Tippek

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

32009R0810[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete ( 2009. július 13. ) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 810/2009/EK RENDELETE

(2009. július 13.)

a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról

(vízumkódex)

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés és hatály

(1) Ez a rendelet megállapítja a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.

(2) E rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, illetve akik az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet ( 1 ) értelmében a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek, a következők sérelme nélkül:

a) azon harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgáshoz való joga, akik uniós polgárok családtagjai;

b) azon harmadik országbeli állampolgárok és családtagjaik azonos jogai, akiket az egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről ezen harmadik országok közötti megállapodások értelmében a szabad mozgáshoz az Unió polgáraiéval és családtagjaikéval megegyező jog illet meg.

(3) Ez a rendelet továbbá felsorolja azon harmadik országokat, amelyek állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 9. mellékletében lefektetett szabad áthaladás elve alóli kivételként, valamint meghatározza a tagállami repülőterek nemzetközi tranzitterületén történő áthaladáshoz szükséges vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket.

(4) A tagállamok e rendelet alkalmazásakor úgy járnak el, hogy teljeskörűen megfeleljenek az uniós jognak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját is. Az uniós jog általános elveivel összhangban a kérelmekről való, e rendelet szerinti döntéseket eseti alapon kell meghozni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. "harmadik országbeli állampolgár" minden olyan személy, aki nem az EK-Szerződés 17. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós állampolgár;

2. "vízum" valamely tagállam által kiadott engedély a következőkre vonatkozóan:

a) a tagállamok területén bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás; vagy

b) a tagállamok nemzetközi repülőtéri tranzitterületén történő áthaladás;

3. "egységes vízum" a tagállamok teljes területére érvényes vízum;

4. "korlátozott területi érvényességű vízum" egy vagy több - de nem valamennyi - tagállam területére érvényes vízum;

5. "repülőtéri tranzitvízum" olyan vízum, amely egy vagy több tagállami repülőtér nemzetközi tranzitterületén történő áthaladásra érvényes;

6. "vízumbélyeg" a vízumok egységes formátumának meghatározásáról szóló, 1995. május 29-i 1683/95/EK tanácsi rendelet ( 2 )

7. "elismert úti okmány" olyan úti okmány, amelyet az 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat ( 3 ) alapján egy vagy több tagállam a külső határok átlépése és a vízumok beillesztése céljából elismer;

8. "vízum beillesztésére szolgáló külön lap" az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló egységes formátumú űrlap, az érintett tagállam által el nem ismert úti okmányok birtokosai részére a tagállamok által kiadott vízumok beillesztésére szolgáló űrlapok egységes formátumáról szóló, 2002. február 18-i 333/2002/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározottak értelmében;

9. "konzulátus" valamely tagállam diplomáciai képviselete vagy konzuli képviselete, amely vízumkiadásra jogosult, és amelyet hivatásos konzulátusi tisztviselő vezet a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1963. április 24-i Bécsi Egyezmény értelmében;

10. "kérelem" vízum iránti kérelem;

11. "kereskedelmi közvetítő" adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozás, közlekedési vállalat vagy utazási iroda (utazásszervező vagy ügynök);

12. "tengerész" minden olyan személy, aki tengerhajózásban részt vevő vagy nemzetközi belvízi utakon hajózó hajón bármely minőségben alkalmazásban áll, szerződtetve van, vagy munkát végez;

13. "elektronikus aláírás" a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 3. cikkének 10. pontjában meghatározott elektronikus aláírás.

II. CÍM

REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUM

3. cikk

Repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség alá eső harmadik országbeli állampolgárok

(1) A IV. mellékletben felsorolt harmadik országok állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak.

(2) Illegális bevándorlók tömeges beáramlása esetén az egyes tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említettektől eltérő harmadik országbeli állampolgároknak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a területükön található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot az ilyen határozatokról - azok hatálybalépését megelőzően -, valamint a repülőtéri tranzitvízum-kötelezettség megszüntetéséről.

(3) Az említett értesítéseket az 52. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében az érintett harmadik országnak a IV. mellékletben szereplő jegyzékbe történő áthelyezése céljából évente felül kell vizsgálni.

(4) Amennyiben a harmadik országot nem helyezik át a IV. mellékletben szereplő jegyzékbe, az érintett tagállam - feltéve, hogy a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek - fenntarthatja, illetve megszüntetheti a repülőtéri tranzitvízum kötelezettségét.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt repülőtéri tranzitvízum kötelezettsége alól a személyek következő kategóriái mentesülnek:

a) azon személyek, akik valamely tagállam által kiadott, érvényes egységes vízummal, hosszú idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;

b) azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásában részt nem vevő vagy a schengeni vívmányokat még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, vagy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik Andorra, Kanada, Japán, San Marino vagy az Amerikai Egyesült Államok által kiadott olyan érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amely birtokosának feltétel nélküli visszatérést biztosít, és amely szerepel az V. mellékletben található jegyzékben, vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek a Holland Királysághoz tartozó egy vagy több tengerentúli országra és területre vonatkozóan (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba);

c) azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik az e rendelet elfogadásában részt nem vevő vagy a schengeni vívmányok rendelkezéseit még nem teljes mértékben alkalmazó tagállam területére, vagy Kanadába, Japánba vagy az Amerikai Egyesült Államokba, vagy a Holland Királysághoz tartozó egy vagy több tengerentúli országra és területre (Aruba, Curaçao, Sint Maarten, Bonaire, Sint Eustatius és Saba) érvényes vízummal rendelkeznek, abban az esetben, amikor a vízumot kiadó országba vagy bármely más harmadik országba utaznak, illetve amikor a vízum felhasználását követően visszatérnek az azt kiadó országból;

d) az uniós polgárok családtagjai, az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említettek szerint;

e) a diplomata-útlevelek birtokosai;

f) a repülőgépek személyzetének azon tagjai, akik a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény valamely szerződő felének állampolgárai.

III. CÍM

A VÍZUMKIADÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK

I. FEJEZET

A kérelmekhez kapcsolódó eljárásokban részt vevő hatóságok

4. cikk

A kérelmekhez kapcsolódó eljárásokban való részvételre illetékes hatóságok

(1) A konzulátusok vizsgálják meg a kérelmeket, és döntenek azokról.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a kérelmeket központi hatóságok vizsgálják meg és hozzanak döntést azokról. A tagállamok biztosítják, hogy e hatóságok kellő ismeretekkel rendelkezzenek a kérelem benyújtásának helye szerinti ország helyi körülményeiről, hogy fel tudják mérni a migrációs és biztonsági kockázatokat, továbbá a dokumentumok elemzéséhez szükséges szintű, megfelelő nyelvtudással rendelkezzenek, és gondoskodnak arról, hogy szükséges esetben a konzulátusok lefolytassák a további vizsgálatokat és a személyes elbeszélgetéseket.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve és a 35. és 36. cikkel összhangban a kérelmek vizsgálatát a tagállamok külső határain a személyek ellenőrzéséért felelős hatóságok is végezhetik, valamint döntést hozhatnak azokról.

(3) A tagállamok Európán kívüli tengerentúli területein a kérelmek vizsgálatát az érintett tagállam által kijelölt hatóságok végezhetik, valamint döntést hozhatnak azokról.

(4) A tagállamok előírhatják, hogy az (1) és (2) bekezdésben kijelölt hatóságoktól eltérő hatóságok is részt vegyenek a kérelmek vizsgálatában, valamint az azokról hozott döntésekben.

(5) A tagállamok a 22. és 31. cikkel összhangban előírhatják, hogy egy másik tagállam konzultáljon velük, vagy tájékoztatást nyújtson számukra.

5. cikk

A kérelem megvizsgálására és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam

(1) Az egységes vízum iránti kérelem vizsgálatára és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam:

a) azon tagállam, amelynek területe a látogatás(ok) kizárólagos úti célját képezi;

b) ha a látogatásnak egynél több úti célja van, vagy ha két hónapos időszakon belül több különálló látogatást is terveznek, az a tagállam, amelynek területe a tartózkodás napokban számolt hosszát vagy a tartózkodás célját tekintve a látogatás(ok) fő úti célját képezi; vagy

c) ha a fő úti cél nem meghatározható, azon tagállam, amelynek külső határát a kérelmező átlépni szándékozik annak érdekében, hogy a tagállamok területére beutazzon.

(2) Az átutazás céljából benyújtott, egységes vízum iránti kérelem megvizsgálására és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam:

a) a csak egy tagállam területén történő átutazás esetén az érintett tagállam; vagy

b) a több tagállam területén történő átutazás esetén azon tagállam, amelynek külső határát a kérelmező át kívánja lépni annak érdekében, hogy megkezdje az átutazást.

(3) A repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem megvizsgálására és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam:

a) egyszeri repülőtéri átutazás esetén azon tagállam, amelynek területén a repülőtéri átutazás megvalósul; vagy

b) kétszeri vagy többszöri repülőtéri átutazás esetén azon tagállam, amelynek területén az első repülőtéri átutazás megvalósul.

(4) A tagállamok együttműködnek annak megelőzése érdekében, hogy egy kérelem megvizsgálására vagy a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára azért ne kerülhessen sor, mert az (1)-(3) bekezdés szerint illetékes tagállam nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban a harmadik országban, amelyben a kérelmező a kérelmet a 6. cikk szerint benyújtja.

6. cikk

A konzulátusok területi illetékessége

(1) A vízumkérelmet azon illetékes tagállam konzulátusa vizsgálja meg és hoz róla döntést, amelynek illetékességi területén a kérelmező jogszerűen lakóhellyel rendelkezik.

(2) Az illetékes tagállam konzulátusa megvizsgálja és döntést hoz azon harmadik országbeli állampolgárok kérelméről, akik jogszerűen tartózkodnak, de nem rendelkeznek lakóhellyel illetékességi területén, amennyiben a kérelmező megindokolta, hogy miért az adott konzulátuson nyújtotta be a kérelmét.

7. cikk

A tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára történő vízumkiadással kapcsolatos illetékesség

Azon harmadik országbeli állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodnak egy tagállam területén, és akiknek az egy vagy több tagállam területére való beutazáshoz vízummal kell rendelkezniük, az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint illetékes tagállam konzulátusán kérelmeznek vízumot.

8. cikk

Képviseleti megállapodások

(1) Egy tagállam megállapodást köthet arról, hogy egy másik, az 5. cikk szerint illetékes tagállamot képvisel abból a célból, hogy az adott tagállam nevében megvizsgálja a kérelmeket és döntést hozzon azokról. Egy tagállam kizárólag a kérelmek átvétele és a biometrikus azonosítók felvétele céljából, korlátozott mértékben is képviselhet más tagállamot.

(3) Ha az (1) bekezdés második mondatával összhangban a képviselet a kérelmek átvételére korlátozódik, az adatok összegyűjtését és azoknak a képviselt tagállam felé történő továbbítását a vonatkozó adatvédelmi és biztonsági szabályoknak megfelelően kell elvégezni.

(4) A képviselő tagállam és a képviselt tagállam kétoldalú megállapodást köt. E megállapodásban:

a) meg kell határozni a képviselet időtartamát - amennyiben az csak ideiglenes -, továbbá a megszüntetésére vonatkozó eljárásokat;

b) rendelkezni lehet - különösen, ha a képviselt tagállam rendelkezik konzulátussal az érintett harmadik országban - a képviselt tagállam által biztosítandó helyiségekről, személyzetről és pénzügyi hozzájárulásról.

(5) A harmadik országban saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott országban rendelkeznek konzulátussal.

(6) Annak biztosítása céljából, hogy egy adott régióban vagy földrajzi területen a fejletlen közlekedési infrastruktúra vagy a nagy távolságok miatt a vízumkérelmezőknek ne kelljen aránytalanul nagy erőfeszítést tenniük a konzulátus igénybevételéhez, az ilyen régiókban vagy területeken saját konzulátussal nem rendelkező tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy képviseleti megállapodásokat kössenek azokkal a tagállamokkal, amelyek az adott régiókban vagy területeken rendelkeznek konzulátussal.

(7) A képviselt tagállam értesíti a Bizottságot a képviseleti megállapodásokról, vagy az ilyen megállapodások megszűnéséről legalább 20 naptári nappal azelőtt, hogy azok hatályba lépnek, illetve megszűnnek, kivéve a vis maior esetét.

(8) A képviselő tagállam konzulátusa a (7) bekezdésben említett értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja a többi tagállamnak az érintett illetékességi területen található konzulátusait, valamint az Unió érintett illetékességi területen található küldöttségét a képviseleti megállapodásokról vagy azok megszűnéséről.

(9) Amennyiben a képviselő tagállam konzulátusa úgy dönt, hogy - a 45. cikkben előírtaknak megfelelően - akkreditált kereskedelmi közvetítőkkel vagy - a 43. cikknek megfelelően - külső szolgáltatóval működik együtt, ennek az együttműködésnek a képviseleti megállapodások hatálya alá tartozó kérelmekre is ki kell terjednie. A képviselt tagállam központi hatóságait előzetesen tájékoztatni kell ezen együttműködés feltételeiről.

(10) Ha valamely tagállam nincs jelen vagy nem rendelkezik képviselettel abban a harmadik országban, amelyben a kérelmezőnek a kérelmet be kell nyújtania, az említett tagállam arra törekszik, hogy az adott harmadik országban egy külső szolgáltatóval együttműködjön a 43. cikkel összhangban.

(11) Ha egy adott területen egy tagállam konzulátusa egy elhúzódó technikai vis maiort tapasztal, e tagállam más tagállam általi ideiglenes képviselet kialakítására törekszik az adott helyen az összes kérelmezőre vagy azok egyes kategóriáira vonatkozóan.

II. FEJEZET

A kérelem

9. cikk

A kérelem benyújtásának gyakorlati lehetőségei

(1) A kérelmeket legfeljebb hat hónappal, a tengerészeknek pedig feladataik ellátásához kapcsolódóan legfeljebb kilenc hónappal a tervezett látogatás megkezdése előtt lehet, illetve főszabályként legalább 15 naptári nappal a tervezett látogatás megkezdése előtt kell benyújtani. Indokolt, sürgős egyedi esetekben a konzulátus vagy a központi hatóságok lehetőséget adhatnak rá, hogy a kérelmeket a tervezett látogatás megkezdése előtti 15 naptári napos határidőn túl is be lehessen nyújtani.

(2) A kérelmezőktől megkövetelhetik, hogy a kérelem benyújtására személyes meghallgatást kérjenek. A meghallgatást rendszerint az időpontkérés időpontjától számított két hetes időszakban meg kell tartani.

(3) Igazoltan sürgős esetben a konzulátus lehetővé teheti a kérelmezők számára, hogy személyes meghallgatás nélkül is benyújthassák kérelmüket, vagy a meghallgatást azonnal meg kell tartani.

(4) A 13. cikk sérelme nélkül, a kérelmet az alábbiak nyújthatják be:

a) a kérelmező;

b) akkreditált kereskedelmi közvetítő;

c) tagjaik nevében a szakmai, kulturális, sport- és oktatási egyesületek vagy intézmények.

(5) A kérelmező nem kötelezhető arra, hogy a kérelem benyújtása érdekében egynél több helyszínen jelenjen meg személyesen.

10. cikk

A kérelem benyújtásának általános szabályai

(1) A kérelmezőnek a 13. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 13. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerint a kérelem benyújtásakor személyesen kell megjelennie ujjnyomatvételre. E bekezdés első mondata és a 45. cikk sérelme nélkül, amennyiben lehetséges, a kérelmezők a kérelmüket elektronikusan is benyújthatják.

(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmező:

a) a 11. cikk szerinti vízumkérdőívet nyújt be;

b) a 12. cikk szerinti úti okmányt mutat be;

c) az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő vagy - amennyiben a VIS megkezdte működését, a VIS-rendelet 48. cikke szerint - az e rendelet 13. cikkében meghatározott előírásoknak megfelelő fényképet nyújt be;

d) lehetővé teszi, hogy - amennyiben szükséges - ujjlenyomatait a 13. cikkel összhangban vegyék fel;

e) a 16. cikknek megfelelően megfizeti a vízumdíjat;

f) támogató dokumentumokat nyújt be a 14. cikkel és a II. melléklettel összhangban;

g) adott esetben bizonyítja, hogy rendelkezik a 15. cikkben foglaltaknak megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.

11. cikk

A kérelemnyomtatvány

(1) Minden egyes kérelmezőnek az I. melléklet szerinti, kézzel vagy elektronikusan kitöltött vízumkérdőívet kell benyújtania. A vízumkérdőívet alá kell írni. A vízumkérdőívet kézzel, vagy ha a kérelem vizsgálatáért és a kérelemre vonatkozó döntés meghozataláért illetékes tagállam elismeri az elektronikus aláírást, elektronikusan kell aláírni. A kérelmező úti okmányában szereplő személyek külön vízumkérdőívet nyújtanak be. A kiskorúak az állandó vagy ideiglenes szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyámságot ellátó személy által aláírt vízumkérdőívet nyújtanak be.

(1a) Ha a kérelmező elektronikusan írja alá a vízumkérdőívet, az elektronikus aláírásnak minősített elektronikus aláírásnak kell lennie a 910/2014/EU rendelet 3. cikkének 12. pontja értelmében.

(1b) A vízumkérdőív elektronikus változatának - amennyiben van ilyen - tartalma megfelel az I. mellékletben foglaltaknak.

(2) A konzulátusok a kérelmezők számára a vízumkérdőívet széles körben, könnyen és díjmentesen hozzáférhetővé teszik.

(3) A vízumkérdőívnek legalább a következő nyelveken kell elérhetőnek lennie:

a) azon tagállam hivatalos nyelve(i), amely(ek) esetében vízumkötelezettség áll fenn, vagy a képviselő tagállam hivatalos nyelve(i); és

b) a fogadó ország hivatalos nyelve(i).

Az a) pontban említett nyelv(ek) mellett a vízumkérdőívet hozzáférhetővé lehet tenni az Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is.

(4) Amennyiben a fogadó ország nyelve(i) nem szerepel(nek) a vízumkérdőíven, az említett nyelv(ek)re való fordítást külön a kérelmező rendelkezésére kell bocsátani.

(5) A kérdőívnek a fogadó ország hivatalos nyelvére/nyelveire történő fordítását a 48. cikk szerinti helyi schengeni együttműködés keretein belül kell elvégezni.

(6) A konzulátusnak a kérelmezőt tájékoztatnia kell a vízumkérdőív kitöltésénél használható nyelv(ek)ről.

12. cikk

Az úti okmány

A kérelmezőnek az alábbi kritériumoknak megfelelő, érvényes úti okmányt kell bemutatnia:

a) érvényessége legalább három hónappal meghaladja a tagállamok területéről történő tervezett távozás napját, vagy több tartózkodás esetén a tagállamok területéről történő tervezett utolsó távozás napját. Sürgős és indokolt esetben azonban ettől a kötelezettségtől el lehet tekinteni;

b) legalább két üres oldalt tartalmaz;

c) a megelőző tíz éven belül bocsátották ki.

