréssel kell rendelkezniük az e-Certis adatbázishoz, és elsődlegesen olyan típusú tanúsítványok és igazolások benyújtását írhatják elő, amelyek az e-Certis adatbázisban szerepelnek.

(3) A Bizottság az egységes európai közbeszerzési dokumentum valamennyi nyelvi változatát hozzáférhetővé teszi az e-Certis adatbázisban.

62. cikk

Minőségbiztosítási és környezetvédelmi vezetési szabványok

(1) Ha az ajánlatkérő szerv olyan, független testület által kiállított igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő egyes meghatározott minőségbiztosítási szabványoknak megfelel - ideértve a fogyatékossággal élők számára biztosított hozzáférésére vonatkozó szabványokat is -, akkor akkreditált testületek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező testületek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is. El kell továbbá fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a szóban forgó gazdasági szereplőnek - neki fel nem róható okokból - nem volt lehetősége az említett tanúsítványokat az előírt határidőn belül megszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

(2) Ha az ajánlatkérő szerv olyan, független testület által kiállított igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja, hogy a gazdasági szereplő egyes meghatározott környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak megfelel, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK rendelet 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek releváns európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező testületek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat is.

Az olyan gazdasági szereplők esetében, amelyeknek – nekik fel nem róható okokból – nem volt lehetőségük az említett tanúsítványokat megszerezni, illetve az előírt határidőn belül megszerezni, az ajánlatkérő szerv köteles más, környezetvédelmi vezetési rendszerekre vonatkozó bizonyítékokat is elfogadni, amennyiben a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy ezen intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszer vagy standard által előírtakkal.

(3) A tagállamok a 86. cikknek megfelelően a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tesznek minden olyan információt, amely az (1) és (2) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

63. cikk

Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele

(1) Az 58. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok, valamint az 58. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, a technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumok tekintetében, a gazdasági szereplő adott esetben és egy adott szerződés vonatkozásában egyéb szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, a velük fennálló kapcsolatának jogi természetétől függetlenül. Mindazonáltal a XII. melléklet II. részének f) pontjában foglalt iskolai végzettségekkel és szakképzettségekkel, valamint a releváns szakmai tapasztalattal kapcsolatos kritériumokat illetően a gazdasági szereplők csak akkor vehetik igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitásokra szükség van. Amennyiben a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv felé, hogy a szükséges erőforrások a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

Az ajánlatkérő szervnek az 59., 60. és 61. cikknek megfelelően ellenőriznie kell, hogy azok az egyéb szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, megfelelnek-e a vonatkozó kiválasztási kritériumoknak, és hogy fennállnak-e esetükben az 57. cikk szerinti kizárási okok. Az ajánlatkérő szervnek elő kell írnia, hogy a gazdasági szereplő cserélje le azt a szervezetet, amely nem felel meg valamely vonatkozó kiválasztási szempontnak, illetve amelynek esetében fennáll valamelyik kötelező kizárási ok. Az ajánlatkérő szerv előírhatja, vagy a tagállam rendelkezése miatt köteles lehet előírni, hogy a gazdasági szereplő lépjen azon szervezet helyébe, amelynek esetében fennáll valamelyik nem kötelező kizárási ok.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 19. cikk (2) bekezdése szerinti csoportja is igénybe veheti a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitásait.

(2) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy - amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy a 19. cikk (2) bekezdése szerinti csoportja nyújtotta be - a csoport egyik tagja végezzen el.

64. cikk

Az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzéke és a közjogi vagy magánjogi szervezetek által végzett tanúsítás

(1) A tagállamok hivatalos jegyzékeket készíthetnek vagy tarthatnak fenn az elismert szerződő felekről, szállítókról és szolgáltatókról, illetve a VII. melléklet értelmében vett európai tanúsítási szabványoknak megfelelő tanúsító szervezetek általi tanúsítást írhatnak elő.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a tanúsító szerv, illetve hivatalos jegyzékekért felelős szerv címéről, amelyhez a kérelmeket címezni kell.

(2) A tagállamok ezen alszakasz rendelkezéseihez igazítják az (1) bekezdésben említett hivatalos jegyzékekbe való felvételnek és az igazolások tanúsító szervezetek általi kibocsátásának feltételeit.

A tagállamok az említett feltételeket a 63. cikkhez is hozzáigazítják olyan gazdasági szereplők jegyzékbe való felvétel iránti kérelme tekintetében, amelyek egy csoporthoz tartoznak, és a csoport más társaságai által a rendelkezésükre bocsátott forrásokra hivatkoznak. Ilyen esetekben az említett gazdasági szereplőknek igazolniuk kell a hivatalos jegyzéket készítő hatóság számára, hogy a hivatalos jegyzékbe történő felvételüket igazoló hatósági bizonyítvány teljes érvényességi ideje alatt a rendelkezésükre fognak állni az említett források, és hogy ugyanezen idő alatt az említett társaságok továbbra is teljesítik azokat a hivatalos jegyzék vagy tanúsítvány által felölelt minőségi kiválasztási követelményeket, amelyekre a gazdasági szereplők a jegyzékbe való felvétel iránti kérelmükben hivatkoznak.

(3) A hivatalos jegyzékbe felvett vagy tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők minden szerződés esetében benyújthatják az ajánlatkérő szervhez az illetékes hatóság által kibocsátott, a jegyzékbe való felvételről szóló igazolást, vagy az illetékes tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt.

Ezekben az iratokban szerepelnie kell annak, hogy mi alapján történt az adott gazdasági szereplőnek a hivatalos jegyzékbe való felvétele vagy a tanúsítvány kiadása, továbbá szerepelnie kell az adott jegyzékben megadott minősítésnek.

(4) Az illetékes szerv által a hivatalos jegyzékbe való felvételről kiadott igazolás, illetve a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítvány az alkalmasságra vonatkozó vélelmet keletkeztet a hivatalos jegyzék vagy a tanúsítvány által felölelt minőségi kiválasztási követelmények tekintetében.

(5) A hivatalos jegyzékbe való felvételből, illetve a tanúsítványból következtethető információk indokolás nélkül nem vitathatók. A társadalombiztosítási járulékok és az adók megfizetésére vonatkozóan a szerződések odaítélése során bármely, jegyzékbe vett gazdasági szereplőtől kiegészítő igazolás kérhető.

A hivatalos jegyzéket vezető tagállamtól eltérő többi tagállam ajánlatkérő szervei kizárólag az említett tagállamban székhellyel rendelkező gazdasági szereplők javára alkalmazzák a (3) bekezdésben és az e bekezdés első albekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(6) A hivatalos jegyzék vagy a tanúsítvány által felölelt minőségi kiválasztási kritériumokkal kapcsolatos bizonyítási követelményeknek meg kell felelniük a 60., valamint adott esetben a 62. cikknek. Más tagállamok gazdasági szereplőinek a hivatalos jegyzékbe történő felvételéhez, illetve a számukra kiadott tanúsításhoz csak azok a bizonyítékok, illetve nyilatkozatok követelhetők meg, amelyeket a tagállamok saját gazdasági szereplőiktől is kérnek.

A gazdasági szereplők bármikor kérelmezhetik hivatalos jegyzékbe történő felvételüket, illetve tanúsítvány kiadását. A gazdasági szereplőket ésszerűen rövid időn belül tájékoztatni kell a hivatalos jegyzéket készítő szerv, illetve a hatáskörrel rendelkező tanúsító szervezet döntéséről.

(7) Más tagállamok gazdasági szereplői nem kötelezhetők jegyzékbe való felvételre vagy tanúsítás megszerzésére ahhoz, hogy a közbeszerzési szerződésben részt vehessenek. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a más tagállamban székhellyel rendelkező szervezetek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. El kell fogadnia egyéb egyenértékű bizonyítási eszközöket is.

(8) A tagállamok kérésre a többi tagállam számára hozzáférhetővé tesznek minden olyan információt, amely az annak bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos, hogy a gazdasági szereplők teljesítik az elismert gazdasági szereplők hivatalos jegyzékébe történő felvétel követelményeit, illetve hogy egy másik tagállam gazdasági szereplői ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal rendelkeznek.

2. alszakasz

A részvételre jelentkezők, az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

65. cikk

A részvételre felhívandó, alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők számának csökkentése

(1) A meghívásos eljárásban, a tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben az ajánlatkérő szerv korlátozhatja a kiválasztási szempontoknak megfelelő olyan jelentkezők számát, akiket, illetve amelyeket ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre fel fog hívni, feltéve, hogy biztosított a (2) bekezdés szerinti minimális számú alkalmas jelentkező.

(2) Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban közölnie kell azokat az objektív és megkülönböztetésmentes szempontokat vagy szabályokat, amelyeket alkalmazni kíván, továbbá közölnie kell a részvételre felhívni kívánt jelentkezők minimális számát, és - amennyiben szükséges - a maximális számát is.

A meghívásos eljárásban a részvételre jelentkezők minimális számának ötnek kell lennie. A tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben és az innovációs partnerségben a részvételre jelentkezők számának legalább háromnak kell lennie. A meghívott jelentkezők létszámának mindenképpen elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.

Az ajánlatkérő szervnek legalább a minimális létszámnak megfelelő számú részvételre jelentkezőt kell meghívnia. Amennyiben azonban a kiválasztási szempontoknak és az 58. cikk (5) bekezdésében említettek szerinti minimális teljesítményszintnek megfelelő jelentkezők száma a minimális létszámot nem éri el, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást az előírt képességekkel rendelkező jelentkezők meghívásával. Ugyanebbe az eljárásba az ajánlatkérő szerv nem vonhat be olyan gazdasági szereplőket, amelyek nem jelentkeztek részvételre, illetve olyan részvételre jelentkezőt, amely nem rendelkezik az előírt képességekkel.

66. cikk

Az ajánlatok és a megoldások számának csökkentése

Ha az ajánlatkérő szerv él a megtárgyalandó ajánlatok vagy megoldások számának csökkentésére vonatkozó, a 29. cikk (6) bekezdésében, illetve a 30. cikk (4) bekezdésében foglalt lehetőséggel, a csökkentést a közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alkalmazásával kell végrehajtania. Az utolsó szakaszban annyi ajánlatnak kell maradnia, amennyi lehetővé teszi a tényleges versenyt, feltéve, hogy van elegendő ajánlat, megoldás vagy alkalmas részvételre jelentkező.

3. alszakasz

A szerződés odaítélése

67. cikk

A szerződés odaítélésének szempontjai

(1) Az egyes áruk árára vagy egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül az ajánlatkérő szervnek a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontjára kell alapoznia a közbeszerzési szerződések odaítélését.

(2) Az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az ár vagy a költség alapján, olyan költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklusköltségeknek a 68. cikk szerinti meghatározása, és tartalmazhatja a legjobb ár-minőség arányt, amelyet az adott közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni. E kritériumok tartalmazhatják például az alábbiakat:

a) a minőséget - ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzőket és a forgalmazást, valamint annak feltételeit;

b) a szerződés teljesítésére kijelölt személyi állomány szervezetét, képzettség ét és tapasztalatát" amennyiben a kijelölt személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára; vagy

c) a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, az olyan szállítási feltételek, mint a szállítási határidő, a szállítási folyamat a szállítási időszak vagy a teljesítési időszak.

A költségelem olyan rögzített árat vagy költséget is jelenthet, amelyet alapul véve a gazdasági szereplők kizárólag a minőségi kritériumok tekintetében versengenek egymással.

A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérő szervek odaítélési szempontként nem használhatják kizárólag az árat vagy kizárólag a költségeket, illetve ezek használatát meghatározott típusú ajánlatkérő szervre vagy szerződésre korlátozhatják.

(3) Az odaítélési szempontok akkor tekintendők a közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódónak, ha azok az adott szerződés alapján kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz bármely módon és azok életciklusának bármely szakaszában kapcsolódnak" ideértve azokat a tényezőket is, amelyek:

a) az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, rendelkezésre bocsátásának vagy forgalmazásának konkrét folyamatához kapcsolódnak; vagy

b) közvetlenül az említett építési beruházás, áru vagy szolgáltatás életciklusának valamely másik szakaszához kapcsolódnak,

még akkor is, ha az említett tényezők érdemben nem tartoznak a szerződés lényegéhez.

(4) Az odaítélési szempontok megválasztása nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv korlátlan választási szabadsággal rendelkezzen. Az említett szempontoknak biztosítaniuk kell a tényleges verseny lehetőségét, és olyan előírásokat kell hozzájuk kapcsolni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk tényleges ellenőrzését annak megállapítása érdekében, hogy az ajánlat mennyiben felel meg az odaítélési szempontoknak. Kétség esetén az ajánlatkérő szervnek érdemben meg kell győződnie az ajánlattevő által benyújtott információk és bizonyítékok helytállóságáról.

(5) Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe választott egyes szempontokat, kivéve, ha a kiválasztás egyedüli szempontja az ár.

Az egyes súlyok - megfelelő maximális terjedelmű - tartományként is megadhatók.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

68. cikk

Az életciklusköltségek meghatározása

(1) Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell releváns mértékben figyelembe venni:

a) az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például:

i. a beszerzéshez kapcsolódó költségek;

ii. a használat költségei, mint például energiafogyasztás és más források felhasználása;

iii. karbantartási költségek;

iv. az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

(2) Ha az ajánlatkérő szerv az életciklusköltségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek a következő feltételek mindegyikét teljesítenie kell:

a) objektívan ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul. Különösen amikor nem ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra dolgozták ki, nem hozhat indokolatlanul kedvező vagy kedvezőtlen helyzetbe egyes gazdasági szereplőket;

b) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c) a szükséges adatokat az elvárható gondossággal eljáró gazdasági szereplők - többek között a közbeszerzésről szóló megállapodás vagy más, az Unióra nézve kötelező nemzetközi megállapodás részes felének minősülő harmadik ország gazdasági szereplői - ésszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

(3) Amennyiben uniós jogi aktus teszi kötelezővé egy az életciklusköltségek számítására vonatkozó közös módszer alkalmazását, ugyanezt a közös módszert kell alkalmazni a környezeti externáliáknak betudható életciklusköltségek meghatározására is.

Az említett jogi aktusok és - amennyiben szükséges - az ezeket kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jegyzéke a XIII. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy - amennyiben új, közös módszert előíró jogszabály elfogadása, illetve hatályos jogszabály hatályon kívül helyezése vagy módosítása következtében az említett jegyzék naprakésszé tétele válik szükségessé - a 67. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jegyzék naprakésszé tételére vonatkozóan.

69. cikk

Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

(1) Az ajánlatkérő szerv köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek tekintetében, ha egy ajánlat a kivitelezendő építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest kirívóan alacsony összegűnek tűnik.

(2) Az (1) bekezdésben említett magyarázat elsősorban az alábbiakra vonatkozhat:

a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások, vagy az ajánlattevő számára a termékek szállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz vagy az építési beruházás kivitelezéséhez rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlattevő által ajánlott építési beruházás, áru vagy szolgáltatás eredetisége;

d) a 18. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek való megfelelés;

e) a 71. cikkben említett kötelezettségeknek való megfelelés;

f) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(3) Az ajánlatkérő szervnek az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőriznie kell a megadott információkat. Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a közölt bizonyítékok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett elemeket.

Az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget a 18. cikk (2) bekezdésében említett alkalmazandó kötelezettségeknek.

(4) Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által biztosított elegendő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal. Az ajánlatot ilyen körülmények között elutasító ajánlatkérő szerv köteles erről tájékoztatni a Bizottságot.

(5) A tagállamok kérésre, közigazgatási együttműködés formájában a többi tagállam rendelkezésére bocsátanak minden rendelkezésükre álló információt - például törvényeket, rendeleteket, egyetemesen alkalmazandó kollektív megállapodásokat vagy nemzeti műszaki szabványokat - a (2) bekezdésben felsorolt részletekre vonatkozóan átadott bizonyítékokkal és dokumentumokkal kapcsolatban.

IV. FEJEZET

A szerződés teljesítése

70. cikk

Szerződésteljesítési feltételek

Az ajánlatkérő szerv különös feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy az említett feltételek a 67. cikk (3) bekezdése értelmében a közbeszerzési szerződés tárgyához kapcsolódnak, valamint szerepelnek az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek vonatkozhatnak gazdasági, az innovációval kapcsolatos, környezetvédelmi, szociális vagy a foglalkoztatással kapcsolatos megfontolásokra.

71. cikk

Alvállalkozás

(1) A 18. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek az alvállalkozók általi betartását a feladat- és hatáskörükön belül eljáró illetékes nemzeti hatóságok megfelelő intézkedései biztosítják.

(2) A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szerv kérheti az ajánlattevőtől, illetve a tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg, ha van a szerződésnek olyan része, amelyre vonatkozóan harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, és jelölje meg a javasolt alvállalkozókat.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő szerv az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni az annak a gazdasági szereplőnek a részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért, amelynek a közbeszerzési szerződést odaítélték (a fővállalkozó). Ezen intézkedések magukban foglalhatnak olyan megfelelő mechanizmusokat, amelyek révén a fővállalkozó kifogást emelhet a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.

(4) A (1)-(3) bekezdés nem érinti a fővállalkozó felelősségének kérdését.

(5) Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében, és az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete mellett a létesítményeknél nyújtott szolgáltatások tekintetében, a szerződés odaítélése után, és legkésőbb a szerződés teljesítésének megkezdésekor az ajánlatkérő szervnek kérnie kell a fővállalkozótól, hogy adja meg az adott építési beruházásba vagy szolgáltatásba bevont alvállalkozóinak nevét, elérhetőségét és jogi képviselőinek nevét, amennyiben ezen adatok az adott időpontban már ismertek. Az ajánlatkérő szervnek kérnie kell a fővállalkozótól, hogy értesítse az ajánlatkérő szervet a fenti adatokban a szerződés időtartama során beállt változásokról, valamint az építési munkákba vagy szolgáltatásokba a későbbiekben bevont új alvállalkozók adatairól.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok kötelezhetik közvetlenül a fővállalkozót, hogy adja meg a szükséges információkat.

Amennyiben az e cikk (6) bekezdése b) pontjának céljához szükséges, a kért információhoz csatolni kell az alvállalkozó által tett, az 59. cikkben előírt nyilatkozatot. Az e cikk (8) bekezdése szerinti végrehajtási intézkedések előírhatják, hogy a szerződés odaítélése után bemutatott alvállalkozóknak nyilatkozat helyett tanúsítványokat vagy más igazoló dokumentumokat kelljen benyújtaniuk.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a beszállítókra.

Az ajánlatkérő szervek kibővíthetik, vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szerveket arra, hogy kibővítsék az első albekezdésben előírt kötelezettségeket, például:

a) az árubeszerzésre irányuló szerződésekre, a nem az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete mellett a létesítményeknél nyújtott szolgáltatásokra irányuló szerződésekre mellett, vagy az építési beruházásokba vagy szolgáltatási szerződésekbe bevont beszállítókra;

b) a fővállalkozó alvállalkozóinak alvállalkozóira vagy az alvállalkozói láncban lejjebb elhelyezkedő alvállalkozókra.

(6) A 18. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségek megszegésének elkerülése érdekében megfelelő intézkedéseket lehet hozni, például:

a) Amennyiben egy tagállam nemzeti joga az alvállalkozók és a fővállalkozó közös felelősségét előíró mechanizmusról rendelkezik, a szóban forgó tagállamnak biztosítania kell, hogy a vonatkozó szabályokat a 18. cikk (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban alkalmazzák.

b) Az ajánlatkérő szervek az 59., 60. és 61. cikkel összhangban ellenőrizhetik, vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szerveket arra, hogy ellenőrizzék, hogy az alvállalkozók esetében fennállnak-e az 57. cikk szerinti kizárási okok. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a gazdasági szereplőt, hogy lépjen azon alvállalkozó helyébe, amelynek esetében az ellenőrzés azt derítette ki, hogy kötelező kizárási okok állnak fenn. Az ajánlatkérő szerv előírhatja, vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szervet arra, hogy előírja a gazdasági szereplőnek, hogy lépjen azon alvállalkozó helyébe, amelynek esetében az ellenőrzés azt derítette ki, hogy nem kötelező kizárási okok állnak fenn.

(7) A tagállamok a nemzeti jogban szigorúbb felelősségi szabályokat is előírhatnak, illetve a nemzeti jogban részletesebb szabályozást is bevezethetnek az alvállalkozóknak teljesített közvetlen kifizetésekre, például azzal, hogy előírják, hogy az alvállalkozóknak az általuk benyújtandó, közvetlen kifizetés iránti kérelem nélkül is lehet közvetlen kifizetéseket teljesíteni.

(8) Azon tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy előírják a (3), (5) vagy (6) bekezdés szerinti intézkedéseket, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján és az uniós jogra tekintettel pontosítják az említett intézkedések végrehajtási feltételeit. Ennek során a tagállamok korlátozhatják az intézkedések alkalmazási körét, például bizonyos szerződéstípusok, az ajánlatkérő szervek vagy gazdasági szereplők egyes típusai vagy bizonyos összegek tekintetében.

72. cikk

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

(1) A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:

a) ha a módosításokról - pénzbeli értéküktől függetlenül - az eredeti közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékok rendelkeznek, amelyek magukban foglalhatnak az ár módosítására vonatkozó záradékokat vagy választási lehetőségeket. Ezekben a záradékokban meg kell határozni a lehetséges módosítások és választási lehetőségek hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. A záradékok nem rendelkezhetnek olyan módosításokról vagy választási lehetőségekről, amelyek megváltoztatnák a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét.

b) az eredeti szerződő fél által elvégzendő, szükségessé vált további építési beruházások, nyújtandó további szolgáltatások vagy szállítandó további áruk tekintetében, amelyek nem szerepeltek az eredeti közbeszerzésben, amennyiben a szerződő fél módosítása:

i. nem megvalósítható olyan gazdasági vagy technikai okok miatt, mint például az eredeti közbeszerzés során vásárolt, meglévő berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy létesítményekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság; és

ii. az ajánlatkérő szerv számára jelentős hátránnyal vagy a költségek megsokszorozódásával járna.

Mindazonáltal az árnövekedés nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének 50 %-át. Amennyiben több egymást követő módosításra kerül sor, ez a korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják ezen irányelv megkerülését;

c) amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

i. a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv nem láthatott előre;

ii. a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

iii. az árnövekedés nem haladja meg az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás értékének 50 %-át. Ha több egymást követő módosításra kerül sor, ez a korlátozás az egyes módosítások értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják ezen irányelv megkerülését;

d) amennyiben új szerződő fél lép azon fél helyébe, amelynek az ajánlatkérő szerv eredetileg odaítélte a szerződést, az alábbi okok valamelyikének következtében:

i. az a) pont szerinti egyértelmű visszavonási záradék vagy lehetőség;

ii. az eredeti szerződő fél helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezést - többek között vállalatátvételt, egyesülést vagy felvásárlást - vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási kritériumoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy mindez nem ezen irányelv alkalmazásának a megkerülését célozza; vagy

iii. amennyiben az ajánlatkérő szerv átvállalja a fővállalkozónak az alvállalkozókkal szemben fennálló kötelezettségeit, amennyiben erről a nemzeti jogszabályok a 71. cikkel összhangban rendelkeznek;

e) amennyiben a módosítások értéküktől függetlenül nem jelentősek a (4) bekezdés értelmében.

Azon ajánlatkérő hatóságok, amelyek az e cikk b) és c) pontjában említett esetekben módosítottak egy szerződést, kötelesek erről értesítést közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell az V. melléklet G. részében foglalt információkat, és azt az 51. cikkel összhangban kell közzétenni.

(2) Ezenfelül és anélkül, hogy ellenőrizni kellene, hogy a (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e, a szerződések ezen irányelvvel összhangban akkor is módosíthatók új közbeszerzési eljárás nélkül, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

i. a (4) cikkben foglalt küszöbértékek és

ii. a szolgáltatási és árubeszerzési szerződések eredeti szerződések értékének 10 %-a és az építési beruházási szerződések eredeti szerződéses értékének 15 %-a.

Mindazonáltal a módosítás nem változtathatja meg a szerződés vagy keretmegállapodás általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások összesített nettó értéke alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben és az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett ár kiszámításának céljára az aktualizált ár a referenciaértéknek felel meg, amennyiben a szerződés tartalmaz indexálási záradékot.

(4) Egy szerződés vagy keretmegállapodás módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a szerződés vagy keretmegállapodás jellege érdemben megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez vagy keretmegállapodáshoz képest. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás minden esetben lényegesnek tekintendő akkor, ha az alábbi feltételek közül valamelyik vagy több teljesül:

a) a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján - ha azok az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a közbeszerzési eljárásban való részvételre;

b) a módosítás a szerződő fél javára megváltoztatja a szerződés vagy keretmegállapodás gazdasági egyensúlyát, olyan módon, amelyről az eredeti szerződés vagy keretmegállapodás nem rendelkezett;

c) a módosítás jelentősen kibővíti a szerződés vagy keretmegállapodás hatályát;

d) amennyiben új szerződő fél lép annak a félnek a helyébe, akinek az ajánlatkérő szerv eredetileg odaítélte a szerződést az (1) bekezdés d) pontjában szereplő esetektől eltérő esetekben.

(5) Ezen irányelv értelmében új közbeszerzési eljárásra van szükség a közbeszerzési szerződés vagy keretmegállapodás rendelkezéseinek - a szerződés vagy keretmegállapodás időtartama alatt történő - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő módosításai esetében.

73. cikk

A szerződés felmondása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szervnek – legalább az alábbi körülmények fennállása esetén és az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – lehetősége legyen a közbeszerzési szerződés felmondására annak időtartama alatt, amennyiben:

a) a szerződés olyan lényeges módosítására került sor, amely esetében a 72. cikk alapján új közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatni;

b) a szerződés odaítélésekor a szerződő fél tekintetében fennállt az 57. cikk (1) bekezdésében említett esetek valamelyike, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból;

c) a szerződő félnek nem lehetett volna odaítélni a szerződést, mivel az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy a Szerződésekből és ebből az irányelvből eredő valamely kötelezettség tekintetében súlyos kötelezettségszegés történt.

III. CÍM

KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

74. cikk

Szerződések odaítélése szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

A szociális és a XIV. mellékletben felsorolt egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződéseket e fejezetnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződések értéke megegyezik a 4. cikk d) pontjában szereplő értékhatárral, illetve azt meghaladja.

75. cikk

Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

(1) Ha az ajánlatkérő szerv közbeszerzési szerződést kíván odaítélni a 74. cikkben említett szolgáltatásokra vonatkozóan, ezt a szándékát a következő módszerek valamelyikével kell közzétennie:

a) eljárást megindító hirdetmény révén, amelynek tartalmaznia kell az V. melléklet H. részében említett információkat az 51. cikkben említett egységes formanyomtatványoknak megfelelően; vagy

b) előzetes tájékoztató révén, amelyet folyamatosan közzé kell tenni, és amelynek az V. melléklet I. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia. Az előzetes tájékoztatónak konkrétan meg kell jelölnie az odaítélendő szerződések tárgyát képező szolgáltatások típusait. Tartalmaznia kell továbbá azt, hogy a nyertes ajánlatot további hirdetmény közzététele nélkül választják ki, és fel kell kérnie az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék.

Az első albekezdést azonban nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélése során hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehetett volna alkalmazni a 32. cikkel összhangban.

(2) Ha az ajánlatkérő szerv közbeszerzési szerződést ítélt oda a 74. cikkben említett szolgáltatásokra vonatkozóan, tájékoztatót kell közzétennie a szerződés odaítéléséről, amelynek tartalmaznia kell az V. melléklet J. részében említett információkat az 51. cikkben említett egységes formanyomtatványoknak megfelelően. E tájékoztatók azonban negyedévenként össze is vonhatók. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerveknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett egységes formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Az ebben a cikkben említett tájékoztatókat és hirdetményeket az 51. cikknek megfelelően kell közzétenni.

76. cikk

A szerződések odaítélésének elvei

(1) A tagállamok nemzeti szabályokat vezetnek be az e fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek megfeleljenek az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének. A tagállamok szabadon állapíthatják meg az alkalmazandó eljárási szabályokat, amennyiben e szabályok lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások egyedi sajátosságait.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek figyelembe vehessék a szolgáltatások magas minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, megfizethetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriái - köztük a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok - sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és szerephez juttatását, valamint az innovációt. A tagállamok azt is előírhatják, hogy a szolgáltatót a legjobb ár-minőség arányú pályázat szempontja alapján kell kiválasztani, figyelembe véve a szociális szolgáltatásoknál a minőségi és fenntarthatósági szempontokat.

77. cikk

Fenntartott szerződések bizonyos szolgáltatások esetében

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az ajánlatkérő szervek kizárólag a 74. cikkben említett - a 75121000-0, 75122000-7, 75123000-4" 79622000-0, 79624000-4, 79625000-1, 80110000-8, 80300000-7, 80420000-4, 80430000-7, 80511000-9, 80520000-5, 80590000-6, a 85000000-9-től a 85323000-9-ig, 92500000-6, 92600000-7, 98133000-4, 98133110-8 CPV-kód alá tartozó - egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások esetében fenntarthatják bizonyos szervezetek számára a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel jogát.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezetnek az alábbi kritériumok mindegyikét teljesítenie kell:

a) célja az (1) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó közfeladat ellátása;

b) a nyereséget újrabefektetik a szervezet céljának elérése érdekében. Ha a nyereséget felosztják vagy újrafelosztják, akkor ennek a munkavállalóknak az irányításban való aktív részvételével kapcsolatos megfontolásokon kell alapulnia;

c) a szerződést teljesítő szervezet irányítási vagy tulajdonosi struktúrájának munkavállalói részesedésen vagy a munkavállalóknak az irányításban való aktív részvételén alapul, vagy a munkavállalók, felhasználók és érdekeltek aktív részvételét szükségessé teszi; és

d) a szervezetnek az adott ajánlatkérő szerv a megelőző három évben nem ítélt oda e cikk alapján a szóban forgó szolgáltatásokra vonatkozó szerződést.

(3) A szerződés maximális időtartama nem haladhatja meg a három évet.

(4) Az eljárást megindító felhívásban hivatkozni kell erre a cikkre.

(5) A 92. cikktől eltérve, a Bizottság megvizsgálja e cikk hatásait, és arról 2019. április 18-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

II. FEJEZET

A tervpályázatokra vonatkozó szabályok

78. cikk

Hatály

Ezt a fejezetet a következőkre kell alkalmazni:

a) a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárás részeként rendezett tervpályázatok;

b) olyan tervpályázatok, amelyekben a pályázókat pénzdíj vagy kifizetés illeti meg.

Az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett esetekben a 4. cikkben említett értékhatárt a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés héa nélküli becsült értéke alapján kell kiszámítani, beleértve a résztvevőknek esetlegesen kifizetett pénzdíjakat vagy részükre teljesített kifizetéseket.

Az e cikk első bekezdésének b) pontjában említett esetekben az értékhatár a pénzdíjak vagy kifizetések teljes összege, beleértve annak a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésnek a héa nélküli becsült értékét, amely a későbbiekben a 32. cikk (4) bekezdése szerint megköthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv a tervpályázati hirdetményben kinyilvánította az ilyen szerződés odaítélésére irányuló szándékát.

79. cikk

Hirdetmények

(1) Ha az ajánlatkérő szerv tervpályázatot kíván kiírni, ezt a szándékát tervpályázati hirdetményben kell közzétennie.

Ha az ajánlatkérő szerv a 32. cikk (4) bekezdése szerint további szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést kíván odaítélni, ezt jeleznie kell a tervpályázati hirdetményben.

(2) Ha az ajánlatkérő szerv tervpályázatot bonyolított le, az 51. cikkel összhangban értesítést kell küldenie a tervpályázat eredményéről, és igazolni kell tudnia az értesítés feladásának időpontját.

Ha a tervpályázat eredményére vonatkozó információk közlése akadályozná a jogérvényesítést, ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené a – magán vagy állami tulajdonú – társaságok jogos üzleti érdekeit vagy a szolgáltatók közötti tisztességes versenyt, ezen információk közzététele mellőzhető.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett hirdetményeket, illetve értesítéseket az 51. cikk (2)-(6) bekezdésének és az 52. cikknek megfelelően kell közzétenni. A hirdetményeknek és értesítéseknek egységes formanyomtatványok formájában tartalmazniuk kell az V. melléklet E. és F. részében meghatározott információkat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg az említett egységes formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 89. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

80. cikk

A tervpályázatok megszervezésének és a résztvevők kiválasztásának szabályai

(1) Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő szervnek az I. cím és e fejezet rendelkezéseihez hozzáigazított eljárásokat kell alkalmaznia.

(2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

a) valamely tagállam területére vagy területének egy részére való utalással;

b) azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a tervpályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

(3) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási kritériumokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

81. cikk

A bírálóbizottság összetétele

A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

82. cikk

A bírálóbizottság döntései

(1) A bírálóbizottságnak önállóan kell meghoznia a döntéseit és kialakítania a véleményét.

(2) A részvételre jelentkezők által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottságnak névtelenül és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok alapján kell megvizsgálnia.

(3) A bírálóbizottságnak a tagjai által aláírt jelentésben kell megállapítania a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján kell meghatároznia, és a jelentésben fel kell tüntetnie a megjegyzéseit, valamint az esetleges tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig tiszteletben kell tartani.

(5) A részvételre jelentkezőket szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a részvételre jelentkezők közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

IV. CÍM

IRÁNYÍTÁS

83. cikk

Végrehajtás

(1) A helyes és hatékony végrehajtás tényleges biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy legalább az ebben a cikkben meghatározott feladatokat egy vagy több hatóság, szerv vagy szervezet lássa el. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról, szervről és szervezetről.

(2) A tagállamok gondoskodnak a közbeszerzési szabályok alkalmazásának monitoringjáról.

A monitoringhatóságokat és szervezeteket fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben saját kezdeményezésükre vagy információk kézhezvételét követően konkrét jogsértéseket vagy rendszerszintű problémákat tárnak fel, azokat jelezzék a nemzeti audithatóságoknak, bíróságoknak, törvényszékeknek vagy más megfelelő hatóságoknak vagy szervezeteknek, mint például az ombudsmannak, a nemzeti parlamenteknek vagy parlamenti bizottságoknak.

(3) A (2) bekezdés szerinti monitoring eredményeit megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével nyilvánosságra kell hozni. Ezeket az eredményeket a Bizottság részére is rendelkezésre kell bocsátaniuk. Az eredményeket be lehet építeni például az e bekezdés második albekezdésében említett monitoringjelentésekbe.

A tagállamok 2017. április 18-ig, majd azt követően háromévente monitoringjelentést küldenek a Bizottságnak, amelyben tájékoztatják adott esetben a helytelen alkalmazás vagy a jogbizonytalanság leggyakoribb okairól – ideértve a szabályok alkalmazásában tapasztalható esetleges strukturális vagy visszatérő problémákat is –, csakúgy mint a kkv-k közbeszerzésben való részvételének mértékéről, valamint a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzéséről, felderítéséről és megfelelő jelentéséről.

A Bizottság legfeljebb háromévente felkérheti a tagállamokat arra, hogy nyújtsanak tájékoztatást a nemzeti stratégiai közbeszerzési politikáik gyakorlati végrehajtásáról.

E bekezdés és az e cikk (4) bekezdésének alkalmazásában a kkv fogalmát a 2003/361/EK bizottsági ajánlás [39] fogalommeghatározása szerint kell értelmezni.[40]

A Bizottság az e bekezdés értelmében kapott információk alapján rendszeres jelentést tesz közzé a nemzeti közbeszerzési politikáknak az egységes piacon történő végrehajtásáról és bevált gyakorlatairól.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) az uniós közbeszerzési jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos információk és iránymutatások térítésmentesen rendelkezésre álljanak az ajánlatkérő szerveknek és a gazdasági szereplőknek - különösen a kkv-knak - a közbeszerzési szabályok helyes alkalmazása terén való támogatása érdekében; és

b) az ajánlatkérő szervek segítséget kapjanak a közbeszerzési eljárások megtervezéséhez és lebonyolításához.

(5) A tagállamok - a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük való kapcsolattartásra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül - kapcsolattartót jelölnek ki, amelynek feladata a Bizottsággal való együttműködés a közbeszerzési jogszabályok alkalmazása tekintetében.

(6) Az ajánlatkérő szerveknek - legalább a szerződés időtartama alatt - meg kell őrizniük minden olyan megkötött szerződés példányait, amelynek értéke eléri vagy meghaladja az alábbi összegeket:

a) 1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b) 10 000 000 EUR az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések esetében.

Az ajánlatkérő szerveknek betekintést kell biztosítaniuk ezekbe a szerződésekbe; az egyes meghatározott dokumentumokhoz vagy információkhoz való hozzáférés azonban – a dokumentumokhoz való hozzáférésre és az adatvédelemre vonatkozó, alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályokban előírt mértékben és feltételekkel – megtagadható.

84. cikk

A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

(1) Az ajánlatkérő szervnek az ezen irányelv hatálya alá tartozó minden szerződésre és keretmegállapodásra vonatkozóan, valamint minden olyan esetben, amikor dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, írásbeli jelentést kell készítenie, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az ajánlatkérő szerv neve és címe, a szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;

b) adott esetben a minőségi kiválasztásnak és/vagy a jelentkezők vagy ajánlattevők száma csökkentésének az eredményei 65. és 66. cikk alapján, azaz:

i. a kiválasztott jelentkezők vagy ajánlattevők neve és kiválasztásuk indokai;

ii. az elutasított jelentkezők vagy ajánlattevők neve és elutasításuk indokai;

c) a kirívóan alacsony összegűnek talált ajánlatok elutasításának indokai;

d) a sikeres ajánlattevő neve, ajánlata kiválasztásának indokai, és - ha ismeretes - a szerződésnek vagy a keretmegállapodásnak az a része, amelyre nézve a sikeres ajánlattevő harmadik féllel szerződést kíván kötni; és - amennyiben ekkor már ismeretes - a fővállalkozó esetleges alvállalkozóinak neve;

e) tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén az ezen eljárások alkalmazását indokoló, a 26. cikkben megállapított körülmények;

f) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ezen eljárás alkalmazását indokoló, a 32. cikkben említett körülmények;

g) adott esetben annak indokolása, hogy az ajánlatkérő szerv miért döntött úgy, hogy nem ítéli oda a szerződést vagy keretmegállapodást, illetve nem hoz létre dinamikus beszerzési rendszert;

h) adott esetben annak indokolása, hogy a pályázat benyújtására miért elektronikustól eltérő kommunikációs eszközök alkalmazásával került sor;

i) adott esetben az észlelt összeférhetetlenségi esetek és az ezeket követően hozott intézkedések.

Ezt a jelentést nem kell elkészíteni olyan keretmegállapodásokon alapuló szerződések tekintetében, amelyeket a 33. cikk (3) bekezdésének vagy a 33. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően kötöttek meg.

Amennyiben az 50. cikk vagy a 75. cikk (2) bekezdése szerint készített, a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató tartalmazza az ebben a bekezdésben előírt információkat, az ajánlatkérő szerv hivatkozhat az említett tájékoztatóra.

(2) Az ajánlatkérő szervnek minden közbeszerzési eljárás menetét dokumentálnia kell, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő szervnek meg kell őriznie a szükséges dokumentumokat, amelyek a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszában meghozott döntéseket indokolják, így például a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációval és a belső tanácskozásokkal, a közbeszerzési dokumentumok elkészítésével, az esetleges párbeszéddel vagy tárgyalással, a kiválasztással, valamint a szerződés odaítélésével kapcsolatos dokumentumokat. A dokumentációt a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább három évig kell megőrizni.

(3) A jelentésről vagy annak főbb elemeiről tájékoztatni kell a Bizottságot vagy a 83. cikkben említett illetékes hatóságokat, szerveket vagy szervezeteket, amennyiben ezt kérik.

85. cikk

Nemzeti jelentéstétel és statisztikai adatok

(1) A Bizottság felülvizsgálja a 48., a 49., az 50., a 75. és a 79. cikkben említett, a VIII. melléklettel összhangban közzétett tájékoztatókból és hirdetményekből nyerhető adatok minőségét és teljességét.

Ha az e bekezdés első albekezdésében említett adatok minősége és teljessége nem felel meg a 48. cikk (1) bekezdésében, a 49. cikkben, az 50. cikk (1) bekezdésében, a 75. cikk (2) bekezdésében és a 79. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek, a Bizottság kiegészítő adatokat kér az érintett tagállamtól. Az érintett tagállam ésszerű határidőn belül megadja a Bizottság által kért, hiányzó statisztikai adatokat.

(2) A tagállamok 2017. április 18-ig, majd azt követően háromévente statisztikai jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az olyan közbeszerzésekről, amelyek ezen irányelv hatálya alá tartoztak volna, ha az értékük meghaladta volna a 4. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárokat, amelyben feltüntetik, hogy az érintett időszakban mennyi volt az ilyen közbeszerzések becsült, összesített teljes értéke. E becslés alapjául elsősorban a nemzeti közzétételi követelményekből adódóan rendelkezésre álló adatok vagy mintavételen alapuló becslések szolgálhatnak.

Ezt a jelentést bele lehet foglalni a 83. cikk (3) bekezdésében említett jelentésbe.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot intézményi szervezetüknek a jelen irányelv végrehajtása, monitoringja és betartatása szempontjából releváns vonásairól, valamint az uniós közbeszerzési szabályok végrehajtásával kapcsolatos iránymutatás, illetve segítségnyújtás vagy a szabályok végrehajtásának kihívásaira való reagálás érdekében tett nemzeti kezdeményezésekről.

Ezeket az információkat bele lehet foglalni a 83. cikk (3) bekezdésében említett jelentésbe.

86. cikk

Közigazgatási együttműködés

(1) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, és az egymással való hatékony együttműködés érdekében intézkedéseket hoznak a 42., a 43., a 44., az 57., az 59., az60., a 62., a 64. és a 69. cikkben említett kérdésekben történő információcsere biztosítására. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Minden érintett tagállam illetékes hatóságának a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [40] és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben [41] előírt, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályoknak megfelelően kell folytatnia az információcserét.[41]

(3) Az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszernek (IMI) az ezen irányelv által szabályozott információcsere céljára történő használatra való alkalmassága teszteléséhez 2015. április 18-ig kísérleti projektet kell indítani.

V. CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottság 2014. április 17-től kezdődően határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 6., a 22., a 23., az 56. és a 68. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 6., 22., 23., 56. és 68. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 6., 22., 23., 56. és 68. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

88. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 87. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

89. cikk

Bizottsági eljárásrend

(1) A Bizottságot a 71/306/EGK tanácsi határozattal [42] létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.[42]

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

90. cikk

Átültetés és átmeneti rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. április 18-ig megfeleljenek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2) Az e cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok 2018. október 18-ig elhalaszthatják a 22. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását, kivéve, ha a 34. cikk, a 35. cikk vagy a 36. cikk, a 37. cikk (3) bekezdése, az 51. cikk (2) bekezdése vagy az 53. cikk alapján az elektronikus eszközök használata kötelező.

E cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok központi beszerző szervek esetében 2017. április 18-ig elhalaszthatják a 22. cikk (1a) bekezdésének az alkalmazását.

Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy elhalasztja a 22. cikk (1) bekezdésének az alkalmazását, akkor úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő szervek minden kommunikáció és információcsere elvégzéséhez a következő kommunikációs eszközök közül választhatnak:

a) a 22. cikknek megfelelő elektronikus eszközök;

b) posta vagy más megfelelő mód;

c) fax;

d) az említett eszközök kombinációja.

(3) E cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok 2018. április 18-ig elhalaszthatják az 59. cikk (2) bekezdése második albekezdésének az alkalmazását.

(4) E cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok 2018. október 18-ig elhalaszthatják az 59. cikk (5) bekezdése második albekezdésének az alkalmazását.

(5) Az e cikk (1) bekezdése ellenére a tagállamok 2018. október 18-ig elhalaszthatják a 61. cikk (2) bekezdésének az alkalmazását.

(6) Amikor a tagállamok elfogadják az (1)-(5) bekezdésben említett intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(7) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

91. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/18/EK irányelv 2016. áprlis 18-tól hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat az erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a XV. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

92. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2019. április 18-ig áttekinti, hogy a 4. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a szerződések határokon átnyúló odaítélése és a tranzakciós költségek, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság, amennyiben lehetséges és helyénvaló, fontolóra veszi, hogy a tárgyalások következő fordulójában javasolja a közbeszerzésről szóló megállapodás értelmében alkalmazandó küszöbértékek megnövelését. A közbeszerzésről szóló megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására vonatkozó, jogi aktusra irányuló javaslatnak kell követnie.

93. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

94. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS

I. MELLÉKLET

KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK

BELGIUM

BULGÁRIA

Администрация на Народното събрание

Aдминистрация на Президента

Администрация на Министерския съвет

Конституционен съд

Българска народна банка

Министерство на външните работи

Министерство на вътрешните работи

Министерство на държавната администрация и административната реформа

Министерство на извънредните ситуации

Министерство на земеделието и храните

Министерство на здравеопазването

Министерство на икономиката и енергетиката

Министерство на културата

Министерство на образованието и науката

Министерство на околната среда и водите

Министерство на отбраната

Министерство на правосъдието

Министерство на регионалното развитие и благоустройството

Министерство на транспорта

Министерство на труда и социалната политика

Министерство на финансите

Törvény vagy minisztertanácsi rendelet útján létrehozott állami hivatalok, állami testületek, végrehajtó hivatalok és egyéb állami szervek, amelyek a végrehajtó hatalom gyakorlásával összefüggésben látnak el feladatot.

Агенция за ядрено регулиране

Висшата атестационна комисия

Държавна комисия за енергийно и водно регулиране

Държавна комисия по сигурността на информацията

Комисия за защита на конкуренцията

Комисия за защита на личните данни

Комисия за защита от дискриминация

Комисия за регулиране на съобщенията

Комисия за финансов надзор

Патентно ведомство на Република България

Сметна палата на Република България

Агенция за приватизация

Агенция за следприватизационен контрол

Български институт по метрология

Държавна агенция "Архиви"

Държавна агенция "Държавен резерв и военновременни запаси"

Държавна агенция "Национална сигурност"

Държавна агенция за бежанците

Държавна агенция за българите в чужбина

Държавна агенция за закрила на детето

Държавна агенция за информационни технологии и съобщения

Държавна агенция за метрологичен и технически надзор

Държавна агенция за младежта и спорта

Държавна агенция по горите

Държавна агенция по туризма

Държавна комисия по стоковите борси и тържища

Институт по публична администрация и европейска интеграция

Национален статистически институт

Национална агенция за оценяване и акредитация

Националната агенция за професионално образование и обучение

Национална комисия за борба с трафика на хора

Агенция "Митници"

Агенция за държавна и финансова инспекция

Агенция за държавни вземания

Агенция за социално подпомагане

Агенция за хората с увреждания

Агенция по вписванията

Агенция по геодезия, картография и кадастър

Агенция по енергийна ефективност

Агенция по заетостта

Агенция по обществени поръчки

Българска агенция за инвестиции

Главна дирекция "Гражданска въздухоплавателна администрация"

Дирекция "Материално-техническо осигуряване и социално обслужване" на Министерство на вътрешните работи

Дирекция "Оперативно издирване" на Министерство на вътрешните работи

Дирекция "Финансово-ресурсно осигуряване" на Министерство на вътрешните работи

Дирекция за национален строителен контрол

Държавна комисия по хазарта

Изпълнителна агенция "Автомобилна администрация"

Изпълнителна агенция "Борба с градушките"

Изпълнителна агенция "Българска служба за акредитация"

Изпълнителна агенция "Военни клубове и информация"

Изпълнителна агенция "Главна инспекция по труда"

Изпълнителна агенция "Държавна собственост на Министерството на отбраната"

Изпълнителна агенция "Железопътна администрация"

Изпълнителна агенция "Изпитвания и контролни измервания на въоръжение, техника и имущества"

Изпълнителна агенция "Морска администрация"

Изпълнителна агенция "Национален филмов център"

Изпълнителна агенция "Пристанищна администрация"

Изпълнителна агенция "Проучване и поддържане на река Дунав"

Изпълнителна агенция "Социални дейности на Министерството на отбраната"

Изпълнителна агенция за икономически анализи и прогнози

Изпълнителна агенция за насърчаване на малките и средни предприятия

Изпълнителна агенция по лекарствата

Изпълнителна агенция по лозата и виното

Изпълнителна агенция по околна среда

Изпълнителна агенция по почвените ресурси

Изпълнителна агенция по рибарство и аквакултури

Изпълнителна агенция по селекция и репродукция в животновъдството

Изпълнителна агенция по сортоизпитване, апробация и семеконтрол

Изпълнителна агенция по трансплантация

Изпълнителна агенция по хидромелиорации

Комисията за защита на потребителите

Контролно-техническата инспекция

Национален център за информация и документация

Национален център по радиобиология и радиационна защита

Национална агенция за приходите

Национална ветеринарномедицинска служба

Национална служба "Полиция"

Национална служба "Пожарна безопасност и защита на населението"

Национална служба за растителна защита

Национална служба за съвети в земеделието

Национална служба по зърното и фуражите

Служба "Военна информация"

Служба "Военна полиция"

Фонд "Републиканска пътна инфраструктура"

Авиоотряд 28

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Ministerstvo dopravy

Ministerstvo financí

Ministerstvo kultury

Ministerstvo obrany

Ministerstvo pro místní rozvoj

Ministerstvo práce a sociálních věcí

Ministerstvo průmyslu a obchodu

Ministerstvo spravedlnosti

Ministerstvo školství, mládeže a tělovýchovy

Ministerstvo vnitra

Ministerstvo zahraničních věcí

Ministerstvo zdravotnictví

Ministerstvo zemědělství

Ministerstvo životního prostředí

Poslanecká sněmovna PČR

Senát PČR

Kancelář prezidenta

Český statistický úřad

Český úřad zeměměřičský a katastrální

Úřad průmyslového vlastnictví

Úřad pro ochranu osobních údajů

Bezpečnostní informační služba

Národní bezpečnostní úřad

Česká akademie věd

Vězeňská služba

Český báňský úřad

Úřad pro ochranu hospodářské soutěže

Správa státních hmotných rezerv

Státní úřad pro jadernou bezpečnost

Česká národní banka

Energetický regulační úřad

Úřad vlády České republiky

Ústavní soud

Nejvyšší soud

Nejvyšší správní soud

Nejvyšší státní zastupitelství

Nejvyšší kontrolní úřad

Kancelář Veřejného ochránce práv

Grantová agentura České republiky

Státní úřad inspekce práce

Český telekomunikační úřad

DÁNIA

Folketinget

Rigsrevisionen

Statsministeriet

Udenrigsministeriet

Beskæftigelsesministeriet

5 styrelser og institutioner (öt hivatal, illetve intézmény)

Domstolsstyrelsen

Finansministeriet

5 styrelser og institutioner (öt hivatal, illetve intézmény)

Forsvarsministeriet

5 styrelser og institutioner (öt hivatal, illetve intézmény)

Ministeriet for Sundhed og Forebyggelse

Adskillige styrelser og institutioner, herunder Statens Serum Institut (különböző ügynökségek és intézmények, beleértve az Állami Oltóanyag Intézetet)

Justitsministeriet

Rigspolitichefen, anklagemyndigheden samt 1 direktorat og et antal styrelser (az országos rendőrparancsnok, a legfőbb ügyész, egy igazgatóság és több hivatal)

Kirkeministeriet

10 stiftsøvrigheder (tíz egyházmegyei szerv)

Kulturministeriet – Ministry of Kultúra

4 styrelser samt et antal statsinstitutioner (négy osztály és több intézmény)

Miljøministeriet

5 styrelser (öt hivatal)

Ministeriet for Flygtninge, Invandrere og Integration

1 styrelse (egy hivatal)

Ministeriet for Fødevarer, Landbrug og Fiskeri

4 direktoraterog institutioner (4 igazgatóság és intézmény)

Ministeriet for Videnskab, Teknologi og Udvikling

Adskillige styrelser og institutioner, Forskningscenter Risø og Statens uddannelsesbygninger (több hivatal és intézmény, köztük a Risoe Országos Laboratórium és a dán országos kutatási és oktatási intézmények)

Skatteministeriet

1 styrelse og institutioner (egy hivatal és több intézmény)

Velfærdsministeriet

3 styrelser og institutioner (három hivatal és több intézmény)

Transportministeriet

7 styrelser og institutioner, herunder Øresundsbrokonsortiet (hét ügynökség és intézmény, köztük a Øresundsbrokonsortiet)

Undervisningsministeriet

3 styrelser, 4 undervisningsinstitutioner og 5 andre institutioner (három hivatal, négy oktatási intézmény, öt egyéb intézmény)

Økonomi- og Erhvervsministeriet

Adskilligestyrelser og institutioner (több hivatal és intézmény)

Klima- og Energiministeriet

3 styrelse og institutioner (három hivatal, illetve intézmény)

NÉMETORSZÁG

Auswärtiges Amt

Bundeskanzleramt

Bundesministerium für Arbeit und Soziales

Bundesministerium für Bildung und Forschung

Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz

Bundesministerium der Finanzen

Bundesministerium des Innern (csak a polgári célú áruk tekintetében)

Bundesministerium für Gesundheit

Bundesministerium für Familie, Senioren, Frauen und Jugend

Bundesministerium der Justiz

Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung

Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie

Bundesministerium für wirtschaftliche Zusammenarbeit und Entwicklung

Bundesministerium der Verteidigung (kivéve a katonai célú árukat)

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit

ÉSZTORSZÁG

Vabariigi Presidendi Kantselei;

Eesti Vabariigi Riigikogu;

Eesti Vabariigi Riigikohus;

Riigikontroll;

Õiguskantsler;

Riigikantselei;

Rahvusarhiiv;

Haridus- ja Teadusministeerium;

Justiitsministeerium;

Kaitseministeerium;

Keskkonnaministeerium;

Kultuuriministeerium;

Majandus- ja Kommunikatsiooniministeerium;

Põllumajandusministeerium;

Rahandusministeerium;

Siseministeerium;

Sotsiaalministeerium;

Välisministeerium;

Keeleinspektsioon;

Riigiprokuratuur;

Teabeamet;

Maa-amet;

Keskkonnainspektsioon;

Metsakaitse- ja Metsauuenduskeskus;

Muinsuskaitseamet;

Patendiamet;

Tarbijakaitseamet;

Riigihangete Amet;

Taimetoodangu Inspektsioon;

Põllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet;

Veterinaar- ja Toiduamet

Konkurentsiamet;

Maksu –ja Tolliamet;

Statistikaamet;

Kaitsepolitseiamet;

Kodakondsus- ja Migratsiooniamet;

Piirivalveamet;

Politseiamet;

Eesti Kohtuekspertiisi Instituut;

Keskkriminaalpolitsei;

Päästeamet;

Andmekaitse Inspektsioon;

Ravimiamet;

Sotsiaalkindlustusamet;

Tööturuamet;

Tervishoiuamet;

Tervisekaitseinspektsioon;

Tööinspektsioon;

Lennuamet;

Maanteeamet;

Veeteede Amet;

Julgestuspolitsei;

Kaitseressursside Amet;

Kaitseväe Logistikakeskus;

Tehnilise Järelevalve Amet.

ÍRORSZÁG

President’s Establishment

Houses of the Oireachtas – [Parlament]

Department of theTaoiseach – [Miniszterelnöki Hivatal]

Central Statistics Office

Department of Finance

Office of the Comptroller and Auditor General

Office of the Revenue Commissioners

Office of Public Works

State Laboratory

Office of the Attorney General

Office of the Director of Public Prosecutions

Valuation Office

Office of the Commission for Public Service Appointments

Public Appointments Service

Office of the Ombudsman

Chief State Solicitor’s Office

Department of Justice, Equality and Law Reform

Courts Service

Prisons Service

Office of the Commissioners of Charitable Donations and Bequests

Department of the Environment, Heritage and Local Government

Department of Education and Science

Department of Communications, Energy and Natural Resources

Department of Agriculture, Fisheries and Food

Department of Transport

Department of Health and Children

Department of Enterprise, Trade and Employment

Department of Arts, Sports and Tourism

Department of Defence

Department of Foreign Affairs

Department of Social and Family Affairs

Department of Community, Rural and Gaeltacht – [Gaelic speaking regions] Affairs

Arts Council

National Gallery.

GÖRÖGORSZÁG

Υπουργείο Εσωτερικών;

Υπουργείο Εξωτερικών;

Υπουργείο Οικονομίας και Οικονομικών;

Υπουργείο Ανάπτυξης;

Υπουργείο Δικαιοσύνης;

Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων;

Υπουργείο Πολιτισμού;

Υπουργείο Υγείας και Κοινωνικής Αλληλεγγύης;

Υπουργείο Περιβάλλοντος, Χωροταξίας και Δημοσίων Έργων;

Υπουργείο Απασχόλησης και Κοινωνικής Προστασίας;

Υπουργείο Μεταφορών και Επικοινωνιών;

Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης και Τροφίμων;

Υπουργείο Εμπορικής Ναυτιλίας, Αιγαίου και Νησιωτικής Πολιτικής;

Υπουργείο Μακεδονίας- Θράκης;

Γενική Γραμματεία Επικοινωνίας;

Γενική Γραμματεία Ενημέρωσης;

Γενική Γραμματεία Νέας Γενιάς;

Γενική Γραμματεία Ισότητας;

Γενική Γραμματεία Κοινωνικών Ασφαλίσεων;

Γενική Γραμματεία Απόδημου Ελληνισμού;

Γενική Γραμματεία Βιομηχανίας;

Γενική Γραμματεία Έρευνας και Τεχνολογίας;

Γενική Γραμματεία Αθλητισμού;

Γενική Γραμματεία Δημοσίων Έργων;

Γενική Γραμματεία Εθνικής Στατιστικής Υπηρεσίας Ελλάδος;

Εθνικό Συμβούλιο Κοινωνικής Φροντίδας;

Οργανισμός Εργατικής Κατοικίας;

Εθνικό Τυπογραφείο;

Γενικό Χημείο του Κράτους;

Ταμείο Εθνικής Οδοποιίας;

Εθνικό Καποδιστριακό Πανεπιστήμιο Αθηνών;

Αριστοτέλειο Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης;

Δημοκρίτειο Πανεπιστήμιο Θράκης;

Πανεπιστήμιο Αιγαίου;

Πανεπιστήμιο Ιωαννίνων;

Πανεπιστήμιο Πατρών;

Πανεπιστήμιο Μακεδονίας;

Πολυτεχνείο Κρήτης;

Σιβιτανίδειος Δημόσια Σχολή Τεχνών και Επαγγελμάτων;

Αιγινήτειο Νοσοκομείο;

Αρεταίειο Νοσοκομείο;

Εθνικό Κέντρο Δημόσιας Διοίκησης;

Οργανισμός Διαχείρισης Δημοσίου Υλικού;

Οργανισμός Γεωργικών Ασφαλίσεων;

Οργανισμός Σχολικών Κτιρίων;

Γενικό Επιτελείο Στρατού;

Γενικό Επιτελείο Ναυτικού;

Γενικό Επιτελείο Αεροπορίας;

Ελληνική Επιτροπή Ατομικής Ενέργειας;

Γενική Γραμματεία Εκπαίδευσης Ενηλίκων;

Υπουργείο Εθνικής Άμυνας;

Γενική Γραμματεία Εμπορίου.

SPANYOLORSZÁG

Presidencia de Gobierno

Ministerio de Asuntos Exteriores y de Cooperación

Ministerio de Justicia

Ministerio de Defensa

Ministerio de Economía y Hacienda

Ministerio del Interior

Ministerio de Fomento

Ministerio de Educación, Política Social y Deportes

Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

Ministerio de Trabajo e Inmigración

Ministerio de la Presidencia

Ministerio de Administraciones Públicas

Ministerio de Cultura

Ministerio de Sanidad y Consumo

Ministerio de Medio Ambiente y Medio Rural y Marino

Ministerio de Vivienda

Ministerio de Ciencia e Innovación

Ministerio de Igualdad

FRANCIAORSZÁG

1. Minisztériumok

Services du Premier ministre

Ministère chargé de la santé, de la jeunesse et des sports

Ministère chargé de l’intérieur, de l’outre-mer et des collectivités territoriales

Ministère chargé de la justice

Ministère chargé de la défense

Ministère chargé des affaires étrangères et européennes

Ministère chargé de l’éducation nationale

Ministère chargé de l’économie, des finances et de l’emploi

Secrétariat d’Etat aux transports

Secrétariat d’Etat aux entreprises et au commerce extérieur

Ministère chargé du travail, des relations sociales et de la solidarité

Ministère chargé de la culture et de la communication

Ministère chargé du budget, des comptes publics et de la fonction publique

Ministère chargé de l’agriculture et de la pêche

Ministère chargé de l’enseignement supérieur et de la recherche

Ministère chargé de l’écologie, du développement et de l’aménagement durables

Secrétariat d’Etat à la fonction publique

Ministère chargé du logement et de la ville

Secrétariat d’Etat à la coopération et à la francophonie

Secrétariat d’Etat à l’outre-mer

Secrétariat d’Etat à la jeunesse, des sports et de la vie associative

Secrétariat d’Etat aux anciens combattants

Ministère chargé de l’immigration, de l’intégration, de l’identité nationale et du co-développement

Secrétariat d’Etat en charge de la prospective et de l’évaluation des politiques publiques

Secrétariat d’Etat aux affaires européennes,

Secrétariat d’Etat aux affaires étrangères et aux droits de l’homme

Secrétariat d’Etat à la consommation et au tourisme

Secrétariat d’Etat à la politique de la ville

Secrétariat d’Etat à la solidarité

Secrétariat d’Etat en charge de l’industrie et de la consommation

Secrétariat d’Etat en charge de l’emploi

Secrétariat d’Etat en charge du commerce, de l’artisanat, des PME, du tourisme et des services

Secrétariat d’Etat en charge de l’écologie

Secrétariat d’Etat en charge du développement de la région-capitale

Secrétariat d’Etat en charge de l’aménagement du territoire

2. Intézmények, független szervek és bírói szervek

Présidence de la République

Assemblée Nationale

Sénat

Conseil constitutionnel

Conseil économique et social

Conseil supérieur de la magistrature

Agence française contre le dopage

Autorité de contrôle des assurances et des mutuelles

Autorité de contrôle des nuisances sonores aéroportuaires

Autorité de régulation des communications électroniques et des postes

Autorité de sûreté nucléaire

Autorité indépendante des marchés financiers

Comité national d'évaluation des établissements publics à caractère scientifique, culturel et professionnel

