A Tatabányai Törvényszék Pf.20106/2016/6. számú határozata végrehajtás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 155/B. §, 253. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 3. §, 111. §, 131. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 29. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 2. §, 3. §, 14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet 2. §] Bírók: Bartus Erika, Sarkantyu Szabolcs, Zemplényiné dr. Tamás Mária

Kapcsolódó határozatok:

Komáromi Járásbíróság P.20586/2015/14., *Tatabányai Törvényszék Pf.20106/2016/6.*, Kúria Pfv.22395/2016/7. (BH 2018.3.81)

***********

Tatabányai Törvényszék

2.Pf.20.106/2016/6.

A Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt ............. (..............................) felperesnek a dr. Moldován András ügyvéd (.............................) által képviselt ................ (.......................................) alperes ellen közjegyzői határozat végrehajtási záradékkal való ellátásának tilalma iránt indított perében a Komáromi Járásbíróság 2016. február 18. napján meghozott 10.P.20.586/2015/14. számú ítélete ellen a felperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Felperes 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 13.380, - (tizenháromezer-háromszáznyolcvan) forint másodfokú perköltséget, mint ügyvédi munkadíjat és útiköltséget.

Felek egyéb költségeiket maguk viselik.

Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A Komáromi Járásbíróság a 2016. február 18. napján meghozott 10.P.20.586/2015/14. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000, - Ft + ÁFA, összesen 63.500, - Ft ügyvédi munkadíjat.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg és állapítsa meg, hogy az alperes, mint közjegyző által ellenjegyzett ....../..... számú közjegyzői okirat nem közokirat. Felperes másodlagosan kérte továbbá, hogy a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítsa.

Felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a hivatkozott közjegyzői okirat nem csak a bizonyító erő és a közvetlen végrehajtási jog tekintetében bír jelentőséggel - így az alaki hatály miatt fontos - , hanem ahhoz anyagi jogi hatály isd fűződik, a kiállításával keletkezett jogviszony és a jogügylet érvényességének feltétele volt az okirat kiállítása, az jogszabály erejénél fogva kötelező volt. Felperes nem tudott volna érvényes kölcsönszerződést kötni szakosított hitelintézettel a törvényes képviselők és akár száz ügyleti tanú részvételével sem a közjegyző közreműködése, ellenjegyzése nélkül a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 217. § (1) bekezdése és a Jht. 6. § rendelkezései alapján. Jelen ügyben a közjegyző nem egy már létező kölcsönszerződést és jelzálogszerződést foglalt okiratba, hanem egy ügyleti/rendelkező okiratot hozott léte. A Pp. 195. §-a alapján az ideiglenes igazság fennáll a közokirat kiállításával a tekintetben, hogy a kiállított okirat a jogszabályban előírt alaki követelményeknek megfelel, jogszabályba ütköző és tisztességtelen feltételeket nem tartalmaz, a kiállító megtette a benne foglalt intézkedést, a benne foglalt adatok és tények valósak, a nyilatkozat megtételére került sor abban az időben és módon. Azonban a Pp. 195. § (6)-(7) bekezdése alapján ellenbizonyításnak is helye van. Felperes hivatkozott arra, hogy a jog nem ismeri az olyan közjegyzői okiratot, amely jogszabályba ütközik, jogszabály megkerülésére irányul, célja tiltott vagy tisztességtelen - hivatkozva a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjtv.) 3. § (1) bekezdésére - ; a jog csak az olyan közjegyzői okiratot ismeri el közokiratként, amelyet a közjegyző a Közjtv-ben előírt alakszerűségek megtartásával készített el a Közjtv. 111. § (2) bekezdése alapján; a törvény deklarálja, hogy mikor veszíti el a közokirati jellegét a közjegyzői okirat a Közjtv. 131. § 81) bekezdése alapján; a törvény meghatározza a közjegyző felelősségét a Közjtv. 113. §-a értelmében, illetőleg a közjegyző esetleges kártérítési felelősségét a Közjtv. 10. § (1) bekezdése szerint. Felperes előadta, hogy az ért fordult a bírósághoz, hogy a törvények által kimondott tény a bíróság által is deklarálására kerüljön, mert azon ténybeli alapból, hogy az említett közjegyzői okirat nem közokirat, illetőleg, hogy kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás megtörtént-e a felek által, jogvita keletkezett.

Felperes álláspontja szerint vélelmezhető, hogy az ............bank Nyrt. az időközben már a Tatabányai Törvényszék előtt, kölcsön- és jelzálogszerződés tárgyában megindított perben hasonlóan a közjegyzői okiratra fog hivatkozni. Abban a perben a főbizonyítás a körben áll fenn, hogy a kölcsön-és jelzálogszerződés nem jött létre, mely perben bizonyítási eszköz a hitelező részéről a jelenleg teljes erővel bíró, közhiteles közokirat és felperes számára joghátrányt okoz, amennyiben a bíróság nem engedi meg a közokirattal szembeni, törvény által elismert ellenbizonyítás lehetőségét.

Felperes fenntartotta azon hivatkozását, hogy ellentétben az alperes által állítottakkal, a hivatkozott közjegyzői okirat elkészítése során az alperes a Közjtv. rendelkezéseit nem tartotta be. Felperes számára nyilvánvaló, hogy a közokirat-szerkesztés folyamán tanúsított eljárásnak, a Közjtv. Rendelkezéseinek betartása, az előírt alaki és tartalmi kellékek betartásának vizsgálata, ellenbizonyítása csak a közjegyzővel szemben lehetséges, csak a közjegyző tud érdemben nyilatkozni, hogy eleget tett-e és milyen módon a törvényi rendelkezéseknek. Egy, a felperes és a hitelező közötti eljárásban erre nincsen lehetőség, a hitelező nem tud a közjegyző helyett nyilatkozni, a közokirat szerkesztésére nem a hitelező ügykörén belül került sor. A fentiek miatt a felperes álláspontja az volt, hogy a közokiratiság kérdésére irányuló jogvitában az eljáró közjegyzőnek kell perben állnia, és ezért adta be a keresetét, speciális, kivételnek számíró okirattal szembeni megállapítási perre. Törvényes szükséglete és törvényes érdeke a régi Ptk. 2-3. §- a alapján, hogy a Pp. 1-2. §, 195. §, Közjtv. 3. §, 111. §, 113. §, és 131. §-ában foglaltak érvényre jussanak a bíróság általi megállapításban, ne sérüljön az igazsághoz való joga és teljesüljön a tulajdonhoz és vagyonhoz való joga. A megállapítási per pergazdaságossági szempontok miatt is indokolt.

Az alperes által ellenjegyzett ....../..... számú közjegyzői okirat felperesi álláspont szerint "önálló életet él", mint teljes bizonyító erővel bíró, közhiteles közokirat; teljes bizonyító erővel bír a hitelező-felperes közötti perben; az esetleges közjegyzői záradék kiállításánál; egy esetleges végrehajtási eljárás megindításánál, amely során a végrehajtás megszüntetése iránti per befejezése előtt a végrehajtó már végrehajtási cselekményeket foganatosíthat; egy európai végrehajtási okirattá minősítési eljárás során; az állami kezesség lehívásakor is, mely eljárás nem követeli meg a záradékolás megtörténtét és melynél a jogorvoslat igénybevételének sikeres lezárását megelőzően már a hitelező részére kifizetésre kerül az állami kezesség összege, és felperes újabb eljárás megindítására kényszerül emiatt, amely eljárás alatt a NAV szintén jogosult végrehajtási cselekmények foganatosítására; a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban és az esetleges törlési perben; egy esetleges faktorálás, engedményezés esetén. Hivatkozott arra, hogy a kielégítési jog megnyíltát követő 24 hónapon belül a hitelező, bírósági végrehajtás mellőzésével is gyakorolhatja jelzálogjogát. A hitelezőt egyoldalúan jogosítja a szerződés, kizárólagosan jogosítja fel annak megállapítására, hogy a teljesítés szerződésszerű-e, a bizonyítási terhet a közokiratiság miatt a fogyasztó hátrányára változtatja meg; a közjegyzőnek nem lett volna ezt közjegyzői okiratba foglalni, mert tudnia kellett volna, hogy ez a 18/1995. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a)-b) és j) pontjaiba ütközik.