32010D0717[1]

2010/717/EU: A Tanács határozata ( 2010. november 8. ) az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításainak az Európai Unió nevében történő elfogadásáról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2010. november 8.)

az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény módosításainak az Európai Unió nevében történő elfogadásáról

(2010/717/EU)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1) Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményt (a továbbiakban: az egyezmény) 1978. október 24-én Ottawában írták alá és 1979. január 1-jén lépett hatályba, létrehozva az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetet (NAFO).

(2) A Közösség az egyezményhez az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek az Európai Gazdasági Közösség általi megkötéséről szóló, 1978. december 28-i 3179/78/EGK tanácsi rendelet (1) elfogadásával csatlakozott.

(3) A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésének következményeként az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett és annak jogutódja lett.

(4) A NAFO Általános Tanácsa 2007-es és 2008-as éves közgyűlésén elfogadta az egyezmény módosításait (a továbbiakban: a módosítás). A módosítás számos szempontból felülvizsgálja az egyezményt azzal az elsődleges céllal, hogy azt jobban összhangba hozza a halászat területén hatályos más regionális egyezményekkel és nemzetközi jogi okmányokkal, valamint hogy az egyezménybe beépítse a halászati gazdálkodás korszerű elveit.

(5) A módosítás elősegíti, hogy az Unió a fenntartható halászattal, valamint a Szerződés célkitűzéseinek megvalósításával összefüggésben teljesítse nemzetközi kötelezettségeit.

(6) A módosítást el kell fogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezménynek a módosítását (2) (a továbbiakban: a módosítás) a Tanács az Unió nevében jóváhagyja.

A módosítás szövegét csatolták ehhez a határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az egyezmény XXI. cikke (3) bekezdésében előírt, az Unióra nézve kötelező értesítés megtételére jogosult személyt.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2010. november 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

M. WATHELET

(1) HL L 378., 1978.12.30., 1. o.

(2) A módosítás hatálybalépésének időpontját a Tanács főtitkársága az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

FORDÍTÁS

AZ ÉSZAKNYUGAT-ATLANTI HALÁSZATBAN FOLYTATANDÓ JÖVŐBENI TÖBBOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSA

Az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) Szerződő Felei a következőkben állapodtak meg:

1. cikk

Az egyezmény címe a következőképpen módosul:

"EGYEZMÉNY AZ ÉSZAKNYUGAT-ATLANTI HALÁSZATBAN FOLYTATANDÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL"

2. cikk

Az egyezmény preambulumát el kell hagyni, és helyébe a következő, új preambulum lép:

"A SZERZŐDŐ FELEK,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az északnyugat-atlanti parti államok az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményével és a nemzetközi szokásjoggal összhangban kizárólagos gazdasági övezeteket hoztak létre, amelyekben szuverén jogokat gyakorolnak az élő erőforrások felkutatása és kitermelése, védelme és kezelése céljából;

EMLÉKEZTETVE az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményére, az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-i megállapodásra és a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek a nyílt tengeri halászhajók általi betartását ösztönző, 1993. november 24-i FAO-megállapodásra;

FIGYELEMBE VÉVE az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének 1995. október 31-én megtartott 28. ülésszakán elfogadott, a felelősségteljes halászatra vonatkozó magatartási kódexet és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által elfogadott kapcsolódó jogi eszközöket;

FELISMERVE a halászati erőforrások fenntartható hasznosításából származó gazdasági és szociális előnyöket;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák az északnyugat-atlanti halászati erőforrások hosszú távú védelmét és fenntartható hasznosítását;

ANNAK TUDATÁBAN, hogy e halászati erőforrások tekintetében nemzetközi együttműködésre és konzultációra van szükség;

SZEM ELŐTT TARTVA AZT, hogy e halászati erőforrások hatékony védelme és kezelése a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken és az elővigyázatosság elvén kell, hogy alapuljon;

ELKÖTELEZVE az ökoszisztéma-alapú megközelítés alkalmazása iránt az északnyugat-atlanti halászati gazdálkodásban, ami magában foglalja a tengeri környezet védelmét, a tenger biológiai sokféleségének megőrzését, a halászati tevékenységek hosszú távú vagy visszafordíthatatlan káros hatásai kockázatának minimalizálását, és figyelembe véve az ökoszisztéma valamennyi eleme közötti kapcsolatot;

ELKÖTELEZVE TOVÁBBÁ a felelősségteljes halászati tevékenységek folytatása, valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzése, megakadályozása és felszámolása iránt,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:"

3. cikk

Az I-XXI. cikket el kell hagyni és helyükbe a következő új cikkek lépnek:

"I. cikk

A kifejezések használata

Ezen egyezmény alkalmazásában:

a) »1982. évi egyezmény«: az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i tengerjogi egyezménye;

b) »1995. évi megállapodás«: az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, 1995. augusztus 4-i megállapodás;

c) »parti állam«: az egyezmény hatálya alá tartozó területen belül kizárólagos gazdasági övezettel rendelkező Szerződő Fél;

d) »Szerződő Fél«:

i. bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely vállalta, hogy betartja az egyezményt, és amelyre nézve az egyezmény hatályos; és

ii. az egyezmény értelemszerűen alkalmazandó az 1982. évi egyezmény 305. cikke (1) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett bármely jogalanyra, amely az észak-atlanti területen található, és amely ezen egyezmény részes felévé válik, és e tekintetben a »Szerződő Fél« kifejezés az ilyen jogalanyokat is jelenti;

e) »az egyezmény hatálya alá tartozó terület«: az a IV. cikk (1) bekezdése szerinti terület, amelyen az egyezményt alkalmazni kell;

f) »halászati erőforrások«: az egyezmény hatálya alá tartozó területen található valamennyi hal, puhatestű és rákféle, kivéve:

i. a nem vándorló fajokat, amelyek felett a parti államok szuverén jogokat gyakorolhatnak az 1982. évi egyezmény 77. cikkével összhangban; és

ii. az 1982. évi egyezmény I. mellékletében felsorolt anadrom és katadrom halállományokat, valamint a nagy távolságra vándorló fajokat, amennyiben kezelésük nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik;

g) »halászati tevékenység«: halászati erőforrások begyűjtése vagy feldolgozása, vagy a halászati erőforrásokból származó halászati erőforrások vagy termékek átrakodása, vagy a halászati erőforrások begyűjtésére vonatkozó előkészület, vagy annak támogatása, illetve az azzal kapcsolatos egyéb tevékenység, ideértve a következőket:

i. a halászati erőforrások tényleges vagy megkísérelt felkutatása, kifogása vagy kitermelése;

ii. bármely olyan tevékenység, amelynek ésszerűen elvárható eredménye a halászati erőforrások bármely célból történő felkutatása, kifogása, kitermelése vagy begyűjtése lehet; és

iii. bármely olyan tengeri művelet, amelynek célja az e meghatározásban leírt bárminemű tevékenység támogatása vagy az azokra való előkészület;

nem tartozik azonban ide semmiféle olyan művelet, amely a személyzet tagjainak egészségét és biztonságát vagy a hajó biztonságát érintő veszélyhelyzettel kapcsolatos;

h) »halászhajó«: bármely olyan hajó, amely halászati tevékenységeket végez vagy végzett, beleértve a halfeldolgozó hajókat és az átrakodást, illetve bármely más, halászati tevékenységet előkészítő, vagy halászati tevékenységgel kapcsolatos tevékenységet - beleértve a kísérleti vagy felderítő halászati tevékenységet - végző hajót;

i) »lobogó szerinti állam«:

i. olyan állam vagy jogalany, amelynek hajói jogosultak lobogójának viselésére; vagy

ii. olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyben a hajók jogosultak ezen regionális gazdasági integrációs szervezet valamelyik tagállama lobogójának alatt való közlekedésre;

j) »jogellenes halászat«: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által 2001. március 2-án elfogadott, a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzéséről, megakadályozásáról és felszámolásáról szóló nemzetközi cselekvési tervben ismertetett tevékenységek;

k) »élő erőforrások«: a tengeri ökoszisztéma minden élő alkotóeleme;

l) »a tenger biológiai sokfélesége«: az ökoszisztémák és a hozzájuk tartozó tengeri élő szervezetek változatossága; ide sorolható a fajon belüli, valamint a fajok és az ökoszisztémák közötti sokféleség;

m) »állampolgárok«: mind a természetes, mind a jogi személyeket magában foglalja;

n) »kikötő szerinti állam«: bármely olyan állam, amely kikötőiben, tengeri termináljain vagy más létesítményein halászhajókat fogad többek között kirakodás, átrakodás, üzemanyag-felvétel vagy készletfeltöltés céljából;

o) »regionális gazdasági integrációs szervezet«: olyan regionális gazdasági integrációs szervezet, amelyre tagállamai az ezen egyezmény hatálya alá tartozó ügyek tekintetében hatáskört ruháztak, beleértve az ilyen ügyekben az adott tagállamra nézve kötelező döntések meghozatalát; és

p) »szabályozási terület«: az egyezmény hatálya alá tartozó területnek a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken túli része.

II. cikk

Célkitűzés

Ezen egyezmény célja az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása, és ezáltal azon tengeri ökoszisztémák védelme, ahol ezek az erőforrások találhatók.