Commission d'accès aux documents administratifs

Commission consultative du secret de la défense nationale

Commission nationale des comptes de campagne et des financements politiques

Commission nationale de contrôle des interceptions de sécurité

Commission nationale de déontologie de la sécurité

Commission nationale du débat public

Commission nationale de l’informatique et des libertés

Commission des participations et des transferts

Commission de régulation de l’énergie

Commission de la sécurité des consommateurs

Commission des sondages

Commission de la transparence financière de la vie politique

Conseil de la concurrence

Conseil des ventes volontaires de meubles aux enchères publiques

Conseil supérieur de l’audiovisuel

Défenseur des enfants

Haute autorité de lutte contre les discriminations et pour l’égalité

Haute autorité de santé

Médiateur de la République

Cour de justice de la République

Tribunal des Conflits

Conseil d’Etat

Cours administratives d’appel

Tribunaux administratifs

Cour des Comptes

Chambres régionales des Comptes

Cours et tribunaux de l’ordre judiciaire (Cour de Cassation, Cours d’Appel, Tribunaux d’instance et Tribunaux de grande instance)

3. Országos közintézmények

Académie de France à Rome

Académie de marine

Académie des sciences d’outre-mer

Académie des technologies

Agence centrale des organismes de sécurité sociale (ACOSS)

Agence de biomédicine

Agence pour l'enseignement du français à l'étranger

Agence française de sécurité sanitaire des aliments

Agence française de sécurité sanitaire de l’environnement et du travail

Agence Nationale pour la cohésion sociale et l’égalité des chances

Agence nationale pour la garantie des droits des mineurs

Agences de l’eau

Agence Nationale de l’Accueil des Etrangers et des migrations

Agence nationale pour l’amélioration des conditions de travail (ANACT

Agence nationale pour l’amélioration de l’habitat (ANAH)

Agence Nationale pour la Cohésion Sociale et l’Egalité des Chances

Agence nationale pour l’indemnisation des français d’outre-mer (ANIFOM)

Assemblée permanente des chambres d’agriculture (APCA)

Bibliothèque publique d'information

Bibliothèque nationale de France

Bibliothèque nationale et universitaire de Strasbourg

Caisse des Dépôts et Consignations

Caisse nationale des autoroutes (CNA)

Caisse nationale militaire de sécurité sociale (CNMSS)

Caisse de garantie du logement locatif social

Casa de Velasquez

Centre d’enseignement zootechnique

Centre d’études de l’emploi

Centre d’études supérieures de la sécurité sociale

Centres de formation professionnelle et de promotion agricole

Centre hospitalier des Quinze-Vingts

Centre international d’études supérieures en sciences agronomiques (Montpellier Sup Agro)

Centre des liaisons européennes et internationales de sécurité sociale

Centre des Monuments Nationaux

Centre national d’art et de culture Georges Pompidou

Centre national des arts plastiques

Centre national de la cinématographie

Centre National d'Etudes et d'expérimentation du machinisme agricole, du génie rural, des eaux et des forêts (CEMAGREF)

Centre national du livre

Centre national de documentation pédagogique

Centre national des œuvres universitaires et scolaires (CNOUS)

Centre national professionnel de la propriété forestière

Centre National de la Recherche Scientifique (C.N.R.S)

Centres d’éducation populaire et de sport (CREPS)

Centres régionaux des œuvres universitaires (CROUS)

Collège de France

Conservatoire de l’espace littoral et des rivages lacustres

Conservatoire National des Arts et Métiers

Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Paris

Conservatoire national supérieur de musique et de danse de Lyon

Conservatoire national supérieur d’art dramatique

Ecole centrale de Lille

Ecole centrale de Lyon

École centrale des arts et manufactures

École française d'archéologie d'Athènes

École française d'Extrême-Orient

École française de Rome

École des hautes études en sciences sociales

Ecole du Louvre

École nationale d’administration

École nationale de l’aviation civile (ENAC)

École nationale des Chartes

École nationale d’équitation

Ecole Nationale du Génie de l’Eau et de l’environnement de Strasbourg

Écoles nationales d’ingénieurs

Ecole nationale d’ingénieurs des industries des techniques agricoles et alimentaires de Nantes

Écoles nationales d’ingénieurs des travaux agricoles

École nationale de la magistrature

Écoles nationales de la marine marchande

École nationale de la santé publique (ENSP)

École nationale de ski et d’alpinisme

École nationale supérieure des arts décoratifs

École nationale supérieure des arts et techniques du théâtre

École nationale supérieure des arts et industries textiles Roubaix

Écoles nationales supérieures d’arts et métiers

École nationale supérieure des beaux-arts

École nationale supérieure de céramique industrielle

École nationale supérieure de l’électronique et de ses applications (ENSEA)

Ecole nationale supérieure du paysage de Versailles

Ecole Nationale Supérieure des Sciences de l’information et des bibliothécaires

Ecole nationale supérieure de la sécurité sociale

Écoles nationales vétérinaires

École nationale de voile

Écoles normales supérieures

École polytechnique

École technique professionnelle agricole et forestière de Meymac (Corrèze)

École de sylviculture Crogny (Aube)

École de viticulture et d'œnologie de la Tour- Blanche (Gironde)

École de viticulture – Avize (Marne)

Etablissement national d’enseignement agronomique de Dijon

Établissement national des invalides de la marine (ENIM)

Établissement national de bienfaisance Koenigswarter

Établissement public du musée et du domaine national de Versailles

Fondation Carnegie

Fondation Singer-Polignac

Haras nationaux

Hôpital national de Saint-Maurice

Institut des hautes études pour la science et la technologie

Institut français d’archéologie orientale du Caire

Institut géographique national

Institut National de l’origine et de la qualité

Institut national des hautes études de sécurité

Institut de veille sanitaire

Institut National d’enseignement supérieur et de recherche agronomique et agroalimentaire de Rennes

Institut National d’Etudes Démographiques (I.N.E.D)

Institut National d’Horticulture

Institut National de la jeunesse et de l’éducation populaire

Institut national des jeunes aveugles – Paris

Institut national des jeunes sourds – Bordeaux

Institut national des jeunes sourds – Chambéry

Institut national des jeunes sourds – Metz

Institut national des jeunes sourds – Paris

Institut national de physique nucléaire et de physique des particules (I.N.P.N.P.P)

Institut national de la propriété industrielle

Institut National de la Recherche Agronomique (I.N.R.A)

Institut National de la Recherche Pédagogique (I.N.R.P)

Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale (I.N.S.E.R.M)

Institut national d’histoire de l’art (I.N.H.A.)

Institut national de recherches archéologiques préventives

Institut National des Sciences de l’Univers

Institut National des Sports et de l’Education Physique

Institut national supérieur de formation et de recherche pour l’éducation des jeunes handicapés et les enseignements inadaptés

Instituts nationaux polytechniques

Instituts nationaux des sciences appliquées

Institut national de recherche en informatique et en automatique (INRIA)

Institut national de recherche sur les transports et leur sécurité (INRETS)

Institut de Recherche pour le Développement

Instituts régionaux d’administration

Institut des Sciences et des Industries du vivant et de l’environnement (Agro Paris Tech)

Institut supérieur de mécanique de Paris

Institut Universitaires de Formation des Maîtres

Musée de l’armée

Musée Gustave-Moreau

Musée national de la marine

Musée national J.-J.-Henner

Musée du Louvre

Musée du Quai Branly

Muséum National d’Histoire Naturelle

Musée Auguste-Rodin

Observatoire de Paris

Office français de protection des réfugiés et apatrides

Office National des Anciens Combattants et des Victimes de Guerre (ONAC)

Office national de la chasse et de la faune sauvage

Office National de l’eau et des milieux aquatiques

Office national d’information sur les enseignements et les professions (ONISEP)

Office universitaire et culturel français pour l’Algérie

Ordre national de la Légion d’honneur

Palais de la découverte

Parcs nationaux

Universités

4. Egyéb országos közjogi intézmények

Union des groupements d’achats publics (UGAP)

Agence Nationale pour l’emploi (A.N.P.E)

Caisse Nationale des Allocations Familiales (CNAF)

Caisse Nationale d’Assurance Maladie des Travailleurs Salariés (CNAMS)

Caisse Nationale d’Assurance-Vieillesse des Travailleurs Salariés (CNAVTS)

HORVÁTORSZÁG

Hrvatski sabor

Predsjednik Republike Hrvatske

Ured predsjednika Republike Hrvatske

Ured predsjednika Republike Hrvatske po prestanku obnašanja dužnosti

Vlada Republike Hrvatske

uredi Vlade Republike Hrvatske

Ministarstvo gospodarstva

Ministarstvo regionalnog razvoja i fondova Europske unije

Ministarstvo financija

Ministarstvo obrane

Ministarstvo vanjskih i europskih poslova

Ministarstvo unutarnjih poslova

Ministarstvo pravosuđa

Ministarstvo uprave

Ministarstvo poduzetništva i obrta

Ministarstvo rada i mirovinskog sustava

Ministarstvo pomorstva, prometa i infrastrukture

Ministarstvo poljoprivrede

Ministarstvo turizma

Ministarstvo zaštite okoliša i prirode

Ministarstvo graditeljstva i prostornog uređenja

Ministarstvo branitelja

Ministarstvo socijalne politike i mladih

Ministarstvo zdravlja

Ministarstvo znanosti, obrazovanja i sporta

Ministarstvo kulture

državne upravne organizacije

uredi državne uprave u županijama

Ustavni sud Republike Hrvatske

Vrhovni sud Republike Hrvatske

sudovi

Državno sudbeno vijeće

državna odvjetništva

Državnoodvjetničko vijeće

pravobraniteljstva

Državna komisija za kontrolu postupaka javne nabave

Hrvatska narodna banka

državne agencije i uredi

Državni ured za reviziju

OLASZORSZÁG

Ajánlatkérő intézmények

Presidenza del Consiglio dei Ministri

Ministero degli Affari Esteri

Ministero dell’Interno

Ministero della Giustizia e Uffici giudiziari (esclusi i giudici di pace)

Ministero della Difesa

Ministero dell’Economia e delle Finanze

Ministero dello Sviluppo Economico

Ministero delle Politiche Agricole, Alimentari e Forestali

Ministero dell’Ambiente, Tutela del Territorio e del Mare

Ministero delle Infrastrutture e dei Trasporti

Ministero del Lavoro, della Salute e delle Politiche Sociali

Ministero dell'Istruzione, Università e Ricerca

Ministero per i Beni e le Attività culturali, comprensivo delle sue articolazioni periferiche

Egyéb nemzeti közintézmények:

CONSIP (Concessionaria Servizi Informatici Pubblici)

CIPRUS

Προεδρία και Προεδρικό Μέγαρο

Γραφείο Συντονιστή Εναρμόνισης

Υπουργικό Συμβούλιο

Βουλή των Αντιπροσώπων

Δικαστική Υπηρεσία

Νομική Υπηρεσία της Δημοκρατίας

Ελεγκτική Υπηρεσία της Δημοκρατίας

Επιτροπή Δημόσιας Υπηρεσίας

Επιτροπή Εκπαιδευτικής Υπηρεσίας

Γραφείο Επιτρόπου Διοικήσεως

Επιτροπή Προστασίας Ανταγωνισμού

Υπηρεσία Εσωτερικού Ελέγχου

Γραφείο Προγραμματισμού

Γενικό Λογιστήριο της Δημοκρατίας

Γραφείο Επιτρόπου Προστασίας Δεδομένων Προσωπικού Χαρακτήρα

Γραφείο Εφόρου Δημοσίων Ενισχύσεων

Αναθεωρητική Αρχή Προσφορών

Υπηρεσία Εποπτείας και Ανάπτυξης Συνεργατικών Εταιρειών

Αναθεωρητική Αρχή Προσφύγων

Υπουργείο Άμυνας

Υπουργείο Γεωργίας, Φυσικών Πόρων και Περιβάλλοντος

Τμήμα Γεωργίας

Κτηνιατρικές Υπηρεσίες

Τμήμα Δασών

Τμήμα Αναπτύξεως Υδάτων

Τμήμα Γεωλογικής Επισκόπησης

Μετεωρολογική Υπηρεσία

Τμήμα Αναδασμού

Υπηρεσία Μεταλλείων

Ινστιτούτο Γεωργικών Ερευνών

Τμήμα Αλιείας και Θαλάσσιων Ερευνών

Υπουργείο Δικαιοσύνης και Δημοσίας Τάξεως

Αστυνομία

Πυροσβεστική Υπηρεσία Κύπρου

Τμήμα Φυλακών

Υπουργείο Εμπορίου, Βιομηχανίας και Τουρισμού

Τμήμα Εφόρου Εταιρειών και Επίσημου Παραλήπτη

Υπουργείο Εργασίας και Κοινωνικών Ασφαλίσεων

Τμήμα Εργασίας

Τμήμα Κοινωνικών Ασφαλίσεων

Τμήμα Υπηρεσιών Κοινωνικής Ευημερίας

Κέντρο Παραγωγικότητας Κύπρου

Ανώτερο Ξενοδοχειακό Ινστιτούτο Κύπρου

Ανώτερο Τεχνολογικό Ινστιτούτο

Τμήμα Επιθεώρησης Εργασίας

Τμήμα Εργασιακών Σχέσεων

Υπουργείο Εσωτερικών

Επαρχιακές Διοικήσεις

Τμήμα Πολεοδομίας και Οικήσεως

Τμήμα Αρχείου Πληθυσμού και Μεταναστεύσεως

Τμήμα Κτηματολογίου και Χωρομετρίας

Γραφείο Τύπου και Πληροφοριών

Πολιτική Άμυνα

Υπηρεσία Μέριμνας και Αποκαταστάσεων Εκτοπισθέντων

Υπηρεσία Ασύλου

Υπουργείο Εξωτερικών

Υπουργείο Οικονομικών

Τελωνεία

Τμήμα Εσωτερικών Προσόδων

Στατιστική Υπηρεσία

Τμήμα Κρατικών Αγορών και Προμηθειών

Τμήμα Δημόσιας Διοίκησης και Προσωπικού

Κυβερνητικό Τυπογραφείο

Τμήμα Υπηρεσιών Πληροφορικής

Υπουργείο Παιδείας και Πολιτισμού

Υπουργείο Συγκοινωνιών και Έργων

Τμήμα Δημοσίων Έργων

Τμήμα Αρχαιοτήτων

Τμήμα Πολιτικής Αεροπορίας

Τμήμα Εμπορικής Ναυτιλίας

Τμήμα Οδικών Μεταφορών

Τμήμα Ηλεκτρομηχανολογικών Υπηρεσιών

Τμήμα Ηλεκτρονικών Επικοινωνιών

Υπουργείο Υγείας

Φαρμακευτικές Υπηρεσίες

Γενικό Χημείο

Ιατρικές Υπηρεσίες και Υπηρεσίες Δημόσιας Υγείας

Οδοντιατρικές Υπηρεσίες

Υπηρεσίες Ψυχικής Υγείας

LETTORSZAG

Minisztériumok, tárca nélküli miniszterek titkárságai és alárendelt szerveik

Aizsardzības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Ārlietu ministrija un tas padotībā esošās iestādes

Bērnu un ģimenes lietu ministrija un tās padotībā esošas iestādes

Ekonomikas ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Finanšu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Iekšlietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Izglītības un zinātnes ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Kultūras ministrija un tas padotībā esošās iestādes

Labklājības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Reģionālās attīstības un pašvaldības lietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Satiksmes ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Tieslietu ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Veselības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Vides ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Zemkopības ministrija un tās padotībā esošās iestādes

Īpašu uzdevumu ministra sekretariāti un to padotībā esošās iestādes

Satversmes aizsardzības birojs

Egyéb állami intézmények

Augstākā tiesa

Centrālā vēlēšanu komisija

Finanšu un kapitāla tirgus komisija

Latvijas Banka

Prokuratūra un tās pārraudzībā esošās iestādes

Saeimas kanceleja un tās padotībā esošās iestādes

Satversmes tiesa

Valsts kanceleja un tās padotībā esošās iestādes

Valsts kontrole

Valsts prezidenta kanceleja

Tiesībsarga birojs

Nacionālā radio un televīzijas padome

Citas valsts iestādes, kuras nav ministriju padotībā (Minisztériumnak nem alárendelt egyéb állami intézmények)

LITVÁNIA

Prezidentūros kanceliarija

Seimo kanceliarija

A Seimasnak [Parlament] beszámoló intézmények: Lietuvos mokslo taryba;

Seimo kontrolierių įstaiga;

Valstybės kontrolė;

Specialiųjų tyrimų tarnyba;

Valstybės saugumo departamentas;

Konkurencijos taryba;

Lietuvos gyventojų genocido ir rezistencijos tyrimo centras;

Vertybinių popierių komisija;

Ryšių reguliavimo tarnyba;

Nacionalinė sveikatos taryba;

Etninės kultūros globos taryba;

Lygių galimybių kontrolieriaus tarnyba;

Valstybinė kultūros paveldo komisija;

Vaiko teisių apsaugos kontrolieriaus įstaiga;

Valstybinė kainų ir energetikos kontrolės komisija;

Valstybinė lietuvių kalbos komisija;

Vyriausioji rinkimų komisija;

Vyriausioji tarnybinės etikos komisija;

Žurnalistų etikos inspektoriaus tarnyba.

Vyriausybės kanceliarija

A Vyriausybėnek [Kormány] beszámoló intézmények:

Ginklų fondas;

Informacinės visuomenės plėtros komitetas;

Kūno kultūros ir sporto departamentas;

Lietuvos archyvų departamentas;

Mokestinių ginčų komisija;

Statistikos departamentas;

Tautinių mažumų ir išeivijos departamentas;

Valstybinė tabako ir alkoholio kontrolės tarnyba;

Viešųjų pirkimų tarnyba;

Narkotikų kontrolės departamentas;

Valstybinė atominės energetikos saugos inspekcija;

Valstybinė duomenų apsaugos inspekcija;

Valstybinė lošimų priežiūros komisija;

Valstybinė maisto ir veterinarijos tarnyba;

Vyriausioji administracinių ginčų komisija;

Draudimo priežiūros komisija;

Lietuvos valstybinis mokslo ir studijų fondas;

Lietuvių grįžimo į Tėvynę informacijos centras.

Konstitucinis Teismas

Lietuvos bankas

Aplinkos ministerija

Az Aplinkos ministerijának [Környezetvédelmi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Generalinė miškų urėdija;

Lietuvos geologijos tarnyba;

Lietuvos hidrometeorologijos tarnyba;

Lietuvos standartizacijos departamentas;

Nacionalinis akreditacijos biuras;

Valstybinė metrologijos tarnyba;

Valstybinė saugomų teritorijų tarnyba;

Valstybinė teritorijų planavimo ir statybos inspekcija.

Finansų ministerija

A Finansų ministerijának [Pénzügyminisztérium] alárendelt intézmények:

Muitinės departamentas;

Valstybės dokumentų technologinės apsaugos tarnyba;

Valstybinė mokesčių inspekcija;

Finansų ministerijos mokymo centras.

Krašto apsaugos ministerija

A Krašto apsaugos ministerijának [Nemzetvédelmi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Antrasis operatyvinių tarnybų departamentas;

Centralizuota finansų ir turto tarnyba;

Karo prievolės administravimo tarnyba;

Krašto apsaugos archyvas;

Krizių valdymo centras;

Mobilizacijos departamentas;

Ryšių ir informacinių sistemų tarnyba;

Infrastruktūros plėtros departamentas;

Valstybinis pilietinio pasipriešinimo rengimo centras.

Lietuvos kariuomenė

Krašto apsaugos sistemos kariniai vienetai ir tarnybos

Kultūros ministerija

A Kultūros ministerijának [Kulturális Minisztérium] alárendelt intézmények:

Kultūros paveldo departamentas;

Valstybinė kalbos inspekcija.

Socialinės apsaugos ir darbo ministerija

A Socialinės apsaugos ir darbo ministerijának [Társadalombiztosítási és Munkaügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Garantinio fondo administracija;

Valstybės vaiko teisių apsaugos ir įvaikinimo tarnyba;

Lietuvos darbo birža;

Lietuvos darbo rinkos mokymo tarnyba;

Trišalės tarybos sekretoriatas;

Socialinių paslaugų priežiūros departamentas;

Darbo inspekcija;

Valstybinio socialinio draudimo fondo valdyba;

Neįgalumo ir darbingumo nustatymo tarnyba;

Ginčų komisija;

Techninės pagalbos neįgaliesiems centras;

Neįgaliųjų reikalų departamentas.

Susisiekimo ministerija

A Susisiekimo ministerijának [Közlekedési és Hírközlési Minisztérium] alárendelt intézmények:

Lietuvos automobilių kelių direkcija;

Valstybinė geležinkelio inspekcija;

Valstybinė kelių transporto inspekcija;

Pasienio kontrolės punktų direkcija.

Sveikatos apsaugos ministerija

A Sveikatos apsaugos ministerijának [Egészségügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Valstybinė akreditavimo sveikatos priežiūros veiklai tarnyba;

Valstybinė ligonių kasa;

Valstybinė medicininio audito inspekcija;

Valstybinė vaistų kontrolės tarnyba;

Valstybinė teismo psichiatrijos ir narkologijos tarnyba;

Valstybinė visuomenės sveikatos priežiūros tarnyba;

Farmacijos departamentas;

Sveikatos apsaugos ministerijos Ekstremalių sveikatai situacijų centras;

Lietuvos bioetikos komitetas;

Radiacinės saugos centras.

Švietimo ir mokslo ministerija

A Švietimo ir mokslo ministerijának [Oktatási és Tudományügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Nacionalinis egzaminų centras;

Studijų kokybės vertinimo centras.

Teisingumo ministerija

A Teisingumo ministerijának [Igazságügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Kalėjimų departamentas;

Nacionalinė vartotojų teisių apsaugos taryba;

Europos teisės departamentas

Ūkio ministerija

Az Ūkio ministerijának [Gazdasági Minisztérium] alárendelt intézmények:

Įmonių bankroto valdymo departamentas;

Valstybinė energetikos inspekcija;

Valstybinė ne maisto produktų inspekcija;

Valstybinis turizmo departamentas.

Užsienio reikalų ministerija

Diplomatinės atstovybės ir konsulinės įstaigos užsienyje bei atstovybės prie tarptautinių organizacijų

Vidaus reikalų ministerija

A Vidaus reikalų ministerijának [Belügyminisztérium] alárendelt intézmények:

Asmens dokumentų išrašymo centras;

Finansinių nusikaltimų tyrimo tarnyba;

Gyventojų registro tarnyba;

Policijos departamentas;

Priešgaisrinės apsaugos ir gelbėjimo departamentas;

Turto valdymo ir ūkio departamentas;

Vadovybės apsaugos departamentas;

Valstybės sienos apsaugos tarnyba;

Valstybės tarnybos departamentas;

Informatikos ir ryšių departamentas;

Migracijos departamentas;

Sveikatos priežiūros tarnyba;

Bendrasis pagalbos centras.

Žemės ūkio ministerija

A Žemės ūkio ministerijának [Földművelésügyi Minisztérium] alárendelt intézmények:

Nacionalinė mokėjimo agentūra;

Nacionalinė žemės tarnyba;

Valstybinė augalų apsaugos tarnyba;

Valstybinė gyvulių veislininkystės priežiūros tarnyba;

Valstybinė sėklų ir grūdų tarnyba;

Žuvininkystės departamentas

Teismai [Bíróságok]:

Lietuvos Aukščiausiasis Teismas;

Lietuvos apeliacinis teismas;

Lietuvos vyriausiasis administracinis teismas;

apygardų teismai;

apygardų administraciniai teismai;

apylinkių teismai;

Nacionalinė teismų administracija

Generalinė prokuratūra

Egyéb központi közigazgatási szervek (institucijos [intézetek], įstaigos [intézmények], tarnybos [hivatalok])

Aplinkos apsaugos agentūra;

Valstybinė aplinkos apsaugos inspekcija;

Aplinkos projektų valdymo agentūra;

Miško genetinių išteklių, sėklų ir sodmenų tarnyba;

Miško sanitarinės apsaugos tarnyba;

Valstybinė miškotvarkos tarnyba;

Nacionalinis visuomenės sveikatos tyrimų centras;

Lietuvos AIDS centras;

Nacionalinis organų transplantacijos biuras;

Valstybinis patologijos centras;

Valstybinis psichikos sveikatos centras;

Lietuvos sveikatos informacijos centras;

Slaugos darbuotojų tobulinimosi ir specializacijos centras;

Valstybinis aplinkos sveikatos centras;

Respublikinis mitybos centras;

Užkrečiamųjų ligų profilaktikos ir kontrolės centras;

Trakų visuomenės sveikatos priežiūros ir specialistų tobulinimosi centras;

Visuomenės sveikatos ugdymo centras;

Muitinės kriminalinė tarnyba;

Muitinės informacinių sistemų centras;

Muitinės laboratorija;

Muitinės mokymo centras;

Valstybinis patentų biuras;

Lietuvos teismo ekspertizės centras;

Centrinė hipotekos įstaiga;

Lietuvos metrologijos inspekcija;

Civilinės aviacijos administracija;

Lietuvos saugios laivybos administracija;

Transporto investicijų direkcija;

Valstybinė vidaus vandenų laivybos inspekcija;

Pabėgėlių priėmimo centras

LUXEMBURG

Ministère d’Etat

Ministère des Affaires Etrangères et de l’Immigration

Ministère de l’Agriculture, de la Viticulture et du Développement Rural

Ministère des Classes moyennes, du Tourisme et du Logement

Ministère de la Kultúra, de l’Enseignement Supérieur et de la Recherche

Ministère de l’Economie et du Commerce extérieur

Ministère de l’Education nationale et de la Formation professionnelle

Ministère de l’Egalité des chances

Ministère de l’Environnement

Ministère de la Famille et de l’Intégration

Ministère des Finances

Ministère de la Fonction publique et de la Réforme administrative

Ministère de l’Intérieur et de l’Aménagement du territoire

Ministère de la Justice

Ministère de la Santé

Ministère de la Sécurité sociale

Ministère des Transports

Ministère du Travail et de l’Emploi

Ministère des Travaux publics

MAGYARORSZÁG

Egészségügyi Minisztérium

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Honvédelmi Minisztérium

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Külügyminisztérium

Miniszterelnöki Hivatal

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Pénzügyminisztérium

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Központi Szolgáltatási Főigazgatóság

MÁLTA

Uffiċċju tal-Prim Ministru (Miniszterelnöki Hivatal)

Ministeru għall-Familja u Solidarjeta’ Soċjali (Családügyi és Szociális Szolidaritási Minisztérium)

Ministeru ta’ l-Edukazzjoni Zghazagh u Impjieg (Oktatás-, Ifjúság- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium)

Ministeru tal-Finanzi (Pénzügyminisztérium)

Ministeru tar-Riżorsi u l-Infrastruttura (Erőforrásokért és Infrastruktúráért felelős Minisztérium)

Ministeru tat-Turiżmu u Kultura (Turisztikai és Kulturális Minisztérium)

Ministeru tal-Ġustizzja u l-Intern (Bel- és Igazságügyi Minisztérium)

Ministeru għall-Affarijiet Rurali u l-Ambjent (Vidékfejlesztési és Környezetvédelmi Minisztérium)

Ministeru għal Għawdex (Gozóért Felelős Minisztérium)

Ministeru tas-Saħħa, l-Anzjani u Kura fil-Kommunita’ (Egészség- és Idősügyi, és a Lakosságközeli Ellátásért Felelős Minisztérium)

Ministeru ta’ l-Affarijiet Barranin (Külügyminisztérium)

Ministeru għall-Investimenti, Industrija u Teknologija ta’ Informazzjoni (Beruházási, Iparügyi és Információtechnológiai Minisztérium)

Ministeru għall-Kompetittivà u Komunikazzjoni (Versenyképességi és Hírközlési Minisztérium)

Ministeru għall-Iżvilupp Urban u Toroq (Városfejlesztésért és Közutakért Felelős Minisztérium)

HOLLANDIA

Ministerie van Algemene Zaken

Bestuursdepartement

Bureau van de Wetenschappelijke Raad voor het Regeringsbeleid

Rijksvoorlichtingsdienst

Ministerie van Binnenlandse Zaken en Koninkrijksrelaties

Bestuursdepartement

Centrale Archiefselectiedienst (CAS)

Algemene Inlichtingen- en Veiligheidsdienst (AIVD)

Agentschap Basisadministratie Persoonsgegevens en Reisdocumenten (BPR)

Agentschap Korps Landelijke Politiediensten

Ministerie van Buitenlandse Zaken

Directoraat-generaal Regiobeleid en Consulaire Zaken (DGRC)

Directoraat-generaal Politieke Zaken (DGPZ)

Directoraat-generaal Internationale Samenwerking (DGIS)

Directoraat-generaal Europese Samenwerking (DGES)

Centrum tot Bevordering van de Import uit Ontwikkelingslanden (CBI)

Centrale diensten ressorterend onder S/PlvS (a főtitkár és a főtitkárhelyettes irányítása alá tartozó támogató szolgálatok)

Buitenlandse Posten (ieder afzonderlijk)

Ministerie van Defensie – (Védelmi Minisztérium)

Bestuursdepartement

Commando Diensten Centra (CDC)

Defensie Telematica Organisatie (DTO)

Centrale directie van de Defensie Vastgoed Dienst

De afzonderlijke regionale directies van de Defensie Vastgoed Dienst

Defensie Materieel Organisatie (DMO)

Landelijk Bevoorradingsbedrijf van de Defensie Materieel Organisatie

Logistiek Centrum van de Defensie Materieel Organisatie

Marinebedrijf van de Defensie Materieel Organisatie

Defensie Pijpleiding Organisatie (DPO)

Ministerie van Economische Zaken

Bestuursdepartement

Centraal Planbureau (CPB)

SenterNovem

Staatstoezicht op de Mijnen (SodM)

Nederlandse Mededingingsautoriteit (NMa)

Economische Voorlichtingsdienst (EVD)

Agentschap Telecom

Kenniscentrum Professioneel & Innovatief Aanbesteden, Netwerk voor Overheidsopdrachtgevers (PIANOo)

Regiebureau Inkoop Rijksoverheid

Octrooicentrum Nederland

Consumentenautoriteit

Ministerie van Financiën

Bestuursdepartement

Belastingdienst Automatiseringscentrum

Belastingdienst

de afzonderlijke Directies der Rijksbelastingen (az Adó- és Vámhivatal különböző szervezeti egységei Hollandia teljes területén)

Fiscale Inlichtingen- en Opsporingsdienst (incl. Economische Controle dienst (ECD))

Belastingdienst Opleidingen

Dienst der Domeinen

Ministerie van Justitie

Bestuursdepartement

Dienst Justitiële Inrichtingen

Raad voor de Kinderbescherming

Centraal Justitie Incasso Bureau

Openbaar Ministerie

Immigratie en Naturalisatiedienst

Nederlands Forensisch Instituut

Dienst Terugkeer & Vertrek

Ministerie van Landbouw, Natuur en Voedselkwaliteit

Bestuursdepartement

Dienst Regelingen (DR)

Agentschap Plantenziektenkundige Dienst (PD)

Algemene Inspectiedienst (AID)

Dienst Landelijk Gebied (DLG)

Voedsel en Waren Autoriteit (VWA)

Ministerie van Onderwijs, Cultuur en Wetenschappen

Bestuursdepartement

Inspectie van het Onderwijs

Erfgoedinspectie

Centrale Financiën Instellingen

Nationaal Archief

Adviesraad voor Wetenschaps- en Technologiebeleid

Onderwijsraad

Raad voor Cultuur

Ministerie van Sociale Zaken en Werkgelegenheid

Bestuursdepartement

Inspectie Werk en Inkomen

Agentschap SZW

Ministerie van Verkeer en Waterstaat

Bestuursdepartement

Directoraat-Generaal Transport en Luchtvaart

Directoraat-generaal Personenvervoer

Directoraat-generaal Water

Centrale diensten (Központi szolgálatok)

Shared services Organisatie Verkeer en Watersaat

Koninklijke Nederlandse Meteorologisch Instituut KNMI

Rijkswaterstaat, Bestuur

De afzonderlijke regionale Diensten van Rijkswaterstaat (A Közberuházási és Vízgazdákodási Főigazgatóság regionális szervezeti egységei)

De afzonderlijke specialistische diensten van Rijkswaterstaat (A Közberuházási és Vízgazdákodási Főigazgatóság szakszolgálatai)

Adviesdienst Geo-Informatie en ICT

Adviesdienst Verkeer en Vervoer (AVV)

Bouwdienst

Corporate Dienst

Data ICT Dienst

Dienst Verkeer en Scheepvaart

Dienst Weg- en Waterbouwkunde (DWW)

Rijksinstituut voor Kunst en Zee (RIKZ)

Rijksinstituut voor Integraal Zoetwaterbeheer en Afvalwaterbehandeling (RIZA)

Waterdienst

Inspectie Verkeer en Waterstaat, Hoofddirectie

Port state Control

Directie Toezichtontwikkeling Communicatie en Onderzoek (TCO)

Toezichthouder Beheer Eenheid Lucht

Toezichthouder Beheer Eenheid Water

Toezichthouder Beheer Eenheid Land

Ministerie van Volkshuisvesting, Ruimtelijke Ordening en Milieubeheer

Bestuursdepartement

Directoraat-generaal Wonen, Wijken en Integratie

Directoraat-generaal Ruimte

Directoraat-general Milieubeheer

Rijksgebouwendienst

VROM Inspectie

Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport

Bestuursdepartement

Inspectie Gezondheidsbescherming, Waren en Veterinaire Zaken

Inspectie Gezondheidszorg

Inspectie Jeugdhulpverlening en Jeugdbescherming

Rijksinstituut voor de Volksgezondheid en Milieu (RIVM)

Sociaal en Kultúrael Planbureau

Agentschap t.b.v. het College ter Beoordeling van Geneesmiddelen

Tweede Kamer der Staten-Generaal

Eerste Kamer der Staten-Generaal

Raad van State

Algemene Rekenkamer

Nationale Ombudsman

Kanselarij der Nederlandse Orden

Kabinet der Koningin

Raad voor de rechtspraak en de Rechtbanken

AUSZTRIA

Bundeskanzleramt

Bundesministerium für europäische und internationale Angelegenheiten

Bundesministerium für Finanzen

Bundesministerium für Gesundheit, Familie und Jugend

Bundesministerium für Inneres

Bundesministerium für Justiz

Bundesministerium für Landesverteidigung

Bundesministerium für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft

Bundesministerium für Soziales und Konsumentenschutz

Bundesministerium für Unterricht, Kunst und Kultur

Bundesministerium für Verkehr, Innovation und Technologie

Bundesministerium für Wirtschaft und Arbeit

Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung

Österreichische Forschungs- und Prüfzentrum Arsenal Gesellschaft m.b.H

Bundesbeschaffung G.m.b.H

Bundesrechenzentrum G.m.b.H

LENGYELORSZÁG

Kancelaria Prezydenta RP

Kancelaria Sejmu RP

Kancelaria Senatu RP

Kancelaria Prezesa Rady Ministrów

Sąd Najwyższy

Naczelny Sąd Administracyjny

Wojewódzkie sądy administracyjne

Sądy powszechne – rejonowe, okręgowe i apelacyjne

Trybunał Konstytucyjny

Najwyższa Izba Kontroli

Biuro Rzecznika Praw Obywatelskich

Biuro Rzecznika Praw Dziecka

Biuro Ochrony Rządu

Biuro Bezpieczeństwa Narodowego

Centralne Biuro Antykorupcyjne

Ministerstwo Pracy i Polityki Społecznej

Ministerstwo Finansów

Ministerstwo Gospodarki

Ministerstwo Rozwoju Regionalnego

Ministerstwo Kultury i Dziedzictwa Narodowego

Ministerstwo Edukacji Narodowej

Ministerstwo Obrony Narodowej

Ministerstwo Rolnictwa i Rozwoju Wsi

Ministerstwo Skarbu Państwa

Ministerstwo Sprawiedliwości

Ministerstwo Infrastruktury

Ministerstwo Nauki i Szkolnictwa Wyższego

Ministerstwo Środowiska

Ministerstwo Spraw Wewnętrznych i Administracji

Ministerstwo Spraw Zagranicznych

Ministerstwo Zdrowia

Ministerstwo Sportu i Turystyki

Urząd Komitetu Integracji Europejskiej

Urząd Patentowy Rzeczypospolitej Polskiej

Urząd Regulacji Energetyki

Urząd do Spraw Kombatantów i Osób Represjonowanych

Urząd Transportu Kolejowego

Urząd Dozoru Technicznego

Urząd Rejestracji Produktów Leczniczych, Wyrobów Medycznych i Produktów Biobójczych

Urząd do Spraw Repatriacji i Cudzoziemców

Urząd Zamówień Publicznych

Urząd Ochrony Konkurencji i Konsumentów

Urząd Lotnictwa Cywilnego

Urząd Komunikacji Elektronicznej

Wyższy Urząd Górniczy

Główny Urząd Miar

Główny Urząd Geodezji i Kartografii

Główny Urząd Nadzoru Budowlanego

Główny Urząd Statystyczny

Krajowa Rada Radiofonii i Telewizji

Generalny Inspektor Ochrony Danych Osobowych

Państwowa Komisja Wyborcza

Państwowa Inspekcja Pracy

Rządowe Centrum Legislacji

Narodowy Fundusz Zdrowia

Polska Akademia Nauk

Polskie Centrum Akredytacji

Polskie Centrum Badań i Certyfikacji

Polska Organizacja Turystyczna

Polski Komitet Normalizacyjny

Zakład Ubezpieczeń Społecznych

Komisja Nadzoru Finansowego

Naczelna Dyrekcja Archiwów Państwowych

Kasa Rolniczego Ubezpieczenia Społecznego

Generalna Dyrekcja Dróg Krajowych i Autostrad

Państwowa Inspekcja Ochrony Roślin i Nasiennictwa

Komenda Główna Państwowej Straży Pożarnej

Komenda Główna Policji

Komenda Główna Straży Granicznej

Inspekcja Jakości Handlowej Artykułów Rolno-Spożywczych

Główny Inspektorat Ochrony Środowiska

Główny Inspektorat Transportu Drogowego

Główny Inspektorat Farmaceutyczny

Główny Inspektorat Sanitarny

Główny Inspektorat Weterynarii

Agencja Bezpieczeństwa Wewnętrznego

Agencja Wywiadu

Agencja Mienia Wojskowego

Wojskowa Agencja Mieszkaniowa

Agencja Restrukturyzacji i Modernizacji Rolnictwa

Agencja Rynku Rolnego

Agencja Nieruchomości Rolnych

Państwowa Agencja Atomistyki

Polska Agencja Żeglugi Powietrznej

Polska Agencja Rozwiązywania Problemów Alkoholowych

Agencja Rezerw Materiałowych

Narodowy Bank Polski

Narodowy Fundusz Ochrony Środowiska i Gospodarki Wodnej

Państwowy Fundusz Rehabilitacji Osób Niepełnosprawnych

Instytut Pamięci Narodowej – Komisja Ścigania Zbrodni Przeciwko Narodowi Polskiemu

Rada Ochrony Pamięci Walk i Męczeństwa

Służba Celna Rzeczypospolitej Polskiej

Państwowe Gospodarstwo Leśne „Lasy Państwowe”

Polska Agencja Rozwoju Przedsiębiorczości

Urzędy wojewódzkie

Samodzielne Publiczne Zakłady Opieki Zdrowotnej, jeśli ich organem założycielskim jest minister, centralny organ administracji rządowej lub wojewoda

PORTUGÁLIA

Presidência do Conselho de Ministros

Ministério das Finanças e da Administração Pública

Ministério da Defesa Nacional

Ministério dos Negócios Estrangeiros

Ministério da Administração Interna

Ministério da Justiça

Ministério da Economia e da Inovação

Ministério da Agricultura, Desenvolvimento Rural e Pescas

Ministério da Educação

Ministério da Ciência, Tecnologia e do Ensino Superior

Ministério da Cultura

Ministério da Saúde

Ministério do Trabalho e da Solidariedade Social

Ministério das Obras Públicas, Transportes e Comunicações

Ministério do Ambiente, do Ordenamento do Território e do Desenvolvimento Regional

Presidença da Republica

Tribunal Constitucional

Tribunal de Contas

Provedoria de Justiça

ROMÁNIA

Administrația Prezidențială

Senatul României

Camera Deputaților

Inalta Curte de Casație și Justiție

Curtea Constituțională

Consiliul Legislativ

Curtea de Conturi

Consiliul Superior al Magistraturii

Parchetul de pe lângă Inalta Curte de Casație și Justiție

Secretariatul General al Guvernului

Cancelaria primului ministru

Ministerul Afacerilor Externe

Ministerul Economiei și Finanțelor

Ministerul Justiției

Ministerul Apărării

Ministerul Internelor și Reformei Administrative

Ministerul Muncii, Familiei și Egalității de Șanse

Ministerul pentru Intreprinderi Mici și Mijlocii, Comerț, Turism și Profesii Liberale

Ministerul Agriculturii și Dezvoltării Rurale

Ministerul Transporturilor

Ministerul Dezvoltării, Lucrărilor Publice și Locuinței

Ministerul Educației Cercetării și Tineretului

Ministerul Sănătății Publice

Ministerul Culturii și Cultelor

Ministerul Comunicațiilor și Tehnologiei Informației

Ministerul Mediului și Dezvoltării Durabile

Serviciul Român de Informații

Serviciul de Informații Externe

Serviciul de Protecție și Pază

Serviciul de Telecomunicații Speciale

Consiliul Național al Audiovizualului

Consiliul Concurenței (CC)

Direcția Națională Anticorupție

Inspectoratul General de Poliție

Autoritatea Națională pentru Reglementarea și Monitorizarea Achizițiilor Publice

Consiliul Național de Soluționare a Contestațiilor

Autoritatea Națională de Reglementare pentru Serviciile Comunitare de Utilități Publice (ANRSC)

Autoritatea Națională Sanitară Veterinară și pentru Siguranța Alimentelor

Autoritatea Națională pentru Protecția Consumatorilor

Autoritatea Navală Română

Autoritatea Feroviară Română

Autoritatea Rutieră Română

Autoritatea Națională pentru Protecția Drepturilor Copilului

Autoritatea Națională pentru Persoanele cu Handicap

Autoritatea Națională pentru Turism

Autoritatea Națională pentru Restituirea Proprietăților

Autoritatea Națională pentru Tineret

Autoritatea Națională pentru Cercetare Științifica

Autoritatea Națională pentru Reglementare în Comunicații și Tehnologia Informației

