17/2013. (VI. 12.) BM utasítás

az Ásatási Bizottság újjáalakításáról, feladatairól és működési rendjéről

A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 45. § (6) bekezdésében, valamint a 4. § tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörömben eljárva - tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára - a következő utasítást adom ki.

1. § Az Ásatási Bizottság (a továbbiakban: ÁB) feladatainak és működési rendjének részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

3. § Az ÁB tagjainak megbízatása az utasítás hatálybalépésével megszűnik, és az ÁB új tagjainak felkéréséről az utasítás hatálybalépésétől számított egy hónapon belül gondoskodni kell.

4. §[1]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 17/2013. (VI. 12.) BM utasításhoz

Az ÁB feladatainak és működésének részletes szabályai

1. Az ÁB feladatai

1. Az ÁB feladatai:

a) ellátja a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott feladatokat;

b) véleményezi a Korm. rendelet 41. §-a szerinti, nagyberuházásokkal kapcsolatos dokumentumok tervezetét;

c) véleményezi a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet 24. §-a szerinti, régészeti feltárásokkal kapcsolatos dokumentumok tervezetét;

d) véleményezi mindazokat a régészeti ügyeket, amelyekben a belügyminiszter (a továbbiakban: miniszter) szakértői közreműködést vesz igénybe;

e) részt vesz a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánítása szempontrendszerének kidolgozásában, véleményezi a régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításával és a védelem megszüntetésével kapcsolatos dokumentációkat, valamint a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek revíziójának tervét;

f) javaslatot tesz a miniszternek a régészeti lelőhely vagy lelet megtalálójának jutalmazására, és meghatározza a régészeti lelőhely vagy lelet tudományos jelentőségét;

g) véleményezi a régészeti örökséget érintő jogszabályok koncepcióját;

h) konkrét ügyeken túlmutató, elvi állásfoglalást fogalmazhat meg különösen a feltárások tervezésével, kivitelezésével, szükséges költségvetésével, elvárható ütemével, a leletfeldolgozással és elhelyezéssel kapcsolatos szakkérdésekben, továbbá ezekkel kapcsolatban jogszabály-módosítást kezdeményezhet.

2. A Korm. rendelet 37. § (5) bekezdése szerinti, a további régészeti feladatellátás meghatározásának és engedélyezésének szakvéleményezése során az ÁB:

a) mérlegeli az érintett régészeti lelőhely jelentőségét, valamint az elfedés szükségességét, indokoltságát, módját és a régészeti lelőhely állapotára gyakorolt várható hatását;

b) véleményezi az előzetes régészeti dokumentációt és a feltárási projekttervet; és

c) javaslatot tesz a feltárási projektterv elfogadására vagy - egyet nem értése esetén - a feltárási projekttervtől eltérően a szükséges régészeti feladatellátás formáira és nagyságrendjére (próbafeltárás, teljes felületű megelőző feltárás, régészeti megfigyelés, elfedés).

3. A Korm. rendelet 45. § (2) bekezdés szerinti, a feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei szakvéleményezése során az ÁB mérlegeli:

a) a feltárási engedély iránti kérelem szakmai tartalmát;

b) a feltárás indokoltságát;

c) a kérelemben szereplő cél megvalósítása feltételeinek - így a feltárást végző személy(ek) felkészültségének, a feltárásra szánt időtartamnak, a szükséges költségvetésnek stb. - biztosítottságát;

d) a feltárás vezetésével megbízott régészre vonatkozó, jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését;

e) megelőző feltárás esetén a feltárásra kötött szerződés szakmai tartalmát;

f) nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentációt és a feltárási projektterv tartalmát; valamint

g) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet vagy az in situ (helyben és fizikai állapotromlás nélkül) megőrzendő régészeti emléket fizikailag érintő beavatkozás örökségi elemre, illetve a régészeti örökségi állomány egészére gyakorolt hatását, különös tekintettel arra, hogy a beavatkozás eredményezheti-e a régészeti lelőhelynek akár részleges állapotromlását.

4. A régészeti örökséget fizikailag nem érintő ügyekben - kivéve ha a beavatkozás a tájképi jelentőségű régészeti lelőhely megjelenését érinti - az ÁB szakvéleménye az érintettség hiányának megállapítására szorítkozik, és érdemi észrevételeket nem tartalmaz.

2. Az ÁB összetétele

5. A miniszter az ÁB tagjait a feltárásra jogosult szervek javaslatai és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Bizottsága véleménye alapján kéri fel, annak figyelembevételével, hogy a tagok reprezentálják a különböző régészeti korszakokat és feltárásra jogosult intézményeket. A felkérésre pénzügyi ellenjegyzés mellett kerül sor.