13. cikk

Biometrikus azonosítók

(1) A tagállamok a kérelmezőktől biometrikus azonosítókat kérnek be, azaz a fényképüket és tíz ujjuk lenyomatát, az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében, az Európai Unió alapjogi chartájában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló egyezményében foglalt biztosítékokkal összhangban.

(2) Első vízumkérelme benyújtásakor a kérelmezőnek személyesen meg kell jelennie. Ekkor a kérelmezőtől a következő biometrikus azonosítókat kell bekérni:

- fénykép, amelyet a kérelemmel egyidejűleg szkennelnek be vagy készítenek el, és

- tíz, lapos ujjlenyomat, amelyet digitálisan rögzítenek.

(3) Amennyiben a kérelmezőtől egy korábbi kérelem kapcsán vett ujjlenyomatok első alkalommal az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban kerültek be a VIS-be, azokat át kell másolni a későbbi kérelembe.

Ha azonban megalapozott kétségek merülnek fel a vízumkérelmező személyazonosságát illetően, a konzulátus az első albekezdésben megadott határidőn belül is ujjlenyomatot vesz.

Továbbá, ha a kérelem benyújtásának időpontjában nem kerül azonnal megerősítésre, hogy a korábbi ujjlenyomatot az első albekezdésben megadott határidőn belül vették, a kérelmező kérhet ujjlenyomatvételt.

(4) A VIS-rendelet 9. cikkének 5. pontjával összhangban a kérelmekhez csatolt fényképeket minden esetben rögzíteni kell a VIS-ben. A kérelmező nem kötelezhető arra, hogy e célból személyesen megjelenjen.

A fényképre vonatkozó technikai követelmények megfelelnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 6. kiadású 9303. sz. dokumentuma 1. részében meghatározott nemzetközi szabványoknak.

(5) Az ujjlenyomatvétel az ICAO-szabványoknak és a Vízuminformációs Rendszer kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzőkre vonatkozó szabványokról szóló műszaki előírások megállapításáról szóló, 2006. szeptember 22-i 2006/648/EK bizottsági határozatnak ( 6 ) megfelelően történik.

(6) A biometrikus azonosítók felvételét a 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerinti illetékes hatóságok képesített és szabályszerűen felhatalmazott személyzete végzi. A konzulátusok felügyelete mellett a biometrikus azonosítókat a 42. cikkben említett tiszteletbeli konzul vagy a 43. cikkben említett külső szolgáltató képesített és szabályszerűen felhatalmazott személyzete is felveheti. Kétség esetén, az érintett tagállam(ok) gondoskodnak arról, hogy amennyiben az ujjlenyomatok levételére a külső szolgáltatónál került sor, azokat a konzulátuson ellenőrizni lehessen.

(7) A következő kérelmezők mentesülnek az ujjlenyomat-adási kötelezettség alól:

a) a 12 év alatti gyermekek;

b) olyan személyek, akiknél az ujjlenyomatvétel fizikailag kivitelezhetetlen. Amennyiben lehetséges tíz ujjnál kevesebbről ujjlenyomatot venni, úgy a legnagyobb számú ujjlenyomatot kell rögzíteni. Amennyiben azonban átmeneti akadályról van szó, a kérelmezőt kötelezni kell arra, hogy a következő kérelmezésnél adjon ujjlenyomatot. A 4. cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint illetékes hatóságok felvilágosítást kérhetnek az átmeneti akadály okairól. A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező méltóságát garantáló, megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre arra az esetre, ha a felvétel során nehézségek merülnek fel;

c) a tagállamok kormányai vagy nemzetközi szervezetek meghívására hivatalos útra érkező állam- és kormányfők, valamint a nemzeti kormányok tagjai és az őket kísérő házastársak, továbbá hivatalos küldöttségük tagjai;

d) a tagállamok kormányai vagy nemzetközi szervezetek meghívására hivatalos útra érkező uralkodók, valamint a királyi család egyéb magas rangú tagjai.

(8) A (7) bekezdésben említett esetekben a VIS-rendelet 8. cikkének (5) bekezdésének megfelelően a "nem alkalmazandó" bejegyzést kell szerepeltetni a VIS-ben.

14. cikk

Támogató dokumentumok

(1) Egységes vízum kérelmezése esetén a kérelmező benyújtja az alábbiakat:

a) az utazás célját támogató dokumentumok;

b) a szállással kapcsolatos dokumentumok, vagy a szállás anyagi fedezete meglétének igazolása;

c) a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjával és (3) bekezdésével összhangban olyan dokumentumok, amelyek igazolják, hogy a kérelmező megfelelő fedezettel rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová bizonyosan bebocsátják, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

d) annak megítélését lehetővé tevő információ, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét.

(2) Repülőtéri tranzitvízum kérelmezése esetén a kérelmező benyújtja az alábbiakat:

a) a tervezett repülőtéri tranzit után a végső célállomásra történő továbbutazással kapcsolatos dokumentumok;

b) annak megítélését lehetővé tevő információ, hogy a kérelmezőnek nem áll szándékában a tagállamok területére beutazni.

(3) A II. melléklet tartalmazza azon támogató dokumentumok nem kimerítő jegyzékét, amelyek a kérelmezőtől az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzése céljából bekérhetők.

(4) A tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy az egyes tagállamok által készített formanyomtatvány kitöltésével nyújtsanak be igazolást a költségviselésről vagy a magánszállásadásról, vagy mindkettőről. A formanyomtatványon fel kell tüntetni különösen:

a) azt, hogy célja a költségviselés, vagy a magánszállásadás, vagy mindkettő igazolása-e;

b) azt, hogy a költségviselő vagy vendéglátó magánszemély, vállalat vagy szervezet-e;

c) a költségviselő vagy vendéglátó személyazonosságát, illetve azonosító adatait és elérhetőségeit;

d) a kérelmező(k) személyazonosító adatait (utónév és vezetéknév, születési idő, születési hely és állampolgárság);

e) a szállás címét;

f) a tartózkodás hosszát és célját;

g) a költségviselővel vagy vendéglátóval fennálló esetleges családi kötelékeket;

h) a VIS-rendelet 37. cikkének (1) bekezdése szerint előírt információkat.

A formanyomtatványt a tagállam hivatalos nyelve(i) mellett az Unió intézményeinek legalább egy másik hivatalos nyelvén is el kell készíteni. A formanyomtatvány mintáját meg kell küldeni a Bizottságnak.

(5) A konzulátusok a helyi schengeni együttműködés keretében értékelik az (1) bekezdésben meghatározott feltételek végrehajtását a helyi körülmények, valamint a migrációs és biztonsági kockázatok figyelembevétele érdekében.

(5a) Ha erre a helyi körülmények 48. cikkben említettek szerinti figyelembevételéhez szükség van, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az egyes illetékességi területeken használandó támogató dokumentumok harmonizált jegyzékét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt követelmények teljesítésétől el lehet tekinteni az olyan kérelmezők esetében, akik feddhetetlenségükről és megbízhatóságukról a konzulátus vagy a központi hatóságok előtt ismertek, különösen ami a korábbi vízumok jogszerű felhasználását illeti, amennyiben nem merül fel kétség a tekintetben, hogy a tagállamok külső határainak átlépésekor e kérelmezők teljesítik az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 6. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelményeket.

15. cikk

Utazási egészségbiztosítás

(1) Az egy vagy két beutazásra jogosító egységes vízumot kérelmezők bizonyítják, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással rendelkeznek, amely fedez minden olyan költséget, amely az egészségügyi okból, sürgősségi orvosi ellátás és/vagy sürgősségi kórházi kezelés, vagy elhalálozás miatt történő hazaszállítás kapcsán a tagállamok területén történő tartózkodásuk során felmerülhet.

(2) A többszöri beutazásra jogosító vízumot kérelmezőknek bizonyítaniuk kell, hogy rendelkeznek az első tervezett tartózkodásuk időtartamára szóló, megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással.

Az ilyen kérelmezők továbbá aláírják a kérelemnyomtatványon található nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy tudatában vannak annak, hogy rendelkezniük kell majd a későbbi tartózkodásokra szóló utazási egészségbiztosítással is.

(3) A biztosításnak a tagállamok egész területén érvényesnek kell lennie, és le kell fednie az illető személy tervezett tartózkodásának vagy átutazásának teljes időtartamát. A minimális fedezet 30 000 EUR.

Amikor korlátozott területi érvényességű, egynél több tagállam területére szóló vízumot adnak ki, a biztosításnak legalább az érintett tagállam(ok)ban érvényesnek kell lennie.

(4) A kérelmezőknek a biztosítást főszabály szerint a lakóhely szerinti országban kell megkötniük. Ha ez nem lehetséges, törekedniük kell arra, hogy bármely másik országban kössenek biztosítást.

A (3) bekezdésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni, amennyiben más személy köti meg a biztosítást a kérelmező számára.

(5) A biztosítási fedezet megfelelőségének értékelésekor a konzulátusok meggyőződnek arról, hogy a biztosítótársasággal szembeni követelések érvényesíthetők lennének-e az adott tagállamban.

(6) A biztosításra vonatkozó követelményt teljesítettnek lehet tekinteni, ha megállapításra kerül, hogy a kérelmező szakmai helyzetét tekintve megfelelő szintű biztosítás megléte feltételezhető. Az utazási egészségbiztosításra vonatkozó igazolás bemutatása alóli mentesség egyes olyan szakmai csoportokat érinthet, mint például a tengerészeket, amelyekre szakmai tevékenységük miatt már kötöttek utazási egészségbiztosítást.

(7) A diplomata-útlevelek birtokosai mentesülnek az utazási egészségbiztosítás meglétének követelménye alól.

16. cikk

A vízumdíj

(1) A kérelmezőnek 80 EUR vízumdíjat kell lerónia.

(2) A hatodik életévüket betöltött és 12 évesnél fiatalabb gyermekeknek 40 EUR vízumdíjat kell leróniuk.

(2a) 120 EUR vagy 160 EUR összegű vízumdíj alkalmazandó, ha a Tanács a 25a. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében végrehajtási határozatot fogad el. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó a 12 év alatti gyermekekre.

(4) A vízumdíjat a következő kategóriák valamelyikéhez tartozó kérelmezők esetében nem kell leróni:

a) hat év alatti gyermekek;

b) tanulmányi célból vagy ismeretterjesztő képzés céljából tartózkodó tanulók, hallgatók, posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók és kísérőtanárok;

c) az (EU) 2016/801 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 2. pontjában ( 8 ) meghatározottak szerinti kutatók, akik tudományos kutatás vagy tudományos szemináriumon vagy konferencián való részvétel céljából utaznak;

d) a nonprofit szervezetek azon 25 éves, vagy fiatalabb képviselői, akik nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumokon, konferenciákon, sport-, kulturális vagy oktatási eseményeken vesznek részt.

(5) A vízumdíjtól el lehet tekinteni az alábbiak esetében:

a) a hatodik életévüket betöltött és 18 évesnél fiatalabb gyermekek;

b) a diplomata- és szolgálati útlevelek birtokosai;

c) a nonprofit szervezetek által szervezett szemináriumok, konferenciák, sport-, kulturális vagy oktatási események 25 éves vagy annál fiatalabb résztvevői.

(6) Egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket vagy más alapvetően fontos közérdeket, vagy humanitárius célokat szolgál, vagy azt nemzetközi kötelezettségek indokolják.

(7) A vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben kell felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és nem téríthető vissza, kivéve a 18. cikk (2) bekezdésében és a 19. cikk (3) bekezdésében említett eseteket.

Abban az esetben, ha a vízumdíjat az eurótól eltérő pénznemben számítják fel, összegét az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam alkalmazásával kell megállapítani és rendszeresen felül kell vizsgálni. A felszámított összeg kerekíthető, és a helyi schengeni együttműködés keretében biztosítani kell, hogy hasonló díjakat számítsanak fel.

(8) A kérelmező a megfizetett vízumdíjról elismervényt kap.

(9) A Bizottság háromévente objektív kritériumokat - így az Eurostat által közzétett általános uniós inflációs rátát és a tagállami köztisztviselők fizetésének súlyozott átlagát - figyelembe véve értékeli, hogy szükséges-e felülvizsgálni a vízumdíjaknak az e cikk (1), (2) és (2a) bekezdésében meghatározott összegét. Az említett értékelések alapján adott esetben a Bizottság az 51a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek a vízumdíjak összege tekintetében történő módosítására vonatkozóan.

17. cikk

Szolgáltatási díj

(1) A külső szolgáltató a 43. cikkben foglaltaknak megfelelően szolgáltatási díjat számíthat fel. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről a 43. cikk (6) bekezdésében említett egy vagy több feladat ellátása során felmerült költségekkel.

(2) A szolgáltatási díjat a 43. cikk (2) bekezdésében említett jogi eszköz határozza meg pontosan.

(4) A szolgáltatási díj nem haladhatja meg a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott vízumdíj felét, függetlenül a 16. cikk (2), (4), (5) és (6) bekezdése szerinti esetleges vízumdíj-kedvezményektől vagy a vízumdíj fizetése alóli esetleges mentességektől.

(4a) A (4) bekezdéstől eltérve, a szolgáltatási díj - elvben - nem haladhatja meg a 80 EUR összeget azokban a harmadik országokban, ahol a kérelmek átvétele céljából az illetékes tagállamnak nincs konzulátusa, és nem képviseli őt másik tagállam.

(4b) Kivételes körülmények között, ha a (4a) bekezdésben említett összeg nem elegendő a teljes körű szolgáltatás fedezéséhez, legfeljebb 120 EUR összegű magasabb szolgáltatási díj is felszámítható. Ilyen esetben az értintett tagállam legalább három hónappal azelőtt értesíti a Bizottságot a magasabb szolgáltatási díj felszámítására irányuló szándékáról, hogy megkezdené az intézkedés alkalmazását. Az értesítésben meg kell adni, hogy a szolgáltatási díj mértékének megállapítását mire alapozták, és különösen részletezni kell azokat a költségeket, amelyek magasabb összeg megállapításához vezettek.

(5) Az érintett tagállam fenntarthatja annak lehetőségét, hogy konzulátusain - vagy a 8. cikkel összhangban annak a tagállamnak a konzulátusán, amellyel képviseleti megállapodással rendelkezik - minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét.

III. FEJEZET

A vízumkérelem vizsgálata és a kérelemről való döntés

18. cikk

A konzulátus illetékességének vizsgálata

(1) Kérelem benyújtásakor a konzulátus ellenőrzi, hogy az 5. és a 6. cikk értelmében illetékes-e annak vizsgálatára és az arról való döntésre.

(2) Ha a konzulátus nem illetékes, a kérelmező által benyújtott vízumkérdőívet és dokumentumokat haladéktalanul visszajuttatja, a vízumdíjat visszatéríti és jelzi, hogy melyik konzulátus rendelkezik illetékességgel.

19. cikk

Befogadhatóság

(1) Az illetékes konzulátusnak vagy az illetékes tagállam központi hatóságainak ellenőrizniük kell, hogy:

- a kérelmet a 9. cikk (1) bekezdésében említett időtartamon belül nyújtották-e be,

- a kérelem tartalmazza-e a 10. cikk (3) bekezdésének a)-c) pontjában említett elemeket;

- a kérelmező biometrikus adatait felvették-e, és

- a vízumdíjat beszedték-e.

(2) Ha az illetékes konzulátus vagy az illetékes tagállam központi hatóságai megállapítják, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek teljesültek, a kérelem befogadható, és a konzulátus vagy a központi hatóságok:

- lefolytatják a VIS-rendelet 8. cikkében meghatározott eljárásokat, és

- folytatják a kérelem vizsgálatát.

Az adatokat a VIS-be csak az arra megfelelően felhatalmazott konzuli személyzet rögzítheti a VIS-rendelet 6. cikkének (1) bekezdése, 7. cikke, valamint 9. cikkének 5. és 6. pontja értelmében.

(3) Ha az illetékes konzulátus vagy az illetékes tagállam központi hatóságai megállapítják, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek nem teljesültek, a kérelem nem befogadható, és a konzulátus vagy a központi hatóságok haladéktalanul:

- visszajuttatják a kérelmező által benyújtott vízumkérdőívet és minden egyéb dokumentumot,

- megsemmisítik a felvett biometrikus adatokat,

- visszatérítik a vízumdíjat, és

- nem vizsgálják meg a kérelmet.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, humanitárius okokból, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettségek miatt befogadhatónak tekinthető az (1) bekezdésben foglalt követelményeket nem teljesítő kérelem is.

20. cikk

A kérelem befogadhatóságát igazoló bélyegző

(1) Ha a kérelem befogadható, az illetékes konzulátus a kérelmező úti okmányát lebélyegzi. A bélyegzőnek meg kell felelnie a III. mellékletben található mintának, és azt a melléklet rendelkezéseivel összhangban kell lebélyegezni.

(2) A diplomata-, szolgálati/hivatali és különleges útleveleket nem bélyegzik le.

(3) E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a tagállamok konzulátusaira addig az időpontig, amikor a vízuminformációs rendszer (VIS) a VIS-rendelet 48. cikkének megfelelően valamennyi régióban teljesen működőképessé válik.

21. cikk

A beutazási feltételek ellenőrzése és kockázatértékelés

(1) Az egységes vízum iránti kérelem vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy a kérelmező eleget tesz-e a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában található beutazási feltételeknek, valamint különös figyelmet kell fordítani annak vizsgálatára, hogy a kérelmező nem jelent-e kockázatot az illegális bevándorlás vagy a tagállamok biztonsága tekintetében, továbbá hogy a kérelmezőnek szándékában áll-e a kérelmezett vízum lejárta előtt a tagállamok területét elhagyni.

(2) Valamennyi kérelem esetében keresést kell végrehajtani a VIS-ben a VIS-rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével és 15. cikkével összhangban. A téves elutasítások és azonosítások elkerülése érdekében a tagállamok biztosítják a VIS-rendelet 15. cikkében szereplő összes keresési kritérium teljes körű alkalmazását.

(3) A konzulátus vagy a központi hatóságok annak ellenőrzése során, hogy a kérelmező eleget tesz-e a beutazási feltételeknek, ellenőrzik:

a) hogy a bemutatott úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált;

b) a kérelmező által a tervezett tartózkodás célját és körülményeit illetően nyújtott igazolást, továbbá, hogy a kérelmező rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

c) hogy a kérelmező olyan személy-e, akire vonatkozóan beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki a Schengeni Információs Rendszerben (SIS);

d) hogy a kérelmező nem minősül-e a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek, különösen nem áll-e a tagállamok nemzeti adatbázisai által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

e) hogy a kérelmező - adott esetben - rendelkezik-e megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással a tagállamok területén történő tervezett tartózkodás időtartamára, vagy amennyiben többszöri beutazásra jogosító vízumot kérelmeznek, az első tervezett látogatás időtartamára.

