A Debreceni Ítélőtábla Pf.20241/2011/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 163. §, 182. §, 217. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 23. §, 24. §, 35. §, 79. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 339. §, 360. §, 362. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Riczu András

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.241/2011/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Kiss Miklós ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Kiss Miklós Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Lukács Edit ügyvéd ügyintézése mellett a dr. Lukács Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 5.P.21.552/ 2010/35. számú ítélete ellen az alperes részéről 36. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja. Mellőzi az alperes kötelezését a le nem rótt kereseti illeték külön felhívásra történő megtérítésére, míg a felperes által megtérítendő le nem rótt kereseti illeték összegét 571 700 (ötszázhetvenegyezer-hétszáz) Ft-ra felemeli.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 50 000 (ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak - az illetékes állami adóhatóság felhívására az abban megjelölt módon és határidőn belül - 180 000 (száznyolcvanezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A peres felek 1988. augusztus hó 27. napján kötöttek házasságot, amelyből hosszú ideig nem született gyermek, ezért az alperes legalább egy alkalommal megkérte a felperest, hogy vegyen részt termékenységi vizsgálatban, ám ezt a felperes elutasította. 1999. január hó 17. napján született meg az alperes "I" utónevű gyermeke, aki nem a felperestől származott. Az alperes ezt a felperes előtt elhallgatta. A felek házassági életközössége 2004. május hónapban szakadt meg, a házasság felbontása iránti per a ... Városi Bíróság előtt a 16.P.22.350/2004. számon volt folyamatban, amelyben a felek abban állapodtak meg, hogy a gyermek nagykorúvá válásáig a felperes havi 16 000 Ft tartásdíjat fizet, ezt 2004. december hó 14. napján egyezségbe is foglalták. A bíróság az aznap kelt és jogerős 6. sorszám alatti ítéletében a felek házasságát felbontotta. Az ítéletet az alperes 2004. december hó 22. napján vette át. Szintén ezen a napon a felek utolsó közös lakásában egy 2004. december hó 2. napjára dátumozott nyilatkozat elnevezésű okirat készítettek, amelyben az alperes elismerte, hogy a .... Városi Bíróság 16.P.22.350/2004/6. számú ítéletében meghatározott és a felperes részére előírt gyermektartásdíjat egy összegben átvette, ezért a felperessel szemben a jövőben semmiféle követelése nincs. Ezt mindkét fél aláírta, majd egy későbbi időpontban, csak az alperes jelenlétében két tanú is ellátta az aláírásával.

A felek között 2005. évben kapcsolattartás szabályozása iránt per volt folyamatban. 2009. nyarán a gyermek tanulmányi eredményei és a nyári szünidő miatt konfliktus alakult ki a felek között, aminek következtében az alperes jogi képviselője útján a 2009. augusztus hó 6. napján kelt levélben közölte a felperessel, hogy nem ő a gyermek vér szerinti apja, amit egy DNS analízissel támasztott alá. Az alperes ugyanezt a ... Városi Gyámhivatal előtt is kijelentette 2009. szeptember hó 15. napján. A Gyámhivatal az alperest a kapcsolattartás szabályainak be nem tartása miatt 6 000 Ft végrehajtási bírsággal sújtotta. A ..... Városi Pedagógiai Szakszolgálat 2009. december hó 15. napján kelt véleménye szerint az "I" utónevű gyermek szereti a felperest, fontos számára a vele együtt eltöltött idő, jelenlétében lassan feloldódik, mosolyog, beszámol neki életének mozzanatairól, a felperes is kötődik a gyermekhez, ami a terhelt kapcsolat miatt nehezített. A felperes a.... Városi Bíróság előtt 2009. szeptember hó 16. napján pert indított az apaság vélelmének megdöntése, a tartásdíjfizetési kötelezettségének megszüntetése, valamint a 2009. augusztus hó 1. napjától 2017. június hónapig általa előre kifizetett tartásdíj - 1 520 000 Ft - visszafizetése iránt. A 2010. február hó 11. napján érkezett szakvélemény a felperes apaságát kizárta. A .... Városi Bíróság a 16.P.23.822/2009/ 12. számú ítéletében megállapította, hogy kk. J. I-nek nem a felperes az apja, ezért a felperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét 2010. március hó 31. napjától kezdődően megszüntette. A felek között 2010. április hó 12. napján létrejött megállapodás szerint a felperes a gyermekkel a további kapcsolattartást nem igényli, ennek alapján a .... Városi Gyámhivatal a kapcsolattartás ügyében folyó valamennyi eljárást megszüntette. A felperes az alperes ellen feljelentést tett, mert őt jogtalan haszonszerzés végett tévedésbe ejtette és ezzel 2 512 000 Ft kárt okozott, amely feljelentést a .... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya elévülés miatt elutasított.

A felperes neurotikus alapszemélyiség, akit nehezen kontrollált stresszhelyzetek és alacsonyabb stressz-tolerancia jellemez, ám ennek ellenére korábban a rendőri szolgálatra és a fegyverhasználatra alkalmas volt. Azt, hogy nem ő a gyermek édesapja, frusztráló stresszhelyzetként éli meg, ezáltal kiszolgáltatott lett. Labilisan féken tartott feszültsége gyógyszeres terápiát tenne indokolttá, amit elutasít. Pszichikus állapota, így a jelentős alkalmazkodási zavar, a bizonytalanul kontrollált indulatok, feszültség, nyugtalanság, fokozott szomatizációs készség, érzelmi és hangulati labilitás az apai szerepének megszűnésével áll okozati összefüggésben.

A felperes a módosított keresetében az alperest 7 000 000 Ft nem vagyoni kár és 2 528 000 Ft vagyoni kár, valamint ez utóbbi után 2004. december hó 21. napjától járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadása szerint 2004. december hó 2. napján a felperes csupán 16 000 Ft tartásdíjat fizetett meg, mégis azért írta alá a nyilatkozatot, mert a felperes ezzel a feltétellel járult hozzá a közös tulajdonukat képező lakás értékesítéséhez. Vitatta, hogy a felperest a nem vagyoni kárigényt megalapozó hátrány érte volna, mert ő korábban is cukorbeteg, valamint depressziós volt.

Az elsőfokú bíróság a 35. sorszám alatti ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 3 000 000 Ft tőkét és 2 400 000 Ft tőke után 2004. december hó 22. napjától járó késedelmi kamatát, amelyet meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 200 000 Ft perköltséget és az államnak külön felhívásra 391 700 Ft le nem rótt kereseti illetéket, ahogy az alperest is kötelezte 180 000 Ft le nem rótt kereseti illeték megtérítésére.