6. A miniszter az ÁB-ba

a) a Magyar Nemzeti Múzeum által javasoltak közül 2 tagot;

b) a Budapesti Történeti Múzeum által javasoltak közül 1 tagot;

c) a megyei hatókörű városi múzeumok által javasoltak közül együttesen 2 tagot;

d) az egyéb régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok által javasoltak közül együttesen 1 tagot;

e) a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek által javasoltak közül együttesen 2 tagot; és

f) a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet által javasoltak közül 1 tagot

kér fel.

7. Az ÁB-tagság a felkérés elfogadásáról szóló írásbeli nyilatkozat megtételével jön létre.

8. Az ÁB-tagság megszűnik a Korm. rendeletben meghatározott időtartam lejártával, lemondással vagy a tag halálával. Amennyiben valamely tag tagsága nem a Korm. rendeletben meghatározott időtartam lejártával szűnik meg, az új tag felkérése tekintetében az 5-6. pont rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az új tag személyére az a szerv jogosult javaslatot tenni, amely a kiesett tagra vonatkozó javaslatot tette.

3. Az ÁB tisztségviselői

9. Az ÁB elnökét a tagok közül a miniszter jelöli ki. Az elnöki megbízatás az elnöki tisztségről való lemondással vagy a bizottsági tagság megszűnésével szűnik meg.

10. Az ÁB elnökének távollétében a jelenlévő ÁB-tagok nyílt szavazással, egyszerű többséggel az ülés időtartamára ügyvezető elnököt választanak.

11. Az ÁB elnöke

a) irányítja az ÁB munkáját, vezeti az ülését;

b) az ülésen elhangzott véleményeket szóban összefoglalja, és ez alapján az ÁB szakvéleményét megfogalmazza az emlékeztető számára;

c) hitelesíti az ÁB ülésének emlékeztetőjét, és aláírja az ÁB szakvéleményét;

d) gondoskodik az ÁB részvételével végzett régészeti lelőhely vagy feltárás ellenőrzésében való részvételről szóló jelentés készítéséről;

e) előterjeszti az ÁB kompetenciájába tartozó ügyeket, javaslatokat;

f) gondoskodik az ÁB éves tevékenységéről szóló jelentés elkészítéséről a tárgyévet követő január 15-ig;

g) képviseli az ÁB-t.

12. Az elnök tartós akadályoztatása idején az elektronikus véleményezés esetén az elnöki feladatokat a legutóbb megválasztott ügyvezető elnök látja el.

13. Az ÁB-t a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) útján működteti, a tevékenységével kapcsolatos operatív feladatokat az Örökségvédelmi Főosztály (a továbbiakban: ÖF) látja el.

14. Az ÁB munkájával kapcsolatos ügyviteli feladatok felelőse, mint az ÁB titkára, az ÖF e feladattal megbízott kormánytisztviselője. Az ÁB titkára az ÁB-nek nem tagja, az üléseken tanácskozási joggal vesz részt.

15. Az ÁB titkára

a) a megkeresések alapján összeállítja az ülés napirendjét, az ülésen megtárgyalni tervezett ügyekről az ÁB tagjait, illetve az egyéb érdekelteket legkésőbb három nappal az ülés előtt írásban, postai vagy elektronikus úton értesíti az érintettek által megjelölt értesítési címen;

b) gondoskodik az ülések emlékeztetőjének és az ÁB szakvéleményének írásba foglalásáról;

c) gondoskodik az ülések emlékeztetőjének hitelesítéséről és az ÁB szakvéleményének aláírásáról;

d) a feltárás engedélyezésére irányuló kérelem véleményezése esetén az ÁB által megvizsgált kérelmet és mellékleteit záradékkal látja el, biztosítva a véleményezett iratok azonosíthatóságát;

e) gondoskodik az ÁB szakvéleményének a kirendelő vagy megkereső szervhez való eljuttatásáról elektronikus, valamint hivatali úton;

f) gondoskodik az ÁB-vel kapcsolatos, a minisztérium honlapján szereplő adatok, általános állásfoglalások hathavonkénti rendszeres frissítéséről és szükség szerinti aktualizálásáról;

g) gondoskodik az ÁB működésével kapcsolatos iratkezelési, nyilvántartási feladatok elvégzéséről;

h) nyilvántartást vezet az ÁB szakvéleményeiről az 1. függelékben meghatározott tartalommal;

i) hathavonként összesítő jelentést készít a 2. függelékben meghatározott minta alapján az elszámolás alapbizonylataként az ÁB-tagok tiszteletdíjának kifizetéséhez, a jelentést - a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár teljesítésigazolásával ellátva - eljuttatja a Pénzügyi Erőforrásgazdálkodási Főosztályra;

j) ellátja az ÁB tagjait a működéshez szükséges aktuális jogi és szakmai információkkal.

