506/B/2001. AB határozat
Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelez ő igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT. rendelete 6. § (3) bekezdése, 10. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelez ő igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT. rendelete 6. § (3) bekezdése, 10. § (2) bekezdése és a rendelet melléklete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó Hajmáskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének a kommunális szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 8/2001. (III. 30.) ÖKT. rendelete (a továbbiakban: Ör.) 6. § (3) bekezdése, 10. § (2) bekezdése, valamint a díjakat tartalmazó melléklete alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az indítványozó szerint az Ör. azon szabályai, amelyek alapján a tulajdonosoknak a hulladéktároló edény űrmértékéhez mérten kell a szemétszállítási díjat fizetni, sértik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 201. §-ában foglalt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét, mert "csekély hulladékmennyiség, vagy akár üres tárolóedény esetén is a tárolóedény űrméretét és nem a keletkezett hulladék elszállítását kell megfizetni." A kifogásolt rendelkezések az indítványozó - külön nem indokolt - álláspontja szerint ellentétesek a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 2. § (5) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, továbbá 7. § (2) bekezdése a) pontja előírásaival is, ezért az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütköznek.
II.
Az indítványban érintett jogszabályok:
1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezése:
"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."
2. A Ptk. megjelölt szabálya:
"201. § (1) A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár.
(2) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja."
3. A Korm. r. hivatkozott rendelkezései:
"2. § (5) A közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között."
"4. § (1) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg."
"7. § (2) Az egységnyi díjtételek a következők: a) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén a gyűjtőedényzet egyszeri ürítés díja, illetve az elszállításra átvett hulladék tömeg vagy térfogat szerint meghatározott díja;"
4. Az Ör. kifogásolt előírásai:
"6. § (3) A háztartási hulladék gyűjtéséhez a tulajdonos olyan űrtartalmú, illetve darabszámú gyűjtőedényt köteles igénybe venni, hogy abban, illetve azokban a megadott szállítási napok között keletkező háztartási hulladék az előírásoknak megfelelően mindenkor elhelyezhető legyen. A tulajdonos a szolgáltató által rendszeresített legkisebb űrtartalmú gyűjtőedénynél kisebb űrtartalmú edényt nem használhat, illetve nem igényelhet."
"10. § (2) A díjat az ingatlanon használt szabványos gyűjtőedény számának, az adott típusú gyűjtőedény egyszeri ürítési díjának és az ürítések számának szorzataként kell megállapítani."
"Melléklet
A közszolgáltatás igénybevételének havi díját a gyűjtőtartályok számának, a tartályok űrmértékétől függő egyszeri ürítési díjának és az ürítések számának figyelembevételével kell megállapítani.
A. / A szemétszállítási díj a Veszprémi Kommunális Rt-től 3 éves részletfizetéssel vásárolt és beszerzett kukaedényzet (jó állapotú, használt edényzet) esetében:
Családi házas ingatlanoknál:
A háztartási hulladék gyűjtésére rendszeresített szabványos tartályok ürítési díja:
a) 120 literes tartály (kuka) egyszeri ürítés díja: 123.-Ft/ürítés + 12 % ÁFA havi díj: 597.-Ft
A szolgáltató felé fizetendő összeg:
597.-Ft (ürítés díj) + 91.-Ft részletfizetés az edényzet után = 688.-Ft/hó
b) 80 literes tartály (kuka) egyszeri ürítési díja: 88.-Ft/ürítés + 12 % ÁFA havi díj: 427.-Ft
A szolgáltatónak fizetendő összeg:
427.-Ft (ürítési díj) + 71.-Ft részletfizetés az edényzet után = 498.-Ft/hó
B. /Szemétszállítási díj egyénileg beszerzett kukaedényzet esetén:
120 literes kuka egyszeri ürítési díja: 123.-Ft + 12 % ÁFA havi díj: 597.-Ft
80 literes kuka egyszeri ürítés díja: 88.-Ft + 12 % ÁFA havi díj: 427.-Ft
C. / Társasházaknál (Hajmáskér, Jókai u.)
1.1 m3-es konténer
egyszeri ürítési díja: 1.231.-Ft + 12 % ÁFA havi díja: 5.515.-Ft/hó
D. / Közületek, intézmények egyszeri ürítési díja:
1.1 m3 konténer 1.432.-Ft + 12 % ÁFA = 1.604.-Ft
120 literes kuka 143.-Ft + 12 % ÁFA = 160. -Ft"
III .
