62016CJ0100[1]

A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2017. március 9. Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou kontra Európai Bizottság. Fellebbezés - Állami támogatások - Bányák tulajdonjogának a tényleges piaci értéknél alacsonyabb áron történő átruházása - Az átruházási ügylet adók alóli mentesítése - A nyújtott előny összegének felbecsülése. C-100/16. P. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2017. március 9. ( *1 )

"Fellebbezés - Állami támogatások - Bányák tulajdonjogának a tényleges piaci értéknél alacsonyabb áron történő átruházása - Az átruházási ügylet adók alóli mentesítése - A nyújtott előny összegének felbecsülése"

A C-100/16. P. sz. ügyben,

az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou (képviselik: V. Christianos és I. Soufleros dikigoroi),

fellebbezőnek

az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2016. február 18-án benyújtott fellebbezése tárgyában,

a többi fél az eljárásban:

a Görög Köztársaság

felperes az elsőfokú eljárásban,

az Európai Bizottság (képviselik: É. Gippini Fournier és A. Bouchagiar, meghatalmazotti minőségben)

alperes az elsőfokú eljárásban,

A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

tagjai: M. Berger tanácselnök, A. Borg Barthet és E. Levits (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Wathelet,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Fellebbezésében az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou (a továbbiakban: Ellinikos Chrysos) az Európai Unió Törvényszéke T-233/11. és T-262/11. sz., Görögország és Ellinikos Chrysos kontra Bizottság egyesített ügyekben 2015. december 9-én hozott ítéletének (a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2015:948) hatályon kívül helyezését kéri, mivel ezen ítélettel a Törvényszék elutasította a Görögország által az Ellinikos Chrysos AE részére nyújtott C 48/08 (korábban NN 61/08) sz. állami támogatásról szóló, 2011. február 23-i 2011/452/EU bizottsági határozat (HL 2011. L 193., 27. o.; a továbbiakban: vitatott határozat) megsemmisítése iránti keresetét.

A jogvita előzményei és a vitatott határozat

2 2003-ig a TVX Hellas AE üzemeltette a kasszandrai (Görögország) aranybányákat. Egy peren kívüli egyezség értelmében 2003. december 12-én a Görög Köztársaság szerezte meg a TVX Hellas aktíváinak tulajdonjogát, amelyek 11 millió euró összeget tettek ki, és ennek fejében mentesítette őt, valamint TVX Gold Inc. nevű anyavállalatát mindennemű közigazgatási és büntetőjogi felelősség, valamint mindennemű, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok esetleges megsértéséért fennálló kötelezettség alól.

3 A 3220/2004. sz. törvény 51. cikke jóváhagyta ezt az egyezséget, ezzel egyidejűleg e törvény 52. cikke jóváhagyta azt a szerződést, amellyel a Görög Köztársaság átruházta a TVX Hellas aktíváit az Ellinikos Chrysosra, 11 millió euró összeg ellenében. Az említett aktívák aranybányákból, földterületekből és aranykészletekből állnak. Egyebekben a vevő először is vállalta, hogy a megállapított határidőn belül megteszi, illetve elvégzi a szükséges engedélyek és jóváhagyások megadásához elengedhetetlen környezetvédelmi és karbantartási intézkedéseket, illetve eljárásokat, másodszor pedig, hogy három hónapon belül megkezdi a kasszandrai bányák üzemeltetésének beindításához szükséges intézkedések megtételét. Harmadszor, a vevő vállalta, hogy 24 hónapos határidőn belül teljes körű beruházási tervet készít e bányák fejlesztésére, valamint arany-fémüzem felépítésére és működtetésére.

4 Ezenfelül, az említett szerződés 5. cikke kikötötte, hogy az aktíváknak az Ellinikos Chrysosra történő átruházásának ügylete adó- és illetékmentes.

5 Miután ezen ügylet kapcsán panasz érkezett hozzá, az Európai Bizottság tájékoztatás iránti kérelmekkel fordult a görög hatóságokhoz. Ezen intézmény 2008. december 10-i határozatával megindította az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást. Ezzel összefüggésben az Ellinikos Chrysos észrevételeket terjesztett elő.

