31992L0051[1]

A Tanács 92/51/EGK irányelve (1992. június 18.) a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről

A TANÁCS 92/51/EGK IRÁNYELVE

(1992. június 18.)

a 89/48/EGK irányelvet kiegészítve, a szakoktatás és szakképzés elismerésének második általános rendszeréről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 49. cikkére, 57. cikkének (1) bekezdésére és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ), az Európai Parlamenttel együttműködve ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

(1)

mivel a Szerződés 8a. cikke alapján a belső piac belső határok nélküli területet jelent, és mivel a Szerződés 3. cikkének c) pontja értelmében a személyek és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése a Közösség egyik alapvető célkitűzése; mivel ez a tagállamok állampolgárai számára azt a lehetőséget jelenti, hogy önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként gyakorolják foglalkozásukat egy másik tagállamban, mint ahol képesítésüket megszerezték;

(2)

mivel azoknak a foglalkozásoknak az esetében, amelyek gyakorlásához a Közösség nem határozta meg a szükséges képzés alapvető színvonalát, a tagállamok fenntartják maguknak annak lehetőségét, hogy ezt a színvonalat úgy határozzák meg, hogy általa biztosítani tudják a területükön nyújtott szolgáltatások minőségét; mivel nem írhatják elő egy másik tagállam állampolgára számára a Szerződés 5. cikkében foglalt kötelezettségeik sérelme nélkül, hogy olyan képesítéseket szerezzen, amelyeket rendszerint a saját, nemzeti képzési rendszerük keretein belül kiállított oklevelekre állapítanak meg, ha az érintett személy ezeket a képesítéseket egészben vagy részben egy másik tagállamban már megszerezte; mivel ezért minden fogadó tagállamnak, amelyben egy foglalkozást szabályoztak, figyelembe kell vennie a többi tagállamban szerzett képesítéseket, és meg kell ítélnie, hogy azok megfelelnek-e az általa megkövetelt képesítéseknek;

(3)

mivel a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1988. december 21-i 89/48/EGK irányelv ( 4 ) elősegíti az ilyen kötelezettségek teljesítését; mivel ugyanakkor az említett irányelv hatálya a felsőoktatásra korlátozódik;

(4)

mivel a fogadó tagállamban bizonyos szintű oktatás és képzés elvégzéséhez kötött foglalkozások gyakorlásának elősegítése érdekében az elismerés első általános rendszerét egy másodikkal kell kiegészíteni;

(5)

mivel a kiegészítő általános rendszernek az első általános rendszer elveivel azonos elveken kell alapulnia, és azzal azonos módon kell szabályozni;

(6)

mivel ezen irányelv nem alkalmazható a külön irányelvek hatálya alá tartozó szabályozott szakmák esetében, amelyeknek tárgya elsősorban a szakma megkezdése előtti képzés kölcsönös elismerése;

(7)

mivel továbbá ezen irányelv nem alkalmazható a másik tagállamban megszerzett szakmai tapasztalatokon alapuló képességek elismerésének bevezetését célzó külön irányelvek által szabályozott tevékenységekre; mivel a külön irányelvek némelyike kizárólag az önálló vállalkozóként gyakorolt foglalkozásokra alkalmazható; mivel annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen tevékenységek munkavállalóként történő végzése ne essen ezen irányelv hatálya alá, amelynek következtében ugyanannak a tevékenységnek a gyakorlása eltérő jogi szabályozást nyerne, attól függően, hogy az ilyen tevékenységeket önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként végzik-e, a külön irányelveket kell a kérdéses tevékenységeket munkavállalóként végző személyekre alkalmazni;

(8)

mivel a kiegészítő általános rendszer nem sérti a Szerződés 48. cikkének (4) bekezdését és 55. cikkét;

(9)

mivel ez a kiegészítő rendszer szabályozza az első általános rendszer által le nem fedett oktatási és képzési szinteket, nevezetesen az egyéb felsőfokú oktatást és képzést, illetve más, azokkal egyenértékű oktatást és képzést, valamint a rövid és hosszú időtartamú középfokú képzéseket, amelyeket lehetőség szerint szakképzés és szakmai gyakorlat egészít ki;

(10)

mivel a legtöbb tagállamban egy szabályozott szakma gyakorlásának az előfeltétele egy nagyon rövid időtartamú képzés, vagy bizonyos személyiségjegyek vagy csupán általános ismeretek, az ezen irányelv szerinti szokásos elismerési eljárások kifejezetten nehézkesnek bizonyulhatnak; mivel ilyen esetekre egyszerűsített eljárási módokat kell biztosítani;

(11)

mivel tekintetbe kell venni az Egyesült Királyságban alkalmazott szakképzési rendszert is, amelyben a teljesítmények szintjeire vonatkozó előírásokat minden szakmai tevékenység vonatkozásában a "Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszer" ("National Framework of Vocational Qualifications") alapján határozzák meg;

(12)

mivel bizonyos tagállamokban a szabályozott szakmák száma meglehetősen alacsony; mivel a nem szabályozott szakmák esetében a képzést kifejezetten az adott foglalkozás gyakorlásától teszik függővé, és a képzés rendszerét és szintjét az érintett tagállam illetékes hatósága felügyeli és hagyja jóvá; mivel ez a szabályozott szakmákhoz nyújtott garanciákkal egyenértékű garanciákat nyújt;

(13)

mivel a fogadó tagállam illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy a Közösség vonatkozó törvényi előírásainak megfelelően az adaptációs idő és az alkalmassági vizsga bevezetésének részletes szabályait kidolgozzák;

(14)

mivel a kiegészítő általános rendszer két oktatási és képzési szintet fed le, és mivel az első általános rendszer lefed egy harmadik szintet, a kiegészítő általános rendszernek meg kell állapítania, hogy egy bizonyos szintű oktatásban és képzésben részesült személy egy másik tagállamban olyan foglalkozást gyakorolhat-e, és milyen feltételek mellett, amely foglalkozáshoz eltérő képzési szint szükséges;

(15)

mivel bizonyos foglalkozások gyakorlásához egyes tagállamok a 89/48/EGK irányelvnek megfelelő oklevelet követelnek meg, míg más tagállamok ugyanazon foglalkozás gyakorlásának feltételeként más rendszerű szakoktatást és szakképzést írnak elő; mivel bizonyos oktatási és képzési típusok, jóllehet ezen irányelv értelmében nem minimális időtartamú, felsőfokú oktatási és képzési formák, mindazonáltal összehasonlítható szintű szakmai szint elérését eredményezik és felkészítik az adott személyt hasonló feladatok elvégzésére és hasonló felelősségviselésre; mivel az ilyen oktatás és képzés oklevéllel igazolt képzésnek felel meg; mivel az ilyen oktatás és képzés nagyon sokféle lehet, és ezért össze kell állítani a kérdéses képzések listáját; mivel az ilyen osztályba sorolás ott, ahol szükséges, megvalósítja az egyenértékűségen alapuló elismerést az ilyen oktatás és képzés, valamint a 89/48/EGK irányelv szerinti oktatás és képzés között; mivel bizonyos szabályozott, oklevéllel záruló oktatást és képzést egy második felsorolásban kell szerepeltetni;

(16)

mivel a szakképzés szerkezetének folyamatos változását figyelembe véve ki kell dolgozni egy megfelelő eljárást, amelynek alkalmazásával az ilyen felsorolások módosíthatók;

(17)

mivel a kiegészítő általános rendszer olyan foglalkozásokat érint, amelyek gyakorlásának előfeltétele középfokú szakképesítés megszerzése, és általában megköveteli a gyakorlati készségek megszerzését is, a kiegészítő általános rendszernek lehetővé kell tennie az ilyen képesítések elismerését még abban az esetben is, ha azokat kizárólag szakmai gyakorlati tapasztalatok alapján szerezték meg egy olyan tagállamban, amely az ilyen foglalkozásokat nem szabályozza;

(18)

mivel ennek az általános rendszernek a célja az első általános rendszerhez hasonlóan a szabályozott szakmák megkezdése és gyakorlása előtt álló akadályok felszámolása; mivel a szakképesítéseknek az Európai Közösség tagállamai közötti összehasonlíthatóságáról szóló, 1985. július 16-i 85/368/EGK tanácsi határozat ( 5 ) alapján végzett munkát, jóllehet a szabad mozgás joga törvényi akadályainak megszüntetésétől eltérő célokat tűzött ki, nevezetesen a munkaerőpiac átláthatóságának javítását, azonban ahol szükséges, az ilyen munkavégzést fel kell használni ezen irányelv alkalmazásában, különösen olyan esetekben, ahol az a szakmai képzés tárgyával, tartalmával és időtartamával kapcsolatos információkkal szolgálhat;

(19)

mivel a szakmai szervezetekkel és szakmai oktatási és képzési intézményekkel szükség esetén konzultációkat kell folytatni, vagy azokat megfelelő módon be kell vonni a döntéshozatali eljárásokba;

(20)

mivel az első rendszerhez hasonlóan egy ilyen rendszer azáltal, hogy megszilárdítja a Közösség állampolgárainak jogát arra, hogy szakmai ismereteiket bármely másik tagállamban kamatoztassák, kiegészíti és erősíti az állampolgárok jogát a szakismeretek tetszés szerinti helyen történő megszerzésére;

(21)

mivel a két rendszert bizonyos alkalmazási idő eltelte után értékelni kell működésük hatékonyságának meghatározása céljából, különös tekintettel mindkét rendszer fejlesztésére,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Meghatározások

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) oklevél: az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvány vagy ilyen tanúsítványok együttesen:

- amelyeket az egyes tagállamban annak törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai szerinti illetékes hatósága állított ki,

- amely azt igazolja, hogy az ilyen oklevél tulajdonosa sikeresen elvégzett:

i. egy, a 89/48/EGK irányelv 1. cikke a) pontjának második francia bekezdésében említetteken kívüli legalább egyéves felsőfokú képzést, vagy egy azonos időtartamú nem nappali képzést, amelyre általános szabályként a felvétel egyik előfeltétele az egyetemi vagy felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz megkövetelt középfokú végzettség megszerzése, valamint a felsőfokú képzést követő esetlegesen megkövetelt szakképzést;

ii. vagy a C. mellékletben található oktatási és képzési tanfolyamok egyikét, és

- amely azt igazolja, hogy a bizonyítvány tulajdonosa rendelkezik olyan képesítéssel, amely egy szabályozott szakma megkezdéséhez vagy gyakorlásához az adott tagállamban szükséges,

feltéve ha a tanúsítvánnyal igazolt oktatást, illetve szakképzést az érintett személy túlnyomórészt a Közösség területén vagy a Közösségen kívüli ország olyan oktatási intézményében végezte el, amely egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint nyújt oktatást vagy szakképzést, vagy ha az ilyen tanúsítvány tulajdonosa hároméves szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelyet az a tagállam igazol, amely elismert egy harmadik országban megszerzett oktatás és szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítványt.

Az 1. albekezdésben említett oklevéllel egyenértékű minden olyan, az oktatás és szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány vagy tanúsítványok együttesen, amelyet az egyik tagállam illetékes hatósága állított ki egy, a Közösségen belül megszerzett, és ennek a tagállamnak az illetékes hatósága által egyenértékűnek elismert képzés befejezésekor, és ebben a tagállamban a szabályozott szakma megkezdésével vagy annak gyakorlásával kapcsolatban ugyanezeket a jogokat biztosítja;

b) bizonyítvány: az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvány vagy ilyen tanúsítványok együttesen:

- amelyeket az egyes tagállamban annak törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai szerinti illetékes hatósága ítélt oda,

- amely igazolja, hogy az ilyen okmány birtokosa a középfokú oktatás után sikeresen elvégzett:

az a) pontban említetteken kívüli, oktatási vagy szakképzési intézményben vagy munkahelyen, vagy oktatási vagy szakképzési intézmény és munkahely által közösen megtartott oktatást vagy szakképzést, és ahol az szükséges, kiegészítette azt a képzésen túlmenően előírt, képzési idő alatti vagy azt követő szakmai gyakorlattal,

vagy letöltötte a középfokú képzés elvégzésén túlmenően előírt gyakorlatot vagy szakmai tapasztalatot szerzett, vagy

- amely igazolja, hogy az okmány birtokosa műszaki vagy szakképzést nyújtó középfokú tanulmányai befejezését követően, ahol az szükséges,

elvégzett egy, az előző francia bekezdésben említett oktatást vagy szakképzést,

vagy letöltötte a gyakorlati vagy szakképzést nyújtó középfokú tanulmányain túlmenően előírt gyakorlatot vagy szakmai tapasztalatot szerzett, és

- amely azt igazolja, hogy az okmány tulajdonosa rendelkezik olyan képesítéssel, amely egy szabályozott szakma megkezdéséhez vagy gyakorlásához az adott tagállamban szükséges,

feltéve ha a tanúsítvánnyal igazolt oktatást, illetve szakképzést az érintett személy túlnyomórészt a Közösség területén, vagy a Közösségen kívüli ország olyan oktatási intézményében végezte el, amely egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint nyújt oktatást vagy szakképzést, vagy ha az ilyen tanúsítvány tulajdonosa kétéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, amelyet az a tagállam igazol, amely a valamely harmadik országban megszerzett oktatás és szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítványt elismerte.

