BH 2021.5.149 A civil szervezetek nyilvántartásának adatai közhitelesek, a bejegyzett körülmények megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást a nyilvántartásba bevezették. A civil szervezet nyilvántartás szerinti képviselője által adott meghatalmazás jogszerűsége közigazgatási perben nem vitatható [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 29. § (4) bekezdés, 2011. évi CLXXXI. törvény (Ectv.) 86. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 11. §]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú építési hatóság a 2016. június 17-én kelt határozatában építési engedélyt adott a II. rendű felperes részére a tihanyi ... hrsz-ú ingatlanon erdei kilátó építésére.

[2] Az I. rendű felperes 2016. november 4-én kérte az ügyben ügyféli jogállása megállapítását, kérelmét a Sz. R. elnök által aláírt, 2016. október 26-án keltezett meghatalmazással eljáró jogi képviselő útján nyújtotta be. Az elsőfokú hatóság a kérelmet elutasította, a másodfokon eljárt I. rendű alperes a 2016. december 21-én hozott végzésével megállapította az I. rendű felperes ügyféli jogállását.

[3] Az építési engedély tárgyában az I. rendű felperes fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal a 2017. február 23-án meghozott határozatával az építési engedélyt megadó határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az elsőfokú hatóság a 2017. április 3-án kelt határozatával az építési engedély iránti kérelmet elutasította.

[4] A II. rendű felperes 2017. március 27-én az időközben felépített erdei kilátó fennmaradására és használatbavételére nyújtott be kérelmet, az elsőfokú hatóság a 2017. április 7-én hozott határozatában a megépített erdei kilátó építményre véglegesen érvényes fennmaradási és egyben használatbavételi engedélyt adott.

[5] Az I. rendű felperes jogi képviselője útján 2017. április 26-án az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő. Az I. rendű alperes másodfokú hatóságként 2017. május 17-én helyszíni szemlét tartott, amelyen a II. rendű felperes képviselője jelezte, hogy vitatja az I. rendű felperes képviseleti jogát. A helyszíni szemlén az I. rendű felperes jogi képviselője elismerte, hogy teljes vezetőségváltás történt 2017 májusában az Egyesületnél. Az I. rendű alperes felhívta az I. rendű felperest, hogy az új képviselőtől származó meghatalmazást mielőbb csatolja. Az I. rendű felperes jogi képviselője vállalta, hogy legkésőbb másnap kiegészítést küld, azonban az I. rendű felperes a II. fokú határozat meghozataláig új meghatalmazást nem nyújtott be, és egyéb, a jogi képviselete jogszerűségét igazoló iratot sem terjesztett elő.

[6] Az I. rendű alperes a 2017. június 9-én kelt VEB/005/1584-18/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban rögzítette, hogy a civil szervezetek névjegyzéke a "birosag.hu" honlapon elérhető. Az I. rendű felperes alapadatai között szerepel, hogy az Egyesület Sajkod és környékének közigazgatási és természetvédelmi környezetének az érdekképviseletére alakult, környezetvédelmi, természetvédelmi céllal jött létre. A szervezet képviselői között az ügyvédi meghatalmazást aláíró Sz. R. elnök szerepel. Erre figyelemmel az I. rendű alperes a Sz. R. elnök által benyújtott meghatalmazást elfogadta.

A kereseti kérelmek

[7] Az I. rendű és II. rendű felperes keresettel támadták az I. rendű alperes határozatát. Az I. rendű felperes vitatta, hogy a fennmaradási és használatbavételi engedély megadható volt. Előadta, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában a képviseleti jogra vonatkozó korlátozás nem volt bejegyezve. Állította, hogy az együttes képviseleti jog harmadik személlyel szemben nem hatályos. Kiemelte, hogy az újonnan megválasztott elnök, R. Zs. utólag, 2017. november 14-én jóváhagyta a képviseletre vonatkozó meghatalmazást és a jogi képviselő eljárási cselekményeit. Az I. rendű felperes keresetleveléhez a R. Zs. elnök által 2017. július 3-án aláírt meghatalmazást csatolta.

[8] A II. rendű felperes keresetében vitatta az I. rendű felpereshez kapcsolódó képviseleti jogot és kiemelte, az I. rendű felperes fellebbezését nem lehetett volna elbírálni, mert az nyilvánvalóan nem az előterjesztésre jogosulttól származik.

Az alap elsőfokú ítélet

[9] A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az 1.K.27.231/2017/30. számú ítéletében az I. rendű alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárásra előírta, hogy az I. rendű alperes köteles ismételten hiánypótlási felhívást közzétenni az I. rendű felperes felé határidő tűzésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett a képviseleti jogának igazolására és a meghatalmazottként képviseletét ellátó személy eljárási jogosultságának igazolására. Amennyiben a hiánypótlás eredménytelen, akkor ennek jogkövetkezményét levonva kell dönteni, illetőleg a képviseleti jog tisztázása esetén hozható döntés a fellebbezés elbírálásáról.

A Kúria Kfv.II.37.489/2018/12. számú végzése

[10] A II. rendű felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Kiemelte, az elsőfokú bíróság annak megállapítása mellett, hogy az I. rendű felperes alapszabályának 3.2. és 6. pontja együttes aláírási és képviseleti jogot írt elő és az ítélethozatalig a bírósági nyilvántartásban Sz. R. volt elnökként bejegyezve, a képviseleti jogára vonatkozó korlátozás nélkül. Ezeknek a tényeknek a rögzítése ellenére, ezt alátámasztó jogszabályi hivatkozás nélkül, a bíróság a nyilvántartott adatokkal ellentétesen az elnökváltásról való tudomásszerzés következményeként a megválasztott új elnöktől származó meghatalmazás hiányának jelentőséget tulajdonított és a hiánypótlás megismétlését írta elő. A bíróságnak ezzel szemben a kereseti kérelem keretei között azt kellett volna vizsgálnia, hogy az I. rendű felperes által előterjesztett fellebbezés az előterjesztésre jogosulttól származik-e, és ha nem, akkor az I. rendű alperesnek az eljárást az I. rendű felperes vonatkozásában a közigazgatási hatóság eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés a) pontja alapján meg kellett volna-e szüntetnie, illetve a hiánypótlás nem teljesítése okán a Ket. 31. § (2) bekezdése értelmében az eljárást megszüntethette volna-e.

[11] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alapszabállyal ellentétesen Sz. R. elnök képviseleti joga a bírósági nyilvántartásba nem volt korlátozva, de arról tévesen döntött, hogy a hiánypótlás nem volt jogszerű, mert nem tartalmazott határidőt. A bíróság téves jogi álláspontja és a keresettől eltérő döntése folytán a II. rendű felperes kereseti kérelméről nem foglalt állást, nem bírálta el azt, hogy a bírósági nyilvántartásba bejegyezett adatok alapján vagy attól eltérően a megvalósult elnökváltás tényére tekintettel, az alapszabály szerint kellene megítélni a képviseleti jogosultságot. Nem vizsgálta, hogy fellebbezés benyújtására olyan meghatalmazás mellett lett volna jogszerű lehetőség ami az elnöktől származik, vagy az elnök és egy elnökségi tag együttes aláírását tartalmazza, illetve az elnök és az elnökség képviseleti joga időközbeni megszűnésére tekintettel az új elnökség részéről adott meghatalmazás mellett kerülhetett volna sor a fellebbezési eljárás folytatására.