Autoritatea Națională pentru Serviciile Societății Informaționale

Autoritatea Electorală Permanente

Agenția pentru Strategii Guvernamentale

Agenția Națională a Medicamentului

Agenția Națională pentru Sport

Agenția Națională pentru Ocuparea Forței de Muncă

Agenția Națională de Reglementare în Domeniul Energiei

Agenția Română pentru Conservarea Energiei

Agenția Națională pentru Resurse Minerale

Agenția Română pentru Investiții Străine

Agenția Națională pentru Întreprinderi Mici și Mijlocii și Cooperație

Agenția Națională a Funcționarilor Publici

Agenția Națională de Administrare Fiscală

Agenția de Compensare pentru Achiziții de Tehnică Specială

Agenția Națională Anti-doping

Agenția Nucleară

Agenția Națională pentru Protecția Familiei

Agenția Națională pentru Egalitatea de Șanse între Bărbați și Femei

Agenția Națională pentru Protecția Mediului

Agenția națională Antidrog

SZLOVÉNIA

Predsednik Republike Slovenije

Državni zbor Republike Slovenije

Državni svet Republike Slovenije

Varuh človekovih pravic

Ustavno sodišče Republike Slovenije

Računsko sodišče Republike Slovenije

Državna revizijska komisja za revizijo postopkov oddaje javnih naročil

Slovenska akademija znanosti in umetnosti

Vladne službe

Ministrstvo za finance

Ministrstvo za notranje zadeve

Ministrstvo za zunanje zadeve

Ministrstvo za obrambo

Ministrstvo za pravosodje

Ministrstvo za gospodarstvo

Ministrstvo za kmetijstvo, gozdarstvo in prehrano

Ministrstvo za promet

Ministrstvo za okolje in prostor

Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve

Ministrstvo za zdravje

Ministrstvo za javno upravo

Ministrstvo za šolstvo in šport

Ministrstvo za visoko šolstvo, znanost in tehnologijo

Ministrstvo za kulturo

Vrhovno sodišče Republike Slovenije

višja sodišča

okrožna sodišča

okrajna sodišča

Vrhovno državno tožilstvo Republike Slovenije

Okrožna državna tožilstva

Državno pravobranilstvo

Upravno sodišče Republike Slovenije

Višje delovno in socialno sodišče

delovna sodišča

Davčna uprava Republike Slovenije

Carinska uprava Republike Slovenije

Urad Republike Slovenije za preprečevanje pranja denarja

Urad Republike Slovenije za nadzor prirejanja iger na srečo

Uprava Republike Slovenije za javna plačila

Urad Republike Slovenije za nadzor proračuna

Policija

Inšpektorat Republike Slovenije za notranje zadeve

Generalštab Slovenske vojske

Uprava Republike Slovenije za zaščito in reševanje

Inšpektorat Republike Slovenije za obrambo

Inšpektorat Republike Slovenije za varstvo pred naravnimi in drugimi nesrečami

Uprava Republike Slovenije za izvrševanje kazenskih sankcij

Urad Republike Slovenije za varstvo konkurence

Urad Republike Slovenije za varstvo potrošnikov

Tržni inšpektorat Republike Slovenije

Urad Republike Slovenije za intelektualno lastnino

Inšpektorat Republike Slovenije za elektronske komunikacije, elektronsko podpisovanje in pošto

Inšpektorat za energetiko in rudarstvo

Agencija Republike Slovenije za kmetijske trge in razvoj podeželja

Inšpektorat Republike Slovenije za kmetijstvo, gozdarstvo in hrano

Fitosanitarna uprava Republike Slovenije

Veterinarska uprava Republike Slovenije

Uprava Republike Slovenije za pomorstvo

Direkcija Republike Slovenije za caste

Prometni inšpektorat Republike Slovenije

Direkcija za vodenje investicij v javno železniško infrastrukturo

Agencija Republike Slovenije za okolje

Geodetska uprava Republike Slovenije

Uprava Republike Slovenije za jedrsko varstvo

Inšpektorat Republike Slovenije za okolje in prostor

Inšpektorat Republike Slovenije za delo

Zdravstveni inšpektorat

Urad Republike Slovenije za kemikalije

Uprava Republike Slovenije za varstvo pred sevanji

Urad Republike Slovenije za meroslovje

Urad za visoko šolstvo

Urad Republike Slovenije za mladino

Inšpektorat Republike Slovenije za šolstvo in šport

Arhiv Republike Slovenije

Inšpektorat Republike Slovenije za kulturo in medije

Kabinet predsednika Vlade Republike Slovenije

Generalni sekretariat Vlade Republike Slovenije

Služba vlade za zakonodajo

Služba vlade za evropske zadeve

Služba vlade za lokalno samoupravo in regionalno politiko

Urad vlade za komuniciranje

Urad za enake možnosti

Urad za verske skupnosti

Urad za narodnosti

Urad za makroekonomske analize in razvoj

Statistični urad Republike Slovenije

Slovenska obveščevalno-varnostna agencija

Protokol Republike Slovenije

Urad za varovanje tajnih podatkov

Urad za Slovence v zamejstvu in po svetu

Služba Vlade Republike Slovenije za razvoj

Informacijski pooblaščenec

Državna volilna komisija

SZLOVÁKIA

A kormány és az egyéb központi közigazgatási szervek tevékenységeinek rendszeréről szóló 575/2001 Coll. törvényben említett minisztériumok és egyéb központi kormányzati szervek, a későbbi rendeletek szövegében szereplő elnevezések szerint:

Kancelária Prezidenta Slovenskej republiky

Národná rada Slovenskej republiky

Ministerstvo hospodárstva Slovenskej republiky

Ministerstvo financií Slovenskej republiky

Ministerstvo dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky

Ministerstvo pôdohospodárstva Slovenskej republiky

Ministerstvo výstavby a regionálneho rozvoja Slovenskej republiky

Ministerstvo vnútra Slovenskej republiky

Ministerstvo obrany Slovenskej republiky

Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky

Ministerstvo zahraničných vecí Slovenskej republiky

Ministerstvo práce, sociálnych vecí a rodiny Slovenskej republiky

Ministerstvo životného prostredia Slovenskej republiky

Ministerstvo školstva Slovenskej republiky

Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky

Ministerstvo zdravotníctva Slovenskej republiky

Úrad vlády Slovenskej republiky

Protimonopolný úrad Slovenskej republiky

Štatistický úrad Slovenskej republiky

Úrad geodézie, kartografie a katastra Slovenskej republiky

Úrad jadrového dozoru Slovenskej republiky

Úrad pre normalizáciu, metrológiu a skúšobníctvo Slovenskej republiky

Úrad pre verejné obstarávanie

Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky

Správa štátnych hmotných rezerv Slovenskej republiky

Národný bezpečnostný úrad

Ústavný súd Slovenskej republiky

Najvyšši súd Slovenskej republiky

Generálna prokuratura Slovenskej republiky

Najvyšši kontrolný úrad Slovenskej republiky

Telekomunikačný úrad Slovenskej republiky

Úrad priemyselného vlastníctva Slovenskej republiky

Úrad pre finančný trh

Úrad na ochranu osobn ý ch udajov

Kancelária verejneho ochranu prav

FINNORSZÁG

Oikeuskanslerinvirasto - Justitiekanslersämbetet

Liikenne- ja viestintäministeriö - Kommunikationsministeriet

Ajoneuvohallintokeskus AKE - Fordonsförvaltningscentralen AKE

Ilmailuhallinto - Luftfartsförvaltningen

Ilmatieteen laitos - Meteorologiska institutet

Merenkulkulaitos - Sjöfartsverket

Merentutkimuslaitos - Havsforskningsinstitutet

Ratahallintokeskus RHK - Banförvaltningscentralen RHK

Rautatievirasto - Järnvägsverket

Tiehallinto - Vägförvaltningen

Viestintävirasto - Kommunikationsverket

Maa- ja metsätalousministeriö - Jord- och skogsbruksministeriet

Elintarviketurvallisuusvirasto - Livsmedelssäkerhetsverket

Maanmittauslaitos - Lantmäteriverket

Maaseutuvirasto - Landsbygdsverket

Oikeusministeriö - Justitieministeriet

Tietosuojavaltuutetun toimisto - Dataombudsmannens byrå

Tuomioistuimet - Domstolar

Korkein oikeus - Högsta domstolen

Korkein hallinto-oikeus - Högsta förvaltningsdomstolen

Hovioikeudet - Hovrätter

Käräjäoikeudet - Tingsrätter

Hallinto-oikeudet -Förvaltningsdomstolar

Markkinaoikeus - Marknadsdomstolen

Työtuomioistuin - Arbetsdomstolen

Vakuutusoikeus - Försäkringsdomstolen

Kuluttajariitalautakunta - Konsumenttvistenämnden

Vankeinhoitolaitos - Fångvårdsväsendet

HEUNI - Yhdistyneiden Kansakuntien yhteydessä toimiva Euroopan kriminaalipolitiikan instituutti - HEUNI - Europeiska institutet för kriminalpolitik, verksamt i anslutning till Förenta nationerna

Konkurssiasiamiehen toimisto - Konkursombudsmannens byrå

Kuluttajariitalautakunta - Konsumenttvistenämnden

Oikeushallinnon palvelukeskus - Justitieförvaltningens servicecentral

Oikeushallinnon tietotekniikkakeskus - Justitieförvaltningens datateknikcentral

Oikeuspoliittinen tutkimuslaitos (Optula) - Rättspolitiska forskningsinstitutet

Oikeusrekisterikeskus - Rättsregistercentralen

Onnettomuustutkintakeskus - Centralen för undersökning av olyckor

Rikosseuraamusvirasto - Brottspåföljdsverket

Rikosseuraamusalan koulutuskeskus - Brottspåföljdsområdets utbildningscentral

Rikoksentorjuntaneuvosto - Rådet för brottsförebyggande

Saamelaiskäräjät - Sametinget

Valtakunnansyyttäjänvirasto - Riksåklagarämbetet

Vankeinhoitolaitos - Fångvårdsväsendet

Opetusministeriö - Undervisningsministeriet

Opetushallitus - Utbildningsstyrelsen

Valtion elokuvatarkastamo - Statens filmgranskningsbyrå

Puolustusministeriö - Försvarsministeriet

Puolustusvoimat - Försvarsmakten

Sisäasiainministeriö - Inrikesministeriet

Väestörekisterikeskus - Befolkningsregistercentralen

Keskusrikospoliisi - Centralkriminalpolisen

Liikkuva poliisi - Rörliga polisen

Rajavartiolaitos - Gränsbevakningsväsendet

Lääninhallitukset - Länstyrelserna

Suojelupoliisi - Skyddspolisen

Poliisiammattikorkeakoulu - Polisyrkeshögskolan

Poliisin tekniikkakeskus - Polisens teknikcentral

Poliisin tietohallintokeskus - Polisens datacentral

Helsingin kihlakunnan poliisilaitos - Polisinrättningen i Helsingfors

Pelastusopisto - Räddningsverket

Hätäkeskuslaitos - Nödcentralsverket

Maahanmuuttovirasto - Migrationsverket

Sisäasiainhallinnon palvelukeskus - Inrikesförvaltningens servicecentral

Sosiaali- ja terveysministeriö - Social- och hälsovårdsministeriet

Työttömyysturvan muutoksenhakulautakunta - Besvärsnämnden för utkomstskyddsärenden

Sosiaaliturvan muutoksenhakulautakunta - Besvärsnämnden för social trygghet

Lääkelaitos - Läkemedelsverket

Terveydenhuollon oikeusturvakeskus - Rättsskyddscentralen för hälsovården

Säteilyturvakeskus - Strålsäkerhetscentralen

Kansanterveyslaitos - Folkhälsoinstitutet

Lääkehoidon kehittämiskeskus ROHTO - Utvecklingscentralen för läkemedelsbe-handling

Sosiaali- ja terveydenhuollon tuotevalvontakeskus - Social- och hälsovårdens produkttillsynscentral

Sosiaali- ja terveysalan tutkimus- ja kehittämiskeskus Stakes - Forsknings- och utvecklingscentralen för social- och hälsovården Stakes

Vakuutusvalvontavirasto - Försäkringsinspektionen

Työ- ja elinkeinoministeriö - Arbets- och näringsministeriet

Kuluttajavirasto - Konsumentverket

Kilpailuvirasto - Konkurrensverket

Patentti- ja rekisterihallitus - Patent- och registerstyrelsen

Valtakunnansovittelijain toimisto - Riksförlikningsmännens byrå

Valtion turvapaikanhakijoiden vastaanottokeskukset - Statliga förläggningar för asylsökande

Energiamarkkinavirasto - Energimarknadsverket

Geologian tutkimuskeskus - Geologiska forskningscentralen

Huoltovarmuuskeskus - Försörjningsberedskapscentralen

Kuluttajatutkimuskeskus - Konsumentforskningscentralen

Matkailun edistämiskeskus (MEK) - Centralen för turistfrämjande

Mittatekniikan keskus (MIKES) - Mätteknikcentralen

Tekes - teknologian ja innovaatioiden kehittämiskeskus - Tekes - utvecklingscentralen för teknologi och innovationer

Turvatekniikan keskus (TUKES) - Säkerhetsteknikcentralen

Valtion teknillinen tutkimuskeskus (VTT) - Statens tekniska forskningscentral

Syrjintälautakunta - Nationella diskrimineringsnämnden

Työneuvosto - Arbetsrådet

Vähemmistövaltuutetun toimisto - Minoritetsombudsmannens byrå

Ulkoasiainministeriö - Utrikesministeriet

Valtioneuvoston kanslia - Statsrådets kansli

Valtiovarainministeriö - Finansministeriet

Valtiokonttori - Statskontoret

Verohallinto - Skatteförvaltningen

Tullilaitos - Tullverket

Tilastokeskus - Statistikcentralen

Valtion taloudellinen tutkimuskeskus - Statens ekonomiska forskningscentral

Ympäristöministeriö - Miljöministeriet

Suomen ympäristökeskus - Finlands miljöcentral

Asumisen rahoitus- ja kehityskeskus - Finansierings- och utvecklingscentralen för boendet

Valtiontalouden tarkastusvirasto - Statens revisionsverk

SVÉDORSZÁG

A

Affärsverket svenska kraftnät

Akademien för de fria konsterna

Alkohol- och läkemedelssortiments-nämnden

Allmänna pensionsfonden

Allmänna reklamationsnämnden

Ambassader

Ansvarsnämnd, statens

Arbetsdomstolen

Arbetsförmedlingen

Arbetsgivarverk, statens

Arbetslivsinstitutet

Arbetsmiljöverket

Arkitekturmuseet

Arrendenämnder

Arvsfondsdelegationen

Arvsfondsdelegationen

B

Banverket

Barnombudsmannen

Beredning för utvärdering av medicinsk metodik, statens

Bergsstaten

Biografbyrå, statens

Biografiskt lexikon, svenskt

Birgittaskolan

Blekinge tekniska högskola

Bokföringsnämnden

Bolagsverket

Bostadsnämnd, statens

Bostadskreditnämnd, statens

Boverket

Brottsförebyggande rådet

Brottsoffermyndigheten

C

Centrala studiestödsnämnden

D

Danshögskolan

Datainspektionen

Departementen

Domstolsverket

Dramatiska institutet

E

Ekeskolan

Ekobrottsmyndigheten

Ekonomistyrningsverket

Ekonomiska rådet

Elsäkerhetsverket

Energimarknadsinspektionen

Energimyndighet, statens

EU/FoU-rådet

Exportkreditnämnden

Exportråd, Sveriges

F

Fastighetsmäklarnämnden

Fastighetsverk, statens

Fideikommissnämnden

Finansinspektionen

Finanspolitiska rådet

Finsk-svenska gränsälvskommissionen

Fiskeriverket

Flygmedicincentrum

Folkhälsoinstitut, statens

Fonden för fukt- och mögelskador

Forskningsrådet för miljö, areella näringar och samhällsbyggande, Formas

Folke Bernadotte Akademin

Forskarskattenämnden

Forskningsrådet för arbetsliv och socialvetenskap

Fortifikationsverket

Forum för levande historia

Försvarets materielverk

Försvarets radioanstalt

Försvarets underrättelsenämnd

Försvarshistoriska museer, statens

Försvarshögskolan

Försvarsmakten

Försäkringskassan

G

Gentekniknämnden

Geologiska undersökning

Geotekniska institut, statens

Giftinformationscentralen

Glesbygdsverket

Grafiska institutet och institutet för högre kommunikation- och reklamutbildning

Granskningsnämnden för radio och TV

Granskningsnämnden för försvarsuppfinningar

Gymnastik- och Idrottshögskolan

Göteborgs universitet

H

Handelsflottans kultur- och fritidsråd

Handelsflottans pensionsanstalt

Handelssekreterare

Handelskamrar, auktoriserade

Handikappombudsmannen

Handikappråd, statens

Harpsundsnämnden

Haverikommission, statens

Historiska museer, statens

Hjälpmedelsinstitutet

Hovrätterna

Hyresnämnder

Häktena

Hälso- och sjukvårdens ansvarsnämnd

Högskolan Dalarna

Högskolan i Borås

Högskolan i Gävle

Högskolan i Halmstad

Högskolan i Kalmar

Högskolan i Karlskrona/Ronneby

Högskolan i Kristianstad

Högskolan i Skövde

Högskolan i Trollhättan/Uddevalla

Högskolan på Gotland

Högskolans avskiljandenämnd

Högskoleverket

Högsta domstolen

I

ILO kommittén

Inspektionen för arbetslöshetsförsäkringen

Inspektionen för strategiska produkter

Institut för kommunikationsanalys, statens

Institut för psykosocial medicin, statens

Institut för särskilt utbildningsstöd, statens

Institutet för arbetsmarknadspolitisk utvärdering

Institutet för rymdfysik

Institutet för tillväxtpolitiska studier

Institutionsstyrelse, statens

Insättningsgarantinämnden

Integrationsverket

Internationella programkontoret för utbildningsområdet

J

Jordbruksverk, statens

Justitiekanslern

Jämställdhetsombudsmannen

Jämställdhetsnämnden

Järnvägar, statens

Järnvägsstyrelsen

K

Kammarkollegiet

Kammarrätterna

Karlstads universitet

Karolinska Institutet

Kemikalieinspektionen

Kommerskollegium

Konjunkturinstitutet

Konkurrensverket

Konstfack

Konsthögskolan

Konstnärsnämnden

Konstråd, statens

Konsulat

Konsumentverket

Krigsvetenskapsakademin

Krigsförsäkringsnämnden

Kriminaltekniska laboratorium, statens

Kriminalvården

Krisberedskapsmyndigheten

Kristinaskolan

Kronofogdemyndigheten

Kulturråd, statens

Kungl. Biblioteket

Kungl. Konsthögskolan

Kungl. Musikhögskolan i Stockholm

Kungl. Tekniska högskolan

Kungl. Vitterhets-, historie- och antikvitetsakademien

Kungl Vetenskapsakademin

Kustbevakningen

Kvalitets- och kompetensråd, statens

Kärnavfallsfondens styrelse

L

Lagrådet

Lantbruksuniversitet, Sveriges

Lantmäteriverket

Linköpings universitet

Livrustkammaren, Skoklosters slott och Hallwylska museet

Livsmedelsverk, statens

Livsmedelsekonomiska institutet

Ljud- och bildarkiv, statens

Lokala säkerhetsnämnderna vid kärnkraftverk

Lotteriinspektionen

Luftfartsverket

Luftfartsstyrelsen

Luleå tekniska universitet

Lunds universitet

Läkemedelsverket

Läkemedelsförmånsnämnden

Länsrätterna

Länsstyrelserna

Lärarhögskolan i Stockholm

M

Malmö högskola

Manillaskolan

Maritima muséer, statens

Marknadsdomstolen

Medlingsinstitutet

Meteorologiska och hydrologiska institut, Sveriges

Migrationsverket

Militärhögskolor

Mittuniversitetet

Moderna museet

Museer för världskultur, statens

Musikaliska Akademien

Musiksamlingar, statens

Myndigheten för handikappolitisk samordning

Myndigheten för internationella adoptionsfrågor

Myndigheten för skolutveckling

Myndigheten för kvalificerad yrkesutbildning

Myndigheten för nätverk och samarbete inom högre utbildning

Myndigheten för Sveriges nätuniversitet

Myndigheten för utländska investeringar i Sverige

Mälardalens högskola

N

Nationalmuseum

Nationellt centrum för flexibelt lärande

Naturhistoriska riksmuseet

Naturvårdsverket

Nordiska Afrikainstitutet

Notarienämnden

Nämnd för arbetstagares uppfinningar, statens

Nämnden för statligt stöd till trossamfund

Nämnden för styrelserepresentationsfrågor

Nämnden mot diskriminering

Nämnden för elektronisk förvaltning

Nämnden för RH anpassad utbildning

Nämnden för hemslöjdsfrågor

O

Oljekrisnämnden

Ombudsmannen mot diskriminering på grund av sexuell läggning

Ombudsmannen mot etnisk diskriminering

Operahögskolan i Stockholm

P

Patent- och registreringsverket

Patentbesvärsrätten

Pensionsverk, statens

Personregisternämnd statens, SPAR-nämnden

Pliktverk, Totalförsvarets

Polarforskningssekretariatet

Post- och telestyrelsen

Premiepensionsmyndigheten

Presstödsnämnden

R

Radio- och TV–verket

Rederinämnden

Regeringskansliet

Regeringsrätten

Resegarantinämnden

Registernämnden

Revisorsnämnden

Riksantikvarieämbetet

Riksarkivet

Riksbanken

Riksdagsförvaltningen

Riksdagens ombudsmän

Riksdagens revisorer

Riksgäldskontoret

Rikshemvärnsrådet

Rikspolisstyrelsen

Riksrevisionen

Rikstrafiken

Riksutställningar, Stiftelsen

Riksvärderingsnämnden

Rymdstyrelsen

Rådet för Europeiska socialfonden i Sverige

Räddningsverk, statens

Rättshjälpsmyndigheten

Rättshjälpsnämnden

Rättsmedicinalverket

S

Samarbetsnämnden för statsbidrag till trossamfund

Sameskolstyrelsen och sameskolor

Sametinget

SIS, Standardiseringen i Sverige

Sjöfartsverket

Skatterättsnämnden

Skatteverket

Skaderegleringsnämnd, statens

Skiljenämnden i vissa trygghetsfrågor

Skogsstyrelsen

Skogsvårdsstyrelserna

Skogs och lantbruksakademien

Skolverk, statens

Skolväsendets överklagandenämnd

Smittskyddsinstitutet

Socialstyrelsen

Specialpedagogiska institutet

Specialskolemyndigheten

Språk- och folkminnesinstitutet

Sprängämnesinspektionen

Statistiska centralbyrån

Statskontoret

Stockholms universitet

Stockholms internationella miljöinstitut

Strålsäkerhetsmyndigheten

Styrelsen för ackreditering och teknisk kontroll

Styrelsen för internationellt utvecklingssamarbete, SIDA

Styrelsen för Samefonden

Styrelsen för psykologiskt försvar

Stängselnämnden

Svenska institutet

Svenska institutet för europapolitiska studier

Svenska ESF rådet

Svenska Unescorådet

Svenska FAO kommittén

Svenska Språknämnden

Svenska Skeppshypotekskassan

Svenska institutet i Alexandria

Sveriges författarfond

Säkerhetspolisen

Säkerhets- och integritetsskyddsnämnden

Södertörns högskola

T

Taltidningsnämnden

Talboks- och punktskriftsbiblioteket

Teaterhögskolan i Stockholm

Tingsrätterna

Tjänstepensions och grupplivnämnd, statens

Tjänsteförslagsnämnden för domstolsväsendet

Totalförsvarets forskningsinstitut

Totalförsvarets pliktverk

Tullverket

Turistdelegationen

U

Umeå universitet

Ungdomsstyrelsen

Uppsala universitet

Utlandslönenämnd, statens

Utlänningsnämnden

Utrikesförvaltningens antagningsnämnd

Utrikesnämnden

Utsädeskontroll, statens

V

Valideringsdelegationen

Valmyndigheten

Vatten- och avloppsnämnd, statens

Vattenöverdomstolen

Verket för förvaltningsutveckling

Verket för högskoleservice

Verket för innovationssystem (VINNOVA)

