1993. évi CX. törvény

a honvédelemről[1]

A Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és a nemzetközi szerződésekben rögzített határai, valamint a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében,

a szomszédos és más országokkal való jogegyenlőség és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartása alapján,

más államok függetlensége, területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától vagy az ezzel való fenyegetéstől tartózkodva,

a nemzetek közötti viták békés megoldásának szándékával, a háborút, mint a viták megoldásának eszközét elutasítva,

a társadalmi béke és a független demokratikus jogállam alkotmányos működése követelményeinek, továbbá

az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányában és más nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően,

a Magyar Köztársaság honvédelméről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. fejezet

A HONVÉDELEM ALAPJAI

1. § (1)[2] A honvédelem nemzeti ügy. A Magyar Köztársaság az ország egyéni és kollektív védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának erőforrásaira, fegyveres erőinek felkészültségére és elszántságára, illetőleg a polgároknak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és azok fegyveres erői kölcsönös segítségnyújtására épít.

(2) A honvédelem céljának megvalósítására elsősorban a fegyveres erők hivatottak. A fegyveres erők békében és háborúban egyaránt folyamatos polgári irányítás alatt állnak.

(3) A fegyveres erők sajátos szervezeti és függelmi rendszerben működnek.

(4) A fegyveres erők tagjait általában megilletik mindazok az emberi és szabadságjogok, amelyek más állampolgárokat megilletnek. E jogok csak a katonai szolgálat sajátosságai által feltétlenül megkövetelt mértékben korlátozhatók, ha a korlátozás elkerülhetetlenül és kényszerítő okból szükséges.

(5) A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában a fegyveres erőket az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával, a gazdálkodó szervek és a lakosság szolgáltatások teljesítésével támogatják, az állampolgárok pedig személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.

(6) A honvédelmi feladatokat a legszükségesebb ráfordítással kell megvalósítani. A honvédelmi kötelezettségek teljesítése az érintettek számára békében nem okozhat aránytalan megterhelést vagy hátrányt.

2. § A honvédelem célja: idegen hatalom fegyveres támadása ellen a Magyar Köztársaság függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése, illetőleg az államszervezet, ezen belül a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése.

3. § (1) A honvédelem céljának megvalósítása érdekében az Alkotmány rendelkezései alapján e törvény meghatározza

a) a honvédelem állami irányításának szervezeti rendjét, feladatait és hatásköreit;

b) a fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó szabályokat;

c) a honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami és más szervek feladataira és hatáskörére vonatkozó alapvető szabályokat;

d) a személyes és a vagyoni szolgáltatás jellegű honvédelmi kötelezettség részletes szabályait;

e) a honvédelmi kötelezettséget teljesítők szociális érdekvédelmét biztosító rendelkezéseket.

(2) Az Alkotmány 19/B.-D. §-aiban meghatározott külön törvények megalkotásáig terjedő időszakra, átmeneti jelleggel e törvény tartalmazza az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett rendkívüli állapotban és szükségállapotban alkalmazható, valamint a Honvédelmi Tanácsra vonatkozó alapvető szabályokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott külön törvényeket 1997. december 31-ig kell megalkotni.

II. fejezet

A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSA

A honvédelem központi irányítása

4. § (1) A honvédelem, ezen belül a fegyveres erők irányítására békében - az Alkotmányban, e törvényben, továbbá más törvényben meghatározottak szerint - az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, valamint - feladat- és hatáskörének megfelelően - az illetékes miniszter jogosult.

(2) A Honvédelmi Tanács jogkörét - a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint átmeneti jelleggel - e törvény 249-256. §-ai szabályozzák.

Az Országgyűlés

5. § (1) Az Országgyűlés állapítja meg

a) a honvédelmi célok megvalósítása érdekében a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket, valamint az azokban előírt feladatok végrehajtásának főbb irányait és feltételeit;

b) a fegyveres erők hosszú távú fejlesztésének irányait;

c) a fegyveres erők részletes bontású létszámát, fejlesztésének főbb haditechnikai eszközeit, és az éves költségvetési törvényben biztosítja az ezekhez szükséges anyagi forrásokat.

(2)[3] Az Országgyűlés hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén dönt az ország általános mozgósításának és a fegyveres erők egészének mozgósítással egybekapcsolt készenléte fokozásának elrendeléséről.

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága

6. § (1) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri a fegyveres erők feladatainak megvalósítását, felkészültségük és felszereltségük színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi eszközök felhasználását.

(2) A rendkívüli intézkedések tervezeteit (201. §) a Kormány a Honvédelmi Bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi Bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a Kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg.

(3) Az illetékes miniszter a fegyveres erőket érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, egyedi döntések) tervezeteit a Honvédelmi Bizottságnak bemutatja, ha az intézkedés

a) legalább 1000 főt érint, vagy

b) valamely tevékenység megszüntetését, vagy új tevékenység megindítását tartalmazza.

(4)[4] A Honvédelmi Bizottság a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.

A köztársasági elnök

7. § (1) A köztársasági elnök

a) a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét (a továbbiakban: védelmi terv);

b)[5] a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát;

c) az illetékes miniszter előterjesztésére a fegyveres erők katonai szervezeteinek csapatzászlót adományoz.

(2) A köztársasági elnök [az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdésének i) pontjával összhangban] a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter javaslatára

a) a szolgálatból elbocsátja, nyugállományba helyezi;

b) a szolgálatba visszaveszi;

c) fegyelmi fenyítésként elbocsátja, továbbá - kivéve, ha az bírói ítélettel történik - lefokozza, illetőleg rendfokozatában visszaveti.

a tábornokokat.

(3) A honvédelmet, illetve a fegyveres erőket érintő jogszabályok tervezeteit, valamint a 6. § (3) bekezdésében szereplő szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.

(4) A köztársasági elnök a fegyveres erők működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.

A Kormány

8. § (1) A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából

a) az Országgyűlés elé terjeszti a Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó alapelveket;

b)[6] dönt a nemzetközi szerződésen alapuló katonai kötelezettségek teljesítéséről, összehangolja azok kormányzati megvalósítását;

c)[7] gondoskodik a szövetségi kötelezettségből eredő védelmi tervezési feladatok elvégzéséről;

d)[8] dönt a gazdaságmozgósításról, meghatározza az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapacitását, valamint a közlekedés, a távközlés és a hírközlés honvédelmi célú felkészítésének és fejlesztésének állami feladatait;

e)[9] meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait;

f)[10] dönt az ország részleges mozgósításáról, a fegyveres erők részleges mozgósítással egybekapcsolt, továbbá a fegyveres erők egészének mozgósítás nélkül történő készenlétbe helyezéséről;

g)[11] meghatározza a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatait;

h)[12] összehangolja a minisztériumok és országos hatáskörű szervek (a továbbiakban: minisztérium) honvédelmi felkészítési és országmozgósítási tevékenységét;

i)[13] gondoskodik a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről.

(2) A Kormány nevében a Kormány elnöke, vagy az általa megbízott miniszter évente köteles a honvédelmi politika megvalósításáról, a magyar fegyveres erők felkészítéséről, állapotáról és fejlesztéséről beszámolni az Országgyűlésnek.

(3) A fegyveres erők működésének irányítása körében a Kormány meghatározza

a)[14] a fegyveres erők kormányzati irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

b)[15]

c)[16] a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményeit;

d)[17] az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokat; továbbá

e)[18] megteszi a szükséges intézkedéseket az Alkotmány 19/E. §-a szerinti váratlan támadás elhárítására, az alkotmányos rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében.

(4) A Kormány az éves költségvetési tervben

a) megtervezi a fegyveres erők fenntartásának és fejlesztésének költségeit;

b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel és a gazdaságmozgósítással - ezen belül a Honvédelmi Tanács működési feltételeinek és a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.

(5) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottak végrehajtására a Kormány rendeletet, illetőleg határozatot ad ki.

(6) A Kormánynak az (1) és (3) bekezdés szerint gyakorolt hatáskörében eljárva megfelelően biztosítania kell az épített és a természetes környezet védelmét.

(7)[19] A Kormány - az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével - dönt a magyar és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó csapatmozgásainak engedélyezéséről.

A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter

9. § (1)[20] A honvédelmi miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi feladatai végrehajtásáért, valamint a honvédség irányításáért és vezetéséért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, illetőleg e döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő jogokat, amelyeket az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.

(2)[21] A határőrséget és a polgári védelmet a belügyminiszter irányítja. A belügyminiszternek a határőrséggel, illetőleg a polgári védelemmel kapcsolatos irányítási jogkörét külön törvények szabályozzák.

10. §[22] A honvédelmi miniszter a honvédelmi tevékenység ágazati irányítása körében.

a) kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát, ellenjegyzi a védelmi tervet;

b) előkészíti a Kormány számára a lakosságnak, az anyagi javaknak, a közigazgatásnak az ország külső támadás elleni fegyveres védelmére történő felkészítésére, valamint az ország és a fegyveres erők mozgósítására vonatkozó döntéseket;

c) összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi és országmozgósítási feladatokra való felkészítését, a szövetséges fegyveres erőkkel történő kollektív védelmi tervezéssel és a haderőfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységet;

d) együttműködik az illetékes miniszterekkel

da) a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok gyártásában, a hadiipari kapacitások biztosításában,

db) a légtér légiközlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában,

dc) a katonai és a polgári védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, továbbá az egészségügyi, a közlekedési, a hírközlési hálózat, valamint a légi, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének - a kiépítettségétől elvárható módon történő - biztosításában;

e) meghatározza a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási szakmai feladatait és felügyeleti tevékenységét;

f) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény előírásai szerint közvetlenül irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat;

g) előkészíti a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos törvények, országgyűlési határozatok, kormányrendeletek és kormányhatározatok, valamint a nemzetközi szerződések tervezeteit, rendelettel és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a honvédelmi feladatok végrehajtását;

h) törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági jogkört gyakorol;

i) a honvédelem képzési igényeit is biztosító katonai felsőoktatási, szak- és közoktatási intézmények tekintetében, az intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján gyakorolja a közvetlen felügyeleti, a szakképesítést felügyelő minisztert megillető, továbbá az alapítói és fenntartói jogköröket;

j) előkészíti a Kormány számára a nemzetközi szerződésekben vállalt katonai kötelezettségek teljesítésére vonatkozó döntéseket;

k) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról.

11. §[23] A honvédelmi miniszter a 40. és a 41. §-ban foglaltak szerint irányítja és vezeti a honvédséget.

12. § (1) A honvédelmi miniszter felelős a honvédség törvényes működéséért, gondoskodik a jogszabálysértések megszüntetéséről. A miniszter e körben

a) rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását;

b) jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén törvényes eljárásra utasítja a jogszabálysértőt;

c) megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket;

d) megsemmisíti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő döntéseket.

(2)[24] Az (1) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke, vagy a Honvéd Vezérkarhoz tartozó elöljáró adta ki, egyéb intézkedés esetén pedig a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti döntés nem változtatható és nem semmisíthető meg, ha

a) a döntést a bíróság felülvizsgálta;

b) a döntés megváltoztatása vagy megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene;

c) a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt;

d) azt jogszabály kizárja vagy feltételhez köti.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti döntést a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni, ha

a) az ügy nem tartozott a döntéshozó hatáskörébe;

b) a döntéshozó vagy a döntéselőkészítésben a közreműködött személy kötelességét a büntetőtörvénybe ütköző módon megszegte, és ez a döntés befolyásolta, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetését jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki.

(5) A (4) bekezdés alapján való megsemmisítésnek a döntés meghozatalától, illetve jogerőre emelkedésétől számított három éven belül lehet helye.

A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője

13. § (1) A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek, és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos, továbbá a rendkívüli vagy szükségállapot idején végzendő tevékenységét.

(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében

a) meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét;

b)[25] a honvédelmi miniszterrel együttműködve biztosítja a 10. § e), n) és o) pontjában meghatározott feladatok végrehajtását;

c) a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a honvédelmi feladatok végrehajtásának költségeit.

(3) A miniszter részletes honvédelmi feladatait és hatáskörét kormányrendelet állapítja meg.

A honvédelem helyi igazgatása

14. § A honvédelem helyi igazgatása az e, valamint más törvényben és kormányrendeletben meghatározottak szerint a helyi védelmi igazgatási szerv, valamint a megyei (Budapest Fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság (a továbbiakban: hadkiegészítő parancsnokság) hatáskörébe tartozik.

A fővárosi, megyei védelmi bizottságok

15. § (1) A fővárosi, megyei védelmi bizottság (a továbbiakban együtt: védelmi bizottság) centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely az illetékességi területén ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben számára megállapított, a honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos feladatokat.

(2) A Kormány közvetlenül, illetőleg az illetékes miniszter útján irányítja a védelmi bizottság honvédelmi feladatainak végrehajtását.

(3)[26] Rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet, katasztrófaveszély, illetve bekövetkezett katasztrófa idején, valamint az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdése szerint a bevezetett intézkedések végrehajtása során a védelmi bizottság teljes jogkörét a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester gyakorolja.

(4) A védelmi bizottság elnöke a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester.[27]

Tagjai:

a)[28] a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője;[29]

b)[30] a megyei (fővárosi) főjegyző;[31]

c) a megyei jogú város polgármestere;

d)[32]

e) a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnok;

f) a Kormány által meghatározott rendvédelmi szervek, illetve centrális irányítású szervek megyei (fővárosi) vezetői és a védelmi bizottság titkára.

(5) A helyi védelmi bizottság feladatkörét érintő döntésben részt vesz a helyi védelmi bizottság elnöke is.

(6) A védelmi bizottság testületi szerv. Szervezeti és működési rendjét maga állapítja meg.

(7)[33] A védelmi bizottság működési költségeit a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester költségvetésében kell biztosítani.[34]

16. § (1) A védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében

a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat [17. § (1) bekezdés];

b)[35] irányítja a polgármester honvédelmi tevékenységét, ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat;[36]

c) meghatározza a honvédelemben részt vevő szervek részére a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás követelményeit és feladatait, összehangolja azok helyi végrehajtását;

d) kijelöli a fegyveres erők, és a 65. § (1) bekezdésében felsorolt rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben részt vevő más szervek számára a mozgósítás esetén szükséges ingatlanokat, és erről a polgármestert értesíti;

e) megállapítja a helyi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket;

f) biztosítja a védelmi igazgatási szervek rendkívüli vagy szükségállapot idején történő működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedéssel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását;

g) a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben részt vevő szervek közreműködésével.

(2) A védelmi bizottság az (1) bekezdésben megállapított feladatainak tervezése és végrehajtása céljából a polgármestertől, a honvédelemben részt vevő szervtől, illetve az adattal rendelkező hatóságtól, vagy az adatgyűjtésre feljogosított szervtől a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet. Az adat más célra nem használható fel. Az adattal rendelkező szerv az adatszolgáltatást köteles teljesíteni.

A helyi védelmi bizottság

17. § (1) A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik.

(2) A helyi védelmi bizottság illetékességi területét (a továbbiakban: honvédelmi körzet) a polgármester véleményének figyelembevételével a védelmi bizottság állapítja meg.

(3) A honvédelmi körzetben lévő települések polgármestereit a helyi védelmi bizottság munkájában tanácskozási jog illeti meg.

(4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere.

Tagjai:

a) megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző;

b) a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester;

c) a Kormány által kijelölt rendvédelmi és centrális irányítású szervek honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői;

d) a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben, honvédelmi körzetben működő helyi kisebbségi önkormányzat vezetője, ennek hiányában a szószóló.

18. § (1) A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás helyi feladatainak végrehajtását.

(2) A helyi védelmi bizottság

a) irányítja és összehangolja a fegyveres erők mozgósításával és kiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását;

b) közreműködik a helyi szervek honvédelmi feladatainak irányításában;

c) szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat;

d) összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését;

e) irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését;

f) közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó helyi feladatok végrehajtásában.

(3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

A polgármester

19. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel és az országmozgósítással kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok helyi végrehajtását.

(2) A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából

a) biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, illetőleg más közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket;

b) szervezi és irányítja a fegyveres erők kiegészítésével és mozgósításával kapcsolatos közigazgatási feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását;

c) irányítja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatok ellátását;

d) összehangolja a honvédelemben részt vevő helyi szervek tevékenységét;

e) elrendeli a hatáskörébe utalt ingatlanok, technikai eszközök igénybevételét, valamint más gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését;

f) részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer működtetésében;

g) közreműködik a gazdaságmozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában;

h) irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő helyi feladatok végrehajtását.

(3) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a helyi védelmi bizottság rendelkezései szerint együttműködik más települések polgármestereivel.

(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az állampolgártól, illetve az adattal rendelkező szervtől vagy hatóságtól a törvényben meghatározott személyes, valamint egyéb adatot kérhet, melynek szolgáltatása nem tagadható meg. Az így szerzett adat csak a honvédelmi felkészítés és az országmozgósítás feladatainak tervezése és végrehajtása érdekében használható fel.

(5) A polgármester a honvédelmi igazgatási feladatait a fővárosban a főjegyző, városban, fővárosi kerületben, községben a jegyző vagy körjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző), és a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátása érdekében a szükséges mértékben munkaidő-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhető.

(6) A polgármester feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, a normatív állami támogatásból kell biztosítani.

A katonai igazgatási helyi szerve

20. § (1) A katonai igazgatás helyi szerve a hadkiegészítő parancsnokság.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén - a jogszabályban meghatározott keretek között - ellátja a fegyveres erők állományának kiegészítésével, a 37. §-ban meghatározott mozgósítással, a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségekkel, a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagjai, valamint azok hozzátartozói szociális érdekeinek védelmével összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a védelmi igazgatási szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásában.

III. fejezet

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FEGYVERES ERŐI ÉS A RÁJUK VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A fegyveres erők

21. § (1) A Magyar Köztársaság fegyveres erői: a honvédség és a határőrség.

(2) A honvédség általános hadkötelezettségen alapuló - keretrendszerű - reguláris haderő.

(3) A határőrség rendészeti feladatkörében ellátja az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését és a határrend fenntartását. A határőrségre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg.

A fegyveres erők feladatai

22. § (1) A fegyveres erők feladatai:

a) Magyarország területének, függetlenségének, lakosságának és anyagi javainak fegyveres védelme külső támadással szemben;

b) az államhatár őrzése és védelme;

c) az ország légterének védelme;

d) közreműködés az Alkotmány 40/B. §-ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában;

e)[37] a nemzetközi szerződésekből, különösen az Észak-atlanti Szerződésből eredő, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felkérésén alapuló katonai kötelezettségek teljesítése;

f) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme;

g) közreműködés a polgári védelmi feladatok ellátásában;

h) segítségnyújtás elemi csapás, ipari szerencsétlenség, illetőleg közveszély vagy közérdekű üzem működésének megzavarása, vagy jelentős méretű egyéb katasztrófa esetén;

i) részvétel humanitárius segítségnyújtásban;

j) térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális műszaki eszközöket igénylő rendezvényekben való közreműködés;

k) állami szervek részére térítés ellenében építési és egyéb feladatok ellátása.

l)[38] a talált robbanótesteknek a kijelölt katonai szervezetek által történő tűzszerészeti mentesítése, illetőleg - kormányrendeletben meghatározott esetben - egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása.

(2) A fegyveres erőknek az (1) bekezdés d) pontja szerinti felhasználása esetén meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit (fegyverzetét), továbbá a felhasználás földrajzilag körülírt területét. A kirendelt erők saját parancsnokaik vezetésével hajtják végre a feladatot.

(3)[39] Az (1) bekezdés h)-l) pontjaiban meghatározott feladatokat a fegyveres erők fegyverhasználati jog nélkül látják el.

(4) A honvédség szállító eszközei és műszaki munkagépei - a harcjárművek és a fegyverzet kivételével - kérelemre, a honvédelmi miniszter engedélyével az állami és egyéb szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához megállapodás alapján ideiglenesen átengedhetők.

23. §[40] A 22. § (1) bekezdésének h)-k) pontjaiban meghatározott esetekben a honvédség 100 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételét a Honvéd Vezérkar főnöke, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételét a honvédelmi miniszter engedélyezi. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelmi miniszter - az engedély kiadásával egyidejűleg - az Országgyűlést tájékoztatja.

24. § (1)[41] Rendkívüli állapot idején a határőrség védelmi tervben meghatározott egységeinek vezetése a Honvéd Vezérkar főnökének hatáskörébe kerül. A határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit a Honvéd Vezérkar főnöke határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmények teljesítését a határőrségnél a Honvéd Vezérkar folyamatosan ellenőrzi.

A parancs, a parancsadás joga

25. § (1) A katonák szolgálatukat a fegyveres erőknél fennálló függelmi viszonyok rendszerében teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása, elöljáró, akire pedig ez a jogkör kiterjed, alárendelt. Az elöljáró egyedi és normatív rendelkezések (parancs, intézkedés) kiadásával érvényesíti akaratát.

(2) Az általános hatáskörű elöljáró a szolgálati elöljáró, a neki alárendelt katonák a szolgálati alárendeltek.

(3) Több együtt tartózkodó katona közül a legmagasabb beosztású a rangidős. Azonos beosztás esetén a rangidős a magasabb rendfokozatú, ha a rendfokozatok is azonosak, akkor az, aki régebben viseli az adott rendfokozatot, ha pedig a rendfokozatot is azonos ideje viselik, az idősebb katona a rangidős.

(4) Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú a nála alacsonyabb rendfokozatúnak feljebbvalója.

(5) A rendfokozat nélküli sorállományú katona nem elöljárója és nem feljebbvalója azoknak a honvédeknek, akik nála később kezdték meg a sorkatonai szolgálatot.

(6)[42] A szövetséges fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő katona esetében az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit a nemzetközi szerződésekben, valamint a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

26. § (1) A parancs meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó egyedi utasítás.

(2) Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki.

(3) Parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.

