A Kúria Pfv.21802/2018/4. számú precedensképes határozata birtokba adás (INGATLAN birtokba adása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. § (1) bek., 221. §, 2010. évi LXXXVII. törvény (NFA tv.) 1. §, 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 58. §, 61. §, 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/C. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:356. §] Bírók: Madarász Anna, Magosi Szilvia, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

A mezőgazdasági haszonbérlet esetében történő szerződésátruházás folytán a Ptké. 53/C. § (2) bekezdés szempontjából újnak tekintendő haszonbérleti szerződésnek nem válnak a részévé a Magyar Állam mint tulajdonos, volt haszonbérbeadó személyéhez és a szerződés tárgyának speciális jellegéhez tapadó, külön jogszabályban meghatározott tartalmi elemei. 2010. LXXXVII. Tv. 1. § (1) bekezdés a) 2013. CLXXVII. Tv. 53/C. § (2) 2013. V. Tv. 6:356. § 2013. V. Tv. 6:340. § (2) 2013. CCXII. Tv. 58. § (1) 2013. CCXII. Tv. 61. § (2) 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet VIII. fejezet

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság P.21119/2017/21., Kaposvári Törvényszék Pf.20583/2018/5., *Kúria Pfv.21802/2018/4.* (BH 2020.4.106)

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Pfv.V.21.802/2018/4.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Magosi Szilvia előadó bíró, dr. Madarász Anna bíró

A felperes:

A felperes képviselője: dr. Szabó Dénes ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője: dr. Varga Attila ügyvéd

A per tárgya: felmondás jogszerűségének megállapítása és ingatlan birtokba adása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Kaposvári Törvényszék 2.Pf.20.583/2018/5.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Kaposvári Járásbíróság 10.P.21.119/2017/21-II.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 52.200 (ötvenkétezer-kétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes mint haszonbérlő és a Magyar Állam mint haszonbérbeadó képviseletében eljárt Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) között 2014. december 3-án húsz évig tartó határozott időre szóló mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés jött létre a Magyar Állam tulajdonát képező helyrajzi számú szántóként nyilvántartott földterületre. A haszonbérleti szerződés tartalmazta, hogy a Magyar Állam a pályázati eljárásban tett kötelezettségvállalások (a szerződés gazdálkodási tervet tartalmazó 3. számú mellékletében, valamint a 4. számú mellékletében foglaltak) megszegése esetén is jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani (5.2.j. pont). A haszonbérleti szerződés szerint a haszonbérlő a haszonbérelt földterület művelési ágát kizárólag a haszonbérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján, a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával változtathatja meg (4.5. pont). A haszonbérbeadó jogosult a szerződésben foglaltak teljesítését ellenőrizni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet VIII. fejezete alapján, kiváltképpen azt, hogy a haszonbérlő a földterület művelését rendeltetésszerűen, szakszerűen, a termőföld védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően végzi-e (4.8.pont).

[2] A haszonbérleti szerződés megkötését követő telekalakítás során az ingatlan megosztásával létrejött helyrajzi számú földterületet a felperes a 2016. június 12-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta a Magyar Államtól. A tulajdonjogát az ingatlanügyi hatóság a 2016. december 5-én kelt határozatával jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba. A 2016. szeptember 15-én kelt levelében a felperes arról tájékoztatta az alperest, hogy a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban teljes körű ellenőrzést fog lefolytatni. Egyben felajánlotta részére a "mind a két fél számára kellemetlen és végül jogszerűen megalapozott felmondással végződő procedúrát megelőzően" a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését, amelyet az alperes nem fogadott el.

[3] A felperes 2017. február 16-án helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek keretében megtekintette az állatállományt, és átvette az azzal kapcsolatos iratokat. Az egyéb gazdálkodással kapcsolatos iratait az alperes ügyvédi letétbe helyezte azzal, hogy azokat a felperes az ügyvédi irodában megtekintheti, illetőleg azokról másolatot készíthet. A letéteményes ügyvéd értesítette az iratmegtekintés lehetőségéről a felperest, aki azonban az ügyvédnél nem jelentkezett. Az ügyvéd a letétbe helyezett iratokat 2017. március 14-én visszaadta az alperesnek.