6 A vitatott határozatban a Bizottság lényegében úgy vélte, hogy a TVX Hellas aktíváinak a Görög Köztársaság által az Ellinikos Chrysosra való átruházása a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatást képezett, és hogy e tagállamnak intézkednie kell annak visszatérítése iránt. E határozatban a Bizottság egyrészt úgy ítélte meg, hogy a kasszandrai bányákat a piaci árnál alacsonyabb áron értékesítették az Ellinikos Chrysos részére, másrészt, hogy a jogvita tárgyát képező földterületek átruházására vonatkozó ügylet illetékek és más adók alóli mentesítése a szóban forgó támogatásnak egy további elemét képezte. A támogatás teljes összegét így 15,34 millió euróban határozták meg.

A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet

7 A vitatott határozat megsemmisítése iránti keresetének alátámasztásaként a felperes két jogalapra hivatkozott, amelyek közül az első több részből állt.

8 Az első jogalap második része értelmében, amelyet a Törvényszék a megtámadott ítélet 65. pontjában foglalt össze, a felperes azt állította, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta és értékelte a kasszandrai bányák értékbecslésére vonatkozó, 2004-ben készült szakértői véleményt (a továbbiakban: szakértői vélemény), amelyet egy bányászatra szakosodott nemzetközi tanácsadó cég készített a European Goldfields Ltd megbízásából, ez utóbbinak az Ellinikos Chrysoson belüli tőkeemelési terve keretében, és amelyre a Bizottság e bányák értékének meghatározása során támaszkodott. A Törvényszék felidézte az azon összefüggésre vonatkozó érveket, amelyben e vélemény készült, a vélemény elkészítésének időpontját, valamint az abban megállapított, aktív kiaknázás alatt álló területek meghatározását, és számos olyan elemet, amely azt alkalmatlanná tette az említett bányák értékének felbecsülésére. Egyébként a Törvényszék a megtámadott ítélet 92. pontjában hangsúlyozta, hogy megállapítható, hogy a felperes nem vitatta az említett vélemény megbízhatóságát és tárgyilagosságát.

9 Miután a Törvényszék elvetette a szakértői vélemény elkészítésének időpontjára vonatkozó érvet, megállapította, hogy e vélemény "termeléshez közeli" állapotban lévőnek minősített egy működőképes, vagyis megvalósíthatósági tanulmány tárgyát képező telephelyet, és az említett vélemény szerint ugyanez a helyzet állt fenn a stratoni, az olympiadai és a skouriesi telephelyeket illetően is, amelyek mindegyike a kasszandrai bányaterületen belül található.

10 Ennélfogva a Törvényszék a megtámadott ítélet 99. pontjában elvetette az első jogalap második részét.

11 Ezenfelül a Törvényszék a megtámadott ítélet 100. pontjában emlékeztetett arra, hogy a szakértői vélemény az úgynevezett "jövedelemalapú" megközelítést alkalmazta a szóban forgó telephelyek értékének meghatározásához, amely megközelítés relevanciáját az Ellinikos Chrysos nem vitatta.

12 Ami a skouriesi bánya értékét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 103. pontjában hangsúlyozta, hogy a szakértői vélemény értelmében elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány, és így ezen értéket a jövedelemalapú megközelítés szerint határozták meg, figyelembe véve a fejlesztési, építési és működési költségeket, valamint az üzemeltetési engedély beszerzéséhez szükséges adminisztratív költségeket.

13 Ami a szóban forgó bányatelephelyek területeinek értékét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 126. és 127. pontjában emlékeztetett arra, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek alkották az Ellinikos Chrysosra átruházott aktívákat, amelyek önmagában vett értékét a szakértői vélemény a felperes által közölt információk alapján határozta meg. Ezt az értéket a Törvényszék a megtámadott ítélet 132. pontjában jóváhagyta, és a keresetet teljes egészében elutasította.

A felek kérelmei

14 Az Ellinikos Chrysos azt kéri, hogy a Bíróság:

- helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé, és

- a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

15 A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

- utasítsa el a fellebbezést, és

- az Ellinikos Chrysost kötelezze a költségek viselésére.

A fellebbezésről

Előzetes megállapítások

16 Fellebbezésének alátámasztásaként a fellebbező három jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt a megtámadott ítélet hiányos indokolására alapítja, az átruházott bányák értékének meghatározását illetően, a másodikat ezen ítélet hiányos indokolására, az átruházott földterületek értékének felbecsülését illetően, a harmadikat pedig az átruházási ügyletre vonatkozó adómentességből eredő előny téves értékelésére.

17 A fellebbező e három jogalappal lényegében azon előny összegének Törvényszék által elvégzett meghatározását vitatja, amelyhez ő a kasszandrai bányák és földterületek átruházásából eredően jutott.

18 E tekintetben először is az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottságnak az EUMSZ 107. cikk értelmében vett támogatás értékének felbecsüléséhez összetett gazdasági értékelést kell végeznie (lásd ebben az értelemben: 2010. szeptember 2-iBizottság kontra Scott ítélet, C-290/07 P, EU:C:2010:480, 68. pont).

19 Ilyen körülmények között az ilyen ügyleteknek az uniós bíróság általi felülvizsgálata szükségképpen korlátozott. E felülvizsgálat az eljárási és az indokolási szabályok betartásának, a tények tárgyi pontosságának, nyilvánvaló mérlegelési hiba hiányának, valamint a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik (lásd ebben az értelemben: 2016. október 12-iLand Hessen kontra Pollmeier Massivholz ítélet, C-242/15 P, nem tették közzé, EU:C:2016:765, 28. pont).

20 Különösen fontos kiemelni, hogy az uniós bíróság e felülvizsgálat keretében a Bizottság gazdasági jellegű értékelését nem helyettesítheti a sajátjával (2013. október 24-iLand Burgenland és társai kontra Bizottság ítélet, C-214/12 P, C-215/12 P és C-223/12 P, EU:C:2013:682, 78. pont).

21 Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikk és az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 58. cikkének első bekezdése szerint a fellebbezés csak jogkérdésekre vonatkozhat. Ezért kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. A tények és bizonyítékok értékelése tehát - az elferdítés esetét kivéve - nem minősül jogkérdésnek, amelyet - mint ilyet - fellebbezés keretében a Bíróságnak kell megvizsgálnia (2017. január 26-iMasco és társai kontra Bizottság ítélet, C-614/13 P, EU:C:2017:63, 35. pont).

22 Következésképpen a jelen fellebbezésnek csak akkor lehet helyt adni, ha az Ellinikos Chrysos bizonyítja, hogy a Törvényszék a vitatott támogatás összegének Bizottság általi felbecsülését illetően a korlátozott felülvizsgálati jogköre gyakorlása során tévesen alkalmazta a jogot, vagy elferdítette a tényeket, illetve a bizonyítékokat.

Az első jogalapról

A felek érvei

23 Első jogalapjával a fellebbező először is arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg a megtámadott ítélet 103. pontjában, hogy a stratoni bánya az értékesítése időpontjában működőképes volt. Ugyanis, a vitatott határozatból az derül ki, hogy a tevékenységet az összes kasszandrai bányában felfüggesztették. Ami a skouriesi bányát illeti, a Törvényszék szerinte nem tudta megerősíteni, hogy az pozitív értéket képviselt, és ezzel párhuzamosan megállapítani, hogy e bányatelephely csupán egy ásványlelőhely, amely nem rendelkezik sem infrastruktúrával, sem bányaengedéllyel.

24 Másodszor, a Törvényszék szerinte elmulasztott választ adni a felperes azon érvére, amely vitatja a szakértői véleménynek az átruházott bányák értékének felbecsülése céljából történő alkalmazását, azon kontextus miatt, amelyben az anno készült. Ezenfelül a Törvényszék szerinte a megtámadott ítélet 96. és 97. pontjában az e véleményben - a stratoni és az olympiadai bányák tevékenységeinek tényleges újraindulását illetően - tévesen szereplő adatokat vett figyelembe. Ebből következően szerinte az Ellinikos Chrysos által a kasszandrai bányák megvásárlásánál szerzett előnyt tévesen becsülték fel.

