1992. évi LXVIII. törvény

a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről[1]

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

17. §[18]

18. §[19]

19. §[20]

20. §[21]

21. §[22]

22. §[23]

23. §[24]

24. §[25]

25. §[26]

26. §[27]

27. §[28]

28. § (1) E törvény 1993. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[29]

(3) E törvény hatálybalépése előtt emelt törvényességi óvás elbírálására az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)[30] A törvényszék a helyi bíróságnak küldi meg azokat az ügyeket, amelyek e törvény alapján a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak, ha az ügyben a perindítás hatályai még nem álltak be. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasították.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmekre, ha a fizetési meghagyás kibocsátására e törvény hatálybalépéséig nem került sor.

29. § (1) Ha e törvény hatálybalépésekor az eljárás szünetel, az ilyen szünetelésre az e törvény hatálybalépése előtt hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) E törvény 14. §-ában foglalt szabályokat a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a bíróság a törvény hatálybalépésekor az elsőfokú határozatot még nem hozta meg.

(3)[31] Ha a Kúria e törvény hatálybalépését követően hatályon kívül helyezi a törvényszéknek a korábbi hatásköri szabályok alapján hozott határozatát, de az új hatásköri szabályok szerint az ügy a helyi bíróság hatáskörébe tartozik, a Kúria a helyi bíróságot utasítja új eljárás lefolytatására.

30. § (1) Ahol jogszabály a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perekre vonatkozóan munkaügyi bíróságot említ, ott azon a Pp. 326. §-ában megjelölt bíróságot kell érteni.

(2) Ahol a Pp. vállalati jogtanácsosról (jogi előadóról) rendelkezik, ott azon a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi előadóját) kell érteni.

(3) Ahol törvény állandó igazságügyi szakértőről, állandó szakértőről, kijelölt igazságügyi szakértőről, kijelölt szakértőről rendelkezik, a továbbiakban ezen igazságügyi szakértőt kell érteni.

(4) Ahol törvény dolgozóról rendelkezik, ott azon a munkavállalót, a köztisztviselőt és alkalmazottat egyaránt érteni kell.

31. §[32]