III. cikk

Általános alapelvek

Ezen egyezmény céljának elérése érdekében a Szerződő Felek esettől függően egyénileg vagy együttesen:

a) előmozdítják a halászati erőforrások optimális hasznosítását és hosszú távú fenntarthatóságát;

b) a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló intézkedéseket fogadnak el annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőforrásokat a maximális fenntartható hozamot biztosító szinten tartsák, vagy arra visszaállítsák;

c) elővigyázatos megközelítést alkalmaznak, összhangban az 1995. évi megállapodás 6. cikkével;

d) megfelelőképpen figyelembe veszik a halászati tevékenységeknek más fajokra és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatását, és ennek értelmében az élő erőforrásokra és a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások minimalizálását célzó intézkedéseket fogadnak el;

e) szem előtt tartják a tengeri biodiverzitás megőrzésének fontosságát;

f) megelőzik, illetve felszámolják a túlhalászást és a halászati kapacitás túllépését, és biztosítják, hogy a halászati tevékenység mértéke ne lépje túl a halászati erőforrások fenntartható hasznosításával arányos szintet;

g) biztosítják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászati tevékenységekre vonatkozó adatokat pontosan és hiánytalanul, időben összegyűjtsék és egymással megosszák;

h) biztosítják a gazdálkodási intézkedéseknek való hatékony megfelelést és azt, hogy bármely jogsértés következménye megfelelően komoly legyen; és

i) kellően figyelembe veszik annak szükségességét, hogy a halászhajókról származó hulladék és szennyezés mértékét a lehető legkisebbre csökkentsék, továbbá, hogy minimalizálják a halak visszadobásának gyakorlatát, a halak elvesztett vagy magára hagyott halászeszközök által történő fogását, a célzott halászat tárgyát nem képező fajok fogását, különös tekintettel a veszélyeztetett fajokra.

IV. cikk

Alkalmazási terület

(1) Az egyezmény alkalmazandó az Atlanti-óceán északnyugati részének az északi szélesség 35° 00′-től északra eső, és azon vonaltól nyugatra eső vizein, amely vonal az északi szélesség 35° 00′ és a nyugati hosszúság 42° 00′-től északra, az északi szélesség 59° 00′-ig, majd onnan nyugatra a nyugati hosszúság 44° 00′-ig, és onnan északra, Grönland partjaiig húzódik, valamint a Szent Lőrinc-öbölnek, a Davis-szorosnak és a Baffin-öbölnek az északi szélesség 78° 10′-től délre eső vizein.

(2) Az egyezmény hatálya alá tartozó terület tudományos és statisztikai alterületekre, körzetekre és alkörzetekre oszlik, amelyek határai ezen egyezmény I. mellékletében kerülnek meghatározásra.

V. cikk

A szervezet

(1) A Szerződő Felek megállapodnak az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (a továbbiakban: Szervezet) létrehozásában, fenntartásában és megerősítésében, amelynek célja az ezen egyezményben meghatározott feladatok ellátása az egyezmény céljainak elérése érdekében.

(2) A Szervezet a következőkből áll:

a) bizottság;

b) tudományos tanács; és

c) titkárság.

(3) A Szervezet jogi személy, és más nemzetközi szervezetekkel fennálló kapcsolataiban és a Szerződő Felek területén a feladatai teljesítéséhez és céljai eléréséhez szükséges jogképességgel rendelkezik. A Szervezetet és tisztviselőit a Szerződő Felek területén megillető kiváltságok és mentességek a Szervezet és a szóban forgó Szerződő Fél közötti megállapodás tárgyát képezik, különösen ideértve a Szervezet és a fogadó Szerződő Fél között a Szervezet székhelyéről megkötött megállapodást.

(4) A bizottság elnöke látja el a Szervezet elnökének és vezető képviselőjének tisztét.

(5) Az elnök a bizottság által meghatározott időpontra és helyszínre összehívja a Szervezet éves közgyűlését.

(6) A Szervezet székhelye Halifax regionális önkormányzat (Új-Skócia, Kanada), vagy a bizottság által meghatározott más hely.

VI. cikk

A bizottság

(1) Mindegyik Szerződő Fél tagja a bizottságnak és egy tagot delegál a bizottságba, aki mellé helyettes képviselők, szakértők és tanácsadók nevezhetők ki.

(2) A bizottság maga választja meg az elnökét és az alelnököt, mandátumuk két évre szól. Az elnök és az alelnök újraválasztható, de legfeljebb egymást követő négy évig tölthetik be ugyanazt a hivatalt. Az elnök és az alelnök nem lehet ugyanannak a Szerződő Félnek a képviselője.

(3) Bármelyik Szerződő Fél kérheti a bizottság rendkívüli ülésének összehívását. A bizottság elnöke ezt követően az általa meghatározott időpontra és helyszínre összehívja a rendkívüli ülést.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a bizottság által elfogadott intézkedések a szabályozási területre vonatkoznak.

(5) A bizottság:

a) elfogadja és módosíthatja a bizottsági ülések lefolytatására és feladatainak gyakorlására vonatkozó szabályokat, ideértve eljárási szabályzatát, pénzügyi szabályzatát és egyéb szabályzatait;

b) létrehozza a feladatainak ellátása érdekében kívánatosnak tartott kisegítő testületeket és irányítja azok tevékenységét;

c) felügyeli a Szervezet szervezeti, igazgatási, pénzügyi és egyéb belső ügyeit, beleértve a szervezet egyes szervei közötti kapcsolatokat;

d) az általa meghatározott feltételek és szabályok alapján kinevezi az ügyvezetőt;

e) irányítja a Szervezet külső kapcsolatait;

f) elfogadja a szervezet költségvetését;

g) megfelelően szabályozza a kormányközi szervezetek, a nem Szerződő Felek és a nem kormányzati szervezetek megfigyelői jogállásban való részvételét a bizottság ülésein. Ezek a szabályok nem lehetnek indokolatlanul korlátozóak, és a bizottság jelentéseihez és feljegyzéseihez időben történő hozzáférést kell biztosítsanak;

h) döntésétől függően elláthat olyan egyéb feladatokat, illetve végezhet olyan egyéb tevékenységeket, amelyek ezen egyezménnyel összhangban állnak;

i) iránymutatást ad a tudományos tanács részére abból a célból, hogy meghatározza feladatait és működésének prioritásait; és

j) a nemzetközi joggal összhangban álló, megfelelő eljárásokat alakít ki annak érdekében, hogy értékelje, a Szerződő Felek hogyan teljesítik a X. és XI. cikk szerinti kötelezettségeiket.

(6) A bizottság a tudományos tanáccsal együttműködve:

a) rendszeresen felülvizsgálja a halállományok állapotát és meghatározza a védelmükhöz és kezelésükhöz szükséges lépéseket;

b) releváns információkat gyűjt, elemez és terjeszt;

c) értékeli a halászati tevékenységeknek és más emberi tevékenységeknek az élő erőforrásokra és ezek ökoszisztémáira gyakorolt hatását;

d) iránymutatásokat dolgoz ki a tudományos célú halászati tevékenységek végzésére; és

e) iránymutatásokat dolgoz ki az adatok gyűjtésére, benyújtására, ellenőrzésére, hozzáférhetőségére és használatára.

(7) A bizottság a tudományos tanácshoz utalhat bármilyen olyan kérdést, amely a halászati erőforrásokkal, a halászati tevékenységeknek az élő erőforrásokra gyakorolt hatásával és az ezen erőforrásoknak otthont adó ökoszisztémák védelmével kapcsolatos esetleges döntéseinek tudományos megalapozásával függ össze.

(8) A III. cikkben meghatározott alapelvek alkalmazása során a bizottság a szabályozási területtel kapcsolatban a következőket fogadja el:

a) ezen egyezmény céljának elérését célzó védelmi és kezelési intézkedések;

b) a halászati tevékenységeknek az élő erőforrásokra és ezek ökoszisztémáira gyakorolt hatását minimalizáló védelmi és kezelési intézkedések;

c) a teljes kifogható mennyiség és/vagy a halászati tevékenység szintjei, valamint meghatározza a halászatban való részvétel jellegét és terjedelmét;

d) a (6) bekezdés d) pontjában említett, tudományos célú halászati tevékenységek végzésére vonatkozó intézkedések;

e) a (6) bekezdés e) pontjában említett, az adatok gyűjtésére, benyújtására, ellenőrzésére, hozzáférhetőségére és használatára vonatkozó intézkedések; és

f) a lobogó szerinti állam általi megfelelő teljesítést biztosító intézkedések.

(9) A bizottság intézkedéseket fogad el a bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékony megfigyelését, ellenőrzését, felügyeletét és végrehajtását biztosító, megfelelő együttműködési mechanizmusok kialakítása érdekében, ideértve a következőket:

a) a Szerződő Felek kölcsönös hajóátvizsgálási és ellenőrzési joga a szabályozási területen belül, valamint a lobogó szerinti államnak a büntetőeljárás lefolytatásához és a szankcionáláshoz való joga az ilyen hajóátvizsgálásokból és ellenőrzésekből származó bizonyítékok alapján;

b) minimális előírások a halászhajóknak a Szerződő Felek általi átvizsgálása tekintetében azokban a kikötőkben, ahol a szabályozási területről származó halászati erőforrásokat vagy a halászati erőforrásokból származó termékeket kirakodják;

c) a X., XI. vagy XII. cikkekben meghatározott nyomonkövetési intézkedések az ilyen átvizsgálásokból származó bizonyítékok alapján; és

d) bármely intézkedés sérelme nélkül egy Szerződő Fél e tekintetben saját maga is tehet intézkedéseket a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására.

(10) A bizottság a (8) és (9) bekezdésben meghatározott kérdésekben intézkedéseket fogadhat el valamely Szerződő Fél nemzeti joghatósága alá tartozó terület tekintetében, feltéve, hogy az adott parti állam ezt kérelmezi, és az intézkedés megkapja a szükséges mennyiségű igen szavazatot.

