24/2015. (X. 15.) ORFK utasítás

a Határforgalom-ellenőrzési Szabályzatról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a határforgalom ellenőrzésével kapcsolatosan az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre háruló feladatok végrehajtására kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Ezen utasítás hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) határforgalom-ellenőrzési feladatokat ellátó szervezeti egységeire, szervezeti elemeire, valamint a határforgalom-ellenőrzés tervezésében, szervezésében, irányításában és végrehajtásában részt vevő, valamint a határátlépés helyének és idejének utólagos bejegyzésére szolgáló bélyegzővel (a továbbiakban: utólagos bélyegző) ellátott szervezeti elemek, továbbá a határátléptető bélyegző (a továbbiakban: bélyegző) és az utólagos bélyegző biztosításával kapcsolatosan a gazdasági szakterület központi és területi szervezeti elemeinek állományára.

2. Értelmező rendelkezések

2. Ezen utasítás alkalmazásában:

a) elektronikus okmánynyilvántartó rendszerek: Nemzeti Komplex Okmány-nyilvántartó Rendszer, valamint annak szakrendszerek menüpontja alatt felsorolt rendszerek (iFADO, PRADO, DOKIS, ARGUS, D-223 stb.);

b) előszűrés: a légi határátkelőhelyen a schengeni külső légi járatokról kiszállított utasok előzetes ellenőrzése az illegális migráció és a jogellenes cselekmények megakadályozása érdekében, melynek során az érvényes úti okmányok, szükség szerint a vízumok meglétét, valamint a személyazonosságot kell vizsgálni, és amely nem helyettesíti a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzését vagy a harmadik országbeli állampolgárok alapos ellenőrzését, és nem azonos az elkülönített helyen végzett ellenőrzéssel;[1]

c) érvényes az úti okmány és a határátlépés során felhasznált egyéb okmány, ha[2]

ca) az úti okmány vagy a tartózkodási engedély jogszabály, valamint a Bizottság Ajánlása (2006. november 6.) a tagállamok illetékes hatóságai által a személyek határokon történő ellenőrzése során használandó közös "Határőrök gyakorlati kézikönyve (Schengeni kézikönyv)" (a továbbiakban: Schengeni kézikönyv) mellékletei alapján úti okmányként, tartózkodási engedélyként elismert vagy elismertnek tekintendő okmány,

cb) azt Magyarország által elismert állam arra jogosult hatósága adta ki,

cc) megfelel a kibocsátó hatóság által meghatározott formai és tartalmi követelményeknek,

cd) azt az arra jogosult hatóság nem vonta vissza,

ce) alkalmas a személyazonosság megállapítására,

cf) az okmány felmutatója azonos azzal, aki részére az okmányt kiállították,

cg) az okmány nem hamis vagy hamisított,

ch) a területi érvényességének megfelelő államba történik az utazás,

ci) az okmány időbeli érvényessége megfelelő, vagy megfelel az Európa Tanács tagállamai között a személyek szabad mozgásának szabályairól szóló, 1957. december 13-án Párizsban aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 2013. évi LXIII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek, és

cj) a korlátozott számú utazásra jogosító okmányt az azon feltüntetett határátlépések számáig használják fel;

d) hajós nyilatkozat: a hajó kapitánya vagy annak megbízottja által kitöltött nyilatkozat, amely szerint a hajón illetéktelen személy nem tartózkodik, fegyver, lőszer, robbanóanyag, kábítószer nem található;

e) határforgalmi statisztikai adat: a határforgalom-ellenőrzés során, az államhatáron átléptetett személyek számára, állampolgárságára és vízummal történő átléptetésére, valamint a járművek számára, honosságára és jellegére vonatkozó adat;

f) határrendészeti nyilvántartás: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) határrendészeti adatkezelésről szóló rendelkezéseiben megfogalmazott nyilvántartások;

g) jármű-megszemlélés: a közúti közlekedésben részt vevő járművek forgalombiztonságának, valamint az esetleges járműlopásra utaló jelek keresésére irányuló, technikai eszközök igénybevétele nélkül, vizuálisan végrehajtott külső ellenőrzése;

h) prognózis: a határforgalom egy meghatározott időszakban várható helyzetére, alakulására vonatkozó előrejelzés;

i) utószűrés: a légi határátkelőhelyen a schengeni külső légi járatokra beszálló utasok ellenőrzése a jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közbiztonság és közrend fenntartása érdekében, melynek során az érvényes úti okmányok meglétét, valamint a személyazonosságot kell vizsgálni, és amely nem helyettesíti az államhatáron történő kiléptetéskor végrehajtott, a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzését vagy a harmadik országbeli állampolgárok alapos ellenőrzését, és nem azonos az elkülönített helyen végzett ellenőrzéssel.[3]

II. FEJEZET

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

3. Elemzés-értékelés

3. Az elemző-értékelő munka kiterjed:

a) a határforgalom összetételének, jellemzőinek, tendenciáinak vizsgálatára, a változások okainak megállapítására, a várható forgalomhoz igazodó szolgálatszervezés biztosítására;

b) a személy- és teherforgalomban kialakult várakozások, az utaspanaszok és a menetrend szerint közlekedő járművek késleltetésének okaira, körülményeire;

c) a határforgalom-ellenőrzés elmúlt időszaki helyzetének vizsgálatára, működési tapasztalataira az eredményességek és a hiányosságok elemzése alapján;

d) a határátkelőhely elméleti és gyakorlati áteresztőképességének összevetésére, az optimális áteresztőképességtől való elmaradás okainak feltárására, a szükséges intézkedések meghatározására;

e) az ismertté vált jogsértő, valamint egyéb intézkedésköteles cselekmények tendenciáinak, jellemzőinek vizsgálatára, az elkövetés módszereire, várható változásaira;

f) a rendelkezésre álló eszközök műszaki, technikai állapotára, valamint a szolgálati állatok alkalmazhatóságára;

g) a társszervekkel és a szomszédos ország határforgalom-ellenőrzésért felelős szervével történő együttműködés tapasztalataira, eredményességére, a tett intézkedések hatására;

h) a jelentőszolgálat helyzetére;

i) az egyes szolgálati beosztásokban lévő személyek felkészültségére, az intézkedőképességük helyzetére, problémáira, az eljárások jog- és szakszerűségére, az ügyintézés helyzetére;

j) az állománykategóriák fegyelmi helyzetére, a mulasztások, a rezsimszabályok és a határátkelőhely rendjében foglaltak betartásának alakulására, az Előzetes Intézkedési Tervben foglalt gyakorlatok végrehajtási színvonalára;

k) az állomány szolgálati megterhelésének, járandóságai biztosítottságának vizsgálatára;

l) az értékelt helyzetből következtetések levonására, és ennek alapján a szükséges vezetői intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazására.

4. A rendelkezésre álló információk elemzése alapján a határrendészeti kirendeltség, valamint a határátkelőhellyel rendelkező rendőrkapitányság vezetője negyedévente, a negyedév utolsó hónapjának 15. napjáig, a következő negyedévre vonatkozó határforgalmi prognózist készít, amelynek célja a várható forgalom, az áteresztőképesség, valamint a rendelkezésre álló erők és eszközök összhangjának biztosítása a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények érvényesülése, továbbá az utasvárakozási idők csökkentése érdekében. A Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (a továbbiakban: RRI) Határrendészeti Osztály vezetője menetrendelemzést készít minden év március 15-ig a nyári, valamint október 15-ig a téli menetrend vonatkozásában.

5. A prognózis beválását havonta - szöveges és számadati összevetés és százalékos alakulás alapján - a határrendészeti helyzetértékelés részeként kell vizsgálni.

6. A beválásvizsgálat eredményének:

a) lehetővé kell tennie a határforgalmat befolyásoló tényezők hatásának és előreláthatóságának értékelését;

b) hozzá kell járulnia a prognosztizált és a tényleges határforgalom közötti eltérések okainak megállapításához; és

c) információt kell biztosítania a következő időszak vezetésirányítási, szolgálatszervezési feladatainak végrehajtásához.

6/A. A határátkelőhellyel rendelkező határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság, valamint az RRI Határrendészeti Osztály vezetője a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek és a birtokukban lévő úti okmányok határrendészeti nyilvántartásban történő nem teljes körű ellenőrzésének ideiglenes jelleggel történő végrehajtásához minden alárendeltségébe tartozó határátkelőhely vonatkozásában kockázatelemzést készít, amelyet szükség szerint, de legalább hathavonta frissíteni kell.[4]

6/B. A 6/A. pont szerinti kockázatelemzést a szolgálati út betartásával jóváhagyásra, valamint az Európai Határ-és Partvédelmi Ügynökség részére történő továbbítás érdekében az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály vezetőjének (a továbbiakban: főosztályvezető) kell felterjeszteni.[5]

6/C. A 6/A. pont szerinti kockázatelemezést a főosztályvezető által meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.[6]

4. A szolgálat tervezése, szervezése

7. A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő állomány szolgálatának tervezése során figyelemmel kell lenni:

a) a határrendészeti operatív helyzetre (elemző-értékelő munka megállapításai);

b) a határforgalom (személy- és járműforgalom) várható összetételére, irányultságára;

c) a rendelkezésre álló erő- és eszközállományra;

d) a szolgálatba állítható állomány szolgálati megterhelésére, képzettségére;

e) a szolgálat ideje alatt jelentkező egyéb feladatokra és

f) a szolgálattervezéssel összefüggő egyéb szabályokra.

8. A szolgálat szervezésének - a rendelkezésre álló erő és eszköz feladatok szerinti elosztásával, a feladatok meghatározásával, valamint a határátkelőhelyen a különböző szolgálati feladatot ellátó személyek tevékenységének összehangolásával - biztosítania kell:

a) a határforgalom-ellenőrzés folyamatosságát;

b) a határforgalom intenzitásának megfelelően a be- és kilépő irányok, a rendőri szervhez tartozó szolgálati helyek, a határátkelőhelyek között a szükséges erőátcsoportosítás végrehajtását;

c) az állományvédelmi feladatokkal kapcsolatban meghatározottak érvényre juttatását és

d) a határforgalom-ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények érvényesülését.

5. Eligazítás, beszámoltatás

9. A határátkelőhelyen szolgálatba lépő állomány részére a szolgálati feladat végrehajtásának megkezdése előtt az eligazítást végző szolgálati elöljáró (a továbbiakban: eligazító parancsnok) eligazítást tart.

10. Az eligazító parancsnok minden szolgálat megkezdésekor ellenőrzi:

a) az eligazításra kötelezett és az eligazításon megjelent személyek számát;

b) az eligazításon részt vevők szolgálatra való alkalmasságát, ápoltságát;

c) az eligazításon részt vevők szolgálati igazolványának, a gépjárművezetők vezetői engedélyének, ügyintézői igazolványának meglétét, érvényességét;

d) az eligazításon részt vevők azonosító jelvénye, hímzett azonosítója meglétét, épségét;

e) az eligazításon részt vevők ruházata, felszerelése előírásoknak történő megfelelését;

f) a kényszerítő eszközök meglétét, karbantartottságát, szolgálatra alkalmasságát és

g) a szolgálattal összefüggő okmányok (helyszíni bírság tömb, igazoltató lap stb.) meglétét.

11. Az eligazító parancsnok az eligazítás során ismerteti különösen:

a) a határrendészeti operatív helyzetet;

b) a határforgalom (személy- és járműforgalom) várható alakulását, összetételét, irányultságát;

c) a határátkelőhelyen az elmúlt időszakban bekövetkezett, felfedett eseményeket;

d) a határforgalom-ellenőrzési feladatok végrehajtását érintő elrendeléseket, az elmúlt időszakban kiadott jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, állásfoglalásokat, tájékoztató anyagokat és

e) személyenkénti bontásban az eligazítást követően végrehajtandó szolgálati feladatokat.

12. Az eligazító parancsnok az eligazítás során meggyőződik arról, hogy az eligazításon részt vevők az elhangzottakat és a meghatározott feladatokat megértették.

13. Az eligazító parancsnok az eligazításon elhangzottak lényegét, a meghatározott célokat és feladatokat a Robotzsaru Neo integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer (a továbbiakban: Robotzsaru Neo) e célra szolgáló felületén dokumentálja.

14. Az eligazításon részt vevő az eligazításon elhangzottakat és meghatározottakat a Robotzsaru Neo e célra szolgáló felületén tudomásul veszi.

15. A beszámoltatást végző szolgálati elöljáró (a továbbiakban: beszámoltató parancsnok) a szolgálatból bevonuló valamennyi szolgálati személyt szóban és a Robotzsaru Neo e célra szolgáló felületén egyaránt beszámoltatja:

a) a meghatározott feladatok végrehajtásáról, tapasztalatairól;

b) a foganatosított intézkedésekről;

c) a szolgálatellátásával összefüggésben felmerült információkról és

d) minden olyan körülményről, amely a feladat végrehajtását befolyásolta.

16. A határrendészeti kirendeltség, valamint a rendőrkapitányság vezetője, az RRI Határrendészeti Osztály vezetője - figyelemmel az egy időben, jelentős létszámban szolgálatba lépő állományra - a 14. és 15. pontban foglaltaktól eltérően rendelkezhet az eligazítás, illetve beszámoltatás dokumentálására.

17. A beszámoltató parancsnok áttekinti az elkészített iratokat, és végrehajtja azok parancsnoki revízióját, valamint értékeli a szolgálati személyek tevékenységét.

18. A beszámoltató parancsnok a beszámoltatás végén közli a rendőr következő szolgálatba lépésének időpontját, valamint az azzal összefüggésben meghatározandó öltözetet, felszerelést.

6. Ellenőrzési feladatok

19. A szolgálat helyi szinten történő ellenőrzésének idejét és tartalmát a szolgálattervezetet készítő parancsnok - a szolgálattervezettel összhangban, annak figyelembevételével - legalább egy hétre előre megtervezi.

20. A határrendészeti kirendeltség, valamint a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője az ellenőrzéseket olyan módon tervezi, hogy az ellenőrzés végrehajtására elsősorban a hatáskörrel rendelkező osztályvezetők és alosztályvezetők legyenek kötelezve.

21. A határrendészeti kirendeltség vagy a rendőrkapitányság vezetője, valamint a hatáskörrel rendelkező osztályvezetők - a szolgálatellátással összefüggő - ellenőrzési tevékenységét személyenként legalább havi két alkalommal kell tervezni és végrehajtani úgy, hogy abból legalább az egyik a hivatali munkaidőn kívülre essen.

22. A szolgálat ellátásának ellenőrzését úgy kell végrehajtani, hogy minden szolgálatot teljesítő rendőr, szerződéses határvadász és határrendészeti feladatot támogató fegyveres biztonsági őr havonta legalább egy esetben ellenőrzés alá kerüljön.[7]

23. Amennyiben a terület közbiztonsági, határrendészeti vagy az állomány fegyelmi helyzete azt szükségessé teszi, az ellenőrzések számát növelni kell, azonban az ellenőrzések számának emelése nem okozhat aránytalan többletterhelést az ellenőrzésre kötelezett elöljáróknak.

24. Az ellenőrzések megtervezéséért, valamint a végrehajtásáért a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője a felelős, aki az ellenőrzések teljesítését, azok tapasztalatait havonta a határrendészeti helyzetértékelés részeként elemezi és értékeli.

25. A bélyegzőkre vonatkozó rendelkezések betartását a hatáskörrel rendelkező osztályvezető vagy az őt helyettesítő személy hetente ellenőrzi, amelynek során a bélyegzők átadás-átvételi könyvében elhelyezett lenyomatok tételesen is ellenőrzésre kerülnek. Az ellenőrzés tényét, idejét (nap, óra, perc) az ellenőrzést végrehajtó személy a bélyegzők átadás-átvételi könyvében rögzíti, és aláírásával igazolja.

26. A kiadott bélyegzőket a munkaközi szünetre érkezéskor és távozáskor, továbbá - a vasúti és a légi határátkelőhelyek kivételével - naponta 0 órától számítva négy óránként (a munkaközi szüneten tartózkodó személyek kivételével), a vasúti határátkelőhelyek esetében minden nemzetközi vonat érkezése előtt és indulása után is a 28-29. pontban foglaltak szerint kell ellenőrizni. A légi határátkelőhelyeken a kiadott bélyegzők napközbeni rendszeres ellenőrzését a területileg illetékes határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság vezetője, valamint az RRI rendészeti helyettese intézkedésben szabályozza, de a bélyegzők ellenőrzése között eltelt idő nem haladhatja meg a négy órát.