4. Az ÁB ülései

16. Az ÁB üléseinek időpontjáról és helyéről - a minisztérium működési rendjéhez alkalmazkodva - az ÁB dönt hathavonként előre. Az ülések helyszíne a minisztérium központi épülete vagy más olyan helyszín, ahol az ülés megrendezése költséggel nem jár. Az ÁB-ülések időpontját a minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

17. Az ÁB kéthetente ülésezik, amennyiben legalább 5 megkeresés érkezett.

18. Amennyiben a 17. pont szerinti ülésre legalább öt megkeresés hiányában nem kerül sor az előző ülést követő két héten belül, az ÁB véleményezése ülés nélkül, elektronikus levelezés útján zajlik. Szükség esetén az ülések közötti időszakban is elektronikus egyeztetés útján zajlik a véleményezés.

19. Az ÁB elnöke jogosult rendkívüli ülést összehívni.

20. Az ÁB ülésein a napirendre kerülő, döntést igénylő ügyekben a jelenlévő tagok egyszerű többséggel határoznak.

21. Szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve az elnök távolléte esetén az ügyvezető elnök szavazata dönt.

22. Az ÁB határozatképes, ha a kilenc bizottsági tagból öt részt vesz a szavazásban.

23. Az ÁB ülésein tanácskozási jogkörrel részt vehet az ÖF Régészeti Osztályának vezetője, valamint az illetékes örökségvédelmi hatóság munkatársa.

24. Az ÁB fontos vagy vitás esetekben speciális szakértelemmel rendelkező személyek közreműködését, véleményét kérheti. Ennek koordinálása az ÁB titkárának feladata.

25. Az ÁB üléseire az ÁB elnöke meghívhatja a feltárásra jogosult szervek képviselőit és más érdekelt feleket a megalapozott vélemény kialakításának elősegítése érdekében, az esetlegesesen felmerülő szakmai kérdések tisztázására. A meghívottak csak az őket érintő ügyek tárgyalásánál lehetnek jelen és nyilváníthatnak véleményt az ülésen.

26. Az ÁB dönthet úgy, hogy az ülés egyes szakaszain - különösen a döntéshozatal során - csak a tagok lehetnek jelen.

27. Az ÁB üléséről emlékeztető készül, amelyet az ülés végén az elnök, távolléte esetén az ügyvezető elnök hitelesít. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a jelenlevők nevét és részvételük minőségét, a tárgyalt ügyeket és az ezekről alkotott véleményeket, egyéb szakmai észrevételeket, valamint - az ÁB konzulens felkérésére, hiánypótlásra, illetve a kérelem elutasítására tett javaslata esetén - a részletes szakmai indokolást.

5. Az ÁB szakvéleménye

28. Az ÁB kizárólag a szakvéleménye kialakításához szükséges mértékben vizsgálhatja:

a) a feltárási engedély iránti kérelmek, a régészeti szolgáltatásra vonatkozó szerződések jogi vonatkozásait, az engedélykérelemben közölt nem szakmai adatok helytállóságát;

b) a feltárás kapcsán érintett egyéb hatóságok illetékességét, ezek szükséges engedélyeinek meglétét;

c) a kérelemmel kapcsolatos hatósági eljárási kérdéseket.

29. Az ÁB a szakvélemény elkészítése során adatot kérhet a régészeti lelőhelyek és az azokkal kapcsolatos adatok nyilvántartását vezető szervtől vagy az örökségvédelmi hatóságtól.

30. Az ÁB betekinthet a feltáráshoz, illetve megkereséshez kapcsolódó hatósági ügyiratokba, beleértve a feltárásokról készült dokumentációkat is.

31. Az ÁB tagja nem vehet részt olyan megkeresés véleményezésében, amely attól a feltárásra jogosult szervtől érkezett, amely az ÁB-tag munkáltatója, valamint amellyel kapcsolatban nem várható el tőle az elfogulatlan véleménynyilvánítás.

32. Ha az ÁB-hez érkezett megkeresés hiányos, az ÁB elnöke - az ÁB titkára útján - hiánypótlásra szólítja fel a kirendelő vagy megkereső szervet. Ha a hiánypótlásra a megadott határidőben nem érkezik válasz, akkor az ÁB a szakvéleményét a rendelkezésére álló adatok alapján alakítja ki, jelezve, hogy szakvéleménye az ügy mely részére nem terjed ki a szükséges adatok hiányában. Az ÁB a szakvéleményében az általa nem vizsgált szakkérdésben szakértő kirendelését javasolhatja.