(11)

a) A (8) bekezdés szerinti feladatainak gyakorlása során a bizottság arra törekszik, hogy biztosítsa az összhangot:

i. bármely olyan intézkedés között, amely olyan állományokra vagy állománycsoportokra vonatkozik, amelyek mind a szabályozási területen belül, mind pedig egy parti állam nemzeti joghatósága alá tartozó területen belül megtalálhatók, valamint bármely olyan intézkedés között, amely a fajok közötti kölcsönös kapcsolat útján hatással van egy olyan állományra vagy állománycsoportra, amely egészben vagy részben egy parti állam nemzeti joghatósága alá tartozó területen található; és

ii. bármely, a parti állam által az állomány vagy állományok egy csoportja kezelésére és védelmére vonatkozó, a nemzeti joghatósága alatt álló területen belül folytatott halászati tevékenységgel kapcsolatosan hozott intézkedés.

b) A bizottság és az illetékes parti állam ennek megfelelően támogatja az ilyen intézkedések és cselekmények összehangolását. E cikk alkalmazása érdekében minden egyes parti állam tájékoztatja a bizottságot cselekedeteiről.

(12) A bizottság által a halászati lehetőségeknek a szabályozási területen történő elosztása érdekében elfogadott intézkedések figyelembe veszik azon Szerződő Felek érdekeit, amelyeknek a hajói hagyományosan az adott területen halásztak, valamint az adott parti államok érdekeit. A Grand Bank-padra és a Flemish Cap-padra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása során a bizottság különösen figyelembe veszi annak a Szerződő Félnek az érdekeit, akinek a parti közösségei elsődlegesen az e halászati padokhoz kapcsolódó állományokat érintő halászati lehetőségektől függnek, és akik nemzetközi intézkedések révén jelentős erőfeszítéseket tettek ezen állományok védelmére különösen azáltal, hogy egy közös végrehajtásra vonatkozó nemzetközi program keretében biztosítják az e halászati padokon zajló nemzetközi halászati tevékenységek felügyeletét és ellenőrzését.

(13) A bizottság kialakíthat olyan eljárásokat, amelyek a Szerződő Felek általi intézkedésekre adhatnak módot, ideértve a kereskedelemhez kapcsolódó, hátrányos megkülönböztetéstől mentes intézkedéseket bármely lobogó szerinti állam vagy olyan halászó jogalany ellen, akinek a halászhajói olyan halászati tevékenységekben vesznek részt, amelyek aláássák a bizottság által elfogadott védelmi és kezelési intézkedések hatékonyságát. A Szerződő Fél a kereskedelemmel összefüggő intézkedéseit a nemzetközi kötelezettségeivel összhangban hajtja végre.

VII. cikk

A tudományos tanács

(1) Minden egyes Szerződő Fél a tudományos tanács tagja, és képviselőket jelölhet a tanácsba, akiket az ülésekre helyettesek, szakértők és tanácsadók kísérhetnek el.

(2) A tudományos tanács maga választja meg az elnökét és az alelnököt, mandátumuk két évre szól. Az elnök és az alelnök újraválasztható, de legfeljebb egymást követő négy évig tölthetik be hivatalukat.

(3) Egy parti állam kérésére vagy egy Szerződő Fél kérésére egy másik Szerződő Fél egyetértésével, az elnök saját kezdeményezésére összehívhatja a tudományos tanács rendkívüli ülését, az elnök által meghatározott helyszínen és időpontban.

(4) A tudományos tanács elfogadja, és szükség szerint módosítja az ülései levezetéséhez és feladatai ellátásához szükséges szabályokat, ideértve az eljárási szabályzatot is.

(5) A tudományos tanács létrehozza a feladatainak ellátása érdekében kívánatosnak tartott kisegítő testületeket.

(6) A tisztségviselők megválasztásához, a szabályok elfogadásához és módosításához, illetve a munkaszervezésre vonatkozó egyéb ügyekben a jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó valamennyi Szerződő Fél szavazatainak többsége szükséges. Minden Szerződő Félnek egy szavazata van. Nem tartható szavazás, ha a határozatképességhez szükséges létszám, azaz a Szerződő Felek legalább kétharmada nincs jelen.

(7) A tudományos tanács megfelelően szabályozza a kormányközi szervezetek, a nem Szerződő Felek és a nem kormányzati szervezetek megfigyelői jogállásban való részvételét a bizottság ülésein. Ezek a szabályok nem lehetnek indokolatlanul korlátozóak, és a tudományos tanács jelentéseihez és feljegyzéseihez időben történő hozzáférést kell biztosítaniuk.

(8) A tudományos tanács az egyezmény céljaival és alapelveivel összhangban a következő feladatokat látja el:

a) konzultációs és együttműködési fórumot biztosít a szerződő felek számára a halászati tevékenységekre és az azoknak otthont adó ökoszisztémákra vonatkozó tudományos információk és nézetek tanulmányozására és kicserélésére, valamint arra, hogy tanulmányozzák és felmérjék a halászati erőforrások jelenlegi és jövőbeli állapotát, ideértve az azokat érintő környezeti és ökológiai tényezőket;

b) ösztönzi a Szerződő Felek közötti tudományos kutatási együttműködést a hiányzó tudományos ismeretek megszerzése érdekében;

c) statisztikákat és feljegyzéseket állít össze és tart fenn;

d) az egyezmény hatálya alá tartozó területen folyó halászati tevékenységekre és ezek ökoszisztémáira vonatkozó jelentések, tájékoztatók és anyagok közzététele és terjesztése; és

e) a bizottság kérésére tudományos szakvélemények adása a bizottság részére.

(9) A tudományos tanács:

a) saját kezdeményezésére is adhat ilyen szakvéleményt és segítheti a bizottságot feladatainak gyakorlásában;

b) együttműködhet a hasonló célokat kitűző köz- vagy magánszervezetekkel; és

c) a Szerződő Felektől olyan statisztikai vagy tudományos információkat kérhet, amelyekre feladatainak ellátáshoz szüksége van.

(10) A tudományos tanács tudományos szakvéleményt ad válaszul minden olyan kérdésre, amelyet a következők intéznek hozzá:

a) a bizottság, a szabályozási területen található halászati erőforrások és azok ökoszisztémái védelmének és kezelésének tudományos alapjával kapcsolatban, figyelemmel a bizottság által e kérdés tekintetében megjelölt feladatleírásra; vagy

b) egy parti állam, az adott parti állam joghatósága alá tartozó területen, az egyezmény hatálya alá tartozó területen található halászati erőforrások és azok ökoszisztémái védelmének és kezelésének tudományos alapjával kapcsolatban.

(11) A parti állam - a tudományos tanáccsal konzultálva - meghatározza az általa a tanácshoz küldhető bármely kérdés vizsgálatára vonatkozó feladatleírást. Az ilyen feladatleírás többek között a következőket tartalmazza:

a) a kérdés tárgyát képező halászati tevékenységek és a terület leírása;

b) tudományos becslés vagy előrejelzés kérése esetén a figyelembe veendő releváns tényezők vagy feltételezések leírása; és

c) adott esetben a parti állam által megvalósítani kívánt cél leírása és annak feltüntetése, hogy külön szakvéleményt vagy több választási lehetőséget kérnek.

(12) A tudományos tanács általában konszenzus alapján bocsát ki szakvéleményt. Ha konszenzus nem érhető el, a tudományos tanács tagjainak összes álláspontját belefoglalja a jelentésébe.

(13) A tudományos tanács által készített valamennyi jelentést a titkárság közzéteszi.

VIII. cikk

A titkárság

(1) A titkárság a bizottság, a tudományos tanács és ezek kisegítő testületei részére nyújt szolgáltatásokat a feladataik gyakorlásának elősegítése érdekében.

(2) A titkárság vezető tisztségviselője az ügyvezető titkár.

(3) A titkárság dolgozóit az ügyvezető titkár nevezi ki a bizottság, adott esetben a tudományos tanáccsal való konzultációt követően elfogadott szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

(4) A bizottság általános felügyelete mellett az ügyvezető titkár teljes hatáskörrel rendelkezik a titkárság alkalmazottainak és személyzeti ügyeinek kezelésében, és teljesíti a bizottság által esetlegesen meghatározott egyéb kötelezettségeket és feladatokat.

IX. cikk

Költségvetés

(1) Valamennyi Szerződő Fél fedezi az ezen egyezmény alapján tartott ülésekre érkező küldöttsége költségeit.

(2) Az éves költségvetés alapján az egyes Szerződő Felek által fizetendő éves hozzájárulások összegét a bizottság állapítja meg az alábbiak szerint:

a) a költségvetés 10 %-át a parti államok között kell megosztani az egyezmény hatálya alá tartozó területen a költségvetési év kezdete előtt két évvel lezárult évre vonatkozó névleges fogásmennyiségük arányában;

b) a költségvetés 30 %-át egyenlően kell megosztani az összes Szerződő Fél között;

c) a költségvetés 60 %-át az összes Szerződő Fél között kell megosztani az egyezmény hatálya alá tartozó területen a költségvetési év kezdete előtt két évvel lezárult évre vonatkozó névleges fogásmennyiségük arányában; és

d) a 300 000 lakosnál alacsonyabb népességgel rendelkező Szerződő Felek éves hozzájárulását azonban a teljes költségvetés összegének legfeljebb 12 %-ában kell meghatározni. Ha a hozzájárulást a fentiek szerint korlátozzák, a költségvetés fennmaradó részét az a), b) és c) pont szerint kell elosztani a többi Szerződő Fél között.

A fent említett névleges fogásmennyiség a bizottság által a VI. cikk (5) bekezdésének a) pontja szerint elfogadott pénzügyi szabályzatban meghatározott, kifogott halászati erőforrások bejelentett mennyisége.

(3) Az ügyvezető titkár értesíti a Szerződő Feleket az adott fél által fizetendő, e cikk (2) bekezdése szerint kiszámított hozzájárulásról, és ezután valamennyi Szerződő Fél a lehető leghamarabb megfizeti hozzájárulását a szervezet számára.

(4) A hozzájárulásokat a Szervezet székhelye szerinti ország pénznemében kell fizetni.

(5) Legkésőbb az éves közgyűlés előtt hatvan nappal az ügyvezető titkár minden Szerződő Félhez beterjeszti az éves költségvetés tervezetét a hozzájárulásokat tartalmazó táblázattal együtt.

(6) Az egyezményhez csatlakozó Szerződő Fél a csatlakozás évében csupán az adott évből a csatlakozásától számított hátralévő teljes hónapok arányában fizet hozzájárulást.

(7) Az a Szerződő Fél, amely két egymást követő évben nem fizette meg hozzájárulása teljes összegét, a Szervezet felé fennálló kötelezettsége teljesítéséig nem rendelkezik szavazati és kifogásolási joggal, kivéve, ha a bizottság másként határoz.

(8) A Szervezet pénzügyeit a bizottság által választott külső könyvvizsgálók évente ellenőrzik.

X. cikk

A Szerződő Felek kötelezettségei

(1) Valamennyi Szerződő Fél:

a) végrehajtja ezt az egyezményt és az őt kötelező valamennyi védelmi és kezelési intézkedést, valamint egyéb kötelezettségeit, és rendszeresen a bizottság elé terjeszti beszámolóját arról, hogy milyen lépéseket tett a végrehajtás és az ilyen intézkedéseknek és kötelezettségeknek való megfelelés érdekében, ideértve a XI. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett eljárások eredményeit;

b) együttműködik ezen egyezmény céljainak előmozdításában;

c) megtesz minden szükséges lépést a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságának biztosítása és azok végrehajtása érdekében;

d) összegyűjti és kicseréli az egyezmény hatálya alá tartozó területen található élő erőforrásokra és azok ökoszisztémáira vonatkozó tudományos, technikai és statisztikai adatokat, ideértve a kereskedelmi fogásmennyiségekre és a halászati tevékenységekre vonatkozó teljes és részletes információkat, és megteszi a megfelelő lépéseket ezen adatok pontosságának ellenőrzése érdekében;

e) biológiai mintavételezést végez a kereskedelmi fogásmenynyiségeken;

f) a bizottság vagy a tudományos tanács által kért információkat kellő időben rendelkezésre bocsátja;

g) a lobogó szerinti állam joghatóságának sérelme nélkül, a lehető legteljesebb mértékben lépéseket tesz, vagy együttműködik a többi Szerződő Féllel annak biztosítására, hogy állampolgárai és az állampolgárai tulajdonában álló vagy általuk üzemeltetett, halászati tevékenységet végző halászhajók betartsák ezen egyezmény rendelkezéseit, valamint a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedéseket; és

h) a lobogó szerinti állam joghatóságának sérelme nélkül, a lehető legteljesebb mértékben, a vonatkozó információk megszerzését követően haladéktalanul és teljeskörűen vizsgálatot folytat le, továbbá haladéktalanul jelentést tesz minden olyan intézkedés tekintetében, amit bármely - az állampolgárai, vagy az állampolgárai által tulajdonolt vagy üzemeltetett külföldi lobogó alatt közlekedő halászhajó által elkövetett - ezen egyezményt, illetve a bizottság által elfogadott bármely védelmi és gazdálkodási intézkedést sértő feltételezett súlyos jogsértésre válaszul tett.

(2) Valamennyi parti államnak minősülő Szerződő Fél rendszeresen benyújtja a bizottsághoz azon intézkedései ismertetését - ideértve a végrehajtási intézkedéseket is -, amelyeket a joghatósága alatt álló vizekben az egyezmény hatálya alá tartozó területen található, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok védelme és kezelése érdekében tett.

XI. cikk

A lobogó szerinti állam kötelezettségei

(1) Valamennyi Szerződő Fél biztosítja, hogy a lobogójának használatára jogosult halászhajók:

a) megfelelnek ezen egyezmény rendelkezéseinek, valamint a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek, és e halászhajók nem folytatnak olyan tevékenységet, amely aláássa az ilyen intézkedések hatékonyságát;

b) nem folytatnak felhatalmazás nélküli halászati tevékenységet az egyezmény hatálya alá tartozó területen nemzeti joghatóság alatt álló területeken; és

c) csak akkor vesznek részt halászati tevékenységekben a szabályozási területen, ha erre felhatalmazást kaptak az adott Szerződő Féltől.

(2) Valamennyi Szerződő Fél:

a) tartózkodik attól, hogy a lobogójának használatára jogosult halászhajókat felhatalmazza arra, hogy a szabályozási területen halászati tevékenységet folytassanak, kivéve, ha képes hatékonyan gyakorolni kötelezettségeit e halászhajók tekintetében, ezen egyezménnyel és a nemzetközi joggal összhangban;

b) nyilvántartást vezet a lobogóját használni jogosult olyan halászhajókról, amelyeket felhatalmazott arra, hogy a szabályozási területen halászati erőforrásokra halásszanak és biztosítja, hogy a nyilvántartásban feltünteti a bizottság által előírt információkat;

c) a bizottság által meghatározott eljárások szerint kicseréli a b) pontban említett nyilvántartásban található információkat;

d) a bizottság által elfogadott eljárásokkal összhangban, haladéktalanul és teljeskörűen vizsgálatot folytat le, továbbá haladéktalanul jelentést tesz minden olyan cselekmény tekintetében, amit bármely, a lobogójának használatára jogosult halászhajó által elkövetett, és a bizottság által elfogadott intézkedéseket sértő feltételezett jogsértésre válaszul tett; és

e) a d) pontban említett feltételezett jogsértés tekintetében biztosítja, hogy késedelem nélkül megfelelő végrehajtási intézkedésekre kerüljön sor, és jogszabályaival összhangban közigazgatási vagy bírósági eljárást kezdeményezzenek.

(3) A (2) bekezdés e) pontja alapján alkalmazott végrehajtási intézkedéseknek vagy szankcióknak megfelelő súlyúaknak kell lenniük ahhoz, hogy hatékonyan biztosítsák a szabályok betartását, elriasszanak a további jogsértésektől és megfosszák a jogsértőket a jogellenes tevékenységeikből eredő előnyöktől.

XII. cikk

A kikötő szerinti állam kötelezettségei

(1) A kikötő szerinti államnak minősülő Szerződő Fél által végrehajtott intézkedéseknek teljes mértékben figyelembe kell venniük a nemzetközi jog szerint fennálló jogait és kötelezettségeit, a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságának előmozdítása érdekében.

(2) Valamennyi kikötő szerinti államnak minősülő Szerződő Fél köteles végrehajtani a kikötői ellenőrzésekkel kapcsolatos, a bizottság által elfogadott intézkedéseket.

(3) E cikk rendelkezési nem érintik a Szerződő Fél szuverenitását a területén található kikötők felett.

XIII. cikk

A bizottság általi döntéshozatal

(1) A bizottságon belül a döntéshozatal általános szabályként konszenzussal történik. E cikk alkalmazásában a »konszenzus« azt jelenti, hogy a döntéshozatal időpontjában nem emeltek formális kifogást.

(2) Ha az elnök megítélése szerint a konszenzus elérésére irányuló minden erőfeszítést kimerítettek, akkor a bizottság döntéseinek meghozatalára - ellenkező rendelkezés hiányában - valamennyi jelen lévő és igennel vagy nemmel szavazó Szerződő Fél szavazatainak kétharmados többségével kerül sor; szavazásra csak akkor kerülhet sor, ha a határozatképességhez szükséges létszám, azaz a Szerződő Felek legalább kétharmada jelen van. Minden Szerződő Félnek egy szavazata van.

XIV. cikk

A bizottsági döntések végrehajtása

(1) A bizottság által a VI. cikk (8) és (9) bekezdése szerint elfogadott valamennyi intézkedés minden Szerződő Félre nézve kötelező az alábbi módon:

a) az ügyvezető titkár az elfogadást követő öt munkanapon belül továbbítja a intézkedést valamennyi Szerződő Félhez, a (2) bekezdés céljából meghatározva a továbbítási időpontot; és

b) a (2) bekezdés szerint - amennyiben az intézkedés másként nem rendeli - az intézkedés valamennyi Szerződő Félre nézve kötelező lesz a továbbítástól számított hatvan nap elteltével.

(2) Amennyiben bármelyik Szerződő Fél kifogást emel egy intézkedéssel szemben és azt benyújtja az ügyvezető titkárhoz, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott továbbítási időpontot követő hatvan napon belül, akkor bármely másik Szerződő Fél is hasonló kifogást emelhet egy további húsznapos határidőn belül, vagy tizenöt napon belül azon időpontot követően, amelyet a Szerződő Feleknek küldött azon értesítésben határoztak meg, amely a további húsznapos határidőn belül előterjesztett valamely kifogásra vonatkozott, a fenti határidők közül a később bekövetkezőt figyelembe véve. A javaslat ezután kötelező érvényű intézkedéssé válik minden Szerződő Fél számára, kivéve azon feleket, amelyek kifogást emeltek. Amennyiben azonban az ilyen kiterjesztett időszak vagy időszakok végén a Szerződő Felek többsége kifogást terjeszt be és tart fenn, a javaslat nem válik kötelező érvényű intézkedéssé, hacsak egyes Szerződő Felek vagy minden Szerződő Fél egymás között meg nem állapodik abban, hogy az intézkedés rájuk nézve a megegyezésük szerinti időpontban kötelezővé válik.

(3) A kifogást benyújtó bármely Szerződő Fél bármikor visszavonhatja a kifogását, és a javaslat e félre vonatkozóan haladéktalanul kötelező érvényű intézkedéssé válik.

