BH 1994.4.201 I. Gazdasági társaságok esetében a cégbíróságok - törvényességi felügyeleti eljárásuk keretében - a társaság adott határozatának érdemét nem vizsgálhatják. Vizsgálatuk tárgya csak az lehet, hogy a határozat meghozatala során betartották-e a társasági törvényben, illetőleg a társaság társasági szerződésében foglaltakat [1988. évi VI. tv. 11. § (1)-(2) bek., 44. § (1) bek., 45. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 18/A. §].

II. Az a természetes személy, aki egy társasági határozat megtámadására a rendes perbíróság előtt jogosult, nincs elzárva attól, hogy ne ezt tegye, hanem a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezze. Jogszabály csak a párhuzamosan folyó eljárást tilalmazza [1992. évi LXVIII. tv. 26. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 11. §, 44. §].

III. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásnak lényeges szabályát sérti meg, ha a határozatának kihirdetésétől biztosít határidőt a fellebbezés előterjesztésére [Pp. 234. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. 20. § (3) bek., 25. § (1) bek.].

Az "S" Tudományos Kutató Kísérleti Fejlesztő és Kereskedelmi Bt. egyik beltagja, L-né dr. G. M. 1991. június 5-én törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel fordult a megyei bírósághoz mint cégbírósághoz. Az eljárás során L. I. kültagot is mint kérelmezőt hallgatták meg az 1991. október 7-én megtartott személyes meghallgatáson, ahol a kérelmüket pontosították. Eszerint egyrészt kérték, hogy a bíróság az 1991. június 3-án és 4-én kelt, őket kizáró határozatokat semmisítse meg. Másrészt azt kérték, hogy a cégbíróság kötelezze a társaságot szervezeti és működési szabályzat elkészítésére, melynek elkészítési kötelezettségét a társasági szerződésük tartalmazza, illetve kötelezze a társaságot arra, hogy biztosítsa a kérelmezők részére a társaság üzleti könyveibe történő betekintést.

A törvényességi felügyeleti eljárással érintett cég (a továbbiakban: cég) a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint a kérelmező kizárására a törvényes szabályok betartásával került sor. A szervezeti és működési szabályzat egyetértés hiányában nem készült el, egyébként pedig nem felel meg a valóságnak, hogy a kérelmezők az üzleti könyvekbe ne tekinthettek volna bele.

A megyei bíróság mint cégbíróság 1991. október 25-én kelt végzésével a kérelmezőket kizáró határozatokat megsemmisítette, kötelezte a céget a szervezeti és működési szabályzat 30 napon belüli elkészítésére, s annak a cégbírósághoz történő benyújtására, valamint arra, hogy a társaság üzleti könyveibe való betekintést a kérelmezők számára folyamatosan biztosítsa. Ezen túlmenően kötelezte a társaságot, hogy fizessen meg a kérelmezőket képviselő jogi képviselőnek 5000 Ft ügyvédi költséget. A végzés ellen az elsőfokú bíróság a kihirdetéstől számított 15 napon belül biztosított fellebbezési jogot. A végzés indokolása szerint a kérelmezők kizárása - bár alaki szempontból megfelelt az 1988. évi VI. tv. (Gt.) előírásainak - tartalmilag nem helytálló, mert nem állt fenn olyan fontos ok, mely a kizárást a Gt. 78. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tükrében megalapozottá tette volna. A kizáró határozatok a kizárás okaként azt jelölték meg, hogy a beltag a társaság hozzájárulása nélkül lépett be egy hasonló tevékenységet folytató betéti társaságba kültagként, illetve a bt. kültagja e társaságba beltagként. A kizárás másik oka az volt, hogy a beltag személyes közreműködési kötelezettségének nem tett maradéktalanul eleget. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint bár mindkét társaság tevékenységi köre között szerepel a tudományos kutatási-kísérleti fejlesztés, amely a kérelmező beltag képesítésére van alapozva, de az O. Bt. még nem kezdte el tevékenységét, így csak a jövőre vonatkozóan kell a beltag kérelmezőnek választania, hogy melyik társaságnál tartja fenn tagsági viszonyát. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint nem felel meg a valóságnak a kizáró határozatban megjelölt az az ok, hogy a kérelmező beltag személyes közreműködési kötelezettségének nem tett eleget, ugyanis a bt. társasági szerződése a személyes közreműködés módját, mértékét nem határozza meg; a társasági szerződés szerint ennek meghatározása éppen az el nem készült szervezeti és működési szabályzat feladata lenne.

A felek között vita pedig csak a tekintetben volt, hogy a beltag kérelmező által kifejtett személyes közreműködés elegendő-e.

A cég 1992. január 13-án - kérelemmel együtt - fellebbezést nyújtott be. Igazolási kérelmében előadta, hogy a végzés kézbesítésére január 3-án került sor, így csak akkor tudatosult benne, hogy az elsőfokú bíróság a fellebbezésre nyitva álló határidőt a kihirdetéstől állapította meg. Megítélése szerint csak a személyes meghallgatásról készült, leírt jegyzőkönyv, illetve az indokolással ellátott végzés alapján volt ténylegesen abban a helyzetben, hogy fellebbezési jogával éljen. Fellebbezésében érdemben előadta, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság a határozat megszületésének jogszerűségét alaki szempontból vizsgálhatja, érdemi eljárásra peres eljárás keretében van mód. A kizáró határozat peres úton történő megtámadására nyitva álló határidőt viszont a kérelmezők lekésték. Egyébként is olyan személy, aki peres úton támadhatja meg a társaság határozatát, törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére nem jogosult. A végzés egyéb rendelkezéseit - a perköltségre vonatkozó részt nem számítva - fellebbezésében nem támadta.