A Veszprémi Törvényszék P.21095/2005/138. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 108. §, 339. §, 349. §, 1988. évi I. törvény (Kkt.) 13. §, 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 4. §, 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 2. §, 4. §] Bíró: Kovács Zsolt

VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG

1.P. 21.095/2005/138. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság a dr. Mészáros Gábor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Albert József jogtanácsos (jogtanácsos címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes kártalanítási felelősséggel tartozik a felperesi ingatlanban az előtte húzódó közúton zajló közúti forgalom által okozott hátrányok miatt.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Veszprém Megyei Bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

Indokolás:

A bíróság a felperesi kereset jogalapja vonatkozásában a következő tényállást állapította meg:

A felperes tulajdonában áll a helység1, út neve és házszám. alatt található helység1 helyrajzi szám száma hrsz. alatt nyilvántartott épületegyüttes neve, mely országos műemléki védettséget élvez, műemléki törzsszáma: ... Az épület XVIII. századból származó magját egy háromosztású parasztbarokk stílusú lakóház adja, mely mag továbbfejlesztéséből alakult ki előbb az udvar U-alakú beépítésével, majd később a középső udvari épületrész egyemeletessé történő átépítésével a ma is látható állapot. Az épület hűen tükrözi a XVIII. század végétől a tájegység neve szokásos és legkézenfekvőbb építési módot. Az ekként épített ház agyaghabarcsba rakott kövekből készített alapozással, illetve sorkiegyenlítéssel, a külső oldal köveinek durva idomításával és a sarkokon armírozással készített - belsejében agyagterítésbe ágyazott rakott kőfalakkal és erre illesztett pórfödémmel készült. Az ily módon felépített nyers kőfalak külső és belső oldalát mészhabarccsal vakolták, amely a faltestek oldalain - a faltest belső és érzékenyebb részeinél - jóval keményebb kérget képezett, amelyet még fokozott a külső homlokzatok faltükrös höbörcsös vakolatos zárófelülete és a belső oldalakon általában évente két alkalommal történő mészfestésből felrakódó kemény mészréteg . Az ily módon készített rakott kőfal építésének technológiája sok egymást követő generáció gyakorlati tapasztalataiból alakult ki, és egy- kétszintes épületek felépítésére alkalmas, ugyanakkor azonban mérnöki számításokhoz nem modellezhető, mivel mérhető szilárdságtani jellemzőkkel gyakorlatilag nem rendelkezik. (ld. 33. alatti szakvélemény)

Az épületegyüttest 1990-91-ben a hivatal neve jogelődje által készített engedélyezési, illetve kiviteli tervdokumentáció alapján teljeskörűen felújították. E munkák során az épületmag alá vasbeton lemezalapot húztak be, a főépület alapjait, fal- és boltozatszerkezeteit megerősítették, a fő- illetve a szárnyépületek fafödémjeit vázkerámiás, illetve lemezfödémekre cserélték ki. Az egész épület teljesen új tetőszerkezetet kapott. Ezen kívül a szokásos befejező szak- és szerelőipari, továbbá külső környezetrendezési munkákat végezték el és a szárnyépületek toldalékaként készült épületbővítések is ekkor készültek.

A felperes 1999-ben vásárolta meg az épületet, a korábban kialakított állapotokon építészeti szempontból csak kisebb mértékű átalakításokat végzett. A legnagyobb költségvonzattal az épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és a külső térburkolatok felújítása járt. Az ingatlant vendégfogadóként hasznosítja, ill. benne lakik a családjával.

Az ingatlan a helység1et helység2-vel összekötő közút mellé épült, melynek jelenlegi kezelője az alperes. Az útpálya és a felperesi ingatlan homlokzati fala közötti távolság mindössze 65 cm és az útpálya déli oldalán is mintegy 90 cm-es padka található csak. Az út neveon közúti forgalom, illetve autóbuszos tömegközlekedés zajlik. Az út helység1 és helység2 csatlakozása közötti teljes szakaszán 40 km/h-s sebességkorlátozás van érvényben hosszú évek óta, továbbá a felperesi ingatlan előtti útszakaszra az alperes a bíróság ideiglenes intézkedése nyomán "tehergépkocsival behajtani tilos" jelzőtáblát helyezett ki 3,5 t súlyhatár megjelölésével, valamint "célforgalom" kiegészítő táblával 2006. áprilisában.

Kb. 2000-től kezdődően főként az épület út neveval határos faltesten, és a szárnyépületek erre merőleges szerkezeti falain, különösképpen a külső oldalakon függőleges nyírási repedések jelentek meg, de az épület központi magján, az ún. festett szobában is centiméteres nagyságrendű repedések nyíltak fel. Az épület út nevera néző homlokzatain és kerítésfalán forgalom okozta nedvesség és sárfelverődés tapasztalható, amely a homlokzati vakolatot és festést károsítja.

Az ingatlan előtt található útburkolat jó minőségű. A jó minőségű útburkolaton sem a személygépkocsik, sem 20 tonnás tehergépkocsik nem keltenek határértéket meghaladó rezgést, viszont a forgalom keltette zaj meghaladja a helyi önkormányzati rendeletben megengedett mértéket.

A per során beszerzett forgalomtechnikai igazságügyi szakértői vélemény ismeretében az alperes a épületegyüttes neve keleti és nyugati oldalán 30 km/h-s sebességkorlátozó táblát, valamint harántcsíkozott útburkolati jeleket helyezett el.

-,-

A felperes keresetében kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy a épületegyüttes neve előtt évek óta lényegében korlátozás nélküli járműforgalom zajlik és ez a műemléki védettség alatt álló felperesi ingatlanban súlyos károkat okoz, mert az épület falai megrepednek, a falazat festése sérül a felvert csapadéktól és sártól, továbbá jelentős zaj- és porterhelésnek van kitéve az épület. Előadta, hogy a helyi önkormányzat, a Volán társaság, a rendőrség képviselőivel tartott egyeztetésen minden illetékes elismerte, hogy a probléma megoldást igényel, érdemi intézkedés azonban nem történt. Sérelmezte, hogy a közlekedők túlnyomó többsége nem tartja be a sebességkorlátozást, továbbá, hogy a teherautók, kamionok az út nevetal párhuzamosan haladó főút száma számú főút helyett a perbéli út neveon közlekednek. Állította, hogy 2004-2005-ben - mintegy másfél éven keresztül - rendkívül rossz minőségű volt a épületegyüttes neve előtti útburkolat, mert ott közműépítési munkák zajlottak és különböző gáz- illetve víz közművek csatlakozói, fedlapjai álltak ki az útburkolatból, amelyeken keresztülhaladva a nagytömegű járművek fokozott rezgéseket közvetítettek az épületre.

Az alperes a felperes keresetének elutasításának kérte. Arra hivatkozott, hogy a megnövekedett közúti forgalmat nem ő generálja, semmiféle olyan forgalomtechnikai intézkedést nem tett, illetőleg nem mulasztott el, amely növelte volna az út neveon közlekedők számát, vitatta, hogy a felperesi ingatlan sérüléseit a közúti forgalom okozná, ill., hogy a felperes által megjelölt időpontban huzamosabb ideig rossz minőségű lett volna az útburkolat.