(4) A konzulátus vagy a központi hatóságok adott esetben kötelesek ellenőrizni a megelőző és tervezett tartózkodások hosszát, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kérelmező nem tartózkodott tovább a tagállamok területén az engedélyezett maximális időtartamnál, függetlenül a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy a tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.

(5) A tervezett tartózkodáshoz szükséges, megfelelő anyagi fedezetet a tartózkodás időtartamával és céljával összhangban, valamint az érintett tagállam vagy tagállamok szállás- és ellátási átlagköltségeinek a figyelembevételével kell megállapítani, kedvező árú szálláshelyet véve alapul, és azt a tartózkodás napjainak számával szorozva, a tagállamok által a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 34. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően meghatározott referenciaösszegek alapján. A költségviselésnek és/vagy a magánszállásadásnak az igazolása is bizonyíthatja a szükséges anyagi fedezet meglétét.

(6) A repülőtéri tranzitvízum iránti kérelem vizsgálata során a konzulátus vagy a központi hatóságok ellenőrzik különösen az alábbiakat:

a) hogy a bemutatott úti okmány nem hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált;

b) az érintett harmadik országbeli állampolgár indulási és érkezési helye, valamint hogy a tervezett útvonal és a repülőtéri átutazás összefüggésben áll egymással;

c) a végső célállomásra történő továbbutazás igazolása.

(7) A kérelem vizsgálatának elsősorban a bemutatott dokumentumok hitelességén és megbízhatóságán, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságán és a benne foglaltak helytállóságán kell alapulnia.

(8) A kérelem vizsgálata során a konzulátusok vagy a központi hatóságok indokolt esetben elbeszélgetést folytathatnak a kérelmezővel, és további dokumentumokat kérhetnek.

(9) A vízumkiadás korábbi elutasítása nem vezet az új kérelem automatikus elutasításához. Az új kérelmet az összes rendelkezésre álló információ alapján vizsgálják.

22. cikk

Előzetes egyeztetés más tagállamok központi hatóságaival

(1) Egy tagállam a közrend, a belső biztonság, a nemzetközi kapcsolatok, illetve a közegészség veszélyeztetésére hivatkozva megkövetelheti, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaival egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott kérelmek vizsgálata során. A repülőtéri tranzitvízumok iránti kérelmek esetében nem kell ilyen egyeztetést folytatni.

(2) Az egyeztetésre felkért központi hatóságoknak a lehető leghamarabb, de legkésőbb hét naptári nappal az egyeztetés után végleges választ kell adniuk. Amennyiben e határidőn belül nem érkezik válasz, az úgy értendő, hogy az említett központi hatóságok nem ellenzik a vízum kiadását.

(3) A tagállamok - főszabályként legalább 25 naptári nappal az intézkedés hatálybalépése előtt - értesítik a Bizottságot az előzetes egyeztetésre vonatkozó követelmény bevezetéséről vagy eltörléséről. Ezt a tájékoztatást az érintett illetékességi területen a helyi schengeni együttműködés keretében is biztosítani kell.

(4) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett értesítésekről.

23. cikk

A kérelemről való döntés

(1) A 19. cikk értelmében befogadható kérelmekről a kérelem benyújtásától számított tizenöt naptári napon belül határozni kell.

(2) A határozathozatal időtartama egyes esetekben legfeljebb 45 naptári napra meghosszabbítható, különösen, amikor a kérelem további vizsgálatára van szükség.

(2a) A kérelmekről indokolt, sürgős egyedi esetekben haladéktalanul dönteni kell.

(4) Hacsak a kérelmet vissza nem vonják, döntést kell hozni arról, hogy:

a) egységes vízumot adnak ki a 24. cikknek megfelelően;

b) korlátozott területi érvényességű vízumot adnak ki a 25. cikknek megfelelően;

ba) repülőtéri tranzitvízumot adnak ki a 26. cikknek megfelelően; vagy

c) elutasítják a vízum kiadását a 32. cikknek megfelelően.

Az ujjlenyomatvételnek a 13. cikk (7) bekezdésének b) pontja szerinti fizikai kivitelezhetetlensége nem befolyásolhatja a vízum kiadását vagy elutasítását.

IV. FEJEZET

A vízum kiadása

24. cikk

Egységes vízum kiadása

(1) A vízum érvényességi időtartama és az engedélyezett tartózkodás hossza a 21. cikkel összhangban elvégzett vizsgálaton alapul.

Vízumot egy, kettő vagy több beutazásra lehet kiadni. Az érvényesség időtartama nem haladhatja meg az öt évet.

A 12. cikk a) pontjának sérelme nélkül az egyszeri beutazásra jogosító vízum érvényességi időtartama egy 15 naptári napos "türelmi időt" is magában foglal.

A tagállamok a közrend vagy bármely tagállam nemzetközi kapcsolatai okán dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak türelmi időt.

(2) Feltéve, hogy a kérelmező teljesíti az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a) és c)-e) pontjában foglalt beutazási feltételeket, hosszú távú tartózkodásra és többszöri beutazásra jogosító vízumokat kell kiadni az alábbi érvényességi időtartamokra, kivéve, ha a vízum érvényességi ideje meghaladná az úti okmány érvényességi idejét:

a) egyéves érvényességi időtartam, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül három alkalommal vízumot szerzett, és azokat jogszerűen használta fel;

b) kétéves érvényességi időtartam, amennyiben a kérelmező az előző két éven belül egyéves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett, és azt jogszerűen használta fel;

c) ötéves érvényességi időtartam, amennyiben a kérelmező az előző három éven belül kétéves érvényességi idejű, többszöri beutazásra jogosító vízumot szerzett, és azt jogszerűen használta fel.

A repülőtéri tranzitvízumok és a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban kiadott korlátozott területi érvényességű vízumok nem vehetők figyelembe a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadásához.

(2a) A (2) bekezdéstől eltérve, a kiadott vízum érvényességi időtartama egyes esetekben rövidebb lehet, ha megalapozott kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy teljesülnek-e a teljes időtartam alatt a beutazási feltételek.

(2b) A (2) bekezdéstől eltérve, a konzulátusoknak a helyi schengeni együttműködés keretében értékelniük kell, hogy a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadására vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott szabályokat szükséges-e kiigazítani azért, hogy a helyi körülmények, valamint a migrációs és biztonsági kockázatok figyelembevétele érdekében a (2d) bekezdéssel összhangban kedvezőbb vagy szigorúbb szabályokat fogadjanak el.

(2c) A (2) bekezdés sérelme nélkül, legfeljebb öt évig érvényes, többszöri beutazásra jogosító vízum adható ki az olyan kérelmezők számára, akik igazolják, hogy gyakran vagy rendszeresen kell utazniuk vagy szándékoznak utazni, feltéve, hogy a kérelmezők igazolják feddhetetlenségüket és megbízhatóságukat, különösen a korábbi vízumok jogszerű felhasználását, a származási országban fennálló gazdasági helyzetüket, valamint azon valódi szándékukat, hogy az általuk kérelmezett vízum lejárta előtt elhagyják a tagállamok területét.

(2d) Amennyiben az e cikk (2b) bekezdésében említett értékelés alapján szükséges, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadásának az e cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeire vonatkozóan az egyes illetékességi területeken alkalmazandó szabályokat abból a célból, hogy figyelembe vegye a helyi körülményeket, a migrációs és biztonsági kockázatokat, valamint az Uniónak az említett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Amikor e vízum kiadásáról a döntés megszületett, a VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat be kell vinni a VIS-be.

25. cikk

Korlátozott területi érvényességű vízum kiadása

(1) Korlátozott területi érvényességű vízumot a következő kivételes esetekben adnak ki:

a) amikor az érintett tagállam humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségei következtében szükségesnek ítéli, hogy

i. eltérjen azon elvtől, hogy a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában meghatározott beutazási feltételeknek teljesülniük kell;

ii. vízumot adjon ki a 22. cikknek megfelelőn egyeztetésre felkért tagállamnak az egységes vízum kiadásával szembeni kifogása ellenére; vagy

iii. sürgősség okán vízumot adjon ki, annak ellenére, hogy a 22. cikk szerinti előzetes egyeztetésre nem került sor;

vagy

b) amikor a konzulátus által megindokolt okokból tartózkodásra jogosító új vízum kiadására kerül sor ugyanazon hat hónapos időszakban olyan kérelmezőnek, aki ugyanezen 180 napos időszak alatt már felhasznált egy 90 napos tartózkodásra jogosító egységes vízumot vagy korlátozott területi érvényességű vízumot.

(2) A korlátozott területi érvényességű vízum a vízumot kiadó tagállam területére érvényes. Kivételes esetben egynél több tagállam területére is érvényes lehet, amennyiben ehhez az érintett tagállamok hozzájárulnak.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek olyan úti okmánya van, amelyet egy vagy több - de nem az összes - tagállam nem ismer el, olyan vízumot kell kiadni, amely az úti okmányt elismerő tagállamok területére érvényes. Amennyiben a kiadó tagállam nem ismeri el a kérelmező úti okmányát, a kiadott vízum csak arra a tagállamra lesz érvényes.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontjában leírt esetekben korlátozott területi érvényességű vízum kiadására került sor, a kiadó tagállam központi hatósága a VIS-rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással késedelem nélkül megküldi a megfelelő információt a többi tagállam központi hatóságainak.

(5) Amikor e vízum kiadásáról a döntés megszületett, a VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat be kell vinni a VIS-be.

25a. cikk

Együttműködés a visszafogadás terén

(1) Annak függvényében, hogy egy harmadik ország - releváns és objektív adatok alapján értékelve - milyen mértékben működik együtt a tagállamokkal az irreguláris migránsok visszafogadása terén, a 14. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (1) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja, a 23. cikk (1) bekezdése, valamint a 24. cikk (2) és (2c) bekezdése nem alkalmazandó az olyan kérelmezőkre vagy azok olyan kategóriáira, akik vagy amelyek egy olyan harmadik ország állampolgárai, amely e cikkel összhangban nem minősül kellőképpen együttműködőnek.

(2) A Bizottság rendszeresen, legalább évente egyszer értékeli a harmadik országok által a visszafogadás terén folytatott együttműködést, figyelembe véve különösen a következő mutatókat:

a) az adott harmadik országból származó, a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó személyekkel szemben hozott kiutasítási határozatok száma;

b) azon személyek száma, akikkel szemben kiutasítási határozatot hoztak és ténylegesen kitoloncoltak, az adott harmadik ország állampolgáraival szemben hozott kiutasítási határozatok számának százalékában kifejezve, beleértve adott esetben - uniós vagy kétoldalú visszafogadási megállapodások alapján - az adott harmadik ország területén áthaladó harmadik országbeli állampolgárok számát is;

c) a harmadik ország által elfogadott visszafogadási kérelmek száma tagállamokra lebontva, a számára benyújtott ilyen kérelmek számának százalékában kifejezve;

d) a visszaküldés terén folytatott gyakorlati együttműködés mértéke a visszaküldési eljárás különböző szakaszai tekintetében, például:

i. segítség nyújtása a tagállamok területén jogellenesen tartózkodó személyek azonosításához és az úti okmányok mielőbbi kiállításához;

ii. a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kiállított európai úti okmány vagy laissez-passer elfogadása;

iii. azon személyek visszafogadásának elfogadása, akiket jogszerűen vissza kell küldeni az országukba;

iv. kitoloncolásra szolgáló légi járatok és visszaküldési műveletek elfogadása.

Az ilyen értékelésnek a tagállamok, valamint az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által szolgáltatott megbízható adatok felhasználásán kell alapulnia. A Bizottság rendszeresen, legalább évente egyszer jelentést tesz a Tanácsnak az értékeléséről.

(3) Egy tagállam értesítheti a Bizottságot akkor is, ha a (2) bekezdésben felsorolt mutatókat alapul véve jelentős és tartós gyakorlati nehézségeket tapasztal az irreguláris migránsok visszafogadása terén valamely harmadik országgal folytatott együttműködésben. A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az értesítésről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(4) A Bizottság a (3) bekezdés alapján tett minden értesítést egy hónapon belül megvizsgál. A Bizottság a vizsgálata eredményeiről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) Ha a (2) és a (4) bekezdésben említett elemzés alapján, valamint az érintett harmadik ország által a visszafogadás terén folytatott együttműködés mértékének javítása érdekében tett bizottsági lépéseket és az Uniónak az említett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait - többek között a migráció területén - figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy az ország nem kellőképpen működik együtt, és ezért intézkedésre van szükség, vagy ha 12 hónapon belül a tagállamok egyszerű többsége értesítette a Bizottságot a (3) bekezdéssel összhangban, a Bizottság - az érintett harmadik országgal folytatott együttműködés javítása érdekében tett erőfeszítései fenntartása mellett - javaslatot nyújt be Tanács részére a következők elfogadása céljából:

a) olyan végrehajtási határozat, amely ideiglenesen felfüggeszti a 14. cikk (6) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdésének b) pontja, a 23. cikk (1) bekezdése vagy a 24. cikk (2) és (2c) bekezdése közül bármelyiknek vagy többnek az alkalmazását az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára vagy azok egyes kategóriái esetében;

b) amennyiben az e bekezdés a) pontjában említett végrehajtási határozatnak megfelelően alkalmazott intézkedések - a Bizottság által végzett értékelés alapján - hatástalannak bizonyulnak, olyan végrehajtási határozat, amely a 16. cikk (2a) bekezdésében meghatározott vízumdíjak egyikének fokozatos alapon történő alkalmazását írja elő az érintett harmadik ország valamennyi állampolgára vagy azok egyes kategóriái esetében.

(6) A Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott mutatók alapján folyamatosan értékeli és jelentést tesz arról, hogy megállapítható-e számottevő és tartós javulás az érintett harmadik országgal az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködés tekintetében, és - az Uniónak az említett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait is figyelembe véve - javaslatot nyújthat be a Tanács részére az (5) bekezdésben említett végrehajtási határozatok hatályon kívül helyezése vagy módosítása céljából.

(7) Az (5) bekezdésben említett végrehajtási határozatok hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az adott harmadik ország által a visszafogadás terén folytatott együttműködés tekintetében elért előrelépésről.

(8) Ha a (2) bekezdésben említett elemzés alapján, valamint az Uniónak az említett harmadik országgal fennálló általános kapcsolatait - különösen a visszafogadás terén folytatott együttműködést - figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy az érintett harmadik ország kellőképpen együttműködik, akkor javaslatot nyújthat be a Tanács részére olyan végrehajtási határozat elfogadása céljából, amely olyan kérelmezők vagy azok kategóriái esetében, akik az említett harmadik ország állampolgárai közé tartoznak, és akik e harmadik ország területén vízumot kérelmeznek, egy vagy több intézkedésről rendelkezik a következők közül:

a) a 16. cikk (1) bekezdésében említett vízumdíj összegének 60 EUR-ra csökkentése;

b) a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára előírt, a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő 10 napra csökkentése;

c) a többszöri beutazásra jogosító vízumok 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott érvényességi idejének megnövelése.

Ez a végrehajtási határozat legfeljebb egy évig alkalmazandó. E végrehajtási határozat egyszer megújítható.

26. cikk

Repülőtéri tranzitvízum kiadása

(1) A repülőtéri tranzitvízum a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén való áthaladásra érvényes.

(2) A 12. cikk a) pontjának sérelme nélkül a vízum érvényességi időtartama egy tizenöt napos "türelmi időt" is magában foglal.

A tagállamok a közrend vagy bármely tagállam nemzetközi kapcsolatai okán dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak türelmi időt.

(3) A 12. cikk a) pontjának sérelme nélkül, többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumot legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartamra lehet kiadni.

(4) A többszöri átutazásra jogosító repülőtéri tranzitvízumok kiadásáról való döntésnél különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a kérelmezőnek gyakran és/vagy rendszeresen kell átutaznia; és

b) a kérelmező feddhetetlensége és megbízhatósága, különös tekintettel a korábbi egységes vízumok, korlátozott területi érvényességű vízumok vagy repülőtéri tranzitvízumok jogszerű felhasználására, a származási országában fennálló gazdasági helyzetére, valamint a továbbutazásra irányuló valódi szándékára.

(5) Amennyiben a kérelmezőnek a 3. cikk (2) bekezdése rendelkezéseivel összhangban repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkeznie, a repülőtéri tranzitvízum kizárólag az érintett tagállam(ok) területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén való áthaladásra érvényesek.

(6) Amikor e vízum kiadásáról a döntés megszületett, a VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokat be kell vinni a VIS-be.

27. cikk

A vízumbélyeg kitöltése

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a vízumbélyegek kitöltésére vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A tagállamok nemzeti bejegyzéseket is tehetnek a vízumbélyeg "Megjegyzések" rovatában. Ezek a bejegyzések nem ismételhetik meg az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelően létrehozott kötelező bejegyzéseket.

(3) A vízumbélyeg valamennyi bejegyzését nyomtatni kell, és a nyomtatott vízumbélyeget tilos kézírással módosítani.

(4) Az egyszeri beutazásra jogosító vízumok vízumbélyegeit kézzel csak technikai vis maior esetén szabad kitölteni. A kézzel kitöltött vízumbélyeget tilos módosítani.

(5) Amennyiben a vízumbélyeget az e cikk (4) bekezdése szerint kézzel töltik ki, ezt az információt a VIS-rendelet 10. cikke (1) bekezdésének k) pontjával összhangban be kell vinni a VIS-be.

28. cikk

Kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése

(1) Amennyiben olyan bélyegen észlelnek hibát, amelyet még nem illesztettek be az úti okmányba, a bélyeget érvényteleníteni kell.

(2) Amennyiben a hibát akkor észlelik, miután a vízumbélyeget már beillesztették az úti okmányba, a bélyeget érvénytelenítés céljából vegytintával két egymást keresztező vonallal át kell húzni, és egy másik oldalra új vízumbélyeget kell beilleszteni.

(3) Amennyiben a hibát akkor észlelik, miután a megfelelő adatokat a VIS-rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban bevitték a VIS-be, a hibát a VIS-rendelet 24. cikke (1) bekezdésének megfelelően ki kell javítani.

29. cikk

A vízumbélyegek beillesztése

(1) A vízumbélyeget be kell illeszteni az úti okmányba.

(1a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a vízumbélyegek beillesztésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben a vízumot kiadó tagállam nem ismeri el a kérelmező úti okmányát, a vízum beillesztésére szolgáló külön lapot kell használni.