Az indítvány nem megalapozott.
1. A helyi önkormányzat rendeletalkotási hatáskörét egyrészt az Alkotmány, másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására alkot rendeletet.
A településtisztaság biztosítása az Ötv. 8. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat feladatkörébe tartozik. E feladat ellátásához kötődően a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 23. § f) pontja felhatalmazza a települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy önkormányzati rendeletben állapítsa meg az elvégzett szolgáltatás alapján a tulajdonost terhel ő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, a díj megfizetési rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit, vagy a szolgáltatás ingyenességét. A rendeletalkotási felhatalmazáson túl a törvény előírást tartalmaz a képviselő-testület számára a díjmegállapításhoz. A Hgt. 25. § (1) bekezdése szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és minőségét, a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a működés fejleszthető fenntartásához szükséges költségeket alapul véve a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megállapítani. E külön jogszabály a Korm. r., amelynek - az indítványozó által is hivatkozott - 2. § (5) bekezdése, 4. § (1) bekezdése, valamint 7. § (2) bekezdése rendelkezései figyelembevételével kell a díjmegállapítás során eljárni.
2. Az Ör. a tulajdonosokat a kiválasztott szabványűrtartalmú és darabszámú gyűjtőedény után, a megállapított egyszeri ürítési díj és az ürítések száma szorzataként kiszámított díj megfizetésére kötelezi. A tulajdonosok a várható szemétkibocsátás alapján köthetnek szerződést a 80 vagy 120 literes gyűjtőedény és annak darabszáma megválasztásával, így a szolgáltatási díjat a szemétkibocsátás mennyisége mértékéhez igazodóan fizetik.
Az Alkotmánybíróság már a - hasonló ügyben hozott - 48/2000. (XII. 18.) AB határozatában megállapította, hogy "a szerződött űrtartalmú szeméttároló edénynek a gyűjtési gyakoriságon alapuló szolgáltatási díja okkal vélelmezhetően a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás tényleges egyenértékűségének érvényesüléséhez vezet. (...) Mivel a tárolóedények űrtartalma és a szemétszállítás gyakorisága a kibocsátott szemét tényleges mennyiségét tükröző normaszámítási mód, az erre alapított szolgáltatási díjmegállapítás tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányosságát tükrözi." (ABH 2000. 484., 489.)
Az esetenként előforduló, a szerződött mennyiségnél kevesebb szemét kibocsátása miatt, vagy "üres" gyűjtőedény alapján kifizetett szolgáltatási díj a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránytalanságát nem vonja maga után, mivel a szolgáltató ilyen esetekben is megjelenik és költségei merülnek fel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyedi mérések alapján történő szemétszállítás technikailag nem megoldható, vagy csak magas költségráfordítással biztosítható. Ha az ingatlanon rendszeresen kevesebb szemét keletkezik, akkor kisebb mértékű vagy kevesebb számú gyűjtőedény választásával a szerződés módosítható. Nem életszerű azonban az, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során rendszeresen, egyáltalán nem bocsát ki hulladékot, ezért - a környezetvédelmi és közegészségügyi érdekekre is tekintettel - a legkisebb méretű gyűjtőedény kötelező igénybevételének előírása a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége elvének sérelmét az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem idézi elő. Ha az ingatlanon legalább 30 napig senki nem tartózkodik és emiatt hulladék valóban nem keletkezik, a képviselő-testület rendelkezése szerint írásbeli kérelemre a közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető.
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. kifogásolt szabályai a Ptk. 201. §-a rendelkezésébe nem ütköznek, továbbá a Korm. r. megjelölt rendelkezéseibe ütköző szabályozás sem állapítható meg.
3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. közszolgáltatási díjmegállapításra vonatkozó, kifogásolt rendelkezései - mivel azokat a képviselő-testület a kifejtettek szerint törvényi felhatalmazás alapján, a megjelölt magasabb jogszabályi előírások keretei között alkotta meg - az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe nem ütköznek, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 2002. március 13.
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró