BH 2023.6.175 Az Önkormányzat azzal, hogy a telekadó mértékének megállapításakor nem vette figyelembe az illetékességi területén fekvő telkek (közpark, közút) közösségi funkcióját, nem teljesítette a Htv. által a helyi sajátosságok figyelembevételére vonatkozó differenciálási kötelezettségét [1990. évi C. törvény (Htv.) 6. § c) pont, 7. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 146. §].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó bíróság) előtt ugyanazon felperest érintő négy ügyben (108.K.703.066/2021., 108.K.702.463/2021., 108.K.703.061/2021., 108.K.703.062/2021. szám alatt) folyamatban lévő közigazgatási perekben felfüggesztette a perek tárgyalását és hasonló szövegezésű, 2022. november 22. napján kelt indítványaival fordult a Kúria Önkormányzati Tanácsához (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács).

[2] Az indítványozó előtt folyó perek felperesét Budapest Fővárosi XIII. kerületi Önkormányzat Jegyzője, mint elsőfokú adóhatóság határozataival a felperes tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában telekadó fizetésére kötelezte a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) és Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a telekadóról szóló 53/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) alapján.

[3] Ez alapján az indítványokkal érintett perek felperesét a …/1 helyrajzi szám alatt található Ingatlan1. vonatkozásában 2015-2017. évekre összesen 35 225 190 Ft, évente 11 741 730 Ft összegű; az Ingatlan2. vonatkozásában a 2015-2020. évekre összesen 2 072 020 Ft összegű; az Ingatlan3. vonatkozásában 2015-2018. évekre összesen 3 912 944 Ft, évente 978 236 Ft összegű, az Ingatlan4. vonatkozásában a 2015-2020. évekre összesen 2 286 096 Ft összegű telekadó fizetésére kötelezte az elsőfokú adóhatóság.

[4] Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest XIII. kerület Duna - Meder utca - Cserhalom utca - Rákos-patak által határolt terület építési szabályzatáról szóló - 2019. június 29. napjáig hatályos - 37/2001. (X. 20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: KÉSZ) az ingatlanokat kiemelt szabályozást igénylő, összvárosi érdekű területnek, a területhasználat módja szerint az Ingatlan1.-t közparknak, a Duna-parton végighúzódó zöldterületnek; Ingatlan2.-t és Ingatlan4.-t övezetbe nem sorolt közterületeknek, közlekedési területnek, közútnak; Ingatlan3-t közparknak minősítette már 2015. évet megelőzően.

[5] A felperes - a 2005. augusztus 16. napjától 1/1 arányban tulajdonában álló - Ingatlan1.-et az Önkormányzat részére értékesítette, az Önkormányzat tulajdonjoga 2017. június 21. napján került bejegyzésre. Az Ingatlan3.-at a felperes az Önkormányzat részére telekcsere útján értékesítette a 2018. április 10. napján kelt szerződéssel. Az Ingatlan2. és Ingatlan4. vonatkozásában felperes és az Önkormányzat között 2009. július 14-én létrejött VI-4/313/2009. számú megállapodás szerint felek "kölcsönösen egymással szemben szerződéskötési kötelezettséget" vállaltak arra, hogy az ingatlanra "külön szerződést (…) kötnek egymással, amelynek alapján az Önkormányzat" az ingatlan "1/1 arányú kizárólagos tulajdonát, kivett közút megnevezéssel megszerzi."

[6] A másodfokú hatóságként eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala, mint az indítványozó előtt folyó perek alperese az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Indokolása szerint a Htv. nem mentesíti az ingatlant az adó alól, a közpark mint művelés alól kivett terület a telekadó hatálya alá tartozik (Htv. 52. § 16. pontjában nem szerepel), ezért az ingatlan adótárgy.

[7] A felperes a másodfokú döntésekkel szemben közigazgatási pert kezdeményezett az indítványozó bíróság előtt, melyben elsődlegesen a határozat megváltoztatását kérte a terhére megállapított telekadó fizetési kötelezettség törlésével, másodlagos a határozat elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte.

[8] A perben kirendelt igazságügyi szakértő az Ingatlan1. tekintetében megállapította, hogy a kivett közpark és vegyes funkciójú épület megnevezésű ingatlan 36 465 m2 alapterületű, azon földhasználati joggal egy Yacht-club létesült. A vízparttal övezett terület zöldterületként kialakított, a gyalogosok számára burkolt utakkal. A víz, csatorna, gáz, villany közművek kiépítettek. A szakértő az Ingatlan1. elméleti forgalmi (piaci) értékét 2015-2020. évekre vonatkozóan 453 430 000 és 868 920 000 forint közötti összegekben határozta meg.

[9] Az Ingatlan2. 1055 m2 kivett saját használatú út, övezeti besorolása közlekedési terület. A szakértő az Ingatlan2. elméleti forgalmi (piaci) értékét 2015-2020. évekre vonatkozóan 15 970 000 és 30 590 000 forint közötti összegekben határozta meg.

[10] Az Ingatlan3. 3038 m2 területű kivett közpark, közművesített. A szakértő az Ingatlan3. elméleti forgalmi (piaci) értékét 2015-2020. évekre vonatkozóan 43 440 000 és 87 570 000 forint közötti összegekben határozta meg.

[11] Az Ingatlan4. 1164 m2 kivett saját használatú út, övezeti besorolása közlekedési terület. A szakértő az Ingatlan2. elméleti forgalmi (piaci) értékét 2015-2020. évekre vonatkozóan 17 610 000 és 33 740 000 forint közötti összegekben határozta meg.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

[12] Az indítványozó bíróság a 2022. november 22. napján kelt 108.K.703.066/2021/38., 108.K.702.463/2021/41., 108.K.703.061/2021/41., 108.K.703.062/2021/37. számú - utóbb kijavított - végzéseiben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 144. §-a alapján indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását és egyidejűleg a perek tárgyalását a normakontroll eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

[13] Az Önkormányzati Tanács az indítványokat a Kp. 139. §-a alapján alkalmazandó Kp. 31. § (1) bekezdése alapján egyesítette tekintettel arra, hogy ugyanazon önkormányzati rendelet ugyanazon rendelkezése törvényességének egyező indokoláson nyugvó felülvizsgálatára irányul.

[14] Az indítványozó bíróság szerint az érintett telekadó vonatkozásában az képezi a vizsgálat tárgyát, hogy a Htv. rendelkezéseibe ütközik-e az olyan önkormányzati rendelet, mely nincs tekintettel az illetékességi területén fekvő telkek eltérő tulajdonságaira, a mentességi szabályok alkalmasak-e a helyi sajátosságok, a telkek közötti értékkülönbségek megjelenítésére.

[15] Az ingatlanok az önkormányzat döntése alapján kiemelt szabályozást igénylő, összvárosi érdekű területnek minősülnek, más célú hasznosításuk ténylegesen kizárt volt, a tulajdonosuk nem rendelkezhetett velük semmilyen módon, nem zárhatta ki, nem is korlátozhatta a közhasználatot az érintett ingatlanokon, az önkormányzat döntésével (KÉSZ) eltérést nem engedő módon a magántulajdonba tartozó ingatlanokat önkormányzati kötelezettséggel terhelte. A perben kirendelt szakértő által is kimunkáltan a vizsgált ingatlanok csak elméleti forgalmi értékkel bírnak, azok tényleges piaci értéke a szabad forgalomban - az Önkormányzat részére való kötelező átadás folytán - nem határozható meg.