AVI 2018.12.77 A törvény a kamat visszatérítésének eljárására a költségvetési támogatás kiutalásának eljárási szabályait rendeli alkalmazni [2003. évi XCII. tv. 124/C. §, 124/D. §]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) XII. fejezete tartalmazza az adó bevallása, megfizetése és visszaigénylése szabályait. E rendelkezések között a 2011. szeptember 26-ig hatályban volt 186. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak alapján azon adóalanyok, melyek a bevallás benyújtására előírt határidőig nem fizették meg a beszerzéseik adóval növelt ellenértékét (megfizetettségi feltétel) a negatív áfa összegét (az adott adó-megállapítási időszakban a fizetendő adót meghaladó levonható adó) kénytelenek voltak a következő adó-megállapítási időszakra továbbgörgetni.

[2] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) tagállami kötelezettségszegési eljárásban 2011. július 28. napján meghozott C-274/10. számú ítéletében megállapította (48. pont), hogy a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) által létrehozott rendszer szerint a Héa-fizetési kötelezettség, valamint a levonási jog keletkezése és gyakorlása főszabály szerint nem függ attól, hogy az ügylet fejében járó, Héa-t tartalmazó ellenértéket már megfizették-e, vagy sem, ezért az Áfa. tv. megfizetettségi feltételét az uniós jogba (Héa-irányelv 183. cikk) ütközőnek minősítette.

[3] A jogalkotó abból a célból, hogy az EUB C-274/10. számú ítéletében foglaltaknak eleget tegyen, 2011. szeptember 27-ei hatállyal megalkotta az Áfa. tv. jogharmonizációs módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Mód.tv.), amelyben foglalt - kamatra vonatkozó rendelkezést nem tartalmazó - eljárási rend alapján az adózó választásától függően kérelemmel visszaigényelheti azt az összeget, amelyet korábban a megfizetettségi feltétel miatt vissza nem igényelhető összegként vallott be, vagy rendes áfabevallásában kérheti vissza, számolhatja el, mint fizetendő adót csökkentő tételt. A Mód.tv. 5. §-a az Áfa. tv. 186. § (2)-(4) bekezdéseit hatályon kívül helyezte.

[4] A felperes a 2008. január hónaptól 2011. III. negyedév végéig terjedő időszakra a pénzügyileg rendezetlen számláinak áfatartalmát: 316 916 000 Ft-ot 2011. október 19. napján az adóhatósághoz benyújtott 2011. III. negyedévi áfabevallásában visszaigényelte. Az adóhatóság felperes részére 2011. december 5-én az áfát a kért összegben kiutalta.

[5] Másik adózó, a D. H. Autóalkatrész Gyártó Kft. (egyebek mellett) az EUB C-274/10. számú ítéletére, a Mód.tv. rendelkezéseire hivatkozással a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó, visszaigényelhetővé vált áfa után késedelmi kamat fizetését kérte az adóhatóságtól, majd a kérelmét elutasító határozatok felülvizsgálata iránt pert kezdeményezett. Az EUB a közigazgatási bíróság által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelem tárgyában 2014. július 17. napján meghozott C-654/13. számú végzésében akként határozott, hogy a Héa-irányelv 183. cikkével ellentétes az alapügyben szereplőhöz hasonló tagállami szabályozás és gyakorlat, amely kizárja a késedelmi kamat fizetését azon hozzáadottérték-adó összege után, amelyet az uniós joggal ellentétesnek nyilvánított nemzeti szabályozás folytán nem lehetett ésszerű határidőn belül visszaigényelni. Az EUB szerint a nemzeti jog feladata, hogy az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartásával meghatározza az ilyen kamatok kifizetésére vonatkozó szabályokat.

[6] A felperes mindezeket követően: 2015. február 23-án az Art.-nek az adóhatóság késedelmes kiutalása esetére késedelmi kamatfizetési kötelezettséget előíró 37. § (6) bekezdésére, a Héa-irányelv 183. cikkére alapítottan 148 795 331 Ft kamat megfizetése iránt kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatóságnál (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság).

[7] Az elsőfokú hatóság a 2015. május 19. napján kelt határozatával a kérelmet elutasította. Indokolása szerint e jogi helyzetre sem a Mód.tv., sem más jogszabály kamatfizetési kötelezettséget nem ír elő. Az Art. felperes által megjelölt rendelkezése a kiutálási határidő adóhatóságnak felróható elmulasztására ad szabályozást, nem pedig a nemzeti jogszabály közösségi jogba ütközésének esetére. Csak akkor lenne kamatfizetési kötelezettsége, ha megszegte volna a Mód.tv.-ben meghatározott kiutalási határidőt, amelyet azonban nem mulasztott el.

[8] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2015. augusztus 19. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó, korábban vissza nem igényelhető áfa késedelmes kiutalása miatti kamat összegét 30 172 942 Ft-ban állapította meg, a felperes részére történő kiutalását elrendelte, amelyet meghaladóan az igényét elutasította.

[9] Indokolása szerint az adózói kérelem elbírálása során nem hagyható figyelmen kívül az EUB Delphi ügyben meghozott végzése.

[10] A pénzügyileg nem rendezett beszerzésekhez kapcsolódó áfa után igényelt kamat mértékét illetően az Art.-nek a hasonló jellegű kérelmek elbírálását biztosító 124/C-D. §-aiban foglaltak a meghatározóak, amely rendelkezések alapján az adóhatóság - mint minden esetben, amikor az EUB az adófizetési kötelezettséget előíró jogszabály Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközését állapítja meg - a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizet. Az adózó által alkalmazott jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatmérték ezért nem helytálló, az Art. 37. § (6) bekezdése pedig eltérő jogi környezetre irányadó.

[11] A kérelemben meghatározott kamatigényre az alperes szerint az Art. elévülési szabályait is alkalmazni kell. E kamat az Art. 4. § (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel költségvetési támogatásnak minősül, az Art. 164. § (1) bekezdése értelmében pedig a költségvetési támogatás igényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az igényléséhez való jog megnyílt. Az adózó 2015. évben nyújtotta be kamat iránti kérelmét, így a 2009. december hónapra (2010. január 20-i esedékesség), illetve azt követő adómegállapítási időszakokra érvényesíthető az igénye, míg a 2009. december hónapot megelőző időszakra - elévülés okán - már nem.

A kereseti kérelem

[12] A felperes keresetében elsődlegesen a másodfokú határozat megváltoztatását és a hatóságnak a kérelemben meghatározott mértékű késedelmi kamat kiutalására utasítását, másodlagosan a határozata hatályon kívül helyezésével az alperes új eljárásra kötelezését kérte.

[13] Álláspontja szerint a késedelmi kamat mértékét az Art. 37. § (6) bekezdése alkalmazásával kell meghatározni, miután visszatérítési igénye nem az EUB C-274/10. számú ítéletével vagy a C-654/13. számú végzésével keletkezett, hanem a Mód.tv. megalkotásával. Az Art. 124/C. § (6) bekezdésében és a 124/D. § (3) bekezdésében meghatározott kamatmérték (ami a jegybanki alapkamattal megegyező összegű, egyszeres késedelmi kamat) ezért az ügyében nem alkalmazható, az adóhatóság a jegybanki alapkamat kétszerese mértékű kamatfizetésre köteles.