1025/2001. (III. 23.) Korm. határozat

a beregi térségben 2001. év tavaszán keletkezett árvízi károk enyhítéséről

1. A Kormány

- köszönetet mond a természeti csapást elszenvedett települések lakosságának a helytállásáért, a védekezés során és a károk enyhítése terén tanúsított magatartásáért;

- elismerését fejezi ki az önkormányzatok polgármestereinek, képviselő-testületeinek, tisztségviselőinek és

köztisztviselőinek, a védelmi bizottság tagjainak, a katasztrófavédelmi és más rendvédelmi szerveknek, a honvédség és a különleges mentőszolgálatok személyi állományának, a vízügyi szervek dolgozóinak az erőfeszítésért; áldozatos munkájuknak is köszönhető, hogy a katasztrófa emberéletet nem követelt;

- külön megköszöni a kitelepített lakosságot és javait befogadó települések önkormányzatainak és az ott élőknek az áldozatvállalását;

- nagyra értékeli azt, hogy az ország polgárai összefogtak a bajbajutottak megsegítésére;

- köszönetét fejezi ki az egyűttérző és segítő karitatív és társadalmi szervezeteknek, valamint az egyházaknak, gazdasági társaságoknak, illetve az adakozó magánszemélyeknek.

2. A Kormány tudomásul veszi a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Védelmi Bizottság szervezésében végrehajtott elsődleges felmérések eredményét, mely szerint

- az önkormányzati tulajdonban lévő kötelező és más, a közösségi fontos feladatokhoz kapcsolódó építményekben keletkezett - biztosításból és egyéb módon meg nem térülő - károk értéke 244;1 M Ft, az építmények helyreállításának és újjáépítésének teljes költsége 1353,2 M Ft;

- az egyéb nem önkormányzati (egyházi, közszolgáltatást ellátó személyi, stb.) tulajdonban lévő más építményekben, létesítményekben, a nemzeti kulturális örökség részét képező műemlékekben keletkezett károk értéke 286,8 M Ft, helyreállításuk önkormányzati támogatásának teljes költsége 445,7 M Ft;

- a személyi tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló épületekben keletkezett károk értéke 2851,1 M Ft, központi szervezésű helyreállításuk költsége 5903,2 M Ft;

- a nem állami, vagy önkormányzati tulajdonba tartozó, nem lakás céljára szolgáló (gazdasági stb.) épületekben keletkezett károk értéke 505,2 M Ft, helyreállításuk költsége 1141,6 M Ft;

- a mezőgazdasági károk értéke 6100 M Ft;

- az állami kezelésben lévő vízkár-elhárítási létesítményekben, elsőrendű árvízvédelmi művekben, közút- és vasúthálózatban keletkezett károk helyreállításának költsége 7560,3 M Ft;

- az önkormányzati utakban, hidakban és kapcsolódó műtárgyakban, valamint kompokban keletkezett károk helyreállításának költsége 1499,3 M Ft;

a keletkezett károk értéke mindösszesen 15 046,8 M Ft, helyreállításuk költsége mindösszesen 24 903,3 M Ft.

3. A Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy

a) az elpusztult vagy megrongálódott lakásokat legalább a veszélyhelyzet bekövetkeztét megelőző minőség és komfortfokozat szerint újjáépíti. Ennek 100%-os fedezetét a költségvetésből biztosítja;

b) az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához szükséges épületeket, utakat (tulajdoni, kezelői formáiktól függetlenül), hidakat, egyéb műtárgyakat és kompokat a veszélyhelyzetet megelőző használhatósági szinten helyreállítja. Ehhez a fedezetet 100%-ban a költségvetésből biztosítja.

4. A Kormány az újjáépítéssel kapcsolatos soron kívüli feladatokat az alábbiakban határozza meg:

a) A katasztrófát követő újjáépítés és helyreállítás során a közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 6. §-ának h) pontját kell alkalmazni.

b) Amint az árvízi helyzet lehetővé teszi azonnal és fokozott ütemben meg kell kezdeni a romok eltakarítását. Az ez irányú munkálatokban - az 1993. évi CX. törvény. 22. § (1) bekezdésének h) pontja, valamint 23. §-a alapján - a honvédség is részt vesz.

c) Az újjáépítés során a települések hagyományos szerkezetét és faluképét megőrizve el kell érni azt, hogy a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra és élettér alakuljon ki. Ennek megtervezése 100%-ban a központi költségvetést terheli.

d) A belügyminiszter - az érintett miniszterek bevonásával - dolgozza ki a károsult építmények újjáépítéséhez, helyreállításához szükséges finanszírozás elveit.

e) A gazdasági miniszter az e területen lévő önkormányzatoknak a lakásépítés ösztönzésére rendelkezésre álló keretből kiemelt részesedést nyújtson.

f) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter vizsgálja meg a mezőgazdasági károk természetben történő pótlásának lehetőségét.

g) A honvédelmi miniszter az újjáépítés megtörténtéig a visszaköltözni nem tudó családoknak ajánljon fel ideiglenes elhelyezést a környező térség üres, arra alkalmas honvédségi épületeiben.

h) Az oktatási, miniszter a károsult iskolák megsemmisült tanszereinek és tankönyveinek pótlásához adjon támogatást.

i) A szociális és családügyi miniszter

- biztosítsa a lehetőségét annak, hogy akik az érintett településeken élők közül - írásos nyilatkozatukkal alátámasztottan - nem az épületek helyreállítását, hanem a környéken lévő szociális intézményekben való elhelyezésüket kérik, azok igénye teljesüljön. Az esetleges férőhelybővítéssel kapcsolatos költségeket a központi költségvetés 100%-ban megtéríti;

- a közmunkaprogramok finanszírozására rendelkezésre álló összegekből az újjáépítést kiemelten támogassa.

5. A károk felmérése a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöke által kiadott kárfelmérő lapon történik. Ezen a tulajdonos (kezelő) aláírásával igazolja az általa bejelentett adatok valódiságát. Az igénybejelentésen szerepeljen annak tudomásulvétele is, hogy a valótlan adatközlés csalást, magánokirat hamisítást vagy egyéb bűncselekményt valósíthat meg.

6. A közigazgatási szervek, a védelmi bizottság, a Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság az intézkedéseit a veszélyhelyzettel érintett térség országgyűlési képviselőjével, valamint a települések polgármestereivel egyeztesse.

7. A Kormány tudomásul veszi, hogy a veszélyhelyzet 2001. március 21-én, 12 órakor megszűnik. A veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 40/2001. (III. 6.) Korm. rendelet 4. §-a értelmében a veszélyhelyzet alatt tett intézkedésekről a 2001. március 26-ával kezdődő héten a Kormány tájékoztatja az Országgyűlést és a köztársasági elnököt.

8. A Tiszán levonuló árvíz kapcsán elrendelt védekezés költségeit a továbbiakban is elsősorban a megyék vis maior kereteiből kell finanszírozni; az azt meghaladó költségeket a költségvetés megtéríti.

9. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Budapest, 2001. március 20.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök