31993L0031[1]

A Tanács 93/31/EGK iráneyelve (1993. június 14.) a motorkerékpárok kitámasztószerkezetéről

A TANÁCS 93/31/EGK IRÁNEYELVE

(1993. június 14.)

a motorkerékpárok kitámasztószerkezetéről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló, 1992. június 30-i 92/61/EGK tanácsi irányelvre ( 1 ),

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 2 ),

együttműködve az Európai Parlamenttel ( 3 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 4 ),

mivel a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térséget jelent, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és tőke szabad mozgása; mivel az ehhez szükséges intézkedéseket el kell fogadni;

mivel az egyes tagállamokban a motorkerékpároknak a kitámasztószerkezet tekintetében meg kell felelniük meghatározott műszaki jellemzőknek, amelyeket tagállamonként eltérő, kötelező érvényű előírások állapítanak meg; mivel ezek az eltérések gátolják az Európai Közösségen belüli kereskedelmet;

mivel a belső piac működésének e gátjai megszüntethetőek, ha minden tagállam a nemzeti rendelkezései helyett ugyanazokat az előírásokat alkalmazza;

mivel a motorkerékpárok kitámasztószerkezeteire vonatkozó egységesített előírások bevezetése azért szükséges, hogy ezeknek a járműtípusoknak mindegyikére alkalmazni lehessen a 92/61/EGK irányelv szerinti típus-jóváhagyási és alkatrésztípus-jóváhagyási eljárást;

mivel az érintett ágazatban javasolt fellépés jelentőségét és kihatásait tekintve, az ezen irányelvben tervezett közösségi intézkedések nemcsak szükségesek, hanem elengedhetetlenek a kitűzött cél, a járműtípus közösségi típusjóváhagyásnak az elérése érdekében; mivel ezt a célt a tagállamok egymástól függetlenül nem tudják megfelelően megvalósítani,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Ezt az irányelvet és mellékletét kell alkalmazni a 92/61/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott motorkerékpárok valamennyi típusának a kitámasztószerkezetére vonatkozóan.

2. cikk

Egy motorkerékpárkitámasztó-szerkezetre vonatkozó alkatrésztípus-jóváhagyás megadásához szükséges eljárást, valamint e járművek szabad áruforgalomba hozatalának feltételeit a 92/61/EGK irányelv II., illetve III. fejezete rögzíti.

3. cikk

Ezen irányelv mellékletének a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításához szükséges módosításokat a 70/156/EGK ( 5 ) irányelv 13. cikkében leírt eljárásnak megfelelően állapítják meg.

4. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1994. december 14-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

Az első albekezdésben említett időponttól a tagállamok, a kitámasztószerkezetre hivatkozva, nem tilthatják meg azoknak a járműveknek az első forgalomba helyezését, amelyek ennek az irányelvnek megfelelnek.

Az első albekezdésben említett rendelkezéseket 1995. június 14-től alkalmazzák.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.1.

"kitámasztószerkezet": szilárdan a járműre erősített szerkezet, amellyel a jármű függőleges (vagy közel függőleges) parkolási helyzetben tartható, ha azt a vezetője leállítja;

1.2.

"oldaltámasz": olyan kitámasztószerkezet, amely, ha lehajtják, a járművet az egyik oldalon megtámasztja, úgy, hogy közben mind a két kerék érintkezésben marad a talajjal;

1.3.

"középtámasz": olyan kitámasztószerkezet, amely lehajtva úgy támasztja meg a járművet, hogy a jármű hosszanti középsíkjának mind a két oldalán egy vagy több érintkezési helyet képez a jármű és a talaj között;

1.4.

"keresztdőlés (qn)": a talaj tényleges lejtése (százalékban), ha a jármű hosszanti középsíkjának és a felállítási felületnek a metszésvonala derékszögben áll a legnagyobb lejtés vonalára (1. ábra);

1.5.

"hosszanti dőlés (ln)": a felállítási felület tényleges lejtése (százalékban), ha a jármű hosszanti középsíkja párhuzamosan áll a legnagyobb lejtés vonalával (2. ábra);

1.6.

"a jármű hosszanti középsíkja": a jármű hátsó kerekének hosszanti szimmetriasíkja.

2. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.1.

Minden motorkerékpárt fel kell szerelni legalább egy támasszal, hogy stabilitása (például parkolás közben) biztosítva legyen, ha azt nem egy személy vagy egy idegen segédeszköz tartja. Az ikerkerekes járműveket nem kell ellátni támasszal, de azoknak parkolási helyzetben (behúzott kézifékkel) meg kell felelniük a 6.2.2. pont rendelkezéseinek.

2.2.

A járművet vagy oldaltámasszal, vagy középtámasszal, vagy akár mind a két kitámasztószerkezettel fel kell szerelni.

2.3.

Ha a kitámasztó berendezés a jármű alsó részén helyezkedik el, vagy a jármű aljára van felerősítve, akkor a támasz külső végének (végeinek) a zárt, illetve menethelyzet eléréséhez hátra kell csapódnia (csapódniuk).

3. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3.1. Oldaltámasz

3.1.1. Az oldaltámasznak:

3.1.1.1.

úgy kell megtámasztania a járművet, hogy a jármű oldalirányú stabilitása mind vízszintes, mind lejtős felületen biztosítva legyen, de ezáltal a járművet ne lehessen túldönteni (és ezzel az oldaltámasz felfekvési pontja körül felbillenteni), illetve túl könnyen visszahelyezni a függőleges helyzetbe és azon túldönteni (és ezen oldaltámasszal ellentétes oldal irányába billenteni);

3.1.1.2.

úgy kell megtámasztania a járművet, hogy annak stabilitása biztosítva legyen, ha a járművet a 6.2.2. pont szerinti lejtős felületen állítják le;

3.1.1.3. automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe kell tudnia csapódni hátrafelé:

3.1.1.3.1.

amint a jármű normális (függőleges) menethelyzetbe kerül; vagy

3.1.1.3.2.

amint a járművet a vezetője szándékosan előretolja, és ennek következtében az oldaltámasz először érintkezik a talajjal;

3.1.1.4. tekintet nélkül a 3.1.1.3. pontban lévő rendelkezésekre, olyan kivitelezésűnek és szerkezetűnek kell lennie, hogy ne csapódjon fel automatikusan, ha a dőlésszöget nem szándékosan változtatják meg (pl. ha a járművet egy kívülálló személy kissé meglöki, vagy egy elhaladó jármű légárama hat rá):

3.1.1.4.1.

ha az oldaltámasz kihajtott, illetve parkolási helyzetben van,

3.1.1.4.2.

ha a járművet úgy döntik meg, hogy az oldaltámasz külső vége érintkezzék a talajjal; és

3.1.1.4.3.

ha a jármű felügyelet nélkül parkol.

3.1.2.

A 3.1.1.3. pontban lévő rendelkezések nem érvényesek azokra a járművekre, amelyek olyan kivitelezésűek, hogy a motorjukat mindaddig nem lehet elindítani, amíg az oldaltámasz ki van hajtva.

3.2. Középtámasz

3.2.1. A középtámasznak:

3.2.1.1. úgy kell megtámasztania a járművet, hogy annak stabilitása biztosítva legyen, függetlenül attól, hogy egy kerék, két kerék vagy egy sem kerül a felállítási felülettel érintkezésbe; ez érvényes:

3.2.1.1.1.

vízszintes felállítási felületre;

3.2.1.1.2.

lejtési viszonyok között;

3.2.1.1.3.

a 6.2.2. pontnak megfelelő lejtős tartófelületen;

3.2.1.2. automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe kell tudnia csapódni hátrafelé:

3.2.1.2.1.

amint a jármű úgy mozdul előre, hogy a középtámasz eltávolodik a felállítási felülettől.

3.2.2.

A 3.2.1.2. pontban lévő rendelkezések nem érvényesek olyan járművekre, amelyek olyan kivitelezésűek, hogy a motorjukat nem lehet mindaddig elindítani, amíg a középtámasz ki van hajtva.

4. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

4.1.

A járműveket ezenkívül fel lehet szerelni egy olyan jelzőlámpával, amely a menethelyzetben ülő vezető számára jól látható, és amely lámpa kigyullad, mihelyt zárulnak a gyújtás érintkezői, és tovább világít mindaddig, amíg a kitámasztószerkezet zárt, illetve menethelyzetben van.

4.2.

Minden kitámasztószerkezetet el kell látni egy tartóberendezéssel, amely azt zárt, illetve menethelyzetben tartja. Ez a berendezés a következő elemekből állhat:

- két független szerkezetből, például két különálló rúgóból, vagy egy rúgóból és egy visszatartó szerkezetből (pl. egy szorítókapocs),

- vagy

- egyetlen szerkezetből, amely kifogástalan működést biztosít -

- a két támasszal ellátott járműveknél 10 000 normális igénybevételi cikluson keresztül,

- vagy

- az egy támasszal ellátott járműveknél 15 000 normális igénybevételi cikluson keresztül.

5. STABILITÁSVIZSGÁLATOK

5.1.

Annak a megállapítására, hogy egy támasz képes-e a 3. és 4. pontban meghatározottak szerint biztosítani egy jármű stabilitását, a következő vizsgálatokat kell végrehajtani:

5.2.

5.2.1.

A járművet az üzemkész állapotának megfelelő tömeggel kell a vizsgálatnak alávetni.

5.2.2.

Az abroncsnyomásnak meg kell felelnie a gyártó által erre az állapotra ajánlott értéknek.

5.2.3.

Az erőátviteli berendezésnek üresjárati állásban vagy automatikus erőátviteli berendezés esetében, parkolási állásban (ha van) kell lennie.

5.2.4.

Ha a jármű fel van szerelve rögzítőfékkel, akkor ennek behúzott állapotban kell lennie.

5.2.5.

A kormányszerkezetnek reteszelt helyzetben kell lennie. Ha a kormányszerkezetet mind balra, mind jobbra történő kormánykitérés esetén reteszelni lehet, akkor a vizsgálatot mind a két helyzetben végre kell hajtani.