(4)

a) Az intézkedés hatálybalépésének időpontjától számított egy év letelte után bármely Szerződő Fél bármely időpontban bejelentheti az ügyvezető titkárnak arra vonatkozó szándékát, hogy kivonja magát az intézkedés hatálya alól, és - amennyiben ezt a bejelentést nem vonja vissza - az intézkedés e Szerződő Félre vonatkozó kötelező ereje megszűnik egy évvel az ilyen bejelentésnek az ügyvezető titkár általi kézhezvételének időpontjától számítva.

b) Bármikor azt követően, hogy az intézkedés kötelező ereje az a) pont értelmében valamely Szerződő Félre nézve megszűnik, az intézkedés kötelező ereje minden más Szerződő Félre nézve is megszűnik azon a napon, amikor az ügyvezető titkár megkapja az értesítést arról, hogy az adott Szerződő Fél ki szándékozik vonni magát az intézkedés hatálya alól.

(5) Bármely Szerződő Fél, amely az intézkedéssel szemben a (2) bekezdés alapján kifogást jelentett be vagy a (4) bekezdés alapján bejelentette, hogy ki kívánja vonni magát az intézkedés hatálya alól, köteles ugyanekkor lépését megindokolni. Ebben magyarázatot kell adnia arra, hogy az intézkedést ezen egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethetetlennek tartja-e, vagy úgy véli, hogy az intézkedés indokolatlan formális vagy ténybeli hátrányos megkülönbözetést tartalmaz rá nézve. A magyarázatnak egy arról szóló nyilatkozatot is tartalmaznia kell, hogy milyen lépéseket kíván tenni a kifogás vagy a bejelentés megtétele után, ideértve a megtett vagy tervezett alternatív intézkedéseket is az adott halászati erőforrások védelme és kezelése terén, ezen egyezmény céljaival összhangban.

(6) Az ügyvezető titkár köteles haladéktalanul értesíteni minden Szerződő Felet:

a) a (2) vagy (3) bekezdés szerinti bármely kifogás átvételéről vagy visszavonásáról;

b) arról a napról, amikor valamely intézkedés az (1) bekezdés értelmében kötelezővé válik;

c) a (4) bekezdés szerinti bármely bejelentés átvételéről; és

d) az (5) bekezdés alapján beérkezett, alternatív intézkedésekre vonatkozó valamennyi magyarázatról és leírásról.

(7) A (2), (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott eljárásokat alkalmazó, bármely Szerződő Fél ugyanakkor az ügyet az ad hoc bizottság elé is beterjesztheti. A II. melléklet értelemszerűen alkalmazandó.

(8) Ha egy Szerződő Fél a (7) bekezdés szerint nem terjeszti be az ügyet az ad hoc bizottság elé, akkor a bizottság egyszerű többséggel történő postai (levélbeni) szavazás útján dönt arról, hogy ilyen eljárás elé terjeszti-e az adott Szerződő Félnek az (5) bekezdés alapján adott magyarázatát. Ha a bizottság úgy dönt, hogy az ügyet ilyen testület elé terjeszti, akkor a II. melléklet értelemszerűen alkalmazandó.

(9) Ha a bizottság a (8) bekezdés alapján úgy dönt, hogy az ügyet nem terjeszti az ad hoc bizottság elé, akkor bármely Szerződő Fél kérheti a bizottság ülésének az összehívását a bizottság által elfogadott intézkedés, és az (5) bekezdés alapján adott magyarázat felülvizsgálata céljából.

(10) A (7) vagy (8) bekezdés alapján létrehozott ad hoc bizottság megvizsgálja az (5) bekezdés alapján adott magyarázatot és az annak tárgyát képező intézkedést, és ajánlást tesz a bizottságnak az alábbiakra:

a) megalapozott-e a Szerződő Fél által az (5) bekezdés alapján adott magyarázat, és ha az, ennek megfelelően szükséges-e az intézkedés módosítása vagy visszavonása, illetve, ha a magyarázatot megalapozatlannak tartja, fenn kell-e tartani az intézkedést; és

b) a Szerződő Fél által az (5) bekezdés alapján adott magyarázatban szereplő alternatív intézkedések összhangban állnak-e ezen egyezmény céljaival, és nem sértik-e valamennyi Szerződő Fél vonatkozó jogait.

(11) Legkésőbb az ad hoc bizottság e cikk szerinti eljárásnak befejeződését követő harminc napon belül a bizottság ülést tart az ad hoc bizottság ajánlásainak megvitatására.

(12) A (7)-(11) bekezdésben meghatározott eljárások lezárását követően bármelyik Szerződő Fél kezdeményezheti a XV. cikkben meghatározott vitarendezési eljárások megindítását.

XV. cikk

Vitarendezés

(1) A Szerződő Felek együttműködnek a viták megelőzése érdekében.

(2) Amennyiben kettő vagy több Szerződő Fél között vita merül fel ezen egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, ideértve a XIV. cikk (5) bekezdésében említett magyarázatot vagy egy Szerződő Fél által a XIV. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott kifogást követően megtett lépéseket, vagy a XIV. cikk (4) bekezdése alapján megtett bármely bejelentést, akkor ezen Szerződő Felek (a továbbiakban: vitában álló Szerződő Felek) arra törekednek, hogy vitájukat tárgyalás, információkérés, közvetítés, egyeztetés, választott bíróság, bírói egyezség, ad hoc bizottsági eljárás, vagy az általuk kiválasztott más békés eszköz útján rendezzék.

(3) Ha a vita a bizottság által a VI. cikk (8) és (9) bekezdése alapján elfogadott intézkedés értelmezésére vagy alkalmazására, vagy ezekhez kapcsolódó ügyekre vonatkozik, ideértve a XIV. cikk (5) bekezdésében említett magyarázatot vagy egy vitában álló Szerződő Fél által a XIV. cikk (2) bekezdése alapján benyújtott kifogást követően megtett lépéseket, vagy a XIV. cikk (4) bekezdése alapján megtett bármely bejelentést, akkor a vitában álló Szerződő Felek vitájukat egy nem kötelező érvényű ad hoc bizottság elé vihetik a II. mellékletben leírtak szerint.

(4) Ha a vitát az ad hoc bizottság elé terjesztették, az ad hoc bizottság a lehető legrövidebb időn belül tárgyalást kezd a vitában álló Szerződő Felekkel a vita gyors rendezése érdekében. Az ad hoc bizottság jelentést tesz a vitában álló Szerződő Feleknek, valamint az ügyvezető titkár útján a többi Szerződő Félnek. A jelentés tartalmazhat bármely olyan ajánlást, amelyet az ad hoc bizottság megfelelőnek tart a vita rendezésére.

(5) Ha a vitában álló Szerződő Felek elfogadják az ad hoc bizottság ajánlásait, akkor az ad hoc bizottság jelentésének kézhezvételét követő tizennégy napon belül az ügyvezető titkár útján értesítik az összes többi Szerződő Felet arról, hogy milyen lépéseket szándékoznak tenni az ajánlások végrehajtása érdekében. Ezt követően az ad hoc bizottság ajánlásait megfontolás céljából a bizottság elé lehet terjeszteni, a bizottság vonatkozó eljárásainak megfelelően.

(6) Ha az ad hoc bizottság ajánlásait követően sem jön létre megegyezés, akkor bármelyik vitában álló Szerződő Fél az 1982. évi egyezmény XV. részének 2. szakasza vagy az 1995. évi megállapodás VIII. része alapján kötelező érvényű határozatokkal járó kötelező eljárásért folyamodhat a vita rendezésére.

(7) Ha a vitában álló Szerződő Felek megegyeztek abban, hogy vitájukat az ad hoc bizottság elé terjesztik, ugyanakkor abban is megegyezhetnek, hogy átmenetileg alkalmazzák a bizottság által elfogadott vonatkozó intézkedést mindaddig, amíg az ad hoc bizottság jelentést nem tesz, hacsak a vitát addig más módon nem rendezik.

(8) Ha a vitában álló Szerződő Felek nem képesek megállapodni a (2) bekezdésben említett valamely békés vitarendezési módon és nem képesek más módon sem vitájukat rendezni, akkor a vitát egyikőjük kérésére az 1982. évi egyezmény XV. részének 2. szakasza vagy az 1995. évi megállapodás VIII. része alapján kötelező erejű határozatokkal járó kötelező eljárásért kell folyamodni.

(9) Ha a kötelező érvényű határozatokkal járó kötelező eljárást veszik igénybe, a vitában álló Szerződő Felek eltérő megállapodás hiányában átmenetileg alkalmazhatják az ad hoc bizottság által tett bármely ajánlást a (4) bekezdés, vagy adott esetben a XIV. cikk (10) bekezdése alapján. Az ilyen átmeneti intézkedéseket vagy a megállapodásuk szerinti, azokkal egyenértékű hatású eszközöket a felek alkalmazhatják mindaddig, amíg a vitában illetékességgel rendelkező bíróság vagy törvényszék ideiglenes intézkedéseket nem ír elő vagy határozatot nem hoz, illetve a kérdéses intézkedés lejártáig.

(10) Az (5) bekezdés szerinti bejelentési rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a (7) bekezdés alapján alkalmazott vagy a (9) bekezdés alapján előírt átmeneti intézkedésekre, valamint a vita tárgyában hozott bármely bírósági vagy törvényszéki határozatra.

(11) Az a bíróság, törvényszék vagy ad hoc bizottság, amelyhez a vitát e cikk alapján beterjesztették, ezen egyezmény, az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás vonatkozó rendelkezéseit, valamint az élő erőforrások védelmére és kezelésére vonatkozó általánosan elfogadott szabályokat, továbbá a nemzetközi jog ezen egyezménnyel összhangban álló egyéb szabályait alkalmazza, figyelemmel ezen egyezmény céljainak elérésére.