25 Harmadszor, a Törvényszék szerinte ezen előny felbecsülésének helybenhagyásánál nem vett figyelembe bizonyos, a skouriesi bánya működőképessé tétele érdekében kialakítandó infrastruktúrával kapcsolatos költségeket.

26 A Bizottság azt állítja, hogy az első jogalap nem megalapozott.

A Bíróság álláspontja

27 Ami az első jogalap első részét illeti, hangsúlyozni kell, hogy az Ellinikos Chrysos nem a bányatelephelyek "termeléshez közeli" állapotának a Bizottság elfogadott fogalommeghatározását vitatja, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet 96. pontjában emlékeztetett, és amelynek értelmében valamely bányatelephely "termeléshez közeli" állapotban lévőnek minősül, ha jelenleg működőképes, vagy a közelmúltban működőképes volt, vagy ha megvalósíthatósági tanulmány tárgyát képezte. Mivel a stratoni és az olympiadai bányák a közelmúltban működőképesek voltak, de tevékenységüket gazdasági okoktól eltérő okokból felfüggesztették, a skouriesi bánya pedig megvalósíthatósági tanulmány tárgyát képezte, nem róható fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy helybenhagyta azt a megállapítást, hogy a fellebbezőnek a szóban forgó bányák átruházásával juttatott előny felbecsülése olyan bányákra vonatkozott, amelyek "termeléshez közeli" állapotban voltak.

28 E tekintetben az Ellinikos Chrysos azzal, hogy azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az megerősítette, hogy a stratoni bánya az átruházásának időpontjában működött, a megtámadott ítélet téves olvasatán alapul. Ugyanis, a Törvényszék hatáskörének korlátain belül megerősítette, hogy e bánya értékének felbecsülése azon a körülményen alapult, hogy működőképes volt, és tevékenységeit olyan okokból függesztették fel, amelyek nincsenek kihatással a neki tulajdonított gazdasági értékre.

29 Szintén nem lehet helyt adni a fellebbező arra alapított érvének, hogy a skouriesi bányát illetően hiányzott az infrastruktúra és a bányaengedély. Ugyanis az ilyen állapot nem áll ellentmondásban az e bányának tulajdonított pozitív érték elismerésével, figyelemmel nem csupán a bányák termeléshez közeli állapotának azon fogalommeghatározására, amelyet a Bizottság is magáévá tett, hanem az alkalmazott - és megtámadott ítélet 100. pontjában ismertetett - értékbecslési módszerre is, amelyet az Ellinikos Chrysos nem vitat.

30 Ami az első jogalap második részét illeti, a fellebbező először is azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem válaszolta meg kifejezetten azt az érvet, amellyel kétségbe vonták - annak céljára való tekintettel - a szakértői véleménynek a szóban forgó bányák értékének meghatározására való alkalmasságát.

31 E tekintetben egyrészt emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbezés keretében a Bíróság felülvizsgálatának célja többek között annak ellenőrzése, hogy a Törvényszék jogilag megfelelőképpen megválaszolta-e a fellebbező által előterjesztett érveket, másrészt, hogy a Törvényszéknek az elsőfokú eljárásban hivatkozott érvekre adott válaszának hiányára alapított jogalap lényegében nem az azon indokolási kötelezettség megsértésre való hivatkozással egyenértékű-e, amely az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 36. cikkéből következik, és amely ugyanezen eljárási szabályzat 53. cikkének első bekezdése és a Törvényszék eljárási szabályzatának 117. cikke értelmében a Törvényszékre is vonatkozik (2012. december 13-iAlliance One International kontra Bizottság végzés, C-593/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:804, 27. pont).

32 Ezenfelül, az indokolási kötelezettség értelmében a Törvényszék nem köteles kimerítő jelleggel, egyenként bemutatni a felek által megfogalmazott összes érvet, hiszen a Törvényszék által adott indokolás implicit jellegű is lehet, amennyiben lehetővé teszi az érintettek számára, hogy megismerjék azokat az indokokat, amelyek miatt a Törvényszék nem adott helyt az érveiknek, illetve a Bíróság számára azt, hogy rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges elemek, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolni tudja (2012. december 13-iAlliance One International kontra Bizottság végzés, C-593/11 P, nem tették közzé, EU:C:2012:804, 28. pont).

33 A megtámadott ítélet 65. pontjából az derül ki, hogy az Ellinikos Chrysos a szakértői vélemény nem megfelelő jellegére vonatkozó kifogását úgy terjesztette elő, mint a kasszandrai bányák értéke felbecsülésének négy érvvel alátámasztott alapját. Márpedig, bár a Törvényszék választ adott a megtámadott ítélet 93-95. pontjában a szakértői vélemény időpontjával kapcsolatos érvekre, ezen ítélet 96-98. pontjában a működőképes bánya fogalmának elfogadott meghatározására, valamint ugyanezen ítélet 100-104. pontjában a becslés módszerére, nem válaszolta meg az azon célra alapított érvet, amely célból e szakértői vélemény készült, és amely miatt az állítólagosan alkalmatlan a vita tárgyát képező értékbecslésre.

34 E körülményekre tekintettel, mivel a megtámadott ítélet 99. pontjában úgy ítélte meg, hogy a fellebbezőnek a szakértői vélemény Bizottság általi alkalmazására vonatkozó érveit el kell utasítani, anélkül, hogy választ kellene adni az azon célra alapított érvre, amely célból e szakértői vélemény készült, a Törvényszék megsértette a rá háruló indokolási kötelezettséget.

35 Másodszor, még ha feltételezzük is, hogy a fellebbező azzal, hogy azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a szakértői vélemény olyan elemeit fogadta el, amelyek jövőbeli eseményekre vonatkoznak, nem azt kéri a Bíróságtól, hogy az újból vizsgálja meg az ügy tényállását, nem jelöli meg, hogy e körülmény mennyiben tenné érvénytelenné a számára jutatott előny Bizottság általi meghatározását. Ugyanis, tekintettel arra, hogy ezek az események valóban bekövetkeztek, ráadásul az egyikük esetében az e véleményben foglalt időpontnál korábbi időpontban, nem világos, hogy e körülmény mennyiben módosítaná az említett véleménynek a juttatott előny felbecsülésére való alkalmasságát.

36 Ami az első jogalap harmadik részét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 103. pontjában rámutatott arra, hogy a szakértői vélemény figyelembe vette a skouriesi bánya üzemképessé tételéhez szükséges különböző költségeket. Ennélfogva, e harmadik rész, amellyel a fellebbező azt állítja, hogy a skouriesi bánya értékének felbecsülése nem tükrözte e költségeket, a megtámadott ítélet téves olvasatán alapul.

37 Mindenesetre, ami maguknak e költségeknek az összegét illeti, a jelen ítélet 21. pontjából kiderül, hogy az Ellinikos Chrysos a fellebbezés szakaszában nem kérheti a Bíróságtól általában véve a tények újbóli értékelését, illetve különösen a szóban forgó bányák értékének újbóli értékelését.

38 Következésképpen, az első jogalap második részének helyt kell adni, mivel azzal a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem válaszolta meg az azon célra alapított érvet, amely célból a szakértői véleményt készítették. E jogalapot ezen túlmenően el kell utasítani.

A második jogalapról

A felek érvei

39 Második jogalapjával a fellebbező először is azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az hiányos és ellentmondásos indokolásra támaszkodott, amikor a megtámadott ítélet 132. pontjában elvetette a kasszandrai bányaterületek értékének felbecslésére vonatkozó érveit. Ugyanis, bár a Törvényszék elfogadta, hogy azok a bányák, amelyekhez e területek kapcsolódnak, az aktívák átruházásának időpontjában nem működtek, az ő becslése szerint az említett területek értéke alacsonyabb volt, mint az a megtámadott ítéletből következik.

40 Másodszor, a Törvényszék szerinte elfogadta a területek értékének a TVX Hellas által 1995-ben megfizetett áron alapuló becslési módszerét. Márpedig ekkor a bányák még működtek, és a területek értéke mindenképpen magasabb volt, mint 2003-ban.

41 A Bizottság elsődlegesen arra hivatkozik, hogy a második jogalap teljes egészében elfogadhatatlan. Másodlagosan a fellebbező érveinek nyilvánvaló megalapozatlanságára hivatkozik.

A Bíróság álláspontja

42 A második jogalap első részét illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 126. pontjában elfogadta a Bizottság azon megközelítését, amely figyelembe vette a kasszandrai bányákhoz kapcsolódó területek önmagában vett értékét. Ezzel együtt, a fellebbező nem jelöli meg, hogy e megközelítés milyen mértékben szenved nyilvánvaló értékelési hibában amiatt, hogy nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy a szóban forgó bányák nem működtek, és e területeknek nem lehetett más céljuk, mint a korábban megállapított cél. Ugyanis, még ha feltételezzük is, hogy e tényállási elem kihatással lehet a szóban forgó területek önmagában vett értékére, a Törvényszék az említett 126. pontban hangsúlyozta, hogy az említett területek elhelyezkedését és speciális jellegét figyelembe vették a Bizottság által végzett értékbecslésben. Ennélfogva az őt terhelő indokolási kötelezettség semmiféle megsértése nem róható fel a Törvényszéknek.

43 Ami a második jogalap második részét illeti, a Törvényszék, a megtámadott ítélet 127. pontjában - anélkül, hogy azt a fellebbező kifogásolta volna - azt állapította meg, hogy a földterületeknek ellenőrzést követően a Bizottság által elfogadott értéke megfelelt az Ellinikos Chrysos által közölt értéknek.

44 Ezenfelül, amint arra a jelen ítélet 42. pontjában emlékeztettünk, a Bizottság fenntartotta álláspontját a szóban forgó területek önmagában vett értékének meghatározását illetően. Ennélfogva, mivel a Bizottság az átruházott aktívák összessége értékének felbecslésénél figyelembe vette a kasszandrai bányák üzemeltetéséhez szükséges költségek egészét, valamint e területek speciális jellegét, az a körülmény, hogy a szóban forgó bányák az átruházásuk időpontjában már nem üzemeltek, önmagában nem lehet kihatással a szóban forgó területek önmagában vett értékére.

45 Mindenesetre, a kérdéses bányákhoz kapcsolódó területek értékének a megtámadott ítéletben szereplő módon történő felbecsülésének vitatásával az Ellinikos Chrysos valójában azt kéri a Bíróságtól, hogy az végezze el az ügy tényállásának újbóli értékelését, amelyet a fellebbezés szakaszában nem kérhet, amint arra a jelen ítélet 21. pontjában emlékeztettünk. Emlékeztetni kell arra, hogy a fellebbezés csak jogkérdésekre vonatkozhat, és kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a releváns tények, valamint a bizonyítékok megállapítására és értékelésére.

46 Márpedig, mivel az Ellinikos Chrysos nem hivatkozik e tények és bizonyítékok elferdítésére, a második jogalapjának alátámasztásaként hivatkozott érveinek nem lehet helyt adni.

47 Következésképpen e jogalapot el kell utasítani.

A harmadik jogalapról

A felek érvei

48 Harmadik jogalapjával a fellebbező arra hivatkozik, hogy mivel a szóban forgó területek értékét a Bizottság nem helyesen becsülte fel, a számára az adómentesség révén juttatott előny összege szükségképpen téves, hiszen ezen adók összege közvetlenül e földterületek értékéhez kötődik.