Az 1. albekezdésben említett bizonyítvánnyal egyenértékű minden olyan, az oktatás és szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány vagy tanúsítványok együttesen, amelyet az egyik tagállam illetékes hatósága állított ki egy, a Közösségen belül megszerzett, és e tagállamnak az illetékes hatósága által egyenértékűnek elismert képzés befejezésekor, és ebben a tagállamban a szabályozott szakma megkezdésével vagy annak gyakorlásával kapcsolatban ugyanezeket a jogokat biztosítja;

c) alkalmassági igazolás: minden olyan szakképesítést igazoló tanúsítvány, amely:

- egy szakképzés elvégzését igazolja, és a 89/48/EGK irányelv értelmében nem része valamely oklevélnek vagy bizonyítványnak ezen irányelv értelmében, vagy amelyet

- egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek megfelelően az érintett tagállam erre a célra kijelölt illetékes hatósága bocsátott ki az érintett személynek a foglalkozás gyakorlásához lényegesnek tekintett és megkövetelt személyes adottságai, képességei vagy ismeretei felmérését követően, előzetes oktatás vagy szakképzés igazolása nélkül;

d) fogadó tagállam: az a tagállam, amelyben egy másik tagállam állampolgára egy szabályozott szakma gyakorlását kérvényezi, ha nem abban a tagállamban szerezte meg azt az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványt vagy alkalmassági igazolást, amelyre hivatkozik, vagy nem ott gyakorolta először az érintett foglalkozást;

e) szabályozott szakma: az a szakmai tevékenység vagy azoknak a szakmai tevékenységeknek az összessége, amelyek az egyes tagállamokban az adott foglalkozást alkotják;

f) szabályozott szakmai tevékenység: az olyan szakmai tevékenység, amelynek megkezdése vagy gyakorlása, vagy gyakorlásának bármelyik módja egy tagállamban közvetlenül vagy közvetetten törvényi, rendeleti és közigazgatási szabályok útján az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvány vagy alkalmassági igazolás megszerzéséhez van kötve. Egy szabályozott szakmai tevékenység gyakorlási módjának számít különösen:

- egy szakmai tevékenység gyakorlása olyan cím viselésével együtt, amelyet csak olyan személy használhat, aki a vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásoknak megfelelő, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal vagy alkalmassági igazolással bír,

- szakmai tevékenység gyakorlása az egészségügyben, ha ennek a tevékenységnek a díjazását és/vagy az ilyen jellegű térítést a tagállam szociális biztonsági rendszere oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvány vagy alkalmassági igazolás megszerzéséhez köti.

Az olyan szakmai tevékenység, amelyre az 1. albekezdés nem vonatkozik a szabályozott szakmai tevékenységgel egyenértékűnek számít, ha egy olyan szövetség vagy szervezet tagjai gyakorolják, amelynek célja az érintett foglalkozás színvonalának fejlesztése és megőrzése, és amelyet az egyik tagállam e cél elérése érdekében egy bizonyos formában elismer, és amely

- tagjainak az oktatás és a szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványt ad ki,

- biztosítja, hogy tagjai az általa megállapított szakmai magatartási szabályokat betartják, és

- feljogosítja tagjait egy bizonyos cím viselésére, illetve meghatározott rövidítés használatára vagy ennek az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványnak megfelelő jogállásra.

Ha egy tagállam egy, a második albekezdés feltételeit teljesítő szövetséget vagy szervezetet a második albekezdés rendelkezései értelmében elismer, akkor erről a Bizottságot értesíti;

g) szabályozott oktatás és szakképzés: minden olyan oktatás és szakképzés:

- amelyet kifejezetten egy adott foglalkozás gyakorlásához kötnek, és

- amely egy vagy több képzésből áll, amelyeket szükség esetén szakképzés, gyakorlat vagy szakmai tapasztalatszerzés egészít ki, és amelyeknek szerkezeti felépítését és szintjét az érintett tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései írják elő, illetve amelyeket az e célból megbízott illetékes hatóság felügyel, illetve hagy jóvá;

h) szakmai tapasztalat: az érintett foglalkozás tényleges és jogszerű gyakorlása az egyik tagállamban;

i) adaptációs időszak: egy szabályozott szakma gyakorlása a fogadó tagállamban, adott képesítéssel bíró személy vezetése alatt, adott esetben további oktatással és szakképzéssel kiegészítve. Az időszak végén értékelés készül. Az adaptációs időszak és az értékelés részleteit a fogadó állam illetékes hatósága állapítja meg.

Az ellenőrzött gyakorlatot teljesítő személy jogállásával kapcsolatos rendelkezéseket a fogadó tagállamban, különösen a letelepedési jog, valamint a kötelezettségek, szociális jogosultságok és juttatások, kedvezmények és díjazás vonatkozásában a Közösség hatályos törvényeinek megfelelően az érintett tagállam illetékes hatóságai állapítják meg;

j) alkalmassági vizsga: a kérelmező szakmai tudását érintő, a fogadó állam illetékes hatóságai által lefolytatott vizsga, amelynek célja a kérelmező képességének felmérése arra vonatkozóan, hogy az adott tagállamban gyakorolhat-e szabályozott szakmát.

A vizsga céljaira az illetékes hatóságok listát készítenek azokról a szakterületekről, amelyeket az adott államban megkövetelt képzés és a kérelmező addigi képzésének az összehasonlítása alapján a kérelmező által bemutatott, az oktatás és a szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványok nem fednek le. Ezek a tárgyak tartalmazhatnak a foglalkozás gyakorlásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati készségeket is.

Az alkalmassági vizsgánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a kérelmező hazájában vagy származási tagállamában szakképzettséggel bír. A vizsga olyan szakterületeket fog át, amelyeket a felsorolásban szereplő, a második albekezdésben említett szakterületek közül kell kiválasztani, és amelyeknek ismerete lényeges feltétele a foglalkozás gyakorlásának a fogadó tagállamban. Ez a vizsga kiterjedhet az érintett tevékenységekre vonatkozó, a fogadó államban érvényes foglalkozási szabályok ismeretére is. A szakmai alkalmassági vizsga részletes szabályait a fogadó állam illetékes hatóságai határozzák meg.

Az olyan kérelmező jogállását, aki a fogadó tagállamban kíván felkészülni az alkalmassági vizsgára, az adott állam illetékes hatóságai állapítják meg az alkalmazandó közösségi jog tiszteletben tartásával.

II. FEJEZET

Az irányelv hatálya

2. cikk

Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként egy másik tagállamban akar egy szabályozott szakmát gyakorolni.

Ez az irányelv nem vonatkozik azokra a foglalkozásokra, amelyekkel az oklevelek tagállamok általi kölcsönös elismeréséről szóló külön irányelv foglalkozik, sem pedig az A. mellékletben felsorolt irányelveknek a hatálya alá eső tevékenységekre.

A B. mellékletben felsorolt irányelveket az azon irányelvek hatálya alá tartozó munkaviszonyban végzett tevékenységek vonatkozásában kell alkalmazni.

III. FEJEZET

Az elismerések rendszere olyan esetekben, amikor a fogadó tagállam oklevelet kíván meg ennek az irányelvnek vagy a 89/48/EGK irányelvnek az értelmében

3. cikk

A 89/48/EGK irányelv sérelme nélkül, ha egy szabályozott szakma megkezdését vagy gyakorlását a fogadó ország törvényei valamilyen, az ezen irányelv vagy a 89/48/EGK irányelv értelmében meghatározott oklevél megszerzésétől teszik függővé, akkor az illetékes hatóság a saját állampolgáraira vonatkozó feltételek teljesítésekor az e foglalkozás megkezdésének vagy gyakorlásának jogát hiányos képesítésre való hivatkozással nem tagadhatja meg egy tagállam állampolgárától:

a) amennyiben a kérelmező olyan, az ezen irányelvben vagy a 89/48/EGK irányelvben meghatározott oklevéllel rendelkezik, amely más tagállamban ahhoz szükséges, hogy annak területén az illető a foglalkozást megkezdhesse vagy gyakorolhassa, és ezt az oklevelet az egyik tagállamban szerezte; vagy

b) amennyiben a kérelmező az említett foglalkozást az előző tíz év során két éven át teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben egy, az előzőnek megfelelő időszakban egy másik olyan tagállamban gyakorolta, amely ezt a foglalkozást az 1. cikk e) pontjának és f) pontja első albekezdésének, illetve a 89/48/EGK irányelv 1. cikke c) pontjának vagy d) pontja első albekezdésének értelmében nem szabályozta, ha a kérelmező egyidejűleg rendelkezett az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal:

- amelyet a tagállamban annak törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai szerinti illetékes hatósága ítél oda, és

- egy, a 89/48/EGK irányelv 1. cikke a) pontjának második francia bekezdésében említetteken kívüli legalább egyéves felsőfokú képzést, vagy egy azonos időtartamú nem nappali képzést, amelyre általános szabályként a felvétel egyik előfeltétele az egyetemi vagy felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz megkövetelt középfokú végzettség megszerzése, valamint a felsőfokú képzés szerves részét képező szakképzést,

- vagy amely bizonyítja a D. mellékletben említett, szabályozott oktatás és szakképzés elvégzését, és

- amelyet az adott foglalkozás gyakorlásának előkészületeként szerzett.

Ugyanakkor a fentiekben említett kétéves szakmai tapasztalatszerzést nem kell megkövetelni abban az esetben, ha a jelentkező birtokában levő és ebben a pontban említett, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványt a szabályozott oktatás és szakképzés befejezésekor állították ki.

Az e pont 1. albekezdése szerinti végzettséget igazoló, az oktatás és a szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal egyenértékű minden olyan, az oktatás és a szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány vagy az ilyen tanúsítványok együttesen, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága állított ki, amennyiben az egy, a Közösségben megszerzett oktatást és szakképzést igazol, valamint ugyanez a tagállam ezt a végzettséget azonos értékűnek ismeri el, és amennyiben a tagállam a többi tagállamot és a Bizottságot erről az elismerésről értesítette.

E cikk első albekezdésétől eltérően a fogadó tagállamnak nem kell e cikk rendelkezéseit alkalmaznia abban az esetben, ha egy szabályozott szakma megkezdéséhez vagy gyakorlásához e tagállamban a 89/48/EGK irányelvben meghatározott, négyéves időtartamnál hosszabb, felsőfokú képzés elvégzéséről kiállított oklevél szükséges.

4. cikk

(1) A 3. cikk nem akadályozza meg a fogadó tagállamot abban, hogy a kérelmezőtől kérje:

a) szakmai tapasztalatának igazolását, amennyiben a 3. cikk első bekezdésének a) és b) pontja alapján igazolt tanulmányainak időtartama a fogadó tagállamban előírt képzési időtől legalább egy évvel rövidebb. Ebben az esetben a szükséges szakmai tapasztalat időtartama nem haladhatja meg:

- a hiányzó képzési időnek a kétszeresét, amennyiben a hiányzó képzési idő felsőfokú képzésre és/vagy olyan szakmai gyakorlatra vonatkozik, amely szakember felügyelete alatt történik, és amelyet vizsga zár le,

- a hiányzó képzési időt, amennyiben a hiányzó képzési idő egy képzett szakember segítségével szerzett szakmai gyakorlatra vonatkozik.

Az 1. cikk a) pontja második bekezdésének oklevelei esetében az egyenértékűnek elismert képzések időtartamát az 1. cikk a) pontjának 1. albekezdése alapján kell meghatározni.

Az előző rendelkezések alkalmazásánál a 3. cikk első albekezdésének b) pontja szerinti szakmai tapasztalatot kell beszámítani.

Az előírt szakmai tapasztalat semmilyen esetben sem haladhatja meg a négy évet.

A szakmai tapasztalatot ugyanakkor nem lehet megkövetelni olyan jelentkezőtől, aki az 1. cikk a) pontjának második francia bekezdésében említett felsőfokú képzés elvégzését igazoló oklevéllel vagy a 89/48/EGK irányelv 1. cikke a) pontjában meghatározott oklevéllel rendelkezik, és aki foglalkozását egy olyan tagállam területén kívánja gyakorolni, amely tagállamban e foglalkozás gyakorlásához oklevél vagy a C. mellékletben említett oktatási és szakképzési tanfolyamok egyikének elvégzését igazoló okmány szükséges;

b) egy, legfeljebb három évig tartó adaptációs időszak teljesítését vagy alkalmassági vizsga tételét, amennyiben:

- a megszerzett képzés a 3. cikk első albekezdésének a) és b) pontjának megfelelően olyan elméleti és gyakorlati tárgyakra vonatkozik, amelyek lényegesen különböznek azoktól, amelyek a fogadó tagállamban előírt, ezen irányelvben és a 89/48/EGK irányelvben meghatározott oklevél megszerzéséhez szükségesek, vagy

- amennyiben a 3. cikk első albekezdésének a) pontjában említett esetben a szabályozott szakma a fogadó tagállamban egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező hazájában, illetve származási országában a szabályozott szakmának nem képezi részét, és amennyiben ez a különbség egy sajátos képzésben valósul meg, amelyet a fogadó állam megkövetel, és amely olyan elméleti és gyakorlati tárgyakra vonatkozik, amelyek lényegesen különböznek azoktól, amelyeket ebben az irányelvben, illetve a 89/48/EGK irányelvben meghatározott módon, a kérelmező a saját oklevele megszerzéséhez elsajátított, vagy

- amennyiben a 3. cikk első albekezdésének b) pontjában említett esetben a szabályozott szakma a fogadó államban egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet is magában foglal, amely a kérelmező hazájában, illetve származási országában gyakorolt foglalkozásnak nem képezi részét, és amennyiben ez a különbség olyan oktatás és képzés során valósul meg, amelyet a fogadó állam megkövetel, és amely olyan elméleti és gyakorlati tárgyakra vonatkozik, amelyek lényegesen különböznek azoktól, amelyeket a kérelmező oktatás és szakképzés elvégzéséről szóló tanúsítványa igazol.

Ha a fogadó tagállam adaptációs időszak letöltését vagy alkalmassági vizsgát kíván meg a kérelmezőtől, előbb meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmezőnek a szakmai gyakorlat során megszerzett tudása teljesen vagy részben fedi-e az első albekezdésben említett lényegi különbséget.

Amennyiben a fogadó állam él ezzel a lehetőséggel, akkor a kérelmezőnek fel kell ajánlania az adaptációs időszak, illetve a szakmai alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét. Amennyiben a fogadó ország, amely a 89/48/EGK irányelv, illetve ezen irányelv szerinti oklevelet kíván meg, más foglalkozásoknál is szeretne eltérni a kérelmező választási lehetőségétől, úgy a 14. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.

E pont második albekezdésétől eltérve a fogadó tagállam fenntarthatja a jogát arra vonatkozóan, hogy saját maga válasszon az adaptációs időszak vagy az alkalmassági vizsga között abban az esetben, ha az

- olyan foglalkozás gyakorlásával kapcsolatos, amelyhez szükséges a nemzeti jogszabályok pontos ismerete, és amelynek vonatkozásában az érintett szakmai tevékenység lényeges és állandó jellegzetessége a nemzeti joggal kapcsolatos tanácsadás, illetve segítségnyújtás, vagy

- ahol a fogadó tagállam a 89/48/EGK irányelvben meghatározott oklevelet kíván meg az adott foglalkozás elkezdéséhez vagy gyakorlásához, amely oklevél megszerzésének egyik feltétele egy több mint hároméves felsőfokú képzés, vagy azzal egyenértékű időtartamú nem nappali tagozatos képzés elvégzése, és a jelentkező az ezen irányelvben meghatározott oklevéllel, vagy a 3. cikk első albekezdésének b) pontja értelmében az oktatás és képzés elvégzéséről szóló tanúsítvánnyal rendelkezik, amelyre a 89/48/EGK irányelv 3. cikkének b) pontja nem vonatkozik.

(2) A fogadó tagállam azonban nem alkalmazhatja egyidejűleg az 1. bekezdés a) és b) pontját.

IV. FEJEZET

Az elismerés rendszere olyan esetben, amikor a fogadó tagállam oklevél birtoklását követeli meg, és a jelentkező bizonyítvánnyal rendelkezik vagy megfelelő oktatásban és szakképzésben részesült

5. cikk

Ha egy szabályozott szakma megkezdését vagy gyakorlását a fogadó ország törvényei valamilyen oklevél megszerzésétől teszik függővé, akkor az illetékes hatóság a saját állampolgáraira vonatkozó feltételek teljesítésekor az e foglalkozás megkezdésének vagy gyakorlásának jogát hiányos képesítésre való hivatkozással nem tagadhatja meg egy tagállam állampolgárától,

a) amennyiben a kérelmező olyan bizonyítvánnyal rendelkezik, amely más tagállamban ahhoz szükséges, hogy annak területén az illető a foglalkozást megkezdhesse vagy gyakorolhassa, és ezt a bizonyítványt az egyik tagállamban szerezte, vagy

b) amennyiben a kérelmező az előző tíz év során két éven át teljes munkaidőben egy másik olyan tagállamban ugyanezt a foglalkozást gyakorolta, amely tagállam ezt a foglalkozást az 1. cikk e) pontjának és az f) pont első bekezdésének értelmében nem szabályozta, ha a kérelmező rendelkezett az oktatás és a szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal,

- amelyet a tagállamban annak törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai szerinti illetékes hatóság ítél oda, és

- amely igazolja, hogy az oklevél birtokosa a középfokú oktatást követően:

elvégzett egy oktatási vagy szakképzési intézményben vagy munkahelyen, vagy oktatási vagy szakképzési intézmény és munkahely által közösen megtartott, az a) pontban említett képzéseken kívüli szakoktatást és szakképzést, továbbá letöltötte a tanfolyam részét képező gyakorlatot vagy megszerezte a szakmai tapasztalatot,

vagy letöltötte a középfokú képzés elválaszthatatlan részét képező gyakorlatot, vagy megszerezte a szakmai tapasztalatot, vagy

- amely igazolja, hogy az okmány birtokosa műszaki vagy szakmai képzést nyújtó középfokú tanulmányai befejezését követően, ahol az szükséges,

elvégzett egy, az előző francia bekezdésben említett szakoktatási vagy szakképzési kurzust,

letöltötte a műszaki vagy szakmai képzést nyújtó középfokú tanulmányai részét képező gyakorlatot vagy megszerezte a szakmai tapasztalatot, és

- amelyet az adott foglalkozás gyakorlásának előkészületeként szerzett.

Ugyanakkor a fentiekben említett kétéves szakmai tapasztalatot nem kell megkövetelni abban az esetben, ha a jelentkező tulajdonában levő és ebben a pontban említett, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványokat szabályozott oktatás és szakképzés sikeres befejezésekor állították ki.

Mindazonáltal a fogadó tagállam megkövetelheti, hogy a jelentkező töltsön le egy három évet meg nem haladó adaptációs időszakot vagy tegyen alkalmassági vizsgát. A fogadó tagállam a jelentkező számára megadja a jogot az adaptációs időszak és az alkalmassági vizsga közötti választásra.

Abban az esetben, ha a fogadó tagállam

Ha a fogadó tagállam adaptációs időszak letöltését vagy alkalmassági vizsgát kíván meg a kérelmezőtől, előbb meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmezőnek a szakmai gyakorlat során megszerzett tudása teljesen vagy részben fedi-e az oklevél és a bizonyítvány közötti különbséget.

el kíván térni a jelentkező választási jogától, a 14. cikkben szabályozott eljárást kell alkalmazni.

V. FEJEZET

Az elismerés rendszere olyan esetben, amikor a fogadó tagállam bizonyítványt kíván meg

6. cikk

Ha egy szabályozott szakma megkezdését vagy gyakorlását a fogadó ország törvényei valamilyen bizonyítvány megszerzésétől teszik függővé, akkor az illetékes hatóság a saját állampolgáraira vonatkozó feltételek teljesítésekor az e foglalkozás megkezdésének vagy gyakorlásának jogát hiányos képesítésre való hivatkozással nem tagadhatja meg egy tagállam állampolgárától:

a) amennyiben a kérelmező az ezen irányelvben, illetve a 89/48/EGK irányelvben meghatározott oklevéllel rendelkezik, amely más tagállamban ahhoz szükséges, hogy annak területén az illető a foglalkozást megkezdhesse vagy gyakorolhassa, és ezt az oklevelet az egyik tagállamban szerezte, vagy

b) amennyiben a kérelmező az előző tíz év során két éven át teljes munkaidőben vagy ennek megfelelő időtartamú részmunkaidőben egy másik olyan tagállamban ugyanezt a foglalkozást gyakorolta, amely tagállam ezt a foglalkozást az 1. cikk e) pontjának és az f) pont első bekezdésének értelmében nem szabályozta, ha a kérelmező rendelkezett az oktatás és a szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal,

- amelyet a tagállamban annak törvényi, rendeleti és közigazgatási előírásai szerinti illetékes hatóság ítél oda, és

- elvégzett egy, a 89/48/EGK irányelv 1. cikke a) pontjának második francia bekezdésében említetteken kívüli, legalább egyéves felsőfokú képzést, vagy egy azonos időtartamú nem nappali képzést, amelyre általános szabályként a felvétel egyik előfeltétele az egyetemi vagy felsőoktatási intézménybe való bejutáshoz megkövetelt középfokú végzettség megszerzése, valamint a felsőfokú képzés részét képező szakképzést,

- amely igazolja, hogy az oklevél birtokosa a középfokú oktatást követően:

elvégzett egy oktatási vagy szakképzési intézményben vagy munkahelyen, vagy oktatási vagy szakképzési intézmény és munkahely által közösen megtartott, az a) pontban említett képzéseken kívüli szakoktatást és szakképzést, továbbá letöltötte a képzés részét képező gyakorlatot vagy megszerezte a szakmai tapasztalatot,

vagy letöltötte a középfokú oktatás részét képező gyakorlatot vagy megszerezte a szakmai tapasztalatot, vagy

- amely igazolja, hogy az okmány birtokosa műszaki vagy szakmai képzést nyújtó középfokú tanulmányai befejezését követően, ahol az szükséges,

elvégzett egy, az előző francia bekezdésben említett szakoktatást vagy szakképzést, vagy

letöltötte a műszaki vagy szakmai képzést nyújtó középfokú tanulmányai részét képező gyakorlatot vagy megszerezte a szakmai tapasztalatot, és

- amelyet az adott foglalkozás gyakorlásának előkészületeként szerzett.

Ugyanakkor a fentiekben említett, kétéves szakmai tapasztalatot nem kell megkövetelni abban az esetben, ha a jelentkező tulajdonában levő és ebben a pontban említett, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványokat szabályozott oktatás és szakképzés sikeres befejezésekor állították ki.

c) ha az a kérelmező, aki nem rendelkezik oklevéllel, bizonyítvánnyal vagy az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal a 3. cikk b) bekezdésének vagy az e cikk b) bekezdésének értelmében, és a kérdéses foglalkozást az előző tíz évben három egymást követő éven keresztül teljes munkaidőben vagy azzal egyenértékű időtartamú részmunkaidőben egy olyan tagállamban folytatta, amely ezen irányelv 1. cikke e) pontjának vagy f) pontja első albekezdésének értelmében nem szabályozza a kérdéses foglalkozást.

Az 1. albekezdés b) pontja szerinti, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal egyenértékű minden olyan, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvány, illetve az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítványok együttesen, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága állított ki, amennyiben az egy, a Közösségben megszerzett oktatást és szakképzést igazol, valamint ugyanez a tagállam ezt a végzettséget azonos értékűnek ismeri el, és amennyiben a tagállam a többi tagállamot és a Bizottságot erről az elismerésről értesítette.

7. cikk

A 6 cikk sérelme nélkül egy fogadó tagállam előírhatja továbbá egy jelentkező számára, hogy:

a) töltsön le egy legfeljebb kétéves adaptációs időszakot vagy tegyen alkalmassági vizsgát, amikor az általa megszerzett, a 6. cikk első albekezdésének a) és b) pontjában említett oktatás és szakképzés keretében megszerzett elméleti és/vagy gyakorlati ismeretek lényegesen eltérnek a fogadó tagállamban megkövetelt bizonyítvány által lefedett elméleti és/vagy gyakorlati ismeretektől, vagy amikor a fogadó tagállam az adott tevékenységet olyan elméleti és/vagy gyakorlati ismereteket nyújtó sajátos oktatás és szakképzés megszerzéséhez köti, amely lényegesen eltér a kérelmező képesítéseitől.

Ha a fogadó tagállam adaptációs időszak letöltését vagy alkalmassági vizsgát kíván meg a kérelmezőtől, előbb meg kell vizsgálnia, hogy a kérelmezőnek a szakmai gyakorlat során megszerzett tudása teljesen vagy részben fedi-e az első albekezdésben említett lényegi különbséget.

Amennyiben a fogadó állam él ezzel a lehetőséggel, akkor a kérelmezőnek fel kell ajánlania az adaptációs időszak, illetve a szakmai alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét. Amennyiben a fogadó ország, amely bizonyítványt kíván meg, más foglalkozásoknál is szeretne eltérni a kérelmező választási lehetőségétől, úgy a 14. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.

b) ha a jelentkező a 6. cikk első albekezdésének c) pontjában említett esetben nem rendelkezik oklevéllel, bizonyítvánnyal vagy oktatás vagy szakképzés elvégzéséről szóló egyéb tanúsítvánnyal, egy, legfeljebb kétéves adaptációs időszakot kell letöltenie vagy alkalmassági vizsgát kell tennie. A fogadó tagállam fenntarthatja a jogát annak meghatározására, hogy adaptációs időszakot vagy alkalmassági vizsgát követel meg.

VI. FEJEZET

Egyéb képesítések különleges elismerési rendszerei

8. cikk

Ha egy szabályozott szakma megkezdését vagy gyakorlását a fogadó ország alkalmasság igazolásától teszi függővé, akkor az illetékes hatóság a saját állampolgáraira vonatkozó feltételek teljesítésekor az e foglalkozás megkezdésének vagy gyakorlásának jogát hiányos képesítésre való hivatkozással nem tagadhatja meg egy tagállam állampolgárától:

a) amennyiben a kérelmező olyan igazolással rendelkezik, amely más tagállamban ahhoz szükséges, hogy annak területén az illető a foglalkozást megkezdhesse vagy gyakorolhassa, és ezt az igazolást az egyik tagállamban szerezte; vagy

b) ha a jelentkező más tagállamban megszerzett képesítéseket igazoló okmányokat mutat be,

és különösen egészségügyi, munkabiztonsági, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi vonatkozásban a fogadó tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben megkövetelt garanciákkal egyenértékű garanciákat nyújt.

Ha a jelentkező ilyen alkalmassági igazolást vagy ilyen képesítés megszerzését igazoló okmányt nem mutat be, a fogadó tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket kell alkalmazni.

9. cikk

Ha egy szabályozott szakma megkezdését vagy gyakorlását a fogadó ország kizárólag általános alap- és középfokú végzettség igazolásától teszi függővé, akkor az illetékes hatóság a saját állampolgáraira vonatkozó feltételek teljesítésekor az e foglalkozás megkezdésének vagy gyakorlásának jogát hiányos képesítésre való hivatkozással nem tagadhatja meg egy másik tagállam azon állampolgárától, aki az ilyen szintű oktatás elvégzéséről szóló, egy másik tagállamban kiállított tanúsítvánnyal rendelkezik.

A hivatalos képesítés megszerzéséről szóló tanúsítványt a másik tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek előírásai szerint kijelölt illetékes hatóságának kell kiállítania.

VII. FEJEZET

A munkavállalók számára a letelepedés szabadságának, a szolgáltatásnyújtás szabadságának és a mozgás szabadságának tényleges gyakorlását elősegítő egyéb intézkedések

10. cikk

(1) A fogadó tagállam illetékes hatósága, amely a szabályozott szakma megkezdésének engedélyezéséhez a kérelmezőtől a feddhetetlenségét igazoló okmányt, erkölcsi bizonyítványt vagy csődmentességi igazolást követel meg, vagy a foglalkozás gyakorlását súlyos, a foglalkozást sértő viselkedés okán, illetve büntetendő cselekmény elkövetése miatt megtagadja, más tagállamok olyan állampolgárai esetében, akik a fogadó tagállam felségterületén szeretnék a foglalkozást gyakorolni, elfogadja azoknak a hazája, illetve származási országa illetékes hatóságai által kiállított okmányokat, amelyek igazolják, hogy a kérelmezők ezeknek a követelményeknek eleget tesznek.

Amennyiben a származási ország illetékes hatóságai az 1. albekezdésben említett okmányokat nem állítják ki, akkor azokat egy eskü alatt tett nyilatkozattal - vagy azokban az országokban, amelyekben ilyen nyilatkozat nem szokásos, egy ünnepélyes nyilatkozat letételével - pótolja, amelyet a kérelmező az illetékes bíróság, illetve igazgatási hatóság vagy adott esetben egy jegyző vagy hazája, illetve származási tagállama megfelelő meghatalmazással bíró szakmai testülete előtt tesz le, amely szerv ez alapján az eskü alatt tett nyilatkozatról vagy az ünnepélyes nyilatkozatról írásos igazolást állít ki.

(2) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága a szabályozott szakma megkezdéséhez, illetve annak gyakorlásához saját állampolgáraitól a fizikai és pszichikai alkalmasságot igazoló okmányt követel meg, úgy a fogadó tagállam a kérelmező hazája, illetve származási tagállama illetékes hatóságai által megkövetelt igazolások bemutatását elégségesnek tekinti és elfogadja azt.

Amennyiben a kérelmező hazája, illetve származási állama a szabályozott szakma megkezdéséhez, illetve gyakorlásához ilyen jellegű igazolást nem kíván meg, úgy a fogadó tagállam más ország állampolgárai esetében annak illetékes hatósága által kiállított, a fogadó állam igazolásainak megfelelő igazolást elismeri.

(3) A fogadó tagállam illetékes hatósága megkövetelheti, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolások és okmányok a bemutatáskor három hónapnál nem lehetnek régebbiek.

(4) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága a szabályozott szakma megkezdéséhez, illetve annak gyakorlásához saját állampolgáraitól eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat megtételét követeli, úgy, ahogy az ilyen eskünek, illetve ünnepélyes nyilatkozatnak a megfogalmazása egy másik tagállam állampolgára számára nem elfogadható, a fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett személy számára egy megfelelő és egyenértékű szövegezésű eskü, illetve ünnepélyes nyilatkozat álljon rendelkezésére.

(5) Ha a pénzügyi helyzet igazolására van szükség a fogadó tagállamban egy szabályozott szakma megkezdéséhez vagy gyakorlásához, azokat az igazolásokat, amelyeket a bankok a származás szerinti tagállamban vagy abban a tagállamban adtak ki, ahonnan a külföldi érkezett, a fogadó tagállam egyenértékűnek fogadja el a saját területén kiadott igazolásokkal.

(6) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága a szabályozott szakmát megkezdeni vagy gyakorolni kívánó saját állampolgáraitól megköveteli annak igazolását, hogy a szakmai felelősségükkel járó pénzügyi kockázatokkal szemben biztosítva vannak, az adott tagállam a más tagállam biztosítótársaságai által kiadott igazolásokat a saját területén kibocsátottakkal egyenértékűnek fogadja el. Ezek az igazolások tanúsítják, hogy a biztosító a fedezet feltételeinek és terjedelmének a tekintetében megfelel a fogadó tagállamban hatályos törvényeknek és rendeleteknek. Az igazolások a bemutatásukkor nem lehetnek három hónapnál régebbiek.

11. cikk

(1) A fogadó tagállam illetékes hatósága elismeri a tagállamok azon állampolgárainak jogát, akik a fogadó tagállam felségterületén a szabályozott szakmához és annak gyakorlásához szüksé ges követelményeknek eleget tesznek, hogy viselhetik a foglalkozásnak megfelelő megnevezést.

(2) A fogadó tagállam illetékes hatósága elismeri a tagállamok azon állampolgárainak jogát, akik a fogadó tagállam felségterületén a szabályozott szakmához és annak gyakorlásához szükséges követelményeknek eleget tesznek, hogy az e foglalkozáshoz tartozó végzettséghez kapcsolódó, hazájukban, illetve a származási országban használatos tudományos címet, illetve adott esetben annak rövidítését az ország nyelvén használhassák. A fogadó tagállam előírhatja, hogy a kérelmező e megnevezések viselésekor az oklevelet kiállító oktatási intézmény vagy vizsgabizottság nevét és helyét is feltüntesse.

(3) Amennyiben egy foglalkozást a fogadó tagállamban az 1. cikk f) pontja szerinti szövetség vagy szervezet szabályoz, úgy a tagállamok állampolgárai csak akkor jogosultak adott foglalkozás megnevezésének, illetve annak rövidítésének az adott szövetség vagy szervezet által engedélyezett viselésére, ha igazolni tudják, hogy az adott szövetség vagy szervezet tagjai.

Amennyiben az adott szövetség vagy szervezet a tagfelvételt szakmai képzettségtől teszi függővé, úgy ezt más tagállamok állampolgáraival szemben, akik az 1. cikk a) pontja szerinti oklevéllel, az 1. cikk b) pontja szerinti bizonyítvánnyal vagy a 3. cikk első albekezdésének b) pontja, az 5. cikk első albekezdésének b) pontja és a 9. cikk szerinti, az oktatás és szakképzés megszerzéséről szóló tanúsítvánnyal és képesítéssel rendelkeznek, csak az ezen irányelvben előírtak, de különösen a 3., 4. és 5. cikk alapján teheti.

12. cikk

(1) A fogadó tagállam a 3-9. cikkben szabályozott feltételek teljesítése igazolásának módjaként elismeri a tagállamok illetékes hatóságai által kiállított okmányokat, amelyeket a kérelmezőnek csatolnia kell az adott foglalkozás gyakorlására irányuló kérelméhez.

(2) A szabályozott szakma gyakorlására irányuló kérelmet vizsgáló eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni, és a kérelemhez szükséges összes okmány benyújtása után legfeljebb négy hónappal a fogadó tagállam illetékes hatósága indokolással ellátott határozatával kell lezárni. A döntés ellen vagy a döntés elmulasztása esetén a nemzeti jog szerinti jogorvoslattal lehet élni.

VIII. FEJEZET

Koordinációs eljárás

13. cikk

(1) A tagállamok a 17. cikkben meghatározott határidőn belül megnevezik azokat az általuk felhatalmazott illetékes hatóságokat, amelyekhez a kérelmeket be lehet nyújtani, és amelyek az irányelv szerinti döntéseket meghozzák. Erről a többi tagállamot és a Bizottságot értesítik.

(2) Az 1. bekezdés értelmében létrehozott hatóságok tevékenységeinek összehangolására minden tagállam egy koordinátort nevez ki, és erről értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot. A koordinátor feladata, hogy minden foglalkozásnál ezen irányelv egységes alkalmazását segítse elő. A koordinátor a 89/48/EGK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése alapján, a Bizottság felügyelete alatt létrehozott koordinációs csoport tagja.

Az előzőekben említett 89/48/EGK irányelv rendelkezései értelmében létrehozott koordinációs csoport feladata:

- ezen irányelv végrehajtásának elősegítése, különösen a Bizottság részéről előterjesztett kérdésekben kialakított vélemények elfogadásával és közzétételével,

- ezen irányelv alkalmazásához szükséges információk gyűjtése a tagállamokban, különösen a szabályozott szakmák tájékoztató jellegű felsorolása, valamint a tagállamok által kiállított képesítések közötti különbségek feltárása abból a célból, hogy segítséget nyújtson a tagállamok illetékes hatóságai számára annak megítélésében, hogy előfordulnak-e lényeges eltérések.

A Bizottság kikérheti a csoport véleményét a meglévő rendszer tervezett változtatásaival kapcsolatban.

(3) A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy az ezen irányelv keretében az oklevelek, bizonyítványok és a szabályozott szakmák megkezdéséhez és gyakorlásához szükséges egyéb feltételek elismerésével kapcsolatos szükséges információkat rendelkezésre bocsássák. Ennek a feladatnak az ellátásához a tagállamok igénybe vehetik a már meglévő információs hálózatokat és - ahol szükséges - az érintett szakmai szervezeteket vagy szövetségeket. A Bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a szükséges információcsere-rendszer kiépüljön, és azt megfelelően koordinálják.

IX. FEJEZET

Az adaptációs időszak és az alkalmassági vizsga közötti választási jogosultságot korlátozó intézkedésekre vonatkozó eljárás

14. cikk

(1) Amennyiben egy tagállam a 4. cikk (1) bekezdése b) pontja második albekezdésének második mondata, az 5. cikk harmadik albekezdése, vagy a 7. cikk a) pontja második albekezdése második mondatának alkalmazásában a kérelmezőnek nem kívánja biztosítani az adaptációs időszak és a szakmai alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét, úgy a tagállam a Bizottságnak haladéktalanul megküldi az érintett előírás tervezetét. Ezzel egyidőben közli a Bizottsággal az ilyen jellegű szabályozás szükségességének okait.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot a tervezetről; a tervezetről a 13. cikk (2) bekezdésében említett koordinációs csoporttal is konzultálhat.

(2) Annak sérelme nélkül, hogy a Bizottság és a többi tagállam is kifejezheti véleményét a tervezettel kapcsolatban, a tagállam csak abban az esetben hozhatja meg a határozatot, ha a Bizottság három hónapos határidőn belül nem hoz a tervezettel ellentétes határozatot.

(3) A tagállamok egy másik tagállam, illetve a Bizottság kérésére megküldik a másik tagállamnak, illetve a Bizottságnak azoknak a rendelkezéseknek a végleges szövegét, amelyek e cikk alkalmazásában keletkeznek.

X. FEJEZET

A C. és D. melléklet módosítására vonatkozó eljárás

15. cikk

(1) A C. és D. mellékletben szereplő oktatások és képzések jegyzékeit módosítani kell az érintett tagállamnak a Bizottsághoz intézett indokolt kérése alapján. Az összes megfelelő adatot, különösen a nemzeti jog megfelelő rendelkezéseinek szövegét csatolják a kéréshez. A kérést intéző tagállam a többi tagállamot is tájékoztatja.

(2) A Bizottság megvizsgálja a szóban forgó oktatást és képzést és azokat, amelyekre a többi tagállam kérései vonatkoznak. A Bizottság különösen azt ellenőrzi, hogy a képzés által nyújtott képesítés az azt megszerzők számára:

- az 1. cikk (a) bekezdése második franciabekezdésének (i) pontjában említett felsőfokú képesítésnek megfelelően magas színvonalú szakoktatást és képzést nyújt, és

- hasonló szintű felelősségre és megbízatásra válnak-e jogosulttá.

(3) A Bizottságot egy bizottság segíti.

A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

(4) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 6 ) 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam két hónap.

(5) A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a döntéséről, és adott esetben közzéteszi a módosított jegyzéket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6) A C. és D. mellékletben szereplő oktatások és képzések jegyzékeinek a fent megállapított eljárás alapján történő módosításai a Bizottság által meghatározott időponttól kezdve azonnal alkalmazandóak.

XI. FEJEZET

Egyéb rendelkezések

16. cikk

A 17.cikkben meghatározott határidő letelte után a tagállamok kétévenként eljuttatják a Bizottsághoz a bevezetett rendszer alkalmazásáról szóló beszámolójukat.

Az említett beszámoló az általános megjegyzéseken kívül a meghozott határozatokra vonatkozó statisztikai kimutatást tartalmaz, valamint azoknak a főbb problémáknak a leírását, amelyek az irányelv végrehajtásából származnak.

17. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1994. június 18-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

18. cikk

A 17.cikkben megállapított időpont után legkésőbb öt évvel a Bizottság jelentést tesz az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv végrehajtásáról.

A szükséges konzultációkat követően a Bizottság előterjeszti az ezen irányelvvel kapcsolatos módosításokra vonatkozó indítványait. Ezzel egyidejűleg, szükség esetén, a Bizottság előterjeszti a mozgás szabadságát, a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát elősegítő javaslatait.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A. MELLÉKLET

A 2. cikk második albekezdésében említett irányelvek felsorolása

1. 64/429/EGK ( 7 )

A Tanács 1964. július 7-i 64/429/EGK irányelve az ISIC 23-40 főcsoport (ipar és kis kézművesipar) alá sorolt gyár- és feldolgozóiparban dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

64/427/EGK ( 8 )

A Tanács 1964. július 7-i 64/427/EGK irányelve az ISIC 23-40 főcsoport (ipar és kis kézművesipar) alá sorolt gyár- és feldolgozóiparban dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

2. 68/365/EGK ( 9 )

A Tanács 1968. október 15-i 68/365/EGK irányelve az élelmiszeriparban és italgyártásban (ISIC 20 és 21 főcsoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

68/366/EGK ( 10 )

A Tanács 1968. október 15-i 68/366/EGK irányelve az élelmiszeriparban és italgyártásban (ISIC 20 és 21 főcsoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

3. 64/223/EGK ( 11 )

A Tanács 1964. február 25-i 64/223/EGK irányelve a nagykereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

64/224/EGK ( 12 )

A Tanács 1964. február 25-i 64/224/EGK irányelve a kereskedelmi, ipari és kis kézművesipari közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

64/222/EGK ( 13 )

A Tanács 1964. február 25-i 64/222/EGK irányelve a nagykereskedelmi tevékenységekkel és a kereskedelmi, ipari és kis kézművesipari közvetítők tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

4. 68/363/EGK ( 14 )

A Tanács 1968. október 15-i 68/363/EGK irányelve a kiskereskedelemben (korábbi ISIC 612 csoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

68/364/EGK ( 15 )

A Tanács 1968. október 15-i 68/364/EGK irányelve a kiskereskedelemben (korábbi ISIC 612 csoport) dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

5. 70/522/EGK ( 16 )

A Tanács 1970. november 30-i 70/522/EGK irányelve a nagybani szénkereskedelemmel és a szénkereskedelem közvetítő tevékenységeivel (korábbi ISIC 6112 csoport) foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

70/523/EGK ( 17 )

A Tanács 1970. november 30-i 70/523/EGK irányelve a nagybani szénkereskedelemmel és a szénkereskedelem közvetítő tevékenységeivel (korábbi ISIC 6112 csoport) foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

6. 74/557/EGK ( 18 )

A Tanács 1974. június 4-i 74/557/EGK irányelve a mérgező termékek kereskedelmével és forgalmazásával foglalkozó önálló vállalkozók és közvetítők tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

74/556/EGK ( 19 )

A Tanács 1974. június 4-i 74/556/EGK irányelve a mérgező termékek kereskedelmére és forgalmazására vonatkozó tevékenységek, valamint az ilyen termékek szakmai felhasználával összefüggő tevékenységekkel, többek között a közvetítői tevékenységekkel kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

7. 68/367/EGK ( 20 )

A Tanács 1968. október 15-i 68/367/EGK irányelve a személyi szolgáltatói ágazatokban (korábbi ISIC 85 főcsoport),

1. éttermekben, kávéházakban, kisvendéglőkben, valamint egyéb vendéglátóipari helyeken (ISIC 852 csoport);

2. szállodákban, panziókban, táborhelyeken és egyéb szálláshelyeken (ISIC 853 csoport)

dolgozó önálló vállalkozók tevékenységeivel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság megvalósításáról.

68/368/EGK ( 21 )

A Tanács 1968. október 15-i 68/368/EGK irányelve a személyi szolgáltatói ágazatokban:

1. éttermekben, kávéházakban, kisvendéglőkben és egyéb vendéglátóipari helyeken (ISIC 852 csoport)

2. szállodákban, panziókban, táborhelyeken és egyéb szálláshelyeken (ISIC 853 csoport),

dolgozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos átmeneti intézkedésekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról.

8. 77/92/EGK ( 22 )

A Tanács 1976. december 13-i 77/92/EGK irányelve a biztosítási ügynökök és alkuszok (korábbi ISIC 630 csoport) tevékenységével összefüggésben a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának tényleges gyakorlását segítő intézkedésekről és különösen az említett tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.

9. 82/470/EGK ( 23 )

A Tanács 1982. június 29-i 82/470/EGK irányelve a szállítással és az utazási irodákkal (ISIC 718 csoport), valamint a tárolással és raktározással (ISIC 720 csoport) összefüggő egyes szolgáltatásokkal foglalkozó önálló vállalkozók tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását segítő intézkedésekről.

10. 82/489/EGK ( 24 )

A Tanács 1982. július 19-i 82/489/EGK irányelve a fodrászok tevékenységével kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását segítő intézkedésekről.

11. 75/368/EGK ( 25 )

A Tanács 1975. június 16-i 75/368/EGK irányelve a különböző tevékenységekkel (korábbi ISIC 1-85 főcsoport) kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását segítő intézkedésekről és különösen az e tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.

12. 75/369/EGK ( 26 )

A Tanács 1975. június 16-i 75/369/EGK irányelve a vándorló tevékenységekkel kapcsolatos letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadság tényleges gyakorlását segítő intézkedésekről és különösen az e tevékenységekre vonatkozó átmeneti intézkedésekről.

Megjegyzés

A fentiekben felsorolt irányelvek némelyike kiegészítésre került Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (HL L 73., 1972.3.27.), Görögország (HL L 291., 1979.11.19.), valamint Spanyolország és Portugália (HL L 302., 1985.11.15.) csatlakozási okmányával.

B MELLÉKLET

A 2. cikk harmadik albekezdésében említett irányelvek felsorolása

Ezek az irányelvek az A. melléklet 1-7. pontjában felsorolt irányelvek a 6. pontban szereplő 74/556/EGK irányelv kivételével.

C MELLÉKLET

AZ 1. CIKK a) PONTJA ELSŐ ALBEKEZDÉSE MÁSODIK FRANCIA BEKEZDÉSÉNEK ii. PONTJÁBAN EMLÍTETT KÜLÖNLEGES SZERVEZETI FELÉPÍTÉSŰ KÉPZÉSEK FELSOROLÁSA

1. Paramedicinális és szociálpedagógiai képzések

A Cseh Köztársaságban

képzés:

- egészségügyi asszisztens ("Zdravotnický asistent"),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul.

- táplálkozási asszisztens ("Nutriční asistent"),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves alapfokú oktatást, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul.

Németországban

- gyermekápoló ("Kinderkrankenschwester/Kinderkrankenpfleger"),

- fizioterapeuta ("Krankengymnast(in)/Physiotherapeut(in)" ( 27 )),

- foglalkozási és munkaterapeuta/ergoterapeuta ("Beschäftigungs- und Arbeitstherapeut/Ergotherapeut"),

- logopédus ("Logopäde/Logopädin"),

- szemész ("Orthoptist(in)"),

- államilag elismert képesítésű gyermekgondozó ("Staatlich anerkannte(r) Erzieher(in)"),

- államilag elismert képesítésű gyógypedagógus ("Staatlich anerkannte(r) Heilpädagoge(-in)") képzése,

- orvosi laboratóriumi asszisztens (" medizinisch-technische(r) Laboratoriums-Assistent(in)"),

- röntgenasszisztens ("medizinisch-technische(r) Radiologie-Assistent(in)"),

- funkcio-diagnosztikai orvostechnikai asszisztens ("medizinisch-technische(r) Assistent(in) für Funktionsdiagnostik"),

- állat-egészségügyi technikus (" veterinärmedizinisch-technische(r) Assistent(in)"),

- dietetikus ("Diätassistent(in)"),

- gyógyszerész technikus ("Pharmazieingenieur"), amely képesítést 1994. március 31. előtt a Német Demokratikus Köztársaságban vagy az új szövetségi tartományok területén szereztek,

- pszichiátriai szakápoló ("Psychiatrische(r) Krankenschwester/ Krankenpfleger"),

- logopédus ("Sprachtherapeut(in)").

Olaszországban

- fogtechnikus ("odontotecnico"),

- látszerész ("ottico") képzése.

Cipruson

képzés:

- fogtechnikus ("οδοντοτεχνίτης"),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú szakképzést, amelyet egy egyéves szakmai gyakorlat követ.

- látszerész ("τεχνικός oπτικός"),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú képzést, amelyet egy egyéves szakmai gyakorlat követ.

Lettországban

képzés:

- fogorvosi asszisztens ("zobārstniecības māsa"),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves közoktatást, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő hároméves szakmai gyakorlatot, amelynek végén a szakterületre vonatkozó vizsga letételét igazoló bizonyítványt kell szerezni.

- orvosi biológiai laboratóriumi asszisztens ("biomedicīnas laborants"),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves közoktatást, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő kétéves szakmai gyakorlatot, amelynek végén a szakterületre vonatkozó vizsga letételét igazoló bizonyítványt kell szerezni.

- fogtechnikus ("zobu tehniķis"),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves közoktatást, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő kétéves szakmai gyakorlatot, amelynek végén a szakterületre vonatkozó vizsga letételét igazoló bizonyítványt kell szerezni.

- fizioterápiás asszisztens ("fizioterapeita asistents"),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves közoktatást, egy hároméves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő kétéves szakmai gyakorlatot, amelynek végén a szakterületre vonatkozó vizsga letételét igazoló bizonyítványt kell szerezni.

Luxemburgban

- orvosi röntgenasszisztens (assistant(e) technique médical(e) en radiologie),

- orvosi laboratóriumi asszisztens (assistant(e) technique médical(e) de laboratoire),

- pszichiátriai szakápoló (infirmier/ière psychiatrique),

- műtőssegéd - (assistant(e) technique médical(e) en chirurgie),

- gyermekápoló (infirmier/ière puériculteur/trice),

- aneszteziológiai szakápoló - (infirmier/ière anesthésiste),

- képesített gyógymasszőr (masseur/euse diplômé(e)),

- gyermekgondozó (éducateur/trice) képzése.

Hollandiában

- állatorvosi asszisztens ("dierenartassistent").

Ausztriában

- speciális alapképzés gyermekek és fiatalkorúak gondozására szakosodott ápolók részére,

- speciális alapképzés pszichiátriai szakápolók részére,

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizenhárom éves oktatás és szakképzés szükséges, amely a következőket tartalmazza:

- legalább hároméves, vizsgával záruló szakképzés szakiskolában, bizonyos esetekben egy vagy kétéves szaktanfolyammal kiegészítve, amelynek a végén vizsgát kell tenni,

- vagy legalább két és fél éves, vizsgával záruló szakképzés szakiskolában, amelyet legalább hat hónapos munkahelyi gyakorlat vagy legalább hat hónapos, jóváhagyott intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki,

- vagy legalább kétéves, vizsgával záruló szakképzés szakiskolában, amelyet legalább egyéves munkahelyi gyakorlat vagy legalább egyéves, jóváhagyott intézményben letöltendő szakmai gyakorlat egészít ki,

- vagy állatorvosi asszisztens ("dierenartassistent") esetében Hollandiában három év szakképzés szakiskolában ("MBO" - rendszer), vagy három év szakképzés a duális gyakornoki rendszerben ("LLW"), mindkettőt záróvizsga követi.

Ausztriában

az alábbi képesítésekre vonatkozó képzések:

- kontaktlencse-optikus ("Kontaktlinsenoptiker"),

- pedikűrös ("Fußpfleger"),

- hallásjavítókészülék-technikus ("Hörgeräteakustiker"),

- gyógyszerész ("Drogist"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizennégy éves oktatás és szakképzés szükséges, amely egy strukturált képzési keretben megvalósított legalább ötéves olyan képzési időszakot foglal magában, amely egy legalább három éves, részben a munkahelyen, részben egy szakképzési intézményben töltött gyakornoki időszakból, valamint egy szakmai gyakorlati és képzési időszakból áll, amelynek végén a szakma gyakorlásához és gyakornokok képzéséhez való jogosultságot adó szakmai vizsgát kell tenni.

- masszőr ("Masseur"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizennégy éves oktatás és szakképzés szükséges, amely egy strukturált képzési keretben megvalósított legalább ötéves olyan képzési időszakot foglal magában, amely egy kétéves gyakornoki időszakból, egy kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakból, valamint egy egyéves tanfolyamból áll, amelynek végén a szakma gyakorlásához és gyakornokok képzéséhez való jogosultságot adó szakmai vizsgát kell tenni.

- óvodapedagógus ("Kindergärtner/in"),

- szakképzett nevelő/gyermekgondozó ("Erzieher"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizenhárom éves oktatás és szakképzés szükséges szakiskolában történő ötéves szakmai képzéssel, amelynek végén vizsgát kell tenni.

Szlovákiában

képzés:

- alapfokú művészeti iskolai tánctanár ("učiteľ v tanečnom odbore na základných umeleckých školách"),

a képzés teljes időtartama legalább 14,5 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, egy négyéves szakirányú középiskolai képzést, valamint 5 félév táncpedagógiai képzést.

- oktató speciális oktatási intézményben és szociális ellátási intézményben ("vychovávatel' v špeciálnych výchovných zariadeniach a v zariadeniach sociálnych služieb"),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve 8/9 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú pedagógiai szakközépiskolai vagy egyéb középiskolai képzést, valamint egy további kétéves, nem nappali tagozatos pedagógiai tanfolyamot.

2. Kézművesmesteri ágazat ("Mester/Meister/Maître"), amely az A. mellékletben felsorolt irányelvekben nem említett szakismeretekkel kapcsolatos oktatást és szakképzést tartalmazza

Dániában

- látszerész ("optometrist")

ennek a képzésnek a teljes időtartama 14 év, beleértve az ötéves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben megtartott két és fél éves elméleti képzésből, valamint két és fél éves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a "mester" cím használatára,

- ortopédiai technikus ("ortopaedimekaniker")

ennek a képzésnek a teljes időtartama 12,5 év, beleértve a három és fél éves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben megtartott hat hónapos elméleti képzésből, valamint hároméves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a "mester" cím használatára,

- ortopédiai cipész ("ortopaediskomager") képzése

ennek a képzésnek a teljes időtartama 13,5 év, beleértve a négy és fél éves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben megtartott kétéves elméleti képzésből, valamint két és fél éves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a "mester" cím használatára.

Németországban

- látszerész ("Augenoptiker"),

- fogtechnikus ("Zahntechniker"),

- sebészetisérvkötő-készítő ("Bandagist"),

- hallókészülék-készítő ("Hörgeräte-Akustiker"),

- ortopédiai technikus ("Orthopädiemechaniker"),

- ortopédiai cipész ("Orthopädieschuhmacher") képzése.

Luxemburgban

- látszerész ("opticien"),

- fogtechnikus ("mécanicien dentaire"),

- hallókészülék-készítő ("audioprothésiste"),

- ortopédiai technikus / sebészetisérvkötő-készítő ("mécanicien orthopédiste/bandagiste"),

- ortopédiai cipész ("orthopédiste-cordonnier") képzése.

Ezeknek a szakmáknak a teljes képzési ideje 14 év, beleértve a legalább ötéves, egymásra épülő szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben megtartott elméleti képzésből, valamint munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén vizsgát kell letenni, amely jogosít a szakipari tevékenységnek önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként való gyakorlására.

Ausztriában

az alábbi képesítésekre vonatkozó képzések:

- orvosikötszer-készítő ("Bandagist"),

- gyógyfűző-készítő ("Miederwarenerzeuger"),

- látszerész ("Optiker"),

- ortopédcipő-készítő ("Orthopädieschuhmacher"),

- ortopédtechnikus ("Orthopädietechniker"),

- fogtechnikus ("Zahntechniker"),

- kertész ("Gärtner"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizennégy éves oktatás és szakképzés szükséges, amely egy strukturált képzési keretben megvalósított legalább ötéves olyan képzési időszakot foglal magában, amely egy legalább hároméves, részben a munkahelyen, részben egy szakképzési intézményben töltött gyakornoki időszakból, valamint egy legalább kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakból áll, amelynek végén a szakma gyakorlásához, gyakornokok képzéséhez, valamint a "Meister" cím használatához való jogosultságot adó mestervizsgát kell tenni.

a következő kézművesmesteri képzések a mezőgazdaság és az erdészet területén:

- mezőgazdász mester ("Meister in der Landwirtschaft"),

- parasztgazdász mester ("Meister in der ländlichen Hauswirtschaft"),

- kertész mester ("Meister im Gartenbau"),

- zöldségtermesztő mester ("Meister im Feldgemüsebau"),

- gyümölcstermesztő és -feldolgozó mester ("Meister im Obstbau und in der Obstverwertung"),

- szőlész-borász mester ("Meister im Weinbau and in der Kellerwirtschaft"),

- tej- és tejtermékgyártó mester ("Meister in der Molkerei- und Käsereiwirtschaft"),

- lótenyésztő mester ("Meister in der Pferdewirtschaft"),

- halászmester ("Meister in der Fischereiwirtschaft"),

- baromfitenyésztő mester ("Meister in der Geflügelwirtschaft"),

- méhész mester ("Meister in der Bienerwirtschaft"),

- erdészeti mester ("Meister in der Forstwirtschaft"),

- erdőtelepítő és erdőgazdász mester ("Meister in der Forstgarten- und Forstpflegewirtschaft"),

- mezőgazdasági raktározási mester ("Meister in der landwirtschaftlichen Lagerhaltung"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizenöt éves oktatás és szakképzés szükséges, amely egy strukturált képzési keretben megvalósított legalább hatéves olyan képzési időszakot foglal magában, amely egy legalább három éves, részben a munkahelyen, részben egy szakképzési intézményben töltött gyakornoki időszakból és egy három éves szakmai gyakorlati és képzési időszakból áll, amelynek végén a gyakornokok képzéséhez, valamint a "Meister" cím használatához való jogosultságot adó szakmai mestervizsgát kell tenni.

Lengyelországban

képzés:

- szakmai tárgyakat oktató tanár ("Nauczyciel praktycznej nauki zawodu"),

amely esetben a képzés időtartama:

- vagy 8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés vagy ezzel egyenértékű középiskolai képzés a megfelelő területen, amelyet egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés, illetve munkavédelmi és munkaegészségügyi kurzus követ; továbbá kétéves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy tanítani fog;

- vagy 8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés, valamint ezt követően egy felsőfokú pedagógiai oktatási intézmény elvégzését tanúsító oklevél;

- vagy 8 év általános iskolai képzés, 2-3 év alapszintű középiskolai szakképzés, legalább hároméves szakmai tapasztalat, amelyet az adott szakterületen szerzett mesterlevél igazol, valamint ezt követően egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés.

Szlovákiában

képzés:

- szakoktató ("majster odbornej výchovy"),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve 8 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú szakképzést (teljes középiskolai szakképzés és/vagy a megfelelő [azonos] területen szakmai képzésben való részvétel vagy szakmai tanfolyam elvégzése), összesen legalább hároméves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a teljes képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon vagy a műszaki egyetemeken; vagy teljes középiskolai képzés és szakmai képzés a megfelelő (azonos) szakképzés vagy szakmai kurzus keretében, legalább 3 év szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon, illetve 2005. szeptember 1-jével bezárólag speciális pedagógiai képzés, amelyet a módszertani központok speciális oktatási intézményekben szerveznek szakoktatók számára, kiegészítő pedagógiai tanulmányok nélkül.

3. Tengerhajózási ágazat

a) Tengeri szállítás

A Cseh Köztársaságban

képzés:

- fedélzeti asszisztens ("Palubní asistent")

- navigációs őrszolgálat ellátásával megbízott tiszt ("Námořní poručík")

- első tiszt ("První palubní důstojník")

- kapitány ("Kapitán")

- géptisztjelölt ("Strojní asistent")

- gépüzemi őrszolgálatért felelős tiszt ("Strojní důstojník")

- másodgéptiszt ("Druhý strojní důstojník")

- gépüzemvezető ("První strojní důstojník")

- elektrotechnikus ("Elektrotechnik")

- elektrotechnikus üzemvezető ("Elektrodůstojník").

Dániában

- hajóskapitány ("skibsfører"),

- elsőtiszt ("overstyrmand"),

- kormányos, fedélzeti tiszt ("enestyrmand, vagthavende styrmand"),

- fedélzeti tiszt ("vagthavende styrmand"),

- gépüzemvezető ("maskinchef"),

- géptiszt ("1. maskinmester"),

- géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt ("1. maskinmester/vagthavende maskinmester") képzése.

Németországban

- hajóskapitány part menti (fuvarozásban részt vevő) nagy hajón ("Kapitän AM"),

- hajóskapitány part menti (fuvarozásban részt vevő) hajón ("Kapitän AK"),

- fedélzeti tiszt part menti (fuvarozásban részt vevő) nagy hajón ("Nautischer Schiffsoffizier AMW"),

- fedélzeti tiszt part menti (fuvarozásban részt vevő) hajón ("Nautischer Schiffsoffizier AKW"),

- C minősítésű gépüzemvezető ("Schiffsbetriebstechniker CT - Leiter von Maschienenanlagen"),

- C minősítésű gépkezelő ("Schiffsmaschinist CMa - Leiter von Maschienenanlagen"),

- C minősítésű hajógépüzemvezető ("Schiffsbetriebstechniker CTW"),

- C minősítésű hajógépkezelő - önálló szolgálatot teljesítő géptiszt ("Schiffsmaschinist CMaW - Technischer Alleinoffizier") képzése.

Olaszországban

- fedélzeti tiszt ("ufficiale di coperta"),

- géptiszt ("ufficiale di macchina") képzése.

Lettországban

képzés:

- villamossįgi géptiszt hajókon ("Kuģu elektromehāniķis")

- hűtőberendezés-kezelő ("Kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists").

Hollandiában

- elsőtiszt (part menti (fuvarozásban részt vevő) hajón) (kiegészítő képzéssel) ("stuurman kleine handelsvaart (met aanvulling)"),

- (okleveles) gépüzemvezető ("diploma motordrijver") képzése,

- VTS tisztviselő ("VTS-functionaris"),

amelyekhez a következő képzés szükséges:

- Cseh Köztársaságban:

- fedélzeti asszisztens ("Palubní asistent"),

1. 20. életévét betöltött személy.

a) Tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola - navigációs tanszék, mindkét képzés a "maturitní zkouška" vizsgával zárul, és a tanulmányok ideje alatt legalább hat hónapos, elismert tengeri szolgálatot kell teljesíteni, vagy

b) legalább kétéves, hajón töltött elismert tengeri szolgálat navigációs őrszolgálat ellátásáért felelős legénységi tagként, és az STCW-egyezmény egy szerződő felének tengerészeti akadémiája vagy főiskolája által szervezett képzés elvégzése, amely megfelel az STCW-egyezmény (Nemzetközi egyezmény a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról) A-II/1 szakaszában meghatározott követelményeknek, és az MTC (a Cseh Köztársaság tengeri fuvarozási bizottsága) által elismert vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga.

- navigációs őrszolgálat ellátásával megbízott tiszt ("námořní poručík"),

1. az 500 vagy ezt meghaladó bruttó űrtartalmú hajókon fedélzeti asszisztensi beosztásban töltött, legalább hat hónapos szolgálati idő tengerészeti akadémiai vagy főiskolai végzettség esetén, vagy egyéves szolgálati idő egy elismert tanfolyam elvégzését követően, beleértve egy legalább hat hónapos szolgálati időt navigációs őrszolgálat ellátásáért felelős legénységi tagként.

2. Megfelelően vezetett és érvényesített fedélzeti képzési könyv tisztjelöltek részére.

- első tiszt ("první palubní důstojník"),

- Az 500 vagy ezt meghaladó bruttó űrtarlamú hajókon navigációs őrszolgálati tiszti alkalmassági bizonyítvány és legalább tizenkét hónapos tengeri szolgálat ebben a minőségben.

- kapitány ("kapitán"),

- 500 és 3 000 közötti bruttó űrtartalmú hajókon parancsnoki szolgálati bizonyítvány.

- 3 000 vagy ezt meghaladó bruttó űrtartalmú hajókon első tiszti képesítési bizonyítvány és legalább hat hónapos elismert tengeri szolgálat az 500 vagy ezt meghaladó bruttó űrtartalmú hajókon első tiszti minőségben, és legalább hat hónapos elismert tengeri szolgálat 3 000 vagy ezt meghaladó bruttó űrtartalmú hajókon első tiszti minőségben.

- géptisztjelölt ("strojní asistent"),

1. 20. életévét betöltött személy.

2. Tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola - tengerészeti gépüzemi tanszék és a tanulmányok folyamán legalább hat hónapos hajón töltött elismert tengeri szolgálat.

- gépüzemi őrszolgálatért felelős tiszt ("strojní důstojník"),

- Legalább hat hónapos elismert tengeri szolgálat géptisztjelölti minőségben tengerészeti akadémiai vagy főiskolai végzettség esetén.

- másodgéptiszt ("druhý strojní důstojník"),

- Legalább tizenkét hónapos elismert tengeri szolgálat harmadgéptiszti minőségben 750 kW vagy nagyobb főgép-teljesítményű hajókon.

- gépüzemvezető ("první strojní důstojník"),

- Megfelelő másodgéptiszti szolgálati bizonyítvány 3 000 kW vagy nagyobb főgép-teljesítményű hajókon és e minőségben legalább hat hónapos elismert tengeri szolgálat.

- elektrotechnikus ("elektrotechnik"),

1. 18. életévét betöltött személy.

2. Tengerészeti vagy egyéb akadémia, villamosmérnöki kar vagy műszaki iskola vagy eletrotechnikusi mérnöki főiskola, ahol minden képzés "maturitní zkouška" vizsgával zárul, és legalább tizenkéthónapos elismert szakmai gyakorlat villamosmérnöki területen.

- elektrotechnikus üzemvezető ("elektrodůstojník"),

1. Tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola, tengerészeti villamosmérnöki kar vagy egyéb műszaki akadémia vagy középiskola villamosmérnöki szakirányban, ahol minden képzés "maturitní zkouška" vizsgával vagy záróvizsgával zárul.

2. Legalább tizenkét hónapos tengeri szolgálat elektrotechnikusi minőségben akadémiai vagy főiskolai végzettség esetén, vagy huszonnégy hónapos szolgálat középiskolai végzettség esetén,

- Dániában kilenc év általános iskolai képzés, amelyet 17-36 hónapos alapképzés és/vagy tengeren töltött szolgálat követ, kiegészítve a következőkkel:

- fedélzeti tisztek esetében egyéves szakképzés,

- egyéb beosztásokban hároméves szakképzés,

- Németországban a teljes képzési idő 14-18 év, beleértve a három éves szakmai alapképzést és egy év tengeren töltött szolgálati időt, amelyet egy vagy kétéves szakképzés követ, ahol szükséges kétéves navigációs gyakorlat megszerzésével kiegészítve,

- Olaszországban a teljes képzési idő 13 év, amelynek része a legalább ötéves, vizsgával záruló szakképzés, ahol szükséges szakmai gyakorlattal kiegészítve,

- Lettországban:

- villamossįgi géptiszt hajókon ("kuģu elektromehāniķis"),

1. 18. életévét betöltött személy.

2. A képzés teljes időtartama legalább 12 év és 6 hónap, beleértve legalább 9 év általános iskolai képzést és legalább hároméves szakképzést. Továbbá, legalább hat hónapos tengeri szolgálati idő elektrotechnikusi minőségben vagy villamosmérnök asszisztenseként 750 kW vagy nagyobb főgép-teljesítményű hajókon. A szakképzés egy, az illetékes hatóság előtt tett speciális vizsgával zárul a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programnak megfelelően;

- hűtőberendezés-kezelő ("kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists"),

1. 18. életévét betöltött személy.

2. A képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve legalább 9 év általános iskolai képzést és legalább hároméves szakoktatást. Továbbá, legalább tizenkét hónapos tengeri szolgálat hűtőmérnök-asszisztensi minőségben. A szakképzés egy, az illetékes hatóság előtt tett speciális vizsgával zárul a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programnak megfelelően,

- Hollandiában:

- az első tiszt part menti fuvarozásban részt vevő hajón (kiegészítő képzéssel) ["stuurman kleine handelsvaart (met aanvulling)"], és az (okleveles) gépüzemvezető ("diploma motordrijver") esetében a teljes képzési idő 14 év, amelyből legalább két évet szakképzési intézményben kell eltölteni, tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve,

- a VTS tisztviselő ("VTS-functionaris") esetében a teljes képzési idő legalább 15 év, amelyből legalább három év felsőszintű szakképzés ("HBO") vagy középszintű szakképzés ("MBO"), amelyet legalább tizenkét heti elméleti képzést tartalmazó nemzeti és regionális szakosító képzések követnek, amelyek mindegyikét záróvizsga követi,

és amely képzésnek a nemzetközi STCW-egyezmény (az 1978. évi Nemzetközi egyezmény a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról) hatálya alatt elismert képzésnek kell lennie.

b) Tengeri halászat

Németországban

- kapitány, mélytengeri halászat ("Kapitän BG/Fischerei"),

- kapitány, part menti halászat ("Kapitän BK/Fischerei"),

- fedélzeti tiszt, mélytengeri halászat ("Nautischer Schiffsoffizier BGW/Fischerei"),

- fedélzeti tiszt, part menti halászat ("Nautischer Schiffsoffizier BKW/Fischerei") képzése.

Hollandiában

- első tiszt/első géptiszt V ("stuurman werktuigkundige V"),

- gépész IV (halászhajó) ("werktuigkundige IV visvaart"),

- első tiszt IV (halászhajó) ("stuurman IV visvaart"),

- első tiszt/első géptiszt VI ("stuurman werktuigskundige VI") képzése,

e foglalkozások gyakorlásához a következő képzés szükséges:

- Németországban a teljes képzési idő 14-18 év, beleértve a három éves szakmai alapképzést és egy év tengeren töltött szolgálati időt, amelyet egy vagy két éves szakképzés követ, ahol szükséges két éves navigációs gyakorlattal kiegészítve,

- Hollandiában a teljes képzési idő 13-15 év, amelyből legalább két évet szakképző intézményben kell eltölteni tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve,

és amely képzésnek az 1977. évi torremolinosi egyezmény (Nemzetközi egyezmény a halászhajók biztonságáról) hatálya alatt elismert képzésnek kell lennie.

4. Technikusi ágazatok

Cseh Köztársaságban

képzés:

- engedéllyel rendelkező technikus, engedéllyel rendelkező földmérő ("autorizovaný technik, autorizovaný stavitel"),

- a képzés teljes időtartama legalább 9 év, beleértve egy négyéves műszaki szakközépiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul (műszaki szakközépiskolai vizsga), 5 év szakmai gyakorlat, és az építőipar egyes szakmai tevékenységeinek végzését lehetővé tevő szakmai képesítő vizsgával zárul (50/1976 Sb. sz. törvénynek [építésügyi törvény] és a 360/1992 Sb. sz. törvénynek megfelelően).

- vasúti járművezető ("fyzická osoba řídící drážní vozidlo"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely egy "maturitní zkouška" vizsgával zárul, és a gépjárművek hajtóerejével kapcsolatos záróvizsgával végződik.

- pályaátvizsgáló technikus ("drážní revizní technik"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy gépipari vagy egy elektrotechnikai szakközépiskolában elvégzendő legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul.

- gépjárművezető oktató ("učitel autoškoly"),

- 24. életévét betöltött személy; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy, a közlekedésre vagy a gépészetre specializálódott, legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul.

- gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző, államilag elismert technikus ("kontrolní technik STK"),

- 21. életévét betöltött személy; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul, és amelyet egy legalább kétéves műszaki gyakorlat követ; az érintett személy rendelkezik művezetői engedéllyel, és a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel, továbbá el kell végeznie egy legalább 120 órás speciális képzést államilag elismert technikusok számára, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie;

- gépjárművek kipufogógázát vizsgáló szerelő ("Mechanik měření emisí"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul; továbbá a jelöltnek el kell végeznie egy hároméves műszaki gyakorlatot és "a gépjárművek kipufogógázát vizsgáló szerelők" számára szervezett nyolcórás speciális képzést, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie.

- I. osztályú kapitány ("Kapitán I. třídy"),

- a képzés teljes időtartama legalább 15 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább hároméves szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul, és egy alkalmassági bizonyítvány által igazolt vizsgával ér véget. Ezt a szakoktatást négyéves szakmai gyakorlat követi, amely vizsgával zárul.

- kézművesipari műtárgyak restaurátora ("restaurátor památek, které jsou díly uměleckých řemesel"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy teljes műszaki középiskolai szakképzést restaurátori szakon, vagy egy tíz-tizenkét éves képzést egy kapcsolódó szakon, és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul, vagy 8 év szakmai tapasztalatot abban az esetben, ha műszaki szakközépiskolai képzés egy szakmai záróvizsgával végződik.

- olyan kézművesipari alkotások restaurátora, amelyek nem minősülnek műtárgynak, és amelyek múzeumok vagy gallériák gyűjteményeiben találhatók, és egyéb kulturális értéket képviselő tárgyak restaurátora ("restaurátor děl výtvarných umění, která nejsou památkami a jsou uložena ve sbírkách muzeí a galerií, a ostatních předmětů kulturní hodnoty"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul.

- hulladékgazdálkodó ("odpadový hospodář"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul, és legalább ötéves tapasztalat a hulladékgazdálkodás terén a megelőző 10 év folyamán.

- robbantásvezető ("technický vedoucí odstřelů"),

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely "maturitní zkouška" vizsgával zárul,

- amely kiegészül:

- 2 év föld alatti robbantói (föld alatti tevékenységre vonatkozóan) vagy 1 év külszíni (külszíni tevékenységre vonatkozóan) gyakorlat; beleértve hat hónapos robbantási asszisztensi tevékenységet;

- százórás gyakorlati és elméleti képzés, amely az illetékes körzeti bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul;

- legalább hat hónapos szakmai tapasztalat nagy volumenű robbantási munkák tervezéséről és kivitelezéséről;

- 32 órás gyakorlati és elméleti képzés, amely a cseh bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul.

Olaszországban

- földmérő ("geometra"),

- képesített gazda ("perito agrario"),

- amely foglalkozások gyakorlásához legalább 13 év szakközépiskolai képzés szükséges, amelyből 8 év a kötelező iskolai képzés, azt követi az ötéves középfokú képzés, beleértve a hároméves szakképzést, amelynek befejezésekor szakmai érettségi vizsgát kell letenni és ki kell egészíteni:

- földmérők esetében:

földmérő irodában eltöltött legalább kétéves szakmai gyakorlattal vagy ötéves munkahelyi gyakorlati tapasztalatszerzéssel,

- mezőgazdasági földmérő mérnökök esetében legalább kétéves szakmai gyakorlat teljesítésével,

amelyet záróvizsga követ.

Lettországban

képzés:

- segéd-mozdonyvezető ("vilces līdzekļa vadītāja [mašīnista] palīgs"),

- 18. életévét betöltött személy

- a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést; a szakképzést a munkaadó előtt tett speciális vizsga zárja; az illetékes hatóság által 5 éves időtartamra kibocsátott képesítési bizonyítvány.

Hollandiában

- végrehajtó ("gerechtsdeurwaarder") képzése,

- műfogsorkészítő ("tandprotheticus"),

amelyekhez a következő tanulmányok és szakképzés szükségesek:

- a végrehajtó ("gerechtsdeurwaarder") esetében összesen tizenkilenc év, beleértve a nyolcéves kötelező oktatást, majd a nyolcéves középfokú oktatást és annak keretén belül négyéves műszaki képzést, amely befejezését követően záróvizsgát kell tenni, és amelyet hároméves elméleti és gyakorlati szakképzés egészít ki,

- műfogsorkészítő ("tandprotheticus") esetében összesen 15 év teljes idős és három év részidős képzés, beleértve a nyolc év alapfokú oktatást, majd a négy év középfokú oktatást, három év szakképzés teljesítését, amely fogtechnikusi elméleti és gyakorlati képzést tartalmaz, kiegészítve egy hároméves részidős műfogsor-készítői képzéssel, amelyet záróvizsga követ.

Ausztriában

az alábbi képesítésekre vonatkozó képzések:

- erdésztechnikus ("Förster"),

- műszaki tanácsadó ("Technisches Büro"),

- munkaerő-közvetítő ("Überlassung von Arbeitskräften - Arbeitsleihe"),

- munkaközvetítő ("Arbeitsvermittlung"),

- befektetési tanácsadó ("Vermögensberater"),

- magánnyomozó ("Berufsdetektiv"),

- biztonsági őr ("Bewachungsgewerbe"),

- ingatlanügynök ("Immobilienmakler"),

- ingatlankezelő ("Immobilienverwalter"),

- építésiszervező ("Bauträger, Bauorganisator, Baubetreuer"),

- adósságbehajtó ("Inkassoinstitut"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizenöt éves oktatás és szakképzés szükséges, amely nyolcéves kötelező oktatásból és az azt követő legalább ötéves középfokú műszaki vagy kereskedelmi tanulmányokból áll, amelyek végén műszaki vagy kereskedelmi érettségi vizsgát kell tenni, kiegészítve egy legalább kétéves munkahelyi oktatással és képzéssel, amelynek végén szakirányú vizsgát kell tenni.

- biztosítási tanácsadó ("Berater in Versicherungsangelegenheiten"),

amely képesítés megszerzéséhez összesen legalább tizenöt éves oktatás és szakképzés szükséges, amely egy strukturált képzési keretben megvalósított hatéves olyan képzési időszakot foglal magában, amely egy három éves gyakornoki időszakból és egy három éves szakmai gyakorlati és képzési időszakból áll, amelynek végén vizsgát kell tenni.

- tervező kőművesmester /tervezés és műszaki számítások ("Planender Baumeister"),

- tervező ácsmester /tervezés és műszaki számítások ("Planender Zimmermeister"),

amely képesítések megszerzéséhez összesen legalább tizennyolc éves oktatás és szakképzés szükséges, amely egy strukturált képzési keretben megvalósított hatéves olyan képzési időszakot foglal magában egy legalább kilenc éves szakképzési időszakkal, amely négyéves középfokú műszaki tanulmányokból és ötéves szakmai oktatásból és képzésből áll, amelynek végén szakirányú vizsgát kell tenni, amely a szakma gyakorlására és gyakornokok képzésére jogosít annyiban, amennyiben e képzés épületek tervezésére, műszaki számítások elvégzésére és az építkezések felügyeletére jogosít ("Mária Terézia-féle kiváltság").

- kereskedelmi könyvelő ("Gewerblicher Buchhalter"), az Ipari Ügyrendnek megfelelően (Gewerbeordnung 1994),

- független könyvelő ("Selbstandiger Buchhalter"), a Vagyonkezelői tevékenységekről szóló szövetségi törvénynek megfelelően (Bundesgesetz über die Wirtschaftreuhandberufe 1999).

Lengyelországban

képzés:

- gépjárművek közúti alkalmasságának alapszintű vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjármű-vizsgáztatási állomáson ("Diagnosta przeprowadzający badania techniczne w stacji kontroli pojazdów o podstawowym zakresie badań"),

- a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott középiskolai műszaki szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött hároméves gyakorlat és a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról szóló ötvenegy órás alaptanfolyam és egy képesítő vizsga sikeres letétele.

- gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus a körzeti gépjármű-vizsgáztatási állomáson ("Diagnosta przeprowadzający badania techniczne pojazdu w okręgowej stacji kontroli pojazdów"),

- a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves gyakorlat, egy ötvenegy órás alaptanfolyam a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról, és egy minősítő vizsga sikeres letétele,

- gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjármű-vizsgáztatási állomáson ("Diagnosta wykonujący badania techniczne pojazdów w stacji kontroli pojazdów"),

- a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves igazolt gyakorlat, vagy

- a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, nem gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött nyolcéves igazolt gyakorlat,

- a teljes képzés, amely általános és szakképzést is tartalmaz, összesen száztizenhárom óra, és minden tanulmányi egység vizsgával végződik.

- Az órákban meghatározott időtartamot és a diagnosztikai technikusok részére előírt átfogó képzés keretében tartott szakképzés általános tartalmát a 2002. november 28-i infrastrukturális miniszteri rendelet a diagnosztikai tehnikusokra vonatkozó részletes követelményekről külön szabályozza (HL 208/2002. szám, 1769. pont).

- forgalmi szolgálattevő ("Dyżurny ruchu"),

- a képzés egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést foglal magában, valamint egy negyvenöt napos forgalmi szolgálattevő képzést és a minősítő vizsga sikeres letételét, vagy

- a képzés egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább ötéves, a vasúti közlekedésre specializálódott középiskolai szakképzést foglal magában, valamint egy hatvanhárom napos forgalmi szolgálattevő képzést és a minősítővizsga sikeres letételét.

5. Az Egyesült Királyságban alkalmazott Nemzeti Szakképesítést (National Vocational Qualifications) és Skóciai Szakképesítést (Scottish Vocational Qualifications) nyújtó akkreditált képzési tanfolyamok

- bányavillamossági gépészmérnök ("mine electrical engineer"),

- bányamérnök ("mine mechanical engineer"),

- fogász ("dental therapist"),

- fogászati asszisztens ("dental hygienist"),

- okleveles látszerész ("dispensing optician"),

- bányászati megbízott ("mine deputy"),

- felszámolóbiztos ("insolvency practitioner"),

- tulajdonátruházási ügyekkel foglalkozó közjegyző ("licenced conveyancer"),

- elsőtiszt - teherhajókon/személyhajókon - korlátozatlan működési területen ("first mate - freight/passenger ships - unrestricted"),

- második tiszt - teherhajókon/személyhajókon - korlátozatlan működési területen ("second mate - freight/passenger ships - unrestricted"),

- harmadik tiszt - teherhajókon/személyhajókon - korlátozatlan működési területen ("third mate - freight/passenger ships - unrestricted"),

- fedélzeti tiszt - teherhajókon/személyhajókon - korlátozatlan működési területen ("deck officer - freight/passenger ships - unrestricted"),

- géptiszt - teherhajókon/személyhajókon - korlátozatlan működési területen ("engineer officer - freight/passenger ships - unlimited trading area"),

- okleveles hulladékgazdálkodási technológus ("certified technically competent person in waste management"),

- bejegyzett állatorvosi ápoló,

amely foglalkozások gyakorlásához szükséges a Nemzeti Szakmai Képesítésként ("National Vocational Qualifications", NVQ) akkreditált képesítés, ----- illetve Skóciában a Skóciai Szakmai Képesítésként ("Scottish Vocational Qualifications") akkreditált képesítés megszerzése az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerén ("United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications") belüli 3. és 4. szinteken.

Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

-

3. szint : alkalmasság különféle komplex és nem rutinjellegű munkaköri tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben. Nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, sok esetben mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is,

-

4. szint : alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű munkák széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett. Gyakran követelmény a mások munkájáért való felelősségvállalás és az erőforrásokkal való gazdálkodás.

D. MELLÉKLET

A 3. cikk első albekezdése b) pontjának harmadik francia bekezdésében említett, különleges szerkezetű képzések felsorolása

Az Egyesült Királyságban

Nemzeti Szakmai Képesítésként (NVQ) akkreditált képesítést, vagy ----- jóváhagyott vagy elismert képesítést, illetve Skóciában a Skóciai Szakmai Képesítésként akkreditált képesítést nyújtó szabályozott tanfolyamok az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerén belüli 3. és 4. szinteken.

Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

-

3. szint : alkalmasság különféle, komplex és nem rutinjellegű munkaköri tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben. Nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, sok esetben mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

-

4. szint : alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű munkák széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett. Gyakran követelmény a mások munkájáért való felelősségvállalás és az erőforrásokkal való gazdálkodás.

Németországban

A következő szabályozott képzések,

- a műszaki asszisztens ("technische(r) Assistent(in)"), kereskedelmi asszisztens ("kaufmännische(r) Assistent(in)"), szociális szakmák ("soziale Berufe") és az államilag elismert légzés- és beszédtechnikai, hangképzési instruktor ("staatlich geprüfte(r) Atem-, Sprech- und Stimmlehrer(in)") szakmák gyakorlására előkészítő szabályozott képzések legalább 13 éves teljes időtartammal, amelyekhez a középfokú képzési kurzus (" mittlerer Bildungsabschluß") sikeres elvégzése szükséges, és amelyek magukban foglalják a következőket:

- legalább három év ( 28 ) szakosított iskolai ("Fachschule") szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és ha lehetséges, kiegészül egy egyéves vagy kétéves szakosító képzéssel, amely szintén záróvizsgával végződik,

- vagy legalább két és fél év szakosított iskolában ("Fachschule"), amely záróvizsgával végződik, és hat hónapnál nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy hat hónapnál nem rövidebb, jóváhagyott intézményben eltöltött gyakornoksággal egészül ki,

- vagy legalább két év szakosított iskolában ("Fachschule"), amely záróvizsgával végződik, és egy évnél nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy egy évnél nem rövidebb, jóváhagyott intézményben eltöltött gyakornoksággal egészül ki,

- az államilag elismert ("staatlich geprüfte(r)") technikus ("Techniker(in)"), üzemgazdász ("Betriebswirt(in)"), formatervező ("Gestalter(in)") és családgondozó ("Familienpfleger(in)") szakmákra vonatkozó szabályozott képzések 16 évnél nem rövidebb teljes időtartammal, amelyek előfeltétele a (9 évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola vagy ezzel egyenértékű oktatás és képzés sikeres elvégzése és egy három évnél nem rövidebb szakiskolai ("Berufsschule") kurzus sikeres elvégzése, amelyek legalább két év szakmai gyakorlat, két évnél nem rövidebb egészidős képzés vagy ennek megfelelő időtartamú részidős oktatás és képzés teljesítését foglalják magukban

- szabályozott képzések és szabályozott munkavégzés közbeni képzések 15 évnél nem rövidebb teljes időtartammal, amelyek előfeltétele általában a kötelező iskola (kilenc évnél nem rövidebb időtartamban) és szakképzés (rendesen három év) sikeres elvégzése, és általában magukban foglalnak legalább két év szakmai gyakorlatot (az esetek többségében három évet) és a munkavégzés közbeni képzés részeként egy vizsgát, amelyre a felkészítő képzés a szakmai gyakorlattal egy időben (legalább 1 000 órában) vagy egészidős alapon zajlik (legalább egy évig).

A német hatóságok megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak az e melléklet hatálya alá tartozó képzési kurzusok listáját.

Hollandiában

A következő szabályozott képzések:

- 15 évnél nem rövidebb teljes időtartamú szabályozott képzések, amelyek előfeltétele nyolc év alapfokú oktatás és négy év középfokú általános oktatás ("MAVO"), felkészítő szakoktatás ("VBO") vagy magasabb szintű általános középfokú oktatás teljesítése, és amelyhez három- vagy négyéves képzés teljesítése szükséges középfokú szakképző főiskolán ("MBO"), amelyet záróvizsga követ,

- 16 évnél nem rövidebb teljes időtartamú szabályozott képzés, amelynek előfeltétele nyolc év alapfokú oktatás és négy év legalább felkészítő szakoktatás ("VBO") vagy magasabb szintű általános középfokú oktatás teljesítése, és amelyhez legalább négyéves szakképzés teljesítése szükséges a gyakornoki rendszerben, amely tartalmaz legalább heti egy nap elméleti oktatást főiskolán és a többi napon gyakorlati képzést gyakorlati képzési központban vagy vállalatnál, és amelyet második vagy harmadik szintű záróvizsga követ.

A holland hatóságok megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak az e melléklet hatálya alá tartozó képzési kurzusok listáját.

Ausztriában

- A felsőszintű szakiskolák ("Berufsbildende Höhere Schulen") és mezőgazdasági és erdészeti felsőoktatási intézmények ("Höhere Land- und Forstwirtschaftliche Lehranstalten") képzései, beleértve a különleges formákat ("einschließlich der Sonderformen"), amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg.

- E képzések teljes hossza legalább 13 év, öt év szakképzést foglalnak magukban, és záróvizsga követi őket, amelynek letétele bizonyítja a szakmai alkalmasságot.

- A mesteriskolák ("Meisterschulen"), mesterosztályok ("Meisterklassen"), ipari mesteriskolák ("Werkmeisterschulen") és építőműves iskolák ("Bauhandwerkerschulen") képzései, amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg.

- E képzések teljes hossza legalább 13 év, kilenc év kötelező oktatást foglalnak magukban, amelyet legalább három év szakképzés követ szakosított iskolában vagy legalább három év képzés vállalatnál és párhuzamosan szakképző iskolában ("Berufsschule"), amelyek mindegyikét záróvizsga követi, és legalább egyéves képzés elvégzése egészíti ki mesteriskolában ("Meisterschulen"), mesterosztályban ("Meisterklassen"), ipari mesteriskolában ("Werkmeisterschulen") vagy építőműves iskolában ("Bauhandwerkerschulen"). Az esetek többségében a képzési idő legalább 15 év, beleértve a szakmai gyakorlat idejét, amely megelőzi a képzést ezekben az intézményekben vagy részidős képzéssel együtt zajlik (legalább 960 órában).

Az osztrák hatóságok megküldik a Bizottságnak és a többi tagállamnak az e melléklet hatálya alá tartozó képzések listáját.

( 1 ) HL C 263., 1989.10.16., 1. o. és HL C 217., 1990.9.1., 4. o.

( 2 ) HL C 149., 1990.6.18., 149. o. és HL C 150., 1992.6.15.

( 3 ) HL C 75., 1990.3.26., 11. o.

( 4 ) HL L 19., 1989.1.24., 16. o.

( 5 ) HL L 199., 1985.7.31., 56. o.

( 6 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

( 7 ) HL 117., 1964.7.23., 1880/64. o.

( 8 ) HL 117., 1964.7.23., 1863/64. o. A 69/77/EGK irányelvvel (HL L 59., 1969.3.10., 8. o.) módosított irányelv.

( 9 ) HL L 260., 1968.10.22., 9. o.

( 10 ) HL L 260., 1968.10.22., 12. o.

( 11 ) HL L 56., 1964.4.4., 863/64. o.

( 12 ) HL L 56., 1964.4.4., 869/64. o.

( 13 ) HL L 56., 1964.4.4., 857/64. o.

( 14 ) HL L 260., 1968.10.22., 1. o.

( 15 ) HL L 260., 1968.10.22., 6. o.

( 16 ) HL L 267., 1970.12.10., 14. o.

( 17 ) HL L 267., 1970.12.10., 18. o.

( 18 ) HL L 307., 1974.11.18., 5. o.

( 19 ) HL L 307., 1974.11.18., 1. o.

( 20 ) HL L 260., 1968.10.22., 16. o.

( 21 ) HL L 260., 1968.10.22., 19. o.

( 22 ) HL L 26., 1977.1.31., 14. o.

( 23 ) HL L 213., 1982.7.21., 1. o.

( 24 ) HL L 218., 1982.7.27., 24. o.

( 25 ) HL L 167., 1975.6.30., 22. o.

( 26 ) HL L 167., 1975.6.30., 29. o.

( 27 ) 1994. június 1-jével a "Krankengymnast(in)" szakmai cím helyébe a "Physiotherapeut(in)" lépett. Ettől függetlenül azok a személyek, akik oklevelüket e dátum előtt szerezték meg, továbbra is használhatják korábbi "Krankengymnast(in)"; címüket.

( 28 ) A minimális képzési idő három évről két évre csökkenthető, ha az érintett személy rendelkezik az egyetemi felvételhez szükséges képesítéssel (" Abitur"), azaz 13 év megelőző oktatással és képzéssel, vagy a "Fachhochschule" - ba való felvételhez szükséges képesítéssel ("Fachhochschulreife"), azaz 12 év megelőző oktatással és képzéssel.