BH 2011.3.58 I. Csalást valósít meg a fővállalkozó, ha a fizetésképtelensége tudatában köt szerződét az alvállalkozóval, akinek a díját az elvégzett munka ellenére nem fizeti ki [Btk. 318. § (1) bek.].

II. Felülvizsgálati eljárásban a polgári jogi igény érdemi elbírálására nincs lehetőség [Be. 335. § (2) bek., 345. §, 416. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a G. Kft. pótmagánvádló vádindítványa alapján eljárva a 2009. év február hó 4. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a terhelt bűnösségét csalás bűntettében [Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont] állapította meg, amiért őt 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A városi bíróság ítéletében a következő tényállást rögzítette:

A terhelt a L. Kft. ügyvezetője. A gazdasági társaság építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A terhelt által vezetett gazdasági társaság működésében - forráshiánya és szabad pénzeszközeinek másik vállalkozás részére történő tartós kölcsönadása miatt - 2005. évben jelentős finanszírozási problémák jelentkeztek. A kft. pénzügyi zavara állandósult, majd fokozódott, tevékenységét folyamatosan hitelből finanszírozta, azonban fizetési kötelezettségeit jelentős összegű hitelek felvételével sem tudta határidőben teljesíteni, így határidőn túli tartozásainak összege és a fizetési késedelmek tartama is növekedett. Adókötelezettségeit sem teljesítette, ezért az APEH több esetben végrehajtási eljárást kezdeményezett vele szemben. Emellett 2005 októberétől kezdődően 2006 novemberéig bezárólag nyolc felszámolási eljárást indítottak ellene.

A terhelt által vezetett társaság ezen időszakban folytatott gazdálkodó tevékenységére jellemző volt az alvállalkozók igénybevétele, miként az is, hogy az alvállalkozói díjak (számlák) kiegyenlítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a megrendelő(k)től megkapta, azonban azt nem az alvállalkozói számlák kiegyenlítésére, hanem egyéb hitel- és adótartozásaira, így a végrehajtási és felszámolási eljárások elhárítására fordította.

Ilyen előzmények után a terhelt által vezetett és képviselt L. Kft. 2005. év október hó 24. napján K.-n fővállalkozási szerződést kötött B. Község Önkormányzatával, mint megrendelővel a G. A. Általános Iskola rekonstrukciójának és IKT eszközrendszer fogadására alkalmas intézményi környezet létrehozásának építőipari munkáira. A vállalkozói díjat a felek 51 214 208 forintban állapították meg (melyet később 49 138 694 forintra módosítottak), melynek kifizetése részszámlák és végszámla alapján történik. A felek a szerződés teljesítési véghatáridejét 2006. év április hó 15. napjában határozták meg, melyet utóbb 2006. év április hó 30. napjára módosítottak. A szerződésben a felek kikötötték, hogy a terhelt által képviselt kft. a szerződés teljesítése érdekében alvállalkozó igénybevételére volt jogosult.

Ennek megfelelően a L. Kft. 2005. év november hó 2. napján alvállalkozói szerződést kötött a G. A. Általános Iskola nyílászáróinak cserélési és sorolt nyílászárók zárási munkáira a G. Kft. sértettel, mint alvállalkozóval (pótmagánvádló) bruttó 17 000 000 forint alvállalkozói díjban és 2005. év december hó 16-i teljesítési határidőben megállapodva. A terhelt azonban abból a célból, hogy az általa képviselt kft.-t haszonhoz juttassa, az alvállalkozói szerződés előkészítése során és annak megkötésekor is elhallgatta a sértett alvállalkozó elől, hogy a L. Kft. fokozódó pénzügyi problémái miatt az alvállalkozói díj kifizetése bizonytalan, a megrendelőtől kapott fővállalkozói díj a kft. egyéb lejárt tartozásainak rendezéséhez szükséges a fizetésképtelenséget elkerülendő.

Az ekként tévedésbe ejtett, illetve tévedésben tartott sértett az alvállalkozói szerződésben foglaltak szerint eljárva a nyílászárók cseréjét elvégezte. A L. Kft. által 2005. év december hó 23. és 2006. év március hó 5. napján kiállított teljesítés-igazolások alapján két, egyenként 5 625 000 forint bruttó összegű részszámlát állított ki és nyújtott be a L. Kft.-hez.

A terhelt 2006. év április hó 28. napján a kivitelezési munkákat a B.-i Önkormányzat megrendelő felé készre jelentette, 2006. év május hó 22. napján a fővállalkozói szerződés alapján a műszaki átadás-átvétel megtörtént, az akkor feltárt hibákat és hiányosságokat 2006. év július hó 13. napjáig - igazoltan - hiánytalanul pótolták és kijavították, így a (fő)vállalkozási szerződés teljesedésbe ment. Utóbbi alapján a megrendelő 2006. év január hó 20. napján 754 652 forint, 2006. év március hó 7. napján 14 338 379 forint, 2006. év május hó 11. napján 13 786 873 forint, 2006. év május hó 30. napján 1 147 397 forint, 2006. év október hó 11. napján 19 111 393 forint, összesen 49 138 694 forint vállalkozó díjat utalt át a terhelt cégének.

Mindeközben a L. Kft. és a sértett között elszámolási vita keletkezett. Az L. Kft. a sértett által kiállított és benyújtott részszámlákat befogadta, azonban annak ellenére, hogy a részszámlák alapját képező, a sértett által teljesített munka teljesítését korábban már elismerte (teljesítés-igazolások), a részszámlák rendezésétől 2006. év március hó 2. napján írásban bejelentett, késedelmes és hibás teljesítésre alapított kifogással elzárkózott, majd a sértettet több alkalommal a hibák kijavítására hívta fel. E felhívásoknak a sértett eleget tett, azonban a terhelt a sértett teljesítését nem fogadta el. Bár 2006. év június hó 12. napján a L. Kft. és a sértett között a műszaki átadás-átvétel megtörtént, a L. Kft. a sértett részszámláit - a korábbival azonos indokok miatt - nem fizette ki és a sértettel való elszámolás, részére alvállalkozói díj kifizetése egyáltalán nem történt meg.

Bár az eljárás során megállapítható volt, hogy a sértett alvállalkozó részéről történt hibás teljesítés, azonban ez maradéktalan kijavítás folytán nem hiúsította meg a fővállalkozási szerződés teljesülését, ide értve a fővállalkozó díjának kifizetését is. Arra sem merült fel adat a büntetőeljárásban, hogy a megrendelő önkormányzat a sértett teljesítésével összefüggésben olyan levonást eszközölt volna a fővállalkozó L. Kft.-vel szemben, vagy ezzel összefüggésben utóbb olyan követelést érvényesített, amely akár részben is akadályozta az alvállalkozói díj rendezését.

Utóbbi elmaradása a L. Kft. korábban részletezett pénzügyi zavarával közvetlen ok-okozati összefüggésben történt. Annak ellenére, hogy a megrendelő által folyósított vállalkozási díj önmagában kellő mértékű fedezetet biztosított a sértett alvállalkozói díjának rendezésére, azonban fokozódó pénzügyi zavara folytán, rövid lejáratú kötelezettségeinek teljesítése miatt a L. Kft. sem a sértettel történt szerződés megkötésekor, sem később nem rendezte az alvállalkozó szerződéses díját.

Mindezekre tekintettel a terhelt cselekvőségével ok-okozati összefüggésben a sértettnek 17 000 000 forint kára keletkezett, amely a mai napig nem térült meg.