(3) Amennyiben a vízumbélyeget a vízum beillesztésére szolgáló külön lapra illesztik, ezt az információt a VIS-rendelet 10. cikke (1) bekezdésének j) pontjával összhangban be kell vinni a VIS-be.

(4) A kérelmező úti okmányában szereplő személyek számára kiadott egyéni vízumokat a kérelmező úti okmányába kell beilleszteni.

(5) Amennyiben az e személyeket is tartalmazó úti okmányt a kiadó tagállam nem ismeri el, az egyéni vízumbélyeget a vízum beillesztésére szolgáló külön lapokra kell illeszteni.

30. cikk

A kiadott vízum által biztosított jogosultságok

Egységes vízum vagy korlátozott területi érvényességű vízum puszta birtoklása nem jelent automatikus beutazási jogot.

31. cikk

Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása

(1) A tagállamok előírhatják, hogy - a repülőtéri tranzitvízumokat kivéve - központi hatóságaikat tájékoztassák a más tagállamok által kiadott olyan vízumokról, amelyeket egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái számára adtak ki.

(2) A tagállamok - legalább 25 naptári nappal az intézkedés hatálybalépése előtt - értesítik a Bizottságot az ilyen tájékoztatásra vonatkozó követelmény bevezetéséről vagy eltörléséről. Ezt a tájékoztatást az érintett illetékességi területen a helyi schengeni együttműködés keretében is biztosítani kell.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett értesítésekről.

32. cikk

A vízum kiadásának elutasítása

(1) A 25. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a vízumkérelmet el kell utasítani:

a) ha a kérelmező:

i. hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

ii. nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

iia. nem indokolja meg a tervezett repülőtéri tranzit célját és körülményeit;

iii. nem nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

iv. a folyó 180 napos időszakban már 90 napot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

v. olyan személy, akire vonatkozóan a SIS beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

vi. a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

vii. adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;

vagy

b) amennyiben a kérelmező által benyújtott támogató dokumentumok hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát, valamint a kérelmező által tett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően, vagy a tekintetben megalapozott kétely merül fel, hogy a kérelmező a kérelmezett vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét.

(2) Az elutasításról szóló döntést és az annak alapjául szolgáló indokokat a VI. mellékletben foglalt formanyomtatványon kell közölni a kérelmezővel azon tagállam nyelvén, amely a kérelemre vonatkozó végső döntést meghozta, továbbá az Unió intézményeinek egy másik hivatalos nyelvén.

(3) Az elutasított vízum kérelmezője jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló végső döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról.

(5) A megtagadott vízumra vonatkozó információt a VIS-rendelet 12. cikkének megfelelően be kell vinni a VIS-be.

V. FEJEZET

Kiadott vízum módosítása

33. cikk

Meghosszabbítás

(1) A kiadott vízum érvényességi idejét és/vagy a tartózkodási időtartamot meg kell hosszabbítani, amennyiben a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a vízum birtokosa bizonyította, hogy vis maior vagy humanitárius okok akadályozzák abban, hogy a vízum érvényességi időtartamának vagy a vízum által engedélyezett tartózkodás hosszának lejárta előtt elhagyja a tagállamok területét. A meghosszabbítást térítésmentesen kell megadni.

(2) A kiadott vízum érvényességi időtartama és/vagy a tartózkodás időtartama meghosszabbítható, ha a vízum birtokosa súlyos személyes okokkal igazolja az érvényességi időtartam vagy a tartózkodási időtartam meghosszabbítását. A meghosszabbításért felszámítandó díj 30 EUR.

(3) Amennyiben a vízumot meghosszabbító hatóság másképpen nem dönt, a meghosszabbított vízum területi érvényessége megegyezik az eredeti vízuméval.

(4) A vízum meghosszabbítására illetékes hatóság azon tagállam hatósága, amelynek területén a harmadik országbeli állampolgár a meghosszabbítás kérésének idején tartózkodik.

(5) A tagállamok közlik a Bizottsággal a vízumok meghosszabbítására illetékes hatóságok adatait.

(6) A vízumok meghosszabbítása vízumbélyeg formájában történik.

(7) A meghosszabbított vízumokra vonatkozó információt a VIS-rendelet 14. cikkének megfelelően be kell vinni a VIS-be.

34. cikk

Megsemmisítés és visszavonás

(1) A vízumot meg kell semmisíteni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy a vízumkiadás feltételei nem teljesültek a vízum kiadásának időpontjában, különösen amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy azt csalárd módon szerezték. A vízumot főszabály szerint az azt kiadó tagállam illetékes hatóságai semmisítik meg. A vízumot más tagállam illetékes hatóságai is megsemmisíthetik, amely esetben a vízumot kiadó tagállam hatóságait tájékoztatni kell a megsemmisítésről.

(2) A vízumot vissza kell vonni, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy kiadásának feltételei többé nem teljesülnek. A vízumot főszabály szerint az azt kiadó tagállam illetékes hatóságai vonják vissza. A vízumot más tagállam illetékes hatóságai is visszavonhatják, amely esetben a vízumot kiadó tagállam hatóságait tájékoztatni kell a visszavonásról.

(3) A vízumot a vízum birtokosának kérésére is vissza lehet vonni. A vízumot kiadó tagállam illetékes hatóságait értesíteni kell a vízum visszavonásáról.

(4) Az a tény, hogy a vízum birtokosa a határon nem tudja bemutatni a 14. cikk (3) bekezdésében említett egy vagy több igazoló okmányt, nem vezet automatikusan a vízum megsemmisítésére vagy visszavonására irányuló döntéshez.

(5) A megsemmisített vagy visszavont vízumra "MEGSEMMISÍTVE" vagy "VISSZAVONVA" feliratú bélyegzőlenyomatot kell helyezni, valamint a vízumbélyeg optikailag változó jelét, a "rejtett kép" biztonsági elemet, valamint a "vízum" szót keresztirányú áthúzással érvényteleníteni kell.

(6) A kérelmezőt a VI. mellékletben szereplő formanyomtatvány révén értesíteni kell a vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló döntésről, valamint a döntés indokairól.

(7) A megsemmisített vagy visszavont vízum birtokosa jogorvoslattal élhet, kivéve ha a vízumot a (3) bekezdéssel összhangban az ő kérésére vonták vissza. A jogorvoslati eljárást a megsemmisítésről vagy visszavonásról szóló döntést meghozó tagállammal szemben, és ezen tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A tagállamok tájékoztatják a kérelmezőket a jogorvoslat esetén követendő, a VI. mellékletben meghatározott eljárásról.

(8) A megsemmisített vagy visszavont vízumokra vonatkozó információt a VIS-rendelet 13. cikkének megfelelően be kell vinni a VIS-be.

VI. FEJEZET

A külső határon kiadott vízumok

35. cikk

A külső határon kérelmezett vízumok

(1) Kivételes esetben, a határátkelőhelyeken is lehet vízumot kiadni a következő feltételek teljesülése esetén:

a) a kérelmező eleget tesz a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában található feltételeknek;

b) a kérelmező nem volt olyan helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen, és amennyiben szükséges, beutazásának előre nem látható és nyomós indokait támogató dokumentumokat nyújt be; és

c) a kérelmező visszatérése a származási vagy a lakóhely szerinti országba vagy a schengeni vívmányokat teljes mértékben végrehajtó tagállamoktól eltérő államokon keresztüli átutazása bizonyosnak tekinthető.

(2) Amennyiben a vízumot a külső határon kérelmezik, ha az utazási egészségbiztosítás az adott határátkelőhelyen nem elérhető, vagy humanitárius okokból el lehet tekinteni azon követelménytől, hogy a kérelmezőnek utazási egészségbiztosítással kell rendelkeznie.

(3) A külső határon kiadott vízum formája egységes vízum, amely a birtokosát - a tervezett tartózkodás céljától és körülményeitől függően - legfeljebb 15 napos tartózkodásra jogosítja fel. Átutazás esetén az engedélyezett tartózkodás hosszának meg kell egyeznie az átutazáshoz szükséges időtartammal.

(4) Amennyiben a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének a), c), d) és e) pontjában található feltételek nem teljesülnek, a határon történő vízumkiadásért felelős hatóságok az e rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag a kiadó tagállam területére vonatkozó, korlátozott területi érvényességű vízumot adhatnak ki.

(5) Azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik kategóriája esetében a 22. cikkel összhangban előzetes egyeztetést kell folytatni, főszabály szerint nem lehet a külső határon vízumot kiadni.

Mindazonáltal kivételes esetben, a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a külső határon ilyen személyek számára is kiadható a vízumot kiadó tagállam területére vonatkozó, korlátozott területi érvényességű vízum.

(6) A vízum kiadása elutasításának a 32. cikk (1) bekezdésében szereplő indokain túlmenően a vízum kiadását el kell utasítani a határátkelőhelyen, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételek nem teljesülnek.

(7) Az elutasítás indokolására és az elutasításról szóló értesítésre, valamint a jogorvoslati jogra vonatkozó, a 32. cikk (3) bekezdésében és a VI. mellékletben található rendelkezéseket alkalmazni kell.

36. cikk

Az átutazó tengerészeknek a külső határon kiadott vízumok

(1) Vízumot kaphat a határon az átutazáshoz az a tengerész, akinek a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkeznie, ha

a) eleget tesz a 35. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeknek; és

b) a kérdéses határt azért lépi át, hogy fel- vagy visszaszálljon arra a hajóra, amelyen tengerészként dolgozni fog, illetve partra szálljon arról a hajóról, amelyen tengerészként dolgozott.

(2a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén operatív utasításokat határoz meg a határokon a tengerészek számára történő vízumkiadásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) E cikket a 35. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének sérelme nélkül kell alkalmazni.

IV. CÍM

HIVATALI IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZÉS

37. cikk

A vízumosztályok működési rendje

(1) A tagállamok felelősek konzulátusaik vízumosztályainak megszervezéséért.

Annak megelőzése érdekében, hogy az elővigyázatosság szintje bármiféleképpen is lecsökkenjen, továbbá a személyzetnek a helyi nyomással szembeni védelme érdekében, amennyiben ez lehetséges, a közvetlenül a kérelmezőkkel foglalkozó munkatársak feladatait rendszeresen váltogatni kell. Különös figyelmet kell fordítani az egyértelmű munkastruktúrákra és a feladatok/felelősség határozottan elkülönülő kiosztására/megosztására a kérelmekre vonatkozó végső döntések meghozatalával kapcsolatban. A VIS-hez és a SIS-hez, valamint az egyéb bizalmas információkhoz való, betekintési célú hozzáférési jogosultságot csak a személyzet korlátozott számú, jogszerűen felhatalmazott tagja kaphat. Megfelelő intézkedéseket kell tenni annak megelőzése érdekében, hogy az ilyen adatbázisokhoz illetéktelenül hozzá lehessen férni.

(2) A csalások és eltűnések megelőzése érdekében a vízumbélyegek tárolására és kezelésére megfelelő biztonsági intézkedéseket kell alkalmazni. Minden egyes konzulátusnak nyilvántartást kell vezetnie a vízumbélyegkészletéről, és rögzítenie kell minden egyes vízumbélyeg felhasználási módját. Jelentős számú üres vízumbélyegek eltűnését jelenteni kell a Bizottságnak.

(3) A konzulátusok vagy a központi hatóságok papíron vagy elektronikus formátumban irattárukban őrzik a kérelmeket. Minden egyes egyéni aktának tartalmaznia kell az összes ahhoz szükséges releváns információt, hogy szükség esetén rekonstruálni lehessen a kérelemről hozott döntés hátterét.

Az egyéni aktákat a kérelemre vonatkozó, a 23. cikk (1) bekezdésében említett döntés időpontjától számított legalább egy évig vagy jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás végéig - amelyik hosszabb - meg kell őrizni. Az egyéni elektronikus kérelemfájlokat adott esetben a kiadott vízum érvényességi időtartamára meg kell őrizni.

38. cikk

A kérelmek megvizsgálásához és a vízumeljárások ellenőrzéséhez biztosított források

(1) A kérelmek megvizsgálásával kapcsolatos feladatok elvégzésére a tagállamok elegendő számú, megfelelő személyzetet alkalmaznak a konzulátusokon oly módon, hogy a nyilvánosság számára elfogadható és összehangolt minőségű szolgáltatást biztosítsanak.

(1a) A tagállamok biztosítják, hogy a konzulátusokon lefolytatott teljes vízumeljárást, ideértve a kérelmek benyújtását és kezelését, a vízumbélyegek nyomtatását, valamint a külső szolgáltatókkal való gyakorlati együttműködést is, a kihelyezett személyzet ellenőrizze az eljárás összes szakasza integritásának biztosítása érdekében.

(2) A helyiségeknek meg kell felelniük a feladat megfelelő elvégzéséhez szükséges követelményeknek, valamint lehetővé kell tenniük a megfelelő biztonsági intézkedéseket.

(3) A tagállamok központi hatóságainak megfelelő képzésben kell részesíteniük a kihelyezett és a helyben alkalmazott személyzetet, valamint kötelesek őket teljeskörűen, pontosan és naprakészen tájékoztatni a vonatkozó uniós és nemzeti jogról.

(3a) Ha központi hatóságok vizsgálják meg a kérelmeket és döntenek azokról a 4. cikk (1a) bekezdésében említettek szerint, a tagállamok külön képzést szerveznek annak biztosítása érdekében, hogy ezen központi hatóságok személyzete a helyi társadalmi-gazdasági körülményekről kellő és naprakésszé tett országspecifikus ismeretekkel, a vonatkozó uniós és nemzeti jogról pedig teljeskörű, pontos és naprakész információkkal rendelkezzen.

(3b) A tagállamok biztosítják továbbá, hogy a konzulátusok elegendő számú és megfelelően képzett személyzettel rendelkezzenek ahhoz, hogy a központi hatóságok részére segítséget tudjanak nyújtani a kérelmek vizsgálatához és a kérelmekre vonatkozó döntés meghozatalához, mindenekelőtt a helyi schengeni együttműködés keretében tartott üléseken való részvétel, más konzulátusokkal és helyi hatóságokkal való információcsere, a migrációs kockázatra és a csalárd gyakorlatokra vonatkozóan helyben gyűjtött releváns információk, valamint a személyes elbeszélgetések és a kiegészítő vizsgálatok lefolytatása révén.

(4) A tagállamok központi hatóságai biztosítják a kérelmek vizsgálati módjának gyakori és megfelelő ellenőrzését, valamint kiigazító intézkedéseket tesznek, amennyiben e rendelet rendelkezéseitől való eltérést észlelnek.

(5) A tagállamok gondoskodnak olyan eljárásról, amelynek keretében a kérelmezők panaszt nyújthatnak be a következők vonatkozásában:

a) a konzulátusi személyzet és adott esetben a külső szolgáltató személyzetének magatartása; vagy

b) a kérelmezési folyamat.

A konzulátusoknak vagy a központi hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük a panaszokról és az azok nyomán tett intézkedésekről.

A tagállamok az e bekezdésben előírt eljárásra vonatkozó információkat elérhetővé teszik a nyilvánosság számára.

39. cikk

A személyzet magatartása

(1) A tagállamok konzulátusai biztosítják, hogy a kérelmezők udvarias bánásmódban részesüljenek.

(2) Feladataik ellátása során a konzuli hatóságok és a központi hatóságok személyzete köteles teljes mértékben tiszteletben tartani az emberi méltóságot. Valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az ilyen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3) Feladataik ellátása során a konzuli és a központi hatóságok személyzete senkivel szemben nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.

40. cikk

Konzuli szervezet és együttműködés

(1) Minden tagállam maga felel a kérelmekhez kapcsolódó eljárások megszervezéséért.

(2) A tagállamok:

a) konzulátusaikat, valamint a határokon történő vízumkiadásért felelős hatóságaikat ellátják a biometrikus azonosítók felvételéhez szükséges felszereléssel, csakúgy, mint a tiszteletbeli konzuljaik hivatalait, amennyiben azokat a 42. cikk alapján biometrikus azonosítók felvétele céljából igénybe veszik;

b) képviseleti megállapodások keretében vagy a konzuli együttműködés bármely más formájában együttműködnek egy vagy több másik tagállammal.

(3) A tagállamok egy külső szolgáltatóval is együttműködhetnek a 43. cikkel összhangban.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot az egyes konzuli körzetekben kialakított konzuli szervezetükről és együttműködésükről.

(5) A tagállamok a más tagállamokkal folytatott együttműködés megszüntetése esetén törekednek a teljes körű szolgáltatás folyamatosságának biztosítására.

42. cikk

Tiszteletbeli konzulok igénybevétele

(1) A 43. cikk (6) bekezdésében említett feladatok mindegyikének vagy némelyikének végrehajtására a tiszteletbeli konzulok is feljogosíthatók. A biztonság és az adatvédelem szavatolására megfelelő intézkedéseket kell hozni.

(2) Amennyiben a tiszteletbeli konzul a tagállamnak nem köztisztviselője, e feladatok ellátásának meg kell felelnie a X. mellékletben megállapított követelményeknek, az említett melléklet D. pontjának c) alpontjában leírt rendelkezések kivételével.

(3) Amennyiben a tiszteletbeli konzul valamely tagállam köztisztviselője, az érintett tagállam biztosítja, hogy olyan követelményeknek tegyen eleget, amelyek egyenértékűek a saját konzulátusa által e feladatok ellátása terén vonatkozó követelményekkel.

43. cikk

Együttműködés a külső szolgáltatókkal

(1) A tagállamok törekednek arra, hogy a közbeszerzésre és a versenyre vonatkozó szabályok sérelme nélkül egy vagy több tagállammal közösen működjenek együtt a külső szolgáltatóval.

(2) A külső szolgáltatóval való együttműködésnek a X. mellékletben megállapított követelményekkel összhangban lévő jogi eszközön kell alapulnia.

(4) A kérelmek elbírálását, a személyes elbeszélgetések lefolytatását és adott esetben a kérelmekről való döntéshozatalt, valamint a vízumbélyegek kinyomtatását és beillesztését kizárólag a konzulátusok végezhetik.

(5) A külső szolgáltatók semmilyen körülmények között nem férhetnek hozzá a VIS-hez. A VIS-hez való hozzáférés kizárólag a konzulátusok és a központi hatóságok megfelelően felhatalmazott személyzete számára van fenntartva.

(6) A külső szolgáltató az alábbiakban felsorolt egy vagy több feladat ellátásával bízható meg:

a) általános tájékoztatás a vízumszerzés feltételeiről, a 47. cikk (1) bekezdése a)-c) pontjának megfelelően, valamint a vízumkérdőívekről;

b) a kérelmezők tájékoztatása a szükséges támogató dokumentumokról egy ellenőrző lista alapján;

c) az adatok és a kérelmek felvétele (ideértve a biometrikus azonosítók felvételét is), valamint a kérelmek továbbítása a konzulátus vagy a központi hatóságok részére;

d) a vízumdíj beszedése;

e) a kérelmezőnek adott időpontok egyeztetése, adott esetben a konzulátuson vagy egy külső szolgáltató helyiségében;

f) az úti okmányoknak a konzulátustól vagy a központi hatóságoktól való átvétele (ideértve adott esetben az elutasításról szóló értesítést is), majd a kérelmezőhöz való visszajuttatása.

