BH 1995.4.250 Ha az okirat valódiságát maga az aláíró vitatja, a földhivatalnak fel kell függesztenie eljárását és az okirat érvényességéről a bíróságnak kell dönteni [1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 15. § (1) bek., 17. § (1) bek., 20. § (2) bek., Áe. 37. § (1) bek.].

1992. május 21-én a B. Kft. felperes mint jogosult, valamint a G. Termelószövetkezet mint kötelezett zálogszerződést kötöttek jelzálogjog alapításáról, egy 21 millió forint értékű lízingszerződés biztosítására. A jelzálogjog alapítása a zálogkötelezett kizárólagos tulajdonát képező d.-i 7822. számú tulajdoni lapon nyilvántartott ingatlanra vonatkozott. A zálogszerződés értelmében a G. Termelőszövetkezet fordult bejegyzési kérelmével a körzeti földhivatalhoz. A kérelmet 1992. június 2-án ideiglenesen visszavonta a termelőszövetkezet, majd a termelőszövetkezet felszámolója az 1994. május 4-én kelt beadványával a kérelmet ismét visszavonta.

A bejegyzési kérelmet a körzeti földhivatal határozatával 1993. április 28-án elutasította. Az elutasítás indoka az volt, hogy felhívás ellenére nem csatolták a lízingszerződést, a zálogszerződés adatait nem lehet beazonosítani az ingatlan-nyilvántartás adataival, az aláírások a szerződésen olvashatatlanok.

A B. Kft. fellebbezése folytán a megyei földhivatal az 1993. július 27. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a fellebbezési eljárásban sem volt bejegyzésre alkalmas okirat. Hivatkozik a határozat indokolása arra az írásbeli nyilatkozatra is, amelyet a körzeti földhivatalnál 1993. május 11-én iktattak. Eszerint a G. Termelőszövetkezet volt elnöke, D. L. és a szövetkezet volt gazdasági igazgatója, K. I. tanúk előtt kijelentették, hogy a zálogszerződést nem ők írták alá, nevüket ismeretlen személyek aláhamisították. D. L. azt is kijelentette még, hogy a földhivatalhoz intézett beadványokban sem az ő aláírása szerepel.

A B. Kft. felperes keresettel fordult a városi bírósághoz azt kérve, hogy a földhivatali határozatokat változtassa meg, és rendelje el a szerződés alapján a perbeli ingatlanra a jelzálogjog bejegyzését.

A bíróság az 1994. március 24-én hozott ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási szerv határozatára is kiterjedően megváltoztatta, a közigazgatási eljárást megszüntette. Döntésének indokaként az elsőfokú bíróság az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 14. §-ának (1) bekezdésére hivatkozik, amely szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A zálogkötelezett visszavonó nyilatkozatára tekintettel a földhivatal jogszabályt sértett, amikor nem intézkedett az eljárás megszüntetése tárgyában.

Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte, hogy a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, és rendelje el a felperes javára alapított jelzálogjog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba. Álláspontja szerint jogszabálysértő az elsőfokú bíróság ítélete, mert az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. (a továbbiakban: Itvr.) 14. §-ának (5) bekezdése alapján kellett volna megállapítani a kérelem visszavonásának jogkövetkezményeit. Ennek értelmében a kérelmet a benyújtó mindaddig visszavonhatja, amíg abban a földhivatal nem határozott. Ha a bejegyzés folytán más személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ő hozzájárulása is szükséges. Miután a kérelem benyújtója és visszavonója a termelőszövetkezet volt, a bejegyzés folytán azonban a felperes vált volna jogosulttá, csak ez utóbbi hozzájárulásával lehetett volna az eljárást megszüntetni.

A megyei bíróság az 1994. június 2. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és a földhivatalok határozatait megváltoztatta, elrendelte a zálogszerződés alapján a jelzálogjog bejegyzését az ingatlanra. Indokolásában a másodfokú bíróság rámutatott, hogy az Itvr. 14. §-ának (5) bekezdéséből következően a G. Termelőszövetkezet visszavonó nyilatkozata csak abban az esetben eredményezhetné az eljárás megszüntetését, ha ahhoz a felperes hozzájárulását megadta volna. Ennek hiányában a közigazgatási eljárást nem lehet megszüntetni.

A perbeli jelzálogszerződés az Itvr. 15. §-ának (1) bekezdésében, illetve az Itvr. végrehajtásáról szóló 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 76. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat. Az Itvr. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a változás csak abban az esetben nem jegyezhető be, ha az okiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Ezért nincs lehetőség a földhivatali eljárásban az okiratok fentieken túlmenő érvénytelenségi okainak - így az azokon lévő aláírások valódiságának - vizsgálatára még abban az esetben sem, ha az aláírásra jogosult személy tesz írásbeli nyilatkozatot erre vonatkozóak.