A Fővárosi Törvényszék Pf.633555/2009/6. számú határozata jogalap nélküli gazdagodás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 157. §, 228. §, 239. §, 253. §, 254. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 1. §, 27. §, 35. §, 37. §, 69. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 361. §, 484. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Boda Dalma, Stecbauer Anita, Takács Brigitta

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság

48.Pf.633.555/2009/6.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság dr. ... (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek,

a dr. Fabók Márta Ügyvédi Iroda (...) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I. rendű és dr. II.rendű alperes neve sz.: ... (....) II. rendű alperesek ellen jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt indított perében a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság 6.P.22520/2007/32. sorszámú, 2009. február 24. napján kelt ítélete ellen a felperes 33. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek 23.100,- (huszonháromezer-egyszáz) - 23.100,- (huszonháromezer-egyszáz) Ft másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak - külön felhívásra - 88.800,- (nyolcvannyolcezer-nyolcszáz) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével 182.640,- Ft kereseti kérelem tárgyában a pert megszüntette. Meghaladó részében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesek részére személyenként 49.900,- Ft perköltséget. A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 77.800,- Ft kereseti illetékről akként rendelkezett, hogy azt a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ítéletének indokolásában kifejtettek szerint a felperes és a II. rendű alperes 1991. május 4. napján kötöttek házasságot, melynek fennállta alatt született meg 1992. július 15. napján a A, 2000. október 26. napján a S, 2004. szeptember 24. napján a Í utónevű gyermek.

A házassági életközösség fennállta alatt az alperesek között nemi kapcsolat volt. A felperes és a II. rendű alperes házassági életközössége 2005. októberében szakadt meg.

A II. rendű alperes által a ... Bíróság előtt házasság felbontása iránt indított perben a bíróság P.20..../18. számú végzésében ideiglenes intézkedéssel kötelezte felperes neve alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2005. október 1. napjától minden hónap 10. napjáig bezárólag a A, S, Í utónevű gyermekeinek tartására gyermekenként 16.666,- Ft - 16.667,- Ft - 16.667,- Ft határozott összegű gyermektartásdíjat.

Ezt követően a bíróság a 24. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette a P..../2005 számon folyamatban lévő, apaság vélelmének megdöntése iránti per jogerős befejezéséig.

A ... Bíróság 2007. június 19. napján jogerőre emelkedett P..../2005/40. számú ítéletével megállapította, hogy a dr. ... anyától 2004. szeptember 24. napján született Í utónevű gyermek apja nem felperes neve.

A ... Bíróság P..../3. számú végzésével a P.20..../18. számú ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozatát megváltoztatta és a 2004. szeptember 24. napján született Í utónevű gyermek vonatkozásában felperes neve alperes gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét megszüntette. Ezt követően a bíróság a 4. számú végzésével a per tárgyalását felfüggesztette a P..../2006 számon folyamatban lévő, apaság vélelmének megdöntése iránti per jogerős befejezéséig.

A ... Bíróság 2007. július 27. napján jogerőre emelkedett P..../2006/26. számú ítéletével megállapította, hogy az ... anyától 2000. október 26. napján született S utónevű gyermeknek nem felperes neve az apja.

A ... Bíróság P..../2007/3. számú végzésével a házasság felbontása iránti per tárgyalását felfüggesztette a P..../2007 számon folyamatban lévő, A utónevű gyermekre az apasága vélelmének megdöntése iránti, per jogerős befejezéséig.

A felperes 2006. augusztus 30. napjáig tett eleget az ideiglenes intézkedés alapján tartási kötelezettségének.

Az I. rendű alperes a Í utónevű gyermekre a Budapest ... Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Anyakönyvvezetője előtt 2007. október 29. napján, a S utónevű gyermekre a Budapest ... Polgármesteri Hivatala Anyakönyvvezetője előtt 2007. november 12. napján tett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot.

Az elsőfokú bíróság a keresetet a Ptk. 361.§ (1) bekezdés, 362.§, Csjt. 35.§ (1) bekezdés, 69/A.§ (1) (2) bekezdései, 37.§ (1) bekezdés, 68.§ (1) bekezdés, illetve Ptk. 484.§, 486.§ (2) bekezdés, 474.§ (1) bekezdés, 478.§ (1) bekezdés, 479.§ (3) bekezdés, Csjt. 27.§ (1) (2) (3) bekezdései, továbbá a Ptk. 305.§ (1) (3) bekezdései, 318.§ (1) bekezdés, 339.§ rendelkezései alapján bírálta el.

Rögzítette, hogy a jogszabályi rendelkezések értelmében az apaság vélelmének megdöntéséig a gyermekek apjának az anya férjét kell tekinteni, aki a gyermekek tartására köteles az apaság vélelmének megdöntését kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napjáig. Az I. rendű alperest a gyermekekre tartási kötelezettség a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat időpontjától terhelheti. Vele szemben azonban csak a II. rendű alperes - aki a gyermekeket saját háztartásában neveli és gondozza - érvényesíthet a peresített időszakra tartási igényt. Ezért a peresített időszak vonatkozásában a felperest tartási kötelezettség terhelte. Az apaság vélelmének megdöntésével ezen kötelezettsége nem a gyermekek születésére visszamenő hatállyal, hanem a jövőre vonatkozóan szűnt meg - így a felperes által teljesített természetbeni juttatás, majd az ideiglenes intézkedés alapján fizetett gyermektartásdíj nem tekinthető jogalap nélküli teljesítésnek. Az általa fizetett gyermektartásdíj összegszerűségére tekintettel nem vonható kétségbe, hogy azt a II. rendű alperes a nem vitásan saját háztartásában nevelt és ellátott gyermekek szükségleteinek kielégítésére fordította. A felperesi oldalon jogalap nélküli teljesítés, a II. rendű alperesi oldalon vagyoni előnyhöz jutás nem nyert bizonyítást.

Mivel a felperes az I. rendű alperes kezeihez gyermektartásdíjat nem teljesített, az I. rendű alperest a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tételének időpontjától kezdve terheli tartási kötelezettség - ezen időpontot követően pedig a felperes tartási kötelezettséget nem teljesített; az I. rendű alperessel szembeni, jogalap nélküli gazdagodásra alapított igényt sem lehetett megítélni.