Verket för näringslivsutveckling (NUTEK)

Vetenskapsrådet

Veterinärmedicinska anstalt, statens

Veterinära ansvarsnämnden

Väg- och transportforskningsinstitut, statens

Vägverket

Vänerskolan

Växjö universitet

Växtsortnämnd, statens

Å

Åklagarmyndigheten

Åsbackaskolan

Ö

Örebro universitet

Örlogsmannasällskapet

Östervångsskolan

Överbefälhavaren

Överklagandenämnden för högskolan

Överklagandenämnden för nämndemanna-uppdrag

Överklagandenämnden för studiestöd

Överklagandenämnden för totalförsvaret

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

Cabinet Office

Office of the Parliamentary Counsel

Central Office of Information

Charity Commission

Crown Estate Commissioners (Vote Expenditure Only)

Crown Prosecution Service

Department for Business, Enterprise and Regulatory Reform

Competition Commission

Gas and Electricity Consumers’ Council

Office of Manpower Economics

Department for Children, Schools and Families

Department of Communities and Local Government

Rent Assessment Panels

Department for Kultúra, MEDIA and Sport

British Library

British Museum

Commission for Architecture and the Built Environment

The Gambling Commission

Historic Buildings and Monuments Commission for England (English Heritage)

Imperial War Museum

Museums, Libraries and Archives Council

National Gallery

National Maritime Museum

National Portrait Gallery

Natural History Museum

Science Museum

Tate Gallery

Victoria and Albert Museum

Wallace Collection

Department for Environment, Food and Rural Affairs

Agricultural Dwelling House Advisory Committees

Agricultural Land Tribunals

Agricultural Wages Board and Committees

Cattle Breeding Centre

Countryside Agency

Plant Variety Rights Office

Royal Botanic Gardens, Kew

Royal Commission on Environmental Pollution

Department of Health

Dental Practice Board

National Health Service Strategic Health Authorities

NHS Trusts

Prescription Pricing Authority

Department for Innovation, Universities and Skills

Higher Education Funding Council for England

National Weights and Measures Laboratory

Patent Office

Department for International Development

Department of the Procurator General and Treasury Solicitor

Legal Secretariat to the Law Officers

Department for Transport

Maritime and Coastguard Agency

Department for Work and Pensions

Disability Living Allowance Advisory Board

Independent Tribunal Service

Medical Boards and Examining Medical Officers (War Pensions)

Occupational Pensions Regulatory Authority

Regional Medical Service

Social Security Advisory Committee

Export Credits Guarantee Department

Foreign and Commonwealth Office

Wilton Park Conference Centre

Government Actuary’s Department

Government Communications Headquarters

Home Office

HM Inspectorate of Constabulary

House of Commons

House of Lords

Ministry of Defence

Defence Equipment & Support

Meteorological Office

Ministry of Justice

Boundary Commission for England

Combined Tax Tribunal

Council on Tribunals

Court of Appeal – Criminal

Employment Appeals Tribunal

Employment Tribunals

HMCS Regions, Crown, County and Combined Courts (England and Wales)

Immigration Appellate Authorities

Immigration Adjudicators

Immigration Appeals Tribunal

Lands Tribunal

Law Commission

Legal Aid Fund (England and Wales)

Office of the Social Security Commissioners

Parole Board and Local Review Committees

Pensions Appeal Tribunals

Public Trust Office

Supreme Court Group (England and Wales)

Transport Tribunal

The National Archives

National Audit Office

National Savings and Investments

National School of Government

Northern Ireland Assembly Commission

Northern Ireland Court Service

Coroners Courts

County Courts

Court of Appeal and High Court of Justice in Northern Ireland

Crown Court

Enforcement of Judgements Office

Legal Aid Fund

Magistrates’ Courts

Pensions Appeals Tribunals

Northern Ireland, Department for Employment and Learning

Northern Ireland, Department for Regional Development

Northern Ireland, Department for Social Development

Northern Ireland, Department of Agriculture and Rural Development

Northern Ireland, Department of Kultúra, Arts and Leisure

Northern Ireland, Department of Education

Northern Ireland, Department of Enterprise, Trade and Investment

Northern Ireland, Department of the Environment

Northern Ireland, Department of Finance and Personnel

Northern Ireland, Department of Health, Social Services and Public Safety

Northern Ireland, Office of the First Minister and Deputy First Minister

Northern Ireland Office

Crown Solicitor’s Office

Department of the Director of Public Prosecutions for Northern Ireland

Forensic Science Laboratory of Northern Ireland

Office of the Chief Electoral Officer for Northern Ireland

Police Service of Northern Ireland

Probation Board for Northern Ireland

State Pathologist Service

Office of Fair Trading

Office for National Statistics

National Health Service Central Register

Office of the Parliamentary Commissioner for Administration and Health Service Commissioners

Paymaster General’s Office

Postal Business of the Post Office

Privy Council Office

Public Record Office

HM Revenue and Customs

The Revenue and Customs Prosecutions Office

Royal Hospital, Chelsea

Royal Mint

Rural Payments Agency

Scotland, Auditor-General

Scotland, Crown Office and Procurator Fiscal Service

Scotland, General Register Office

Scotland, Queen’s and Lord Treasurer’s Remembrancer

Scotland, Registers of Scotland

The Scotland Office

The Scottish Ministers

Architecture and Design Scotland

Crofters Commission

Deer Commission for Scotland

Lands Tribunal for Scotland

National Galleries of Scotland

National Library of Scotland

National Museums of Scotland

Royal Botanic Garden, Edinburgh

Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Scotland

Scottish Further and Higher Education Funding Council

Scottish Law Commission

Community Health Partnerships

Special Health Boards

Health Boards

The Office of the Accountant of Court

High Court of Justiciary

Court of Session

HM Inspectorate of Constabulary

Parole Board for Scotland

Pensions Appeal Tribunals

Scottish Land Court

Sheriff Courts

Scottish Police Services Authority

Office of the Social Security Commissioners

The Private Rented Housing Panel and Private Rented Housing Committees

Keeper of the Records of Scotland

The Scottish Parliamentary Body Corporate

HM Treasury

Office of Government Commerce

United Kingdom Debt Management Office

The Wales Office (Office of the Secretary of State for Wales)

The Welsh Ministers

Higher Education Funding Council for Wales

Local Government Boundary Commission for Wales

The Royal Commission on the Ancient and Historical Monuments of Wales

Valuation Tribunals (Wales)

Welsh National Health Service Trusts and Local Health Boards

Welsh Rent Assessment Panels

II. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSE 6. PONTJÁNAK A) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

III. MELLÉKLET

A 4. CIKK b) PONTJÁBAN EMLÍTETT TERMÉKEK JEGYZÉKE A VÉDELEM TERÜLETÉN MŰKÖDŐ AJÁNLATKÉRŐ SZERVEK ÁLTAL odaítélt SZERZŐDÉSEK TEKINTETÉBEN

Ezen irányelv céljaira kizárólag a közbeszerzésről szóló megállapodás 1. mellékletének 3. pontjában szereplő szöveget kell alkalmazni, amely alapul szolgál az alábbi, tájékoztató jellegű termékjegyzékhez:

IV. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, VALAMINT A TERVPÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE ÉS KÉSZÜLÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, a részvételi jelentkezések, valamint a tervpályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő átvételéhez szükséges eszközöknek és készülékeknek – a megfelelő műszaki eszközök, illetve megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) pontosan meghatározható legyen az ajánlatok és a részvételi jelentkezések kézhezvételének, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja;

b) ésszerű módon biztosítható legyen, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

c) csak az arra jogosult személyek állapíthassák meg, illetve változtathassák meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

d) a beszerzési eljárás vagy a tervpályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek számára legyen lehetséges;

e) csak az arra jogosult személyek és csak az előírt időpontot követően biztosíthatnak hozzáférést a továbbított adatokhoz;

f) az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradhassanak hozzáférhetők;

g) amennyiben a b), d), e), f) és g) pontban említett hozzáférési tilalmakat vagy feltételeket megsértik vagy arra kísérletet tesznek, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének vagy megsértése megkísérlésének egyértelmű felderíthetősége.

V. MELLÉKLET

A HIRDETMÉNYEKBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

A. RÉSZ

Az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetményben feltüntetendő információk

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv; vagy a közös közbeszerzés valamely másik formájáról van vagy lehet szó.

4. A CPV-kódok.

5. A „felhasználói oldal” internetcíme (URL).

6. Az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

B. RÉSZ

Az előzetes tájékoztatóban feltüntetendő információk

(a 48. cikkben említettek szerint)

I. Minden esetben feltüntetendő információk

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. Az az e-mail- vagy internetcím, amelyen a közbeszerzési dokumentáció korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető lesz.

Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés az 53. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében ismertetett okok miatt nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentációt.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös közbeszerzés valamely másik formájáról van vagy lehet szó.

5. A CPV-kódok; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében pedig a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja, amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

7. A beszerzés rövid leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.

8. Amennyiben a hirdetményt nem eljárást megindító felhívásként használják, az előzetes tájékoztatóban említett szerződés(ek)re vonatkozó eljárást megindító hirdetmény vagy hirdetmények közzétételének várható időpontja.

9. A hirdetmény feladásának időpontja.

10. Bármely más lényeges információ.

11. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a közbeszerzésről szóló megállapodás hatálya alá tartozik-e.

II. Feltüntetendő további információk abban az esetben, ha a hirdetmény eljárást megindító felhívás közlésére szolgál (48. Cikk (2) bekezdés)

1. Utalás arra, hogy a felhívás iránt érdeklődő gazdasági szereplőknek jelezniük kell az ajánlatkérő szerv felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt.

2. Az odaítélési eljárás típusa (meghívásos eljárás dinamikus beszerzési rendszerrel vagy anélkül, vagy tárgyalásos eljárás).

3. Adott esetben az alábbiak feltüntetése:

a) keretmegállapodás kötésére kerül sor,

b) dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása.

4. Amennyiben már ismert, a termékek szállításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama.

5. Amennyiben már ismert, a részvétel feltételei, többek között:

a) adott esetben annak feltüntetése, hogy a közbeszerzési szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítése védettmunkahely-teremtési programok keretében történik-e,

b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás nyújtását törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn,

c) a kiválasztási szempontok rövid leírása.

6. Amennyiben már ismert, a szerződés odaítélése során alkalmazandó feltételek rövid meghatározása.

7. Amennyiben már ismert, a szerződés(ek) becsült teljes nagyságrendje; amennyiben a szerződést részekre bontják, ezt az információt minden rész tekintetében meg kell adni.

8. A szándéknyilatkozatok beérkezésének határideje.

9. Cím, amelyre a szándéknyilatkozatot el kell juttatni.

10. A benyújtandó jelentkezés, illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei.

11. Adott esetben az alábbiak feltüntetése:

a) az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy lehetősége;

b) elektronikus megrendelés alkalmazására fog sor kerülni,

c) elektronikus számlázás alkalmazására fog sor kerülni;

d) elektronikus fizetés elfogadása.

12. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés uniós alapokból finanszírozott projekthez és/vagy programhoz kapcsolódik-e.

13. A jogorvoslati és adott esetben mediációs eljárásért felelős szerv neve és címe. Pontos információk a jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatban, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail-címe, amelytől ezek az információk beszerezhetők.

C. RÉSZ

A hirdetményekben feltüntetendő információk

(a 49. cikkben említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. Az az e-mail- vagy internetcím, amelyen a közbeszerzési dokumentáció korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető lesz.

Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés az 53. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében ismertetett okok miatt nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentációt.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös közbeszerzés valamely másik formájáról van szó.

5. A CPV-kódok; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében pedig a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja. amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

7. A beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

8. A szerződés(ek) becsült teljes nagyságrendje; amennyiben a szerződést részekre bontják, ezt az információt minden rész tekintetében meg kell adni

9. Változatok benyújtásának lehetősége vagy tilalma.

10. Az áruk szállításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint amennyire lehetséges, a szerződés időtartama.

a) Keretmegállapodás esetében a keretmegállapodás tervezett időtartama, megindokolva – adott esetben – a négy évet meghaladó időtartamot; amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékének vagy nagyságrendjének és gyakoriságának, valamint a lehetséges részt vevő gazdasági szereplők számának, illetve adott esetben javasolt maximális számának a feltüntetése.

b) Dinamikus beszerzési rendszer esetében a rendszer tervezett időtartama; amennyire lehetséges, az odaítélendő szerződések értékének vagy nagyságrendjének és gyakoriságának feltüntetése.

11. Részvételi feltételek, köztük:

a) adott esetben annak feltüntetése, hogy a közbeszerzési szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítése védettmunkahely-teremtési programok keretében történik-e,

b) adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn; a vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás,

c) a gazdasági szereplők személyes helyzetére vonatkozó azon szempontok felsorolása és rövid leírása, amelyek adott esetben azok kizárásához vezethetnek, valamint a kiválasztási szempontok jegyzéke és rövid leírása; az esetlegesen előírt alkalmassági minimumkövetelmény(ek); a megkövetelt információk megnevezése (nyilatkozatok, dokumentáció).

12. Az odaítélési eljárás típusa; adott esetben a gyorsított eljárás használatának indokolása (nyílt, meghívásos eljárásnál és tárgyalásos eljárásnál).

13. Adott esetben az alábbiak feltüntetése:

a) keretmegállapodás kötésére kerül sor,

b) dinamikus beszerzési rendszer alkalmazására kerül sor,

c) elektronikus árlejtés alkalmazására kerül sor (nyílt, meghívásos és tárgyalásos eljárásnál).

14. Amennyiben a szerződés több részre oszlik, tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni, valamint arról, hogy esetlegesen korlátozva van-e az egy ajánlattevőnek odaítélhető szerződésrészek száma. Amennyiben a szerződést nem osztják részekre, ennek indokai, kivéve, ha az indokokat az egyedi jelentés már tartalmazza.

15. Meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség esetében, amennyiben az ajánlattételre, illetve a tárgyalásra vagy a párbeszédben való részvételre felhívott jelentkezők létszáma csökkentésének lehetőségével élnek: a részvételre jelentkezők minimális és – adott esetben – javasolt maximális száma, továbbá azok az objektív szempontok, amelyek alapján e jelentkezőket kiválasztják.

16. Tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd és innovációs partnerség esetében adott esetben annak feltüntetése, ha többfordulós eljárás igénybevételére kerül sor annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megtárgyalandó ajánlatok, illetve a megvitatandó megoldások számát.

17. Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

18. A szerződés vagy szerződések odaítélése során alkalmazandó kritériumok. Azon eset kivételével, amikor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az ár alapján váasztják ki, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozó szempontokat és azok súlyozását szintén fel kell tüntetni, amennyiben nem szerepelnek a dokumentációban, illetve – versenypárbeszéd esetében – az ismertetőben.

19. Az ajánlatok (nyílt eljárás) vagy a részvételi jelentkezések (meghívásos eljárás, tárgyalásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszer, versenypárbeszéd, innovációs partnerség) beérkezésének határideje.

20. Cím, amelyre az ajánlatokat vagy a részvételi jelentkezéseket el kell juttatni.

21. Nyílt eljárás esetében:

a) az ajánlati kötöttség időtartama;

b) az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye;

c) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosult személyek.

22. Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatokat, illetve részvételi jelentkezéseket be kell nyújtani.

23. Adott esetben az alábbiak feltüntetése:

a) az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának lehetősége,

b) elektronikus megrendelés használatára fog sor kerülni,

c) elektronikus számlázás elfogadására fog sor kerülni,

d) elektronikus fizetés alkalmazására fog sor kerülni.

24. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés uniós alapokból finanszírozott projekthez és/vagy programhoz kapcsolódik-e.

25. A jogorvoslati és adott esetben mediációs eljárásért felelős szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

26. A hirdetményben meghirdetett szerződés(ek) szempontjából jelentőséggel bíró, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzétételek időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

27. Ismétlődő jellegű beszerzés esetében a további hirdetmények közzétételének tervezett ideje.

28. A hirdetmény feladásának időpontja.

29. Annak feltüntetése, hogy a szerződés a közbeszerzésről szóló megállapodás hatálya alá tartozik-e.

30. Bármely más lényeges információ.

D. RÉSZ

A szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk

(az 50. cikkben említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös közbeszerzés valamely másik formájáról van szó.

4. A CPV-kódok.

5. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében pedig a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. A beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

7. Az odaítélési eljárás típusa; hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén indokolás.

8. Adott esetben az alábbiak feltüntetése:

a) keretmegállapodás kötésére kerül sor,

b) dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak.

9. A 67. cikkben említett, a szerződés vagy szerződések odaítélése során alkalmazott szempontok. Adott esetben annak feltüntetése, alkalmaztak-e elektronikus árlejtést (nyílt vagy meghívásos eljárásnál és tárgyalásos eljárásnál).

10. A szerződés(ek) vagy a keretmegállapodás(ok) megkötésének a szerződés(ek) odaítélését vagy a keretmegállapodás(ok) megkötését követő időpontja.

11. A beérkezett ajánlatok száma odaítélt szerződésenként, az alábbiak feltüntetésével:

a) azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kkv-k,

b) a más tagállamból vagy harmadik országból beérkezett ajánlatok száma,

c) az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.

12. Minden odaítélt szerződés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme, feltüntetve, hogy:

a) a nyertes ajánlattevő kis- vagy középvállalkozás-e,

b) tájékoztatás arról, hogy a szerződést gazdasági szereplők egy csoportjának (közös vállalkozás, konzorcium vagy egyéb vállalkozói csoport) ítélték-e oda.

13. A szerződés(ek) odaítélése során figyelembe vett legalacsonyabb és legmagasabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat értéke.

14. Adott esetben, minden odaítélés esetében a szerződés azon része és annak értéke, amely tekintetében valószínűleg harmadik féllel fognak szerződést kötni.

15. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés uniós alapokból finanszírozott projekthez és/vagy programhoz kapcsolódik-e.

16. A jogorvoslati és adott esetben mediációs eljárásért felelős szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

17. A hirdetményben meghirdetett szerződés(ek) szempontjából jelentőséggel bíró, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzétételek időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

18. A hirdetmény feladásának időpontja.

19. Bármely más lényeges információ.

E. RÉSZ

A tervpályázati hirdetményben feltüntetendő információk

(a 79. cikk (1) bekezdésben említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. Az az e-mail- vagy internetcím, amelyen a közbeszerzési dokumentáció korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető lesz.

Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés az 53. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdésében ismertetett okok miatt nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentációt.

3. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

4. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv-e vagy a közös közbeszerzés valamely másik formájáról van-e szó.

5. A CPV-kódok; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6. A projekt fő jellemzőinek ismertetése.

7. A díjak száma és értéke.

8. A tervpályázati eljárás típusa (nyílt vagy meghívásos).

9. Nyílt tervpályázati eljárás esetén a projektek benyújtásának határideje.

10. Meghívásos tervpályázati eljárás esetében:

a) a résztvevők tervezett száma,

b) adott esetben a már kiválasztott résztvevők neve,

c) a résztvevők kiválasztásának szempontjai,

d) a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje.

11. Szükség szerint annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e.

12. A projektek értékelési szempontjai.

13. Annak feltüntetése, hogy a bírálóbizottság döntése kötelező-e az ajánlatkérő szervre nézve.

14. Adott esetben az összes résztvevő részére történő kifizetések feltüntetése.

15. Annak feltüntetése, hogy a tervpályázati eljárást követően a szerződést a tervpályázat nyertesének vagy nyerteseinek ítélik-e oda.

16. A hirdetmény feladásának időpontja.

17. Bármely más lényeges információ.

F. RÉSZ

A tervpályázati eljárás eredményéről szóló hirdetményben feltüntetendő információk

(a 79. cikk (2) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. Az ajánlatkérő szerv típusa és fő tevékenysége.

3. Adott esetben annak megjelölése, hogy az ajánlatkérő szerv központi beszerző szerv vagy a közös közbeszerzés valamely másik formájáról van szó.

4. A CPV-kódok.

5. A projekt fő jellemzőinek ismertetése.

6. A díjak értéke.

7. A tervpályázati eljárás típusa (nyílt vagy meghívásos).

8. A projektek értékelése során alkalmazott szempontok.

9. A bírálóbizottsági döntés meghozatalának időpontja.

10. A résztvevők száma.

a) Azon résztvevők száma, amelyek kkv-k.

b) A külföldi résztvevők száma.

11. A tervpályázati eljárás nyertesének/nyerteseinek neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme, feltüntetve, hogy a nyertes(ek) kis- és középvállalkozás(ok)-e.

12. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a tervpályázati eljárás uniós alapokból finanszírozott projekthez vagy programhoz kapcsolódik-e.

13. A hirdetmény által érintett projekt(ek) szempontjából jelentőséggel bíró, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzétételek időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

14. A hirdetmény feladásának időpontja.

15. Bármely más lényeges információ.

G. RÉSZ

A szerződés tartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményben feltüntetendő információk

(a 72. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szervnek – valamint, amennyiben további információkat ettől eltérő szervtől lehet kérni, ez utóbbinak – a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

2. A CPV-kódok.

3. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében pedig a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

4. A módosítás előtti és utáni beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.

5. Adott esetben a módosítás miatt az árban bekövetkezett emelkedés feltüntetése.

6. Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé tették a módosítást.

7. A szerződés odaítéléséről szóló döntés meghozatalának időpontja.

8. Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail- és internetcíme.

9. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés uniós alapokból finanszírozott projekthez és/vagy programhoz kapcsolódik-e.

10. A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért és – adott esetben – a mediációs eljárásért felelős szerv neve és címe. Pontos információk a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó határidővel kapcsolatban, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail-címe, amelytől ezek az információk beszerezhető.

11. A hirdetmény által érintett szerződés(ek) szempontjából jelentőséggel bíró, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzétételek időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

12. A hirdetmény feladásának időpontja.

13. Bármely más lényeges információ.

H. RÉSZ

A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az eljárást megindító hirdetményben feltüntetendő információk

(a 75. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szerv neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.

2. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

3. A szóban forgó szerződés rövid leírása, ideértve a CPV-kódokat is.

4. Részvételi feltételek, köztük:

— adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítése csak védettmunkahely-teremtési programok keretében történik-e;

— adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

5. Határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet értesíteni kell a részvételi szándékról.

6. Az alkalmazandó odaítélési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

I. RÉSZ

A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében az előzetes tájékoztatóban feltüntetendő információk

(a 75. cikk (1) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szerv neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.

2. A szóban forgó szerződés rövid leírása, a szerződés teljes becsült értéke, ideértve a CPV-kódokat is.

3. Amennyiben már ismert:

a) építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja;

b) az áruk szállításának, illetve az építési beruházás vagy a szolgáltatások teljesítésének időkerete, valamint a szerződés időtartama;

c) részvételi feltételek, köztük:

— adott esetben annak feltüntetése, hogy a közbeszerzési szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítése védettmunkahely-teremtési programok keretében történik-e,

— adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn,

d) az alkalmazandó odaítélési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

4. Utalás arra, hogy a felhívás iránt érdeklődő gazdasági szereplőknek jelezniük kell az ajánlatkérő szerv felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt, továbbá a szándéknyilatkozatok beérkezési határidejének és annak a címnek a feltüntetése, ahová a szándéknyilatkozatot el kell juttatni.

J. RÉSZ

A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk

(a 75. cikk (2) bekezdésében említettek szerint)

1. Az ajánlatkérő szerv neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, e-mail- és internetcíme.

2. A szóban forgó szerződés rövid leírása, ideértve a CPV-kódokat is.

3. Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

4. A beérkezett ajánlatok száma.

5. A fizetett ár vagy ártartomány (maximum/minimum).

6. Minden odaítélés esetében a nyertes gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, e-mail és internetcíme.

7. Bármely más lényeges információ.

VI. MELLÉKLET

AZ ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

(35. cikk (4) bekezdés)

Amennyiben az ajánlatkérő szervek elektronikus árlejtés alkalmazása mellett döntenek, a közbeszerzési dokumentációban fel kell tüntetniük legalább a következő információkat:

a) azon elemek, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők, és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c) az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információk és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információk;

e) az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláskor adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.

VII. MELLÉKLET

EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. a "műszaki leírás": az alábbiak egyikét jelenti:

a) építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek konkrétan a közbeszerzési dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák, hogy az anyagoknak, termékeknek vagy áruknak milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetre és éghajlatra gyakorolt hatások szintje, az egyetemes tervezés követelményeinek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, továbbá az alkalmazott terminológia és szimbólumok, a tesztelés és a tesztelési módszerek, a csomagolás, a jelölés és címkézés, a használati utasítás, valamint az építmény teljes életciklusának egyes szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatok és módszerek. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal;

b) árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a terméktől, illetve szolgáltatástól elvárt tulajdonságokat, így a minőségi színvonalát, a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatások szintjét, az egyetemes tervezés követelményeinek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a szimbólumokra, a tesztelésre és tesztelési módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának egyes szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

2. "szabvány": valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező, és amely az alábbiak valamelyike:

a) "nemzetközi szabvány": valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

b) "európai szabvány": valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány,

c) "nemzeti szabvány": valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3. "európai műszaki értékelés": az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése, a 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet [*] 2. cikkének 12. pontjában meghatározottak szerint;[43]

4. "közös műszaki leírás": olyan műszaki leírás az IKT területén, amelyet az 1025/2012/EU rendelet 13. és 14. cikkével összhangban állapítottak meg;]

5. "műszaki referencia": európai szabványügyi testület által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően kidolgozott bármely, az európai szabványoktól eltérő referencia.

VIII. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. A hirdetmények közzététele

A 48., 49., 50., 75. és 79. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

A 48., 49., 50., 75. és 79. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala, illetve – a 48. cikk (1) bekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett előzetes tájékoztató esetében – az ajánlatkérő szerv teszi közzé.

Ezenkívül az ajánlatkérő szervek ezeket az információkat az interneten, a 2. pont b) alpontjában említett „felhasználói oldalon” is közzétehetik.

Az Európai Unió Kiadóhivatala megküldi az ajánlatkérő szervnek az 51. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett visszaigazolást.

2. Kiegészítő, illetve további információk közzététele

a) Az ajánlatkérő szervek – az 53. cikk (1) bekezdésének második és harmadik albekezdése szerinti eltérő rendelkezés hiányában – a közbeszerzési dokumentációt teljes egészében közzéteszik az interneten.

b) A felhasználói oldalon közzé lehet tenni a 48. cikk (1) bekezdésében említett előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt is, pl.: kapcsolattartó pont, telefon- és faxszám, postai cím és e-mail-cím. A felhasználói oldalon pályázati felhívás közlése céljából előzetes tájékoztatót is közzé lehet tenni, amelynek nemzeti szintű közzétételére az 52. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. A hirdetmények elektronikus megküldése céljából alkalmazandó formátumok és eljárások

A Bizottság által a hirdetmények elektronikus megküldésének céljára létrehozott formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.

IX. MELLÉKLET

AZ AJÁNLATTÉTELRE VAGY A PÁRBESZÉDBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ FELHÍVÁSOK, VALAMINT A SZÁNDÉK MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ, AZ 54. CIKKBEN EMLÍTETT FELHÍVÁSOK TARTALMA

1. Az 54. cikkben említett, ajánlattételre vagy párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a közzétett eljárást megindító felhívásra való hivatkozást;

b) az ajánlatok beérkezésének határidejét, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;

c) versenypárbeszéd esetében a konzultációk megkezdésére megállapított időpontot és helyet, valamint a használt nyelv(ek)et;

d) hivatkozást azokra a csatolandó iratokra, amelyeket vagy az ajánlattevők által az 59., 60. és adott esetben a 62. cikkel összhangban tett, ellenőrizhető nyilatkozatok alátámasztása végett, vagy az említett cikkekben szereplő adatok kiegészítése végett kell benyújtani az 59., 60. és 62. cikkben megállapított feltételekkel összhangban;[44]

e) a szerződésodaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok csökkenő fontossági sorrendjét, amennyiben az eljárást megindító hirdetmény, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás, a műszaki leírás vagy a részleteket ismertető dokumentum ezt az információt nem tartalmazza.

A versenypárbeszéd vagy innovációs partnerség keretében odaítélt szerződések esetében azonban a b) pontban említett adatoknak nem a párbeszédben vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban kell megjelenniük, hanem az ajánlattételi felhívásban.

2. Amennyiben az eljárást megindító felhívás eszköze előzetes tájékoztató, az ajánlatkérő szervnek még az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt valamennyi részvételre jelentkezőt fel kell hívnia arra, hogy az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát.

Ennek a felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) jelleg és mennyiség, beleértve a kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és – amennyiben lehetséges – az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő; meghosszabbítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint – amennyiben lehetséges – a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli hirdetményei közzétételének várható időpontja;

b) az eljárás típusa: meghívásos eljárás vagy tárgyalásos eljárás;

c) adott esetben az áruszállítás vagy az építési beruházás, illetve a szolgáltatások teljesítése megkezdésének vagy befejezésének időpontja;

d) amennyiben az elektronikus hozzáférés nem biztosítható, a közbeszerzési dokumentáció iránti kérelmek beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket küldeni kell, valamint az e célra használandó nyelv vagy nyelvek;

e) a szerződést odaítélő ajánlatkérő szerv címe;

f) a gazdasági szereplőktől megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi biztosítékok és adatok;

g) az ajánlati felhívás tárgyát képező szerződés formája: adásvétel, lízing, bérlet, vagy részletvétel, illetve ezek bármilyen kombinációja; és

h) a szerződés odaítélési szempontjai és azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben ezt az információt az előzetes tájékoztató vagy a műszaki leírás, illetve az ajánlati vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás nem tartalmazza.

X. MELLÉKLET

A 18. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

— 87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről,

— 98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról,

— 29. számú ILO-egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról,

— 105. számú ILO-egyezmény a kényszermunka felszámolásáról,

— 138. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról,

— 111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről,

— 100. számú ILO-egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról,

— 182. számú ILO-egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről,

— bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról,

— a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény),

— Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról,

— Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998. szeptember 10.) és annak három regionális jegyzőkönyve.

XI. MELLÉKLET

NYILVÁNTARTÁSOK [*][45]

Az egyes tagállamok vonatkozó szakmai és cégnyilvántartásai, valamint a kapcsolódó nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

— Belgiumban a „Registre du Commerce”/„Handelsregister”, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében pedig az „Ordres professionels/Beroepsorden”,

― Bulgáriában a "Търговски регистър",

— a Cseh Köztársaságban az „obchodní rejstřík”,

— Dániában az „Erhvervsstyrelsen”,

— Németországban a „Handelsregister”, a „Handwerksrolle”, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében pedig a „Vereinsregister”, a „Partnerschaftsregister” és a „Mitgliedsverzeichnisse der Berufskammern der Länder”,

— Észtországban a „Registrite ja Infosüsteemide Keskus”,

— Írországban a gazdasági szereplőtől a „Registrar of Companies” vagy a „Registrar of Friendly Societies” által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tartalmazza az érintett személy eskü alatt tett nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

― Görögországban építési beruházásra irányuló szerződés esetében a Környezetvédelmi, Területrendezési és Közmunkaügyi Minisztérium (Υ.ΠΕ.ΧΩ.Δ.Ε) által vezetett "Μητρώο Εργοληπτικών Επιχειρήσεων - ΜΕΕΠ"; árubeszerzésre irányuló szerződés esetében a "Βιοτεχνικό ή Εμπορικό ή Βιομηχανικό Επιμελητήριο" és a "Μητρώο Κατασκευαστών Αμυντικού Υλικού"; szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében a szolgáltatótól közjegyző előtt, eskü alatt tett nyilatkozatot kérhetnek az adott szakma gyakorlására vonatkozóan; a hatályos nemzeti jogszabályok által előírt esetekben, az I. mellékletben említett kutatási szolgáltatások nyújtása tekintetében a "Μητρώο Μελετητών" szakmai nyilvántartás és a "Μητρώο Γραφείων Μελετών",

— Spanyolországban építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a „Registro Oficial de Licitadores y Empresas Clasificadas del Estado”, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében pedig a „Registro Mercantil”, illetve a nyilvántartásba nem vett személyek esetében olyan hatósági bizonyítvány, amely tanúsítja, hogy az érintett személy eskü alatt nyilatkozatot tett, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet folytatja,

— Franciaországban a „Registre du commerce et des sociétés” és a „Répertoire des métiers”,

— Horvátországban a „Sudski registar” és az „Obrtni registrar”, vagy egyes tevékenységek esetében az arról szóló igazolás, hogy az érintett személy kereskedelmi tevékenységet folytathat, vagy az adott foglalkozást űzheti,

— Olaszországban a „Registro della Camera di commercio, industria, agricoltura e artigianato”, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében pedig a „Registro delle commissioni provinciali per l’artigianato”, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében a már említett nyilvántartások mellett a „Consiglio nazionale degli ordini professionali” is; építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a már említett nyilvántartások mellett az „Albo nazionale dei gestori ambientali”,

― Cipruson építési beruházásra irányuló szerződések esetében a magas- és mélyépítési vállalkozók nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló törvény szerint a szerződő féltől a "Magas- és Mélyépítési Vállalkozók Nyilvántartó és Ellenőrző Tanácsa" (Συμβούλιο Εγγραφής και Ελέγχου Εργοληπτών Οικοδομικών και Τεχνικών Έργων)" által kiállított hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető; árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében a szállítótól vagy a szolgáltatótól a "Cégnyilvántartás és Vagyonfelügyelet" (Έφορος Εταιρειών και Επίσημος Παραλήπτης) által kiadott hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tanúsítja, hogy az érintett személy eskü alatt nyilatkozatot tett, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet a letelepedése szerinti országban, egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja,

― Lettországban az "Uzņēmumu reģistrs",

― Litvániában a "Juridinių asmenų registras",

— Luxemburgban a „Registre aux firmes” és a „Rôle de la Chambre des métiers”,

— Magyarországon a „Cégnyilvántartás”, az „egyéni vállalkozók jegyzői nyilvántartása”, és – szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében – egyes „szakmai kamarák nyilvántartása”, illetve, egyes tevékenységek esetében igazolás arról, hogy az érintett személy rendelkezik a kérdéses kereskedelmi tevékenység, illetve szakma gyakorlásához szükséges engedéllyel,

— Máltán a gazdasági szereplőnek kérelmeznie kell a „numru ta’ registrazzjoni tat-Taxxa tal-Valur Miżjud (VAT) u n-numru tal-licenzja ta’ kummerc” kiállítását, illetve partnerség vagy vállalkozás esetén a máltai adóhatóság által kiállított, vonatkozó nyilvántartási számot,

— Hollandiában a „Handelsregister”,

— Ausztriában a „Firmenbuch”, a „Gewerberegister” és a „Mitgliederverzeichnisse der Landeskammern”,

— Lengyelországban a „Krajowy Rejestr Sądowy”,

― Portugáliában építési beruházásra irányuló szerződés esetében az "Instituto da Construção e do Imobiliário" (INCI); árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében pedig a "Registro Nacional das Pessoas Colectivas",

― Romániában a "Registrul Comerțului",

— Szlovéniában a „sodni register” és az „obrtni register”,

— Szlovákiában az „Obchodný register”,

— Finnországban a „Kaupparekisteri”/„Handelsregistret”,

— Svédországban az „aktiebolags-, handels- eller föreningsregistren”,

— az Egyesült Királyságban a gazdasági szereplőtől a „Registrar of Companies” által kiadott, megalakulását vagy bejegyzését igazoló hatósági bizonyítvány, illetve egyéb esetben olyan hatósági bizonyítvány bemutatása kérhető, amely tanúsítja, hogy az érintett személy eskü alatt nyilatkozatot tett, miszerint a szóban forgó szakmai tevékenységet egy meghatározott helyen és meghatározott cégnév alatt folytatja.

XII. MELLÉKLET

A KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK

I. rész: Gazdasági és pénzügyi helyzet

A gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi helyzetének igazolása főszabály szerint a következő egy vagy több dokumentummal történhet:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy – adott esetben – a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) a mérleg vagy mérlegkivonatok bemutatása, ha a gazdasági szereplő székhelye szerinti ország joga előírja a mérlegek közzétételét;

c) a vállalkozás összforgalmáról és – adott esetben – a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás legfeljebb az előző három üzleti évre vonatkozóan, attól függően, hogy mikor jött létre a vállalkozás, vagy a gazdasági szereplő mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak.

II. rész: Műszaki alkalmasság

A gazdasági szereplő 58. cikkben említett műszaki alkalmasságának bizonyítására felhasználhatók:

a) a következő jegyzékek:

i. az elmúlt legfeljebb öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére és eredményére vonatkozó igazolásokkal. Az ajánlatkérő szerv szervek a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezhetik, hogy figyelembe veszik az öt évnél régebben teljesített releváns építési beruházások igazolását is;

ii. a legfeljebb az elmúlt három év során leszállított főbb áruk, illetve teljesített főbb szolgáltatások jegyzéke, az összegek, időpontok és a közületi vagy magánmegrendelők feltüntetésével. Az ajánlatkérő szervek a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezhetik, hogy figyelembe veszik a három évnél régebben teljesített releváns árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is;

b) tájékoztatás a részt vevő szakemberekről vagy műszaki szervezetekről – különösen a minőség-ellenőrzés felelőseiről –, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplő vállalkozása alkalmazza-e őket, továbbá építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azon személyekről készült tájékoztatás, akiknek a munkáját a szerződő fél az építmény kivitelezése során igénybe veheti;

c) a gazdasági szereplő által a minőség biztosítása végett igénybe vett műszaki háttér, valamint a vállalkozás tanulmányi és kutatási létesítményeinek leírása;

d) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

e) amennyiben a leszállítandó termékek vagy a teljesítendő szolgáltatások összetettek, vagy – rendkívüli esetben – ha különleges célra szolgálnak, az ajánlatkérő szerv által elvégzett vagy nevében a szállító, illetve a szolgáltató székhelye szerinti ország egy erre illetékes hivatalos szerve által – e szerv beleegyezése alapján – elvégzett vizsgálat, amely a szállító termelési kapacitására, illetve a szolgáltató műszaki alkalmasságára, valamint szükség szerint a rendelkezésükre álló tanulmányi és kutatási eszközökre, és minőség-ellenőrzési intézkedéseikre vonatkozik;

f) a szolgáltató, illetve a szerződő fél vagy a vállalkozás vezetőinek iskolai végzettsége és szakképzettsége, feltéve, hogy ezeket nem odaítélési szempontként értékelik;

g) azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

h) az utolsó három évre vonatkozóan a szolgáltató, illetve a szerződő fél éves átlagos munkaerő-létszámáról és vezetői létszámáról készült kimutatás;

i) a szolgáltató, illetve a szerződő fél számára a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló eszközökről, berendezésekről vagy műszaki felszerelésről készült kimutatás;

j) tájékoztatás arról, hogy a szerződés mekkora részére nézve kíván esetleg a gazdasági szereplő harmadik féllel szerződést kötni;

k) a leszállítandó termékek tekintetében:

i. minták, leírások vagy fényképek, amelyek hitelességét az ajánlatkérő szerv kérésére igazolni kell;

ii. hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőségellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét.

XIII. MELLÉKLET

A 68. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

XIV. MELLÉKLET

A 74. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

XV. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT