BH 2013.9.249 Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel módosítása módjának tisztességtelensége nem vizsgálható, csak az ilyen feltétel tartalmának tisztességtelensége lehet a vizsgálat tárgya [Ptk. 209/A. § (1) bek., 209/B. § (1) bek.].

Az alperes az A.-i Szabad Strandon 2010. július 28. és augusztus 1-je között megrendezésre kerülő fesztivál rendezvényre szóló jegyek on-line értékesítését végezte, valamint a rendezvény alatt azok helyszíni értékesítését tervezte. A rendezvény szervezője a kezdést megelőzően bejelentette a rendezvény elmaradását. A jegyet megváltott fogyasztók az értékesített jegyek hátoldalán, illetve az alperes honlapján olvasható tájékoztatásnak megfelelően nagy számban jelentették be a jegyek árára vonatkozó visszatérítési igényüket az alperesnek, de az elzárkózott ennek teljesítésétől arra való hivatkozással, hogy arra nem ő, hanem a rendezvény szervezője köteles.

A rendezvényre szóló belépőjegy hátoldalán többek között az szerepelt: "A rendezvény elmaradás esetén a jegyek kizárólag a vásárlás helyszínén, az elmaradt rendezvény meghirdetett dátumától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül, a jegy és a vásárlást igazoló bizonylat (nyugta) ellenében válthatók vissza. A visszaváltás részleteiről minden esetben tájékozódjon a www.ticketpro.hu weboldalon! A jegy árán kívül nem léphet fel semmilyen egyéb követeléssel, vagy kártérítési igénnyel a rendezőkkel, vagy a jegyforgalmazóval szemben. Egyéb esetekben jegyet nem cserélünk és nem váltunk vissza."

A rendezvény elmaradásának bejelentését követően az alperes 2010. július 30-án a saját honlapján "Mi a teendő, ha elmarad egy koncert?" kérdés alatt szereplő tájékoztatás tartalmát megváltoztatta.

Felperesek kereseti kérelmükben a Ptk. 209/A. § (2) bekezdése és a 209/B. § (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérték, hogy a fesztiválra szóló belépőjegyek hátoldalán feltüntetett általános szerződési feltétel (ÁSzF) utólagos, az alperes honlapján július 30-án megjelent módosítása tisztességtelen, ezért semmis, az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Másodlagos annak megállapítását is kérték, hogy az alperes a Ptk. 205/A. § (1) és (3) bekezdése, valamint 207. §-a alapján a jegyek vételárának visszatérítéséért helytállni köteles.

Álláspontjuk szerint a jegyek hátoldalán és az alperes honlapján olvasható tájékoztatás általános szerződési feltételnek minősül, melyben a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az alperes maga vállalata a jegyek visszatérítését. Ezt az általános szerződési feltételt az alperes a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a vele szerződő felek hátrányára egyoldalúan, és indokolatlanul utólag változtatta meg. E változtatás arra irányul, hogy a fogyasztók a rendezvény szervezőktől követeljék vissza a jegyek vételárát annak ellenére, hogy a fogyasztók annak tudatában vásárolták meg a jegyet, hogy annak árát a koncert elmaradása esetén az alperes téríti meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jegy hátoldalán feltüntetett feltételek nem az alperes feltételei, hanem a rendezvény szervező tájékoztatása a visszaváltás helye és időtartama tekintetében. E feltételeket nem az alperes, hanem a rendezvény szervező változtatta meg, amikor közleményét számos egyéb sajtófelület mellett az alperes honlapján is közzétette. Álláspontja szerint nem áll szerződéses kapcsolatban a fogyasztókkal, így azok szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit sem módosíthatta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint az alperes és a rendezvény szervező társaság közötti jegypénztári megállapodásból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes által forgalmazott jegy megvásárlásával a fogyasztó mind az alperessel, mind a rendezvény szervezővel egyszerre létesített jogviszonyt. A jegyek hátoldalán szereplő feltételek az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételeknek minősülnek, a felperesek keresete azonban nem ezek tisztességtelenségének megállapítására, hanem az alperes honlapján közzétett tájékoztatás mint általános szerződési feltétel módosításának tisztességtelenségére irányult. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a honlap e tartalma tájékoztatásnak és nem általános szerződési feltételnek minősül, ezért azt a Ptk. 209/B. § alapján a felperesek érdemben nem támadhatták.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a felperesek által előterjesztett közérdekű kereset egyrészt az alperes által alkalmazott - a jegyek visszaváltására vonatkozó - általános szerződési feltétel utólagos módosítása tisztességtelenségének megállapítására, másrészt annak megállapítására irányul, hogy az alperest helytállási kötelezettség terheli a jegyek vételárának visszatérítése vonatkozásában. A másodfokú bíróság az első kereseti kérelmet úgy ítélte meg, hogy csak a fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételnek a tartalma lehet tisztességtelen, a módosítása érvénytelenségi jogalapra történő hivatkozással nem támadható. A Ptk. 205/B. § (1) bekezdése alapján a módosított általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta. E jogszabályi feltételek hiányában a már megkötött szerződések tartalma nem módosulhatott, azaz a fogyasztók által megvásárolt jegyek hátoldalán szereplő visszaváltási feltételek a hatályosak.

A második kereseti kérelem a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes helytállási kötelezettségének megállapítására irányult, mely per a Ptk. alapján a felperesek által nem indítható. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 39. §-a alapján lehetőségük van a felpereseknek arra, hogy pert indítsanak az alperes ellen. Az ilyen kereset törvényben megfogalmazott célja olyan ítéleti rendelkezést feltételez, amely alapján az alperest fizetési kötelezettség terhelné a fogyasztókkal szemben. Az Fgytv. nem utal arra, hogy annak alapján kérhető-e keresettel megállapítás és milyen feltételekkel, így speciális jogszabályi rendelkezés hiányában a Pp. 123. §-ának a megállapítási kereset előterjeszthetőségére vonatkozó általános feltételei ez esetben is megfelelően alkalmazandók. Az előterjeszthetőség általános konjunktív feltételei közül a perbeli esetben a fogyasztói érdekek megóvásának szükségessége fennáll, a másik feltétel viszont hiányzik, mert az Fgytv. 39. §-a alapján az alperes marasztalását nem lehet kizártnak tekinteni. A felperesek marasztalási keresetet nem terjesztettek elő, ezért a második kereseti kérelmüket is el kellett utasítani.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben a felperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmüknek helytadó ítélet meghozatalát kérték. Hivatkoztak arra, hogy a jegyek hátoldalán, valamint az alperes honlapján található tájékoztatások a Ptk. 205/A. § (1) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősülnek, melyeknek módosítása a Ptk. 209. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen, mert a fogyasztókra nézve egyoldalúan és hátrányosan korlátozza a jegyek visszaváltásának lehetőségét. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon utasította el második kereseti kérelmüket. Értelmezésük szerint az Fgytv. 39. § (1) bekezdése alapján csak megállapítást lehet kérni, marasztalást nem, ezért tévedett a másodfokú bíróság, amikor ezzel ellentétes jogértelmezése alapján a Pp. 123. §-ában foglaltakat is figyelembe véve elutasította ezt a keresetüket. Hivatkoztak továbbá az Fgytv. 2012. július 29-től hatályos módosított 39. §-ában foglaltakra.