BH 2023.3.60 Korlátozott fellebbezés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást nem módosíthatja és nem egészítheti ki. Ebben az esetben, ha az ítéleti tényállás alapján a cselekmény helyes minősítése nem dönthető el, a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, 370. § (1) bek.; Be. 592. § (1) bek. a) pont].

[1] A járásbíróság a 2021. május 5-én kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet 3 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb), bc) és be) alpont] miatt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. r. terhelt a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] Az ítélet ellen az I. r. terhelt és a védő által kizárólag a büntetés enyhítése érdekében bejelentett fellebbezés folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. január 12-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta, és az I. r. terheltnek a tényállás 2. pontjában írt cselekményét rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bek., (2) bek. I. ford.], a lopás vétségeként értékelt cselekményeit 2 rendbeli lopás vétségének [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek., egy esetben bb) és bc) pont, egy esetben be) pont] minősítette. Megállapította, hogy az I. r. terhelt a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra, és a vele szemben a járásbíróság ítéletével kiszabott 5 hónap, börtönben végrehajtani rendelt szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, egyebekben pedig a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás 2. pontja szerint az I. r. terhelt 2018. december 29-én 12 óra 11 perc körüli időpontban K.-n, a B. utca 37. szám alatti gyógyszertárban jogtalan eltulajdonítási szándékkal a ruházatába rejtett 5 db szemcseppet és 3 db szemsprayt, összesen 27 162 forint értékben.

[4] A gyógyszertár alkalmazottja észlelte az I. r. terhelt cselekményét, és felszólította őt, hogy pakolja ki a magához vett árucikkeket. Az I. r. terhelt a felszólításnak nem tett eleget, hanem kiszaladt a bejárati ajtón. A gyógyszertár alkalmazottja a kabátját megragadva megkísérelte az I. r. terheltet visszatartani, azonban az I. r. terhelt kibújt a fogása alól, és a menekülése érdekében a gyógyszertár alkalmazottját kis erővel meglökve a jogtalanul eltulajdonított gyógyszerekkel elmenekült a patikából.

[5] A bűncselekménnyel okozott kár az eljárás során nem térült meg.

[6] A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjának II. fordulatában írt okból, a terhelt terhére.

[7] Indítványában kifejtette, hogy a jogerős ügydöntő határozatában helyesen minősített, rablás bűntettének alapeseteként értékelt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

[8] Ehhez képest az I. r. terhelttel szemben a járásbíróság által kiszabott, és a másodfokú eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalom folytán a törvényszék által sem érintett 1 év 6 hónap szabadságvesztést törvénysértőnek ítélte, kitérve arra is, hogy a különös visszaeső I. r. terhelttel szemben a büntetési tételkeret alsó határánál rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabására alapot adó Btk. 82. § (1) bekezdésének alkalmazására a Btk. 89. § (2) bekezdésében írtak szerint csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhetne sor. Ilyen, különös méltánylást érdemlő körülmény fennállását azonban a másodfokon eljárt törvényszék ítéletének [26] bekezdésében kifejezetten elvetette.

[9] Indokai alapján indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet megváltoztatva súlyosítsa az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát.

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a főügyészség felülvizsgálati indítványát módosított tartalommal tartotta fenn.

[11] Álláspontja szerint a törvényszék indokoltan állapította meg, hogy az I. r. terheltnek az ítéleti tényállás 2. pontjában írt cselekménye a Btk. 365. § (2) bekezdésében írt rablás bűntettének valamennyi törvényi tényállási elemét kimeríti.

[12] Jelentőséget tulajdonított ugyanakkor annak a körülménynek, hogy az I. r. terhelt a bűncselekményt a gyógyszertár alkalmazottjának a sérelmére valósította meg.

[13] A gyógyszertár alkalmazottja ugyanis a Btk. 459. § (1) bekezdés 12. f) pontjának az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § c), d), e), f) és y) pontjában írt értelmező rendelkezéseinek összevetésével közfeladatot ellátó személy, következésképpen a sérelmére a feladata teljesítése során elkövetett rablás a Btk. 365. § (3) bekezdés f) pontja szerint minősül.

[14] A rablás bűntettének e minősített esete öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Erre figyelemmel pedig az I. r. terhelttel szemben a Legfőbb Ügyészség által törvényesnek tartott jogi minősítés büntetési tételkeretének figyelembevételével, kizárólag a Btk. 82. § (4) bekezdése által biztosított ún. kétszeres enyhítés mellett lett volna kiszabható 1 év 6 hónap szabadságvesztés. A Btk. 82. § (4) bekezdésének alkalmazására azonban nincs törvényes alap, mert az I. r. terhelt által elkövetett rablás a helyesnek ítélt minősítés szerint sem rekedt kísérleti szakban, és azt az I. r. terhelt nem is bűnsegédként valósította meg.

[15] Indítványozta ezért, hogy a Kúria az alapügyben hozott első- és másodfokú ítéletet változtassa meg, az I. r. terhelt 2. tényállási pontban írt cselekményét minősítse a Btk. 365. § (2) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés f) pont III. fordulata szerint minősülő rablás bűntettének; az I. r. terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát emelje fel, egyebekben pedig a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

[16] A felülvizsgálati indítvány - eltérő indokok mentén - alapos.

[17] A törvényszék 2022. január 25-én kézbesítette az ügyészség részére a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a megyei főügyészség a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül, 2022. március 8-án, ekként joghatályosan nyújtotta be a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítványt.

[18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be. 649. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek.

[19] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést.

[20] A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa a büntetőjog más szabályának megsértése miatt kifogásolta az álláspontja szerint törvénysértő büntetés kiszabását, tehát a vizsgált felülvizsgálati ok második fordulatát látta megvalósulni.