27. A 26. pontban foglalt ellenőrzést a bélyegzők átadás-átvételi könyvében a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy vagy szolgálati elöljáró köteles végrehajtani, és azt az ellenőrzés pontos idejének (óra, perc) feltüntetésével az ellenőrző és ellenőrzött aláírásával köteles ellátni. A szolgálatban lévő állomány szolgálati elöljárója vagy - akadályoztatása esetén - a helyi rendőri szerv vezetője által kijelölt szolgálati elöljáró a napi szolgálata során legalább egy alkalommal, a bélyegző átadás-átvételi könyvben dokumentáltan köteles ellenőrizni a bélyegzők meglétét, a bélyegző tárolására, kiadására, visszavételére, ellenőrzésére vonatkozó szabályok betartását, valamint a szolgálatának ideje alatt a bélyegzők átadás-átvételi könyvében elhelyezett bélyegzőlenyomatok helyességét.[8]

28. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében az "Idő nap, óra, perc" rovatban "ellenőrzés" felirat elhelyezése szükséges, valamint ezen rovattal egy sorban elhelyezett vízszintes vonal alá (az átadás-átvételtől elkülönülten) balról jobbra, valamennyi rovatban folytonosan történik az ellenőrzött lenyomatok elhelyezése.

29. A bélyegzőlenyomatokat lenyomatonként kell ellenőrizni, olyan módon, hogy az ellenőrzést végző személynek a számsor számkarakterei között (nap, hónap, év, biztonsági kód) függőleges elválasztó vonalat kell elhelyeznie, az átlépés irányát jelző piktogramot alá kell húznia, valamint az ellenőrzött lenyomatokat egyenként aláírásával kell ellátnia.

30. A vízumkiadást, a vízumbélyegek, a vízumbélyegző(k), a vízum beillesztésére szolgáló külön lapok (a továbbiakban: külön lap), az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolások, valamint a nem határátlépési célú tartózkodási engedélyek meglétét, kezelését, nyilvántartását a határrendészeti kirendeltség, valamint rendőrkapitányság vezetője vagy helyettese, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője vagy helyettese havonta köteles ellenőrizni.

III. FEJEZET

KÖZÖS SZABÁLYOK

7. Felszerelés

31. A határátkelőhelyen szolgálatot ellátó állomány általános felszerelése:

a) rendszeresített szolgálati lőfegyver;

b) rendszeresített bilincs;

c) rendszeresített könnygázszóró palack;

d) rendszeresített rendőrbot (az útlevélkezelő fülkében vagy a szolgálati helyiségben kézközelben tárolva, forgalomirányító (forgalmi rendfenntartó) és biztosító szolgálatban taktikai övön hordva);[9]

e) szolgálattal összefüggő okmányok (helyszíni bírság tömb, igazoltató lap stb.).

32. A határátkelőhelyen szolgálatot ellátó állomány általános felszerelése kiegészülhet az alábbi felszerelésekkel, technikai eszközökkel:

a) bélyegző;

b) kézi okmányvizsgáló eszközök (így különösen 3M lámpa, kézi UV lámpa, HORUS kézi okmányvizsgáló eszköz);

c) mobil okmányolvasó eszköz;

d) rendszeresített fekete okmánytintával ellátott toll;

e) rendszeresített kemény hegyű, vörös tintával vagy vörös UV-tintával ellátott toll;

f) járőrlámpa, erősfényű lámpa;

g) kutatást segítő technikai eszközök (így különösen CO2-mérő, ipari endoszkóp, szívdobbanás mérő, videoszkóp, járműkutató egységfelszerelés);

h) kézi sugárzásmérő eszközök;

i) jól láthatósági átvető;

j) lövedékálló mellény;

k) mentőmellény;

l) vonatkutatáshoz szükséges felszerelések, eszközök (így különösen kutató ruha, fejvédő sisak, munkavédelmi kesztyű, kutató létra vagy fellépő, kombinált vasúti szakaszkulcs, szerszámkészlet, alvázvizsgáló tükör);

m) egyéb eszközök, felszerelések.

33. A határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő állomány az egymástól elkülönült feladatok alapján a 34-62. pontban foglalt szolgálati feladatokat láthatja el, amelyek közül a helyi sajátosságok és a határforgalmi helyzet figyelembevételével, az előírt kritériumoknak történő megfelelés esetén, külön utasításra több feladatot is kaphat.

8. A szolgálatparancsnok

34. Szolgálatparancsnoki feladatot az a rendőr láthat el, aki a határellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket ismeri, azok alkalmazására vonatkozóan széles körű gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, a határátkelőhelyekenjelentkező jogsértő, valamint egyéb, intézkedést szükségessé tevő cselekményekkel kapcsolatos eljárási szabályokkal tisztában van, valamint alkalmas az átkelőhelyeken tevékenykedő hatóságokkal, valamint a határforgalom-ellenőrzés során közreműködő egyéb szervezetekkel történő megfelelő együttműködésre, a beosztott állomány irányítására.

35. A szolgálatparancsnok felel:

a) a szolgálati ideje alatt a határátkelőhelyen a határforgalom-ellenőrzés megszervezéséért, irányításáért és végrehajtásának ellenőrzéséért, a határátkelőhely rendjének érvényesítéséért;

b) a határforgalom-ellenőrzés során felfedett jogsértő cselekmények, idegenrendészeti ügyek, váratlan események és más, határforgalmi események esetén a szükséges intézkedések megtételéért, az előírt jelentési kötelezettség teljesítéséért;

c) a rendszeresített informatikai, okmányvizsgálati, dokumentációs, kutató-, híradó- és egyéb technikai eszközök rendeltetés szerinti alkalmazásának betartásáért, betartatásáért;

d) a vízum, a külön lap, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiadásával, az utólagos bélyegző alkalmazásával kapcsolatos, továbbá az adatrögzítési feladatok követelményszintű végrehajtatásáért;

e) a határforgalom-ellenőrzésben részt vevő, valamint a határátkelőhelyen - állandó vagy ideiglenes jelleggel -települt együttműködő szervekkel és a szomszédos ország határforgalom-ellenőrzésért felelős szervével történő együttműködés fenntartásáért és

f) a rezsimszabályok betartásáért és betartatásáért.

36. A szolgálatparancsnok feladata:

a) a határellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok, utasítások és intézkedések naprakész ismerete;

b) a szolgálati okmányok, nyilvántartások, fegyverzeti anyagok és technikai eszközök, egyéb leltári anyagok és a folyamatban lévő ügyek szolgálatba lépéskor történő átadás-átvétele;

c) a szolgálatba lépők megjelenésének, öltözetének, ápoltságának, szolgálatképességének ellenőrzése, a szolgálati felszerelések kiadása, visszavétele, a bélyegzők beállításának ellenőrzése, a kapott feladatok alapján a szolgálatba lépők eligazítása, a váltás végrehajtása, az együttműködés megszervezése és a szolgálat követelményszintű ellátásának irányítása, ellenőrzése;

d) szükség esetén a forgalom mértékének és irányának megfelelően, a határforgalom-ellenőrzés folyamatossága érdekében belső átcsoportosítás végrehajtása;

e) a határforgalom-ellenőrzés során történt események körülményeinek tisztázása, az előírt intézkedések és jelentések megtétele;

f) a személy- és teherforgalomban kialakult várakozások jelentése;

g) az előírt nyilvántartások vezetése, a 31-32. pontban nevesített technikai eszközök tárolására, kezelésére vonatkozó szabályok betartása, betartatása;

h) az előállított, az eljárás alá vont, az elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személyek, valamint a birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak biztonságos őrizetére, felügyeletére történő intézkedés, az eljárás határidőre történő befejezésének biztosítása;

i) a dokumentációs és a statisztikai feladatok végrehajtásának megszervezése;

j) a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzésének, a harmadik országbeli állampolgárok alapos ellenőrzésének és az elkülönített helyen történő ellenőrzés irányítása;[10]

k) a végrehajtó szolgálatot ellátók váratlan, rejtett és visszatérő ellenőrzésével az állományára vonatkozó tilalmak megszegésének megakadályozása;

l) a szolgálat átadására történő felkészülés, a leadásra kerülő felszerelés tételes ellenőrzése és

m) hatáskörét meghaladó esetben az előírt jelentések megtétele, a továbbiakban a kapott utasítások, valamint a végrehajtást szabályozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben foglaltak végrehajtása.

9. Az útlevélkezelő

37. Útlevél-kezelői feladatot az a rendőr láthat el, aki a határátkelőhelyen átlépésre jelentkező személyek, a birtokukban lévő járművek és tárgyak ellenőrzésére, valamint átléptetésére vonatkozó jogszabályokból és ismeretekből a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került.

38. Az útlevélkezelő felelős a határforgalom-ellenőrzés során a jogszabályokban, belső normákban foglaltak maradéktalan végrehajtásáért, továbbá az informatikai és technikai eszközök, valamint a bélyegzők jogszerű alkalmazásáért.

39. Az útlevélkezelő feladata:

a) a határátkelőhelyen átlépésre jelentkező személyek jogszerű átléptetése, a járművek és szállítmányok ellenőrzése;

b) a jogsértő cselekmények felfedése és a szükséges intézkedések megtétele;

c) a határforgalom-ellenőrzés rendjét és technológiáját szabályozó rendelkezések, továbbá az adatvédelmi, a baleset-elhárítási, valamint az együttműködési szabályok betartása és

d) a statisztikai, jelentőszolgálati feladatok ellátása.

10. Az elkülönített ellenőr

40. Elkülönített helyen történő ellenőrzést az a rendőr láthat el, aki a feladat végrehajtáshoz szükséges széles körű szakmai ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.

41. Az elkülönített ellenőr felelős az elkülönített helyen történő ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért.

42. Az elkülönített ellenőr feladata:

a) az elkülönített ellenőrzésben érintett személy 83-84. pontban foglaltak szerinti tájékoztatása;

b) az ellenőrzés alá vont személyek, a birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak elkülönített helyen végrehajtott ellenőrzés céljából történő átvétele;

c) az útlevélkezelő által megjelölt gyanúok alapján a szükséges ellenőrzési feladatok végrehajtása, továbbá a határátléptetés végrehajtása vagy a további intézkedéssekkel kapcsolatos döntések meghozatala, valamint azok dokumentálása és

d) az eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség végrehajtása.

11. A rendészeti ügyintéző

43. Rendészeti ügyintéző feladatkört az a rendőr láthat el, aki a feladat végrehajtáshoz szükséges jogszabályokból (így különösen idegenrendészeti, menekültügyi, bűnügyi, szabálysértési) és ismeretekből a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került.

44. A rendészeti ügyintéző felelős a határforgalom-ellenőrzés során, továbbá a határátkelőhelyen felfedett jogsértő cselekményekkel összefüggésben a szükséges hatósági eljárások lefolytatásáért, valamint az iratok elkészítéséért.

45. A rendészeti ügyintéző feladata:

a) az eljárás alá vont személyek, a birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak ügyintézés céljából történő átvétele;

b) az eljárás típusának megfelelően az iratok elkészítése, valamint a szükséges intézkedések foganatosítása és

c) az eseményekkel kapcsolatos jelentési kötelezettség végrehajtása.

12. A vízumkiadó

46. Vízumkiadói feladatot az a rendőr láthat el, aki a vízumkiadásra vonatkozó jogszabályokból és ismeretekből a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került, abból központosított - a főosztályvezető által felügyelt - eredményes vizsgát tett.[11]

47. A vízumkiadói hozzáférési jogosultságok kiadására, módosítására, visszavonására a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetőjének, valamint az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetőjénekjavaslatára a főosztályvezető intézkedik.

48. A vízumkiadó felelős a határátkelőhelyen történő vízumkiállítás jogszabályban foglaltak szerinti végrehajtásáért, a vízum kiállításához szükséges informatikai eszközök, bélyegzők jogszerű alkalmazásáért.

49. A vízumkiadó feladata:

a) a vízumfelvételre jelentkező kérelmének átvétele;

b) közreműködés a vízumkiadásban részt vevő más szerv munkatársaival;

c) a döntésnek megfelelően és a jogszabályokban meghatározottak szerint a vízum kiállítása vagy az utas tájékoztatása a kérelmének elutasításáról és

d) a vízumkiadással kapcsolatos nyilvántartások vezetése.

13. A biztosító

50. Biztosító szolgálatot az a rendőr, szerződéses határvadász és határrendészeti feladatot támogató fegyveres biztonsági őr láthat el, aki a feladat ellátására és a baleset-elhárítási szabályokra vonatkozóan a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került.[12]

51. A biztosító felelős a határforgalom-ellenőrzés megkerülésének megakadályozásáért, a járművek és szállítmányok biztosításáért, továbbá hogy a biztosítás alatt lévő járművekre illetéktelen személyek ne szálljanak fel, vagy azt engedély nélkül ne hagyják el, valamint tárgyakat, értékeket, iratokat, tiltott anyagokat az ellenőrzésen kívül álló vagy már ellenőrzött személyeknek ne adjanak át.

52. A biztosító feladata:

a) a határátkelőhelyre nem határátlépési célból érkezők ellenőrzése;

b) a határátkelőhely és környékének, valamint légterének figyelése;

c) a határátkelőhelyen történő jogtalan áthaladás megakadályozása;

d) az elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtására kijelölt helytől illetéktelenek távoltartása;

e) az elkülönített ellenőr tevékenységének biztosítása;

f) a kutatási feladatok végrehajtásának biztosítása;

g) a katonai szerelvények és szállítmányok áthaladásának biztosítása;

h) a határátkelőhely területén a jogellenes cselekmények végrehajtásának megelőzése, megakadályozása, intézkedések foganatosítása, szükség szerint helyszínbiztosítási feladatok végrehajtása;

i) a vasúti és vízi határátkelőhely területén az ellenőrzés időtartama alatt illetéktelen személy vasúti szerelvényre vagy vízi járműre történő fel- és leszállásának, valamint tárgyak fel- vagy levételének megakadályozása és

j) az előállított, eljárás alá vont személyek őrzése, kísérése.

14. A forgalomirányító (forgalmi rendfenntartó)[13]

53. Forgalomirányító (forgalmi rendfenntartó) szolgálatba az a rendőr, szerződéses határvadász és határrendészeti feladatot támogató fegyveres biztonsági őr vezényelhető, aki a feladat végrehajtására és a baleset-elhárítási szabályokra vonatkozóan a 63. pontban foglaltaknak megfelelően felkészítésre került.[14]

54. A forgalomirányító (forgalmi rendfenntartó) felelős a határátkelőhely területén a forgalom irányításáért és a járműveknek a határátkelőhely rendjében foglalt, valamint a közlekedési szabályokkal összhangban történő mozgatásáért.[15]

55. A forgalomirányító (forgalmi rendfenntartó) feladata:[16]

a) az állandó kapcsolattartás a szolgálatban lévő állománnyal;

b) a határforgalom folyamatosságának, az utaskategóriáknak megfelelő sávokba történő szétválasztásának és besorolásának a biztosítása;

c) annak megakadályozása, hogy a személyek, járművek ellenőrzés nélkül elhagyják az átkelőhely területét;

d) a soron kívüli ellenőrzéssel átléptetendő személyek, járművek soron kívüli ellenőrzésre való besorolásának biztosítása, erről az útlevélkezelő azonnali értesítése;

e) a d) alpontba nem tartozó, de jogszabály alapján soron kívüli ellenőrzéssel történő határátléptetés iránti kérelmet benyújtó személy szolgálatparancsnokhoz történő irányításában való közreműködés és

f) a járművek balesetmentes mozgatásának biztosítása.

15. A kutató

56. Kutató szolgálatot az a rendőr, szerződéses határvadász és határrendészeti feladatot támogató fegyveres biztonsági őr láthat el, aki az adott jármű(vek) kutatási technológiájából és a vonatkozó baleset-elhárítási rendszabályokból a 63. pontban foglaltaknak megfelelően - elméleti és gyakorlati ismeretekből egyaránt - felkészítésre került. A felkészítést évente egyszer, valamint szükség szerint (pl. új típusú vasúti kocsi rendszerbe állítása esetén) kell megtartani.[17]

57. A kutató felelős a járművek és szállítmányok személy megbúvására vagy tárgyak, csempészáru elrejtésére alkalmas helyeinek átvizsgálásáért, kutatásáért.

58. A kutató feladata:

a) a járművek és szállítmányok kutatásának végrehajtása;

b) a baleset-elhárítási szabályok betartása;

c) a vám- vagy vasúti zárak, biztosító zsinórzat sértetlenségének ellenőrzése;

d) a különböző járműtípusokon kialakítható rejtekhelyek felismerése;

e) a kutatáshoz rendszeresített technikai eszközök alkalmazási lehetőségeinek, módszereinek ismerete és

f) a járműveken, szállítmányokon elrejtőzött személyek, elhelyezett tiltott anyagok (így különösen csempészáru, fegyver, lőszer, kábítószer, fizetőeszközök), rejtekhelyek felfedése.

59. A kutatást úgy kell végrehajtani, hogy a személyek indokolatlan zaklatásnak ne legyenek kitéve, és az ne okozzon sérülést vagy aránytalan kárt.