(12) Ezen egyezmény rendelkezései nem értelmezhetők oly módon, hogy egy vitában álló Szerződő Felet megakadályozzanak abban, hogy az 1982. évi egyezmény részes feleként egy másik részes féllel szemben a vitát kötelező érvényű határozatokkal járó kötelező eljárás elé terjessze az 1982. évi egyezmény XV. részének 2. szakasza alapján, vagy hogy az 1995. évi megállapodás részes feleként egy másik részes féllel szemben a vitát kötelező érvényű határozatokkal járó kötelező eljárás elé terjessze az 1995. évi megállapodás 30. cikke alapján.

XVI. cikk

Együttműködés a nem Szerződő Felekkel

(1) Amennyiben egy nem Szerződő Fél lobogójának használatára jogosult hajó halászati tevékenységet folytat a szabályozási területen, a bizottság felkéri a lobogó szerinti államot arra, hogy teljes mértékben működjön együtt a Szervezettel akár úgy, hogy Szerződő Féllé válik, akár pedig úgy, hogy vállalja a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedések alkalmazását.

(2) A Szerződő Felek:

a) információt cserélnek bármely nem Szerződő Fél lobogójának használatára jogosult hajó által a szabályozási területen folytatott halászati tevékenységről és minden olyan intézkedésről, amely az ilyen halászati tevékenységre reagált;

b) megteszik az ezen egyezménnyel és a nemzetközi joggal összhangban álló lépéseket annak érdekében, hogy a nem Szerződő Felek lobogóinak használatára jogosult hajókat elrettentsék az olyan halászati tevékenységtől, amely aláássa a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságát;

c) tájékoztatnak bármely olyan felet, aki ezen egyezménynek nem Szerződő Fele, az állampolgárai vagy a lobogója használatára jogosult hajók által folytatott minden olyan halászati tevékenységről, amely aláássa a bizottság által elfogadott védelmi és gazdálkodási intézkedések hatékonyságát; és

d) együttműködést keresnek minden olyan nem Szerződő Féllel, amely az egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett halászati tevékenységekből származó halászati termékek behozatalával, kivitelével vagy újrakivitelével foglalkozik.

XVII. cikk

Együttműködés más szervezetekkel

A Szervezet:

a) megfelelő módon együttműködik a közös érdeket képező ügyekben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével, az ENSZ más szakosodott intézményeivel és egyéb illetékes szervezetekkel;

b) együttműködő munkakapcsolat kialakítására törekszik, és e célból megállapodásokat köthet azon kormányközi szervezetekkel, amelyek hozzájárulhatnak munkájához és hatáskörrel rendelkeznek az élő erőforrások és azok ökoszisztémái hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosításában. Üléseire meghívhatja e szervezetek vagy ezek kisegítő testületeinek megfigyelőit; adott esetben kérheti azt, hogy ezen szervezetek ülésein részt vegyen; és

c) együttműködik más illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, figyelemmel ezek védelmi és gazdálkodási intézkedéseire.

XVIII. cikk

Felülvizsgálat

A bizottság időről időre kezdeményezi ezen egyezmény megfelelő voltának felülvizsgálatát és értékelését, és szükség esetén javaslatokat tesz az egyezmény tartalmának és végrehajtási módozatainak erősítésére az egyezmény céljainak elérésében mutatkozó bármely probléma megoldása érdekében.

XIX. cikk

Mellékletek

A mellékletek ezen egyezmény szerves részét képezik, és amennyiben kifejezetten másként nem rendelkeznek, az egyezményre történő hivatkozás a mellékletekre is vonatkozik.

XX. cikk

Jóhiszeműség és joggal való visszaélés

A Szerződő Felek jóhiszeműen teljesítik az ezen egyezmény alapján vállalt kötelezettségeiket, és oly módon gyakorolják az egyezmény által elismert jogaikat, ami nem minősül a jogokkal való visszaélésnek.

XXI. cikk

Más megállapodásokkal való kapcsolat

(1) Ez az egyezmény nem módosítja a Szerződő Feleknek az ezzel az egyezménnyel összeegyeztethető más megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit, és azokat, amelyek nem érintik más Szerződő Felek jogainak vagy kötelezettségeinek teljesítését ezen egyezmény alapján.

(2) Ezen egyezmény rendelkezései nem sértik a Szerződő Feleknek az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás alapján fennálló jogait, joghatóságát és kötelezettségeit. Ez az egyezmény az 1982. évi egyezmény és az 1995. évi megállapodás összefüggésében és annak megfelelően alkalmazandó.

XXII. cikk

Az egyezmény módosítása

(1) Bármely Szerződő Fél indítványozhatja ezen egyezmény módosítását, amelynek végrehajtását a bizottság az éves közgyűlésen vagy rendkívüli ülésen fontolja meg. Bármely ilyen indítványt az ügyvezető titkárnak kell megküldeni legalább 90 nappal az előtt az ülés előtt, amelyen az indítványt tárgyalásra javasolják, és az ügyvezető titkárnak azt haladéktalanul továbbítania kell minden Szerződő Félnek.

(2) A javasolt módosítások elfogadásához az összes Szerződő Fél szavazatainak háromnegyedes többségére van szükség. Az így elfogadott módosítás szövegét a letéteményes minden Szerződő Félnek megküldi.

(3) A módosítás minden Szerződő Fél számára százhúsz nappal a Szerződő Felek háromnegyedének jóváhagyásáról szóló írásos értesítésnek kézhezvételéről szóló, a letéteményes általi értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követően lép hatályba, kivéve, ha bármely másik Szerződő Fél a letéteményes által az említett kézhezvételről szóló értesítésben meghatározott továbbítási időpontot követő kilencven napon belül arról értesíti a letéteményest, hogy kifogásolja a módosítást; ebben az esetben a módosítás egyik Szerződő Fél vonatkozásában sem lép életbe. A módosítást kifogásoló bármely Szerződő Fél a kifogását bármikor visszavonhatja. Ha a Szerződő Felek háromnegyede által jóváhagyott módosítással szemben emelt valamennyi kifogást visszavonták, a módosítás valamennyi Szerződő Fél vonatkozásában százhúsz nappal az utolsó visszavonásnak a letéteményes általi kézhezvételéről szóló értesítésben meghatározott továbbítási időpont után lép hatályba.

(4) Bármely Szerződő Fél, amely a módosításnak a (2) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyása után válik az egyezmény Szerződő Felévé, úgy tekintendő, mint amely elfogadta a szóban forgó módosítást.

(5) A letéteményes haladéktalanul értesíti valamennyi Szerződő Felet a kifogás vagy a kifogás visszavonásának bejelentéséről és a módosítások hatálybalépéséről.

(6) Nem érintve az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat, a bizottság az összes Szerződő Fél szavazatainak kétharmados többségével:

a) figyelemmel a tudományos tanács szakvéleményére, tudományos és statisztikai alterületekre, szabályozási körzetekre és alkörzetekre oszthatja fel a szabályozási területet, amennyiben azt gazdálkodási célból szükségesnek tartja. Ezeknek az alterületeknek, körzeteknek és alkörzeteknek a határait az I. melléklet határozza meg;

b) figyelemmel a tudományos tanács kérésére, módosíthatja a tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek I. mellékletben meghatározott határait, amennyiben azt gazdálkodási, tudományos vagy statisztikai célból szükségesnek tartja."

4. cikk

A XXII. cikk számozása XXIII. cikkre módosul.

5. cikk

A XXIII. cikket el kell hagyni.

6. cikk

A XXIV. és XXV. cikket el kell hagyni és helyükbe a következő új cikkek lépnek:

"XXIV. cikk

Felmondás

(1) Bármely Szerződő Fél bármely év június 30-án vagy azt megelőzően felmondhatja ezt az egyezményt a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján. A felmondás ugyanazon év december 31-én lép hatályba. A letéteményes erről köteles haladéktalanul értesíteni az összes többi Szerződő Felet.

(2) Ezt követően, legkésőbb az (1) bekezdés szerinti értesítést követő harminc napon belül bármely másik Szerződő Fél is felmondhatja az egyezményt a letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján, ugyanazon év december 31-i hatállyal. A letéteményes erről köteles haladéktalanul értesíteni az összes többi Szerződő Felet.

XXV. cikk

Regisztráció

(1) Ezen egyezmény eredeti példányát Kanada kormányánál helyezik letétbe, amely ennek hitelesített másolatait eljuttatja minden aláíróhoz és minden Szerződő Félhez.

(2) A letéteményes gondoskodik ennek az egyezménynek és valamennyi módosításának az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságánál történő nyilvántartásba vételéről."

7. cikk

Az I-II. mellékletet el kell hagyni.

8. cikk

A III. mellékletet el kell hagyni és helyébe a következő két melléklet lép:

Az egyezmény I. melléklete

Tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek

Az ezen egyezmény IV. cikkében meghatározottak szerint a tudományos és statisztikai alterületek, körzetek és alkörzetek a következőképpen alakulnak:

1.a) 0. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek azon része, amelyet délről az északi szélesség 61° 00′, nyugati hosszúság 65° 00′-nél kezdődő és az északi szélesség 61° 00′ nyugati hosszúság 59° 00′-ig tartó, keleti irányban húzódó vonal határol, onnan délkeleti irányban a loxodroma vonal mentén az északi szélesség 60° 12′ nyugati hosszúság 57° 13′-ig húzódó vonal határol, onnan pedig keletről a következő pontokat összekötő geodéziai vonalak sorozata határolja:

és onnan északra az északi szélesség 78° 10′-ig; az északi szélesség 61° 00′, nyugati hosszúság 65° 00′-nél kezdődő és északnyugati irányban a loxodroma vonal mentén Baffin-sziget és Kelet-Bluff (északi szélesség 61° 55′ és nyugati hosszúság 66° 20′) partjáig húzódó vonal határolja nyugatról, és onnan észak felé a Baffin-sziget, Bylot-sziget, Devon-sziget és Ellesmere-sziget partjai mentén és a nyugati hosszúság 80° délkörét követve a szigetek közötti vizeken az északi szélesség 78° 10′-ig; északról pedig az északi szélesség 78° 10′ köre határolja.