(4) A parancsot vagy az annak alapján kiállított okmányt a katonának írásban át kell adni, illetve kézbesíteni kell, ha annak tartalma

a) - a szolgálati viszony megszüntetése (leszerelés),

- előléptetés,

- fegyelmi fenyítés, kivéve a feddést és a megrovást;

b) hivatásos katona esetében az a) pontban foglaltakon túl

- hivatásos állományba vétel,

- más beosztásba való kinevezés,

- áthelyezés,

- 30 napot meghaladó tartalmú vezénylés,

- fegyelmi fenyítés,

- dicséret.

27. § (1) A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek bármely, a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott parancsot kiadhat.

(2) Ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve, a rangidős köteles a parancsnokságot átvenni, és a tevékenység végrehajtásához szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga.

(3) A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében - külön jogszabályban megállapított hatáskörében - a szabályszegést elkövető katona részére parancsot adhat.

(4) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szabályszegés megszüntetéséhez, illetve feljelentéséhez szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona

a) bűncselekményt vagy szabálysértést követ el;

b) szolgálati helyét engedély nélkül elhagyta;

c) futárszolgálat közben a menetvonaláról letét vagy szeszes italt fogyaszt;

d) a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi;

e) az egyenruha-viseléssel kapcsolatos előírásokat megszegi;

f) mások előtt a közerkölcsöt durván sértő módon beszél, vagy hangoskodik.

28. § (1) A parancsot adó katona parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos.

(2) A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajthatóságát, és a végrehajtást a szükséges értékben ellenőriznie kell.

(3) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival.

(4) A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.

(5) Tilos a parancs kiadása, ha az

a)[43] a törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné;

b) bűncselekmény megvalósítására irányul;

c) a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.

(6) A parancs kiadásának módjára vonatkozó alapvető szabályokat jogszabály állapítja meg.

Az intézkedés

29. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály nem rendezi.

(2) Az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri utasítással ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére.

(3) Jogszabály intézkedés kiadását kötelezően előírhatja.

30. § (1)[44] Intézkedés kiadására az egység vagy annál magasabb szintű parancsnok, a szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes jogosult.

(2)[45] Az az elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén rendelkezik intézkedési jogkörrel, szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan intézkedési jogkörrel rendelkezik - állományviszonyuktól függetlenül - szakmai alárendeltek.

(3) Az intézkedés kiadására jogosult akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - helyettese adhat ki intézkedést.

(4)[46] A szolgálati elöljáró intézkedésének hatálya az általa vezetett személyi állomány egészére vagy egy részére terjedhet ki. A szakmai elöljáró, illetőleg a szakmai felettes intézkedésének hatálya a szakmai alárendeltek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

Az intézkedés közzététele, megismertetése

31. § (1)[47] A honvédelmi miniszter normatív utasításait, továbbá a honvédség szakirányítása és vezetése keretében, valamint a határőrség országos parancsnoka által kiadott intézkedéseket, amelyek a személyi állomány egészét érintik, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érinthetik - az állam- és szolgálati titkot tartalmazók kivételével - a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2)[48] A minisztérium hivatalos lapjában a Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrség országos parancsnoka vagy a parancsnoksághoz tartozó szakmai elöljáró által kiadott, az (1) bekezdésben nem szereplő intézkedések is közzétehetők. A közzétételről az intézkedés kiadója dönt. A szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők.[49]

(3)[50] Ha a Honvéd Vezérkar főnökének, a határőrség országos parancsnokának vagy a parancsnoksághoz tartozó szakmai elöljárónak az intézkedését nem teszik közzé, az intézkedés számát és címét a minisztérium hivatalos lapjában közölni kell.

(4) A hivatalos lapban közzétett vagy a (3) bekezdés szerint közölt intézkedés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.

(5) Ha az (1) és a (3) bekezdésben említett intézkedést nem teszik közzé, azt az érintett katonai szervezetek vezetőinek meg kell küldeni, akik az intézkedésben vagy jogszabályban előírt módon gondoskodnak az intézkedésnek az érintett körben való megismertetéséről, illetve oktatásáról.

(6) A hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonák előtt - az államtitkot tartalmazó intézkedések kivételével - az őket közvetlenül érintő, különösen a katonai szervezet működésére, illetve a mindennapi tevékenységére vonatkozó intézkedéseket vagy azok lényegét ismertetni kell. Kérésükre az intézkedés szövegét rendelkezésre kell bocsátani.

32. § Az intézkedések előkészítésére, szerkesztésére, véleményezésére és megismertetésére vonatkozóan az illetékes miniszter részletes szabályokat állapíthat meg. Előírhatja, hogy az intézkedés tervezetét neki vagy valamely elöljárójának bemutassák, illetve, hogy az intézkedés csak az ő vagy valamely elöljáró előzetes jóváhagyásával adható ki.

Fegyver és kényszerítő eszközök alkalmazása rendkívüli és szükségállapot idején

33. § (1) A fegyveres erők rendkívüli és szükségállapot idején Alkotmány szerinti alkalmazásuk vagy felhasználásuk során fegyvert és kényszerítő eszközöket alkalmaznak.

(2)[51] A Honvéd Vezérkar főnöke, a határőrség országos parancsnoka vagy bármely szolgálati személy részére az (1) bekezdés szerinti döntésen alapuló utasítás a jogkövetkezmények szempontjából parancsnak minősül.

Fegyver és kényszerítő eszközök alkalmazása békeidőszakban

34. § (1) A fegyveres erők békeidőszakban - a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben - törvényben meghatározott feltételek szerint fegyvert vagy más kényszerítő eszközt alkalmazhatnak

a) őr-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során az őrzött létesítmény, személyek vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető támadás esetén, továbbá a létesítménybe történő jogellenes behatolás esetén;

b) a fegyveres erők létesítményeit vagy az általuk őrzött létesítményt ért, a létesítmény biztonságát veszélyeztető az a) pontban említett szolgálati személyek által el nem hárítható támadás esetén;

c) katonai rendészeti szolgálatban a rendészt ért támadás, illetve a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás esetén;

d) fogoly őrzésére irányuló szolgálatban, ha a fogoly az őrt megtámadja, vagy szökést (kitörést) kísérel meg;

e) az Alkotmány 19/E. § szerinti, váratlan külső fegyveres támadás esetén a rendkívüli állapot, vagy a szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntés meghozataláig.

(2) Az (1) bekezdés b) vagy e) pontjában említett esetben a támadást (légtérsértést) jogszabályban vagy intézkedésben előírt módon haladéktalanul jelenteni kell az illetékes miniszternek. Az eseményekről és a megtett intézkedésekről a Kormány az Országgyűlést és a köztársasági elnököt haladéktalanul tájékoztatja.

(3) A határőrség feladatkörében a rá vonatkozó törvényben és más jogszabályban meghatározottak szerint az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül is jogosult fegyver vagy más kényszerítő eszközök alkalmazására.

A fegyveres erők készenlétének fokozása[52]

35. §[53] (1) A fegyveres erők részei készenlétének fokozásáról a Kormány egyidejű tájékoztatása mellett a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter dönt.

(2) A készenlét fokozásának végrehajtására a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka intézkedik.

(3) A honvédség csapatai készenléte fokozásának ellenőrzése - a honvédelmi miniszter előzetes tájékoztatása mellett - a Honvéd Vezérkar főnöke által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el.

36. § (1)[54] Az 5. § (2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott döntés alapján a fegyveres erők mozgósítására a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter intézkedik. A mozgósítás végrehajtására vonatkozó parancsot a Honvéd Vezérkar főnöke, illetve a határőrség országos parancsnoka adja ki.

(2)[55] A közigazgatási szervek 5. § (2) bekezdésével és a 8. § (1) bekezdésének f) pontjával kapcsolatos mozgósítási feladatai végrehajtásának elrendelése a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

(3) Békeidőben - ellenőrzés céljából - váratlan mozgósítási gyakorlat a Kormány által jóváhagyott éves terv alapján rendelhető el.

A mozgósítás végrehajtása

37. § (1) A hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság előkészíti a mozgósításhoz a tartalékosok behívó-, és a polgári technikai eszközök előállítási parancsait és ezeket eljuttatja a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervekhez, illetőleg az eszközök tulajdonosaihoz vagy azok birtokosaihoz.

(2)[56] A rendőr-főkapitányságok és rendőrkapitányságok közreműködnek a mozgósítás riasztási feladatainak végrehajtásában és az ezzel kapcsolatos információknak a közigazgatási szervek részére történő továbbításában.

(3)[57] A települési önkormányzat jegyzője - a postai szervek bevonásával - szervezi és végzi a behívó- és az előállítási parancsok kézbesítését. Az e feladatokkal érintett szervek munkavállalói ennek végrehajtását munkaköri kötelezettségként végzik. A mozgósítási készenlét biztosítása érdekében a jegyző intézkedéseket készít elő.

(4) A fegyveres erők mozgósításához az igénybevételre kijelölt polgári technikai eszközöket és létesítményeket azok tulajdonosai, illetve birtokosai kötelesek az igénybevételi hatóság által meghatározott módon, illetőleg helyen és időben előállítani és átadni (birtokba bocsátani).

Az általános mozgósítás közzététele és az ország lakosságának légiriasztása

38. § (1)[58] Az országot ért váratlan támadás vagy annak közvetlen veszélye esetén az általános mozgósítás elrendelésének kötelező közzététele a Magyarországon működtetett valamennyi műsorszóró rádió- és televízióállomás adásai, a Magyar Távirati Iroda közleménye, továbbá hirdetmények útján történik.

(2) Váratlan légitámadás esetén az érintett terület lakosságának légiriasztása a riasztórendszerek és az (1) bekezdés szerinti műsorszóró rádió- és televízióállomás adásai útján történik.

IV. fejezet

A HONVÉDSÉGRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

A honvédség szervezete

39. §[59] (1) A honvédség harcoló, harctámogató, kiszolgáló csapatokból és egyéb szervekből áll. Szervezetét a felső szintű vezető szerve, az alárendelt parancsnokságok, más vezető szervek, csapatok, intézetek (intézmények), hivatalok és katonai igazgatási szervek alkotják.

(2) A honvédelmi miniszter által meghatározott katonai szervezetek jogi személyek.

A honvédség irányítása és vezetése[60]

40. §[61] A Honvédelmi Minisztérium az ország katonai védelemre való felkészítése tervezésének, szervezésének központi közigazgatási, valamint - az e törvényben, illetőleg a fegyveres erők irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat, továbbá a honvédelmi miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint - a honvédség irányításának és vezetésének szerve.

41. §[62] (1) A honvédelmi miniszter a honvédség irányítását a (2) bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint a közigazgatási államtitkár, vezetését a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.

(2) A honvédelmi miniszter:

a) a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályairól szóló kormányhatározatban foglaltak szerint a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában megállapítja a honvédség szakirányításával és katonai vezetésével kapcsolatos részletes feladat- és hatásköröket;

b) a Kormány határozatának megfelelően meghatározza a honvédség vezetési szintjeit, szakirányítási és vezetési rendjét;

c) szabályozza a honvédség készenléte fokozásának és fenntartásának, valamint mozgósításának rendjét, a Kormány döntése alapján intézkedik a honvédség készenléte fokozására és mozgósítására;

d) szabályozza az ország területének a honvédség légvédelmi és repülő készenléti erőivel való oltalmazása rendjét;

e) megállapítja a honvédség kiegészítésének rendjét, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételének módját;

f) megállapítja a honvédség felkészítésének követelményeit, szabályozza a felkészítés és kiképzés rendjét, intézkedik annak végrehajtására;

g) jóváhagyja és a belügyminiszternek megküldi a határőrség katonai védelmi feladatokra való felkészítésének követelményeit;

h) dönt a honvédség létszámára - ezen belül az állományarányokra -, szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére vonatkozó javaslatok elfogadásáról és előterjesztéséről. Az Országgyűlés, illetőleg a Kormány döntése után intézkedik annak végrehajtására;

i) megállapítja a honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott együttműködési feladatokat és végrehajtásuk rendjét;

j) megállapítja a nemzetközi szerződésekből fakadó katonai kötelezettségeket, intézkedik azok végrehajtására;

k) gondoskodik a szövetséges fegyveres erőkkel kapcsolatos egységes védelmi előírások és szabványosítási egyezmények kidolgozásáról és végrehajtásáról;

l) irányítja a honvédség költségvetési javaslatának elkészítését, a költségvetés elfogadása után - kormányrendelet keretei között - dönt a részletes (intézményi) költségvetésről. Irányítja a költségvetési előirányzatok jogszabályok szerinti felhasználását, előterjeszti az éves költségvetésről szóló beszámoló jelentést, ellenőrzi a költségvetési pénzeszközök célszerű és jogszerű felhasználását, megállapítja a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés rendjét, törvényben meghatározott módon költségvetési szervet alapít, illetőleg szüntet meg;

m) meghatározza a honvédség gazdálkodására, valamint a honvédségi ingatlan és ingó vagyongazdálkodásra vonatkozó alapvető szabályokat, intézkedik azok végrehajtására;

n) megállapítja a személyügyi hatásköröket, szabályozza azok gyakorlásának módját;

o) kiadja a honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását szolgáló alapvető rendelkezéseket, gondoskodik a végrehajtásukra vonatkozó szakintézkedések kiadásáról, intézkedik a végrehajtás tervezése, szervezése és irányítása iránt. Irányítja a haditechnikai eszközök és hadfelszerelési anyagok beszerzését, valamint a katonai szervezetek ezekkel történő ellátását;

p) szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati és munkakörülményeit;

q) megállapítja a honvédség személyi állománya munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályait; gondoskodik az érdekvédelmi követelmények érvényesüléséről, együttműködik a személyi állomány által létrehozott társadalmi, érdekvédelmi, érdekképviseleti szervekkel;

r) meghatározza - a vezetés biztosítása érdekében - a híradással és az informatikai fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, kiadja azok tervezésére, szervezésére és irányítására vonatkozó rendelkezéseket;

s) meghatározza a hadtudományi kutatás rendjét és főbb irányait;

t) gondoskodik az adat- és információvédelemről;

u) ellátja a jogszabály, országgyűlési és kormányhatározat által megállapított más feladatokat.

(3) A honvédelmi miniszter a (2) bekezdés szerinti hatáskörében hozott döntések előkészítéséről és végrehajtásáról - a közigazgatási államtitkár és figyelemmel a 41/B. § (3) bekezdésére a Honvéd Vezérkar főnöke közreműködésével - a Honvédelmi Minisztérium főosztályai és csoportfőnökségei útján gondoskodik.

41/A. §[63] (1) A Honvédelmi Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár. A Honvéd Vezérkar kivételével vezeti a Honvédelmi Minisztérium szerveinek tevékenységét.

(2) A közigazgatási államtitkár a 41/B. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével irányítja a miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint végrehajtásuk tervezését, szervezését. Az e törvényben, a fegyveres erők irányítása és felső szintű vezetése rendjének részletes szabályaira vonatkozó kormányhatározatban, valamint a honvédelmi miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával felelős a honvédelem központi közigazgatási és a honvédség felső szintű szakirányítási feladatainak ellátásáért.

(3) A közigazgatási államtitkár szakirányítási hatáskörében intézkedéseket ad ki.

(4) A közigazgatási államtitkár a feladatának ellátása során együttműködik a Honvéd Vezérkar főnökével.

41/B. §[64] (1) A Honvéd Vezérkar békében - a Honvédelmi Minisztérium szervezetének részeként - az ország katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező, illetőleg a honvédség katonai tevékenységének felső szintű vezetési szerve.

(2) A Honvéd Vezérkart a Honvéd Vezérkar főnöke vezeti, aki az alárendelt katonai szervezetek teljes személyi állományának szolgálati elöljárója. Felelős azok hadrafoghatóságáért, felkészítéséért és kiképzéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.

(3) A Honvéd Vezérkar főnöke:

a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a honvédség rendkívüli időszaki feladatai tervezésének és vezetésének rendjét;

b) kidolgozza a honvédség készenléte fenntartásának és fokozásának, továbbá mozgósításának rendjét, gondoskodik annak végrehajtásáról;

c) tervezi és vezeti a fegyveres erők kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

d) kidolgozza a honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét és biztosítja annak végrehajtását; elkészíti a határőrség katonai védelmi felkészítésének követelményeit és ellenőrzi a felkészítést;

e) javaslatot tesz béke és rendkívüli állapot időszakára vonatkozóan a honvédség fejlesztésére, létszámára - ezen belül állományarányaira -, szervezetére, felszerelésére, működéséhez szükséges erőforrásokra, valamint az ország területének védelmi célú előkészítésére;

f) közreműködik a honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában;

g) tervezi és szervezi a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, a feladatkörébe tartozó ügyekben képviseli a honvédséget;

h) intézkedik az ország területének légvédelmi és repülő készenléti erőkkel való oltalmazására;

i) gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket;

j) a honvédség logisztikai rendszerének a szakirányítási döntések szerinti működtetésével tervezi, szervezi a katonai szervezetek anyagi-technikai, közlekedési, egészségügyi biztosítását, és gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről;

k) a parancsnokságok, csapatok békeidőszaki vezetési rendszere működésének biztosítása érdekében tervezi, szervezi a híradással, az informatikával és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat;

l) gyakorolja a jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszköze, valamint a honvédelmi miniszter által meghatározott egyéb hatásköröket.

(4) A Honvéd Vezérkar főnöke vezetési hatáskörében parancsot és intézkedést ad ki.

(5) A Honvéd Vezérkar főnöke a hatáskörének gyakorlása során együttműködik a közigazgatási államtitkárral.

A katonai szervezetek vezetése

42. § (1) A parancsnok a katonai szervezet élén álló egyszemélyi vezető, a katonai szervezet a személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.

(2) A parancsnok szolgálati hatalma kiterjed az általa vezetett katonai szervezet működésének minden területére. Teljes és oszthatatlan felelőséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészítéséért és kiképzéséért, a működés mindenoldalú biztosításáért és az állomány magasfokú fegyelméért, valamint mindazért, amit ennek érdekében tett, vagy tenni elmulasztott.

(3)[65] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a szövetséges fegyveres erők közös parancsnoksága alárendeltségébe kerülő magyar katonai szervezetek vezetése során a szövetséges fegyveres erőkre vonatkozó szabályok figyelembevételével kell alkalmazni.

A honvédség személyi állománya

43. §[66] A honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, köztisztviselőkből és közalkalmazottakból, hadkiegészítési állománya hadkötelesekből (sorkatonai szolgálatra kötelezettek, tartalékos hadkötelesek, póttartalékosok és önkéntes tartalékosokból) áll.

A tényleges katonai állomány

44. § (1) A tényleges katonai állományba tartoznak

a) a hivatásos,

b)[67] a szerződésesek és az önkéntes tartalékosok,

c)[68] a hadkötelezettség alapján sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítők,

d)[69] a katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói és

e)[70] a katonai középfokú oktatási, illetőleg katonai felsőoktatási intézmények középfokú szakképzésben (a továbbiakban: katonai szakképzés) részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatói.

(2)[71] A tényleges katonai állomány tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályokat külön törvények állapítják meg.

A tényleges katonai állomány kiegészítése

45. § (1) A tényleges katonai állomány tagja - a szolgálati viszony keletkezése szerint - hadkötelezettség vagy önkéntes jelentkezés alapján teljesít katonai szolgálatot.

(2)[72] A tényleges katonai állomány folyamatos kiegészítése a hadkötelesek behívása és a hivatásos, a szerződéses, illetve a tartalékos szolgálatra önként jelentkezők felvétele útján történik.

46. §[73]

A tartalékos és póttartalékos állomány

47. § (1)[74] A tartalékos állományt a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a póttartalékos kiképzésben részesült, a hivatásos vagy szerződéses állományból elbocsátott, nyugállományba, illetőleg tartalékos állományba helyezett; a póttartalékos állományt a sorköteles koron túli kiképzetlen hadkötelesek képezik.

(2)[75] A tartalékos állományból önkéntesek azok, akik meghatározott ideig szerződés alapján önként vállalják a tartalékos katonai szolgálatot.

A honvédségi ösztöndíjas és szolgálati viszonyban álló hallgatók[76]

48. §[77] (1) A katonai felsőoktatási intézmények honvédségi ösztöndíjas hallgatói - a katonai életviszonyokhoz igazodó, sajátos körülmények között - külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.

(2) A katonai szakképzésben részt vevő, szolgálati viszonyban álló hallgatók - a katonai szolgálat keretében - külön jogszabály szerint készülnek a hivatásos katonai pályára.

A katonai eskü és a fogadalom

49. § (1)[78] A hadkötelezettség alapján fegyveres katonai szolgálatot teljesítők katonai esküt, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tesznek.

(2) Az eskü és a fogadalom szövegét a törvény melléklete tartalmazza.

A köztisztviselői és közalkalmazotti állomány

50. § (1) A köztisztviselők, közalkalmazottak jogviszonyára a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény vonatkozik.

(2) A köztisztviselők és a közalkalmazottak olyan munkaköröket látnak el, amelyekhez - a katonákkal szemben különös követelményeket támasztó - tényleges katonai szolgálati viszony létesítése nem szükséges.

A katonai szolgálati viszony

51. §[79] A katonai szolgálati viszony az állam és a tényleges katonák között a haza fegyveres védelmére létesült olyan sajátos jogviszony, amelyben a fegyveres szolgálat teljesítése szigorú függelmi rendben, fokozott veszélyeztetettségben történik.

52. § (1)[80] A hivatásos és a szerződéses katonai szolgálati viszonyban az állam nevében a szolgálati alkalmazási jogkört az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott hatásköréhez igazodóan (a továbbiakban: személyügyi hatáskör) a köztársasági elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, illetve átruházott jogkörben a szolgálati elöljáró gyakorolja.

(2)[81] A Honvéd Vezérkar főnöke feletti személyügyi hatáskört - a 7. § (1) bekezdésének b) pontja kivételével - a Kormány gyakorolja.