(7) A külső szolgáltató kiválasztásánál az érintett tagállam értékeli a szervezet vagy vállalkozás megbízhatóságát és fizetőképességét, valamint gondoskodik arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. Az értékelés adott esetben kiterjed a szükséges engedélyek vizsgálatára, a kereskedelmi nyilvántartásba való bejegyzésre, az alapító okiratra és a banki szerződésekre.

(8) Az érintett tagállam/tagállamok biztosítja/biztosítják, hogy a kiválasztott külső szolgáltatók teljesítsék a (2) bekezdésben említett jogi eszközben a vonatkozásukban megszabott feltételeket.

(9) A tagállamok felelnek a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásáért, és biztosítják, hogy a külső szolgáltatót ellenőrizzék az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) 51. cikkének (1) bekezdése szerinti adatvédelmi felügyeleti hatóságok.

(10) Az érintett tagállam(ok) képzést nyújt(anak) a külső szolgáltató számára, hogy az rendelkezzen az ahhoz szükséges tudással, hogy a kérelmezőknek megfelelő szolgáltatást és kielégítő tájékoztatást tudjon nyújtani.

(11) Az érintett tagállam(ok) szorosan figyelemmel kíséri(k) a (2) bekezdésben említett jogi eszköz végrehajtását, ideértve:

a) a külső szolgáltató által a kérelmezőknek a kérelmezéssel kapcsolatos, a 47. cikk (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott kritériumokról, feltételekről és eljárásokról, valamint a vízumkérdőívek tartalmáról nyújtott általános tájékoztatást;

b) minden olyan technikai és szervezési biztonsági intézkedést, amelyekre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelem érdekében szükség van - különösen, ha az együttműködés magában foglalja a fájloknak és az adatoknak az érintett tagállam(ok) konzulátusához vagy központi hatóságaihoz történő továbbítását is -, továbbá a személyes adatok kezelésének minden egyéb jogellenes formája elleni védelmet is;

c) a biometrikus azonosítók felvételét és továbbítását;

d) az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket.

E célból az érintett tagállam(ok) konzulátusa(i)nak vagy központi hatóságainak rendszeresen, de legalább kilenchavonta előre nem bejelentett, helyszíni ellenőrzést kell végezniük a külső szolgáltatónál. A tagállamok megállapodhatnak az e rendszeres ellenőrzéssel járó terhek megosztásáról.

(11a) A tagállamok minden év február 1-jéig jelentést tesznek a Bizottságnak a külső szolgáltatókkal világszerte folytatott együttműködésükről és a külső szolgáltatók ellenőrzéséről a X. melléklet C. pontjában említettek szerint.

(12) A tagállamok a külső szolgáltatókkal folytatott együttműködés megszüntetése esetén biztosítják a teljes körű szolgáltatás folyamatosságát.

(13) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett jogi eszköz egy példányát.

44. cikk

Titkosítás és védett adattovábbítás

(1) A tagállamok közötti együttműködés és egy külső szolgáltatóval folytatott együttműködés, valamint a tiszteletbeli konzulok igénybevétele esetén az érintett tagállam(ok) gondoskodik (gondoskodnak) arról, hogy a továbbított adatok teljes mértékben titkosítva legyenek, függetlenül attól, hogy továbbításuk elektronikusan vagy fizikailag, elektronikus adathordozón történik.

(2) Azon harmadik országokba, amelyek tiltják az elektronikusan továbbítandó adatok titkosítását, az érintett tagállam(ok) nem engedélyezheti (engedélyezhetik) az adatok elektronikus továbbítását.

Ilyen esetekben az érintett tagállam(ok) gondoskodik (gondoskodnak) arról, hogy az elektronikus adatokat fizikailag, elektronikus adathordozón, teljes mértékben titkosított formában, valamely tagállam konzuli tisztviselője útján továbbítsák, vagy amennyiben az ilyen továbbítás aránytalan vagy észszerűtlen intézkedéseket tenne szükségessé, más biztonságos és védett módon, például az érintett harmadik országban az érzékeny dokumentumok és adatok továbbítása terén tapasztalattal rendelkező, bejegyzett gazdasági szereplők igénybevételével továbbítsák.

(3) A továbbítás biztonsági szintjét minden esetben az adatok érzékeny jellegéhez kell igazítani.

45. cikk

Tagállami együttműködés a kereskedelmi közvetítőkkel

(1) A kérelmek benyújtása érdekében - a biometrikus adatok felvételének kivételével - a tagállamok együttműködhetnek kereskedelmi közvetítőkkel.

(2) Ez az együttműködés a tagállamok megfelelő hatósága által nyújtott akkreditáción alapul. Az akkreditáció különösen a következők ellenőrzésén alapul:

a) a magánvállalkozás jelenlegi jogállása: hatályos engedély, a kereskedelmi nyilvántartásban szereplő bejegyzés, bankokkal kötött szerződések;

b) meglévő szerződések szállást és egyéb szervezett társasutazásokat kínáló, a tagállamokban található kereskedelmi partnerekkel;

c) közlekedési vállalatokkal kötött szerződések, amelyeknek tartalmazniuk kell egy kiutazást, valamint egy garantált és lekötött visszautat.

(3) Az akkreditált kereskedelmi közvetítőket helyszíni ellenőrzések révén rendszeresen ellenőrizni kell beleértve a kérelmezőkkel személyesen vagy telefonon folytatott elbeszélgetéseket, az utazások és a szállás ellenőrzését, továbbá - amennyiben szükségesnek bizonyul - a csoport visszatérésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzését is.

(4) A helyi schengeni együttműködés keretein belül információt kell cserélni az akkreditált kereskedelmi közvetítők tevékenységéről az észlelt szabálytalanságok, a kereskedelmi közvetítők által benyújtott vízumkérelmek elutasítása tekintetében, valamint a hamis úti okmányok észlelt formáiról és a tervezett utazások meghiúsulásáról.

(5) A helyi schengeni együttműködés keretein belül közölni kell egymással azokat a kereskedelmi közvetítőket felsoroló jegyzékeket, amelyeket az egyes konzulátusok akkreditáltak, vagy amelyeknek akkreditációját visszavonták, visszavonás esetén annak indokait is meg kell adni.

Valamennyi konzulátusnak és a központi hatóságoknak adott esetben biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosságot tájékoztassák azon akkreditált kereskedelmi közvetítők jegyzékéről, amelyekkel együttműködnek.

46. cikk

Statisztikák készítése

A tagállamok a XII. mellékletben foglalt táblázattal összhangban éves statisztikát készítenek a vízumokról. E statisztikát minden év március 1-jéig kell benyújtani az előző naptári évről.

47. cikk

A nyilvánosság tájékoztatása

(1) A tagállamok központi hatóságai és konzulátusai tájékoztatják a nyilvánosságot a vízumkérelemmel kapcsolatos valamennyi lényeges információról és különösen a következőkről:

a) a vízumkérelmezés kritériumai, feltételei és eljárásai;

aa) azok a kritériumok, amelyek teljesülése esetén a kérelem befogadhatónak minősül, a 19. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint;

ab) az az elv, hogy a biometrikus adatokat az első felvételük időpontjától számítva 59 havonta fel kell venni;

b) az esetlegesen szükséges személyes megjelenés időpontjának egyeztetési módjai;

c) a kérelem benyújtásának helye (illetékes konzulátus vagy külső szolgáltató);

d) akkreditált kereskedelmi közvetítők;

e) hogy a 20. cikk szerinti bélyegzőnek nincsen jogi hatása;

f) a kérelmek vizsgálatára a 23. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előirt határidők;

g) azon harmadik országok, amelyeknek állampolgárai vagy állampolgárainak bizonyos kategóriái vonatkozásában előzetes egyeztetést kell folytatni vagy tájékoztatást kell adni;

h) hogy a kérelmekkel kapcsolatos elutasító döntésekről értesíteni kell a kérelmezőt, valamint hogy az ilyen döntéseknek tartalmazniuk kell az alapul szolgáló indokokat, továbbá hogy azon kérelmezők, akiknek kérelmét elutasították, jogorvoslattal élhetnek, tájékoztatást nyújtva a jogorvoslat esetén követendő eljárásról, ideértve az illetékes hatóságot, valamint a jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejét is;

i) hogy a vízum birtoklása önmagában nem jelent automatikus beutazási jogot, valamint hogy a vízum birtokosától a külső határon kérik, hogy mutasson be támogató dokumentumokat arra nézve, hogy teljesíti a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke szerinti beutazási feltételeket;

j) információ a 38. cikk (5) bekezdése szerinti panasztételi eljárásról.

(2) A képviselő és a képviselt tagállam a 8. cikk szerinti képviseleti megállapodásról e megállapodás hatálybalépését megelőzően tájékoztatja a nyilvánosságot.

V. CÍM

HELYI SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS

48. cikk

Helyi schengeni együttműködés a tagállamok konzulátusai között

(1) A közös vízumpolitika helyi körülményeket figyelembe vevő, harmonizált alkalmazásának biztosítása érdekében a konzulátusok és az Unió küldöttségei valamennyi illetékességi területen együttműködnek.

E célból a Bizottság a 2010/427/EU tanácsi határozat ( 10 ) 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban utasításokat ad az Unió küldöttségeinek az e cikk rendelkezései szerinti releváns koordinációs feladatok elvégzésére.

Ha az érintett illetékességi területen benyújtott kérelmeket központi hatóságok vizsgálják meg és hoznak döntést azokról a 4. cikk (1a) bekezdésében említettek szerint, a tagállamok biztosítják ezen központi hatóságok aktív részvételét a helyi schengeni együttműködésben. Az érintett illetékességi területen a helyi schengeni együttműködésben közreműködő személyzet számára megfelelő képzést és részvételt kell biztosítani a kérelmek megvizsgálása terén.

(1a) A tagállamok és a Bizottság együttműködnek különösen a következők céljából:

a) harmonizált jegyzék készítése a kérelmezők által benyújtandó támogató dokumentumokról, a 14. cikk figyelembevételével;

b) a 24. cikk (2) bekezdése helyi végrehajtásának előkészítése a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadása tekintetében;

c) adott esetben a vízumkérdőív közös fordításának biztosítása;

d) a fogadó ország által kiállított úti okmányok jegyzékének összeállítása és rendszeres frissítése;

e) közös tájékoztató készítése, amely tartalmazza a 47. cikk (1) bekezdésében említett információkat;

f) adott esetben a 25a. cikk (5) és (6) bekezdése végrehajtásának nyomon követése.

(3) A helyi schengeni együttműködés keretében a tagállamok az alábbi információkat cserélik ki:

a) negyedéves statisztika a kérelmezett és a kiadott egységes vízumokról, a korlátozott területi érvényességű vízumokról és a repülőtéri tranzitvízumokról, valamint az ezek iránti elutasított kérelmekről;

b) a migrációs és biztonsági kockázatok értékeléséhez kapcsolódóan információ az alábbiakról:

i. a célország társadalmi-gazdasági szerkezete;

ii. a helyi szintű információforrások, ideértve a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást, az adóügyi nyilvántartásokat és a belépés és a kilépés rögzítését is;

iii. a hamis, utánzott vagy hamisított okmányok használata;

iv. az irreguláris bevándorlás útvonalai;

v. a csalárd magatartások tendenciái;

vi. az elutasítások tendenciái;

c) a külső szolgáltatókkal és a közlekedési vállalatokkal való együttműködésre vonatkozó információk;

d) információ a megfelelő utazási egészségbiztosítást nyújtó biztosítótársaságokról, ideértve a biztosítási típusok és az esetleges többletösszegek ellenőrzését is.

(4) A tagállamok és a Bizottság a helyi schengeni együttműködés keretében rendszeresen ülést tartanak, amely kifejezetten a közös vízumpolitika alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. Ezeket az üléseket a Bizottság hívja össze, hacsak a Bizottság kérésére eltérő megállapodás nem születik.

Szervezhetők egy-egy kérdéssel foglalkozó ülések, valamint a helyi schengeni együttműködés egy-egy konkrét kérdésének tanulmányozásával foglalkozó alcsoportok is.

(5) A helyi schengeni együttműködés keretében tartott ülésekről rendszeresen összefoglaló jelentéseket kell készíteni, amelyeket helyben kell terjeszteni. A Bizottság a jelentések készítésével megbízhatja valamelyik tagállamot. A tagállamok konzulátusai továbbítják a jelentéseket központi hatóságaiknak.

(6) A vízumokkal kapcsolatos közösségi vívmányokat nem alkalmazó tagállamok vagy a harmadik országok konzulátusainak képviselői ad hoc alapon meghívást kaphatnak olyan ülésekre, amelyeknek célja a vízumokhoz kapcsolódó kérdésekben történő információcsere.

(7) Valamennyi illetékességi területre vonatkozóan minden év december 31-ig éves jelentést kell készíteni. E jelentések alapján a Bizottság éves jelentést készít a helyi schengeni együttműködés helyzetéről, és azt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. cikk

Az olimpiai játékokra és paralimpiai játékokra vonatkozó kivételes rendelkezések

Az olimpiai játékokat és paralimpiai játékokat rendező tagállamok a XI. mellékletben meghatározott, a vízumkiadás megkönnyítését szolgáló különös eljárásokat és feltételeket alkalmazzák.

51. cikk

E rendelet gyakorlati alkalmazására vonatkozó utasítások

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén operatív utasításokat határoz meg e rendelet rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

51a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 16. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. augusztus 1-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 16. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 11 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 16. cikk (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti (a továbbiakban: a vízumbizottság). Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

53. cikk

Bejelentés

(1) A tagállamok bejelentik a Bizottságnak a következőket:

a) a 8. cikkben említett képviseleti megállapodásokat;

b) azon harmadik országok, amelyek állampolgárai számára a 3. cikkben említetteknek megfelelően az egyes tagállamok előírják, hogy a területükön található repülőterek nemzetközi tranzitterületén való áthaladáskor repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük;

c) a 14. cikk (4) bekezdésében említett költségviselés és/vagy magánjellegű szállásadás igazolására szolgáló nemzeti formanyomtatvány;

d) azon harmadik országok jegyzéke, amelyek esetében a 22. cikk (1) bekezdésében említett előzetes egyeztetést le kell folytatni;

e) azon harmadik országok jegyzéke, amelyek esetében a 31. cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatás szükséges;

f) a vízumbélyeg "Megjegyzések" részében tett kiegészítő nemzeti bejegyzések a 27. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

g) a vízumok meghosszabbítására illetékes, a 33. cikk (5) bekezdésében említett hatóságokat;

h) a 40. cikkben említett, kiválasztott együttműködési formák;

i) a 46. cikk és a XII. melléklet szerint készített statisztikák.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésnek megfelelően bejelentett információkat folyamatosan frissített elektronikus közzététel útján hozzáférhetővé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára.

54. cikk

A 767/2008/EK rendelet módosítása

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) »egységes vízum«: a Közösségi Vízumkódex (vízumkódex) létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) 2. cikke (3) bekezdésének meghatározása szerint;

b) a b) pontot el kell hagyni;

c) a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) »repülőtéri tranzitvízum« a 810/2009/EK rendelet 2. cikke (5) bekezdésének meghatározása szerint;"

d) A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) »korlátozott területi érvényességű vízum« a 810/2009/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének meghatározása szerint;"

e) az e) pontot el kell hagyni.

2. A 8. cikk (1) bekezdésében az "Egy kérelem kézhezvétele után" szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

"Amennyiben a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható".

3. A 9. cikk a következőképpen módosul:

a) a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

"A kérelem benyújtásakor beviendő adatok";

b) a 4. pont a következőképpen módosul:

i. az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) vezetéknév (családi név), születéskori vezetéknév (korábbi családi név (nevek)), utónév (nevek) (keresztnév (nevek)); születési idő, születési hely, születési ország, nem;"

ii. az e) pontot el kell hagyni;

iii. a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

"g) az úticél szerinti tagállam(ok) és a tervezett tartózkodás vagy átutazás időtartama;"

iv. a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

"h) az utazás fő célja(i);"

v. az i) pont helyébe a következő pont lép:

"i) a schengeni térségbe érkezés tervezett időpontja és a schengeni térség elhagyásának tervezett időpontja;"

vi. a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

"j) az első beutazás szerinti tagállam;"

vii. a k) pont helyébe a következő szöveg lép:

"k) a kérelmező lakcíme;"

viii. az l) pontban az "iskola" szó helyébe az "oktatási intézmény" szöveg lép;

ix. az m) pontban a "kérelmező szüleinek" szó helyébe a "szülői felügyeletet gyakorló személy vagy törvényes gyám" szövegrész lép.

4. A 10. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"k) adott esetben arra vonatkozó információ, hogy a vízumbélyeget kézzel töltötték ki."

5. A 11. cikkben a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Amennyiben a más tagállamot képviselő vízumhatóság megszünteti a kérelem elbírálását, a kérelemfájlt a következő adatokkal egészíti ki:".

6. A 12. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a) pontja a következőképpen módosul:

"a) státusinformáció arra nézve, hogy a vízum elutasításra került, illetve hogy a hatóság azt más tagállam nevében utasította-e el;"

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A kérelemfájl megjelöli a vízum elutasításának okát (okait) is, amelyek a következők lehetnek:

a) a kérelmező:

i. hamis, hamisított vagy csalárd módon felhasznált úti okmányt mutat be;

ii. nem indokolja meg a tervezett tartózkodás célját és körülményeit;

iii. nem nyújt igazolást arról, hogy rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;

iv. a folyó hat hónapos időszakban már három hónapot a tagállamok területén tartózkodott egységes vízummal vagy korlátozott területi érvényességű vízummal;

v. olyan személy, akire vonatkozóan a SIS-ben beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki;

vi. a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 2. cikkének (19) bekezdése értelmében a tagállamok közrendjét, belső biztonságát vagy közegészségét veszélyeztető, illetve bármely tagállam nemzetközi kapcsolatait fenyegető személynek minősül, különösen amennyiben a tagállamok nemzeti nyilvántartása által ugyanezen okok miatt kiadott, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

vii. adott esetben nem szolgál bizonyítékkal arra, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítása van;

b) a tervezett tartózkodás céljának és feltételeinek indokolására benyújtott információ nem tekinthető megbízhatónak;

c) nem lehetett megbizonyosodni arról, hogy a kérelmező a vízum lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét;

d) nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy a kérelmező nem volt olyan helyzetben, hogy előzetesen vízumot igényelhessen, ami indokolná a vízumkérelem határon történő benyújtását."