16. A kutyavezető

60. A határátkelőhelyen elsősorban kábítószer-, robbanóanyag-, illetve személykereső kutyát kell alkalmazni.

61. A kutyavezető felelős a járművek és szállítmányok személy megbúvására vagy tárgyak, csempészáru elrejtésére alkalmas helyeinek kutyával történő átvizsgálásáért, kutatásáért.

62. A kutyavezető az 58. pontban meghatározott feladatokat látja el.

63. A 37., 43., 46., 50., 53., 56. pontban foglalt szolgálati feladatokra történő felkészítés érdekében - eltérő rendelkezés hiányában - a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, valamint az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője felkészülési ütemtervet készít, az érintett személy szolgálati feladatokra történő felkészültségének ellenőrzésére saját hatáskörben intézkedik.

IV. FEJEZET

A HATÁRFORGALOM-ELLENŐRZÉS SORÁN ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIÁK

17. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzése[18]

64. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzését a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) és a Schengeni kézikönyv alapján kell végrehajtani.[19]

65. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzését az alábbi sorrendben kell végrehajtani:[20]

a) a jármű ellenőrzési ponton (fülkén kívül) történő fogadása, megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése;

c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;

d) az úti okmány alapján a személy állampolgárságának, a szabad mozgás uniós jogának megállapítása;

e) az úti okmányban található arcképmás alapján a személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása;

g) a jármű, annak csomag- és utasterének (szükség szerint a motorterének), a jármű forgalmi engedélyének, jogszerű használatának, a szemrevételezéssel megállapítható műszaki állapotának, a gépjármű felelősségbiztosítása meglétének, továbbá - amennyiben a jármű vezetéséhez szükséges - a járművet vezető személy vezetői engedélyének ellenőrzése;

h) az úti okmány és mellékletei eredetiségének, érvényességének ellenőrzése (szükség szerint technikai eszközökkel történő vizsgálata);

i) a gépi olvasásra alkalmas adatsorral rendelkező úti okmányok okmányolvasó eszközzel történő beolvasása;

j) az elektronikus tárolóelemet tartalmazó úti okmányok tárolóeleme hitelességének ellenőrzése, az abból kiolvasható adatok összevetése az úti okmányban szereplő adatokkal;

k) az adatbeviteli mezők pontos kitöltésével, a bevitt adatok helyességének ellenőrzésével a személy, a jármű és az úti okmány, valamint az uniós polgár harmadik országbeli családtagja részére kiállított tartózkodási kártya határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

l) a határforgalmi statisztikai adatok rögzítése;

m) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után;

n) elköszönés.

66. Azokon a határátkelőhelyeken, ahol a szomszédos ország olyan tagállam, amely esetében az alkalmazandó schengeni értékelési eljárások szerinti ellenőrzést sikeresen elvégezték, de amely esetében még nem hozták meg a belső határaikon végzendő ellenőrzéseknek a vonatkozó csatlakozási okmányok vonatkozó rendelkezései értelmében történő megszüntetéséről szóló határozatot, a kilépésre jelentkező szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek esetén a 65. pont i)-k) alpontjában meghatározott feladatokat a 6/A. pont alapján elkészített kockázatelemzés szerint, a 67. pontban foglaltak figyelembevételével, szúrópróbaszerűen kell végrehajtani.[21]

66/A. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, valamint a Schengeni kézikönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, a 6/A. pont alapján elkészített kockázatelemzés szerint, a 67. pontban foglaltak figyelembevételével célzottan is végrehajtható.[22]

66/B. A 66/A. pont szerint bevezetett ellenőrzés során a 65. pont i)-k) alpontjában meghatározott feladatok nem teljes körű végrehajtását hivatali munkaidőben az illetékes határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője, hivatali munkaidőn túl a vármegyei rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központjának, illetve az RRI ügyeletének (a továbbiakban együtt: ügyeleti szolgálat) ügyeletvezetője engedélyezi.[23]

66/C. A 66/A. pontban foglalt ellenőrzés bevezetéséről az illetékes határrendészeti szolgálatvezető, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője 3 munkanapon belül jelentést terjeszt fel a főosztályvezető részére, amely tartalmazza:[24]

a) a bevezetés és a befejezés időpontját;

b) okát;

c) irányát;

d) annak ideje alatt átléptetett személyek állampolgársági bontás szerinti számát és a járművek számát.

67. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek 66-66/A. pont szerint végrehajtott határforgalomellenőrzése során a határrendészeti nyilvántartásokban történő célzott, szúrópróbaszerű ellenőrzést különösen az alábbi szempontoknak megfelelő személyek esetében szükséges végrehajtani:[25]

a) országos vagy viszonylati körözési statisztika top 5 állampolgársága, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik;

b) országos vagy viszonylati statisztika top 5 embercsempész állampolgársági kategória, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik;

c) országos vagy viszonylati statisztika top 5 árucsempész állampolgársági kategória, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik;

d) országos vagy viszonylati körözési statisztika top 5 korosztálya, akik a szabad mozgás uniós jogát élvezik;

e) nagy értékű vagy a lopási statisztika top 10 helyezésén lévő márkájú személygépkocsit vezet;

f) a viszonylatban az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekményt, különösen okmányhamisítást leggyakrabban elkövető állampolgársági kategóriák;

g) az adott viszonylattól, határszakasztól idegen állampolgársági kategória, nem rendszeres utazó a határszakaszon;

h) leggyakrabban, legnagyobb számban ellopott okmányok állampolgársági kategóriája;

i) háborús területről vagy terrorizmust támogató állam területéről érkező, valamint jelentős migrációt kibocsátó állam olyan állampolgára, aki a szabad mozgás uniós jogát élvezi;

j) olyan szabad mozgás uniós jogát már élvező harmadik országbeli állampolgár, aki együtt utazik harmadik országbeli állampolgárral;

k) olyan szabad mozgás uniós jogát élvező személy, aki nem az állampolgárságának megfelelő felségjelzésű/rendszámú személygépkocsival jelentkezik átlépésre; l) viselkedése alapján gyanús személyek, így különösen túlzott magabiztosság, zavart viselkedés, idegesség, agresszivitás, utolsó pillanatban érkező személy esetén;

m) az úti célnak nem megfelelő megjelenés, öltözet, csoporttól eltérő öltözet, feltűnően szennyezett vagy hiányos öltözetű személyek kiemelten, amennyiben tömegközlekedési eszközöket használnak, vagy arra várakoznak;

n) az úti célnak nem megfelelő minőségű/mennyiségű poggyász vagy annak hiánya esetén;

o) nyelvtudás hiánya (nem képes beszélni az úti okmányt kiállító ország hivatalos nyelvén);

p) az okmány kibocsátási idejének nem megfelelő fénykép;

q) az átadott úti okmány általános állapota nem összeegyeztethető a használat mennyiségével, kiállítás idejével vagy

r) kísérő nélküli kiskorú, fiatalkorú, valamint olyan kiskorúak, akik nem a szüleikkel utaznak.

68. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek határforgalom-ellenőrzése során hozható döntések:[26]

a) a személy átléptethető;

b)[27]

c) a személy elkülönített helyen történő ellenőrzése szükséges;

d) a személy nem léptethető át;

e) Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SIS) elért találat esetén az arra vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint kell eljárni; illetve

f) további eljárás (büntető-, szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi) indokolt.

18. A harmadik országbeli állampolgárok határforgalom-ellenőrzése[28]

69. A harmadik országbeli állampolgár határforgalom-ellenőrzését (a továbbiakban: alapos ellenőrzés) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv alapján kell végrehajtani.[29]

70. A belépéskor végzett alapos ellenőrzést az alábbi sorrendben kell végrehajtani:[30]

a) a jármű ellenőrzési ponton (fülkén kívül) történő fogadása, megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése;

c) az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;

d) az úti okmány alapján a személy állampolgárságának megállapítása, a szabad mozgás uniós jogának kizárása, a személy vízummentességének, vízumkötelezettségének megállapítása;

e) az úti okmányban található arcképmás alapján a személyazonosítás végrehajtása;

f) az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének megállapítása;

g) a jármű, annak csomag- és utasterének (szükség szerint a motorterének), a jármű forgalmi engedélyének, jogszerű használatának, a szemrevételezéssel megállapítható műszaki állapotának, a gépjármű felelősségbiztosítása meglétének, továbbá - amennyiben a jármű vezetéséhez szükséges - a járművet vezető személy vezetői engedélyének ellenőrzése;

h) az úti okmány és mellékletei eredetiségének, érvényességének ellenőrzése (szükség szerint technikai eszközökkel történő vizsgálata);

i) vízumkötelezett állampolgársági kategória esetén annak vizsgálata, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes vízummal vagy más okmánnyal, amely birtokában mentesül a vízumkötelezettség alól;

j) a gépi olvasásra alkalmas adatsorral rendelkező úti okmányok okmányolvasó eszközzel történő beolvasása;

k) az elektronikus tárolóelemet tartalmazó úti okmányok tárolóeleme hitelességének ellenőrzése, az abból kiolvasható adatok összevetése az úti okmányban szereplő adatokkal;

l) az adatbeviteli mezők pontos kitöltésével, a bevitt adatok helyességének ellenőrzésével a személy, a jármű és az úti okmány és egyéb beutazásra jogosító okmány esetén (tartózkodási engedély, kishatárforgalmi engedély, vízum) annak száma, továbbá ujjnyomatvételre kötelezett vízumbirtokos esetén az érintett személy ujjnyomata határrendészeti nyilvántartásokban történő ellenőrzése;

m) amennyiben a Schengeni határ-ellenőrzési kódex másképp nem rendelkezik, a beutazás céljának, körülményeinek, a tervezett tartózkodás idejének, a szükséges anyagi fedezet meglétének ellenőrzése, továbbá annak vizsgálata, hogy a harmadik ország állampolgára, a járműve és a birtokában lévő tárgyak nem jelentenek-e veszélyt valamely tagállam közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira;

n) az úti okmányban lévő bejegyzések, bélyegzőlenyomatok ellenőrzése;

o)[31]

p) az úti okmány (mellékletei) szükség szerint történő bélyegzése, a bejegyzések elvégzése, az elhelyezett bélyegzőlenyomat értékelhetőségének ellenőrzése;

q) a határforgalmi statisztikai adatok rögzítése;

r) az úti okmány személyenkénti visszaadása ismételt személyazonosítás után;

s) elköszönés.

71. A kilépéskor végzett alapos ellenőrzés sorrendje megegyezik a 70. pontban felsorolt, a belépéskor végrehajtandó alapos ellenőrzés sorrendjével az alábbiak kivételével:

a) a 70. pont l) alpontjában foglalt ujjnyomat alapú ellenőrzést csak személyazonossággal kapcsolatosan felmerült gyanúok esetén kell végrehajtani;[32]

b) a 70. pont m) alpontjában foglaltakat nem kell végrehajtani.[33]

72. Az alapos ellenőrzés során hozható döntések:

a) a személy átléptethető;

b) a személy elkülönített helyen történő ellenőrzése szükséges;

c) a személy nem léptethető át;

d) SIS találat esetén az arra vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint kell eljárni; illetve

e) további eljárás (büntető-, szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi) indokolt.

73. Amennyiben a kilépő forgalom olyan intenzív, hogy a határátkelőhelyen a várakozási idő túlzott mértékűvé válik, és a határátkelőhelyen már minden személyzeti és szervezési erőforrást kimerítettek, továbbá a vámellenőrzés, valamint a szomszédos állam határellenőrzésért felelős hatóságainak kapacitása lehetővé teszi, hivatali munkaidőben a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője, hivatali munkaidőn túl az ügyeleti szolgálat ügyeletvezetője felmentést adhat a kilépéskor végzett alapos ellenőrzés során a 70. pont i) alpontjában foglalt feladatok végrehajtása alól.[34]

74. Amennyiben a 73. pontban meghatározott feltételek már nem állnak fenn, a felmentést engedélyező személy haladéktalanul intézkedik a 71. pont figyelembevételével a 70. pontban meghatározott ellenőrzés bevezetésére.

75. A 73. pontban meghatározott felmentés nem tekintendő a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt könnyítésnek.

76. A 73. pontban foglalt felmentésről az illetékes határrendészeti szolgálatvezető, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője 3 munkanapon belül jelentést készít a főosztályvezető részére, amely tartalmazza a felmentés:

a) bevezetésének és befejezésének időpontját;

b) okát;

c) tárgyát és

d) annak ideje alatt átléptetett személyek és járművek számát.

19. Elkülönített helyen történő ellenőrzés

77. Az elkülönített helyen történő ellenőrzést a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv alapján kell végrehajtani.

78. Elkülönített helyen kell végrehajtani az ellenőrzést különösen:

a) bűncselekmény, szabálysértés elkövetésére utaló gyanúoknál;

b) adattárakban történő találat, kivéve a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB határozat 36. cikk szerinti rejtett ellenőrzés esetén;

c) menekült, oltalmazott, menedékes státuszért folyamodó személy esetében;

d) együttműködő szervek írásban benyújtott kérésére; vagy

e) ha azt a személy kéri, és a körülmények lehetővé teszik annak végrehajtását.

79. Amennyiben elkülönített helyen kerül sor az ellenőrzésre, melyet az elkülönített ellenőr hajt végre, a további, részletes ellenőrzést haladéktalanul meg kell kezdeni az alábbiak szerint:

a) amennyiben az elkülönített helyen történő ellenőrzésre gyanú vagy adattárakban történő találat miatt kerül sor, a gyanúok tényét és okát az érintett személyekkel a 83-84. pontban meghatározottak szerint - az ellenőrzés céljának szem előtt tartásával, a biztonsági és egyéb rendszabályok sérelme nélkül - közölni kell;

b) az elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személyek, a birtokukban lévő okmányok, járművek és tárgyak valamennyi határrendészeti nyilvántartásban történő ellenőrzését végre kell hajtani;

c) az ellenőrzést a határátkelőhely rendjében rögzített, az e célra kijelölt helyen, helyiségben vagy forgalmi sávon, elkülönítetten kell végrehajtani; és

d) intézkedni kell az elkülönített helyen történő ellenőrzésben érintett személy, a birtokában lévő szállítóeszköz és tárgyak felügyeletére.

80. A gyanúok igazolása vagy kizárása érdekében végzett ellenőrzés keretében az ellenőrzési helyen többek között az alábbi feladatok hajthatók végre:

a) az ismételt, több személy általi személyazonosítás;

b) az úti okmányból útvonalkövetés végrehajtása;

c) a gyanú igazolásához vagy kizárásához szükséges más okmányok kérése és vizsgálata;

d) az úti okmány, egyéb személyazonosításra, a tartózkodás jogszerűségének igazolására szolgáló közokiratok, fizetőeszközök, valamint a vezetői és forgalmi engedély rendelkezésre álló technikai eszközökkel, továbbá elektronikus okmánynyilvántartó rendszerekben, dokumentációkban, háttéradatbázisokban, háttéranyagokban történő ellenőrzése, azok eredetiségének, érvényességének megállapítása céljából;

e) a beutazási feltételek teljesítését igazoló okmányok, iratok hitelességének célirányos ellenőrzése;

f) ujjnyomat vétele, annak ellenőrzése;

g) aláírásminta vétele, több alkalommal eltérő időpontokban;

h) az úti okmány, a fuvarokmány és az úti cél összevetése;

i) a ruházat, a csomag és a jármű átvizsgálása a rendelkezésre álló technikai eszközökkel;

j) a személy célirányos meghallgatása, kikérdezése;

k) a személlyel - külön erre a célra készített - nyomtatványok, nyelvi tesztek, kérdőívek kitöltetése;

l) a bűncselekményre, szabálysértésre utaló bizonyítékok felkutatása;

m) kábítószer-, robbanóanyag-, személykereső kutya alkalmazása;

n) tételes vámvizsgálat kérése írásban a gyanúok megjelölésével.

81. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés a gyanúok beigazolódásáig vagy kizárásáig tart, azonban amennyiben a határforgalom-ellenőrzés megkezdésétől számított 6 órán belül az elkülönített helyen történő ellenőrzés során a gyanúok beigazolása nem történik meg, és az ellenőrzés során más tény, gyanú nem merül fel, a gyanúokot kizártnak kell tekinteni.[35]

82. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés során hozható döntések:

a) a személy átléptethető;

b) a személy nem léptethető át;

c) SIS találat esetén az arra vonatkozó jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározottak szerint kell eljárni; illetve

d) további eljárás (büntető-, szabálysértési, idegenrendészeti, menekültügyi) indokolt.

83. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés megkezdése előtt a személy részére kettő példányban át kell adni az értelemszerűen kitöltött, az ellenőrzés alá vont személy által valószínűsíthetően értett nyelvre lefordított "Tájékoztató elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtásáról"(1. melléklet) elnevezésű nyomtatványt. A személy által aláírt nyomtatvány 1. számú példányát az ellenőrzés alá vontnál kell hagyni, a 2. számú példányát az ellenőrző szervnél kell megőrizni.