(3)[82]

(4)[83]

(5)[84]

(6)[85]

A katona alapvető kötelessége

53. §[86]

54. §[87]

55. §[88]

A katona alapvető jogai

56. § (1) A szolgálati viszony keretében a katona jogosult

a) a beosztásának megfelelő szolgálati és életfeltételekre, elhelyezésre és illetményre;

b) a szolgálatteljesítés és az előmenetel érdekében szükséges katonai kiképzésre, tovább- vagy átképzésre (a továbbiakban együtt: továbbképzés);

c) a beosztás ellátásához szükséges katonai szakmai ismeretek, továbbá jogi, környezetvédelmi, tűz-, baleset- és munkavédelmi ismeretek megszerzésére;

d) egészségügyi és orvosi ellátásra, továbbá jogszabályban meghatározott jóléti (szociális) gondoskodásra;

e) jogainak és méltányos érdekeinek védelmére;

f) halála esetén kegyeleti gondoskodásra.

(2) A katona - szolgálati jogállásától függően - a katonák jogállásáról szóló törvényben meghatározott korlátok között gyakorolhatja az alábbi alapvető jogokat:

a) a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogot;

b) a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásának jogát;

c) a lelkiismereti és vallásszabadság jogát;

d) a szabad véleménynyilvánítás jogát;

e) a gyülekezési jogot;

f) az egyesülési jogot;

g) az anyanyelv használatának és oktatásának jogát;

h)[89] az országgyűlési, európai parlamenti és önkormányzati választásokkal kapcsolatos választójogot;

i) a munka és a foglalkozás szabad megválasztásának jogát;

j) a gazdasági és társadalmi érdekek védelme céljából a szervezetalakítási és ahhoz való csatlakozási jogot;

k) a művelődéshez való jogot;

l) a tudományos és a művészeti élet szabadságának, a tanszabadság és a tanítás szabadságának jogát.

57. §[90]

A katonai rendfokozatok

58. §[91]

Rendfokozati várakozási idők

59. §[92]

Katonai elismerések

60. §[93]

61. §[94]

A katona fegyelmi felelőssége

62. §[95]

Fenyítések

63. §[96]

A fegyelmi felelősségre vonás alapvető szabályai

64. §[97]

V. fejezet

A HONVÉDELEMBEN RÉSZT VEVŐ MÁS SZERVEK

65. § (1)[98] A Rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási testület, a Vám- és Pénzügyőrség, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi, helyi szervei, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv) jogszabályban meghatározott alapvető feladataik mellett közreműködnek egyes honvédelmi és országmozgósítási feladatok ellátásában.

(2) A rendvédelmi szervek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:

a) ellátják a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás rendszerében meghatározott feladataikat;

b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét;

c) támogatják a fegyveres erőket egyes honvédelmi feladatok végrehajtásában;

d) részt vesznek a polgári védelmi feladatok ellátásában;

e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában;

f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi és az országmozgósítási feladatok ellátásában.

66. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vesznek:

a) a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek;

b) a települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) irányítása alatt álló szervek;

c) az igazságügyi szervek;

d) az egészségügyi és gyógyszerellátást végző szervek;

e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények;

f) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a Magyar Távirati Iroda;

g) a közlekedési, szállítási, távközlési, hírközlési szervek és a posta szervei;

h) a jegybank;

i) a közellátást, illetve a közszolgáltatást végző szervek;

továbbá

j) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján valamely honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek a honvédelmi és országmozgósítási feladataik végrehajtása keretében, működési területükön

a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére;

b) ellátják a polgári védelmi feladataikat;

c) folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is;

d) gondoskodnak a lakosság védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közszolgáltatások fenntartásáról;

e) közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a lakosság riasztásában;

f) teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket;

g)[99] közreműködnek a 199. § (5) bekezdésében meghatározott rendeletek és intézkedések végrehajtásában.

67. § A honvédelemben részt vevő szervek feladatát, hatáskörét - törvény keretei között - a Kormány, illetőleg a tevékenységi körrel érintett miniszter a honvédelmi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

68. § (1) Társadalmi szervezet a védelmi igazgatás szerveivel együttműködve - önkéntes alapon - részt vehet egyes honvédelmi feladatok ellátásában.

(2) A Magyar Vöröskereszt a nemzetközi egyezmények szerint működik közre a honvédelemmel kapcsolatos humanitárius feladatok ellátásában.

VI. fejezet

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK

A honvédelmi kötelezettségek rendszere

69. § (1) Az állampolgárok a haza védelme érdekében általános honvédelmi kötelezettségként személyes szolgálatot és vagyoni szolgáltatást kötelesek teljesíteni.

(2) Az állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként

a) hadkötelezettség;

b) polgári védelmi kötelezettség;

c) honvédelmi munkakötelezettség

teljesítése terheli.

(3) A magánszemély állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá a jogi személy, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és személyegyesülés (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

A hadkötelezettség

70. § (1) Az általános hadkötelezettség alapján minden magyar állampolgárságú és a Magyar Köztársaság területén élő férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 17. életév betöltésekor kezdődik és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles az 50. életévét betölti (hadköteles kor).

(2) A hadkötelezettség magában foglalja:

a) a tájékoztatási (adatszolgáltatási);

b) a bejelentési;

c) a megjelenési;

d) a szolgálati

kötelezettséget.

A tájékoztatási kötelezettség

71. § (1) A jegyző a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásából minden évben összeírja az önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú férfiakat, akik abban az évben a 17. életévüket betöltik. Az összeírás a hadköteles katonai nyilvántartásba vétele végett, a 73. § (1) bekezdésének A)-B) pontjaiban meghatározott személyazonosító, lakcím, valamint a katonai alkalmasság előzetes megállapításához szükséges egészségügyi adatokat tartalmazza.

(2) A hadköteles a jegyzőnek köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdésben meghatározott adatairól.

(3)[100] Az összeírás adatait a jegyző minden év november 30. napjáig átadja a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4)[101] A 17. életéve betöltését követően honosított, visszahonosított hadköteles (1) bekezdésben meghatározott adatait a jegyző - az utólagos katonai nyilvántartásba vétel céljából - az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követő nyolc napon belül küldi meg a hadkiegészítő parancsnokságnak.

72. § (1)[102] A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelest abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti, valamint a honosított, visszahonosított hadkötelest az állampolgársági eskü (fogadalom) letételét követően - utólagosan - katonai nyilvántartásba veszi.

(2) A hadköteles a katonai nyilvántartásba vételhez, majd a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak köteles tájékoztatást adni a személyazonosító, lakcím, valamint egyéb - a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló -, a 73. § (1) bekezdésének A)-E) pontjaiban meghatározott adatairól és azok változásáról.

(3)[103] A fegyveres erők hivatásos és szerződéses, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományában szolgálatot teljesítő hadkötelest a Hvt. 73. §-a (1) bekezdésének A), B) és S) pontjaiban meghatározott adatokra vonatkozóan tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség terheli.

A hadkötelesről nyilvántartható adatok

73. § (1) A katonai nyilvántartásban - jogai védelme és kötelezettségei érvényesítése érdekében - a hadköteles következő adatai kezelhetők:

A) a személyazonosító adatai:

a) a családi és utóneve(i);

b) a születési ideje;

c) a születési helye;

d) az anyja leánykori, családi és utóneve(i);

e) a személyazonosító jele;

B) a lakcím adatai:

a) bejelentett lakóhelye;

b) tartózkodási helye;

C) a második állampolgársága;

D) a családi állapota;

E) a katonai és polgári szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:

a)[104] a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő betegségei;

b) a szomatometriai (testsúly, magasság, mellbőség stb.) adatai;

c) a megkezdett és befejezett iskolai tanulmányai;

d) a szakképzettsége;

e) a foglalkozása;

f) a munkáltatója;

g) az idegen nyelv ismerete és annak foka;

h) a gépjárművezetői engedély megszerzése, kategóriája, érvényességi ideje;

i) a saját háztartásában eltartott vérszerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke születésének ideje;

j) a külföldön teljesített katonai szolgálata, megszerzett katonai szakképzettsége, elért rendfokozata;

k) a szolgálathalasztásra (félbeszakításra) okot adó körülményei;

l) a három hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazása;

m)[105] a hadköteles katonai szolgálata teljesítésének időtartama alatt a kiértesíthető hozzátartozó neve és lakcíme;

n)[106] a sorköteles testvére leszerelésének várható időpontja;

F) a testi, szellemi fogyatékossága, személyiségzavara;

G) a cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezése;

H) a kábítószerrel vagy kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegsége;

I) az öngyilkosságra való hajlamára utaló tények;

J) az előzetes letartóztatásának időpontja;

K) a vele szemben folyamatban lévő büntetőeljárás, a kiszabott fő- és mellékbüntetés;

L) a szabadságvesztés megkezdésének ideje, szabadulásának várható ideje, szabadulásának időpontja;

M) a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítése;

N) a honvédelmi szakelőképzése megkezdésének, illetve befejezésének ideje;

O) az elhalálozása;

P)[107] a külföldi letelepedésre;

R) az állampolgárságról való lemondása;

S) a szolgálati adatai:

a)[108] a szolgálat formája (fegyveres, fegyver nélküli katonai és polgári), típusa (sorkatona, tartalékos, póttartalékos, hivatásos, szerződéses), kezdete, befejezése;

b) a megszerzett katonai szakképzettsége;

c) az elért rendfokozata;

d)[109] a szolgálat teljesítésének helye (a katonai, határőr vagy rendvédelmi szervezet);

e) a szolgálat során elért címei, osztályos fokozata és a megszerzett szakmai gyakorlata;

T) a társadalombiztosítási és szociális ellátáshoz szükséges adatai:

(a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, betegség vagy haláleset miatt jogosult esetében)[110]

a) a leszerelés ideje;

b) az utolsó szolgálati helye;

c) a bevonulása előtti munkahelye;

d) a balesetének, betegségének ideje, következménye, az elhalálozásának oka, ideje;

e) a leszerelés oka;

f) a leszerelés utáni alkalmassági foka;

g) a munkaköre, a munkahelye;

h) a nyugdíjfolyósítási törzsszáma;

i) az elismert szolgálati idejének kezdete;

j) a munkaképesség csökkenésének foka;

k) a vagyoni helyzete.

l)[111] adóazonosító jele (az adóköteles jövedelemmel összefüggő adóhatósági adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából);

m)[112] az igényjogosult hozzátartozó személyi adatai (név, születési hely és idő, lakcím), vagyoni helyzete, valamint az ellátások juttatásáról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából adóazonosító jele és nyugdíjfolyósítási törzsszáma;

U)[113] a biztosítási jogviszonyban nem álló sorkatonák és hozzátartozóik Társadalombiztosítási Azonosító Jele az ellátásokról történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából.

(2)[114] A hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően az öregségi nyugdíjkorhatárig a honvédség központi adatfeldolgozó szerve archív adatként, majd ezt követően a honvédség központi irattározásra kijelölt szerve kezeli. A hadkiegészítő parancsnokság az (1) bekezdés A), B), S), T) pontban meghatározott adatokat az érdekvédelmi jogosultság megszűnését követően 3 évig őrzi meg.

(3) Az (1) bekezdés J)-M) pontjaiban meghatározott büntetőeljárással, büntetéssel, büntetés-végrehajtással és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéssel összefüggő adatokat törölni kell, ha azoknak a katonai szolgálatteljesítéssel kapcsolatban már nincs jelentőségük.

(4) A személyazonosító jelet a katonai szervezetek egymás közötti adatszolgáltatásában belső azonosítóként, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartással való kapcsolattartásban használhatják.

(5) A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles adatait a katonai szolgálat időtartamára annak a katonai szervezetnek adja át, amelynél a hadköteles a katonai szolgálatát teljesíti. Ha a hadköteles polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, az (1) bekezdés A) pontjának a)-d) alpontjában, a B) és D) pontjában, valamint az E) pontjának a), c), d), e), g) és h) alpontjaiban meghatározott adatait a Munkaügyi Minisztérium illetékes szervének kell megküldeni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon kívül a hadkiegészítő parancsnokság csak a hadköteles kérelmére, illetőleg törvényben előírt esetben és szervnek szolgáltathat adatokat.

(7)[115] A honvédség Egészségvédelmi Intézete az alkalmassági vizsgálatok eredményeit személyazonosításra alkalmatlan módon a KSH-nak átadhatja.

Adatszolgáltatás a katonai nyilvántartáshoz

74. § (1)[116]

(2)[117] A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVl. törvény 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a hadköteles korba lépőkről a katonai nyilvántartásba vételt megelőző év december 1-jéig, a katonai nyilvántartásban lévőkről pedig adataik megváltozása után folyamatosan - a személyi azonosító alkalmazásával - szolgáltatják az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, illetőleg a honvédség illetékes központi adatfeldolgozó szervének.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság kérésére az illetékes tüdőgondozó intézet köteles tájékoztatást adni katonai nyilvántartásba vételkor és a hadkötelezettség tartama alatt a hadköteles nyilvántartott egészségi állapotáról.

(4) A szakorvosi vizsgálatra utalt hadkötelest az állami egészségügyi szolgálat valamennyi intézménye köteles soron kívül vizsgálatban részesíteni. A vizsgálat eredményét (kórismét) az állami egészségügyi szolgálat orvosa a szakorvosi vizsgálatra utaló határozaton közli a hadkiegészítő parancsnoksággal.

75. § A hadkiegészítő parancsnokság számára a hadköteles

a) - testi és szellemi fogyatékosságáról, személyiségzavaráról;

- kábítószerrel és kábító hatású anyaggal kapcsolatos szenvedélybetegségéről;

- öngyilkossági hajlamára utaló tényről

az egészségügyi intézmény;

b) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéséről a bíróság, ideiglenes gondnokság alá helyezése esetében a jegyző;

c)[118] - előzetes letartóztatásáról;

- fő- és mellékbüntetéséről és a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítéséről;

- állampolgárságról való lemondásáról

a Belügyminisztérium, illetőleg a rendőrség illetékes szerve;

d) szabadságvesztés büntetése megkezdésének időpontjáról, szabadulása várható idejéről és szabadulása időpontjáról

a büntetésvégrehajtási szerv;

e) elhalálozásáról

a jegyző;

f) honvédelmi szakelőképzése megkezdésének és befejezésének időpontjáról a képzést folytató szerv;

g) polgári szolgálata megkezdésének és befejezésének időpontjáról, a polgári szolgálat félbeszakításáról a Munkaügyi Minisztérium, illetve a megyei munkaügyi központ szolgáltat adatot.

h)[119] hivatásos vagy szerződéses állományába felvett, elbocsátott vagy nyugállományba helyezett hadkötelesekről a fegyveres erők, valamint a rendvédelmi szervek állományilletékes szerve;

i)[120] tanulmányainak megkezdéséről, szüneteltetéséről, befejezéséről, valamint félbeszakításáról az illetékes oktatási intézmény szolgáltat adatot.

76. § (1) Az adatszolgáltatás - a (2) bekezdésben, valamint a 71. § (2) bekezdésében leírt eseteket kivéve - közvetlenül a hadkiegészítő parancsnokságnak történik.

(2)[121] A Belügyminisztérium illetékes szerve a hadköteles korba lépőkről és a hadkötelesek adatváltozásairól - a személyi azonosító alkalmazásával -, a hadkötelesre kiszabott fő- és mellékbüntetésről, a hadköteles büntetett előéletéhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesüléséről, valamint az állampolgárságról való lemondásáról, továbbá azokról, akik a külföldre történő kitelepülésüket bejelentették, de a magyarországi lakcímüket megtartották, a honvédség központi adatfeldolgozó szerve útján - természetes személyazonosító adatokkal - szolgáltat adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(3)[122]

(4)[123] Az élve született fiúk számáról és a tárgyévben életben lévő hadköteles korú férfiak számáról a KSH évente egy alkalommal statisztikai adatot szolgáltat a honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére.

(5)[124] A 74-75. §-ban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatások térítésmentesek.

77. §[125]

A bejelentési kötelezettség

78. § (1) A hadköteles bejelenteni tartozik, ha

a) a bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye;

b) a neve;

c) a családi állapota;

d) a gyermekeinek száma;

e) a polgári szakképzettsége (pl. gépjárművezetői engedély megszerzése);

f) a foglalkozása (beosztása, munkaköre);

g)[126] az iskolai végzettsége,

h)[127] a sorozását követően az egészségi állapota a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintően

megváltozik, továbbá

i)[128] ha az idegennyelv-ismeretet tanúsító bizonyítvány megszerzését (közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga).

(2)[129] A bevonulási paranccsal ellátott hadkötelesnek a 3 hónapot meghaladó időtartamú külföldre utazását be kell jelentenie.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kötelezettség nem terheli azt a hadkötelest, aki a polgári szolgálat letöltésével teljesítette hadkötelezettségét, illetőleg azt sem, aki a hadkiegészítő parancsnokságtól szolgálat teljesítése alóli felmentéséről értesítést kapott.

79. § (1) A lakásváltozást a hadköteles a lakcím bejelentésére vonatkozó szabályok szerint a jegyzőnek, a 78. §-ban meghatározott egyéb adatokat a hadkiegészítő parancsnokságnak jelenti be.

(2)[130]

(3) A 3 hónapot meghaladó külföldre távozást legalább 8 nappal az utazás megkezdése előtt az e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, a külföldről történő visszatérést pedig a visszaérkezés után 8 napon belül a hadkiegészítő parancsnokságnak kell bejelenteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem említett bejelentési kötelezettséget a hadkötelesnek a változást követő 8 napon belül írásban vagy - személyes megjelenés esetén - szóban kell teljesítenie. A változások bejelentéséhez csatolni kell, személyes megjelenés esetén pedig be kell mutatni a megfelelő okiratot, vagy annak hiteles másolatát.

(5) A kötelezettsége teljesítésére képtelen hadköteles helyett a közeli hozzátartozó, illetve a törvényes képviselő tehet bejelentést.

A megjelenési kötelezettség

80. § (1) A hadkötelesnek a jegyző, illetőleg a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie a 73. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartási adatok ellenőrzése és egyeztetése céljából.

(2) Akit 18 éves koráig bármely okból nem vettek katonai nyilvántartásba, e célból felhívás nélkül köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságnál. Ez a kötelezettség a hadkötelest az 50. életéve betöltéséig terheli.

(3)[131] Az a hadköteles, aki nem kapott szolgálathalasztást és 24 éves koráig nem rendelték sorozásra, a katonai alkalmasságának megállapítása céljából felhívás nélkül is köteles megjelenni a hadkiegészítő parancsnokságon.

A sorozás

81. § (1) A hadkötelesnek meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben sorozás, illetőleg katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapítása céljából.

(2) Mentes a sorozás alól, aki

a) mozgásképtelen;

b) önmaga ellátására képtelen;

c) szellemi fogyatékossága vagy elmebetegsége miatt magatehetetlen;

d) süket, néma vagy süketnéma;

e) vak vagy egyik szeme hiányzik;

f) cselekvőképességét érintő gondnokság alatt áll (Ptk. 13. és 16. §), illetőleg

g) akinek bármelyik végtagja teljesen működésképtelen.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság köteles a hadköteleseket a honvédelmi kötelezettségeikről és jogosultságaikról (beleértve a fegyver nélküli és a polgári szolgálat kérelmezésének lehetőségét és módját) a sorozásig írásban tájékoztatni.

82. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottságok végzik.

(2)[132] Az elsőfokú sorozóbizottság elnöke a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt hivatásos katona, tagja a polgármester által kijelölt köztisztviselő, a sorozásban érdekelt katonai szervezet hivatásos állományú képviselője, a belgyógyász és a sebész sorozó szakorvos, valamint a pszichológus. A sorozóbizottság munkájában jogszabályban meghatározott kisegítő személyek vesznek részt.

(3) A sorozóbizottság orvos tagjait a hadkiegészítő parancsnok megkeresése alapján az orvost foglalkoztató egészségügyi intézet vezetője, illetve a területileg illetékes tiszti főorvos jelöli ki.

(4)[133] A sorozás időpontját a honvédelmi miniszter évente rendeletben* állapítja meg. Utósorozásra a hadkiegészítő parancsnok döntése alapján - szükség esetén - más időpontban is sor kerülhet.[134]

(5)[135] A katonai szervezet képviselője nem tagja a sorozóbizottságnak, ha a sorozás úgy kerül végrehajtásra, hogy a sorozottak behívását nem tervezik.

83. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével dönt a hadköteles katonai alkalmasságáról, beosztásáról, a behívás tervezett idejéről és helyéről.

(2) A sorozáskor megállapítható katonai alkalmassági fokozatok: "katonai szolgálatra alkalmas", "katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan" és "katonai szolgálatra alkalmatlan".

(3)[136] A katonai alkalmassági fokozatok ismérveit a honvédelmi miniszter és a népjóléti miniszter együttes rendeletben, az egyes katonai beosztások betöltésének követelményeit pedig a Honvéd Vezérkar főnöke állapítja meg.

(4) Ha a sorozáskor a hadköteles katonai alkalmassági fokozatát múló jellegű fogyatékossága vagy betegsége miatt nem lehet megállapítani, a sorozóbizottság a hadkötelest - meghatározott időtartamra - szolgálathalasztásban részesíti, és szükség esetén elrendeli orvosi ellenőrző vizsgálatát.

(5) A (4) bekezdés szerinti szolgálathalasztás esetén a sorozóbizottság határozatában megállapíthatja, hogy a katonai szolgálatra való alkalmasság elérése érdekében milyen gyógykezelésre van szükség. Ha a hadköteles ezt a gyógykezelést a határozat közlésétől számított 6 hónapon belül igénybe veszi, az e törvény szerinti térítésmentes egészségügyi ellátás illeti meg.

(6) A szolgálathalasztás határidejének letelte után, ha a sorozóbizottság a hadköteles fogyatékosságának vagy betegségének további fennállását állapítja meg, de végleges alkalmatlanság nem áll fenn, a katonai szolgálatot gátló akadály megszűnésének előrelátható idejéig a hadköteles újabb orvosi ellenőrző vizsgálatát rendeli el, és ennek elvégzéséig a szolgálathalasztást meghosszabbítja.