7. A 13. cikk következőképpen módosul:

"13. cikk

Kiegészítő adatok a törölt vagy visszavont vízumhoz vagy érvényességi idejének lerövidítéséhez

(1) A vízum törléséről, visszavonásáról vagy érvényességi idejének lerövidítéséről szóló határozat meghozatalakor a határozatot hozó vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:

a) státusinformáció, amely a vízum törlését, visszavonását vagy érvényességi idejének lerövidítésének tényét jelöli;

b) a hatóság, amely törölte vagy visszavonta a vízumot vagy érvényességi idejét lerövidítette, beleértve annak székhelyét is;

c) a határozat meghozatalának helye és ideje;

(2) A kérelem tartalmazza a vízum megsemmisítésének vagy visszavonásának okait is, amelyek a következők lehetnek:

a) a 12. cikk (2) bekezdésében felsorolt okok közül egy vagy több;

b) a vízum birtokosának a vízum visszavonása iránti kérelme."

8. A 14. cikk következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés következőképpen módosul:

i. a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Amennyiben a kiadott vízum érvényességi időtartamáról és/vagy a tartózkodás időtartamának meghosszabbításáról határoztak, a vízumot meghosszabbító vízumhatóság a következő adatokkal egészíti ki a kérelemfájlt:";

ii. a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) a meghosszabbított vízum vízumbélyegének száma;"

iii. a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

"g) az a terület, ahol a vízumbirtokosnak joga van utazni, amennyiben a meghosszabbított vízum területi érvényessége eltér az eredeti vízum területi érvényességétől;"

b) a (2) bekezdés c) pontját el kell hagyni.

9. A 15. cikk (1) bekezdésében a "meghosszabbítására vagy érvényességi idejének lerövidítésére" szövegrész helyébe a következő szöveg lép: "vagy meghosszabbítására".

10. A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

"4. az első beutazás szerinti tagállam;"

b) a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"6. a kiadott vízum típusa;"

c) 11. pont helyébe a következő szöveg lép:

"11. Az utazás fő célja(i);".

11. A 18. cikk (4) bekezdésének c) pontjából, a 19. cikk (2) bekezdésének c) pontjából, a 20. cikk (2) bekezdésének d) pontjából és a 22. cikk (2) bekezdésének d) pontjából a "vagy lerövidített" szövegrészt el kell hagyni.

12. A 23. cikk (1) bekezdésének d) pontjából az "érvényességi idejének lerövidítése" szövegrészt el kell hagyni.

56. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 9-17. cikke hatályát veszti.

(2) Hatályukat vesztik a következők:

a) a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1999. április 28-i határozata a Közös Kézikönyv és a Közös Konzuli Utasítás végleges változatairól (SCH/Com-ex (99) 13 (a Közös Konzuli Utasítás, mellékleteivel együtt);

b) a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1993. december 14-i határozata az egységes vízum kiterjesztéséről (SCH/Com-ex (93) 21), az egységes vízum törléséről, érvénytelenítéséről és az érvényességi idejének lerövidítéséről (SCH/Com ex (93) 24), a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az egységes vízum kiadására vonatkozó statisztikai adatok cseréjéről (SCH/Com ex (94) 25), a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1998. április 21-i határozata a kiadott vízumokra vonatkozó statisztikai adatok cseréjéről (SCH/Com ex (98) 12) és a Schengeni Végrehajtó Bizottság 1998. december 16-i határozata a meghívólevél, támogatás és szállás bizonyítására szolgáló harmonizált formanyomtatvány bevezetéséről (SCH/Com-ex (98) 57);

c) a repülőtéri tranzitra vonatkozó szabályokról szóló, 1996. március 4-i 96/197/IB együttes fellépés ( 13 );

d) a vízumkérelmek megvizsgálására vonatkozó egyes részletes rendelkezések és gyakorlati eljárások végrehajtási hatásköreinek a Tanács részére történő fenntartásáról szóló, 2001. április 24-i 789/2001/EK tanácsi rendelet ( 14 );

e) a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal való szabad mozgásról szóló, 2001. május 28-i 1091/2001/EK tanácsi rendelet ( 15 );

f) a vízumok, köztük az átutazó tengerészek számára kibocsátandó vízumok határon történő kiadásáról szóló, 2003. február 27-i 415/2003/EK tanácsi rendelet ( 16 );

g) a diplomáciai és konzuli képviseletek számára kibocsátott, a vízumokra vonatkozó Közös Konzuli Utasításnak a biometrikus adatok bevezetése, valamint a vízumkérelmek átvételének és feldolgozásának megszervezésére vonatkozó rendelkezései tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 390/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 17 ). cikke.

(3) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásokként és a XIII. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

57. cikk

Nyomon követés és ellenőrzés

(1) Két évvel e rendelet valamennyi rendelkezése alkalmazásának megkezdését követően a Bizottság értékeli e rendelet alkalmazását. Ez az átfogó értékelés tartalmazza az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, valamint e rendelet rendelkezései végrehajtásának a vizsgálatát, a (3) bekezdésben említett jelentések sérelme nélkül.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság az értékelés alapján szükség szerint megfelelő javaslatokat nyújt be e rendelet módosításának céljából.

(3) A Bizottság három évvel a VIS működésének megkezdése után, majd ezt követően négyévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet 13. cikkének, a 17. cikkének és a 40-44. cikkének végrehajtásáról, amely kiterjed a biometrikus azonosítók felvételének és felhasználásának végrehajtására, a választott ICAO-szabvány megfelelőségére, az adatvédelmi szabályok teljesítésére, a külső szolgáltatókkal való együttműködés tapasztalataira - különös tekintettel a biometrikus adatok felvételére -, valamint az ujjlenyomat átmásolására vonatkozó 59 hónapos szabály betartására és a vízumkérelmekhez kapcsolódó eljárások megszervezésére. A jelentésnek a VIS-rendelet 17. cikkének 12., 13. és 14. pontja, valamint 50. cikkének (4) bekezdése alapján tartalmaznia kell továbbá azokat az eseteket, amelyekben ujjlenyomat vételére ténylegesen nem volt lehetőség vagy jogi okokból nem kellett ujjlenyomatot venni, összehasonlítva azon esetek számával, amelyekben ujjlenyomatot vettek. A jelentésnek tájékoztatást kell tartalmaznia azokról az esetekről is, amikor olyan személynek, aki ténylegesen nem tudott ujjnyomatot adni, visszautasították a vízumkérelmét. A jelentéshez szükség esetén az ezen rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell mellékelni.

(4) A (3) bekezdésben említett jelentések közül az első annak kérdésével is foglalkozik, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjlenyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá - a Bizottság égisze alatt végzett tanulmány eredményei alapján - különösen azzal, hogy az ujjlenyomat hogyan változik a korral.

58. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2010. április 5-től kell alkalmazni.

(3) Az 52. cikket, valamint az 53. cikk (1) bekezdésének a)-h) pontját és (2) bekezdését 2009. október 5-től kell alkalmazni.

(4) A schengeni konzultációs hálózat (műszaki előírások) tekintetében az 56. cikk (2) bekezdésének d) pontját a VIS-rendelet 46. cikkében említett időponttól kell alkalmazni.

(5) A 32. cikk (2) és (3) bekezdését, a 34. cikk (6) és (7) bekezdését, valamint a 35. cikk (7) bekezdését 2011. április 5-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződéssel összhangban teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Harmonizált vízumkérdőív

SCHENGENI VÍZUM KÉRELMEZÉSE

Ez a vízumkérdőív ingyenes

KÉP HIÁNYZIK

Az EU-, EGT-tagállambeli, illetve svájci állampolgárok családtagjainak nem kell kitölteniük a 21., 22., 30., 31. és 32. mezőt (a*-gal jelölt mezőket).

Az 1-3. mezőt az úti okmányban szereplő adatokkal összhangban kell kitölteni.

1. Vezetéknév (Családi név):A HIVATAL TÖLTI KI.
A kérelem benyújtásának időpontja:
A kérelem száma:
2. Születéskori vezetéknév (Korábbi családi név(nevek)):
3. Utónév(nevek) (Keresztnév(nevek)):
4. Születési idő (év/hónap/nap):5. Születési hely:
6. Születési ország:
7. Jelenlegi állampolgárság:
Születéskori állampolgárság, amennyiben eltérő:
Egyéb állampolgárságok:
A benyújtás helye:
□ Nagykövetség / konzulátus
□ Szolgáltató
□ Kereskedelmi közvetítő
8. Nem:
□Férfi □Nő
9. Családi állapot:
□Egyedülálló □Házas □Bejegyzett élettársi kapcsolat □Külön élő □Elvált □Özvegy □ Egyéb (nevezze meg):
□ Határátkelőhely (nevezze meg):


□ Egyéb
10. A szülői felügyeletet gyakorló személy (kiskorúak esetében) / törvényes gyám (vezetéknéve, utóneve, címe, amennyiben különbözik a kérelmezőétől, telefonszáma, e-mail-címe és állampolgársága):Ügyintéző:
11. Adott esetben nemzeti azonosító szám:Támogató dokumentumok:
□ Úti okmány
□ Anyagi fedezet
□ Meghívás
12. Az úti okmány típusa:
□Magánútlevél □Diplomata-útlevél □Szolgálati útlevél □Hivatalos útlevél □Különleges útlevél
□Egyéb úti okmány (nevezze meg)
13. Az úti okmány száma:14. Kiállítás kelte:15. Érvényes …-ig16. Kiállítója (ország):□ Utazási egészségbiztosítás
□ Közlekedési eszköz
□ Egyéb:
Vízumhatározat:
□ Elutasítva
□ Kiadva:
□ A
□ C
□ LTV
□ Érvényes:
…-tól/-től
…-ig
17. Adott esetben az EU-, EGT-tagállambeli, illetve svájci állampolgár családtag személyes adatai
Vezetéknév (Családnév):Utónév (nevek) (Keresztnév(nevek)):
Születési idő (nap-hónap-év)Állampolgárság:Úti okmány vagy személyi igazolvány száma:
18. Adott esetben EU-, EGT-tagállambeli, illetve svájci állampolgárhoz fűződő családi kapcsolat:
□házastárs □gyermek □unoka □eltartott felmenő ági rokon
□bejegyzett élettársi kapcsolat □egyéb:
19. A kérelmező lakcíme és e-mail-címe:Telefonszám:
20. A jelenlegi állampolgárság szerinti országtól eltérő országban lévő lakóhely:
□Nincs
□Van. Tartózkodási engedély vagy azzal egyenértékű dokumentum száma: … Érvényes ……………………...-ig
*21. Jelenlegi foglalkozása:Beutazások száma:
□1 □2 □ Többszöri
Napok száma:
*22. Munkáltató neve, címe és telefonszáma. Diákok esetében az oktatási intézmény neve és címe:
23. Az utazás célja(i):
□Turizmus □Üzlet □Családi vagy baráti látogatás □Kulturális □Sport □Hivatalos látogatás □Egészségügyi okok □Tanulás □Repülőtéri tranzit □Egyéb (nevezze meg):
24. További információk az utazás céljáról:
25. A fő úti cél szerinti tagállam (és adott esetben a többi úti cél szerinti tagállam):26. Az első beutazás tagállama:
27. Kért beutazások száma:
□Egyszeri beutazás □Kétszeri beutazás□Többszöri beutazás
Az első tervezett tartózkodás esetében a schengeni térségbe érkezés tervezett időpontja:
Az első tervezett tartózkodást követően a schengeni térség elhagyásának tervezett időpontja:
28. Schengeni vízum iránti kérelem céljából korábban vett ujjnyomat: □ Nincs □ Van.
Időpont, ha ismert … Vízumbélyeg száma, ha ismert …
29. Adott esetben beutazási engedély a végső úti cél szerinti országba:
Kiállító: … Érvényes …-tól … -ig
* 30. A tagállam(ok)beli meghívó személy(ek) vezeték- és utóneve. Ha nincs ilyen, a tagállambeli szálloda(szállodák) vagy ideiglenes szállás(ok) neve:
A meghívó személy(ek) / szálloda(szállodák) / ideiglenes szállás(ok) címe és e-mail-címe:Telefonszám:
*31. A meghívó vállalat / szervezet neve és címe:
A vállalat / szervezet kapcsolattartójának vezetékneve, utóneve, címe, telefonszáma és e-mail-címe:A vállalat / szervezet telefonszáma:
*32. A kérelmező tartózkodása során felmerülő utazási és megélhetési költségeket:
□ maga a kérelmező fedezi
A fedezet módja:
□ Készpénz
□ Utazási csekk
□ Hitelkártya
□ Előre fizetett szállás
□ Előre fizetett közlekedés
□ Egyéb (nevezze meg):
□ az a költségviselő (vendéglátó, vállalat, szervezet) fedezi, aki (nevezze meg):
… □ a 30. vagy a 31. mezőben szerepel
… □ Egyéb (nevezze meg):
A fedezet módja:
□ Készpénz
□ Szállás biztosítása
□ A tartózkodás időtartama alatt felmerülő összes költség fedezése
□ Előre fizetett közlekedés
□ Egyéb (nevezze meg):
Tudomásul veszem, hogy a vízumdíjat nem térítik vissza a vízum kiadásának elutasítása esetén.
Többszöri beutazásra jogosító vízum kérelmezése esetén alkalmazandó:
Tudomásul veszem, hogy megfelelő utazási egészségbiztosítással kell rendelkeznem a tagállamok területén való első tartózkodásom, valamint későbbi tartózkodásaim során is.
A lenti tájékoztató ismeretében kijelentem, hogy hozzájárulok az abban foglaltakhoz: az e vízumkérdőíven kért adatok gyűjtése és a fényképkészítés, és adott esetben az ujjnyomatvétel kötelező a kérelem vizsgálatához; továbbá az e kérdőíven megadott személyes adataimat, valamint az ujjnyomataimat és fényképemet a tagállamok illetékes hatóságaihoz továbbítják, amely hatóságok azokat a kérelmemről történő döntés meghozatala céljából kezelik.
Ezen adatokat, valamint a kérelemről vagy a kiadott vízum megsemmisítéséről, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról való döntésre vonatkozó adatokat rögzítik és legfeljebb öt évig tárolják a Vízuminformációs Rendszerben (VIS), amely időtartam alatt hozzáférhetőek a vízumhatóságok és a vízumoknak a külső határokon és a tagállamok területén történő ellenőrzése tekintetében illetékes hatóságok, valamint a tagállamok bevándorlási és menekültügyi hatóságai számára annak érdekében, hogy e hatóságok ellenőrizni tudják, teljesülnek-e a tagállamok területére történő jogszerű beutazás és az ott-tartózkodás feltételei, hogy azonosítani tudják azon személyeket, akik e feltételeknek nem vagy már nem felelnek meg, továbbá hogy a menedékjog iránti kérelmet megvizsgálják, és meghatározzák, ki a felelős az ilyen vizsgálat elvégzéséért. Bizonyos körülmények mellett az adatokhoz a tagállamok kijelölt hatóságai és a terrorista bűncselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából az Europol is hozzáférhet. Az adatkezelésért felelős tagállami hatóság: [(…)].
Tudatában vagyok, hogy jogomban áll, bármelyik tagállamban, tájékoztatást kérni a velem kapcsolatosan a VIS-ben rögzített adatokról és az azokat oda továbbító tagállamról, továbbá kérni, hogy a rám vonatkozó pontatlan adatokat helyesbítsék, valamint a személyemmel kapcsolatos, nem jogszerűen kezelt adatokat töröljék. Kifejezett kérésemre a kérelmemet megvizsgáló hatóság tájékoztat arról a módról, ahogyan a személyes adataim ellenőrzésére vonatkozó jogomat gyakorolhatom, és ahogyan helyesbítésüket vagy törlésüket kérhetem, ideértve az érintett tagállam nemzeti joga által biztosított jogorvoslatokat is. E tagállam nemzeti felügyeleti hatóságához [elérhetőségei: …] lehet fordulni a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszokkal.
Kijelentem, hogy legjobb tudomásom szerint az általam megadott adatok pontosak és teljeskörűek. Tudatában vagyok annak, hogy bármely hamis nyilatkozat a kérelmem elutasításához, illetve a már megadott vízum megsemmisítéséhez vezet, és velem szemben a kérelmet feldolgozó tagállam joga szerinti büntetőeljárást vonhat maga után.
Vállalom, hogy a tagállamok területét a vízum érvényességi idejének lejárta előtt elhagyom, amennyiben a vízumot megadják. Tájékoztattak arról, hogy a vízum birtoklása a tagállamok európai területére történő beutazásnak csak egyik előfeltétele. A vízum megadásának puszta ténye nem jelenti azt, hogy kártérítésre leszek jogosult, ha az (EU) 2016/399 rendelet (Schengeni határellenőrzési kódex) 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt vonatkozó rendelkezéseknek nem teszek eleget, és ezért beutazásomat megtagadják. A beutazás előfeltételeit a tagállamok európai területére történő belépéskor ismételten ellenőrzik.
Kelt (hely és dátum):Aláírás:
(adott esetben a szülői felügyeletet gyakorló személy / a törvényes gyám aláírása):

II. MELLÉKLET

A támogató dokumentumok nem kimerítő jegyzéke

A 14. cikkben hivatkozott és a vízumkérelmező által benyújtandó támogató dokumentumok közé a következők tartozhatnak:

A. AZ UTAZÁS CÉLJÁVAL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK

1. üzleti utak esetében:

a) cégtől vagy hatóságtól érkezett meghívó kereskedelemmel, iparral vagy munkával kapcsolatos ülésekre, konferenciákra vagy eseményekre;

b) egyéb dokumentumok, amelyek kereskedelmi vagy munkacélú kapcsolatok fennállását bizonyítják;

c) adott esetben vásárokra és kongresszusokra szóló belépőjegyek;

d) a vállalkozás gazdasági tevékenységeit bizonyító dokumentumok;

e) a kérelmezőnek a vállalkozásnál való foglalkoztatását bizonyító dokumentumok;

2. tanulmányi vagy egyéb képzési célból vállalt utazások esetében:

a) igazolás oktatási intézménybe történő beiratkozásról, amelynek célja alap- vagy továbbképzés keretében tartott szak- vagy elméleti képzésben való részvétel;

b). diákigazolványok vagy a látogatandó kurzusokról szóló igazolások;

3. turisztikai vagy magáncélú utazások esetében:

a) a szállással kapcsolatos dokumentumok:

- meghívó a vendéglátótól, ha ilyen szállásról van szó,

- dokumentum a szállást biztosító létesítménytől vagy bármely más megfelelő dokumentum, amely a tervezett szállást feltünteti;

b) az útvonallal kapcsolatos dokumentumok:

- szervezett utazás foglalásának igazolása vagy bármely más megfelelő dokumentum, amely a tervezett útitervet feltünteti,

- átutazás esetén: vízum vagy egyéb beutazási engedély az úti cél szerinti harmadik országba; a továbbutazáshoz szükséges jegyek;

4. politikai, tudományos, kulturális, sport-, vallási vagy egyéb célú utazások esetében:

- meghívó belépőjegyek, jelentkezési lapok vagy programfüzetek, (lehetőség szerint) a meghívó szervezet nevének és a tartózkodás időtartamának feltüntetésével, illetve bármely egyéb, a látogatás célját megnevező megfelelő dokumentum;

5. azon hivatalos küldöttségek tagjainak utazásai esetében, amelyek az érintett harmadik ország kormányának címzett hivatalos meghívást követően valamely tagállam területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek részt:

- az érintett harmadik ország hatósága által küldött levél annak megerősítésére, hogy a kérelmező a fenti eseményeken történő részvétel céljából valamely tagállam területére utazó küldöttség tagja, valamint a hivatalos meghívó másolata;

6. egészségügyi célú utazás esetén:

- az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentuma, amely megerősíti az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségességét, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet bizonyítása.