84. Amennyiben a személy a "Tájékoztató elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtásáról" nyomtatványt nem írja alá, annak tényét az aláírás helyén az elkülönített ellenőr köteles dokumentálni.

85. Annak írásbeli dokumentálására, hogy az útlevélkezelő a személyt mikor, kinek és milyen gyanúok alapján adta át az elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtása céljából, valamint az elkülönített helyen történő ellenőrzések számának és okainak nyilvántartása érdekében a "Nyilvántartás az elkülönített helyen történő ellenőrzés végrehajtásáról" (2. melléklet) nyomtatványt kell alkalmazni.

85/A. A 85. pontban előírt nyomtatványt az ideiglenes határátkelőhelyek kivételével minden határátkelőhelyen alkalmazni kell, amelyet elkülönített helyenként kell felfektetni.[36]

86. Az útlevélkezelő az elkülönített helyen történő ellenőrzésre való átadására szolgáló, a 85. pontban rögzített nyomtatványon bejelöli azt a gyanúokot, amelynek megerősítése vagy kizárása céljából az elkülönített helyen történő ellenőrzést kezdeményezte, valamint a nyomtatvány aláírásával hitelt érdemlően igazolja, hogy a gyanúokon kívül valamennyi határátlépési feltétel teljes körű ellenőrzését végrehajtotta.

87. Az elkülönített helyen történő ellenőrzés során - a nyomtatványon bejelölt határátlépési feltételek ellenőrzése kivételével - az útlevélkezelő felelős a határátlépési feltételek ellenőrzésének végrehajtásáért. A nyomtatványon bejelölt határátlépési feltételek ellenőrzéséért az elkülönített ellenőr felel.

88. Az útlevélkezelő az ellenőrzési pontról az elkülönített helyen történő ellenőrzésre a személyt a Határellenőrző és Regisztrációs Rendszerben (a továbbiakban: HERR) történő priorálás után, annak ügyeleti modulján keresztül is átadja.

89. Az elkülönített ellenőr a HERR ügyeleti modulján keresztül is átveszi az útlevélkezelő által átadott személyt, majd az elkülönített helyen történő ellenőrzés befejeztével a HERR ügyeleti modulján az elkülönített helyen történő ellenőrzés alapján hozott döntésnek megfelelő opció kiválasztásával lezárja az ügyet.

90. Amennyiben az elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személy átléptethető, az elkülönített ellenőr a szükséges vizsgálati feladatok elvégzését követően végrehajtja a harmadik ország állampolgára úti okmányának (mellékleteinek) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv szerinti bélyegezését, a személy átléptetését.

91. Amennyiben az elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személy nem léptethető át, az elkülönített ellenőr végrehajtja az érintett személy úti okmányának (mellékleteinek) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv szerinti bélyegzését, a szükséges - beleértve a hamis, hamisított okmányokra vonatkozó - bejegyzések elvégzését, valamint kezdeményezi a szükséges eljárásokat.

92. Az elkülönített helyen történő ellenőrzések végrehajtásáról havi zárással, a 85. pontban foglalt nyilvántartásban rögzített adatok személytelenítésével, a 3. mellékletben szereplő táblázat kitöltésével elektronikus nyilvántartást kell vezetni.

20. A tételes vámvizsgálat

93. A tételes vámvizsgálatot, annak különböző típusait, rendszeresített formanyomtatványon (4. melléklet) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) illetékes szervétől írásban kell kérni.

94. Ha a tételes vámvizsgálat költséggel jár - ahol van vámvizsgálat -, azt a Rendőrség téríti meg, kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a vámvizsgálatot hivatalból kell elvégezni.

95. A Rendőrség számára költséggel járó kérelmet csak az illetékes vármegyei rendőrfőkapitány, illetve az RRI-n az RRI igazgatója engedélyével lehet benyújtani.[37]

96. A NAV által a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály kérésére végzett vizsgálat során, a szervezeti elem képviselője jelen lehet, kérésre segítséget nyújthat, hatósági tanúként közreműködhet, távolléte a vizsgálat lefolytatását nem befolyásolja.

21. Az úti okmányok bélyegzése

97. A határforgalom-ellenőrzés során az útlevélkezelő, illetve az elkülönített ellenőr az úti okmányok (mellékleteinek) bélyegzőlenyomattal történő ellátását a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengeni kézikönyv alapján hajtja végre. Amennyiben az úti okmányban már nincs elegendő hely a bélyegzőlenyomat elhelyezésére, azt - a külön lapra vonatkozó szabályok betartásával - külön lapon kell elhelyezni.

98. A bélyegző alkalmazásának jogszerűségéért, valamint a beállított számsor szabályosságáért, az okmányokban elhelyezett bélyegzőlenyomatok értékelhetőségéért a bélyegzőt átvevő és azt használó szolgálati személy felel.

99. A bélyegzőlenyomat úti okmányba történő elhelyezését követően az azt elhelyező személy ellenőrzi a bélyegzőlenyomat tartalmi elemeinek olvashatóságát, így az ország betűjelzését, a határátlépés irányát és a határátkelőhely típusát jelölő piktogramot, továbbá a bélyegző azonosító számát, a határátkelőhely nevét, valamint a számsor (dátum, biztonsági kód) helyes beállítását.

100. A bélyegzőlenyomat tartalmi elemeinek olvashatatlansága vagy helytelen számsor észlelése esetén az útlevélkezelő a bélyegzőlenyomatot - a Schengeni kézikönyv alapján - a bal felső sarkán fekete okmánytintával elhelyezett két párhuzamos vonallal érvényteleníti, és új bélyegzőlenyomatot helyez el az úti okmányba.

22. Kettő vagy több (érvényes) úti okmánnyal rendelkező személy ellenőrzése

101. Ha a kettős (többes) állampolgár több érvényes úti okmánnyal rendelkezik, akkor a személyazonossága, állampolgársága igazolására bemutatott érvényes úti okmány szerinti határátlépési feltételek meglétét kell vizsgálni. Amennyiben a kettős állampolgárságú személy egyik állampolgársága alapján harmadik ország állampolgárának minősül, a másik állampolgársága szerint azonban rendelkezik a szabad mozgás uniós jogával, akkor a személyt mint szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyt kell ellenőrizni.

102. Amennyiben az érintett személy a felmutatott úti okmány szerinti határátlépési feltételekkel nem rendelkezik, de a jogszerűen birtokában lévő bemutatott másik érvényes úti okmány alapján a határátlépésnek akadálya nincs, a személy átléptethető.

103. Ha a személynél jogszerűen birtokában lévő több, eltérő típusú úti okmány van (így különösen magán, szolgálati, diplomata úti okmány) ugyanúgy kell eljárni, mint a kettős állampolgárok esetében.

104. A magyar állampolgárság igazolásáig külföldinek kell tekinteni azt a személyt, aki személyazonosságát külföldi állam által kiállított érvényes úti okmánnyal igazolja.

105. Amennyiben egy személyről kétséget kizáróan megállapításra kerül, hogy magyar állampolgár, a személy - az elkülönített helyen történő ellenőrzés során készült iratok kivételével - egyéb irat kiállítása nélkül beléptethető.

106. A több úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár beléptetése esetén a beléptető bélyegzőlenyomat fölé a rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a jogszerűen birtokában lévő másik úti okmány számát a "+......számú útlevél" bejegyzéssel.

23. Az úti okmányba bejegyzett személyek jelenlétének ellenőrzése, a határátlépésük tényének rögzítése az úti okmányba

107. Az úti okmány - a birtokosán kívül - az abba bejegyzett személy(ek) külföldre utazására jogosító okmány is, ha a birtokossal együtt történik az utazás. Az úti okmányba bejegyzett személyek határátlépésekor a határátlépés feltételeit külön-külön ellenőrizni kell.

108. Az úti okmányba bejegyzett harmadik országbeli állampolgárnak az úti okmány birtokosa nélkül történő határátléptetése kivételes esetekben lehetséges.

109. Az úti okmány birtokosának és az úti okmányba bejegyzett vele együtt beutazó harmadik országbeli állampolgárnak együttesen kell kiutazniuk. Ha kilépéskor a beléptetett személyek közül valaki nincs jelen, rendkívüli esetben engedélyezhető a kiutazás, amennyiben a kilépésre jelentkező személy a kilépésre nem jelentkező személy jogszerű magyarországi tartózkodását az úti okmány nélkül is igazolni tudja, és az kétséget kizáróan megállapítható (idegenrendészeti nyilvántartás).

110. A határátlépéskor az átléptető bélyegzőlenyomat fölé a rendszeresített fekete okmánytintával elhelyezett bejegyzéssel kell dokumentálni a harmadik országbeli állampolgár határátlépésének vagy át nem lépésének tényét. A rendszeresített fekete okmánytintával az alábbiakat kell bejegyezni:

a) az úti okmány birtokosával együtt utazó esetén: "+keresztnév";

b) csak az úti okmány birtokosának utazása esetén: "E";

c) az úti okmány birtokosa nélkül utazó esetén: "keresztnév+E".

111. Amennyiben az úti okmányba - annak birtokosán kívül - bejegyzett más személy részére is került elhelyezésre vízum, a határátlépés során elegendő egyetlen beléptető, illetve kiléptető bélyegzőlenyomatot elhelyezni a 110. pontnak megfelelő megjelölésekkel az alábbiak szerint:

a) ha a vízumbélyegek egymást követő lapoldalakra kerültek beillesztésre, az utolsó vízummal szemben lévő lapoldalra;

b) ha az a) alpont szerinti oldal nem használható, közvetlenül a következő lapoldalra;

c) ha a vízumbélyegek az úti okmányba nem egymást követően kerültek beillesztésre, a bélyegzőlenyomat az útiokmány-birtokos vízumával szemben lévő vagy azt követő lapoldalra vagy a következő olyan lapoldalra, ahol a bélyegzőlenyomat elhelyezhető.

24. Vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező személyekre vonatkozó speciális szabályok

112. Amennyiben a vízumkötelezettség alá eső harmadik ország állampolgára két úti okmánnyal rendelkezik, amelyek közül az egyik az érvényes (vízum nélküli), a másik az időben még érvényes, de más ok miatt érvénytelen úti okmány, amely az érvényes vízumot tartalmazza, akkor a személy beléptetése esetén a bélyegzőlenyomatot az érvényes okmányban kell elhelyezni, amely fölé a rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a jogszerűen birtokában lévő, érvényes vízumot tartalmazó másik úti okmány számát a "+......számú útlevél" bejegyzéssel.

113. Ha a harmadik országbeli állampolgár érvényes úti okmánnyal és schengeni tagállam által kiállított érvényes, kártya formátumú tartózkodási engedéllyel rendelkezik (kivéve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek), akkor a személy beléptetése esetén a beléptető bélyegzőlenyomat fölé a rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a jogszerűen birtokában lévő, érvényes tartózkodási engedély számát a"+......számú tartózkodási engedély" bejegyzéssel.

114. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár birtokában érvényes úti okmány nincs, de schengeni tagállam által kiállított érvényes kártya formátumú tartózkodási engedéllyel rendelkezik (kivéve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek), és megfelel a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben meghatározott, a beutazáshoz szükséges külön feltételeknek, akkor a személy beléptetése esetén a beléptető bélyegzőlenyomatot külön lapon kell elhelyezni, és a bélyegzőlenyomat fölé a rendszeresített fekete okmánytintával be kell jegyezni a jogszerűen birtokában lévő, érvényes tartózkodási engedély számát a "+......számú tartózkodási engedély" bejegyzéssel.

115. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár schengeni tagállam által kiállított érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és egyúttal más tagállam által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, akkor az intézkedő rendőrnek a kiegészítő információt kérő formanyomtatványon kell kérni a SIRENE Irodát, hogy a tartózkodási engedélyt kiállító tagállamot - a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 1987/2006/EK rendelet (a továbbiakban: SIS II rendelet) 24. cikk szerinti figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam egyidejű tájékoztatása mellett - keresse meg a tartózkodási engedély érvényességének ellenőrzése céljából.

116. Ha a kiállító tagállam már visszavonta vagy visszavonja a tartózkodási engedélyt, abban az esetben a beutazási és tartózkodási tilalom végrehajtásának van helye, a beléptetést meg kell tagadni.

117. Ha a kiállító tagállam a beutazási és tartózkodási tilalom ellenére a tartózkodási engedélyt érvényesnek tekinti, akkor a Schengeni határ-ellenőrzési kódex vonatkozó szabálya szerint kell eljárni.

118. Amennyiben a tartózkodási engedélyt kiállító tagállam 4 órán belül nem igazol vissza, és a tartózkodási engedély érvényességét megkérdőjelező más tény, gyanú nem merül fel, a tartózkodási engedélyt érvényesnek kell tekinteni.

119. Azon harmadik országbeli állampolgárok esetében, akik hamis vagy hamisított úti okmánnyal rendelkeznek, annak ellenére, hogy valamely schengeni tagállam által kiadott eredeti és érvényes tartózkodási engedély vagy visszautazásra jogosító vízum birtokában vannak - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -, meg kell tagadni a belépést.[38]

120. Az aliasként (egyéb név) vagy visszaélés személyazonosságként elrendelt SIS II rendelet 24. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetén az intézkedés alá vont és a figyelmeztető jelzéssel érintett személy egyezőségének vizsgálata - azonosítási anyag vagy egyéb kiegészítő információ alapján - kötelező, mivel a személyazonosság tisztázása nélkül nem lehet a személlyel szemben a figyelmeztető jelzés szerint eljárni, azaz a beutazását megtagadni.

25. A kishatárforgalomban utazók ellenőrzésére vonatkozó szabályok

121. A kishatárforgalomban történő be- és kilépés feltételeit a határátkelőhelyeken ellenőrizni kell, be- és kiléptető bélyegzőlenyomat nem helyezhető el az engedélyen és az úti okmányban.

122. Amennyiben az érvényes kishatárforgalmi engedéllyel belépni kívánó harmadik országbeli állampolgár a SIS-ben beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a SIRENE Irodával történt egyeztetést követően beléptetését meg kell tagadni, és a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben a beléptetés megtagadására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

123. Ha a beutazás a vízumrezsim keretében történik, akkor a személlyel szemben a kishatárforgalmi rezsim keretében adható kedvezmények nem biztosíthatóak, így a határforgalom-ellenőrzés során a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt feltételeknek való megfelelés érdekében az úti okmányokat kezelni kell. A beléptetést végző útlevélkezelőnek nyilatkoztatni kell a személyt, hogy vízummal vagy kishatárforgalmi engedéllyel kíván beutazni, így a nyilatkozattételnek megfelelően kerül rögzítésre a HERR-ben. A kishatárforgalmi rezsim keretében történő tartózkodási idő nem számít bele a vízummal történő tartózkodás időtartamába.

26. A soron kívüli ellenőrzés

124. A határátkelőhelyen a határátlépésre jelentkezők ellenőrzése és átléptetése - a két ország közötti határforgalmi szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - alapvetően a határátkelőhelyre történő érkezés sorrendjében történik. Ha a soron kívüli ellenőrzéssel történő határátlépésre jogosult személy vagy a jármű vezetője a határátlépési szándékát az útlevélkezelőnek jelzi, vagy ha azt az útlevélkezelő észleli, a határforgalom-ellenőrzés soron kívül végrehajtható. A személyek egyes kategóriáira vonatkozó különleges szabályokat a Schengeni határ-ellenőrzési kódex határozza meg.

125. A határátlépés során elsőbbséget élveznek továbbá a menetrend szerint közlekedő buszjáratok, valamint azok a szállítóeszközök, amelyeken élő állatokat, romlandó árukat, veszélyes anyagokat vagy sürgős életmentő küldeményt szállítanak.

126. Vízi határátkelőhelyen elsőbbséget kell biztosítani az olyan szállítóeszközök ellenőrző vizsgálatának, amelyek utasokat szállítanak (személyhajók), továbbá tűzoltók, mentők vagy más segélyalakulatok vízi járműveinek, ha elemi csapás elhárítása vagy segítségnyújtás céljából - a vonatkozó nemzetközi megállapodásnak megfelelően - lépik át az államhatárt.

127. Jogszabály alapján kérelemre soron kívüli ellenőrzés hajtható végre jelentős gazdasági, társadalmi, egészségügyi vagy kulturális érdek esetén, az ügyeleti szolgálat vezetőjének engedélye alapján.

128. A soron kívüli határátlépésre irányuló - szóbeli vagy írásbeli - kérelmet és a jogosultságot igazoló dokumentum másolatát a határátkelőhely továbbítja az ügyeleti szolgálat részére, amely arról soron kívül dönt.

129. A soron kívüli határátlépésre engedéllyel rendelkező személy soron kívüli ellenőrzése az engedély eredeti példányának felmutatását követően hajtható végre.

130. A nemzetpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló helyettes államtitkár által megküldött névjegyzéken szereplő személyek átléptetéséhez a 127. pont szerinti engedély nem szükséges.

131. Soron kívüli ellenőrzés során a határforgalom-ellenőrzést az előírt technológia szerint, azzal megegyező tartalommal kell végrehajtani.

27. A menet közbeni ellenőrzés

132. A két ország közötti határforgalmi szerződésben, jogszabályban megjelölt menetrend szerint közlekedő vonaton vagy hajón, továbbá menetrend szerint közlekedő autóbuszon utazó személy úti okmányainak és a határátlépés feltételeinek ellenőrzése menet közben is végrehajtható. Nem menetrend szerint közlekedő járművön a szolgáltatást végző kérelmére menet közbeni ellenőrzés engedélyezhető.

133. A menet közbeni ellenőrzést mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszközök használatával, valamint annak az ellenőrzési metódusba beépítésével kell végrehajtani.

28. A határforgalom-ellenőrzés könnyítése

134. A külső határokon végzett ellenőrzések rendkívüli és előre nem látott körülmények esetén a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben, valamint a Schengeni kézikönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően könnyíthetőek.

135. A határforgalom-ellenőrzés könnyítésére irányuló döntést hivatali munkaidőben az illetékes határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője hozza meg. Hivatali munkaidőn túl az ügyeleti szolgálat vezetője dönt a bevezetésről.

136. A könnyítés bevezetéséről az illetékes határrendészeti szolgálatvezető, az RRI-n a Határrendészeti Osztály vezetője 3 munkanapon belül jelentést készít a főosztályvezető részére, amely tartalmazza:

a) bevezetésének és befejezésének időpontját;

b) okát;

c) tárgyát;

d) irányát és

e) annak ideje alatt átléptetett személyek és járművek számát.

137. A könnyítés bevezetése során belépő irányban - annak vizsgálata érdekében, hogy a személy nem jelent-e valós, közvetlen veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira - a harmadik ország állampolgárának adatait továbbra is le kell kérdezni a határrendészeti nyilvántartásokból.

29. A határforgalom ellenőrzését támogató informatikai szakrendszerek leállása esetén végrehajtandó feladatok

138. A közúti és a légi határátkelőhelyeken az asztali eszközökkel történő ellenőrzés akadályoztatása esetén mobil okmány-és ujjnyomatolvasó eszközöket kell alkalmazni.

139. A vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzése során - a mobil okmányolvasó eszközök működésképtelensége esetén -EDR rádió segítségével az ügyeleti szolgálaton keresztül kell a HERR-ben ellenőrizni a személyeket. A járművekről az utasokat leszállítani, azok okmányait összegyűjteni nem lehet, kivéve ha elkülönített helyen történik az ellenőrzés.

140. A HERR leállása esetén a 66. pont szerint végrehajtott ellenőrzésben érintett személyeket kilépő irányban a Robotzsaru Neo"KEKKH keresések, körözési rendszerek (F11)" megnevezésű moduljában (a továbbiakban: RZS PRIO) történő szúrópróbaszerű (kockázatelemzésen alapuló) ellenőrzés, valamint a határforgalmi statisztikai adatok gyűjtése mellett kell átléptetni. A határforgalmi statisztikai adatokat utólag kell rögzíteni a HERR-ben.[39]

141. A szakrendszerek leállása esetén - a 66. pont szerint végrehajtott ellenőrzésben érintett személyek kivételével - a személyek adattári ellenőrzését, átléptetését az 5. mellékletben szereplő táblázatban foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.[40]

142. A vasúti és a vízi határátkelőhelyeken a mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszközök működésképtelensége esetén - amennyiben az ujjnyomat alapján történő ellenőrzés más módon nem oldható meg - belépő irányban a Vízuminformációs Rendszerben (a továbbiakban: VIS) ujjnyomat alapján történő ellenőrzésre kötelezett személyek átléptetése tilos.

143. A személyek a HERR, az RZS PRIO és a VIS egyidejű leállása esetén, sürgős, indokolt, különös méltánylást érdemlő esetben, amennyiben valamennyi egyéb határátlépési feltételt teljesítettek, a rendészeti országos rendőrfőkapitányhelyettes egyedi döntése alapján jegyzékelés és a HERR-ben történő utólagos ellenőrzés mellett is átléptethetőek.[41]

144. Amennyiben technikai vagy egyéb jellegű meghibásodás miatt a 141. pontban meghatározott intézkedések válnak szükségessé, az erről szóló tájékoztatást haladéktalanul - a szolgálati út betartásával a főosztályvezetőn keresztül - a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes részére kell felterjeszteni. A rendszer(ek) helyreállítását követően a szolgálatparancsnok jelentést készít, hogy az adott határátkelőhelyen (állampolgársági bontásban) hány személyt léptettek át.[42]

V. FEJEZET

A HATÁRFORGALOM ELLENŐRZÉSE KÖZÚTI HATÁRÁTKELŐHELYEN

30. A fülkén kívüli ellenőrzés végrehajtásának a rendje, ha az ellenőrzési sávon két fő útlevélkezelő teljesít szolgálatot

145. A fülkén kívül, az ellenőrzési sávon szolgálatot teljesítő útlevélkezelő (a továbbiakban: Fogadó útlevélkezelő) a feladatait szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont a)-g) és m)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont a)-g), m) és r)-s) alpontjában meghatározottak szerint hajtja végre.[43]

146. A fülkében szolgálatot teljesítő útlevélkezelő (a továbbiakban: Terminálkezelő) a feladatait szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont h)-l) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont h)-l) és n)-q) alpontjában meghatározottak szerint hajtja végre.[44]

31. A fülkén kívüli ellenőrzés végrehajtásának a rendje, ha az ellenőrzési sávon egy fő útlevélkezelő teljesít szolgálatot

147. A Fogadó útlevélkezelő és a Terminálkezelő feladatait ugyanaz a személy hajtja végre a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pontban, az alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével, a 70. pontban meghatározottak szerint.[45]

148. Az egy járművel utazó valamennyi regisztrálásra kötelezett személy adatainak rögzítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a forgalmi rendszám személyenkénti rögzítésére, melyet a HERR automatikusan szétválaszt.

149. A határforgalom ellenőrzése során nem engedélyezett a több jármű és az azokon utazó személyek egy időben, az úti okmányok összegyűjtésével történő ellenőrzése.

32. Egymegállásos ellenőrzési technológia

150. Azokon az európai uniós külső határszakaszon található határátkelőhelyeken, ahol az infrastrukturális és humánerőforrás feltételei adottak, az egymegállásos ellenőrzési technológiát szükséges alkalmazni.

151. Az egymegállásos ellenőrzési technológia esetén, a határátkelőhelyeken a Rendőrség a NAV hatáskörét nem érintve, de a NAV-val közös helyen, egy időben, egy megállítással ellenőrzi a személyeket és járműveket.

152. Az ellenőrzés technológiai sorrendjéből adódóan a be- és a kiléptetés során a NAV illetékes szerve által végrehajtott ellenőrzés előtt kerül végrehajtásra a határforgalom-ellenőrzés.

153. Amennyiben a forgalom alakulása további forgalmi sáv megnyitását indokolja (a várakozási idő a 30 percet elérte vagy meghaladja), a határátkelőhelyen a szolgálatparancsnok a NAV szolgálati részlegvezetőjével egyezteti az új forgalmi sáv megnyitását. A forgalmi helyzet normalizálódását követően az így megnyitott forgalmi sávokat - a NAV szolgálati részlegvezetőjével történt egyeztetést követően - be lehet zárni.

33. A kézből-kézbe ellenőrzési rendszer

154. Azokon a közúti határátkelőhelyeken, ahol a szomszédos állam határellenőrzésért felelős hatóságával a közös ellenőrzés végrehajtásának valamennyi feltétele biztosított, olyan technológiát szükséges alkalmazni, ahol egy személy csak egy alkalommal áll meg határforgalom-ellenőrzés céljából.

155. A kézből-kézbe ellenőrzés csak a két ország közötti határforgalmi szerződés alapján és az abban meghatározott módon történhet.

156. Az ellenőrzés sorrendje belépő határforgalom-ellenőrzés esetén:

a) a jármű ellenőrzési ponton (fülkén kívül), a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzés végrehajtásáért felelős szerve tagjával közösen történő fogadása, megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése;

c) a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzés végrehajtásáért felelős szervének tagjától az úti okmány átvétele, típusának megállapítása;

d) szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont d)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 70. pont d)-s) alpontjában foglalt feladatok végrehajtása.[46]

157. Az ellenőrzés sorrendje kilépő határforgalom-ellenőrzés esetén:

a) a jármű ellenőrzési ponton (fülkén kívül), a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzés végrehajtásáért felelős szerve tagjával közösen történő fogadása, megszemlélése;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése;

c) szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont c)-l) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont c)-q) alpontjában foglalt feladatok végrehajtása;[47]

d) az úti okmány átadása a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzés végrehajtásáért felelős szervének tagja részére;

e) a szomszéd állam határforgalom-ellenőrzés végrehajtásáért felelős szerve tagjának ellenőrzését követően elköszönés.

34. Autóbuszok ellenőrzése

158. Autóbusz-terminál működése esetén az autóbuszok és az autóbuszon utazó személyek ellenőrzésére az autóbuszterminálban kerül sor.

159. Autóbusz-terminállal nem rendelkező határátkelőhely esetén az autóbuszok és az autóbuszon utazó személyek ellenőrzésére elsődlegesen az autóbusz-forgalmi sávon mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszköz alkalmazásával, annak hiányában az útlevélkezelő fülkénél kerül sor.

35. Autóbusz-terminálban végrehajtott ellenőrzés

160. Autóbusz-terminál működése esetén a buszforgalmi sávon (terminálon kívül) az autóbuszok fogadására, kutatására, a terület biztosítására külön személyt kell biztosítani.

161. A terminál előtt, az ellenőrzési sávon szolgálatot teljesítő személy feladatait az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) az autóbusz ellenőrzési ponton történő fogadása;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése;

c) az autóbusz gépkocsivezetővel/utaskísérővel közösen történő külső ellenőrzése, a csomagtartó ellenőrzése, utánfutó esetén annak ellenőrzése, valamint a gépjármű forgalmi engedélyének, jogszerű használatának, a szemrevételezéssel megállapítható műszaki állapotának, a gépjármű felelősségbiztosítása meglétének, továbbá a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyének ellenőrzése;

d) utaslista átvétele a gépkocsivezetőtől/utaskísérőtől;

e) az útlevélkezelő buszra történő felszállása, napszaknak megfelelő köszönése;

f) személyek buszról történő leszállítása, az autóbusz-terminálba történő irányítása (elsőként a gépkocsivezetőt/ utaskísérőt);

g) az autóbusz utasterének, valamint megbújásra alkalmas helyeinek (így különösen a mellékhelyiség, a sofőrök pihenőhelye, a poggyásztároló) gépkocsivezető/utaskísérő jelenlétében történő ellenőrzése;

h) a gépkocsivezető ellenőrzésének időtartama alatt az autóbusz biztosítása;

i) a gépkocsivezető/utaskísérő megérkezését követően az utaslista visszaadása;

j) elköszönés.

162. Az autóbusz-terminálban szolgálatot teljesítő útlevélkezelő (Terminálkezelő) feladatait a szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont b)-f) és h)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont b)-f) és h)-s) alpontjában meghatározottak szerint hajtja végre.[48]

36. Az autóbusz-forgalmi sávon mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszköz alkalmazásával végrehajtott ellenőrzés, amennyiben az ellenőrzési sávon két fő teljesít szolgálatot

163. A Fogadó útlevélkezelő feladatait az alábbi sorrendben hajtja végre:

a) a 161. pont a)-c) és g) alpontjában meghatározott feladatok;

b) a személyek ellenőrzésének időtartama alatt az autóbusz biztosítása;

c) elköszönés.

164. A mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszközzel szolgálatot teljesítő útlevélkezelő feladatait az alábbi sorrendben hajtja végre:

a) a 161. pont a), b), d), e) alpontjában meghatározott feladatok végrehajtása;

b) az autóbusz fedélzetén a személyeket egyesével ellenőrzi szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont c)-f) és h)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont c)-f) és h)-s) alpontjában foglaltak szerint;[49]

c) utaslista visszaadása;

d) buszról történő leszállás;

e) elköszönés.

37. Az autóbusz-forgalmi sávon mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszköz alkalmazásával végrehajtott ellenőrzés, amennyiben az ellenőrzési sávon egy fő teljesít szolgálatot

165. A 163-164. pontokban foglalt feladatokat ugyanaz a személy hajtja végre.

38. Autóbusz-forgalmi sávon elhelyezett útlevél-kezelői fülkénél végrehajtott ellenőrzés

166. Autóbusz-forgalmi sávon elhelyezett útlevél-kezelői fülkénél a határforgalom-ellenőrzés sávonként két fővel kerül végrehajtásra.

167. A Fogadó útlevélkezelő feladatait az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) a 161. pont a)-e) alpontjában meghatározott feladatok végrehajtása;

b) a 169. pontban foglaltak figyelembevételével a személyek buszról történő leszállítása, az útlevélkezelő fülkéhez történő irányítása (elsőként a gépkocsivezetőt/utaskísérőt);

c) a buszon maradt személyek 65. pont b)-f), h) és l)-n) alpontjában foglaltak szerinti ellenőrzése;[50]

d) a 161. pont g)-j) alpontban meghatározott feladatok végrehajtása.

168. A Terminálkezelő feladatait az alábbi sorrendben kell végrehajtani:

a) a 161. pont a)-b) alpontban meghatározott feladatok végrehajtása;

b) az autóbusz kutatásának ideje alatt az autóbusz biztosítása;

c) szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont b)-f) és h)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont b)-f) és h)-s) alpontjában foglaltak végrehajtása.[51]

169. A szabad mozgás uniós jogával rendelkező személyek 167. pontban foglalt buszról történő leszállítása - a 66. és a 66/A. pontban foglalt ellenőrzés alkalmazása során, amennyiben az érintett személy a kockázatelemzés szerinti profilnak nem felel meg - nem szükséges.[52]

39. A közúti közlekedésben részt vevő járművek ellenőrzése (csomagtér, utastér, motortér ellenőrzése, jármű megszemlélése, okmányok ellenőrzése)

170. Valamennyi határátlépésre jelentkező jármű esetében a jármű utas-, csomag-, szükség szerint motorterét, a megbújásra alkalmas helyeket - a jármű ajtói és csomagtartófedele, szükség szerint a motorháztető kinyittatásával - ellenőrizni kell. A teherforgalomban gyanúok esetén vagy szúrópróbaszerűen - a rendelkezésre álló technikai eszközökkel (CO2-mérő, endoszkóp, detektorok) - ellenőrizni kell a raktereket.[53]

171. Valamennyi határátlépésre jelentkező járműnél ellenőrizni kell a jogszerű használatot, amennyiben a jármű vezetéséhez szükséges, a vezetői engedélyt, a forgalmi engedélyt, a jármű szemrevételezéssel megállapítható műszaki állapotát, forgalombiztonságát, továbbá külföldi honosságú jármű esetén - a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően - a gépjármű-felelősségbiztosítás, valamint - amennyiben ennek feltételei fennállnak - a vonatkozó jogszabályok szerinti hozzájárulási nyilatkozat meglétét.[54]

172. A szállított járművekkel, járműalkatrészekkel, ipari berendezésekkel, konténerekkel, egyéb tárgyakkal kapcsolatosan felmerült gyanú esetén azokat a rendszám, az alvázszám vagy egyéb azonosító szerint a határrendészeti nyilvántartásban és az elektronikus okmánynyilvántartó rendszerekben ellenőrizni kell.

173. A Magyarországon forgalomba helyezett járművekkel kapcsolatosan felmerült gyanú esetén, a járművet rendszám alapján le kell kérdezni a járműnyilvántartásból, az abból kapott adatokat egyeztetni kell a forgalmi engedélyben feltüntetett adatokkal.

174. Ha a jármű a nyilvántartás szerint korlátozással rendelkezik (pl. országelhagyási tilalom), az országot nem hagyhatja el, a jármű vezetőjével közölni kell, hogy ezzel a járművel nem lépheti át a határt, és a kiléptetését meg kell tagadni.

175. Ha a jármű vezetője vitatja a jármű korlátozására vonatkozó adatokat, akkor tájékoztatni kell arról, hogy csak azt követően utazhat külföldre a járművel, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságnál a korlátozásra vonatkozó bejegyzés törlését kérelmezi, és annak alapján a nyilvántartást módosítják.

176. Ha a járműnyilvántartás szerint a jármű az országot elhagyhatja, annak színét, típusát egyeztetni kell a nyilvántartás által megadottakkal, és csak azonosság esetén léptethető át a jármű.

177. Ha a lekérdezett rendszám a járműnyilvántartásban nem szerepel - a Magyarországon forgalomba helyezett járműnek a rendszám alapján nyilvántartott adatai nincsenek -, és a rendszám alapján a körözési nyilvántartásban sem szerepel, akkor a forgalmi és vezetői engedély érvényességének, eredetiségének - a tulajdonos hozzájárulásának szükség szerinti megléte - megállapítását követően további ellenőrzés szükségtelen, kiléptethető.

178. Ha a járműnyilvántartás adatai szerint kizárólag "körözés a nyilvántartásbeli érvényes törzskönyv alapján" válasz érkezik, és rendszám, alvázszám alapján a járművet nem körözik, az ellenőrzést be kell fejezni.

179. Kizárólag "körözés a nyilvántartásbeli érvényes forgalmi engedély szám alapján" válasz esetén (a rendszám, alvázszám alapján a járművet nem körözik), ha

a) a tulajdonos, üzembentartó vagy annak hozzájárulásával rendelkező más személy jelentkezik átlépésre új forgalmi engedéllyel, akkor az átlépő jármű adatainak a járműnyilvántartás adataival történő egyeztetését követően, azonosság esetén további ellenőrzés szükségtelen;

b) a tulajdonos, az üzembentartó a körözött forgalmi engedéllyel jelentkezik átlépésre, a járműnyilvántartás adatai és az átlépő jármű azonossága esetén további ellenőrzés szükségtelen, de a tulajdonost figyelmeztetni kell arra, hogy ha a forgalmi engedély megkerülését nem jelentette be, azt az okmányirodánál tegye meg, vagy ha bejelentette, akkor kérje a körözés visszavonását;

c) a tulajdonoson, üzembentartón kívül más személy jelentkezik átlépésre a körözött forgalmi engedéllyel, alapos ellenőrzés keretében kell tisztázni a jogszerű használatot.

180. A jármű rendszámának adattárakból történő lekérdezésekor körözési találat esetén a járműnyilvántartás adatainak összevetésével ki kell zárni, hogy a körözés nem külföldön forgalomba helyezett járműre vonatkozik-e.

181. Ha az átlépő jármű esetében az érvényes (eredeti) forgalmi engedély és a járműnyilvántartás más adatai alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a járműnyilvántartás hibás adatot tartalmaz, akkor a további ellenőrzés szükségtelen, de a járművet vezető személy figyelmét fel kell hívni arra, hogy kérje a hibás adat kijavítását az okmányirodánál.

182. Amennyiben a Magyarországon forgalomba helyezett jármű a rendszámra vonatkozó szabályok alapján regisztrációs matricával rendelkezik, úgy annak megléte esetén léptethető csak ki. Ha ilyen matricával a jármű nem rendelkezik, de bizonyított, hogy az okmányirodánál már kérelmezték ennek pótlását, úgy ezen igazolás meglétének egyidejű ellenőrzése mellett léptethető ki a jármű.

183. A lezárt járművek, szállítmányok esetében a vámbiztosító berendezések, rendőrségi plombák sértetlenségét ellenőrizni kell.

184. Megalapozott gyanú esetén a járművet, a vontatmányt valamennyi rendelkezésre álló nyilvántartási rendszerben ellenőrizni kell a rendszám, az alvázszám, a forgalmi engedély, valamint a jármű másodlagos azonosítói alapján.

185. A rendelkezésre álló adatbázisokból az alvázszám alapján a járműmárkára vonatkozó azonosító adatok ellenőrizhetőek (márka, modell, típus, kivitel, motor, üzemanyag, évjárat, váltó, gyártás helye, megengedett össztömeg, tengelytáv, biztonsági rendszer, felszereltség, kormányelhelyezés).

186. Ha a külföldi személy nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel vagy érvényes forgalmi engedéllyel, vagy a jármű műszaki állapota - a vonatkozó jogszabályok alapján - nem felel meg a közúti közlekedésben való részvétel feltételeinek, a jármű nem léptethető be, és a járművet vissza kell fordítani. E körülmények között az érintett személyek ezzel a járművel nem léphetik át a határt mindaddig, amíg a hibát el nem hárították. Amennyiben a személy megfelel az egyéb beutazási feltételeknek, akkor a személy beléptethető.

187. Az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés meglétét a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója alapján kell ellenőrizni.

188. Nem léptethető be a külföldi honosságú jármű, ha nincs - a vonatkozó jogszabályok alapján előírt - érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása, és belépéskor a jármű vezetője nem köt ilyen szerződést. Ez alól kivételt képez, ha a járművet tréleren szállítják vagy vontatják.

189. A határátlépésre jelentkező közúti járműszerelvény ellenőrzését a járművet vezető személyére, a járműszerelvényre és a szállítmányra vonatkozóan egyaránt végre kell hajtani.

189/A. Az alábbi, az ellenőrzött személyekre vonatkozó gyanúokok esetén a tehergépjármű ellenőrzését (kutatását) a rendelkezésre álló kutatást segítő technikai eszközök alkalmazásával kell végrehajtani:[55]

a) információ a teherforgalmat érintő jogellenes cselekmények elkövetésével, elkövetőivel kapcsolatosan;

b) a jármű vezetője, a váltósofőr, az utas, a kísérő, a személyzet egyéb tagja szokatlanul viselkedik;

c) a jármű vezetője/utasa kettős állampolgár;

d) a jármű vezetőjének állampolgársága, illetve a teherautó honossága eltérő;

e) az egy járműben utazók állampolgársága különböző;

f) a jármű vezetője a részére, a szállítmányra és a jármű adataira, az úti célra vonatkozóan feltett ellenőrző kérdésekre bizonytalan válaszokat ad;

g) az új úti okmányban feltűnően sok bélyegzőlenyomat szerepel;

h) a jármű vezetője az úti célra vonatkozó kérdésekkel összefüggésben - az útlevélben szereplő bélyegzőlenyomatok alapján (útvonalkövetés) - bizonytalan, ellentétes vagy nem megegyező válaszokat ad;

i) az ellenőrzött személy mindig ugyanazon a határátkelőhelyen lép be, és mindig ugyanazon határátkelőhelyen lép ki;

j) a jármű vezetője, a járműben tartózkodók nem értik, nem beszélik azt a nyelvet, amely az úti okmányok alapján feltételezhető lenne;

k) a jármű vezetője kísérletet tesz az útlevélkezelő, kutató megvesztegetésére a felületes vizsgálat érdekében;

l) a járművel utazó személyek számához mérten indokolatlanul sok a csomag;

m) a jármű és/vagy utasa(i) körözés alatt áll(nak) és/vagy ezek korábbi jogsértésekkel összefüggésbe hozhatók;

n) a jármű vezetője/utasa tiltakozik szolgálati kutya alkalmazása ellen.

189/B. Az alábbi, az ellenőrzött járművekre vonatkozó gyanúokok esetén a tehergépjármű ellenőrzését (kutatását) a rendelkezésre álló kutatást segítő technikai eszközök alkalmazásával kell végrehajtani:[56]

a) a vontatmányból az ellenőrzés során mozgásra, beszédre utaló zajok hallhatók;

b) információ van arról, hogy a jármű a két ország között jelentős ideig parkolt;

c) a vontató jármű és a vontatmány eltérő honosságú;

d) a jármű vontatmányának ajtaján sérülések figyelhetőek meg, az ajtót záró mechanika megbontására utaló jelek láthatóak;

e) a vontatmány, illetve a jármű külső méretéhez képest a raktér, utastér belső mérete eltérő;

f) a vámzáron sérülések találhatók, a vámzár zsinórja nincs megfelelően befűzve, az nem biztosítja megfelelően a raktér ajtaját, a vámzár fizikai erővel könnyedén szétszedhető;

g) a ponyván vágásra utaló jelek láthatók;

h) a ponyva zárásához használt sodrony nem egybefüggő, azon toldás, javítás nyomai láthatók;

i) a tartálykocsi üres, valamint ha a szállítólevél szerinti és a tényleges töltöttségi állapot nem egyezik meg;

j) a jármű külső tároló rekeszeit nem lehet kinyitni;

k) az alvázról, a jármű tetejéről oda nem illő ruhadarabok, szövet, pokróc, egyéb anyagok lógnak;

l) a jármű vezetőfülkéjében, rakterében található oda nem illő pokrócok, ruhák találhatók;

m) a járműben található pihenésre szolgáló helyek rendezetlenek;

n) a jármű rakterében ételmaradék, folyadék található;

o) a járműből szokatlan szagok érezhetők;

p) a járművön szokatlan javításnyomok találhatók;

q) a szerelvény alváza nem egységes kialakítású, vágásnyom található rajta;

r) a jármű tengelysúlymérése során többletsúly kerül megállapításra a fuvarokmányban szereplő értékekhez képest;

s) a jármű fuvarokmányaiban foglaltak nem egyeznek a valóságban tapasztaltakkal;

t) a jármű bérelt;

u) a jármű gyárilag is rendelkezik megbújásra alkalmas rejtett helyekkel;

v) a jármű olyan járműveket szállít, amelyekben megbújásra alkalmas rejtekhelyek is lehetnek;

w) a jármű főbb migrációs útvonalon lévő országokból érkezik vagy haladt keresztül;

x) a jármű és a vontatmány forgalmi rendszámából olyan városra lehet következtetni, amely városra vonatkozóan információ van a magas számú jogellenes cselekményeket elkövetőkről;

y) a jármű az aktuális időjárási viszonyokkal ellentétesen túl tiszta vagy túl szennyezett, olvashatatlan a rendszáma.

190. A jármű átléptetésének megtagadása esetén a szolgálatparancsnok dokumentálja:

a) az átlépésre jelentkezés időpontját, irányát;

b) az átlépésre jelentkező jármű rendszámát, honosságát;

c) az ellenőrzést végző személy azonosító adatait és

d) a határátlépés megtagadásának okát, időpontját.

191. A kamionterminál működési rendjét a határátkelőhely rendjének mellékleteként kell kiadni, az tartalmazza:

a) a kamionterminál működésének általános szabályait;

b) a teherforgalom ellenőrzésének irányonként kidolgozott technológiáját (az ellenőrzésben részt vevők - rendőr, közös ellenőrzésbe bevont szomszéd állam határrendésze, vámellenőr, spedíció, pénzváltó, tengelysúlymérő -feladatait, a tehergépjármű-érkezés és -fogadás rendje, az ügyintézés szabályait);

c) a különleges ellenőrzések végrehajtásának szabályait (így különösen a veszélyes szállítmány, az élőállat, a romlandó áru);

d) az ügyintézési szabályokat;

e) a szállítmány távozásának, kiengedésének rendjét;

f) az egyéb eljárási szabályokat (így különösen a sorompókezelés, a visszairányítás, a visszafordítás rendje).

VI. FEJEZET

A HATÁRFORGALOM ELLENŐRZÉSE VASÚTI HATÁRÁTKELŐHELYEN

40. Személyek ellenőrzése

192. A vasúti határátkelőhelyen az átlépésre jelentkező személyek esetében az ellenőrzést mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszközök használatával, annak az ellenőrzési metódusba beépítésével kell végrehajtani.

193. A mobil okmány- és ujjnyomatolvasó eszközzel szolgálatot teljesítő útlevélkezelő feladatait a vasúti ellenőrzés során az alábbi sorrendben hajtja végre:

a) a vonat ellenőrzési ponton történő fogadása;

b) az útlevélkezelő vonatra történő felszállása, napszaknak megfelelő köszönése;

c) a vonaton a személyek egyesével történő ellenőrzése szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont b)-f) és h)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont b)-f) és h)-s) alpontjában meghatározottak szerint;[57]

d) vonatról történő leszállás.

194. Az országból kilépő szerelvényt a kutatás megkezdésétől, vagy amennyiben a személyek ellenőrzése hamarabb megkezdődik, annak megkezdésétől a szerelvény menesztéséig, az országba belépő szerelvényt a vasúti határátkelőhelyre (vasútállomásra) történő beérkezéstől a személyek ellenőrzésének befejezéséig, vagy amennyiben a kutatás tovább tart, annak befejezéséig két oldalról biztosítani kell.[58]

41. A vasúti járművek ellenőrzése, a kutatás technológiája

195. A kutatási technológiát valamennyi nemzetközi személyszállító gyors-, teherszállító és Ro-La vonattal kapcsolatos jármű-ellenőrzési feladatok végrehajtása során alkalmazni kell.

196. A feladatokat a határállomásokon az állás-, valamint az üzemváltás idejének figyelembevételével kell végrehajtani.

197. A vasúti határátkelőhelyen szolgálatot teljesítő szolgálatparancsnok - annak hiányában a kutató rendőr, szerződéses határvadász és határrendészeti feladatot támogató fegyveres biztonsági őr - köteles felvenni a kapcsolatot a vasúttársaság ügyeletes tisztjével és tájékoztatást adni a kutatási tevékenység[59]

a) megkezdését megelőzően:

aa) a kutatási feladat megkezdéséről,

ab) a kutatást végrehajtó személy tartózkodási helyéről,

ac) a feladat-végrehajtás tervezett időtartamáról és

b) befejezését követően annak végrehajtásáról.

198. A személyszállító vonatoknál az utasfülkét, a csomagteret, az étkező-, a poggyász- és a postakocsit, az illemhelyet, a mosdót, a mennyezeti üregeket, az alvázat, az akkumulátorládákat, az utasok által nem használt részek (mozdony, gőzvontatású mozdony esetén a szerkocsi, valamint a postakocsi, alváz, lépcsők, összekötő részek), illetve egyéb alkalmas rejtekhelyeket kell ellenőrizni. A személyszállító vonatok utasait - amennyiben az szükséges - fel kell kérni, hogy az utasfülkét az ellenőrzés idejére hagyják el.

199. A menet közbeni ellenőrzés során végrehajtott határforgalom-ellenőrzés esetén a személyeknek a helyükről történő felállítása nélkül történik a kutatás, melynek során az ülések alatti területet meg kell vizsgálni.[60]

200. A teherszállító vonatok kocsijánál az ellenőrzés során a vám- és vasúti zárat, az azonossági jelet, a vasúti kocsik alvázát, valamint nyitott vagy nyitható kocsik, konténerek esetében a kocsi, konténer belső terét egyszerű szemrevételezéssel kell ellenőrizni.

201. Konkrét információ, a tehervagonoknál a vám-, a vasúti zár, az azonossági jel sérülése vagy behatolási nyom észlelése esetén a biztonsági rendszabályok betartása mellett a vagont a vasút képviselőjével fel kell nyittatni, amelynek tényét és eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

202. A kutatást végző rendőrök, szerződéses határvadászok és határrendészeti feladatot támogató fegyveres biztonsági őrök részére védőfelszerelést (jó láthatóságot biztosító mellényt, a feladatok függvényében munkavédelmi minősítéssel rendelkező kesztyűt és védősisakot), valamint közöttük folyamatos rádió-összeköttetést kell biztosítani.[61]

203. A kutatás során - az életveszély elhárítását kivéve - az üregek bontására tilos olyan eszközöket, módszereket alkalmazni, amelyek a vasúti kocsikban kárt okozhatnak, továbbá az ellenőrzést oly módon végrehajtani, hogy az a vasúti kocsit vagy annak részeit (ülések, karfák stb.) beszennyezze.

204. Az utasok által használt közös helyiségek foglaltsága esetén kopogtatás után, rövid ideig (legfeljebb 1-1,5 perc) várakozni kell, majd lehetőség szerint a jegyvizsgálóval, vezető jegyvizsgálóval kísérletet kell tenni a helyiség kinyitására.

205. Korridor (szerelvény) vonat külső, belső kutatását a tárolóhely szerinti pályaudvaron kell végrehajtani. Ezt követően a vonatot az átmenesztésig biztosítani kell, majd az indulási pályaudvarig ellenőrizni kell a szerelvényen tartózkodókat. Az indulási pályaudvaron a szerelvényt két oldalról biztosítani kell, és a menet közbeni ellenőrzést végrehajtó rendőrnek át kell adni.

VII. FEJEZET

A HATÁRFORGALOM ELLENŐRZÉSE VÍZI HATÁRÁTKELŐHELYEN

42. Személy- és teherszállító hajók ellenőrzése

206. A személy-, teherszállító hajó úszóművön, partfalnál vagy kijelölt veszteglőhelyen történő kikötése után az útlevélkezelő ellenőrzi a személyzeti és utaslistát, az érkezési-indulási jelentést, valamint a hajós nyilatkozatot, ezt követően a szükséges adatokat bejegyzi a hajóforgalmi naplóba.

207. A személyzeti és utaslista eredeti példányát az útlevélkezelő bélyegzi, valamint arra rögzíti a hajón utazó személyek számát, majd visszaadja a kapitány vagy annak megbízottja részére. A személyzeti és utaslista másolati példánya az útlevélkezelőnél marad, amelynek megsemmisítésére - a határforgalom-ellenőrzés végrehajtását követően -a szolgálatparancsnok intézkedik.

208. Az útlevélkezelő a hajó és az azon utazó személyek ellenőrzését a határellenőrzésben részt vevő szervekkel - és amennyiben szükséges, a közreműködő szervek képviselőivel - összehangoltan hajtja végre.

209. Az útlevélkezelő - a hajók kialakításától függően, arra alkalmas helyen - az alábbi sorrendben hajtja végre a személyek, valamint a személyzeti és utaslistákon szereplő személyek jelenlétének ellenőrzését:

a) hajóra történő felszállás;

b) az útlevélkezelő napszaknak megfelelő köszönése;

c) a személyzet és az utasok egyesével történő ellenőrzése szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont b)-f) és h)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont b)-f) és h)-s) alpontjában meghatározottak szerint;[62]

d) elköszönés;

e) hajóról történő leszállás.

210. A hajó személyzetének ellenőrzését a kapitány által biztosított helyiségben az utasok ellenőrzését követően is végre lehet hajtani.

211. Az útlevélkezelő a vízi jármű kutatását a társszervekkel közösen, kockázatelemzés alapján hajtja végre. Az útlevélkezelő rendőr a társszervek képviselői által lefolytatott vizsgálatok eredményéről történő tájékoztatást követően engedélyezi vagy megtagadja a be- vagy kilépést.

43. A hajóvizsgálat végrehajtásának, a vízi járművek kutatásának általános szabályai

212. Vízi határátkelőhelyen a személy- és vízi jármű határforgalom-ellenőrzése meghatározott technikai sorrendben történik, melyet a határforgalom-ellenőrzési, vízi rendészeti és vámellenőrzési szervek, valamint egyéb hatóságok látnak el. A vízi határforgalom ellenőrzését a határkikötőben, az erre a célra kijelölt szolgálati helyiségekben vagy a hajó fedélzetén kell végrehajtani.

213. A harmadik országok területéről érkező vagy oda távozó hajókat a schengeni külső határon lévő vízi határátkelőhelyen, annak hiányában a vízi rendészeti szerv által javasolt helyen kell be-, illetve kiléptetni.

214. A határátkelőhelyen veszteglő hajókon a rendőr és a szerződéses határvadász - szükség szerint a társszervek bevonásával - ellenőrzi a kikötők használatának rendjére, a hajók jelzéseire, a veszteglő hajókra, az őr- és ügyeleti szolgálatra, a tűzvédelemre, a veszélyes áruk szállítására, továbbá a környezet védelmére vonatkozó szabályok megtartását.[63]

215. A vízi jármű átvizsgálását kockázatelemzés alapján kell végrehajtani. Gyanúok esetén a vízi jármű tulajdonosa vagy megbízottja jelenlétében történhet a hajó átvizsgálása, bevonva az ellenőrzésben részt vevő szervek képviselőit. A külső határokon a belépésre jelentkező hajó átvizsgálását a lehetséges mértékben, de minden esetben végre kell hajtani.

216. A kutatás az adott szállítmány típusának, állagának, méretének megfelelő technikai eszköz - így különösen kézi CO2-mérő, ipari üregvizsgáló, sugárzásmérő, szúróbot - alkalmazásával végezhető, elrejtett kábítószer, robbanószer kutatásához szolgálati kutya alkalmazható. A kutatók részére a hajótesten végzett munka közben automata vagy hagyományos mentőmellény viselése kötelező.

VIII. FEJEZET

A HATÁRFORGALOM ELLENŐRZÉSE LÉGI HATÁRÁTKELŐHELYEN

44. Ellenőrzés

217. A légi járművön utazók úti okmányának és a határátlépés egyéb feltételeinek ellenőrzését a légi járműnek - attól függően, hogy schengeni belső vagy schengeni külső légi járatként érkezik vagy indul - az ország területére történő leszállása után, illetőleg felszállása előtt kell végrehajtani.

218. A légi határátkelőhelyen a Terminálkezelő feladatait szabad mozgás uniós jogával rendelkező személy határforgalom-ellenőrzése esetén a 65. pont b)-f) és h)-n) alpontjában, alapos ellenőrzés esetén a 71. pont figyelembevételével a 70. pont b)-f) és h)-s) alpontjában meghatározottak szerint kell végrehajtani.[64]

45. Előszűrés

219. Az előszűrés történhet a repülőgép ajtajában, az utashídon, valamint az arról levezető lépcső alján - feltéve, hogy az utasok más járat utasaival nem keverednek -, szállító járművekkel, illetve gyalogosan történő kiszállítás esetén a gépajtónál, a lépcső alján vagy az épületbe érkezéskor.

220. Az előszűrés feladatai:

a) amennyiben a járat érkezése előtt rendelkezésre áll az utaslista, annak elemzése a rendelkezésre álló nyilvántartások alkalmazásával (pl. vízumnyilvántartó rendszer);

b) a járat migrációs veszélyeztetettségétől függően, az esetleges utaslista elemzését követően minden utasra vagy csak szúrópróbaszerűen a 219. pontban felsorolt helyszíneken végrehajtott okmányellenőrzés;

c) a szabad mozgás uniós jogával rendelkező utasok esetében elsősorban személyazonosítás és eseti jelleggel egyszerű, vizuális okmányellenőrzés végrehajtása, míg a harmadik ország állampolgárai esetében a vízum és a tartózkodási engedély vizuális vizsgálata.

221. Az előszűrést úgy kell végrehajtani, hogy az utasok a lehető legrövidebb időre kerüljenek feltartóztatásra.

46. Utószűrés

222. Az utószűrés a schengeni külső tranzitterületen a beszállító kapunál történik.

223. Az utószűrés feladatai:

a) a járat migrációs veszélyeztetettségétől függően, minden utasra vagy csak szúrópróbaszerű végrehajtott okmányellenőrzés;

b) az ellenőrzés során elsősorban személyazonosítás és eseti jelleggel egyszerű, vizuális okmányellenőrzés végrehajtása, az okmány érvényessége megállapítása céljából.

224. Az utószűrést úgy kell végrehajtani, hogy az utasok a lehető legrövidebb időre kerüljenek feltartóztatásra.

IX. FEJEZET

A BÉLYEGZŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

225. Az úti okmányok, valamint mellékleteik kezeléséhez alkalmazott bélyegzőt, az utólagos bélyegzőt, valamint a határforgalom-ellenőrzés során alkalmazott kiegészítő bélyegzőket a főosztályvezető útján kell igényelni. A főosztályvezető a szakmailag jogos igényeket a Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság (a továbbiakban: KR MÜIG) részére továbbítja. Az igénynek tartalmaznia kell a bélyegző típusát, határátkelőhely nevét, határátkelőhely típusát, határátlépés irányát, darabszám szerinti mennyiségét, az igénylő szerv nevét, címét, számlázási adatokat.[65]

226. A 225. pontban felsorolt típusú bélyegzőket tartalmazó küldeményt a KR MÜIG igazgatója által kijelölt személyek és a főosztályvezető által kijelölt személyek együttesen bontják fel és hajtják végre a következő feladatokat:[66]

a) ellenőrzik, hogy a megrendelő iraton szereplő valamennyi bélyegző megérkezett-e;

b) ellenőrzik, hogy az egyes bélyegzők nyomólapjai azokat az adatokat tartalmazzák, amelyek a megrendelő iraton szerepelnek;

c) ellenőrzik a bélyegzőtestek és a nyomólap épségét, használhatóságát, ennek érdekében mintalenyomatot készítenek, és azokat az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztályon (a továbbiakban: Főosztály) tárolják.

227. Amennyiben mintalenyomat levételére nincs lehetőség (speciálisan csak nyomólapra irányuló megrendelés esetén), a bélyegző alkalmazás helye szerinti határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság vezetője, az RRI-n a Határrendészeti Osztály (a továbbiakban: felhasználó szerv) vezetője intézkedik a mintalenyomatok - a nyomólapok bélyegzőtestekhez való rögzítéstől számított - öt munkanapon belül történő levételére és (a Főosztály által biztosított nyomtatványon) két példányban a főosztályvezető részére történő megküldésére.

228. A KR MÜIG-nek az átvett bélyegzőkről központi nyilvántartást kell vezetnie határátkelőhely megnevezés, határátkelőhely típus és irány szerinti bontásban, valamint a testszám és az azonosító szám megjelölésével.[67]

229. A beszerzett bélyegzőket a KR MÜIG tárolja az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, illetve az RRI gazdasági igazgatóság műszaki osztályára történő továbbításig.[68]

230. A bélyegzőket az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, illetve az RRI gazdasági igazgatóság műszaki osztálya veszi át és továbbítja a felhasználó szervek felé.[69]

231. Az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, illetve az RRI gazdasági igazgatóságtól az átvételre kijelölt személy a bélyegzőn lévő gravírozott testszámról, a nyomólapon szereplő azonosító számról nyilvántartást készít.[70]

232. A felhasználó szervek részére kiadott bélyegzőket a ki- és visszaadásra szolgáló helyiségben, zárt lemezszekrényben, bélyegzőtípusonkénti, továbbá a bélyegzőket irányonkénti és határátkelőhely típusonkénti bontásban elkülönítetten kell tárolni.

233. A felhasználó szervek a bélyegzőkről nyilvántartást készítenek határátkelőhely megnevezés, határátkelőhely típus és irány szerinti bontásban, valamint a testszám és az azonosító szám megjelölésével. A nyilvántartásról kivonat készül, amelyet a szerv - az RRI-n a Határrendészeti Osztály - vezetője aláírásával hitelesít. A kivonatát a tárolást szolgáló szekrény ajtajának belső oldalára kell kifüggeszteni. A nyilvántartás egy példányát - a nyilvántartás adatainak frissítése esetén is - a bélyegzőt alkalmazó szervezeti elem küldi meg a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság határrendészeti szakirányítói feladatokat ellátó osztályának, valamint a Főosztálynak.[71]

234. Az utólagos bélyegzőkről a felhasználó szervek azonosító szám szerinti nyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásról kivonat készül, amelyet a szerv - az RRI-n a Határrendészeti Osztály - vezetője aláírásával hitelesít. A kivonatot a 233. pontban meghatározottak szerint kell elhelyezni.

235. A felhasználó szervek vezetői gondoskodnak arról, hogy a bélyegzők tárolására szolgáló szekrény - a váltások, átcsoportosítások, ellenőrzések idejét nem számítva - zárt, lepecsételt állapotban legyen. Ahol a szekrények lepecsételése nem megoldható, ott a lezárt szekrények kulcsait pecsételhető kulcsdobozban kell tárolni.

236. A bélyegzők személyi felszerelésként is kiadhatóak, amely esetben azok kiadásának, tárolásának, kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályait a vármegyei rendőrfőkapitány vagy az RRI igazgatója az alábbi követelmények teljesülésével intézkedésben szabályozza:[72]

a) a bélyegzők kezelésével, alkalmazásával kapcsolatos felelősségi körök egyértelműen kerüljenek elhatárolásra;

b) a személyi felszerelésként történő átadás-átvétel nyomon követhető legyen;

c) a tárolás biztonságos legyen;

d) a bélyegzőkhöz a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésére kijelölt személy felügyelete mellett lehessen hozzáférni;

e) az adott bélyegző(ke)t kizárólag a szolgálati helyén, a szolgálati feladataival összhangban, csak az a személy használhassa, aki részére személyi felszerelésként átadásra került(ek);

f) a bélyegzők a tárolás során is ellenőrizhetőek legyenek;

g) a bélyegzők dátumsorának és biztonsági karaktereinek beállítása ellenőrzött legyen;

h) a bélyegzők napi szolgálat során történő kiadás-visszavétele a 237. pontban meghatározottak szerint kerüljön dokumentálásra.

237. A bélyegzőt használó személy szolgálatba lépés előtt ellenőrzi a bélyegző épségét, használhatóságát. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében az átvevő nevét, rendfokozatát, a bélyegzőlenyomat azonosító számát, a szolgálat idejét (év, hó, nap, szolgálati idő) az "Idő nap, óra, perc" rovatban olvashatóan rögzíti, mintalenyomatot helyez el, és ellenőrzi a beállítások helyességét. A bélyegző átvételét az átvevő aláírásával igazolja. A mintalenyomat elhelyezését a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy a 29. pontban foglaltak szerint ellenőrzi a pontos idő megjelölésével (óra, perc), valamint aláírásával látja el.

238. Az utólagos bélyegzők kiadására és visszavételére külön bélyegző átadás-átvételi könyvet kell felfektetni.

239. A rendőr szolgálati ideje alatt a bélyegzőt nem hagyhatja őrizetlenül, azt más részére nem adhatja át.

240. A szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy kötelessége, hogy minden nap 0 órától az adott napnak megfelelően - a személyi felszerelésként kiadott bélyegzők kivételével - az alegységi leltárban található összes bélyegző számsorát (dátum, biztonsági karakterek) beállítsa (kivéve az utólagos bélyegző).

241. A bélyegző kódszámainak beállításait a határforgalom ellenőrzése során alkalmazott határátléptető-, a határátlépés helyének és idejének utólagos bejegyzésére szolgáló-, valamint a kiegészítő bélyegzők alkalmazásáról szóló 7/2008. (OT 6.) ORFK utasításban (a továbbiakban: bélyegző utasítás) meghatározottak szerint kell végrehajtani.

242. Bélyegzők átadására, átcsoportosításra, valamint ellenőrzésére egyazon átadás-átvételi könyvet kell használni.

243. A szolgálati idő letelte után a bélyegzőt a tárolási helyére kell visszatenni.

244. A visszaadáskor a bélyegzőt használó személy és a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy ismételten ellenőrzi a bélyegző épségét, használhatóságát. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében a bélyegzőt használó személy lenyomatot helyez el, amelyet a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy a 29. pontban foglaltak szerint ellenőriz a pontos idő megjelölésével (óra, perc), valamint aláírásával látja el.

245. A bélyegző elvesztését haladéktalanul jelenteni kell a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetőjének vagy az RRI igazgatójának, aki a bélyegző elvesztésével kapcsolatban bizottságot hoz létre a körülmények, az okok és a felelősség megállapítására. A bizottság a helyszínen lefolytatott eljárás megállapításáról jelentést készít, amelynek egy példányát a főosztályvezető részére terjeszti fel.[73]

246. A főosztályvezető az eltűnésről a KR MÜIG-et írásban értesíti, a bélyegző azonnali pótlása, valamint a központi nyilvántartásból történő törlés érdekében, és intézkedik a be- és kiléptető bélyegzők biztonsági kódjaival kapcsolatos információcseréért felelős nemzeti kapcsolattartó tájékoztatására.[74]

247. A bélyegző sérülését, használhatatlanná válását az illetékes vezető a gazdasági igazgatóság műszaki osztálya, valamint - a szolgálati út betartásával - a főosztályvezető részére jelenti. A helyben végezhető javításokat a gazdasági igazgatóság műszaki osztálya végzi, a helyben nem javítható bélyegzőtestek nyomólap nélkül kerülnek megküldésre a KR MÜIG számára, amely intézkedik a gyártó által biztosított javítóműhelybe történő továbbításra. A bélyegző javításra történő megküldéséről minden esetben a főosztályvezető tájékoztatása is szükséges.[75]

248. A használhatatlanná vált bélyegzők vagy nyomólapjaik megsemmisítésére az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőrfőkapitány, az RRI-n az RRI igazgatója bizottságot hoz létre, a megsemmisítésről készült jegyzőkönyv egy példányát a bizottság vezetője köteles megküldeni a főosztályvezetőnek. A főosztályvezető tájékoztatása alapján a bélyegzők pótlásáról és az érintett szervekhez történő továbbításról a KR MÜIG gondoskodik.[76]

249. A bélyegzőhöz egy darab bélyegzőpárna tartozik, amelynek meglétét a bélyegző átvételekor, illetve kiadásakor ellenőrizni kell. A szolgálati helyeken tartalékként csak festékezetlen bélyegzőpárnákat lehet tárolni. A használhatatlanná vált bélyegzőpárnákat, a festéket tartalmazó flakonokat a minősített adathordozók kezelésére vonatkozó szabályok szerint a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI Határrendészeti Osztály vezetője a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vagy az RRI gazdasági igazgatóság műszaki osztályára küldi meg, amely gondoskodik azok megsemmisítéséről, majd a megsemmisítésről készült jegyzőkönyv egy példányát köteles megküldeni a Főosztály részére.[77]

250. A bélyegzőkhöz szükséges párnafestékek felhasználó szervhez történő eljuttatását a KR MÜIG-en keresztül a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vagy az RRI gazdasági igazgatóság műszaki osztálya végzi. A bélyegző párnafestékeket - a 251. pontban meghatározottak kivételével - a határrendészeti osztályvezető zárt, lepecsételt állapotú lemezszekrényben, elkülönített módon tárolja.[78]

251. A bélyegzők napi alkalmazásához kiadott párnafestékek tárolása a bélyegzők ki- és visszaadásra szolgáló helyiségben, zárt, lepecsételt állapotú lemezszekrényben, elkülönített módon történik, ahol a bélyegző esetében pirosból maximum 2x45 ml, feketéből maximum 4x45 ml töltőtubusnyi festék tárolható, az utólagos bélyegző esetében feketéből maximum 1x45 ml, pirosból maximum 1x45 ml festék tárolható. A töltőtubusok feltöltése a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy által az illetékes határrendészeti osztályvezető vagy helyettese felügyelete mellett történik.

252. A bélyegzőkhöz szükséges párnák és a párnafestékek pótlása iránti igényeket a gazdasági igazgatóság műszaki osztályán keresztül - a fogyott mennyiség feltüntetésével együtt - jóváhagyásra a főosztályvezetőnek kell felterjeszteni. A párnák és festékek pótlásáról, az érintett szervekhez való továbbításról a főosztályvezető tájékoztatása alapján a KR MÜIG gondoskodik.[79]

253. A bélyegzők kiadása során gondoskodni kell arról, hogy az adott bélyegző egy adott napon egy alkalommal kerülhet kiadásra. Az útlevélkezelőknek alapesetben egyszerre csak egy bélyegzőt lehet kiadni. A kisforgalmú határátkelőhelyeken szolgálatot ellátó ügyeletesek, a szolgálatparancsnok, valamint a vasúti határátkelőhelyeken szolgálati feladatot végrehajtók egy időben két eltérő irányú bélyegző felvételére is jogosultak.

254. Azokon a határátkelőhelyeken, ahol egy időben - a feladat jellege és a forgalom nagysága miatt - csak egy fő teljesít szolgálatot, valamint ideiglenes határnyitás, menet közbeni vasúti ellenőrzés esetén, kiadható két bélyegző. Ezekben az esetekben a bélyegzők egymástól történő biztonságos elkülönítésének, a hibás kezelést megakadályozó alkalmazásnak a szabályait a vármegyei rendőr-főkapitányság a helyi sajátosságok figyelembevételével dolgozza ki.[80]

255. Átcsoportosítás esetén az addig alkalmazott bélyegzőt vissza kell venni. A visszavett bélyegző lenyomatát a kiadáskori lenyomat mellé kell elhelyezni, melyet a szolgálatparancsnok vagy a bélyegzők kezelésével megbízott személy a 244. pontjában foglaltak szerint aláír. A bélyegzők átadás-átvételi könyvében - az "Idő nap, óra, perc" rovatban "átcsoportosítás" felirat elhelyezése mellett - a felvételre kerülő bélyegző lenyomatát úgy kell elhelyezni, hogy az "Idő nap, óra, perc" rovatban a szolgálati idő helyett az átcsoportosítás pontos ideje legyen feltüntetve.

256. A bélyegzők festékezéséhez a bélyegző utasításban meghatározott párnafestékeket kell alkalmazni.

257. Az utólagos bélyegző számsorának dátumkaraktereit úgy kell beállítani, hogy az a hitelt érdemlő módon bizonyított határátlépés idejét (nap, hó, év) jelölje.

258. Az utólagos bélyegző számsorában szereplő ellenőrző kódszámot - amennyiben a harmadik ország állampolgára a schengeni térség külső határát magyarországi határszakaszon lépte át - a hitelt érdemlő módon bizonyított határátlépés helyének megfelelően, az átlépés idejében - a bélyegző számsorában - érvényben lévő kódszám szerint kell beállítani.

259. Amennyiben a harmadik ország állampolgára a schengeni térség külső határát nem magyarországi határszakaszon lépte át, úgy az ellenőrzést végrehajtónak meg kell győződnie arról, hogy a személy által bizonyított határátlépési hely valós, azaz a Schengeni kézikönyv 4. mellékletében szerepel. Ebben az esetben az utólagos bélyegző számsorában a bélyegző utasításban meghatározott ellenőrző kódszámot kell beállítani.

260. Az utólagos bélyegzőlenyomatot a harmadik ország állampolgárának úti okmányába a helyszínen vagy a Rendőrség hivatalos helyiségében kell elhelyezni úgy, hogy az utólagos bélyegző lenyomatába a rendszeresített fekete okmánytintával, nyomtatott nagybetűkkel be kell jegyezni a hitelt érdemlően bizonyított határátlépés helyét, irányát.

261. Az utólagos bélyegzőlenyomat elhelyezésén és a határátlépés helyének bejegyzésén túl az érintett harmadik ország állampolgárának részére a Schengeni határ-ellenőrzési kódex VIII. mellékletében meghatározott formanyomtatvány kerül kiállításra. A formanyomtatvány két példányban készül, amelyből a másolati példányt a harmadik ország állampolgára kapja. Az eredeti példány a tömbben marad, amelyet betelte után irattárban kell elhelyezni.

262. A formanyomtatvány "aláíró hatóság előtt megjelent" részénél a kiállító hatóság fejbélyegző, az "érintett személy" és "felelős tisztviselő" rész között a kiállító hatóság körbélyegző lenyomata kerül elhelyezésre. A határátlépés idejének és helyének rögzítésére szolgáló bekezdésben a határátlépés irányát aláhúzással kell megjelölni.

263. A formanyomtatványt a rendszeresített fekete okmánytintával nyomtatott nagybetűkkel, olvashatóan, értelemszerűen kell kitölteni. A kiállító személy a kitöltésnél köteles gondoskodni arról, hogy mindkét példány olvasható maradjon (önindigós példányok), viszont mindkét példányt eredeti aláírással kell ellátnia. A "felelős tisztviselő" rész fölött ugyanazt az utólagos bélyegzőlenyomatot ugyanazon bejegyzéssel kell elhelyezni, amely az úti okmányba is elhelyezésre került. Az 1. számú példányon történő aláírás ellenében az érintett személy részére át kell adni a 2. számú példányt.

264. A betelt tömböket 1 évig kell megőrizni.

265. Elrontott formanyomtatvány esetén mindkét példányt a tömbben kell tartani.

266. A hibás kezelést a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes, illetve az RRI rendészeti igazgatóhelyettese egy munkanapon belül a főosztályvezető részére írásban jelenti. A főosztályvezető intézkedik a megfelelő szervek tájékoztatására a hibás kezelésről. A jelentés az alábbiakat tartalmazza:[81]

a) határátkelőhely neve;

b) határátkelőhely típusa;

c) határátléptető-bélyegző típusa;

d) határátléptető-bélyegző iránya;

e) határátléptető-bélyegző azonosítószáma;

f) rögzített bélyegzőlenyomatok száma;

g) hibás kezelés időintervalluma;

h) hibás kezelés milyensége (pl. nem megfelelő irányú bélyegző került alkalmazásra);

i) a HERR-ből leválogatott hibásan kezelt személyek adatainak listája (xls formátumban).

X. FEJEZET

A VÍZUMRA ÉS A KÜLÖN LAPRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

47. A vízum

267. A határátkelőhelyen a Rendőrség a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló 810/2009/EK rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a vízumkérelmet átveszi, azt mérlegelés nélkül, szükség esetén észrevételeinek rögzítésével, a megalapozott hatósági döntés meghozatala érdekében, az ahhoz szükséges dokumentummásolatokkal (támogató dokumentumok, úti okmány, a kivételes eset fennállásának bizonyítására szolgáló dokumentum stb.) döntésre továbbítja az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság részére.[82]

268. A kérelem elutasítására vonatkozó döntés esetén az elutasítás tényéről elektronikus úton az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság által megküldött határozatot a vízumkiadó kinyomtatja, a kiadmány hiteléül aláírja és lebélyegzi. A határozat átadásával egyidejűleg a harmadik ország állampolgárának beléptetését meg kell tagadni.[83]

269. A vízumkérelmeket a rendszeresített nyilvántartókönyvben iktatni kell.

270. A vízumkiadásra jogosult határrendészeti kirendeltség, rendőrkapitányság, az RRI-n a Határrendészeti Osztály a nap bármely szakában kötelesek a vízumot kiadni.

271. A vízumkiadói jogkörrel megbízott személyekről és a két példányban elkészített aláírásmintáikról nyilvántartást kell vezetni a Főosztályon, a határrendészeti szolgálatoknál, az RRI-n a Határrendészeti Osztályon, valamint a határrendészeti kirendeltségeken, a rendőrkapitányságokon. A vízumkiadói jogkörrel rendelkező személytől a vízumkiadásra/kiállításra vonatkozó megbízást vissza kell vonni, ha az érintett személy:

a) más munkaterületre került;

b) nyugállományba került;

c) szolgálati viszonya megszűnt; vagy

d) beosztásából felmentették.

272. A vízum szigorú számadásos okmány, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni.

273. A vízumbélyeget a vármegyei rendőr-főkapitányság, illetve az RRI igényli a Főosztálytól. Az igénylést átkelőhelyre lebontva kell elkészíteni.[84]

274. A vízumbélyegeket a vármegyei rendőr-főkapitányságok, illetve az RRI bevételezik, és átadókönyvben dokumentáltan adják ki a határrendészeti osztályvezető részére. A vízumbélyeg a vízumkiadó részére szintén átadókönyvben dokumentáltan kerül kiadásra olyan módon, hogy a vízumkiadó olvasható aláírásával igazolja annak tételes átvételét.[85]

275. A hibásan kiállított vízumbélyegek érvénytelenítése során a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendeletében foglaltaknak megfelelően kell eljárni, továbbá a vízumnyilvántartókönyvbe az adott iktatószámhoz tartozó rovatba az "ÉRVÉNYTELEN" bejegyzést kell tenni úgy, hogy a beragasztott vízumbélyeg sorszámát is fedje. A vízumkérelem jobb felső sarkába ragasztott vízumsorszámra is rá kell vezetni az "ÉRVÉNYTELEN" bejegyzést, az új vízumbélyeg sorszámát pedig a kérelem bal felső sarkába kell ragasztani. A vízumkérelem utolsó oldalán a "Hatóság tölti ki" vízumbélyeg betűjele és sorszáma kitöltött rovatába beírtakat áthúzással és "ÉRVÉNYTELEN" bejegyzéssel kell jelölni a hibásan kiállított vízumbélyeget, majd fölé kell beírni az új vízumbélyeg betűjelét és sorszámát.

276. A hibásan kiállított, az úti okmányba még be nem ragasztott vízumbélyegeket megsemmisítés érdekében a vármegyei rendőr-főkapitányságok vagy az RRI részére kell átadni, amely gondoskodik azok megsemmisítéséről. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.[86]

277. A vízumbélyegek a szolgálatparancsnoki helyiségben - a váltások, ellenőrzések, valamint a vízum kiadásának idejét nem számítva - zárt, lepecsételt állapotú lemezszekrényben, a külön lapokkal, a vízumbélyegzővel, továbbá az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásokkal együtt, külön erre a célra rendszeresített lemezkazettában kell tárolni, azokat a szolgálat váltása során tételes átadás-átvétellel át kell adni.

278. A vízumbélyegeket tilos őrizetlenül hagyni.

279. A vízumbélyegek biztonságos tárolásával, kezelésével, őrzésével összefüggő feladatok végrehajtásáért a határrendészeti kirendeltség, a rendőrkapitányság vezetője, az RRI esetében a Határrendészeti Osztály vezetője, a vízumbélyegek tárolásáért, kezeléséért, őrzéséért a szolgálatparancsnok, a jogszerű felhasználásáért a vízumkiadó a felelős.

280. A vízumbélyeg elvesztését, eltűnését haladéktalanul jelenteni kell, és intézkedni kell a felkutatására, körözésére.

48. A külön lap

281. A külön lapot a Schengeni határ-ellenőrzési kódex és a Schengen kézikönyv alapján kell alkalmazni.

282. A külön lap szigorú számadásos okmány, amelyről külön nyilvántartást kell vezetni, tárolására, nyilvántartására, kezelésére, őrzésére, ellenőrzésére a vízumbélyegre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

283. A külön lap kiadása díjmentesen történik, a kiadásról a nyilvántartásban rögzíteni kell az alábbiakat:

a) a kiállítás időpontja;

b) az úti okmány birtokosának a neve;

c) az úti okmány száma;

d) a külön lap kiadásának részletes indokolása;

e) a kiadó személy neve, rendfokozata és aláírása (mint átadó);

f) a kérelmező aláírása (mint átvevő).

XI. FEJEZET

TILALMAK, BIZTONSÁGI ÉS EGYÉB RENDSZABÁLYOK

284. A korrupciós cselekmények megelőzése, felderítése, bizonyítása érdekében szükséges a határrendészeti kirendeltségek és a határszakasszal rendelkező rendőrkapitányságok határrendészeti osztályai alárendeltségben lévő határrendészeti alosztályok állományának negyedévente, szervezeten belüli, alosztályok közötti rotálása.

285. A közúti határátkelőhelyeken az alosztályvezető által meghatározottak szerint az útlevélkezelők szolgálati helyét a szolgálati idejük alatt rendszeresen, 1-3 óránként be- és kilépő irányonként, továbbá a forgalom típusa szerint sávonként a szolgálatparancsnok megváltoztatja, amely változtatás nem lehet előre ismert a végrehajtó állomány számára.

49. A határforgalom-ellenőrzést ellátó szolgálati személyre vonatkozó tilalmak

286. A speciális eszközök tárolására, használatára szolgáló helyiségbe csak az arra jogosultak léphetnek be.

287. A határátkelőhelyen szolgálatot ellátó személyeknek tilos:

a) átlépni vagy átbeszélni az államhatáron, ha erre nincs külön felhatalmazásuk;

b) a bélyegző biztonsági elemeiről, a határátlépéssel összefüggésben alkalmazott kódokról illetékteleneknek tájékoztatást adni;

c) a szomszédos állam területén lévő határátkelőhelyen a vonatkozó nemzetközi egyezményektől eltérő tevékenységet folytatni;

d) a kijelölt szolgálati helyet engedély nélkül elhagyni;

e) az útlevél-kezelői fülkét felügyelet nélkül nyitva hagyni, azt más felügyeletére bízni;

f) a beutazás egyes feltételeinek megléte nélkül személyeket, járműveket - ha jogszabály kivételt nem tesz -az államhatáron átléptetni;

g) az átléptetést bizonyító bélyegzőlenyomatot, egyéb bejegyzést az érintett személy ellenőrzés helyszínén való jelenléte nélkül az úti okmányba (mellékleteibe) elhelyezni;

h) az elvett, visszatartott okmányokba, bizonyítékokba indokolatlanul bejegyzést tenni, bélyegzőlenyomatot elhelyezni vagy abban bármilyen változtatást tenni;

i) az ellenőrzés sorrendjét engedély nélkül megváltoztatni;

j) elzárkózni az eljárást érintő személy tájékoztatásától és az igényelt panaszfelvételtől;

k) a gyanúok alapján elkülönített helyen történő ellenőrzés alá vont személyeket ügyük tisztázása után indokolatlanul visszatartani, a személyeket, járműveket útjuk folytatásában indokolatlanul akadályozni vagy késleltetni;

l) a részükre kiadott felszerelési anyagokat, technikai eszközöket rendeltetésüktől eltérő módon használni, öltözetükön engedély nélkül könnyíteni;

m) a szolgálatuk során - a munkaközi szünetben a pihenő/étkező/dohányzásra kijelölt helyiségek, helyek kivételével - a rendszeresített okmányokon, technikai eszközökön túl a határforgalom ellenőrzésével össze nem függő, egyéb okmányt, tárgyat (így különösen újságot, élelmiszert, alkoholtartalmú italt, civil ruházatot, saját tulajdonú táskát), technikai eszközt magánál tartani, használni;

n) a kiadott informatikai eszközökön nem a szakmai feladatokkal összefüggő programokat futtatni, fájlokat megnyitni, weblapokat látogatni;

o) külső meghajtót, adathordozót a szolgálatellátással összefüggő feladatok végrehajtásán kívül az informatikai eszközökben elhelyezni;

p) a figyelmet megosztó, szolgálattal össze nem függő tevékenységet végezni;

q) speciális eszközt, számítástechnikai végpontot őrizetlenül hagyni (a szolgálati helyiség, útlevél-kezelői fülke/forgalmi sáv elhagyása esetén az informatikai rendszerből ki kell jelentkezni);

r) szolgálati idején kívül - a határátlépés idejét kivéve - az illetékes vezető, annak távollétében a szolgálatot ellátó legmagasabb beosztású személy engedélye nélkül a határátkelőhely területén tartózkodni.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

288.[87]

289. Ez az utasítás a közzétételét követő 30. napon lép hatályba.

290. Hatályát veszti a Rendőrség Határrendészeti Szabályzatáról szóló 8/2008. (OT 6.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 24/2015. (X. 15.) ORFK utasításhoz

2. melléklet a 24/2015. (X. 15.) ORFK utasításhoz

3. melléklet a 24/2015. (X. 15.) ORFK utasításhoz

4. melléklet a 24/2015. (X. 15.) ORFK utasításhoz

5. melléklet a 24/2015. (X. 15.) ORFK utasításhoz[90]

A szakrendszerek leállása esetén - a 66. pont szerint végrehajtott ellenőrzésben érintettek kivételével - az adattári ellenőrzés, átléptetés végrehajtásának rendje