84. § (1)[137] A sorozóbizottság a sorozás eredményéről határozatot hoz, amelyet a sorozóbizottság elnöke kihirdet. A határozatot a hadkötelesnek írásban is kézbesíteni kell. A határozatnak csak a katonai szolgálatra való alkalmasságra vonatkozó része ellen van helye fellebbezésnek. A fellebbezési határidőt az ügyfél részére való kézbesítéstől kell számítani. A hadkiegészítő parancsnoksághoz benyújtott fellebbezést a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a sorkatonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

(2)[138] A másodfokú sorozóbizottság elnöke a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt hivatásos katona, tagja a honvédség egészségügyi szervezetének alkalmasságvizsgáló orvosa és pszichológusa, továbbá a hadköteles lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa.

(3)[139] A hadköteles hadkötelezettsége teljes tartama alatt kérheti katonai szolgálatra való egészségi alkalmasságának újbóli megállapítását, ha egészségi állapotában olyan változás állt be, amely a katonai szolgálatra való alkalmasságát érinti. A kérelemhez csatolni kell az egészségi állapot megváltozását tanúsító orvosi igazolást. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnok által kijelölt elsőfokú sorozóbizottság, az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezést pedig a másodfokú sorozóbizottság bírálja el. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél benyújtásának a katonai szolgálat teljesítésére nincs halasztó hatálya, de a fél a keresetlevélben a behívás elhalasztását kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

A megjelenési kötelezettség egyéb esetei

85. § (1) A hadköteles a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi (szakorvosi) vizsgálatnak köteles magát alávetni, és e célból a hadkiegészítő parancsnokság, a sorozóbizottság, illetőleg a jegyző által meghatározott gyógyintézetben és időpontban köteles megjelenni.

(2) A gyógykezelés keretében a hadkötelesen műtét csak akkor hajtható végre, ha ehhez a hadköteles hozzájárult. A műtétre vagy műtétnek minősülő vizsgálati eljárásra az állampolgárok gyógyító-megelőző ellátásával kapcsolatos törvény előírása az irányadó.

86. § A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles megjelenni a katonai okmányok és személyi felszerelési tárgyak átvétele, illetve visszaadása céljából. A hadköteles az okmányok és tárgyak átvételét, megőrzését, illetőleg visszaadását nem tagadhatja meg.

A bevonulás

87. § (1)[140] A hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság által kiadott behívóparancsra köteles katonai okmányaival és felszerelési tárgyaival a parancsban meghatározott időpontban és helyre a katonai szolgálat teljesítése céljából bevonulni.

(2) A járóképes hadköteles a behívóparancsnak akkor is köteles eleget tenni, ha a katonai szolgálatra való bevonulását az időközben keletkezett múló fogyatékossága vagy megbetegedése akadályozza.

(3) A hadköteles - járóképtelensége esetén - az akadályoztatását köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a kezelőorvos, illetőleg a hadkötelest gyógykezelésben részesítő intézet igazolását. Az igazolásnak tartalmaznia kell a gyógyulás várható időpontját is.

(5)[141] Bevonuláskor a hadköteles személyi igazolványát és útlevelét a bevonulás helyén a hadkiegészítő parancsnokság képviselője részére átadja. A katonai szolgálat teljesítése alatt a személyi igazolványt és az útlevelet az állományilletékes parancsnokság őrzi. Az átvett személyi okmányokat a leszereléssel egyidejűleg a leszerelt részére vissza kell adni.

A tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettséghez kapcsolódó egyéb rendelkezések

88. § (1) A külföldön tartózkodó hadköteles tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettségére az e törvényben foglaltak az irányadók.

(2) A külföldön tartózkodó hadköteles a hadkiegészítő parancsnokság felhívására köteles hazatérni, és a megjelölt helyen és időpontban megjelenni. Ha e kötelességének azért nem tesz eleget, hogy ezáltal kivonja magát a katonai szolgálat teljesítése alól, büntetőjogi felelősséggel tartozik.

(3)[142] A sorozott hadköteles az illetékes hadkiegészítő parancsnokság engedélyével, aki pedig a katonai szolgálatát teljesíti, az állományilletékes parancsnok elöljáró parancsnokának engedélyével utazhat külföldre.

(4)[143] A külföldre utazás engedélyezése nem tagadható meg, ha a sorozott hadköteles kérelmében vállalja, hogy a tervezett behívását megelőző 15 napig külföldről hazatér.

89. § A sorkatonai szolgálatra önként jelentkezett személyt a jelentkezésének elfogadása és a katonai szolgálatra történő behívása között időben az e törvény szerinti tájékoztatási, megjelenési és bejelentési kötelezettség terheli.

90. §[144] A sorozás lebonyolításához, a katonai nyilvántartás egyeztetéséhez és ellenőrzéséhez, valamint a bevonulás végrehajtásához megfelelően berendezett helyiséget, és a sorozásnál közreműködő - a polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselőkből álló - kisegítő személyzetet a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester által kijelölt polgármester biztosítja.[145]

91. § Aki a hadkötelezettséggel kapcsolatos, e törvényben foglalt megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, azt a hadkiegészítő parancsnok határozatában elrendeltek szerint a rendőrség elővezeti.

A szolgálati kötelezettség

92. § (1) A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres vagy fegyver nélküli katonai, illetőleg polgári szolgálatot teljesít.

(2) A fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat - lelkiismereti okból kért - engedély alapján teljesíthető.

A katonai szolgálati kötelezettség

93. § (1) A katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesít.

(2) A sor-, a tartalékos és a póttartalékos katonai szolgálatot a fegyveres erőknél kell teljesíteni.

(3) A fegyver nélküli katonai szolgálatot az e célra kijelölt katonai szervezetnél vagy meghatározott beosztásban kell teljesíteni.

94. §[146]

A sorkatonai szolgálat

95. § A fegyveres és a fegyver nélküli sorkatonai szolgálat célja a hadköteles elméleti és gyakorlati kiképzése, illetőleg felkészítése a haza védelmével kapcsolatos katonai feladatokra, ezen belül meghatározott parancsnoki beosztás ellátására.

96. § (1)[147] A fegyveres és fegyver nélküli sorkatonai szolgálat időtartama - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 6 hónap.

(2)[148]

(3)[149] Ha a katonai, illetve rendvédelmi középfokú szakképzésben részt vevő személy a tanulmányait a sorkatonai szolgálati időnél rövidebb idő alatt abbahagyta, alkalmassága esetén az (1) bekezdésben megállapított idő fennmaradó részére sorkatonai szolgálatra köteles.

(4)[150] Ha a katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányait abbahagyta, alkalmassága esetén sorkatonai szolgálatra köteles. A sorkatonai szolgálat (1) bekezdés szerinti idejét az intézmény által igazolt, katonai kiképzésre vagy alapkiképzésre és szakmai (csapat-, területi, üzemi) gyakorlatra fordított időtartammal csökkenteni kell. A katonai, illetve rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait eredményesen befejező hallgató mentesül a sorkatonai szolgálati kötelezettség alól.

(5)[151] Kivételes méltánylást érdemlő esetben, különösen, ha a jogviszony megszűnése a sorkötelesnek nem róható fel - a (3), illetve (4) bekezdés szerinti oktatási intézmény vezetőjének javaslatára -, a sorkatonai szolgálat hátralévő időtartamát a Honvéd Vezérkar főnöke csökkentheti, vagy elengedheti.

(6)[152] A honvédelmi miniszter évente rendeletben határozza meg a sorkatonák leszerelésének naptári napjait. Az állományváltásokra figyelemmel a sorkatonák szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb is lehet, azonban a csökkentés a 20 napot nem haladhatja meg.

97. § (1) A felsőoktatási intézménybe felvett hadköteles választása szerint a tanulmányok megkezdése előtt vagy befejezése után teljesíti a sorkatonai szolgálatot.

(2)[153] Ha a felsőoktatási intézményt végzett hadköteles önként jelentkezik tartalékos tiszti vagy tiszthelyettesi képzésre, és arra felvételt nyert, a sorkatonai szolgálatát - az alapkiképzés és elméleti felkészítés után - a csapatnál gyakorló beosztásban tölti le.

98. §[154] Az a hadköteles, aki legkésőbb a sorozásig azt kéri, hogy a 21. életévének betöltése előtti időre hívják be sorkatonai szolgálatra, maga választhatja meg a behívása időpontját és - ha ezt a katonai érdekek lehetővé teszik - az alap- és szakalapozó kiképzés befejezése utáni szolgálatteljesítése helyét. A kérelmet a hadkiegészítő parancsnoksághoz kell benyújtani.

99. § (1) A katonai fogdában letöltött szabadságvesztés ideje, továbbá az az időtartam, amely alatt az elítélt katona magát a szabadságvesztés végrehajtása, illetőleg a sorkatonai szolgálat teljesítése alól jogellenesen kivonta, a sorkatonai szolgálat időtartamába nem számít be.

(2)[155] A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama akkor nem számít be a sorkatonai szolgálat idejébe, ha a leszerelés időpontjában érvényben lévő fogságfenyítések együttes időtartama a 20 napot meghaladja.

(3)[156] Ha a sorkatona a szabadságvesztés, illetve a fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama, és az ezt követő szolgálat alatt példás magatartást tanúsít, a fogság időtartamát az állományilletékes parancsnok, a szabadságvesztés időtartamát pedig az állományilletékes parancsnok javaslatára a Honvéd Vezérkar főnöke, illetőleg a határőrség országos parancsnoka a sorkatonai szolgálat időtartamába részben vagy egészben beszámíthatja, feltéve, hogy a sorkatonai szolgálat időtartama - a fogság és a szabadságvesztés idejét is figyelembe véve - letelt.

(4) A fogság időtartamának beszámítását megtagadó parancsnoki döntés ellen a katona panasszal fordulhat az elöljáró parancsnokhoz.

Behívás sorkatonai szolgálatra

100. § (1)[157] A hadkiegészítő parancsnokságnak a behívás tervezésénél és végrehajtásánál arra kell törekednie, hogy a hadköteles az alap- és szakalapozó kiképzés befejezése után lehetőleg a lakóhelyéhez közeli helyőrségben teljesíthesse a sorkatonai szolgálatot.

(2) A besorozottak sorkatonai szolgálatra való behívásának időpontját a honvédelmi miniszter állapítja meg.

(3) A besorozott hadköteles csak a 18. életévének betöltése után hívható be sorkatonai szolgálatra. Önkéntes jelentkezés és szülői beleegyezés alapján azonban - jogszabályban meghatározott szakorvosi véleményen alapuló alkalmasság esetén - korengedménnyel a 17. életévének betöltése után is behívható.

(4) A besorozott hadköteles - ha a 98. § szerinti kérelmet nem nyújtott be - annak az évnek a december 31. napjáig hívható be sorkatonai szolgálatra - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel -, amelyben a 25. életévét betölti (sorköteles kor).

(5) Az a hadköteles

A) akinek a sorkatonai szolgálatát félbeszakították;

B) aki - a 107. § (1) bekezdése b) pontja esetét kivéve - szolgálathalasztásban részesült;

C) aki fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, de azt elutasították; vagy

D) akinek esetében a sorkatonai szolgálat elhalasztására, félbeszakítására vagy a behívás alóli mentesítésre vonatkozó határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevél alapján a behívás elhalasztását, vagy leszerelést rendeltek el, ha a jogerős ítéletben a bíróság a felülvizsgálati kérelmet elutasította; vagy

E) aki azért nem teljesíthetett sorkatonai szolgálatot, mert

a) ellene büntetőeljárás folyt, vagy előzetes letartóztatásban volt;

b) szabadságvesztés büntetését töltötte; továbbá, aki

c) a gyakorló lelkészi hivatása;

d) művészi hivatása;

e)[158] országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselői, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati képviselői jelölése vagy megválasztása;

f)[159] bejelentett vagy engedélyezett külföldi tartózkodása;

g)[160] utólagos nyilvántartásba vételének időpontja miatt nem volt behívható,

ha a behívás akadályának megszűnésekor a (4) bekezdésben említett időpontig még legalább két év áll rendelkezésre, akkor a sorköteles koron belül, egyébként az akadály megszűnésétől számított két éven belül hívható be sorkatonai szolgálatra (vagy annak folytatására) azzal, hogy nincs helye a behívásnak annak az évnek december 31-e után, amikor a hadköteles a 30. életévét betölti.[161]

(6) Az (5) bekezdés C) és D) pontjában foglalt esetekben, ha az ügyet az eljáró hatóság (bíróság) az (5) bekezdés szerinti időpontig jogerősen még nem bírálta el, a hadköteles ezt követően is - legkésőbb azonban az eljárás jogerős befejezésétől számított 6 hónapon belül - behívható sorkatonai szolgálatra vagy annak folytatására.

101. § A hadkiegészítő parancsnokság a hadköteles behívóparancsát legalább 15 nappal a bevonulás időpontja előtt köteles a behívottnak kézbesíteni.

102. § (1) Akit a 100. § (4), illetve (5) bekezdésében előírt időn belül azért nem lehetett sorkatonai szolgálatra behívni, mert az e törvényben szereplő valamely kötelezettségének teljesítését elmulasztotta, az előírt időn túl, de legfeljebb 40. életéve betöltéséig is behívható.

(2)[162] Az (1) bekezdés szerinti behívhatóságról a hadkiegészítő parancsnokság határozattal dönt. Az erre irányuló eljárást a kötelességteljesítés elmulasztásának a hatóság tudomására jutásától számított egy éven belül lehet megindítani. A határozat ellen a Honvéd Vezérkar főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani. Az eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

(3) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra az (1) bekezdésben említett határidőig a (2) bekezdés szerinti határozat vagy bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül hívható be.

103. § (1) Nem hívható be sorkatonai szolgálatra az a hadköteles, aki

a) katonai szolgálatra alkalmatlan;

b) szolgálathalasztásban részesült, vagy a szolgálatát félbeszakították, a szolgálathalasztás idejének, illetve a félbeszakítás legrövidebb időtartamának lejártáig;

c) fegyver nélküli katonai szolgálat vagy polgári szolgálat iránti kérelmet nyújtott be, annak jogerős elbírálásáig;

d) külföldi állam hadseregében az ott előírt sorkatonai szolgálati időt letöltötte;

e) 5 évet elérő vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt áll, vagy előzetes letartóztatásban van, továbbá az sem, aki szabadságvesztés büntetését tölti;

f) állam elleni bűncselekmény miatt bármilyen tartamú, illetőleg egy ítéletben bármely bűncselekmény miatt 3 évet elérő, vagy több ítéletben összesen 5 évet meghaladó szabadságvesztésre volt ítélve, és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól még nem mentesült;

g) hivatását gyakorló lelkész;

h)[163] a saját háztartásában két vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nevelt gyermek az, akit a hadköteles legalább egy éve tart el saját háztartásában;

i)[164]

j)[165]

k)[166] akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek, vagy megválasztottak, a jelöltsége, illetőleg mandátuma (megbízatása) fennállásáig;

l)[167] akinek testvére (mostohatestvére) a katonai szolgálat teljesítése alatt öngyilkosságot követett el, bűncselekmény következtében életét vesztette, avagy szolgálatának teljesítése közben bekövetkezett, illetőleg azzal összefüggő baleset következtében meghalt, kivéve, ha a sorkatonai szolgálatra való behívását kéri;

m) akit a honvédelmi miniszter fontos közérdekből az illetékes miniszter javaslatára vagy kivételes méltánylást érdemlő személyi érdekből - kérelmére - ideiglenesen mentesített a behívás alól.

n)[168] a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerinti fegyveres erő, hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, illetve e szervek hivatásos vagy szerződéses állományában legalább egy évet eltöltött.

(2)[169] Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a sorkatonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől.

(3)[170] A mentesítési kérelemnek a behívás teljesítésére nincs halasztó hatálya. Az ügyintézési idő 15 nap. A Honvéd Vezérkar főnöke határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti. Az eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

A sorkatonai szolgálat elhalasztása

104. § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatának teljesítését a behívása idején fennálló betegsége, fogyatékossága, családfenntartói kötelezettsége, tanulmányok folytatása miatt, illetőleg fontos közérdekből vagy jogos személyi érdekből el lehet halasztani.

(2) A szolgálathalasztásra irányuló kérelem a behívóparancs kézbesítéséig nyújtható be, kivéve, ha a szolgálathalasztás oka ezt követően keletkezett.

(3) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem (javaslat) benyújtása a behívóparancs teljesítése alól nem mentesít.

Az egészségi szolgálathalasztás

105. § (1) A hadköteles sorkatonai szolgálatra való behívását a szolgálat teljesítését időlegesen gátló betegsége esetén felgyógyulásáig, múló fogyatékossága esetén annak megszűnéséig el kell halasztani (ideiglenes alkalmatlanság).

(2) Egészségi okból a sorkatonai szolgálat elhalasztását a sorozóbizottság, a sorozás utáni megbetegedés esetén a hadkiegészítő parancsnok engedélyezi. Az engedélyező elrendelheti a sorköteles ellenőrző orvosi vizsgálaton, illetőleg sorozáson való ismételt megjelenését.

(3) A sorkatonai szolgálatnak egészségi okból történő elhalasztására irányuló kérelemhez csatolni kell a betegségről kiállított orvosi igazolást.

A családfenntartói szolgálathalasztás

106. § (1) Családfenntartói kötelezettség miatt a sorkatonai szolgálatra való behívását el kell halasztani annak a hadkötelesnek, aki a vele közös háztartásban élő beteg, állandó ápolásra vagy gondozásra szoruló egyenes ági felmenő rokonát, kiskorú testvérét, házastársát vagy gyermekét egyedül tartja el, ha a rászorulónak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nincs, illetve, ha az ápolást vagy gondozást a más hozzátartozó nem tudja ellátni, és azt egészségügyi, szociális intézmény nem látja el, és a hadköteles behívása az eltartott hozzátartozó létfenntartását veszélyeztetné.

(2)[171] A családfenntartói szolgálathalasztás iránti kérelmet a hadköteles, vagy az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozója nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a jegyző által kiállított családfenntartói igazolást, valamint az eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozó egészségi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást. Ha a hadkötelest a kiskorú testvére gyámjává jelölték ki, akkor a gyámhatóság határozatát vagy annak hiteles másolatát kell a családfenntartói igazolás mellé csatolni.

(3) A szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható.

A tanulmányi szolgálathalasztás

107. §[172] (1) Tanulmányi szolgálathalasztást kell engedélyezni annak a hadkötelesnek, aki

a) felsőoktatási intézményben az első alapképzésben vesz részt,

b) az általános iskolában, a középiskolában, illetve a szakiskolában nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt,

feltéve, ha az oktatási intézmény a tanulmányok folytatását vagy azok egy éven belüli megkezdését igazolja.

(2) Felsőfokú oktatásban nappali tagozaton második vagy további alapképzésben, kiegészítő alapképzésben, illetve szakirányú továbbképzésben, doktori képzésben, valamint munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzésére irányuló bármely képzésben részt vevő, továbbá a nappali rendszerű oktatásban megkezdett tanulmányok befejezése céljából a középiskolában, szakiskolában nem nappali rendszerű oktatásban részt vevő hadköteles részére tanulmányi szolgálathalasztás engedélyezhető, ha a sorkatonai szolgálatra való behívás aránytalan nehézséggel vagy hátránnyal járna. A honvédelmi miniszter az oktatási miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben meghatározhatja, hogy az ebben a bekezdésben említett esetekben a szolgálathalasztást kérelemre kötelezően engedélyezni kell.

(3) A szolgálathalasztást a tanulmányok befejezésének várható időpontjáig kell engedélyezni, és azt - a 108. §-ban foglaltak figyelembevételével - kérelemre, szükség esetén meg kell, illetve meg lehet hosszabbítani. Nem engedélyezhető azonban a szolgálathalasztás az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén annak az évnek a június 30. napját követő időre, amikor a hadköteles a 30. életévét, az (1) bekezdés b) pontja esetén annak az évnek a december 31. napját követő időre, amikor a 25. életévét betölti. A tanulmányok megkezdésére tekintettel kért szolgálathalasztás a tanulmányok megkezdése várható időpontját követő 30. napig engedélyezhető.

(4) A tanulmányi szolgálathalasztás kedvezményét meg kell vonni, ha az (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek már nem állnak fenn.

108. §[173] (1) Ha a hadköteles a 107. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, illetve a (2) bekezdése alapján kiadott rendelet értelmében engedélyezett szolgálathalasztással folytatott tanulmányait az előírt időben nem tudja befejezni, részére kérelmére legfeljebb két alkalommal és esetenként legfeljebb 1 évi időtartamra további szolgálathalasztást kell engedélyezni, a 107. § (2) bekezdésében meghatározott alapesetben pedig az itt meghatározottak szerint szolgálathalasztás engedélyezhető. A szolgálathalasztás iránti kérelemben a hadkötelesnek meg kell jelölnie a kért halasztás okát, és nyilatkoznia kell arról, hogy felsőfokú tanulmányait be kívánja fejezni.

(2) Az oktatási intézmény, illetőleg a munkáltató köteles lehetőséget adni arra, hogy a hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztás engedélyezésével kapcsolatos feladatok ellátását ellenőrizze, és a nyilvántartás adatait egyeztesse.

A közérdekű szolgálathalasztás

109. § (1) Fontos közérdekből a sorkatonai szolgálatra való behívását el lehet halasztani annak a hadkötelesnek, aki a kért halasztás időszakában az állami vagy társadalmi életben, a nemzetgazdaságban, a tudomány, a művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat.

(2) A szolgálathalasztás az indoknak megfelelő legrövidebb, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető.

(3)[174] A szolgálathalasztást a feladattal érintett miniszter, illetőleg a lakóhely szerint illetékes megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezi. A szolgálathalasztásra irányuló kérelemhez csatolni kell a közérdeket bizonyító okiratot.[175]

109/A. §[176] (1) A sorkatonai szolgálat teljesítése alól mentesíthető az a hadköteles, aki a tudomány, művészet vagy a sport terén kiemelkedő tevékenységet folytat, és számára a 109. § alapján közérdekű szolgálathalasztás a továbbiakban nem engedélyezhető.