1.b) A 0. alterület két körzetből áll:

0-A körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 66° 15′-től északra fekszik;

0-B körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 66° 15′-től délre fekszik.

2.a) 1. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek az a része, amely a 0. alterülettől keletre, valamint az északi szélesség 60° 12′, nyugati hosszúság 57° 13′-nél található pontot az északi szélesség 52° 15′, nyugati hosszúság 42° 00′-nél található ponttal összekötő loxodroma vonaltól északra és keletre fekszik.

2.b) Az 1. alterület hat körzetből áll:

1A körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 68° 50′-től északra fekszik (Qasigiannguit);

1B körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 66° 15′ (körülbelül 5 tengeri mérfölddel északra Umanarsugssuaktól) és az északi szélesség 68° 50′ (Qasigiannguit) között fekszik;

1C körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 64° 15′ (körülbelül 4 tengeri mérfölddel északra Nuuktól) és az északi szélesség 66° 15′ (körülbelül 5 tengeri mérfölddel északra Umanarsugssuaktól) között fekszik;

1D körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 62° 30′ (Paamiut-gleccser) és az északi szélesség 64° 15′ (körülbelül 4 tengeri mérfölddel északra Nuuktól) között fekszik;

1E körzet

Az alterületnek az északi szélesség 60° 45′ (Desolation-fok) és az északi szélesség 62° 30′ (Paamiut-gleccser) közé eső része;

1F körzet

Az alterületnek az északi szélesség 60° 45′-től (Desolation-fok) délre eső része.

3.a) 2. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek az a része, amely a Hudson-szoros területén a nyugati hosszúság 64° 30′-től keletre, a 0. alterülettől délre, az 1. alterülettől délnyugatra, és az északi szélesség 52° 15′-től északra esik.

3.b) A 2. alterület három körzetből áll:

2G körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 57° 40′-től északra fekszik (Mugford-fok);

2H körzet

Az alterületnek az északi szélesség 55° 20′ (Hopedale) és az északi szélesség 57° 40′ (Mugford-fok) közé eső része;

2J körzet

Az alterületnek az északi szélesség 55° 20′-től (Hopedale) délre eső része.

4.a) 3. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek az a része, amely az északi szélesség 52° 15′ alatt haladó szélességi körtől délre fekszik; és az északi szélesség 52° 15′-nél, Új-Fundland északi partján fekvő Bauld-foktól északra haladó vonaltól keletre fekszik; az északi szélesség 39° 00′ alatt haladó szélességi körtől északra fekszik; és keletre és északra fekszik az északi szélesség 39° 00′, nyugati hosszúság 50° 00′-nél kezdődő és északnyugati irányban haladó loxodroma vonaltól, amely áthalad az északi szélesség 43° 30′, nyugati hosszúság 55° 00′-en, az északi szélesség 47° 50′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pont irányában addig, amíg keresztezi az Új-Fundland partján az északi szélesség 47° 37,0′ nyugati hosszúság 59° 18,0′ alatt található Ray-fokot és a Cape Breton-szigeten az északi szélesség 47° 02,0′ nyugati hosszúság 60° 25,0′ alatt található North-fokot összekötő egyenes vonalat; onnan északkeleti irányban az említett vonal mentén az északi szélesség 47° 37,0′ N nyugati hosszúság 59° 18,0′ alatt található Ray-fokig haladó vonal mentén.

4.b) A 3. alterület hat körzetből áll:

3K körzet

Az alterület azon része, amely az északi szélesség 49° 15′-től északra fekszik (Freels-fok, Új-Fundland);

3L körzet

Az alterület azon része, amely Új-Fundland partján a Freels-foktól a St. Mary-fokig tartó szakasz és a következőkben leírt vonal között fekszik: a Freels-foknál kezdve, onnan keletre a nyugati hosszúság 46° 30′-nél lévő délkörig, onnan délre az északi szélesség 46° 00′-ig, onnan nyugatra a nyugati hosszúság 54° 30′-nél lévő délkörig, onnan az új-fundlandi St. Mary-fokig tartó loxodroma vonal mentén.

3M körzet

Az alterületnek az északi szélesség 49° 15′-től délre és a nyugati hosszúság 46° 30′-től keletre fekvő része.

3N körzet

Az alterületnek az északi szélesség 46° 00′-től délre, valamint a nyugati hosszúság 46° 30′ és a nyugati hosszúság 51° 00′ között fekvő része.

3O körzet

Az alterületnek az északi szélesség 46° 00′-től délre, valamint a nyugati hosszúság 51° 00′ és a nyugati hosszúság 54° 30′ között fekvő része;

3P körzet Az alterületnek az Új-Fundland partjától délre, valamint az Új-Fundlandon található St. Mary-foktól az északi szélesség 46° 00′, nyugati hosszúság 54° 30′-ig, majd onnan az alterület déli határáig húzott vonaltól nyugatra eső része. A 3P körzet két alkörzetből áll:

3Pn - északnyugati alkörzet - a 3P körzet azon része, amely az új-fundlandi északi szélesség 47° 30,7′, nyugati hosszúság 57° 43,2′-tól a hozzávetőleg délnyugati irányban az északi szélesség 46° 50,7′, nyugati hosszúság 58° 49,0′ alatti pontig tartó vonaltól északnyugatra fekszik;

3Ps - délkeleti alkörzet - a 3P körzet azon része, amely a 3Pn alkörzetnél meghatározott vonaltól délkeletre fekszik.

5.a) 4. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek az a része, amely az északi szélesség 39° 00′-től északra, a 3. alterülettől nyugatra, és a következőben leírt vonaltól keletre fekszik:

az Egyesült Államok és Kanada nemzetközi határának a Grand Manan-csatornán végighúzódó szakaszán az északi szélesség 44° 46′ 35,346′′, nyugati hosszúság 66° 54′ 11,253′′ alatt lévő pontnál kezdődik; onnan délre tart az északi szélesség 43° 50′ alatti szélességi körig; onnan nyugatra a nyugati hosszúság 67° 24′ 27,24′′ alatti délkörig; onnan délnyugati irányban egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42° 53′ 14′′, nyugati hosszúság 67° 44′ 35′′ pontjáig; onnan délkeleti irányban egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42° 31′ 08′′, nyugati hosszúság 67° 28′ 05′′ pontjáig; onnan egy geodéziai vonal mentén az északi szélesség 42° 20′, nyugati hosszúság 67° 18′ 13,15′′ pontjáig;

onnan keletre a nyugati hosszúság 66° 00′-ig; onnan a loxodroma vonal mentén délkeleti irányban az északi szélesség 42° 00′, nyugati hosszúság 65° 40′ alatti pontig; és onnan délre az északi szélesség 39° 00′ alatti szélességi körig.

5.b) A 4. alterület hat körzetből áll:

4R körzet

Az alterületnek az új-fundlandi Bauld-foktól a Ray-fokig tartó partszakasz, valamint a következőkben leírt vonal közé eső része: a Bauld-foknál kezdve, onnan északra az északi szélesség 52° 15′ alatti szélességi körig, onnan nyugatra Labrador partjáig, onnan Labrador partja mentén a Labrador-Québec határ széléig, onnan egy loxodroma vonal mentén délnyugati irányban az északi szélesség 49° 25′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig, onnan délre az északi szélesség 47° 50′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén délkeleti irányban addig a pontig, ahol a 3. alterület határa keresztezi az új-skóciai North-fokot az új-fundlandi Ray-fokkal összekötő egyenes vonalat, onnan az új-fundlandi Ray-fokig;

4S körzet

Az alterületnek a Quebec partján a Labrador-Quebec határtól Pte. des Monts-ig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: Pte. des Monts-nál kezdve, onnan keletre az északi szélesség 49° 25′, nyugati hosszúság 64° 40′ alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén kelet-délkeleti irányban az északi szélesség 47° 50′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig, onnan északra az északi szélesség 49° 25′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén északkeleti irányban a Labrador-Québec határ végpontjáig;

4T körzet

Az alterületnek az Új-Skócia, New Bruswick és Quebec partjai között a North-foktól Pte. des Monts-ig, valamint a következőkben meghatározott vonal között található része: Pte. des Monts-nál kezdve, onnan keletre az északi szélesség 49° 25, nyugati hosszúság 64° 40′ alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén délkeleti irányban az északi szélesség 47° 50′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig, onnan egy loxodroma vonal mentén déli irányban az új-skóciai North-fokig;

4V körzet Az alterületnek az Új-Skócia partján található North-fok és Fourchu, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: Fourchunál kezdve, onnan egy loxodroma vonal mentén keleti irányban az északi szélesség 45° 40′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig, onnan délre a nyugati hosszúság 60° 00′ alatti délkör mentén az északi szélesség 44° 10′ alatti szélességi körig, onnan keletre a nyugati hosszúság 59° 00′ alatti délkörig, onnan délre az északi szélesség 39° 00′ alatti szélességi körig, onnan keletre addig a pontig, ahol a 3. és 4. alterület közötti határ találkozik az északi szélesség 39° 00′ alatti szélességi körrel, onnan a 3. és 4. alterület közötti határ mentén és az északnyugati irányban az északi szélesség 47° 50′, nyugati hosszúság 60° 00′ alatti pontig tartó vonal mentén, onnan egy loxodroma vonal mentén déli irányban az új-skóciai North-fokig; A 4V körzetet két alkörzetből áll:

4Vn - északi alkörzet - a 4V körzetnek az északi szélesség 45° 40′-től északra eső része.

4Vs - déli alkörzet - a 4V körzetnek az északi szélesség 45° 40′-től délre eső része.

4W körzet

Az alterületnek az Új-Skócia partján található Halifaxtól Fourchuig húzott vonal, valamint a következőkben meghatározott vonal közé eső része: a vonal Fourchutól indul; onnan egy loxodroma vonal mentén keleti irányban az északi szélesség 45° 40′, nyugati hosszúság 60° 00′-ig; onnan a nyugati hosszúság 60° 00′-ének vonala mentén dél felé, az északi szélesség 44° 10′-ig; onnan kelet felé a nyugati hosszúság 59° 00′-ig; onnan dél felé az északi szélesség 39° 00′-ig; onnan nyugat felé a nyugati hosszúság 63° 20′-ig; onnan észak felé ezen a hosszúsági vonalon az északi szélesség 44° 20′-ig; onnan egy loxodroma vonal mentén északnyugati irányban, az új-skóciai Halifaxig fut;

4X körzet

Az alterület azon része, amely a 4. alterület nyugati határa, valamint New Brunswick és Új-Skócia partjai között a New Brunswick és Maine közötti határ végétől Halifaxig terjedő rész és a következőben leírt vonal között fekszik: Halifaxnál kezdve, onnan egy loxodroma vonal mentén délkeleti irányban az északi szélesség 44° 20′, nyugati hosszúság 63° 20′ alatti pontig, onnan délre az északi szélesség 39° 00′-ig, és onnan nyugatra a nyugati hosszúság 65° 40′ alatti délkörig.

6.a) 5. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek az a része, amely a 4. alterület nyugati határától nyugatra, az északi szélesség 39° 00′-ének vonalától északra, és a nyugati hosszúság 71° 40′-ének vonalától keletre terül el.

6.b) A 5. alterület két körzetből áll:

5Y körzet

Az alterület azon része, amely Maine, New Hampshire és Massachusetts partjai között, a Maine és New Brunswick közötti határtól Cape Codon a nyugati hosszúság 70° 00′-ig (körülbelül az északi szélesség 42° 00′-nél) és a következőben leírt vonalig terül el: Cape Codon a nyugati hosszúság 70° 00′-nél lévő pontnál (körülbelül az északi szélesség 42° 00′-nél) kezdve, onnan északra az északi szélesség 42° 20′-ig, onnan keletre a 4. és 5. alterület határán a nyugati hosszúság 67° 18′ 13,15′′-ig, és onnan e határ mentén a Kanada és az Egyesült Államok közötti határig;

5Z körzet Az alterületnek az 5Y körzettől délre és keletre eső része. Az 5Z körzet két alkörzetből áll: az alábbiak szerint meghatározott keleti és nyugati alkörzetek:

5Ze - keleti alkörzet - az 5Z körzetnek a nyugati hosszúság 70° 00′ alatti délkörtől keletre eső része;

5Zw - nyugati alkörzet - az 5Z körzetnek a nyugati hosszúság 70° 00′ alatti délkörtől nyugatra eső része.

7.a) 6. alterület

Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek az a része, amelyet Rhode Island partján a nyugati hosszúság 71° 40′-től kiinduló, onnan dél felé az északi szélesség 39° 00′-ig, onnan kelet felé a nyugati hosszúság 42° 00′-ig, onnan dél felé az északi szélesség 35° 00′-ig, onnan nyugat felé Észak-Amerika partjáig, onnan észak felé Észak-Amerika partja mentén, Rhode Island partján a nyugati hosszúság 71° 40′-ig húzott vonal határol.

7.b) A 6. alterület nyolc körzetből áll.

6A körzet

Az alterületnek az északi szélesség 39° 00′-ének vonalától északra és az 5. alterülettől nyugatra eső része.

6B körzet

Az alterületnek a nyugati hosszúság 70° 00′-től nyugatra, az északi szélesség 39° 00′-től délre, valamint az északi szélesség 37° 00′-ének vonala mentén nyugat felé, a nyugati hosszúság 76° 00′-ig, majd onnan dél felé, a virginiai Cape Henry-ig húzott vonaltól északra és nyugatra eső része.

6C körzet

Az alterületnek a nyugati hosszúság 70° 00′-től nyugatra és a 6B körzettől délre eső része.

6D körzet

Az alterületnek a 6B és a 6C körzettől keletre és a nyugati hosszúság 65° 00′-től nyugatra eső része.

6E körzet

Az alterületnek a 6D körzettől keletre és a nyugati hosszúság 60° 00′-től nyugatra eső része.

6F körzet

Az alterületnek a 6E körzettől keletre és a nyugati hosszúság 55° 00′-től nyugatra eső része.

6G körzet

Az alterületnek a 6F körzettől keletre és a nyugati hosszúság 50° 00′-től nyugatra eső része.

6H körzet

Az alterületnek a 6G körzettől keletre és a nyugati hosszúság 42° 00′-től nyugatra eső része.

Az egyezmény II. melléklete

Az ad hoc bizottság eljárási szabályzata, a XV. cikkel összhangban

1. Az ügyvezető titkár állítja össze azon szakértők listáját, akik készek és képesek bizottsági tagként dolgozni. Minden egyes Szerződő Fél legfeljebb öt szakértőt jelölhet, akik az egyezmény hatálya alá tartozó halászat jogi, tudományos vagy műszaki kérdéseiben szakértelemmel rendelkeznek. A jelölő Szerződő Fél köteles információt szolgáltatni valamennyi jelöltjének vonatkozó képesítéséről és gyakorlatáról.

2. A vitában álló Szerződő Felek értesítik az ügyvezető titkárt arról a szándékukról, hogy egy vitát az ad hoc bizottság elé terjesszenek. Az értesítéshez csatolni kell a vitatott ügy tárgyának teljes leírását és az egyes felek által hivatkozott jogalapokat. Az ügyvezető titkár az értesítés egy példányát haladéktalanul elküldi valamennyi Szerződő Fél részére.

3. Amennyiben egy másik Szerződő Fél be kíván lépni a vitába, csatlakozhat az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó eljárásához, kivéve, ha az eredetileg vitában álló felek ezzel nem értenek egyet. Az a Szerződő Fél, amelyik be kíván lépni a vitába, köteles erről a szándékáról 15 napon belül bejelentést tenni azt követően, hogy kézhez vette a (2) bekezdésben említett értesítést.

4. A (2) bekezdésben említett értesítést követő legalább 30 nap elteltével és legfeljebb 45 napon belül a vitában álló Szerződő Felek értesítik az ügyvezető titkárt az ad hoc bizottság megalakításáról, ideértve a tagok nevét és a bizottság munkájának ütemtervét. Ha a felek másban nem állapodnak meg, a következőket kell alkalmazni: Az ügyvezető titkár az értesítés egy példányát haladéktalanul elküldi valamennyi Szerződő Fél részére.

a) az ad hoc bizottság három tagból áll;

b) a vitában álló Szerződő Felek mindegyike választ egy tagot, a harmadik bizottsági tag személyében pedig megegyeznek;

c) a harmadik bizottsági tag látja el az ad hoc bizottság elnöki feladatait;

d) a harmadik bizottsági tag egyik vitában álló Szerződő Fél állampolgára sem lehet és nem lehet azonos állampolgárságú az első két bizottsági tag egyikével sem; és

e) amennyiben a vitában kettőnél több Szerződő Fél vesz részt, akkor az azonos érdekű, vitában álló Szerződő Felek közösen választanak egy bizottsági tagot. Ha a vitában álló Szerződő Felek nem tudnak megegyezni a harmadik bizottsági tag jelölésében, akkor a Nemzetközi Tengerjogi Bíróság elnöke nevezi ki azt, kivéve, ha a vitában álló Szerződő Felek abban állapodnak meg, hogy a kinevezést más személy vagy egy harmadik állam tegye meg.

5. Bármely olyan Szerződő Fél, amely nem áll vitában, részt vehet az ad hoc bizottság tárgyalásain, írásos vagy szóbeli beadvánnyal élhet az ad hoc bizottsághoz és megkaphatja a vitában álló felek beadványait.

6. A vitában álló Szerződő Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére az ad hoc bizottság tájékoztatást vagy technikai tanácsot kérhet bármely, általa megfelelőnek tartott személytől vagy testülettől, amennyiben a vitában álló felek így állapodnak meg.

7. Ha a vitában álló Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, az ad hoc bizottság a megalakításától számított 90 napon belül elkészíti az egyezmény XV. cikke (4) bekezdése szerinti jelentését és ajánlásait. A jelentés és az ajánlások a vita tárgyára korlátozódnak és indokolást tartalmaznak. A jelentést és az ajánlásokat az ügyvezető titkár útján valamennyi Szerződő Féllel haladéktalanul közölni kell.

8. Az ad hoc bizottság arra törekszik, hogy megállapításait konszenzus útján hozza meg. Ha ez nem lehetséges, az ad hoc bizottság megállapításait azon tagjainak többségi szavazatával hozza meg, akik nem tartózkodhatnak a szavazástól.

9. Az ad hoc bizottság elfogadhat bármely olyan eljárási szabályt, amelyet szükségesnek tart az eljárásainak felgyorsítása érdekében.

10. Az ad hoc bizottság költségeit a vitában álló Szerződő Felek egyenlő részben viselik.

11. A XIV. cikk (7) és (8) bekezdései alapján létrehozott ad hoc bizottság tekintetében a feleket kell a bizottságnak, illetve a kifogást emelő Szerződő Félnek tekinteni, és e melléklet rendelkezéseit alkalmazni kell a (3) bekezdés és a (4) bekezdés e) pontja kivételével.