A Pécsi Törvényszék Mf.20870/2017/5. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 253. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. §, 2:45. §, 2:52. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csullag József, Gelencsér Zoltán, Májerné dr. Bükkösdi Diana

A Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság

1.Mf.20.870/2017/5. szám

A Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a (név) Ügyvédi Iroda (ügyintéző (név) ügyvéd, (cím) által képviselt (felperes neve) (felperes címe) felperesnek, a (név) jogtanácsos által képviselt (alperes neve) (alperes címe) alperes ellen a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt kártérítés megfizetése iránt indított perében a 2.M.424/2015/37. számú ítélet ellen az alperes részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 40.000,- (azaz negyvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.500.000,- forintot sérelemdíj, valamint 100.992,- forintot kártérítés (jövedelem kiesés) címén, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan a sérelemdíj összegének mérséklését.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.

A fellebbezés nem alapos.

Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és helytállóan döntött, amikor a sérelemdíj és a jövedelemkiesés címen előterjesztett keresetet teljesíthetőnek tartotta.

Az egyébként helytállóan kifejtett jogi indokai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2:45. § (1) és (2) bekezdéseinek felhívásával szorulnak kiegészítésre, amely szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.