(2) A sorkatonai szolgálat alóli mentesítést az illetékes miniszter javaslatára a honvédelmi miniszter engedélyezheti.

A személyi érdekű szolgálathalasztás

110. § (1) Jogos személyi érdekből, kivételes méltánylást érdemlő esetben - a körülményeket alátámasztó bizonyítékok mérlegelése alapján - szolgálathalasztás legalább 6 hónapi, de legfeljebb 2 évi időtartamra engedélyezhető, és az, amennyiben a feltételek továbbra is fennállnak, kérelemre meghosszabbítható.

(2) A szolgálathalasztással kapcsolatos kérelemhez csatolni kell az indokok igazolására vonatkozó bizonyítékokat.

A szolgálathalasztással kapcsolatos eljárás

111. § (1)[177] A szolgálathalasztás engedélyezésére - a közérdekű, valamint a sorozáson adható egészségi szolgálathalasztást kivéve - a hadkiegészítő parancsnok jogosult. A hadkiegészítő parancsnok határozata ellen a Honvéd Vezérkar főnökéhez lehet fellebbezést benyújtani.

(2) A sorkatonai szolgálat elhalasztására irányuló kérelem elutasítása miatt benyújtott fellebbezésnek a bevonulásra, illetve szolgálatteljesítésre általában nincs halasztó hatálya. A behívás azonban indokolt esetben a kérelem elbírálásáig elhalasztható. A másodfokú jogerős határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevelében a fél a behívás elhalasztását, illetve leszerelését kérheti.

(3)[178] A szolgálathalasztás - a családfenntartói szolgálathalasztás kivételével - nem engedélyezhető annak az évnek június 30. napját követő időre, amelyben a hadköteles a 30. életévét betölti.

(4)[179] A szolgálathalasztásra irányuló eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

A sorkatonai szolgálat félbeszakítása

112. § (1) Félbe kell szakítani a sorkatonai szolgálatát annak a hadkötelesnek

a) akinek múló egészségi fogyatékosságát a sorkatonai szolgálat alatt állapították meg, e fogyatékossága megszűnéséig;

b) akinek a családfenntartói kötelezettsége [106. § (1) bekezdés] a bevonulása után következett be, vagy nyert megállapítást, e kötelezettsége fennállásáig;

c)[180] akit felsőoktatási intézmény nappali tagozatára alapképzésre hallgatónak vettek fel, a tanulmányai igazolt megkezdését megelőző 30. naptól a tanulmányai befejezéséig;

d)[181] akit jogerősen nem katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, a szabadulásáig;

e)[182] akit országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati, polgármesteri, kisebbségi önkormányzati választáson képviselőjelöltként (polgármesterjelöltként) nyilvántartásba vettek, a választást, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma (megbízatása) megszűnésének időpontját követő 30 napig;

f)[183] akinek a sorkatonai szolgálat elhalasztására vonatkozó kérelmét a szolgálatteljesítése alatt kedvezően bírálták el, a szolgálathalasztás időtartamára.

(2)[184] A sorkatonai szolgálatot az (1) bekezdés a)-c) és f) pontja esetén a (6) bekezdés szerinti határozat kiadásától, a d) pont esetén a szabadságvesztés-büntetés megkezdésének napján, az e) pont esetén pedig a bejelentéstől számított 8 napon belül kell félbeszakítani.

(3)[185] Az (1) bekezdés a), d) és f) pontjaiban foglalt okokból a sorkatonai szolgálatot hivatalból, az e) pontban foglalt okból a bejelentés alapján kell félbeszakítani. Az a)-c) pontokban foglalt okokból a szolgálat kérelemre is félbeszakítható.

(4) A szolgálat félbeszakítása iránti beadványhoz a félbeszakítás okát bizonyító okiratot csatolni kell.

(5) A szolgálatnak a családfenntartói kötelezettség miatti félbeszakítását a sorkatona vagy az eltartásra szoruló hozzátartozó kérheti annak a katonai szervezetnek a parancsnokánál, amelynek állományában a sorkatona a szolgálatát teljesíti.

(6)[186] A kérelmet az állományilletékes parancsnok javaslata alapján - a hadkiegészítő parancsnok véleményét is figyelembe véve - a Honvéd Vezérkar főnöke határozatban bírálja el. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Az eljárásra az itt nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

A sorkatonai szolgálat elhalasztásának és félbeszakításának közös szabályai

113. § (1) Ha a szolgálathalasztás vagy a félbeszakítás oka megszűnt, azt a kérelmezőnek a megszűnést követő 8 napon belül személyesen vagy írásban be kell jelentenie a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokságon.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság a szolgálathalasztást, illetve a szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a halasztás vagy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, illetve, ha a családfenntartói októl adott kedvezmény esetén a hadköteles a családfenntartói kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

Leszerelés a sorkatonai szolgálatból

114. § (1) A sorkatonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a sorkatonai szolgálat időtartamának letöltése után le kell szerelni.

(2) A váltási rendtől eltérő időpontban kell leszerelni azt a sorkatonát, akinek

a)[187]

b)[188] a katonai vagy rendvédelmi szakképzésben, illetve felsőoktatásban töltött idő beszámításával a szolgálati ideje letelt;

c) a katonai fogdában letöltött szabadságvesztés vagy fogság időtartamának figyelembe vétele nélkül a szolgálati ideje letelt;

d) előzetes letartóztatását rendelték el, az eljáró szerv javaslatára;

e)[189] megszületett a második gyermeke, a letöltött szolgálati időtől függetlenül, haladéktalanul;

f) katonai szolgálatra való végleges alkalmatlanságát állapították meg, a megállapítást követő 8 napon belül;

g)[190]

h) leszerelését a bíróság elrendelte; továbbá

i) aki a bevonulás után, a katonai eskü letételéig fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be.

j)[191] a sorkatonai szolgálatából legalább 2 hónap letelt és vele a Hszt. vagy a Hjt. hatálya alá tartozó fegyveres szervnél hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesül.

(3)[192] Az (1) bekezdés rendelkezéseit mellőzni lehet, ha a hadköteles, szakképzettségére és sajátos katonai beosztására tekintettel, a váltásból adódó helyzetben katonai érdekek miatt nem nélkülözhető, és akit ezért - kivételesen - legfeljebb 30 napig a Honvéd Vezérkar főnökének javaslata alapján a honvédelmi miniszter tartalékos katonai szolgálatra visszatart. A visszatartás időtartama a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamába beszámít.

A fegyver nélküli katonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése

115. § (1) A fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet - a (3) bekezdés kivételével - a katonai szolgálatot még nem teljesített hadköteles a katonai nyilvántartásba vételt követően, legkésőbb a katonai eskü letételéig nyújthatja be.

(2)[193] A kérelmet a hadkiegészítő parancsnokhoz vagy a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetőleg a bevonulás után az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani. A kérelemhez a jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó formanyomtatványt csatolni kell. Az a sorköteles, akinek fegyver nélküli katonai, illetve polgári szolgálat teljesítésére irányuló kérelmét elutasították, újabb kérelmet az elutasításról szóló államigazgatási határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével nyújthat be.

(3) A tartalékos, póttartalékos hadköteles a fegyver nélküli katonai szolgálat, illetőleg a polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmét a behívóparancs kézbesítéséig terjesztheti elő.

(4) A kérelem jogerős elbírálásáig a hadköteles nem hívható be. Ha a kérelmet a bevonulás után - de az eskü letétele előtt - nyújtotta be, le kell szerelni.

(5) A kérelem benyújtása a hadkötelest a megjelenési és bejelentési kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti.

116. § (1)[194] A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a lakóhely szerinti megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt.

(2) A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. Ha ezt az eljáró szerv megállapítani nem tudja, az engedélyt meg kell adnia.

(3)[195] A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából lelkiismereti oknak kell tekinteni minden olyan indokot, amely összefügg a kérelmező személyiségét meghatározó valamely lényeges vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződéssel.

(4)[196] A (2) bekezdés szerinti körülményeknek kell tekinteni különösen azt, ha a hadköteles:

a)-b)[197]

c) olyan személy vagy dolog elleni erőszakos bűncselekményt követett el, illetve más olyan erőszakos magatartást tanúsított, amelyből alaposan lehet arra következtetni, hogy a katonai szolgálat teljesítése lelkiismereti meggyőződésével nem lehet ellentétes.

(5)[198] A fegyver nélküli katonai, illetve a polgári szolgálat engedélyezésére irányuló eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályai irányadók.

117. § Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet.

118. §[199]

119. § (1)[200]

(2) Aki a polgári szolgálat törvényben meghatározott időtartamát letöltötte, teljesítette hadkötelezettségét.

120. §[201] A polgári szolgálatra e törvény rendelkezéseit a polgári szolgálatról szóló külön törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A tartalékos katonai szolgálat

121. §[202] A tartalékos katonai szolgálat célja: a sorkatonai vagy póttartalékos katonai szolgálatot teljesített, az önkéntes tartalékosok, illetőleg a hivatásos és szerződéses állományból tartalékállományba került hadkötelesek továbbképzése, valamint a sorkatonai szolgálatot még nem teljesített - sorköteles koron túli - hadkötelesek (póttartalékosok) kiképzése, továbbá meghatározott katonai feladatok végrehajtása.

122. § (1)[203]

(2) A póttartalékos állományba tartozik az a hadköteles, aki a sorköteles korban sorkatonai szolgálatot nem teljesített, és nem kapott engedélyt arra, hogy polgári szolgálatot teljesíthessen.

(3) A hivatását gyakorló lelkész a sorköteles korban is póttartalékos állományba tartozik.

123. §[204] (1) A tartalékos hadköteles és az önkéntes tartalékos behívható

a) beosztásra történő felkészítés,

b) továbbképzés,

c) mozgósítási gyakorlat,

d) különleges katonai szolgálat teljesítése,

e) mozgósítási parancsnoki foglalkozás

céljából.

(2) Továbbképzés céljából a tartalékos hadköteles csak akkor hívható be, ha a sorkatonai szolgálatból való leszerelése óta legalább 1 év eltelt.

(3) A póttartalékos hadköteles a 35. életéve betöltéséig 3 hónapos kiképzésre hívható be. Ennek teljesítése után tartalékállományba kerül.

(4) A tartalékos hadkötelest, valamint a póttartalékost a behívás tervezett időpontjáról annak esedékessége előtt legalább 6 hónappal tájékoztatni kell. Az önkéntes tartalékos behívás előtti 6 hónapos tájékoztatási kötelezettségétől a vele kötött szerződés alapján el lehet tekinteni, de őt ez esetben is legalább 8 nappal hamarabb tájékoztatni kell.

124. § (1)[205] Tartalékos beosztásba történő felkészítésre a hadköteles - a beosztásba helyezése előtt egy alkalommal - legfeljebb 25 napra hívható be. Ezenfelül 30 (parancsnok 35) éves koráig egy alkalommal továbbképzésre legfeljebb 30, mozgósítási gyakorlatra egy alkalommal legfeljebb 20, mozgósítási parancsnoki foglalkozásra 5 évenként legfeljebb 5 napra hívható be. A hadköteles a 123. § (1) bekezdésének a)-c) és e) pontja szerinti célból tartalékos katonai szolgálatra összesen legfeljebb 90 nap időtartamra hívható be, függetlenül a sorkatonai szolgálatban eltöltött időtől.

(2)[206]

(3)[207] Tartalékos beosztásba történő felkészítésre az önkéntes tartalékos egy alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(4)[208] Békében az (5) bekezdésben foglaltakon felül

a) a sor- és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama 6 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesítettek esetén a 9 hónapot nem haladhatja meg;

b) a póttartalékos és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.

(5) A 22. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltak teljesítése érdekében (katasztrófa elhárítására) a tartalékos hadköteles a (4) bekezdésbe foglalt időtartamon felül, 2 hónapot meg nem haladó tartalékos katonai szolgálatra behívható.

(6)[209] A tartalékos hadköteles a (4) és az (5) bekezdésben foglaltakon felül önkéntes jelentkezés alapján - a 22. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladat keretében - legfeljebb 6 hónapig tartó különleges katonai szolgálatot teljesíthet.

(7)[210] A tartalékos hadköteles önkéntes jelentkezése alapján - ha a honvédelmi érdek indokolja - a hadkötelezettsége teljes időtartama alatt bármilyen gyakorisággal az (1) bekezdésben, illetve a (3)-(4) bekezdésekben meghatározottakon felül - időbeni korlátozás nélkül - teljesíthet tartalékos katonai szolgálatot.

(8)[211] A Hvt. 103. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján be nem hívott vagy a 114. §-a (2) bekezdésének j) pontja szerint leszerelt hivatásos vagy szerződéses állományba vett hadkötelest, ha e szolgálati viszonyának ideje a teljesített katonai szolgálat idejével együttesen nem éri el a 96. § (1) bekezdésében meghatározott sorkatonai szolgálat időtartamát, a fennmaradó időre sorkatonai szolgálatra vissza kell hívni, illetve tartalékos katonai szolgálatra is be lehet hívni. Az ilyen tartalékos szolgálatra az (1) bekezdésben, valamint a 123. §-a (2) bekezdésében meghatározott időtartamok nem alkalmazhatók.

A tartalékos parancsnoki képzés

125. § (1) Önkéntes jelentkezés alapján tartalékos tisztképzésen a felsőfokú, tiszthelyettesképzésen a középfokú végzettségű hadköteles vehet részt.

(2) A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek kiképzése a sorkatonai szolgálat során, illetőleg a tartalékos továbbképzés keretében szervezett tanfolyamon történik.

Mentesség a tartalékos katonai szolgálat alól

126. § (1) Mentes a tartalékos katonai szolgálat teljesítése alól

a) a nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos és polgári állományú, valamint a többi rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagja;

b) aki polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, illetőleg azt letöltötte.

(2) A tartalékos katonai szolgálat alóli mentességet a honvédelmi miniszter rendelete más hadkötelesre is kiterjesztheti.

127. § (1) A tartalékos katonai szolgálatra való behívás alóli ideiglenes mentesítésnek van helye, ha 104. § (1) bekezdése szerinti szolgálathalasztás okai - kivéve a tanulmányi szolgálathalasztást - fennállnak.

(2) Méltányosságból mentesíthető a behívás alól az a hadköteles, aki

a) szakképzett munkavállalóként munkakörében nélkülözhetetlen és pótlása a tartalékos katonai szolgálat időtartamára nem biztosítható, ha a munkáltató ezt igazolja;

b) olyan gazdasági vállalkozást tart fenn, amelynek működéséhez személyes munkája nélkülözhetetlen, feltéve, hogy a tartalékos katonai szolgálat letöltése után a vállalkozás újraindítása aránytalan nehézséggel járna;

c) a munkavégzéshez szükséges szaktudás megszerzése érdekében iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzésben vesz részt, ha a képzést folytató szerv igazolja, hogy a tartalékos katonai szolgálatban eltöltendő idő a képzésnek az előírt időben való befejezését lehetetlenné tenné.

128. § (1) A tartalékos katonai szolgálat alóli ideiglenes mentesítés esetén is irányadók a 111. §-ban és a 113. §-ban foglalt szabályok.

(2) Az ideiglenes mentesítés a 127. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével a tartalékos katonai szolgálatra való behívás lehetősége teljes ideje alatt kérhető. A mentesítés a szolgálathalasztásra vonatkozó szabályok szerinti időre adható meg.

(3) Aki a tartalékos katonai szolgálat várható időpontjáról értesítést kapott, a behívás egyszeri elhalasztását is kérheti.

(4) A 127. § (2) bekezdésében foglalt okból csak a behívás várható időpontjáról értesítést kapott hadköteles kaphat mentesítést. A mentesítés csak a behívás egyszeri elhalasztását jelenti, de indokolt esetben ilyenkor is adható meghatározott időre, de legfeljebb két évre szóló mentesítés.

129. § (1) Nem hívható be katonai szolgálatra az a tartalékos hadköteles

a) aki mentes, illetve, akit ideiglenesen mentesítettek a tartalékos katonai szolgálat alól;

b)[212] akinél a 103. § a), c), e), h), k), l) és m) pontjaiban meghatározott körülmények állnak fenn.

(2)[213] Ha a hadköteles az (1) bekezdésben szereplő kizáró okok ellenére a tartalékos katonai szolgálatra való behívás várható időpontjáról értesítést, illetve behívóparancsot kapott, a behívás alóli mentesítését kérheti a Honvéd Vezérkar főnökétől.

(3) A 103. § (3) bekezdésében szereplő eljárási szabályok a tartalékos katonai szolgálatra való behívás esetén is irányadók.

A katonai szolgálat mozgósítás esetén

130. § (1) Mozgósítás esetén - a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott, a 103. § a), f) és h) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott hadkötelest kivéve - valamennyi hadköteles behívható katonai szolgálatra, és a szükséges ideig visszatartható a katonai szolgálatban.

(2) Rendkívüli állapot idején a hadköteles által betöltött vagy a számára kijelölt munkakörhöz fűződő fontos közérdekből a hadköteles behívása ideiglenesen mellőzhető.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hadkötelesek jogait és kötelességeit a rendkívüli állapotra alkalmazandó részletes szabályok, illetőleg intézkedések határozzák meg.

A hadkötelezettségből való elbocsátás

131. §[214] A hadköteles kor felső korhatárának betöltésekor [70. § (1) bekezdés] a hadköteles a hadkiegészítő parancsnokságtól írásos értesítést kap arról, hogy a hadkötelezettség már nem terheli. Az értesítéssel egyidejűleg ki kell adni részére a hadkötelezettség alapján letöltött katonai szolgálatról szóló igazolást.

A polgári védelmi kötelezettség

132. § (1) Az állampolgárokat mind béke, mind rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség terheli.

(2) A polgári védelmi kötelezettség célja rendkívüli állapot idejére a lakosság felkészítése a támadófegyverek és más rendkívüli esemény által okozott károk megelőzésére, felszámolására és hatásuk csökkentésére, továbbá az ezzel összefüggő mentési és mentesítési feladatok végrehajtására.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 16-60, nőkre 18-55 éves korukig terjed ki.

(4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg.

A honvédelmi munkakötelezettség

133. § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli vagy szükségállapot idején honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján az állampolgárok - a férfiak 16-65, a nők 18-60 éves korukig - tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők.

(3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti.

134. § (1) Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól

a) a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve;

b) az anya a gyermek 3 éves koráig;

c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát egyedül ápolja, gondozza;

d) az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában;

e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan;

f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesít;

g) a hivatását gyakorló lelkész.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira.

VII. fejezet

A SZEMÉLYES HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGÜKET TELJESÍTŐK ÉS HOZZÁTARTOZÓIK JOGOSULTSÁGAI

A személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik szociális érdekeinek védelme

135. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy megbecsüléséről és jogos érdekeinek védelméről az állam gondoskodik.

(2) Az érdekvédelem szabályai kiterjednek

a) a megjelenési;

b) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálati;

c) a polgári szolgálati;

d) a polgári védelmi

kötelezettségüket teljesítőkre.

(3) Az e törvényben megállapított esetekben a (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket teljesítők hozzátartozói jogos érdekeinek védelmére is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szabadság

136. § A munkaviszonyban álló hadköteles részére - az azonnali bevonulást kivéve - a sorkatonai, illetőleg a 20 nap időtartamot meghaladó tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra történő bevonulása előtt, kérésére két munkanap fizetés (térítés) nélküli szabadságot kell engedélyezni.

A csökkent munkaképességűek védelme

137. § A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy baleset miatt baleseti járadékban, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy munkába helyezésére és foglalkoztatására, valamint kedvezményeire a csökkent munkaképességűek védelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A lakáshasználat

138. § A katonai szolgálat tartama alatt a hadköteles lakását nem lehet elhagyottnak tekinteni, és a bérleti jogviszony ilyen indokkal nem szüntethető meg.

Az illetményföld és egyéb kedvezmények

139. § A hadkötelest a katonai szolgálata alatt a földhasználattal kapcsolatban megilletik mindazok a kedvezmények, amelyekre már bevonulása előtt jogot szerzett, illetőleg azok a kedvezmények, amelyekre szövetkezeti tagságánál fogva jogosult.

A szociális kedvezmények

140. § (1) A jegyző gondoskodik a sorköteles eltartásra és gondozásra szoruló hozzátartozóinak a szociális juttatás és egyéb támogatás szempontjából való számbavételéről, és a sorköteles behívása esetén a hozzátartozók jogszabályban megállapított juttatásának és támogatásának biztosításáról.

(2) Ha a katona közös háztartásában élő felesége munkaviszonyban áll, gyermekének a lakáshoz vagy a munkahelyhez legközelebb eső állami (önkormányzati) bölcsődében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését - a jogszabályban meghatározott korlátozó, kizáró rendelkezések figyelembevételével - biztosítani kell.

(3) A bevonult hadköteles gondozásra szoruló gyermekét - ha a hozzátartozók a gyermek gondozását (pl. betegség miatt) ellátni nem tudják - a jegyző javaslatára átmenetileg bentlakásos gyermekintézményben (csecsemőotthonban, nevelőotthonban) lehet elhelyezni.

Térítés a megjelenési kötelezettség miatt kiesett munkaidőre

141. § A munkaviszonyban nem álló hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítése során az egyébkénti kiesett munkaidőre járó térítésre jogosult. A térítést - a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb havi munkabérének alapulvételével - a jegyző folyósítja.

Az útiköltség megtérítése

142. § (1) A hadkötelezettséggel kapcsolatos megjelenési (bejelentési) kötelezettséget teljesítő személy útiköltségét a hadkiegészítő parancsnokság téríti meg.

(2) A 135. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott katonát, ha belföldi szabadságra vagy eltávozásra utazik, a közforgalmú járműveken jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

A bevonulási segély

143. § (1) A hadköteles a sorkatonai szolgálatra való behívása esetén egyszeri bevonulási segélyre jogosult, amelyet a bevonulás előtt a jegyző folyósít.

(2) A bevonulási segély összege a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogszabályban megállapított kötelező legkisebb havi munkabérének 60%-a, ha pedig a hadkötelesnek eltartásra jogosult gyermeke van, a kötelező legkisebb havi munkabérnek megfelelő összeg.