49 A Bizottság e jogalap elutasítását javasolja mint elfogadhatatlant.

A Bíróság álláspontja

50 A harmadik jogalap azon az előfeltevésen alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a kasszandrai bányatelepekhez kapcsolódó területek értékének Bizottság által elvégzett becslésének értékelését illetően. Márpedig, amint az a jelen ítélet 46. pontjából kiderül, az Ellinikos Chrysos nem tudta bizonyítani, hogy ez az eset állt volna fenn. Ennélfogva a harmadik jogalapot el kell utasítani.

51 E megfontolások egészéből eredően a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezni abban a részében, amelyben a Törvényszék nem válaszolta meg a fellebbezőnek az azon célra alapított érvét, amely célból a szakértői véleményt készítették. A fellebbezést ezt meghaladó részében el kell utasítani.

A Törvényszék előtti keresetről

52 Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 61. cikke első bekezdésének második mondata értelmében a Bíróság a Törvényszék határozatának hatályon kívül helyezése esetén az ügyet érdemben maga is eldöntheti, amennyiben a per állása megengedi.

53 Márpedig, mivel a jelen esetben ennek feltételei fennállnak, meg kell vizsgálni az Ellinikos Chrysos által az elsőfokú eljárásban előterjesztett első jogalap második részével kapcsolatos érvet, amely azon a célon alapul, amely célból a szakértői véleményt készítették.

54 E tekintetben a fellebbező arra hivatkozik, hogy az a cél, amelyre tekintettel a szakértői véleményt készítették, a kasszandrai bányák értékének felbecslésére történő felhasználásra alkalmatlanná teszi azt. Ily módon, mivel e szakértői véleményt a European Goldfields igazgatótanácsa részére az Ellinikos Chrysos tőkéjében való esetleges további társasági részesedésszerzéssel kapcsolatos tanácsadás céljából rendelték meg, az e társaság hosszú távon várható értékének meghatározására irányult.

55 Ugyanakkor, mivel a fellebbező nem vonta kétségbe a szakértői vélemény megbízhatóságát és tárgyilagosságát, az azon összefüggésre való puszta hivatkozás, amelyben az készült, nem járhat azzal a hatással, hogy azt teljes hitelességétől megfosztaná a kasszandrai bányák értékének felbecsülését illetően.

56 Ugyanis, az Ellinikos Chrysos által hivatkozott ezzel ellentétes bizonyíték hiányában, nem egyértelmű, hogy az a cél, amelyre tekintettel valamely szakvéleményt elkészítenek, bármiféle kihatással lehetne a felbecsült aktívák értékére, azt az esetet kivéve, ha e szakértői vélemény megbízhatóságát és tárgyilagosságát vitatják.

57 Mivel a jelen esetben ezek a feltételek nem állnak fenn, az említett érvet, valamint az Ellinikos Chrysos által a Törvényszékhez benyújtott megsemmisítés iránti keresetet el kell utasítani.

A költségekről

58 A Bíróság eljárási szabályzata 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint - amely ugyanezen szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó - a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

59 Mivel az Ellinikos Chrysos pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeinek viselésén kívül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A Bíróság az Európai Unió Törvényszékének 2015. december 9-iGörögország és Ellinikos Chrysos kontra Bizottság egyesített ügyekben hozott ítéletét (T-233/11 és T-262/11, EU:T:2015:948) hatályon kívül helyezi abban a részében, amelyben a Törvényszék nem válaszolta meg az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysounak az azon célra alapított érvét, amely célból a kasszandrai (Görögország) bányák értékbecslésére vonatkozó szakértői véleményt 2004-ben készítették.

2) A Bíróság a fellebbezést ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Bíróság a Görögország által az Ellinikos Chrysos AE részére nyújtott C 48/08 (korábbi NN 61/08) állami támogatásról szóló, 2011. február 23-i 2011/452/EU bizottsági határozat megsemmisítése iránt az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysou által benyújtott keresetet elutasítja.

4) A Bíróság az Ellinikos Chrysos AE Metalleion kai Viomichanias Chrysout kötelezi a költségek viselésére.

Aláírások

( *1 ) * Az eljárás nyelve: angol.