Tippek

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben

14/2008. (VI. 27.) IRM rendelet

a tanúk költségtérítéséről

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. §-a (2) bekezdésének d) pontjában, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. §-a (4) bekezdésének g) pontjában, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-ának e) pontjában, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének h) és j) pontjaiban, az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. §-ának (5) bekezdésében, továbbá a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) és o) pontjai szerinti feladatkörömben eljárva, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) és b) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket

a)[1] a bíróság, a közjegyző, az ügyész, a nyomozó hatóság vagy közigazgatási hatóság idézésére megjelent vagy az általuk kihallgatott vagy meghallgatott tanú,

b) a hatósági tanú,

c) a szakértői vizsgálaton megjelent tanú és

d) a bírósági végrehajtási eljárásnál jelenlevő tanú

költségtérítésére kell alkalmazni.

(2) A tanú részére - kérelmére - az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményen vagy szakértői vizsgálaton (a továbbiakban e rendeletben együtt: kihallgatáson) történő megjelenése következtében felmerülő költségeket az e rendeletben foglalt rendelkezések szerint kell megtéríteni.

Útiköltség

2. §

(1) Útiköltségként a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket kell megtéríteni.

(2) A tanú részére a vasút másodosztályú menettérti jegy árát, a helyközi buszjárat menettérti jegy árát, és a helyi tömegközlekedési eszköz, illetve komp visszaútra is számított viteldíját kell megtéríteni.

(3) Ha a tanú lakóhelye (tartózkodási helye) a kihallgatás helyétől eltérő településen van, a tanú a (4) bekezdés szerinti útiköltség megtérítésére jogosult.

(4)[2] Gépjármű igénybevétele esetén útiköltségként a gépjármű motorjának hengerűrtartalma szerint a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-fogyasztási alapnorma-átalány figyelembevételével közúton a tanú lakóhelye (tartózkodási helye) és a kihallgatás helye alapján a legrövidebb oda-vissza útra a km-távolság és az állami adóhatóság által közzétett hivatalos üzemanyagár szorzatát, valamint a parkolás díját kell megtéríteni. A gépjármű motorjának hengerűrtartalmát és hajtóanyagának fajtáját a jármű forgalmi engedélyének bemutatásával kell igazolni.

(5) Ha ugyanarra a kihallgatásra több tanú egy gépjárművel utazik, az útiköltséget csak az egyikük esetében lehet megtéríteni.

3. §

(1) Légijármű használatával felmerült költség csak akkor téríthető meg, ha a tanút külföldről idézték a kihallgatásra. Légijármű igénybevételekor a turistaosztályú jegy illetékekkel számított összegét lehet megtéríteni.

(2) A 2. §-ban és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül más közlekedési eszköz használatával felmerült költség akkor téríthető meg, ha igénybevételét célszerűségi vagy takarékossági szempont, illetve a távolságra, közlekedési viszonyokra és a tanú állapotára figyelemmel a kihallgatás megtartásához fűződő érdek indokolja.

(3) A 2. § (2) bekezdése, valamint e § (1) és (2) bekezdése szerinti útiköltséget a közlekedési eszköz igénybevételére jogosító jegy vagy a közlekedési eszköz viteldíjáról szóló számla bemutatásával kell igazolni.

Szállásköltség

4. §

(1) Ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor, a tanú részére az elszállásoláshoz igénybe vehető kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely (2) bekezdés szerinti költségét meg kell téríteni.

(2)[3] Szállásköltségként a számla szerinti, de legfeljebb a szociális vetítési alap összegének egynegyedével megegyező összeget lehet megtéríteni vendégéjszakánként; igazolt szállásköltségként nem vehető figyelembe a szálláshoz kapcsolódó egyéb ellátással és szolgáltatással felmerülő költség.

(3) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha

a) a kihallgatás olyan időpontban végződik, hogy a tanú hazautazására vagy

b) a kihallgatáson a tanú megjelenése egymást követő napokon szükséges és a kihallgatásról való hazautazásra vagy a következő kihallgatásra való visszautazásra

a kihallgatás napján az éjszakai órákban kerülne sor.

(4) A szállásköltséget a kereskedelmi vagy fizetővendéglátó szálláshely által kiállított számla bemutatásával kell igazolni.

Ellátási költség

5. §

(1) A tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha a tanú

a) szállásköltség megtérítésére jogosult vagy

b) lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon belül a 6 órát meghaladja.

(2)[4] Az egy napra eső ellátási költség a szociális vetítési alap összegének 3 százaléka.

Költségtérítés a munkából kiesett időre

6. §

(1)[5] Azt a tanút, aki a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre távolléti díjra nem jogosult, költségtérítésként a munkából kiesett időre - ideértve az utazással eltöltött időt is - óránként a szociális vetítési alap összegének 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés illeti meg.

(2) A munkából kiesett időre járó költségtérítéshez a munkavégzésre irányuló jogviszonyról szóló okirat bemutatása szükséges; a tanúnak továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett időre távolléti díjat nem kap.

Közös szabályok

7. §

(1)[6] Az 1-6. §-ban meghatározott költségeket a kiskorú vagy az állapotánál fogva önállóan megjelenni nem képes tanút kísérő személy részére is meg kell téríteni. A tanú önálló megjelenésre képtelen állapotát kétség esetén orvosi igazolással kell igazolni.

(2) Kísérőként a költségtérítés igénybevételére csak egy személy jogosult.

8. §

A tanú elővezetése esetén a tanú részére - amennyiben ennek feltételei fennállnak -

a) a kihallgatás helyéről a lakóhelyére (tartózkodási helyére) való utazással felmerülő útiköltséget,

b) az ellátási költséget és

c) a munkából kiesett időre járó költséget

kell megtéríteni.

9. §[7]

A szakértői vizsgálaton megjelent tanú a költségeire vonatkozó, e rendeletben meghatározott igazolásokat és a szakértő által kiállított igazolást a költségei megtérítése érdekében a szakértői vizsgálatot elrendelő hatóság vagy bíróság részére küldi meg.

10. §

A tanú költségtérítését a törvényes magyar fizetőeszközben kell teljesíteni. A külföldi pénznemben felmerülő költségek esetén az átváltásnál a költségek felmerülésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján a feltüntetett középárfolyamot kell figyelembe venni.

11. §

A tanú részére nem jár útiköltség, ellátási és szállásköltség, ha az a szerv, amelynek a tanú a tagja vagy alkalmazottja, a tanú költségét kiküldetési költségként vagy más módon megtéríti.

Záró rendelkezések

12. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2008. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet

a) 2. §-ának (3)-(5) bekezdése,

b) 6. §-a,

c) 8. §-ának c) pontja,

d) 13. §-a és

e) 14. §-ának (4) bekezdése

2009. január 1-jén lép hatályba. E rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

13. §[8]

14. §[9]

15. §[10]

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 26. § (3) bekezdés a) pontja. Hatályos 2018.01.01.

[2] Módosította a 28/2016. (XII. 27.) IM rendelet 1. §-a. Hatályos 2017.01.01.

[3] Módosította a 39/2022. (XII. 27.) IM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[4] Módosította a 39/2022. (XII. 27.) IM rendelet 1. § b) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[5] Módosította a 39/2022. (XII. 27.) IM rendelet 1. § c) pontja. Hatályos 2023.01.01.

[6] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 26. § (1) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[7] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 26. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte e rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.02.

[9] Hatályon kívül helyezte e rendelet 15. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.02.

[10] Hatályon kívül helyezte e rendelet 15. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.03.

Tartalomjegyzék