BH 2021.9.277 A közterület-használati jogviszony hatósági jogviszony, azt az önkormányzat nem rendezheti polgári jogi jogviszonyként. A hatósági szerződés közigazgatási szerződés. A hatósági szerződés megkötése nem változtat a felek közötti jogviszony jellegén, azt nem teszi magánjogi jogviszonnyá. A hatósági szerződést az ügyféllel a hatóságnak és nem a tulajdonosnak kell megkötnie. Ezért kizárt, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos - ebben a minőségében - a hatósági feladat ellátására megbízottat vegyen igénybe [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pont, 23. § (3) bekezdés, (5) bekezdés 2. pont, 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. §].

Pertörténet:

Fővárosi Ítélőtábla Gf.40388/2020., Kúria Köf.5010/2021/4. (*BH 2021.9.277*)

***********

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás és az indítvány

[1] A Fővárosi Ítélőtábla előtt 16.Gf.40.388/2020. számon folyamatban lévő per alperese (a továbbiakban: közterület-használó) az érintett önkormányzatnál (a továbbiakban: önkormányzat) közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet terjesztett elő, melynek tárgyában az önkormányzat hatósági határozatot nem hozott, a felek közterület-használati megállapodás megnevezéssel szerződést írtak alá határozott időtartamra azzal, hogy a szerződés szerint a nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései, valamint a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 18/2015. (VI. 30.) Önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) szabályai az irányadók.

[2] A közterület-használó a megállapodásban foglaltaktól eltérően nagyobb területet és hosszabb ideig használt, mellyel kapcsolatosan közterület-használati kérelmet terjesztett elő, azonban az önkormányzat ezen kérelem tárgyában sem hozott hatósági határozatot, díjfizetési kötelezettség mértékéről döntést.

[3] Az önkormányzat a közterület-használót közterület-használati díj megfizetésére szólította fel, melynek az nem tett eleget. Erre tekintettel az önkormányzat a Budapest Környéki Törvényszéknél mint elsőfokú bíróságnál közterület-használati díj megfizetése iránt polgári peres eljárást kezdeményezett, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint és az Ör. 2. § 15. pontja, 6. § (3) bekezdése, 7. § (2) bekezdése, 25. § (5) bekezdése, 30. § (5) bekezdése és 34. § (1) bekezdése alapján a közterület-használat polgári jogi jogviszony, amelynek részletszabályait az Ör. tartalmazza, meghatározva a jogcím nélküli használat ellenértékét is. A közterület-használat engedélyezése során az önkormányzat szerint nem hatóságként, hanem tulajdonosi jogkörben jár el, feltétele a polgármester hozzájárulása. A kérelemmel kapcsolatosan eljárást nem szükséges lefolytatni, alakszerű határozatot nem kell hozni.

[4] A közterület-használó az önkormányzat keresetének elutasítását kérte figyelemmel arra, hogy véleménye szerint az önkormányzat a közterület-használati jogviszonyra irányadó közigazgatási eljárási jogot sértő módon járt el, amikor nem bírálta el a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmeit, ezért az önkormányzat számla kiállítására sem volt jogosult a jogcím nélküli használatra hivatkozással.

[5] Az elsőfokú bíróság az önkormányzat keresetét elutasította, mely ítélettel szemben az érintett önkormányzat fellebbezést terjesztett elő. A fellebbezési eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla a 16.Gf.40.388/2020/5. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását kezdeményezte kérve, hogy az Önkormányzati Tanács az Ör. 2015. július 15-től 2020. december 31-ig hatályban volt 3. §-a, 7. § (1) bekezdése, 24. § (3) és (4) bekezdései, valamint 30. § (5) bekezdése jogszabályba ütközését állapítsa meg és rendelje el az adott rendelkezések alkalmazási tilalmát.

[6] Az indítványozó hivatkozott a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 2. pontjára, 23. § (5) bekezdés 2. pontjában foglaltakra, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 7. § (1) bekezdésére, továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakra. Kifejtette, hogy egységes a joggyakorlat abban a kérdésben, hogy a közterület-használati jogosultság megadása és az erre létrejött jogviszony jogszerűen csak hatósági jogkörben szabályozható az Ákr. szerinti jogorvoslat biztosítása mellett, a közterületek ugyanis a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (1) és (2) bekezdése, a (3) bekezdés a) és b) pontja értelmében az önkormányzatok forgalomképtelen törzsvagyonának részét képezik. A közterület-használat önkormányzati hatósági ügy, melyben az önkormányzat nem tulajdonosként, hanem közhatalomként jár el. Ebben a kérdésben közigazgatási határozatot kell hoznia, mellyel szemben a fellebbezési jog biztosítandó. Ezzel szemben az Ör. a jogviszonyt polgári jogviszonyként szabályozza, amely a 7. § (1) bekezdés szerint bejelentéssel vagy közterület-használati szerződéssel keletkezhet. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a tulajdonosi jogait az Ör. 3. §-ában foglaltak szerint a polgármesterre átruházott hatáskörben gyakorolja. Az Ör. 24. § (3) és (4) bekezdései az önkormányzat mint tulajdonos egyoldalú hatósági jogkört nem igénylő közterület-használat-engedélyezési jogköreit szabályozzák, míg az Ör. 30. § (5) bekezdése a használati megállapodás szerinti díjfizetése tartalmaz rendelkezéseket. Véleménye szerint ezen rendelkezések az Mötv. 23. § (5) bekezdés 2. pontjába ütköznek, mert az önkormányzati rendeletalkotási felhatalmazásánál nem közhatalomként, hanem polgári jogi jogalanyként határozta meg magát a közterület-használati jogviszonyban. Ezen rendelkezések azonban kizárják az Ákr. 7. § (1) bekezdésének alkalmazását, illetve közterület-használó jogorvoslathoz fűződő jogát.

Az érintett önkormányzat védirata

[7] Az érintett önkormányzat az indítvány elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az Ör. 3. §-a egy utaló szabályt tartalmaz, amely arról szól, hogy a közterület használatára vonatkozó önkormányzati hatáskört a képviselő-testület helyett a polgármester gyakorolja. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (I. 14.) Önkormányzati rendelet 2. mellékletében átruházott hatáskör alapján. Ez a rendelkezés közterület-használattal kapcsolatos ügyek közhatalmú vagy nem közhatalmi jellegére, továbbá az eljárására sem tartalmaz semmilyen rendelkezést.

[8] Az Ör. 7. § (1) bekezdése kapcsán az érintett önkormányzat kifejtette, hogy az Mötv. 23. § (5) bekezdése határozza meg a fővárosi kerületek kötelezően ellátandó feladatait, ezek között a 2. pontban szerepel a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása, azonban ugyanezen bekezdésben több, olyan kötelezően ellátandó feladatot határoz meg az Mötv., amelyben a közhatalom gyakorlása a hatósági ügyként történő szabályozás nem érvényesül és nem is érvényesülhet. Ilyen például a 3. pont szerinti parkolásüzemeltetés, a 9. pont szerinti egészségügyi alapellátás vagy a 10. pont szerinti óvodai ellátás.