(3) A bevonulási segélyre való jogosultság szempontjából eltartónak kell tekinteni azt a hadkötelest, aki vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- vagy nevelt gyermekének eltartásáról a behívóparancs kézhezvétele időpontjában gondoskodik.

144. § (1) Ha a behívott hadköteles sorkatonai szolgálatára nem kerül sor, ő a bevonulási segély visszafizetésére nem kötelezhető, újabb behívása esetén azonban bevonulási segélyre nem jogosult.

(2) A bevonulási segélyből - a személyi jövedelemadó-előleg és a gyermektartásdíj kivételével - semmiféle tartozás nem vonható le.

A családi segély

145. § (1) Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona a bevonulást megelőzően saját keresetéből, jövedelméből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg a bevonulttal szemben fennálló tartási igényét bírósági határozat állapítja meg.

(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából hozzátartozó: a bevonult felesége, vérszerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, szülője, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, nagyszülője, kiskorú vagy munkaképtelen testvére, továbbá élettársa, ha az együttélésből gyermeke van.

(3) Eltartott hozzátartozónak számít a sorkatona feleségének szülője is, ha őt a bevonult a katonai szolgálat megkezdése előtt saját háztartásában tartotta el, továbbá a sorkatona elvált felesége, ha javára bírósági határozat tartásdíjat állapított meg.

(4) A családi segély megilleti a sorkatonának a Magyarországon élő nem magyar állampolgár hozzátartozóját is, ha hazája hatóságaitól ilyen címen szociális ellátást nem kap, és a segélyezés feltételei egyébként fennállnak.

(5)[215] Magyarországon élőnek azt a nem magyar állampolgárságú hozzátartozót kell tekinteni, aki tartózkodási, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkezik.

(6) A (2) bekezdésben említett élettárs a családi segély szempontjából hozzátartozónak minősül a sorkatonától származó gyermekének megszületése előtt is, ha a sorkatona a méhmagzatot teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a sajátjának ismerte el.

(7) A feleség és az élettárs egyidejűleg csak abban az esetben jogosult a segélyre, ha a különélő feleség (volt feleség) javára a bíróság tartásdíjat állapított meg.

146. § (1) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni

a) azt a hozzátartozót, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette;

b) a bevonult feleségét vagy élettársát, ha legalább egy gyermek eltartásáról kell gondoskodnia; legalább hat hónapos vagy veszélyeztetett terhes; ha felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul vagy szakmunkástanuló;

c) azt a hozzátartozót, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;

d) a testvért és a gyermeket 16. életévének betöltéséig, ha pedig a középiskola nappali tagozatára jár, betegsége vagy testi fogyatékossága miatt magántanuló, illetőleg gyógypedagógiai nevelési oktatási intézménybe jár, tanulmányai befejezéséig, legfeljebb azonban a 20. életévének betöltéséig.

(2) A családi segélyre való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt a testvért és gyermeket is, aki a 16. életévének betöltésekor tartósan munkaképtelen, vagy munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, ha ez az állapot legalább egy éve tart, vagy keletkezésének időpontjától előreláthatólag legalább egy évig tartani fog.

(3) A sorkatona Magyarországon élő nem magyar állampolgárságú, illetve a házasságkötés folytán magyar állampolgárságot szerzett feleségét munkaképtelennek kell tekinteni abban az esetben is, ha szakképesítésének megfelelő munkakör ellátásához a magyar nyelv ismerete elengedhetetlen, és ennek hiányában nem tud szakképzettségének megfelelő munkaviszonyt létesíteni.

(4) A szociális otthonban, nevelőotthonban, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, szakmunkástanuló otthonban elhelyezett hozzátartozó után családi segélyt megállapítani nem lehet. Ezen személyek után a gondozási díjat a jegyző folyósítja.

147. § (1) A családi segély szempontjából eltartásra szorulónak kell tekinteni a sorkatonával közös háztartásban, vagy a külön háztartásban élő munkaképtelen hozzátartozót, valamint azt a munkaviszonyban álló munkaképes hozzátartozót, akinek keresete, illetőleg bármely forrásból származó összes jövedelme a családi segély megállapításának alapjául szolgáló - a 148. §-ban megállapított - összeget nem haladja meg.

(2) Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők keresetét, illetve bármely forrásból származó összes jövedelmét össze kell adni, és a hozzátartozókat akkor lehet eltartásra szorulónak tekinteni, ha a havi keresetük (jövedelmük) együttes összege nem haladja meg a 148. §-ban megállapított értékhatárokat.

(3) Ha a családi segélyre jogosult hozzátartozók külön háztartásban élnek, keresetüket (jövedelmüket) háztartásonként kell figyelembe venni.

(4) Nem lehet eltartásra szorulónak tekinteni azt a hozzátartozót, akinek eltartásáról az állam térítésmentesen gondoskodik.

148. § A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum egyhavi összegével azonos. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított összeg 70%-ával emelkedik.

149. § (1) Annak vizsgálata során, hogy a hozzátartozó eltartásra szorul-e, a bármely forrásból származó mindennemű rendszeres keresetét és jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző három hónapi átlag alapján kell figyelembe venni. Az egész évre vonatkozó kereset, illetőleg az éves jövedelem kiszámításakor az átlag számításánál az egy évi jövedelem tizenketted részét kell alapul venni.

(2) A bármely forrásból származó kereset és jövedelem összegébe különösen a következőket kell beszámítani:

a) a munkavállalónál az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék alapjába beszámító valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatást;

b) a vállalkozásból származó jövedelmet;

c) betegség esetén a táppénzt;

d) a nyugellátást;

e) a gyermekgondozási segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat;

f) a házbérjövedelmet (albérleti díjat) és a nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti díját.

(3) A családi segély megállapításánál a jogosult bármely forrásból származó keresetének és jövedelmének az egészségbiztosítási és a nyugdíj-, munkavállalói járulékkal, továbbá a személyi jövedelemadóval, illetőleg jövedelemadó-előleggel csökkentett összegét kell figyelembe venni.

(4) Akinek többféle címen van keresete vagy jövedelme, valamennyit számításba kell venni.

(5) A (2) bekezdés szerinti összegbe nem számítható be

a) a várandóssági pótlék;

b) a családi pótlék;

c) a jövedelempótlék;

d) az állami gondozott gyermek neveléséért járó nevelőszülői gondozási díj;

e) a családi segélyre jogosultat a bíróság határozata alapján megillető tartásdíj;

f) a gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságon lévő (gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesülő) nőt az idegen gyermek gondozása fejében és a részfoglalkozású munkaviszony (tagsági viszony) alapján megillető díjazás;

g) a tanulmányokat folytató hozzátartozókat megillető bármely állami támogatás, illetve a tanulmányi szerződés alapján járó támogatás (ösztöndíj), továbbá az e mellett járó jövedelemkiegészítő pótlék. A nappali tagozaton tanulmányokat folytatókat - a tanulmányok megkezdése előtt - munkaviszonyuk vagy más jogviszonyuk alapján megillető átlagkeresetet e rendelkezés alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni;

h) a vakok személyi járadéka;

i) a lakásfenntartási támogatás.

150. § (1) Ha a sorkatonát a bevonulása előtt jogerőre emelkedett bírói határozat kötelezte tartásdíj fizetésére, a családi segély összege - az egyéb feltételek hiányában is - a megállapított tartásdíjjal, de legfeljebb a további személy részére a 159. § alapján megállapítható családi segély összegével egyenlő.

(2) Ha a sorkatona tartási kötelezettsége a bevonulás után keletkezett, a jogosultnak - az egyéb feltételek hiányában is - az első személy részére járó családi segélyt kell megállapítani.

(3) A bírósági határozattal megállapított tartásdíj helyett kifizetett családi segélynek megfelelő összeget a sorkatonai szolgálatból leszerelttől levonni nem lehet.

151. § (1) A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott vagy hozzátartozója a behívóparancs kézhezvétele után a jegyzőhöz nyújthatja be.

(2) A jegyző a kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül bírálja el. A határozatot megküldi a kérelmezőnek, az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a segély folyósítása végett az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság).

(3) A családi segélyt háztartásonként csak egy igényjogosultnak lehet folyósítani.

152. § (1) A családi segélyt legkorábban a bevonulást követő hónap első napjától kell megállapítani, és azt havonta utólag kell folyósítani.

(2) A bevonulás után előterjesztett igény esetén a családi segély visszamenőleg legfeljebb az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától folyósítható.

153. § Meg kell szüntetni a családi segély folyósítását, ha

a) a sorkatonai szolgálat bármely oknál fogva megszűnt;

b) a sorkatona a katonai szolgálatból magát jogellenesen kivonta, és ezt határozat jogerősen megállapította;

c) a segélyezett hozzátartozó jogosultságára vonatkozó bármely feltétel megszűnt;

d) a családi segélyre jogosult hozzátartozó előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti;

e) a családi segélyre jogosult hozzátartozó 1 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodik.

154. § A családi segély folyósítását a sorkatonai szolgálat megszűnését követő hónap utolsó napjával, illetőleg a jogosultságra vonatkozó bármely egyéb feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

155. § (1) Ha a családi segély megállapítása után a hozzátartozó kereseti (jövedelmi) viszonyaiban olyan változás áll be, amely a segély felemelését teszi indokolttá, kérheti az összeg felemelését. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét felemelni. Ha az igényt késedelmesen terjesztik elő, a felemelt összegű családi segély legkorábban az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától kezdődően folyósítható.

(2) Az olyan változást, amelynek folytán a segélyt csökkenteni kell, vagy meg kell szüntetni, a segélyezett hozzátartozó köteles 8 napon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni. Ilyen esetben a változást követő hónap első napjától kell a családi segély összegét csökkenteni.

156. § (1) A sorkatonai szolgálat megszűnéséről a hadkiegészítő parancsnokság a megfelelő adatok közlésével köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot és a jegyzőt 8 napon belül értesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt értesítés elmulasztásából származó kárt a honvédség köteles megtéríteni.

157. § (1) A hozzátartozó a jogtalanul felvett családi segély összegét köteles visszafizetni. A visszafizetésért egyetemlegesen felelős a hozzátartozóval közös háztartásban élő sorkatona is, akinek a bevonulására tekintettel a hozzátartozó családi segélyben részesült.

(2) Ha az (1) bekezdésben említettek a jogtalanul felvett családi segélyt - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítése alapján a jegyző által hozott határozat ellenére - a kitűzött határidőn belül nem fizetik vissza, tőlük a követelést adók módjára kell behajtani.

158. § A sorkatonai szolgálatot teljesítő személy hozzátartozójának járó családi segélyből levonásnak vagy a segélybe való beszámításnak nincs helye.

A családi segély összege

159. § (1) A családi segély összege az eltartásra szoruló hozzátartozók keresete, illetve bármely forrásból származó jövedelme és a 148. §-ban meghatározott összeg közötti különbözet.

(2) A családi segély egyhavi összege háztartásonként nem haladhatja meg a mindenkori sajátjogú nyugdíjminimum egyhavi összegének négyszeresét.

A betegség miatt leszereltek hozzátartozóinak családi segélye

160. § (1) A sorkatonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset miatt leszerelt, és táppénzpótló segélyben részesülő hadköteles hozzátartozóinak a családi segélyt a betegség tartamára - legfeljebb azonban a leszereléstől számított 1 évig - tovább kell folyósítani.

(2) A családi segélynek az (1) bekezdés szerinti továbbfolyósítása a betegség miatt leszerelt hadköteles kérelmére a hadkiegészítő parancsnokság által erre a célra kiállított igazolás alapján történik. Az igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz és a jegyzőhöz kell megküldeni.

161. § (1) A települési önkormányzatnak a hadkötelezettséggel kapcsolatos kötelező feladatok végrehajtásához szükséges költségek és kiadások pénzügyi fedezetét - a 90. és a 141. §-ban, valamint a 143. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az Országgyűlés a tárgyév állami költségvetésében normatív állami támogatásként biztosítja.

(2) A 90. §, a 141. §, valamint a 143. § (1) bekezdése szerinti költségeket és kiadásokat a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium a hadkötelesek arányában saját költségvetéséből fedezi.

A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelesek illetménye, természetbeni és egyéb járandóságai

162. § (1) A katonai szolgálatot teljesítő hadkötelest a katonai szolgálat idejére a szolgálati helyén jogszabályban meghatározott pénzilletmény és ingyenes természetbeni ellátás, valamint egyéb járandóságok illetik meg.

(2) A katonai szolgálatot teljesítő tartalékos és póttartalékos hadköteles illetményéből csak a személyi jövedelemadó előleget, a munkabért terhelő járulékokat és a tartásdíj (tartás céljára szolgáló járadék) címén fennálló tartozást lehet levonni.

(3) A tartásdíj (tartás célját szolgáló járadék) címén fennálló tartozás levonása céljából a munkáltató igazolást ad, és azt megküldi a bevonult hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

(4) A sorkatonák illetménye levonással nem terhelhető.

A sorkatonai szolgálatból leszerelők egyszeri pénzjuttatása

163. § (1) A sorkatonai szolgálatból leszerelő katona a polgári életbe történő beilleszkedés megkönnyítésére - szociális helyzete, egészségi állapota figyelembevételével - egyszeri pénzjuttatásban (leszerelési segélyben) részesíthető.

(2) A leszerelési segélyt a honvédség, illetve a határőrség a költségvetéséből fedezi.

Társadalombiztosítási és állami ellátás

164. § A honvédelmi kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik betegségi ellátásra, baleseti ellátásra, rokkantsági nyugdíjra, hozzátartozói nyugellátásra, házastársi pótlékra az e törvényben foglalt eltérésekkel a társadalombiztosításról szóló törvény, illetőleg a végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések alapján jogosultak. Állami ellátásként táppénzpótló segélyre és családi pótlékra lehetnek jogosultak.

A gyógyító-megelőző ellátás

165. § (1) A hadköteles egészségügyi ellátását a katonai szolgálata alatti megbetegedés vagy baleset esetén a fegyveres erők egészségügyi szolgálata biztosítja. Szükség esetén igénybe vehető az állami és az önkormányzati egészségügyi szolgálat is.

(2) A gyógyító-megelőző ellátás keretében a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer és gyógyászati segédeszköz, valamint az 50%-ot meghaladó rágóképességcsökkenés esetén elrendelt fogpótlás a 83. § (5) bekezdés szerinti gyógykezelést igénylő, úgyszintén a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatot teljesítő, illetőleg a katonai szolgálata alatti megbetegedése vagy balesete miatt leszerelt hadkötelest az állapotának végleges kialakulásáig, illetőleg keresőképességének eléréséig térítésmentesen illeti meg.

(3) A hadköteles katonai szolgálata alatt a térítésmentes gyógyszer- és gyógyászati segédeszközellátás megilleti a családi segélyre jogosult hozzátartozóját is.

A katona eltemettetéséről történő gondoskodás

166. § A katonai szolgálat ideje alatt, illetőleg a katonai szolgálattal összefüggő baleset vagy betegség következtében a leszerelés után egy éven belül elhunyt hadköteles eltemettetéséről - költségvetésük terhére - a fegyveres erők gondoskodnak.

A táppénz és a táppénzpótló segély

167. § (1) A táppénzre jogosult gyógykezelés alatt álló hadköteles [83. § (5) bekezdés] részére a keresőképtelensége tartamára a táppénz legfeljebb 1 évig jár, tekintet nélkül a gyógykezelés alatt álló folyamatos biztosításának tartamára, a keresőképtelenséget megelőzően táppénzen töltött időre.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyógykezelés alatt állót, ha keresőképtelensége 1 hónapnál hosszabb ideig tart, a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban 1 évig táppénzpótló segélyben kell részesíteni, melynek összege a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló legkisebb havi munkabérének 75%-a.

(3) A táppénz napi összege a táppénzpótló segély összegénél kevesebb nem lehet.

(4) A táppénzpótló segélyt a bejelentett lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv állapítja meg és folyósítja.

168. § (1) Az a hadköteles, aki a leszerelést követő 15 napon belül keresőképtelenné válik és biztosított, vagy biztosítása a katonai szolgálatra történt bevonulását megelőző 15 napon belül, illetőleg a katonai szolgálata alatt szűnt meg, táppénzre jogosult.

(2) Az a hadköteles, aki a leszerelését követő 15 napon belül keresőképtelenné válik, de részére az (1) bekezdés alapján táppénz nem jár, 1 hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelenség esetén is táppénzpótló segélyre jogosult.

(3) A segélyezés időtartamának és összegének megállapításánál a 167. §-t kell megfelelően alkalmazni.

169. § A 167. és 168. §-ok alapján járó ellátások időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó ellátás időtartamába beszámítani nem lehet.

A baleseti ellátás

170. § (1) A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy részére az e kötelezettsége teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén baleseti ellátás jár. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek számít az is, amely a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személyt e kötelezettség teljesítésének a helyére, vagy onnan vissza (lakására, szállására, munkahelyére) menet közben éri.

(2) Baleseti ellátásként a sérültet baleseti táppénz, baleseti járadék vagy baleseti rokkantsági nyugdíj, hozzátartozóit pedig hozzátartozói baleseti nyugellátás illeti meg.

171. § (1) Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő:

a) az a baleset vagy baleset miatt bekövetkezett halál, amely a katonai szolgálat teljesítése, a honvédelmi kötelezettséggel kapcsolatos megjelenési kötelezettség teljesítése közben történt, valamint

b) az a betegség, amely a honvédelmi kötelezettség teljesítésének különös veszélyessége folytán keletkezett, vagy jelentősen súlyosbodott. Honvédelmi kötelezettséggel összefüggő az ilyen betegség miatt bekövetkezett halál is.

(2) A katonai szolgálat teljesítése közben bekövetkezett baleset csak akkor minősül az (1) bekezdés szerint, ha szolgálati kötelesség teljesítése vagy szolgálati jog gyakorlása kapcsán keletkezett.

(3) Szolgálati kötelesség teljesítésén jogszabályban, szabályzatban, parancsban vagy más rendelkezésben meghatározott, vagy e szerint elvárható magatartást kell érteni.

(4) A szolgálati jog gyakorlása a (3) bekezdésben említettekben meghatározott vagy megengedett, szolgálati helyen tanúsított magatartás, továbbá a szolgálati helyen kívüli rendezvényen való szervezett részvétel.

(5) Honvédelmi kötelezettséggel nem összefüggő az a baleset, betegség vagy halál, amelyet a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy szándékosan, vagy a tiltó rendelkezések súlyos megszegésével idézett elő, vagy ha azt kizárólag a sérült önhibájából eredő ittassága vagy bódult állapota okozta.

172. § (1) A balesetnek, betegségnek vagy halálnak a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2)[216] A honvédelmi kötelezettségét teljesítő személy haláláról, 1 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó balesetéről, vagy a honvédelmi kötelezettséggel összefüggő olyan megbetegedéséről, amely előreláthatólag tartós munkaképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3) A hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személyt érintően az állományilletékes parancsnok határozatában állapítja meg, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben következett-e be (minősítő határozat).

(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt a hadköteles, illetve közeli hozzátartozója részére meg kell küldeni.

(5) A (4) bekezdés szerinti határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a honvédelmi miniszterhez, határőr esetében a belügyminiszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen - 30 napon belül - a bírósághoz keresetet lehet benyújtani.

(6) Ha a baleset, vagy a halál polgári védelmi kötelezettség, vagy polgári szolgálati kötelezettség teljesítésével összefüggésben következik be, az üzemi balesetekre, foglalkozási betegségekre vonatkozó társadalombiztosítási szabályok szerint kell eljárni.

173. § (1) Ha a balesetből eredő egészségkárosodás várhatóan 15%-ot meghaladó munkaképességcsökkenést idéz elő, a hadkötelezettséget teljesítő személyt az illetékes katonai felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) elé kell utalni.

(2) Ha a hadkötelest a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő balesete vagy betegsége miatt a katonai szolgálati idő alatt nem állították FÜV elé, és leszerelése után az e balesetéből vagy betegségéből eredően egészségi állapotában rosszabbodás, illetőleg baleseti ellátásra jogosító munkaképesség-csökkenés következik be - ha a hadköteles vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója kéri -, intézkedni kell a hadkötelesnek a FÜV elé állítása végett.

(3) A FÜV a balesetnek vagy a betegségnek a honvédelmi kötelezettség teljesítésével való összefüggése kérdésében megindokolt véleményt nyilvánít.

A baleseti táppénz

174. § (1) Ha a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy az e kötelezettségével összefüggő balesete miatt keresőképtelenné válik, baleseti táppénzre jogosult. A baleseti táppénzt legkorábban a leszerelést követő naptári naptól kell - a keresőképtelensége megszűnéséig - számára folyósítani.

(2) Aki ugyanarra az időre táppénzpótló segélyre és baleseti táppénzre is jogosult, annak a kedvezőbb ellátást kell folyósítani.

A baleseti járadék

175. § A baleseti járadék a jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének ideje alatt is megilleti.

A baleseti rokkantsági nyugdíj

176. § (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj jár annak, aki túlnyomóan a honvédelmi kötelezettségének teljesítésével összefüggő balesete következtében munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultat a honvédelmi kötelezettség teljesítésének ideje alatt 4. fokozatú baleseti járadék illeti meg.

177. § Annak a hadkötelesnek, aki a katonai szolgálata alatt szakképesítést szerzett, a vele azonos munkakört betöltő munkavállalók átlagkeresete figyelembevételével kell a baleseti rokkantsági nyugdíját - kérelmére - megállapítani.

A hozzátartozói baleseti nyugellátás

178. § A honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy halála esetén hátramaradt hozzátartozói [145. § (2) bekezdés] baleseti özvegyi nyugdíjra, végkielégítésre, árvaellátásra, illetve szülői nyugdíjra jogosultak, ha

a) a halál honvédelmi kötelezettséggel összefüggő baleset miatt következett be, vagy

b) a honvédelmi kötelezettséget teljesítő személy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, vagy arra jogosult lett volna.

179. § (1) A hősi halott özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 70%-a, amely a férjet a II. rokkantsági csoportban járó baleseti rokkantsági nyugdíj címén megilleti, illetve megillette volna.

(2) Az (1) bekezdés alapján baleseti özvegyi nyugdíjat az özvegynek akkor lehet megállapítani, ha a férjével - annak haláláig - együtt élt.

(3) A honvédelmi kötelezettség teljesítése során elhunytat katonai szolgálat esetén a honvédelmi miniszter, határőri szolgálat esetén a belügyminiszter nyilváníthatja hősi halottá.

180. § (1) A hősi halott árvájának az árvaellátást akkor is a 179. §-ban meghatározott özvegyi nyugdíj alapulvételével kell megállapítani, ha az özvegy nem kap nyugdíjat, vagy nem a 179. § szerint részesül özvegyi nyugdíjban.

(2) A hősi halott szülőjének (nagyszülőjének) járó szülői nyugdíj összege azonos annak az özvegyi nyugdíjnak az összegével, amely a hősi halott özvegyét megilleti, vagy megilletné.

(3) A hősi halott hozzátartozóinak járó baleseti nyugellátások együttes összege nem haladhatja meg annak az özvegyi nyugdíjnak a két és félszeresét, amely az együttélő feleséget megilleti, illetőleg megilletné.

A rokkantsági nyugdíj

181. § (1) Rokkantsági nyugdíjra jogosult az a hadköteles, akit a katonai szolgálatból a honvédelmi kötelezettség teljesítésével össze nem függő egészségi ok miatt szereltek le, ha munkaképességét legkésőbb a leszerelést követő 2 éven belül legalább 67%-ban elvesztette, és a rokkantsági nyugdíjhoz a korkedvezményes munkakörben dolgozókra előírt szolgálati időt megszerezte.

(2) Az (1) bekezdésben említett ok miatt leszerelt hadköteles 22 éves kora előtt szolgálati időre tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra.

A hozzátartozói nyugellátások

182. § (1) A hozzátartozói nyugellátás e törvény szerint akkor jár, ha:

a) a hadköteles a katonai szolgálat alatt a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő ok miatt meghalt, vagy a hadkötelest a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő egészségi ok miatt szerelték le, és az ezt követő 2 éven belül halt meg, és

b) a hadköteles a 181. §-ban előírt szolgálati időt megszerezte, vagy 22 éves kora előtt halt meg.

(2) Ha a hadköteles a honvédelmi kötelezettséggel össze nem függő megbetegedés miatt történt leszerelése után táppénzben, illetőleg táppénzpótló segélyben részesült, a 181. §-ban említett 2 évet a segélyezés megszűnését követő naptól kell számítani.

A baleseti ellátások és az egyéb nyugellátások megállapítása és folyósítása

183. § (1) A baleseti táppénzt a társadalombiztosítás terhére a táppénzt megállapító szervek határozzák meg és folyósítják.

(2) Az e törvényen alapuló baleseti és egyéb nyugellátásokat a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv a hadkiegészítő parancsnokság által tett igénybejelentés alapján állapítja meg.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti igényt a hadköteles, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozó is előterjesztheti. Ez utóbbi kérésére az igényt a hadkiegészítő parancsnokság köteles bejelenteni.

184. § (1) A társadalombiztosítási igazgatási szerv az érdekelt igénybejelentése esetén haladéktalanul köteles megkeresni az érintett szervet az ellátás megállapításához szükséges adatok közlése végett.

(2) A katonai szolgálatból leszerelt hadköteles esetében a hadkiegészítő parancsnokság rendelkezésre álló adatok alapján 8 napon belül közli, hogy az érintett mikortól meddig teljesített katonai szolgálatot, a leszerelés okát, és határozatban azt, hogy a haláleset, a baleset vagy a betegség összefügg-e a honvédelmi kötelezettséggel.

185. § A baleseti ellátást és az egyéb nyugellátásokat a balesetet, illetőleg a bevonulást megelőzően elért kereset alapulvételével kell megállapítani. Annak a hadkötelesnek, akinek nincs keresete, vagy az alacsonyabb a kifizetéskor érvényes teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kötelező legkisebb munkabérénél, az ellátást ez utóbbi összeg alapulvételével kell megállapítani.

186. § A baleseti ellátás és az egyéb nyugellátás megállapításának alapjául szolgáló munkaképességcsökkenés mértékét, a rokkantság fokát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete állapítja meg.

187. § (1) A 183. § (2) bekezdés szerinti ellátásra a társadalombiztosítási igazgatási szerv által hozott határozat elleni jogorvoslat elbírálása során a hadkiegészítő parancsnokság véleményét a döntés előtt ki kell kérni.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az igény érvényesítésére, a jogorvoslatra és a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetésére a társadalombiztosításról szóló törvényt, illetőleg a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni.

A hadigondozotti ellátás

188. § (1) A hadi eredetű sérülést szenvedettek és hozzátartozóik ellátása (hadigondozás) állami feladat, amelyről külön jogszabály rendelkezik.

(2) A hadigondozott megélhetését pénzbeli támogatással és természetbeni ellátással kell biztosítani.

(3) A hadigondozásra jogosultat hadirokkantként, hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.

189. § (1) A hadigondozással kapcsolatos közigazgatási tevékenység ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik.

(2) A hadigondozásba vételi eljárás során vizsgálni kell, hogy a gondozást igénylő vagy hozzátartozója részére az e törvényben szabályozott kedvezőbb ellátás megállapítható-e. A kedvezőbb ellátás lehetőségéről az igénybejelentőt tájékoztatni kell.

A honvédelmi kötelezettséget teljesítők kárának megtérítése

190. § (1) A honvédelmi kötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett kárért vétkességére tekintet nélkül az a szerv felel, amelynek érdekében a kötelezettséget teljesítették. Mentesül a szerv a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

(2) A kártérítésre - a teljesített honvédelmi kötelezettség formájától függetlenül - a fegyveres erők kártérítési felelősségére vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

VIII. fejezet

A GAZDASÁGI ÉS ANYAGI SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A szolgáltatási kötelezettségek

191. § (1) A honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás feladatainak biztosítása céljából a 69. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek:

a) a törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére, vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére;

b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra;

c) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre;

d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére

[a továbbiakban az a)-d) pontban foglaltak együtt: szolgáltatás] kötelesek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében elrendelt adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot időszakán kívül - nem kérhető a szolgáltatásra kötelezettől az üzletvitelével kapcsolatos olyan adat, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Így nem kérhetők:

a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira,

b) a hitel- és tőkekapcsolatokra,

c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra,

d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra,

e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó, továbbá

f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási

adatok.

(3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a lakosságellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit, és biztosítani kell az arányos közteherviselést.

(4) Nem szabad a szolgáltatást megkövetelni, ha azt más törvényi felhatalmazás alapján is el lehet rendelni, illetve hozzá lehet jutni.

192. § (1) Szükség esetén, ha a honvédelem érdeke más módon nem, vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:

a) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek működéséhez és mozgósításához szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat;

b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszernek zavartalan működését;

c) az ország gazdaságának felkészítését a rendkívüli vagy szükségállapot idején adódó védelmi feladatok végrehajtására, működőképességének fenntartására, szükség esetén a működőképesség helyreállítására;

d) a polgári védelmi feladatok ellátását.

e)[217] a szövetségi kötelezettség alapján kollektív védelmi feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már a honvédelmi felkészülés időszakában, e törvény alapján elrendelhető:

a) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt ingatlanok (beleértve a közlekedési, hírközlési, távközlési, infrastrukturális hálózatokat és létesítményeket is), továbbá az ingó dolgok (gépek, közúti, vízi és légi járművek, vasúti gördülőanyagok és más technikai eszközök és tartozékaik, pótalkatrészeik), és ezek adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása;

b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapellátásához szükséges tartalékok és készletek képzése;

c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési és a szervezetek létrehozását is;

d) a bejelentések valódiságának, a szolgáltatások teljesíthetőségének helyszíni ellenőrzése, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése;

e) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez és mozgósításához szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.

(3) A szolgáltatás igénybevételének tervezése érdekében beszerzett adatokat honvédelmi rendeltetésüktől eltérő célra nem lehet felhasználni.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások teljesítése során, azzal közvetlen összefüggésben keletkezett vagyoni hátrány miatt kártalanítás jár.

A mentességek

193. § (1) Mentesek a szolgáltatások alól:

a) az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok, a Legfelsőbb bíróság, a Legfőbb Ügyészség és a jegybank;

b) a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek;

c) az önkormányzati, a közigazgatási és igazságügyi szervek alaprendeltetésük, valamint honvédelmi feladataik ellátásához szükséges mértékben;

d) az egyházak és vallási felekezetek olyan tárgyak és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül az egyházi, hitéleti feladatokat szolgálják;

e)[218] az országgyűlési és európai parlamenti képviselettel rendelkező pártok, a parlamenti képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben;

f) a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, azon tárgyak és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek;

g) azok a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, illetve amelyek e tevékenységet koncessziós szerződés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben;

h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató szervezetek vagy személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, szennyvízelvezetést, kommunális hulladék-eltávolítást végzők, illetve ezek üzemvitelét biztosító üzemek a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is;

i) a lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők, ha az igénybevételi hatóságtól mentesítésben részesültek.

(2) A kórházak, az egészségügyi gyógy- és gondozási intézmények, gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.

(3) A természeti és ipari katasztrófák elhárítására szakosodott szervek eszközei - a katonai célra történő igénybevételt kivéve - csak a polgári védelem céljára vehetők igénybe.

Az igénybevételt elrendelő hatóságok

194. § (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti

a) az ország egész területére a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter;

b)[219] illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, valamint a polgármester;[220]

c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hadkiegészítő parancsnok, kivételes esetben az illetékes katonai parancsnok [a továbbiakban az a)-c) pont együtt: igénybevételi hatóság].

(2) A Kormány

a) megállapítja az igénybevételi eljárás szabályait;

b) elrendeli a honvédelem szempontjából fontos, országos jelentőségű szolgáltatások teljesítését.

c)[221] szövetséges fegyveres erőkkel történő hazai együttműködés esetében ellátásuk céljából elrendeli a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséget.

(3) A feladattal érintett miniszter

a) megállapítja a feladatkörébe tartozó szolgáltatások előkészítésének és teljesítésének szakmai szabályait;

b) elrendeli a Kormány hatáskörébe nem tartozó, országos jelentőségű termelési, ellátási szolgáltatások, valamint az infrastrukturális hálózatok igénybevételét.

(4) A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester[222]

a) elrendeli a közigazgatás működéséhez szükséges ingatlanok és szolgáltatások igénybevételét;

b) megállapítja a területi jellegű szolgáltatások és a szolgáltatásra kötelezettek körét, valamint elrendeli a szolgáltatás igénybevételét;

c) elrendeli a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek számára mozgósítás esetén szükséges ingatlanok, és a működésükhöz szükséges szolgáltatások igénybevételét.

(5) A polgármester

a) elrendeli a helyi közigazgatás működéséhez és a lakosság polgári védelméhez, ellátásához szükséges szolgáltatások teljesítését;

b) igénybe veszi a személyek vagy dolgok elhelyezésére szolgáló ingatlanokat;

c) dönt minden olyan esetben, ami nem tartozik más igénybevételi hatóság hatáskörébe.

(6) A mozgósításra biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a hadkiegészítő parancsnok jogosult.

(7)[223] Rendkívüli vagy szükségállapot idején, ha a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a hadkiegészítő parancsnok vagy a polgármester intézkedése által bekövetkező időveszteség miatt a katonai érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az illetékes zászlóalj-, vagy annál magasabb szintű parancsnok közvetlenül a szolgáltatásra kötelezettel közölt határozattal elrendelheti a gépjárművek, műszaki munkagépek, üzemanyagedényzet, valamint a szükséges üzemanyag igénybevételét. Az igénybevételről a szolgáltatásra kötelezett részére megfelelő igazolást kell kiállítani.[224]

195. § (1) Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek határozatban kell előírni.

(2) A határozat tartalmazza az igénybevételi hatóság, valamint a szolgáltatásra kötelezett megnevezését, a szolgáltatás tárgyának azonosítására alkalmas adatokat, a szolgáltatás teljesítésének időpontját vagy határidejét, illetve a szolgáltatás tényleges teljesítésének követelésére, átvételére jogosult megjelölését.

196. § (1) A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható, ellene fellebbezésnek helye nincs.

(2) A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

Kártalanítás

197. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár.

(2) Amennyiben törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók.

(3) Nem jár kártalanítás, ha

a) az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát;

b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna;

c) a kárt az ellenség okozta.

198. § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.

(2) A minisztérium élén álló miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén az illetékes minisztérium, a tárca nélküli miniszter, illetőleg a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén a Pénzügyminisztérium folytatja le az elsőfokú eljárást.

(3)[225] Ha az igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a fellebbezést a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester bírálja el.[226]

(4)[227] Ha első fokon a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester járt el, másodfokon a szolgáltatást igénybe vevő szervet irányító miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására.[228]

(5)[229] Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnok, vagy a 194. § (7) bekezdésében meghatározott illetékes parancsnok rendelte el az igénybevételt, másodfokon a Honvéd Vezérkar főnöke dönt.

(6) A Kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító kártérítési határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.

(8) A kártalanítási eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

IX. fejezet

A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT, A SZÜKSÉGÁLLAPOT ÉS A VESZÉLYHELYZET IDEJÉN ALKALMAZANDÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK[230]

Általános rendelkezések

199. § (1) A rendkívüli állapot idején alkalmazható intézkedésekre vonatkozó szabályokat (a továbbiakban: rendkívüli intézkedések) ez a fejezet állapítja meg.

(2) A köztársasági elnök szükségállapot idején az e törvény 202-207; 210-234; 239-243; 245-248. §-aiban, valamint más törvényekben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(3) A Kormány az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékben és körben e törvény 202-204; 206-208; 213-217; 218; 220-221; 234; 243; 245-247. §-aiban, valamint az Alkotmány 19/E. § (3) bekezdése szerinti törvényben meghatározott intézkedéseket vezethet be.[231]

(4)[232] A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a polgári védelemről szóló törvényben meghatározott veszélyhelyzetben a veszélyhelyzet elhárításhoz szükséges mértékben és körben e törvény 202-204., 206-208., 213-218., 220-221., 234., 243-247. §-aiban meghatározott intézkedéseket vezethet be.

(5)[233] Ahol a törvény rendeletet említ, ezen rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács rendeletét, szükségállapot idején a köztársasági elnök rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedését, veszélyhelyzetben, illetve az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány rendeletét kell érteni.

(6)[234] A rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetett rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzetben, illetve az Alkotmány 19/E. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtásának területi követelményeit és feladatait illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester rendeletben állapítja meg.

200. §[235] A rendkívüli vagy szükségállapot idején bevezetett rendkívüli intézkedéssel, továbbá a veszélyhelyzetben, illetve az Alkotmány 19/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben a Kormány által bevezetett intézkedéssel ellentétes jogszabály nem alkalmazható.

201. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogalkotás rendjére előírt szabályok megfelelő alkalmazásával kihirdetésre alkalmas állapotba előkészítse a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök rendeletének tervezeteit.

(2) A tervezeteket a döntésre jogosult, illetve a végrehajtásért felelős személyek (szervek) részére meg kell küldeni.

A honvédelmi igazgatás körében alkalmazható rendkívüli intézkedések

202. § A fegyveres erők tényleges katonai és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok rendeletben - a békeidőszakban irányadó szabályoktól eltérően - állapíthatók meg (rendkívüli szolgálat).

203. § (1) Rendelet alapján:

a) szünetel a fegyveres erők hivatásos állományába történő felvétel;

b) a hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonyukról, a tényleges állomány tagjai a rendfokozatukról nem mondhatnak le;

c) a sor-, tartalékos és póttartalékos katonai szolgálatra behívottak a szükséges ideig a szolgálatban visszatarthatók;

d) a rendkívüli szolgálati idő kezdete és vége a rendkívüli vagy szükségállapothoz igazodóan szabályozható;

e) a rendfokozatba történő előléptetésre külön szabályok állapíthatók meg;

f) a beosztásba történő kinevezés és felmentés, az áthelyezés, a vezénylés, a kirendelés, az ellátás, a szabadság és a fegyelmi felelősség, továbbá a rendkívüli szolgálat egyéb szabályai a hatályos szabályoktól eltérően is megállapíthatók;

g) a rendkívüli szolgálati kötelezettségüket teljesítők érdekvédelmének szabályait a megbecsülés, az anyagi támogatás, valamint érdekeik elismerése és védelme érdekében kell megállapítani.

(2) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak a rendkívüli szolgálat alatt szerzett jogosultsága és kedvezménye a rendkívüli vagy szükségállapot megszűnését követően is érvényesíthető.

203/A. §[236] A szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejére jogszabály a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvénytől, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénytől eltérő szabályokat állapíthat meg.

204. § (1) A rendkívüli szolgálatot teljesítők érdekvédelmére az általánosnál kedvezőbb szabályokat rendelet állapíthat meg.

(2) A törvény érdekvédelmi szabályai kiterjeszthetők az egyéb honvédelmi kötelezettséget teljesítőkre is.

(3) Rendelet alapján:

a) a rendkívüli szolgálatot teljesítők illetménye a szolgálat sajátosságaira tekintettel a békeidőszak szabályaitól eltérően állapítható meg, az illetmény egy részét pedig a hozzátartozónak kell folyósítani, vagy letétként kell kezelni;

b) a rendkívüli szolgálatot teljesítők ellátatlan hozzátartozóit családi segélyben kell részesíteni;

c) a rendkívüli szolgálatból sebesülés, baleset vagy megbetegedés miatt tartalékállományba helyezettek hozzátartozóit a betegség időtartamára családi segély illeti meg;

d) rendelet további érdekvédelmi szabályokat állapíthat meg.

205. § A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjai részére a rendkívüli szolgálat teljesítéséért és a szolgálatuk során szerzett érdemeik elismeréséül rendeletben érdemrendek, érdemérmek és emlékérmek alapíthatók.

206. § (1) Rendelet a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak a testülettel szemben fennálló anyagi felelősségéről szóló jogszabályoktól eltérően a rendkívüli szolgálatot teljesítőkre nézve kedvezőbb felelősségi és egyszerűsített káreljárási szabályokat állapíthat meg.

(2) Rendelet alapján:

a) kártérítési kötelezettséget megállapítani csak a rendkívüli szolgálatot teljesítő által szándékosan vagy bűncselekménnyel okozott kár miatt lehet;

b) az a) ponton kívüli kár esetén csak a károkozóval és a károkozás tényállásával kapcsolatos adatokat kell jegyzőkönyvbe foglalni;

c) a káreljárás során elháríthatatlan külső oknak kell tekinteni az ellenség tevékenysége folytán bekövetkezett kárt, a hiányt;

d) a rendkívüli szolgálat idején a kártérítés nem hajtható végre.

A közigazgatásra, a közrendre és a közbiztonságra vonatkozó rendkívüli intézkedések

207. § (1) A polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.

(2) A települési önkormányzat képviselő-testületének, illetőleg a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét - a helyi önkormányzatokról szóló törvény 10. §-ának k) pontjában foglaltak kivételével - a polgármester gyakorolja.

(3)[237] A polgármester és a jegyző honvédelmi igazgatási, valamint a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatait a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester utasításai szerint látja el.[238]

208. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései közül rendelettel módosítható:

a) a bírósági felülvizsgálat alá nem tartozó eljárások köre;

b) a hatáskör és illetékesség megállapítása;

c) az eljáró közigazgatási szerv kijelölésének rendje;

d) a megkeresés szabálya;

e) az elintézési és egyéb határidő;

f) a képviselet rendje;

g) az elővezetés szabálya;

h) az eljárás felfüggesztése;

i) a jogorvoslat rendje;

j) a végrehajtás szabálya.

209. § A honvédelmi szabálysértések miatt rendeletben elzárás büntetés is megállapítható.

210. § (1) Az újságíró, a tudósító és a sajtóterméket előállító (a továbbiakban: tudósító) csak az arra feljogosított szervek, hivatalos szóvivő, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, vagy a Magyar Távirati Iroda által közölt adatokat használhatja fel tudósításához.

(2) A tudósító csak olyan tájékoztatón vagy hivatalos rendezvényen vehet részt, amelyre a rendező szervtől meghívást kapott.

211. § (1) Elrendelhető a sajtótermékek és a tömegtájékoztatást szolgáló más közlemények előzetes ellenőrzése, és a megjelenésük közzétételi engedélyhez kötése.

(2) A közzétételi engedélyt a sajtóterméket ellenőrző katonai szerv (katonai cenzúra) adja ki.

212. § A nyomdák és más sokszorosításra alkalmas eszközök üzemeltetői szigorított biztonsági rendszabályok bevezetésére és megtartására kötelezhetők.

213. § (1) A közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, illetőleg meghatározott területére (útvonalra) korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható.

(2)[239] A megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester a védelmi és a lakosságellátási érdekekre tekintettel - a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hozzájárulásával - az (1) bekezdés alapján megállapított korlátozástól, illetőleg tilalomtól eltérően rendelkezhet.[240]

214. § (1) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (kijárási tilalom).

(2) A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.

215. § (1) Közterületen tartandó rendezvényt, nyilvános gyűlést (nyilvános rendezvény) csak előzetes engedély alapján lehet tartani.

(2) A nyilvános rendezvény tartására vonatkozó engedély kiadása az illetékes rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik.

(3) A rendőrfőkapitány a nyilvános rendezvény engedélyezése iránti kérelmet a védelmi érdekek sérelme esetén a tény közlését meghaladó egyéb indokolás nélkül elutasíthatja.

216. § (1) Elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.

(2) A lakosság elszállításáról a polgármester gondoskodik.

217. § Elrendelhető,

a) az ország meghatározott területén való tartózkodás korlátozása, illetve engedélyhez kötése;

b) hogy az ország meghatározott területére utazni, azon átutazni vagy onnan kiutazni csak engedéllyel szabad.

218. § (1) Korlátozható, illetve megtiltható

a) a magyar állampolgárok külföldre utazása;

b) a külföldiek beutazása.

(2) Elrendelhető az ország területén élő nem magyar állampolgárok jelentkezési kötelezettsége, a tartózkodásukra vonatkozóan pedig külön szabályok vezethetők be.

219. § (1) A nem honvédelmi célt szolgáló robbanóanyagok gyártása, forgalomba hozatala, vásárlása, szállítása, tárolása korlátozható, illetve engedélyhez köthető.

(2) Az ország egész területén vagy bármely részén

a) megtiltható a vadászat, valamint a vadász- és sportlövő fegyverek tartása, cseréje, fegyver és lőszer árusítása, vadászati és sportcélra történő behozatala, valamint a nem katonai célú lőterek használata;

b) elrendelhető a polgári felhasználású lőfegyverek beszolgáltatása, összegyűjtése és biztonságba helyezése.

220. § (1) Elrendelhető a folyamatos polgári védelmi szolgálat ellátása.

(2) Rendeletben állapíthatók meg a támadó fegyverek hatása elleni védekezés szabályai. Ennek keretében meghatározhatók:

a) a felkészítésre, a lakosság riasztására, az óvóhelyekre és az épületekre vonatkozó szabályok;

b) a vasúti, közúti, vízi és légi járművek fényeinek, illetve a forgalmuk irányítására szolgáló fényforrások elsötétítésére vonatkozó követelmények;

c) a lakosság magatartására vonatkozó szabályok.

221. § (1) A veszélyeztetett területekről - a megelőző polgári védelmi intézkedés keretében - a honvédelmi, nemzetgazdasági és más szempontból fontos vagyontárgyak elszállítását - biztonságba helyezésük végett - el lehet rendelni (kiürítés).

(2)[241] A visszamaradó lakosság és a tovább termelő üzemek szükségleteinek kielégítésére biztosítani kell a megfelelő visszamaradó készletet (állatállományt), egészségügyi anyagokat és termelési készleteket. A visszamaradó készletek nagyságát a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester intézkedésének megfelelően a polgármester határozza meg.[242]

(3) A vagyontárgyak elszállítását:

a) polgári védelmi indokból a belügyminiszter;

b) egyéb fontos okból a szakminiszter;

c)[243] a központi irányító szervekkel való összeköttetés megszakadása esetén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester;[244]

d) egyéb szükség esetén az illetékes katonai parancsnok

rendelheti el.

(4) A befogadási területeket és az elszállítási irányokat (útvonalakat) a (3) bekezdésben megjelölt elrendelő határozza meg.

(5) A vagyontárgyak elszállításával, illetőleg biztonságba helyezésével kapcsolatos munkához szükséges munkaerő a honvédelmi munkakötelezettség alapján vehető igénybe.

222. § Korlátozni lehet a külföldi magán- és jogi személyekkel való érintkezést és kapcsolattartást.

223. § Rendeletben szabályozható a diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal kapcsolatos nemzetközi szerződések egyes rendelkezéseinek alkalmazása során követendő eljárás.

Az igazságszolgáltatásra vonatkozó rendkívüli intézkedések

224. § (1) Rendeletben megállapított esetben a helyi bíróságok hatáskörébe utalt kisebb jelentőségű bűncselekmények miatt bírósági eljárásnak nincs helye.

(2) A helyi bíróságok hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb ügyekben bírósági eljárásnak csak rendelet által meghatározott körben van helye.

(3) Egyes bűncselekmények rendeletben megállapított körben szabálysértésnek minősülnek.

(4) A bíróság első fokon hozott határozata ellen a rendeletben megállapított esetben lehet fellebbezést benyújtani.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően bírósági útra utalt olyan ügyekben, amelyekben bírósági eljárásnak nincs helye - és az ügy elbírálása nem tartozik más szerv hatáskörébe -, az elévülés nyugszik.

225. § A bíróság első fokon - ha ezt rendelet megállapítja - egyesbíróként jár el, kivéve azokat a polgári és büntetőügyeket, amelyeknek elbírálását a rendelet a bíróság tanácsának jogkörébe utalja.

226. § (1) Rendeletben új bíróságok és ügyészségek létesíthetők, a már működő bíróságok és ügyészségek összevonhatók, szétválaszthatók és megszüntethetők, működési területük megváltoztatható.

(2) Rendelet a vonatkozó jogszabályoktól eltérően állapíthatja meg a bírák és az ügyészek kinevezését és felmentését, a bíróság és ügyészségi vezetők kinevezési rendjét. A bírói és ügyészségi önkormányzati szervek működése felfüggeszthető.

(3) A bírót igazságszolgáltatási érdekből, bírói beosztásba ideiglenesen más bírósághoz lehet kirendelni.

227. § (1) Rendelet egyes nagyobb helyőrségekben katonai bíróság felállítását írhatja elő.

(2) A katonai bíróság a hatáskörébe utalt ügyekben általános hatáskörű elsőfokú bíróságként jár el.

228. § Rendelet a katonai büntetőeljárásra külön szabályokat állapíthat meg.

229. § (1) Rendeletben meghatározott időtartamra fel kell függeszteni a folyamatban lévő eljárást:

a) azokban az ügyekben, amelyekben rendelet alapján bírósági eljárásnak nincs helye, és az elbírálásuk nem tartozik más szerv hatáskörébe;

b) ha a vádlott vagy a peres felek a hadkötelezettségüket teljesítik, vagy a per tárgya hadműveleti területen van;

c) ha a rendkívüli körülmények az eljárás lefolytatását nem teszik lehetővé.

(2) A felfüggesztés ideje alatt az elévülés nyugszik. Jogszabályban megállapított eljárási határidők felfüggesztés miatti elmulasztása nem járhat jogvesztéssel vagy egyéb joghátránnyal.

230. § (1) Rendeletben megállapított esetben:

a) az ország egész területén vagy egy részén, illetve a katonai büntető bíráskodás hatálya alá tartozó területen rögtönbíráskodás rendelhető el;

b)[245] a rögtönbíráskodás hatálya kiterjeszthető a nemzet biztonságát, a fegyveres erők készenléti állapotát, a függelmi viszonyokat és az állampolgárok életét sértő súlyos bűncselekményekre, valamint a háborús bűncselekményekre;

c) a rögtönbíráskodás hatálya alá tartozó bűncselekmények büntetési tétele életfogytig tartó vagy tíztől-tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Kivételes esetben a büntetési tétel csökkenthető.

(2) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtóban, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A rögtönbíráskodás a megyei (fővárosi) és a katonai bíróságok hatáskörébe tartozik.

231. § A rendkívüli körülményekre tekintettel az igazságügyminiszter módosíthatja a holtnak nyilvánítás, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárást.

232. § Rendeletben módosíthatók a büntető, anyagi és eljárásjogi rendelkezések, a polgári peres és perenkívüli eljárás, a bírósági végrehajtás, valamint a közjegyzői eljárás szabályai.

A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségre vonatkozó rendkívüli intézkedések

233. § (1) A termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettség írható elő.

(2) A szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartozó termékek és szolgáltatások körét rendelet határozza meg.

234. § (1) Rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg.

(2) Rendelet alapján a költségvetési fejezetek között átcsoportosítás hajtható végre, egyes kiadási előirányzatok felfüggeszthetők, a költségvetési törvényben nem szereplő kiadások teljesíthetők és rendkívüli fizetési kötelezettség írható elő.

235. § (1) Elrendelhető a devizaérték kötelező vételre felajánlása. A mentességek megszüntethetők.

(2) A devizaérték kiutalása, átutalása vagy felhasználása engedélyhez köthető, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.

236. § A takarék- és nyereménybetétekből, valamint az értékpapírok alapján történő kifizetések teljesítése korlátozható, illetve ideiglenesen felfüggeszthető.

237. § Az adók és illetékek mértéke rendeletben módosítható.

238. § A külkereskedelmi tevékenység engedélyhez köthető, a kiadott engedély visszavonható, a korábban engedélyhez kötött áruk és szolgáltatások forgalma megtiltható. Egyes termékek behozatala vagy kivitele kötelezően előírható.

239. § Rendeletben tilalmat vagy egyéb korlátozó intézkedést lehet alkalmazni az olyan országgal szemben, amely magyar árut vagy járművet hátrányosabb elbírálásban részesít, mint más országból származó árut vagy járművet.

240. § (1) Rendeletben kötelezővé tehető a nemesfémek és nemesfémtárgyak vételre való felajánlása.

(2) Nemesfém kiutalása, forgalmazása engedélyhez köthető, illetve felfüggeszthető.

241. § Elrendelhető az ország védelme szempontjából fontos termékek, fogyasztási cikkek, energiahordozók forgalmának korlátozása.

242. § Rendeletben kötött munkaerőgazdálkodás vezethető be. Elrendelhető, hogy munkaviszonyt csak a kijelölt szerv közvetítésével lehet létesíteni.

243. § (1) A rendkívüli helyzet következtében szükségessé váló élet- és vagyonmentés érdekében elrendelhető a mentésre alkalmas bármely jármű, műszaki- és földmunkagép igénybevétele.

(2)[246] Halasztást nem tűrő esetben az igénybevételt határozattal elrendelheti a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a polgármester vagy az illetékes katonai parancsnok.[247]

244. § Az állampolgárok védelmének biztosítása érdekében életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) kialakítása, építése rendelhető el.

245. § Honvédelmi érdekből a 192. § (2) bekezdésében előírt szolgáltatásokon felül elrendelhető:

a) az ingatlan egészének vagy egy részének használatra vagy hasznosításra való átengedése, illetve honvédelmi célú átalakítása;

b) üzemi szolgáltatások teljesítése, ezen belül különösen termelő, szállító, forgalmazó és ellátó tevékenység végzése, ha ezeket a szolgáltatásra kötelezett a rendes gazdasági tevékenysége során folytatja;

c) az üzemi szolgáltatások mellőzése, megszüntetése;

d) a közlekedési eszköz birtokosát terhelően közlekedési szolgáltatás teljesítése;

e) az ingó dolgok használatra, hasznosításra való átengedése;

f) távbeszélő, távíró és egyéb hírközlő berendezés használatra való átengedése, illetve használatának mellőzése;

g) rádió, televízió és egyéb tömegkommunikációs intézmény helyiségeinek, stúdióinak, műsorszóró adóinak, berendezéseinek és létesítményeinek igénybevétele, használatra való átengedése, vagy ezek használatának mellőzése;

h) gazdasági szakértői szervezetek közreműködése a szolgáltatásra kötelezettek tevékenységének szakszerű irányításában.

246. § Elrendelhető a vasúti, közúti, vízi, légi szállítások biztosítása érdekében a javító kapacitások, valamint az állomások, kikötők, repülőterek, raktárak igénybevétele, vagy használatának korlátozása.

247. § Elrendelhető a postai és távközlési szolgáltatások szüneteltetése, korlátozása és ellenőrzése, továbbá a távközlési hálózatok és berendezések igénybevétele.

248. § A lakosság alapvető élelmiszerrel, ruházati és iparcikkekkel, valamint egyéb közszükségleti cikkekkel történő ellátása érdekében, rendeleti úton jegy- vagy utalványrendszer vezethető be.

X. fejezet

A HONVÉDELMI TANÁCS

A Honvédelmi Tanács hatásköre

249. § (1) A Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején a Magyar Köztársaság honvédelmének és fegyveres erőinek legfelsőbb irányítója.

(2) E jogkörében a Honvédelmi Tanács irányítja:

a) a fegyveres erők és az ország fegyveres védelmében részt vevő szervek védelmi tevékenységét;

b) a védelmi igazgatás működését;

c) az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását, és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését;

d) a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét;

e) a lakosság támadó fegyverek hatása elleni védelmét, valamint a következmények felszámolását.

(3) A Honvédelmi Tanács

a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit;

b) a békeszerződés kivételével megköti a Magyar Köztársaság szempontjából kiemelkedően fontos nemzetközi szerződéseket;

c)[248] gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról;

d)[249] dönt idegen fegyveres erőknek az ország területén történő átvonulásáról, állomásoztatásáról, felhasználásáról;

e)[250] engedélyt ad a fegyveres erőknek a védelmi hadműveletek érdekében a magyar államhatár átlépésére;

f)[251] feloszlatja az Alkotmánnyal, vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen működő önkormányzati képviselő-testületet;

g)[252] meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét;

h)[253] közkegyelmet gyakorol.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van.

250. § (1) A Honvédelmi Tanács működése idején a tagjait mentelmi jog illeti meg.

(2) A Honvédelmi Tanács tagja bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre. Ellene nem lehet szabálysértési és büntetőeljárást indítani vagy folytatni, továbbá hatósági kényszerintézkedést alkalmazni.

(3) A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztéséről a Honvédelmi Tanács dönt. A határozat érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazata szükséges.

251. § (1) A Honvédelmi Tanácsban akadályoztatása esetén

a) a köztársasági elnököt az Országgyűlés elnöke;

b) az Országgyűlés elnökét az Országgyűlés által kijelölt alelnök;

c) az Országgyűlésben képviselettel rendelkező párt képviselőcsoportjának vezetőjét a képviselőcsoport által megválasztott, és az Országgyűlés elnökénél bejelentett képviselő;

d) a miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter;

e) a minisztert a politikai államtitkár;

f)[254]

g)[255] a Honvéd Vezérkar főnökét a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettesíti.

(2) A Honvédelmi Tanács elnöke, illetve tagja akkor van akadályoztatva, ha

a) a megbízatása a törvényben meghatározott okból megszűnik,

b) külföldön tartózkodik,

c) feladatköre ellátását lehetetlenné tevő állapotba kerül,

d) az idő rövidsége, továbbá a rendkívüli állapotot kiváltó események miatt a Honvédelmi Tanács munkájában való részvétele lehetetlenné válik.

(3) Az akadályoztatás tényét, továbbá a helyettesítés indokoltságát a Honvédelmi Tanács állapítja meg.

(4) A Honvédelmi Tanács létrehozása előtt a (3) bekezdés szerinti döntést az Országgyűlés, az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök szótöbbséggel állapítja meg.

A Honvédelmi Tanács működése

252. § (1) A Honvédelmi Tanács az Alkotmány és e törvény keretei között megállapítja ügyrendjét.

(2) A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként gyakorolja.

(3) A Honvédelmi Tanács a döntéseit zárt ülésen hozza.

253. § (1) A Honvédelmi Tanács akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A Honvédelmi Tanács határozatának érvényességéhez - a 250. § (3) bekezdésében meghatározott döntés kivételével - a jelenlévő tagok több mint a felének a szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A Honvédelmi Tanács tagját akkor is csak egy szavazat illeti meg, ha az általa betöltött tisztségek alapján több funkció gyakorlására jogosult, vagy a 251. § alapján mást is helyettesít. A több minisztériumot vezető minisztert akadályoztatása esetén mindegyik tárcájának politikai államtitkára szavazati joggal helyettesíti. Ha a miniszterelnök minisztériumot is vezet, akadályoztatása esetén a 251. § d) pontja szerint kijelölt miniszter mellett a miniszterelnök által vezetett minisztérium politikai államtitkára is szavazati joggal helyettesíti.

254. § (1) Rendkívüli vagy azonnali döntést igénylő esetben a Honvédelmi Tanács ülésen kívül is határozhat. Ilyenkor a Honvédelmi Tanács tagjai írásban, távbeszélőn vagy az információ-átvitel más módján közlik állásfoglalásukat az elnökkel. A szóbeli információt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A Honvédelmi Tanács ülésen kívül hozott döntésének érvényességéhez a Honvédelmi Tanács tagjai több mint a felének egyetértése szükséges.

(3) A Honvédelmi Tanács a soron következő ülésen felülvizsgálja az ülésen kívüli döntés indokoltságát és jogszerűségét, egyidejűleg dönt az alkalmazott intézkedés felfüggesztéséről vagy hatályának meghosszabbításáról.

255. § (1) A Honvédelmi Tanács döntését az Országgyűlés, valamint a Honvédelmi Tanács elnöke vagy tagja kezdeményezheti.

(2) A Honvédelmi Tanács döntéseit a köztársasági elnök és a miniszterelnök írja alá.

256. § (1) A Honvédelmi Tanács - általa meghatározott - döntéseit az országban működő rádiók és televíziók adásaiban, a napilapokban, valamint hirdetmény útján közzé kell tenni.

(2) A Honvédelmi Tanács rendelete - eltérő rendelkezés hiányában - a közzététel időpontjában lép hatályba.

(3) A Honvédelmi Tanács rendeletét a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni.

XI. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A diplomáciai és az egyéb mentesség

257. § E törvény rendelkezései nem érintik a diplomáciai vagy az egyéb személyes mentességet élvező személyeknek nemzetközi szerződésben, jogszabályban vagy viszonosság alapján biztosított jogait és mentességeit.

Az illetékmentesség

258. § Illetékmentes

a) az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján indított államigazgatási és bírósági eljárás;

b) az olyan közokirat, amelyet e törvény alkalmazásával hatósági igazolás céljára állítanak ki.

Értelmező rendelkezések

259. § (1) E törvény alkalmazásában

a) munkaviszonyon a munkaviszonyt, a biztosított bedolgozói és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyát, a közszolgálati, valamint a közalkalmazotti jogviszonyt kell érteni;

b) munkavállaló az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll;

c)[256] helyi védelmi igazgatási szerv a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, a megyei, fővárosi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság és a polgármester.[257]

d)[258] szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek és parancsnokságok;

e)[259] az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket e Szervezet védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és megvalósít. Ezen beruházások érdekében a NATO által elfogadott, részben vagy egészben finanszírozott képességcsomagok, fejlesztési programok megvalósításához szükséges termékek, szolgáltatások beszerzése, továbbá a beruházások során elkészült eszközök mentesek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 10. § szerinti közterhek alól, illetőleg - a külön jogszabályok szerint - a befizetett környezetvédelmi termékdíj visszaigényelhető. E mentesség nem terjed ki a jogszabály alapján fizetendő bírságokra.

259/A. §[260] A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában

a) alkalmazás: a fegyveres erők rendeltetésszerű használata, harctevékenység;

b)[261]

c) állomásozás: az alakulatok átvonulásához szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár átlépés időtartamát meghaladó tartós külföldi, illetve külföldi fegyveres erők esetében magyarországi jelenlét a Hszt. 42. §-a (2) bekezdésének g) pontja kivételével;

d) államhatár átlépése: az alakulatok Magyarország területére történő belépése, az országból való kilépése, valamint az átvonulás;

e)[262] külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a fegyveres erők részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében;

f)[263] békefenntartás: a fegyveres erők nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése.

A felhatalmazó rendelkezések

260. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg

a) a honvédelmi kötelezettség teljesítésével és a honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik jogosultságaival kapcsolatos részletes szabályokat;

b) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel és a szolgáltatásért járó kártalanítással kapcsolatos szabályokat;

c) váratlan légitámadás esetére a légiriasztási rendszer szabályait;

d) a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait;

e) a honvédelemben részt vevő centrális alárendeltségű, valamint a helyi közigazgatási szervek honvédelmi feladatait;

f) a Honvédelmi Tanács működési feltételeinek biztosítását szolgáló szabályokat;

g) a 201. §-ban meghatározott, a Honvédelmi Tanács és a köztársasági elnök rendelet tervezetei előkészítésének rendjét és szabályait;

h) a 161. § (2) bekezdése szerinti költségek és kiadások fedezetének, illetve folyósításának szabályait.

i)[264] a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezeteknek az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultsága feltételeit, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályait és az eljáró szervezetet, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vonatkozó szabályanyagának figyelembevételével a Magyar Köztársaság területén kivitelezendő Biztonsági Beruházási Programok megvalósításában közreműködő belföldi és külföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek kiválasztásának módját.

A hatálybalépés

261. § (1) Ez a törvény 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 56. §-ának (2) bekezdése a katonák jogállásáról szóló törvénnyel egyidejűleg lép hatályba.

(3) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény, valamint a módosításáról és kiegészítéséről szóló 1988. évi XXVI. törvény, az 1989. évi XXII. törvény, az 1990. évi XXI. törvény, az 1990. évi LXXVIII. törvény, az egyes állami szervek szervezetének korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 4. §-a, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése, az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 18. §-ának (7) bekezdése, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény 43. §-a, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 42. §-ának (1) bekezdése, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 103/A. §-a (3) bekezdésének 13. pontja, valamint a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése.

(4) A IV. fejezet szabályait megfelelően alkalmazni kell a határőrségnél hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő katonákra is.

(5)[265]

(6) Ha a kártérítésre jogosult kéri, a 172. § (6) bekezdését a törvény hatálybalépése előtt a polgári szolgálat teljesítése során bekövetkezett halálesetekre vagy balesetekre is alkalmazni kell.

(7) Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet (Btké.) 31. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(31. § A nyilvántartás anyaga szolgálati titok, abból értesítést csak az alábbi hatóságoknak lehet adni:)

"d) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóságnak a kérelem elbírálásához szükséges adatokról."

262. § Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénynek az 1991. évi XXVI. törvény 3. §-ával megállapított 72. § (4) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(72. § (4) Nincs helye az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának)

"f) a hadkötelesnek a sorozáson, orvosi vizsgálaton, valamint fegyver nélküli katonai és polgári szolgálat teljesítése iránti kérelem elbírálása céljából vagy más okból való megjelenését elrendelő,

g) a polgári szolgálat esetén a foglalkoztató kijelöléséről, a polgári szolgálat megkezdésére való felhívásról, a katonai szolgálatban való visszatartásról, továbbá mozgósításkor polgári munkakörben való meghagyásról rendelkező,"

263. §[266]

264. § A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 30. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1993. évi CX. törvényhez

1. A hadkötelezettség alapján fegyveres katonai szolgálatot teljesítők esküt teszek.

Az eskü szövege:

"Esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, a fegyveres erők hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait és szabadságát bátran, a törvények betartásával életem árán is megvédem."

2. A hadkötelezettség alapján fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalmat tesznek.

A fogadalom szövege:

"Fogadom, hogy a Magyar Köztársaságot a törvények betartásával, a fegyver nélküli katonai szolgálat követelményeinek megfelelően híven szolgálom."