B. A KÉRELMEZŐ TAGÁLLAMI TERÜLETEK ELHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ SZÁNDÉKÁNAK ÉRTÉKELÉSÉRE SZOLGÁLÓ DOKUMENTUMOK

1. lefoglalt visszaútra szóló vagy menettérti jegy;

2. a lakóhely szerinti országban való anyagi fedezet igazolása;

3. a foglalkoztatottság bizonyítéka: bankkivonatok;

4. ingatlan tulajdonjogának bizonyítéka;

5. a lakóhely szerinti országba való beilleszkedés bizonyítéka: rokoni kapcsolatok; szakmai státus.

C. A KÉRELMEZŐ CSALÁDI HELYZETÉVEL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK

1. a szülői felelősséget ellátó személy vagy eseti gondnok hozzájárulása (amikor kiskorú a szülők nélkül utazik);

2. a vendéglátó/meghívó személlyel fennálló családi kötelékek igazolása.

III. MELLÉKLET

A VÍZUMKÉRELEM BEFOGADHATÓSÁGÁT IGAZOLÓ BÉLYEGZŐ EGYSÉGES FORMÁTUMA ÉS HASZNÁLATA

… vízum … (1)
xx/xx/xxxx (2)… (3)
Példa:
C visa FR
22.4.2009.Consulat de France
Djibouti
(1) A kérelmet feldolgozó tagállam kódja. A VII. melléklet 1.1. pontjában szereplő kódokat kell alkalmazni.
(2) A kérelem benyújtásának időpontja (nyolcjegyű: xx (nap), xx (hónap), xxxx (év)).
(3) A vízumkérelmet megvizsgáló hatóság.

A bélyegzőt az úti okmány első olyan oldalára kell beütni, amely sem bejegyzést, sem bélyegzőt nem tartalmaz.

IV. MELLÉKLET

Az 539/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt azon harmadik országok közös jegyzéke, amelyek állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak

AFGANISZTÁN

BANGLADES

KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

ERITREA

ETIÓPIA

GHÁNA

IRÁN

IRAK

NIGÉRIA

PAKISZTÁN

SZOMÁLIA

SRÍ LANKA

V. MELLÉKLET

AZON TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK JEGYZÉKE, AMELYEK BIRTOKOSUKAT A TAGÁLLAMOK REPÜLŐTEREIN A REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUM BIRTOKLÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE NÉLKÜLI ÁTHALADÁSRA JOGOSÍTJÁK FEL

ANDORRA:

- autorització temporal (ideiglenes bevándorlási engedély - zöld),

- autorització temporal per a treballadors d'empreses estrangeres (ideiglenes bevándorlási engedély külföldi vállalatok alkalmazottai számára - zöld),

- autorització residència i treball (tartózkodási és munkavállalási engedély - zöld),

- autorització residència i treball del personal d'ensenyament (tartózkodási és munkavállalási engedély tanároknak - zöld),

- autorització temporal per estudis o per recerca (ideiglenes bevándorlási engedély tanulmányokhoz és kutatáshoz - zöld),

- autorització temporal en pràctiques formatives (ideiglenes bevándorlási engedély gyakornoki programokhoz és képzésekhez - zöld),

- autorització residència (tartózkodási engedély - zöld).

KANADA:

- permanent resident card (állandó tartózkodási kártya),

- permanent Resident Travel Document (PRTD) (az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezők úti okmánya).

JAPÁN:

- tartózkodási kártya.

SAN MARINO:

- permesso di soggiorno ordinario (egy év érvényességi idő, a lejárat napján megújítható),

- különleges tartózkodási engedélyek (érvényességi idejük egy év, a lejárat napján megújíthatók), amelyek kiadhatók az alábbi okokból: egyetemi tanulmányok, sport, egészségügyi ellátás, vallási okok, állami kórházakban ápolóként dolgozó személyek, diplomáciai tevékenységek, együttélés, kiskorúak engedélye, humanitárius okok, szülői engedély,

- szezonális és ideiglenes munkavállalási engedélyek (11 hónap érvényességi idő, a lejárat napján megújítható),

- személyazonosító igazolvány olyan személyek számára, akik San Marinóban hivatalos tartózkodási hellyel ("residenza") rendelkeznek (öt év érvényességi idő).

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK:

- érvényes, le nem járt bevándorló vízum; elfogadható a beutazás helye szerinti kikötőben egy évig a tartózkodás ideiglenes igazolásaként, az I-551 kártya előállításáig,

- érvényes, le nem járt Form I-551 (Permanent Resident Card); 2 vagy 10 évig lehet érvényes - a befogadás osztályozásától függően; ha a kártyán nem szerepel lejárati dátum, a kártya utazás céljára érvényes,

- érvényes, le nem járt Form I-327 (Re-entry Permit),

- érvényes, le nem járt Form I-571 (Menekültek úti okmánya elfogadható mint "Permanent Resident Alien").

VI. MELLÉKLET

KÉP HIÁNYZIK

FORMANYOMTATVÁNY A VÍZUM KIADÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRA, A VÍZUM MEGSEMMISÍTÉSÉRE VAGY A VÍZUM VISSZAVONÁSÁRA VONATKOZÓ INDOKOKRÓL SZÓLÓ ÉRTESÍTÉS CÉLJÁRA

A VÍZUM KIADÁSÁNAK ELUTASÍTÁSA / A VÍZUM MEGSEMMISÍTÉSE / A VÍZUM VISSZAVONÁSA

Tisztelt ... !

□ A ...-i ... nagykövetség/főkonzulátus/konzulátus [egyéb illetékes hatóság] [(a képviselt tagállam neve) nevében];

□ A ...-i [egyéb illetékes hatóság];

□ A személyek ellenőrzéséért ...-ban/-ben felelős hatóságok

megvizsgálta/megvizsgálták

□ kérelmét;

□ ... sz. vízumát, kiadva: ... [év/hónap/nap].

□ A vízum kiadását elutasították.□ A vízumot megsemmisítették.□ A vízumot visszavonták.

E határozatot az alábbi indok(ok) alapján hozták:

1.

□ hamis, utánzott vagy hamisított úti okmányt mutattak be

2.

□ a tervezett tartózkodás célját és feltételeit nem igazolták

3.

□ Ön nem nyújtott be igazolást arról, hogy megfelelő anyagi fedezettel rendelkezik a tervezett tartózkodás időtartamára; illetve a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová beutazását biztosan engedélyezik

4.

□ Ön nem nyújtott be igazolást arról, hogy módjában áll törvényes módon megfelelő anyagi fedezetet szerezni a tervezett tartózkodás időtartamára; illetve a származási vagy a lakóhely szerinti országba való visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová beutazását biztosan engedélyezik

5.

□ Ön már 90 napot a tagállamok területén tartózkodott a folyó 180 napos időszakban egy egységes vízum vagy egy korlátozott területi érvényességű vízum alapján

6.

□ a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) ... (tagállam neve) egy, a beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki

7.

□ egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy Ön veszélyt jelent a közrendre vagy a belső biztonságra

8.

□ egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy Ön veszélyt jelent a közegészségre az (EU) 2016/399 (Schengeni határellenőrzési kódex) 2. cikkének 21. pontjában meghatározottak szerint

9.

□ egy vagy több tagállam úgy ítéli meg, hogy Ön veszélyt jelent a nemzetközi kapcsolatai(k)ra

10.

□ a tervezett tartózkodás céljának és feltételeinek indokolására benyújtott információ nem volt megbízható

11.

□ észszerű kétségek merültek fel a megtett nyilatkozatok megbízhatóságát illetően a következő tekintetben: ... (kérem, részletezze)

12.

□ észszerű kétségek merültek fel a benyújtott támogató dokumentumok megbízhatóságát, hitelességét vagy tartalmuk helytállóságát illetően

13.

□ észszerű kétségek merültek fel azt illetően, hogy a vízum érvényességi idejének lejárta előtt el szándékozik hagyni a tagállamok területét

14.

□ a vízum határon történő kérelmezésének alátámasztásához Ön nem nyújtott be megfelelő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy nem állt módjában előzetesen vízumot igényelni

15.

□ nem igazolták a tervezett repülőtéri tranzit célját és feltételeit

16.

□ Ön nem bizonyította, hogy megfelelő és érvényes utazási egészségbiztosítással rendelkezik

17.

□ a vízum visszavonását a vízum birtokosa kérte ( 20 ).

További megjegyzések:

...

...

...

...

...

Ön fellebbezést nyújthat be a vízum kiadásának elutasításáról / a vízum megsemmisítéséről / a vízum visszavonásáról szóló határozat ellen.

A vízum kiadásának elutasításáról / a vízum megsemmisítéséről / a vízum visszavonásáról szóló határozat elleni fellebbezés szabályait az alábbi jogi aktus tartalmazza (hivatkozás a nemzeti jogszabályra):

...

A fellebbezés benyújtása tekintetében illetékes hatóság (elérhetőségi adatok):

...

A követendő eljárással kapcsolatos információk a következő címen találhatók (elérhetőségi adatok):

...

A fellebbezés benyújtásának határideje (a határidő megjelölése):

...

Dátum és a nagykövetség/főkonzulátus/konzulátus/a személyek ellenőrzése tekintetében illetékes hatóságok/más illetékes hatóságok bélyegzője:

Az érintett személy aláírása ( 21 ): ...

X. MELLÉKLET

A KÜLSŐ SZOLGÁLTATÓKKAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ESETÉN A VONATKOZÓ JOGI ESZKÖZBEN FELTÜNTETENDŐ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK JEGYZÉKE

A. A jogi eszköznek:

a) e rendelet 43. cikkének (6) bekezdésével összhangban fel kell sorolnia a külső szolgáltató által elvégzendő feladatokat;

b) fel kell tüntetnie a külső szolgáltató működési helyeit, valamint azt a konzulátust, amelyhez az egyes igénylési központ továbbítja a kérelmeket;

c) fel kell sorolnia, milyen szolgáltatásokat fedez a kötelező szolgáltatási díj;

d) utasítania kell a külső szolgáltatót, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtson a nyilvánosságnak arról, hogy a további díjak fakultatív szolgáltatásokat fedeznek.

B. A külső szolgáltató a feladatai ellátása során az adatvédelem vonatkozásában:

a) minden esetben megakadályozza az adatok bármilyen jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a kérelmek feldolgozása tekintetében illetékes tagállam(ok) konzulátusához való továbbításuk során;

b) az érintett tagállam(ok)tól kapott utasításoknak megfelelően továbbítja az adatokat:

- elektronikusan, titkosított formában, vagy

- fizikailag, védett módon;

c) a lehető leghamarabb továbbítja az adatokat:

- a fizikailag továbbított adatok esetében legalább hetente egyszer,

- az elektronikusan továbbított titkosított adatok esetében legkésőbb a felvételük napjának végén;

d) megfelelő módon biztosítja az egyéni kérelmek konzulátusra és a konzulátusról való továbbításának nyomon követését;

e) az adatokat továbbításuk után legkésőbb hét nappal törli, és biztosítja, hogy időpont-egyeztetés céljára kizárólag a kérelmező neve és elérhetőségi adatai, valamint az útlevél száma maradjanak meg az útlevélnek a kérelmezőhöz való visszajuttatásáig, majd öt nappal ezt követően töröljék ezeket;

f) biztosít minden olyan technikai és szervezési biztonsági intézkedést, amelyekre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés elleni védelem érdekében szükség van - különösen, ha az együttműködés magában foglalja a fájloknak és az adatoknak az érintett tagállam(ok) konzulátusához történő továbbítását is -, továbbá a személyes adatok kezelésének minden más jogellenes formája elleni védelmet is;

g) az adatokat kizárólag a kérelmezők személyes adatainak az érintett tagállam(ok) nevében történő kezelésével összefüggő célokból kezeli;

h) legalább az (EU) 2016/679 rendeletben foglaltakkal egyenértékű adatvédelmi normákat alkalmaz;

i) ellátja a kérelmezőket a VIS-rendelet 37. cikkében előírt információkkal.

C. A külső szolgáltató a feladatai ellátása során az alkalmazottak magatartása vonatkozásában:

a) biztosítja a személyzet megfelelő képzését;

b) biztosítja, hogy személyzete a feladatainak végrehajtása során:

- udvariasan fogadja a kérelmezőket,

- tiszteletben tartsa a kérelmezők emberi méltóságát és integritását, és senkivel szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján, továbbá

- tiszteletben tartsa a bizalmas adatkezelés szabályait; ezek a szabályok a személyzet munkaviszonyának megszűnését vagy a jogi eszköz felfüggesztését vagy megszűnését követően is alkalmazandók;

c) biztosítja a külső szolgáltatónál dolgozó alkalmazottak személyazonosságáról történő mindenkori tájékoztatást;

d) igazolja, hogy alkalmazottai nem szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásban, továbbá rendelkeznek a szükséges szakértelemmel.

D. A külső szolgáltató feladatai ellátásának ellenőrzésével kapcsolatban:

a) az érintett tagállam(ok) erre jogosult személyzete számára mindenkor, előzetes értesítés nélkül hozzáférést biztosít helyiségeihez, különösen vizsgálat céljára;

b) vizsgálati célra lehetőséget biztosít az időpont-egyeztetési rendszeréhez való külső hozzáférésre;

c) biztosítja a megfelelő felügyeleti eszközök alkalmazását (pl. tesztelési célú kérelmezői fellépés, webkamera);

d) hozzáférést biztosít a tagállam nemzeti adatvédelmi hatósága számára az adatvédelmi előírásoknak való megfelelés bizonyítékaihoz, ideértve a jelentéstételi kötelezettségeket, a külső auditokat és a rendszeres helyszíni ellenőrzéseket is;

e) az érintett tagállam(ok)nak haladéktalanul írásban jelenti a biztonsági előírások megsértését, illetve a kérelmezők által az adatokkal való visszaéléssel vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáféréssel kapcsolatban tett panaszokat, továbbá együttműködik az érintett tagállammal (tagállamokkal) annak érdekében, hogy a panaszos kérelmezők számára megoldást találjanak és gyors magyarázattal szolgáljanak.

E. Általános követelményként a külső szolgáltató:

a) a kérelem feldolgozásában illetékes tagállam(ok) utasításai alapján jár el;

b) megfelelő korrupcióellenes intézkedéseket vezet be (pl. az alkalmazottak megfelelő javadalmazása; együttműködés a feladattal megbízott alkalmazottak kiválasztásában; páros feladatvégzés szabálya; rotációs elv);

c) teljes mértékben tiszteletben tartja a jogi eszköz rendelkezéseit, amelynek felfüggesztési vagy megszűnési záradékot is tartalmaznia kell különösen a megállapított szabályok megsértése esetére, továbbá felülvizsgálati záradékot abból a célból, hogy a jogi eszköz a legjobb gyakorlatot tükrözze.

XI. MELLÉKLET

AZ OLIMPIAI ÉS PARALIMPIAI JÁTÉKOKBAN RÉSZT VEVŐ OLIMPIAI CSALÁD TAGJAINAK SZÓLÓ VÍZUMOK KIADÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK MEGKÖNNYÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ KÜLÖNÖS ELJÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK

I. FEJEZET

Cél és fogalommeghatározások

1. cikk

Cél

A következő különös eljárások és feltételek megkönnyítik az olimpiai család tagjai részére szóló vízumok kérelmezését és kiadását a valamely tagállam által rendezett olimpiai és paralimpiai játékok idejére.

Továbbá alkalmazni kell a közösségi vívmányok vízumok kérelmezésére és kiadására vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos megfelelő rendelkezéseit is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "felelős szervezetek": az olimpiai és/vagy paralimpiai játékokban részt vevő olimpiai család tagjai részére szóló vízumok kérelmezésére és kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítését célzó intézkedésekkel kapcsolatban azok a hivatalos szervezetek, amelyek - az Olimpiai Charta értelmében - jogosultak az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottságához benyújtani az olimpiai család tagjait felsoroló jegyzéket az olimpiai és paralimpiai játékokra szóló akkreditációs kártyák kiadása céljából;

2. "az olimpiai család tagja": bármely olyan személy, aki tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak, a nemzetközi szövetségeknek, a nemzeti olimpiai és paralimpiai bizottságoknak, az olimpiai játékok szervezőbizottságainak, valamint a nemzeti szövetségeknek, mint például sportolók, bírók/játékvezetők, edzők és más sportszakemberek, csapatokhoz vagy egyes sportolókhoz tartozó egészségügyi személyzet, a média akkreditált képviselői, vezető tisztségviselők, adományozók és szponzorok vagy egyéb hivatalos meghívottak, akik elfogadják, hogy az Olimpiai Charta szabályozása alá tartoznak, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ellenőrzése és fennhatósága alatt cselekszenek, és akik szerepelnek a felelős szervezetek által készített jegyzékekben, valamint akiket az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottsága az olimpiai és/vagy paralimpiai játékok résztvevőjeként akkreditált;

3. "olimpiai akkreditációs kártyák": az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottsága által kiállított akkreditációs kártya, amely nemzeti jogszabályával összhangban a két biztonságos okmány valamelyike - az egyik az olimpiai játékokra, a másik pedig a paralimpiai játékokra szól -, amelyen szerepel a kártya birtokosának fényképe, és amely azonosítja az olimpiai család tagját, és számára belépést biztosít azon létesítményekbe, amelyekben versenyeket vagy más szervezett eseményeket rendeznek az olimpia teljes időtartama alatt;

4. "az olimpiai játékok és paralimpiai játékok időtartama": az az időtartam, amely alatt az olimpiai játékok, illetőleg a paralimpiai játékok zajlanak;

5. "az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottsága": a rendező tagállam által nemzeti jogszabályai értelmében az olimpiai és paralimpiai játékok szervezésére felállított bizottság, amely határoz az említett olimpiákon részt vevő olimpiai család tagjainak akkreditálásáról;

6. "a vízumkiadásért felelős szervek": az olimpiai család tagjai részére szóló vízumokra vonatkozó kérelmek elbírálására és a vízumok kiadására az olimpiai játékokat és paralimpiai játékokat rendező tagállam által kijelölt szervek.