5.3.

5.3.1.

A 6.1. pontban előirányzott vizsgálatokat sima, vízszintes terepen kell végrehajtani, ahol az alátámasztási felület kemény, száraz és tiszta.

5.4.

5.4.1.

A 6.2. pontban előírt vizsgálatokhoz szükség van egy parkolóplatformra.

5.4.2.

A parkolóplatformnak szilárd, sima és négyszögletes felülettel kell rendelkeznie, amely nem hajlik meg észrevehetően, ha a járművet ráállítják.

5.4.3.

A parkolóplatform felületének megfelelő csúszásgátló tulajdonságokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a jármű ne csússzon meg a felállítási felületen a döntési és lejtési vizsgálatok alatt.

5.4.4.

A parkolóplatformnak olyan kivitelezésűnek kell lennie, hogy legalább a 6.2.2. pontban leírt kereszt- és hosszanti dőlési értékeket (qn ill. ln) be lehessen állítani.

6. VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

6.1. Stabilitás vízszintes felállítási felületen (vizsgálat a 3.1.1.4. pont szerint).

6.1.1.

A vizsgálati terepen kihajtott, illetve parkolási helyzetbe hozzuk a jármű oldaltámaszát, és a járművet ráállítjuk az oldaltámaszra.

6.1.2.

Ezután úgy mozgatjuk a járművet, hogy a jármű hosszanti középsíkja és a felállítási felület közötti szög három fokkal megnőjön (a járművet a függőleges irányába visszük).

6.1.3.

Ennek a mozgásnak a következtében nem szabad az oldaltámasznak automatikusan zárt, illetve menethelyzetbe visszacsapódnia.

6.2. Stabilitás megdöntött tartófelületen (vizsgálat a 3.1.1.1., 3.1.1.2., 3.2.1.1.2. és 3.2.1.1.3. pont szerint).

6.2.1.

A járművet ráállítjuk a parkolóplatformra, és az oldaltámaszt - illetve külön a középtámaszt - nyitott vagy parkolási helyzetbe hozzuk; a járművet ráállítjuk a kitámasztószerkezetre.

6.2.2. A leállító platformot úgy kell megdönteni, hogy elérje az alábbi táblázatban megadott legkisebb keresztdőlésre (QN), és ezután, külön a legkisebb hosszanti dőlésre (LN) megadott értékeket: Dőlés Oldaltámasz Középtámasz Robogó Motorkerékpár Robogó Motorkerékpár QN (bal és jobb) 5 % 6 % 6 % 8 % LN lefelé 5 % 6 % 6 % 8 % LN felfelé 6 % 8 % 12 % 14 % Lásd az alábbi 1a, 1b és 2. ábrákat.

6.2.3.

Amennyiben egy jármű, amely megdöntött parkolóplatformon áll, a középtámaszra, valamint egy kerékre van leállítva, és ebben a helyzetben úgy megmarad, hogy a középtámasz, és vagy az első, vagy a hátsó kerék érintkezik a felállítási felülettel, akkor - amennyiben e 6. pontnak az összes többi rendelkezése teljesül - a fent leírt vizsgálatokat csak abban a helyzetben kell végrehajtani, amelyben a jármű a középtámaszon és a hátsó keréken áll.

6.2.4.

Ha a parkolóplatformot minden előírt mértékben megdöntjük, és betartjuk a fenti előírásokat, a járműnek stabilan állva kell maradnia.

6.2.5.

E helyett az eljárás helyett az is megengedett, hogy a parkolóplatformot az előírt mértékben megdöntjük, mielőtt a járművet arra ráállítjuk.

1a. ábra

Keresztdőlés

1b. ábra

Keresztdőlés

2. ábra

Hosszanti dőlés felfelé

Hosszanti dőlés lefelé

1. függelék

Adatközlő lap a motorkerékpárok kitámasztószerkezetéhez

(az alkatrésztípus-jóváhagyási kérelemhez kell csatolni, ha azt a jármű típusjóváhagyása iránti kérelmétől függetlenül nyújtják be)

Sorszám (a kérelmező adja meg): ...

A motorkerékpárok kitámasztószerkezetére vonatkozó alkatrésztípus-jóváhagyási kérelemnek tartalmaznia kell a 92/61/EGK irányelv II. mellékletének következő pontjaiban meghatározott adatokat:

- A rész:

- 0.1.

- 0.2.

- 0.4-től 0.6-ig

- 2.1.

- 2.1.1.

- B rész:

- 1.3.1.

2. függelék

( 1 ) HL L 225., 1992.8.10., 72. o.

( 2 ) HL C 293., 1992.11.9., 23. o.

( 3 ) HL C 337., 1992.12.21., 103. o. és C 150., 1993.5.31.

( 4 ) HL C 73., 1993.3.15., 22. o.

( 5 ) HL L 42., 1970.2.23., 1. o., a legutóbb a 92/53/EGK (HL L 225., 1992.8.10., 1. o.) irányelvvel módosított irányelv.