BH 2017.3.82 I. Ha a kilövés, elejtés az engedélyezett mértéktől eltérő fajra vagy darabszámra történt, akkor az így elejtett vad tulajdonosa a vadászatra jogosult lesz, a vadász uralmi helyzete viszont eleve jogszerűtlen lesz, és az eltulajdonítási célzat megléte esetén a lopás kísérletét valósítja meg. Ha pedig az így elejtett vad birtokával nem hagy fel, hanem a kilövéssel, elejtéssel keletkezett helyzeti előnyét megtartva, elvételi magatartásának végrehajtását befejezi, akkor ezáltal a lopást is befejezi, tehát végleg kiveti uralmából a birtokost [1996. évi LV. tv. 3. §, 6. §, 10. §; 2/2005. BJE; Btk. 370. §; 1978. évi IV. tv. 316. §].

II. A személyi szabadság megsértésének bűncselekménye nem célzatos, hanem eshetőleges szándékkal is elkövethető, tényállásszerű magatartás akkor is, ha annak célja nem kifejezetten a személyi szabadságtól való megfosztás, hanem a bűncselekmény felfedezésének késleltetése volt [Btk. 194. § (1), (2) bek.].

[1] A járásbíróság a 2014. június 23-án kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (2) bek. a) pont] és 2 rb. személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 194. § (1) bek., (3) bek. b) pont].

[2] Ezért őt halmazati büntetésül 1 év 10 hónapi - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy végrehajtása esetén a kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte az I. r. terheltet (egyetemlegesen a II. r. terhelttel) az É. Zrt. magánfél részére kártérítés, valamint a terhelteket külön-külön illeték megfizetésére.

[3] Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállásnak a felülvizsgálattal érintett I. r. terhelt magatartására vonatkozó lényege a következő:

[4] Az I. r. terhelt és az É. Zrt. között 2010. június 2-án átalánydíjas bérvadászati szerződés jött létre. A szerződés 1. számú melléklete szerint az I. r. terhelt bérvadászként 2 db gímszarvas bika elejtésére volt jogosult 2011. évben. Ezt 2011. szeptember 14-én, illetve 2011. október 3-án az I. r. terhelt teljesítette.

[5] 2011. november 14-ére virradóra az É. Zrt. tulajdonában lévő erdőterületen az I. r. terhelt az őt megillető kvótán felül meglőtt két gímszarvas bikát, majd azokat jogtalanul eltulajdonította. A vadakat segítséggel kizsigerelte, és elszállította a tulajdonát képező t.-i borfeldolgozó telephely hűtőkamrájába.

[6] 2011. november 14-én ismeretlen személy bejelentése alapján az S. Rendőrkapitányságról B. V. rendőr őrnagy, K. G. rendőr százados és Ny. I. rendőr százados 14.45 órakor szolgálati gépkocsival megjelentek a fenti telephelyen a bejelentés valóságtartalmának ellenőrzése céljából. Az intézkedő rendőrök azon kérdéseire, hogy van-e a telephelyen vadhús, hűtőláda vagy fagyasztóláda, az I. r. terhelt nemleges választ adott, és közölte, hogy otthonában van fagyasztóláda, de abban sincsen vadhús, és felajánlotta, hogy erről a rendőrök maguk is meggyőződhetnek a lakását megtekintve. Az intézkedő rendőrök közül ketten a szolgálati gépjárművel a szintén gépkocsival lakására közlekedő I. r. terhelt után hajtottak, míg harmadik társuk a telephelyre visszatért.

[7] A rendőrök a lakáshoz 15.06 órakor érkeztek meg, gépkocsijukkal a nyitott kapun behajtva az I. r. terhelt után az udvarba. A kaput egyébként egy automata nyitó szerkezet működtette, mely a nyitást követő 20 másodperc elteltével záródott. Miután az I. r. terhelt közölte, hogy a mobil hűtője a telephelyen található, a rendőrök felszólították, hogy térjenek vissza a telephelyre, ennek érdekében nyissa ki a nagykaput. Az I. r. terhelt a gépjárművébe visszaült, azzal megfordult, de a kaput nem nyitotta ki, hanem telefonálni kezdett. Ezt követően K. G. rendőr százados ismételten felszólította az I. r. terheltet a kapu kinyitására, amit a terhelt azzal hárított el, hogy nem tudja, mert nem találja a távirányítót. Azt is közölte, hogy a távirányítóból csak egy van, a kiskapu pedig nem működik, tehát azon sem tudnak távozni.

[8] Az I. r. terhelt és a rendőrök a távirányítót hiába keresték a lakásban. Többszöri figyelmeztetést követően az I. r. terhelt az intézkedés kezdetétől 45 perc elteltével vette elő a működőképes távirányítót a gépkocsijából, és nyitotta ki vele a kaput.

[9] Az I. r. terhelt fenti időszak alatt több alkalommal telefonált a telephelyre, és az ott tartózkodó alkalmazottak felé elhangzott az alábbi mondat is: "Tegyétek be a kocsiba, és dobjátok ki valahol!".

[10] Az I. r. terhelt nem ajánlott fel más módot a két intézkedő rendőrnek az ingatlanból való távozásra, őket személyi szabadságuktól szándékosan megfosztotta azért, hogy időt nyerjen az általa elkövetett lopási cselekmény leplezéséhez. Ezen oknál fogva az I. r. terhelt szándékosan nem adta elő a kapu távirányítóját, hanem végig úgy tett, mint aki azt keresi, de nem találja.

[11] Miután a rendőröknek sikerült az ingatlant elhagyni, házkutatás lefolytatására került sor a telephelyen, melynek eredményeképpen a hűtőházból lefoglalásra került 2 db szarvasbika fej aganccsal, továbbá a hűtőház mögötti területről 1 pár háromágú szarvasagancs tőnél lefűrészelve.

[12] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2015. március 25-én meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot az I. r. terhelt tekintetében annyiban változtatta meg, hogy a lopás bűntetteként értékelt cselekményt a Btk. 370. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja szerint, a 2 rb. személyi szabadság megsértésének bűntetteként értékelt cselekményt a Btk. 194. § (1), (2) bekezdés b) pontja szerint minősítette; a polgári jogi igény érvényesítését pedig egyéb törvényes útra utasította. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[13] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélettel megállapított tényállást a következőkkel egészítette ki, illetve pontosította:

[14] - a bérvadászati szerződésben foglalt 2 darab gímszarvas bika I. r. terhelt általi kilövését követően az É. Zrt.-hez tartozó vadászterületén már csak a belföldi bérvadászokra vonatkozó szabályok szerint külön megállapodásba foglaltak alapján, az akkor érvényes díjszabásban foglalt összeg kifizetése ellenében, kísérővel lett volna jogosult az I. r. terhelt gímszarvas bikára vadászni feltéve, hogy az É. Zrt. vadgazdálkodási tervében rögzített keret erre adott volna lehetőséget.

[15] - az I. r. terhelt nem jelezte a szerződéses kvótája kimerítése után az É. Zrt. felé azt, hogy szeretne még gímszarvas bikát lőni.

[16] - a lopás elkövetési értéke az I. r. terhelt vonatkozásában 1 200 000 forint.

[17] - a lefoglalt trófeáknak a sértett részére történő kiadásával a bűncselekménnyel okozott kár részben megtérült.

[18] - az I. r. terhelt az egyéni vadászati naplójába az É. Zrt. által kezelt területeket illetően ismeretlen időpontban 2011. november 12-re, november 13-ra, és 14-re vonatkozóan eszközölt bejegyzéseket.

[19] A másodfokú bíróság - ekként irányadó tényállás alapján - kifejtett jogi álláspontja szerint az I. r. terhelt büntetőjogi felelőssége a lopási cselekmény kapcsán azért állapítható meg, mert az őt megillető kvótán felül, tehát jogellenesen lőtte ki ezen vadakat. Mivel a vadelejtés ténye volt a jogellenes, így a jogosulatlan vadászat folytán a leterített és eltulajdonított vadak vadgazdálkodási értéke tekintendő a cselekmény jogi minősítése alapjául szolgáló elkövetési értéknek.