II. FEJEZET

A vízumok kiadása

3. cikk

Feltételek

E rendelet alapján kizárólag akkor állítható ki vízum, ha az érintett személy:

a) a felelős szervezetek valamelyike által kijelölt személy, akit az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottsága az olimpiai és/vagy paralimpiai játékok résztvevőjeként akkreditált;

b) a külső határok átlépését lehetővé tevő érvényes úti okmánnyal rendelkezik a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke szerint;

c) nem olyan személy, aki beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;

d) nem tekinthető egyik tagállam közrendjét, nemzetbiztonságát vagy nemzetközi kapcsolatait veszélyeztetőnek sem.

4. cikk

Vízumkérelem benyújtása

(1) Amennyiben valamely felelős szervezet jegyzéket állít össze az olimpiai és/vagy paralimpiai játékokban való részvételre kiválasztott személyekről, úgy a kiválasztott személyek nevére szóló olimpiai akkreditációs kártya kiadására vonatkozó kérelemmel együtt kollektív vízumkérelmet is benyújthat azon kiválasztott személyek számára, akiknek az 539/2001/EK rendelet értelmében vízummal kell rendelkezniük, kivéve, ha e személyeknek valamely tagállam által kiadott tartózkodási engedélyük van, vagy ha olyan tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyet az Egyesült Királyság vagy Írország az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 22 ) összhangban adott ki.

(2) Az érintett személyekre vonatkozó kollektív kérelmet az olimpiai akkreditációs kártya kiállítására vonatkozó kérelmekkel egyidejűleg kell továbbítani az olimpiai és paralimpiai játékokat rendező tagállam szervezőbizottságához az általa megállapított eljárással összhangban.

(3) Az olimpiai és/vagy paralimpiai játékokban részt vevő valamennyi személy vonatkozásában egyéni vízumkérelmet kell benyújtani.

(4) Az olimpiai és paralimpiai játékokat rendező tagállam szervezőbizottsága a kollektív kérelmet - az érintett személyekre szóló olimpiai akkreditációs kártya kiállítására vonatkozó kérelmek másolatával együtt - a lehető leggyorsabban továbbítja a vízumkiadásért felelős szervekhez, feltüntetve az érintett személyek teljes nevét, állampolgárságát, nemét, születési helyét és idejét, valamint az úti okmányuk számát, típusát és lejárati idejét.

5. cikk

A kollektív vízumkérelem vizsgálata és a kiadott vízum típusa

(1) A vízumot a vízumkiadásért felelős szervek állítják ki azt követően, hogy elvégezték a 3. cikkben megállapított feltételek teljesülésének biztosítására irányuló vizsgálatot.

(2) A kiadott vízum egységes, rövid idejű tartózkodásra és többszöri belépésre jogosító vízum, amely az olimpiai és/vagy paralimpiai játékok időtartama alatt legfeljebb 90 napos tartózkodásra jogosít.

(3) Amennyiben az olimpiai család érintett tagja nem felel meg a 3. cikk c) vagy d) pontjában megállapított feltételeknek, úgy a vízumkiadásért felelős szervek a Vízumkódex 25. cikkének megfelelően korlátozott területi érvényességű vízumot adhatnak ki.

6. cikk

A vízum formája

(1) A vízum az olimpiai akkreditációs kártyán feltüntetett két szám formájában jelenik meg. Az első szám a vízum száma. Egységes vízum esetében ez a szám hét (7) karakterből, azaz a "C" betűt követő hat (6) számjegyből áll. Korlátozott területi érvényességű vízum esetében ez a szám nyolc (8) karakterből, azaz az "XX" ( 23 ) betűket követő hat (6) számjegyből áll. A második szám az érintett személy úti okmányának száma.

(2) A vízumkiadásért felelős szervek az olimpiai akkreditációs kártyák kiállítása céljából továbbítják a vízumszámokat az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottságához.

7. cikk

Díjmentesség

A vízumkiadásért felelős szervek nem számítanak fel díjat a vízumkérelmek vizsgálatáért és a vízumok kiadásáért.

III. FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

8. cikk

Vízum visszavonása

Amennyiben az olimpiai és/vagy paralimpiai játékok résztvevőiként feltüntetett személyek jegyzéke az olimpiai és/vagy paralimpiai játékok megkezdése előtt módosul, úgy a felelős szervezetek késedelem nélkül tájékoztatják erről az olimpiai és paralimpiai játékokat szervező tagállam szervezőbizottságát, hogy az visszavonhassa a jegyzékről eltávolított személyek olimpiai akkreditációs kártyáit. A szervezőbizottság ezt követően értesíti erről a vízumkiadásért felelős szerveket, és tájékoztatja őket a szóban forgó vízumok számáról.

A vízumkiadásért felelős szervek visszavonják az érintett személyek vízumait. Erről haladéktalanul tájékoztatják a határellenőrzésért felelős hatóságokat, amelyek késedelem nélkül továbbítják ezen információt a többi tagállam illetékes hatóságaihoz.

9. cikk

A külső határok ellenőrzése

(1) A tagállamok külső határainak átlépése során az olimpiai család azon tagjainak beutazásakor, akik részére e rendelettel összhangban adtak ki vízumot, az ellenőrzést a 3. cikkben megállapított feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére kell korlátozni.

(2) Az olimpiai játékok és/vagy a paralimpiai játékok időtartama alatt:

a) a beléptető és kiléptető bélyegzőkkel az úti okmány első üres oldalát kell lebélyegezni az olimpiai család azon tagjainál, akik esetében a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban szükséges az ilyen bélyegzés. Az első belépés alkalmával ugyanezen oldalon fel kell tüntetni a vízum számát is;

b) a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt beutazási feltételeket teljesítettnek kell tekinteni, amint az olimpiai család tagjának szabályos akkreditálása megtörtént.

(3) A (2) bekezdés az olimpiai család valamennyi olyan tagjára vonatkozik, akik harmadik országok állampolgárai, függetlenül attól, hogy az 539/2001/EK rendelet értelmében fennáll-e velük szemben vízumkényszer.

XII. MELLÉKLET

ÉVES STATISZTIKÁK AZ EGYSÉGES VÍZUMOKRÓL, A KORLÁTOZOTT TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉGŰ VÍZUMOKRÓL ÉS A REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUMOKRÓL

Adatok, amelyeket a 46. cikkben meghatározott határidőn belül be kell nyújtani a Bizottságnak minden olyan helység vonatkozásában, ahol az egyes tagállamok vízumokat adnak ki:

- Összes igényelt "A" vízum (beleértve a többszöri beutazásra jogosító "A" vízumokat is),

- Összes kiadott "A" vízum (beleértve a többszöri beutazásra jogosító "A" vízumokat is),

- Összes kiadott, többszöri beutazásra jogosító "A" vízum,

- Összes nem kiadott "A" vízum (beleértve a többszöri beutazásra jogosító "A" vízumokat is),

- Összes igényelt "C" vízum (beleértve a többszöri beutazásra jogosító "C" vízumokat),

- Összes kiadott "C" vízum (beleértve a többszöri beutazásra jogosító "C" vízumokat),

- Összes kiadott, többszöri beutazásra jogosító "C" vízum,

- Összes nem kiadott "C" vízum (beleértve a többszöri beutazásra jogosító "C" vízumokat),

- Összes kiadott, korlátozott területi érvényességű vízum (LTV).

Az adatok benyújtásának általános szabályai:

- Az előző év egészére vonatkozó adatokat egyetlen fájlban kell összegyűjteni,

- Az adatokat (a Bizottság által kidolgozott) egységes minta alkalmazásával kell benyújtani,

- Az adatoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük harmadik országok szerint lebontva minden olyan hely számára, ahol az érintett tagállamok vízumokat adnak ki,

- A "nem kiadott" megjelölés az elutasított vízumokkal és azon kérelmekkel kapcsolatos adatokra vonatkozik, amelyek esetében a vizsgálatot megszakították (a 8. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján).

Amennyiben egy adat nem hozzáférhető, vagy nem releváns egy bizonyos kategória és harmadik ország tekintetében, a tagállamok üresen hagyják a mezőt (és nem írják be a "0" (nulla), "N.A." (nem alkalmazandó) megjelölést, sem egyéb megjegyzést).

XIII MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

E rendelet rendelkezéseA Schengeni Egyezmény (SE), a Közös Konzuli Utasítások (KKU) vagy a Schengeni Végrehajtó Bizottság (SCH/Com-ex) felváltott rendelkezése
I. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Célkitűzés és hatály
A KKU I. részének 1. pontja Hatály (az SE 9. és 10. cikke)
2. cikk
Fogalommeghatározások
(1)–(4)
KKU: I. rész 2. pontja A vízum fogalommeghatározása és típusai
KKU: IV. rész „Jogalap”
SE: a 11. cikk (2) bekezdése, a 14. cikk (1) bekezdése, a 15. és 16. cikk
II. CÍM
REPÜLŐTÉRI TRANZITVÍZUM
3. cikk
Repülőtéri tranzitvízummal való rendelkezésre kötelezett harmadik országbeli állampolgárok
A 96/197/IB együttes fellépés, a KKU I. részének 2.1.1. pontja
III. CÍM
A VÍZUMKIADÁSRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK
I. FEJEZET
A vízumérelmekhez kapcsolódó eljárásokban részt vevő hatóságok
4. cikk
A vízumkérelmekhez kapcsolódó eljárásokban való részvételre illetékes hatóságok
KKU II. rész 4. pontja, az SE 12. cikkének (1) bekezdése, a 415/2003/EK rendelet
5. cikk
A kérelem vizsgálatára és a kérelemre vonatkozó döntés meghozatalára illetékes tagállam
A KKU II. része 1.1. pontjának a) és b) alpontja, az SE 12. cikkének (2) bekezdése
6. cikk
A konzulátusok területi illetékessége
A KKU II. részének 1.1. és 3. pontja
7. cikk
A tagállam területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár számára történő vízumkiadással kapcsolatos illetékesség
8. cikk
Képviseleti megállapodások
A KKU II. részének 1.2. pontja
II. FEJEZET
A kérelem
9. cikk
A kérelem benyújtásának gyakorlati lehetőségei
A KKU 13. melléklete, megjegyzés (10. cikk (1) bekezdés)
10. cikk
A kérelem benyújtásának általános szabályai
11. cikk
A vízumkérdőív
A KKU III. részének 1.1. pontja
12. cikk
Az úti okmány
A KKU III. része 2. pontjának a) alpontja, az SE 13. cikkének (1) és (2) bekezdése
13. cikk
Biometrikus azonosítók
A KKU III. része 1.2. pontjának a) és b) alpontja
14. cikk
Támogató dokumentumok
A KKU III. része 2. pontjának b) alpontja, és V. részének 1.4. pontja, Com-ex (98) 57
15. cikk
Utazási egészségbiztosítás
A KKU V. részének 1.4. pontja
16. cikk
A vízumdíj
A KKU VII. részének 4. pontja és 12. melléklete
17. cikk
A szolgáltatási díj
A KKU VII. részének 1.7. pontja
III. FEJEZET
A vízumkérelem vizsgálata és a kérelemről való döntés
18. cikk
A konzulátus illetékességének vizsgálata
19. cikk
Befogadhatóság
20. cikk
A kérelem befogadhatóságát igazoló bélyegző
A KKU VIII. részének 2. pontja
21. cikk
A beutazási feltételek ellenőrzése és kockázatértékelés
A KKU III. részének 4. pontja és V. részének 1. pontja
22. cikk
Előzetes egyeztetés más tagállamok központi hatóságaival
A KKU II. részének 2.3. pontja és V. része 2.3. pontjának a)–d) alpontja
23. cikk
A kérelemről való döntés
A KKU V. részének 2.1. pontja (második francia bekezdés) és 2.2. pontja
IV. FEJEZET
A vízum kiadása
24. cikk
Egységes vízum kiadása
A KKU V. részének 2.1. pontja
25. cikk
Korlátozott területi érvényességű vízum kiadása
A KKU V. részének 3. pontja, 14. melléklete, az SE 11. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (1) bekezdése és 16. cikke
26. cikk
Repülőtéri tranzitvízum kiadása
A KKU I. részének 2.1.1. pontja – 96/197/IB együttes fellépés
27. cikk
A vízumbélyeg kitöltése
A KKU VI. részének 1–2–3–4. pontja
28. cikk
Kitöltött vízumbélyegek érvénytelenítése
A KKU VI. részének 5.2. pontja
29. cikk
A vízumbélyegek beillesztése
A KKU VI. részének 5.3. pontja
30. cikk
A kiadott vízum által biztosított jogosultságok
A KKU I. része 2.1. pontjának utolsó mondata
31. cikk
Más tagállamok központi hatóságainak tájékoztatása
32. cikk
A vízum kiadásának elutasítása
V. FEJEZET
Kiadott vízum módosítása
33. cikk
Meghosszabbítás
Com-ex (93) 21
34. cikk
Megsemmisítés és visszavonás
Com-ex (93) 24 és a KKU 14. melléklete
VI. FEJEZET
A külső határon kiadott vízumok
35. cikk
A külső határon kérelmezett vízumok
A 415/2003/EK rendelet
36. cikk
Az átutazó tengerészeknek a külső határon kiadott vízumok
IV. CÍM
HIVATALI IRÁNYÍTÁS ÉS SZERVEZÉS
37. cikk
A vízumosztályok működési rendje
A KKU VII. részének 1–2–3. pontja
38. cikk
A vízumkérelmek vizsgálatához és a konzulátusok felügyeletéhez biztosított források
A KKU VII. részének 1A. pontja
39. cikk
A személyzet magatartása
A KKU III. részének 5. pontja
40. cikk
A tagállamok közötti együttműködés formái
A KKU VII. részének 1AA. pontja
41. cikk
Tagállamok közötti együttműködés
42. cikk
Tiszteletbeli konzulok igénybevétele
A KKU VII. részének AB. pontja
43. cikk
Együttműködés külső szolgáltatókkal
A KKU VII. részének 1B. pontja
44. cikk
Titkosítás és védett adattovábbítás
A KKU II. részének 1.2. pontja, VII. része 1.6. pontjának hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik albekezdése
45. cikk
Tagállami konzulátusok együttműködése a kereskedelmi közvetítőkkel
A KKU VIII. részének 5.2. pontja
46. cikk
Statisztikák készítése
Az SCH Com-ex (94) 25 és (98) 12
47. cikk
A nyilvánosság számára nyújtott tájékoztatás
V. CÍM
HELYI SCHENGENI EGYÜTTMŰKÖDÉS
48. cikk
Helyi schengeni együttműködés a tagállamok konzulátusai között
A KKU VIII. részének 1–3–4. pontja
VI. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. cikk
Az olimpiai játékokra és paralimpiai játékokra vonatkozó kivételes rendelkezések
50. cikk
A mellékletek módosításai
51. cikk
A Közösségi Vízumkódex gyakorlati alkalmazására vonatkozó utasítások
52. cikk
A bizottság eljárása
53. cikk
Bejelentés
54. cikk
A 767/2008/EK rendelet módosítása
55. cikk
Az 562/2006/EK rendelet módosításai
56. cikk
Hatályon kívül helyezések
57. cikk
Nyomon követés és ellenőrzés
58. cikk
Hatálybalépés

MELLÉKLETEK

I. melléklet
Harmonizált kérelemnyomtatvány
KKU, 16. melléklet
II. melléklet
A támogató dokumentumok nem kimerítő jegyzéke
Részben a KKU V. részének 1.4. pontja
III. melléklet
A vízumkérelem befogadhatóságát igazoló bélyegző egységes formátuma és használata
A KKU VIII. részének 2. pontja
IV. melléklet
Az 539/2001/EK rendelet I. mellékletében felsorolt azon harmadik országok közös jegyzéke, amelyek állampolgárainak repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkezniük, amikor a tagállamok területén található repülőterek nemzetközi tranzitterületén áthaladnak
A KKU 3. mellékletének I. része
V. melléklet
Azon tartózkodási engedélyek jegyzéke, amelyek birtokosukat a tagállamok repülőterén a repülőtéri tranzitvízum birtoklásának kötelezettsége nélkül áthaladásra jogosítják fel
A KKU 3. mellékletének III. része
VI. melléklet
Formanyomtatvány a vízum elutasításáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló értesítésre és indoklásra
VII. melléklet
A vízumbélyeg kitöltése
A KKU VI. részének 1–4. pontja, 10. melléklet
VIII. melléklet
A vízumbélyeg beillesztése
A KKU VI. részének 5.3. pontja
IX. melléklet
A vízumkötelezettség alá eső átutazó tengerészek részére a határon történő vízumkiadásra vonatkozó szabályzat
A 415/2003/EK rendelet I. és II. melléklete
X. melléklet
A külső szolgáltatókkal való együttműködés esetén a vonatkozó jogi eszközben feltüntetendő minimumkövetelmények jegyzéke
KKU, 19. melléklet
XI. melléklet
Az olimpiai és paralimpiai játékokban részt vevő olimpiai család tagjainak szóló vízumok kiadására vonatkozó eljárások megkönnyítését szolgáló különös eljárások és feltételek
XII. melléklet
Éves statisztikák az egységes vízumokról, a korlátozott területi érvényességű vízumokról és a repülőtéri tranzitvízumokról

( 1 ) HL L 81., 2001.3.21., 1. o.

( 2 ) HL L 164., 1995.7.14., 1. o.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).

( 4 ) HL L 53., 2002.2.23., 4. o.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

( 6 ) HL L 267., 2006.9.27., 41. o.

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (HL L 132., 2016.5.21., 21. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 10 ) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

( 11 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( *1 ) HL L 243, 2009.9.15., 1. o.";

( 13 ) HL L 63., 1996.3.13., 8. o.

( 14 ) HL L 116., 2001.4.26., 2. o.

( 15 ) HL L 150., 2001.6.6., 4. o.

( 16 ) HL L 64., 2003.3.7., 1. o.

( 17 ) HL L 131., 2009.5.28., 1. o.

( 18 ) Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc esetében a logó használata nem kötelező.

( 19 ) Norvégia, Izland, Liechtenstein és Svájc esetében a logó használata nem kötelező.

( 20 ) Az ezen indok alapján visszavont vízum nem képezheti fellebbezés tárgyát.

( 21 ) Ha a nemzeti jogszabályok előírják.

( 22 ) HL L 158., 2004.4.30., 77. o.

( 23 ) Utalás a szervező tagállam ISO-kódjára.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32009R0810 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32009R0810&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02009R0810-20200202 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02009R0810-20200202&locale=hu

Tartalomjegyzék