33. Az ÁB régészeti örökséget érintő általános szakmai kérdésekben kialakított állásfoglalásait a területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár tudomásulvételét követően adhatja ki. A miniszter az általános szakvéleményeket szakmai iránymutatás céljából összegyűjtve, rendszeresen, de legalább hathavonkénti frissítéssel a minisztérium honlapján közzéteszi.

34. Az ÁB, az ÁB tagja, valamint az ÁB ülésének egyéb résztvevője a szakértői tevékenység során tudomásárajutott tényekre és adatokra nézve titoktartásra köteles, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak az ügyben eljáró hatóság részére nyújthat tájékoztatást. A titoktartási kötelezettség az ÁB iratait kezelő minisztériumi kormánytisztviselőkre is vonatkozik.

35. A hatósági döntések előkészítése keretében adott szakvélemény a hatósági ügy iratának minősül, abba betekinteni vagy arról másolatot készíteni a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint lehet.

6. Régészeti lelőhely vagy feltárás ellenőrzése

36. Az ÁB szakértőként részt vehet a régészeti lelőhelynek vagy feltárásnak az örökségvédelmi hatóság által végzett helyszíni ellenőrzésében (a továbbiakban: ellenőrzés). Az ellenőrzésekre az ÁB javaslatot tehet. Az ellenőrzések időpontjának egyeztetése és kijelölése során figyelemmel kell lenni az illetékes örökségvédelmi hatóság működéséből, határidőinek betartásából adódó jogszabályi kötelezettségeire, a felvetődött szakkérdés elbírálásának sürgető voltára, a régészeti örökséget esetleg fenyegető veszélyre.

37. Az ÁB részvételével tartott ellenőrzésekről az ellenőrzésen részt vett tag jelentést ír a testület számára az ÁB következő ülésre.

38. Az ÁB részvételével tartott ellenőrzésekről készült jelentést az ülést követően az ÁB titkárának el kell juttatnia az illetékes örökségvédelmi hatósághoz.

39. Ellenőrzés esetén az ÁB a szakvéleményét az ellenőrzésben közreműködő tagjai jegyzőkönyvbe foglalt meghallgatása útján vagy írásban is megadhatja. Az ÁB dönthet úgy, hogy az ellenőrzésen megjelenő tagjai - létszámtól függetlenül -jogosultak az ÁB nevében nyilatkozatot tenni.

40. Az ÁB kijelölt tagja - az illetékes örökségvédelmi hatóság felkérésére - részt vehet a régészeti örökséget érintő egyéb hatósági cselekményeknél is. Ezekben az eljárásokban az ÁB tagja vagy tagjai részt vehetnek a feltárások, illetve a régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő egyéb tevékenységek ellenőrzésében. Az ÁB vagy annak tagja tárgyaláson, szemlén vagy egyéb esetben nem jogosult a minisztérium vagy az örökségvédelmi hatóság véleményének megfogalmazására, a miniszter vagy az örökségvédelmi hatóság nevében eljárási cselekmény megtételére, de erre az illetékes örökségvédelmi hatóság képviselőjének - írásban vagy szóban - javaslatot tehet.

7. Az ÁB működési költségeire vonatkozó rendelkezések

41. Az ÁB működtetésével kapcsolatos kiadásokra (személyi, működési) a minisztérium külön pénzügyi keretet biztosít saját költségvetésében.

42. A költségkeret személyi előirányzata:

a) az elnök, ügyvezető elnök esetében a tiszteletdíj mértéke bruttó 15 000 forint/ülés vagy ellenőrzésre fordított nap;

b) a tagok esetében a tiszteletdíj mértéke bruttó 10 000 forint/ülés vagy ellenőrzésre fordított nap.

A minisztérium évente legfeljebb 20 ellenőrzésre fordított nap költségeit finanszírozza.

43. A költségkeret működési előirányzata:

a) az ülésekre vagy ellenőrzésre utazó elnök és tagok utazási költsége;

b) az ülések működési költsége legfeljebb a személyi költségkeret 3%-a, de évente maximálisan bruttó 100 000 forint.

44. Az ÁB tagjainak az utazási költségtérítés a belföldi hivatalos kiküldetés rendjéről szóló szabályzat és az ideiglenes külföldi kiküldetés rendjéről szóló szabályzat kiadásáról szóló BM utasítás alapján, az utazást követően, a tiszteletdíj hathavonkénti elszámolása alapján jár.

1. függelék

A szakértői nyilvántartás tartalma

a) Az ügy száma,

b) a kirendelő vagy megkereső szerv megnevezése,

c) a kirendelésről szóló végzés vagy megkeresés ügyszáma és tárgya,

d) az ügy érkezésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja,

e) ellenőrzés esetén a szakvélemény adására felhatalmazott tagok neve,

f) a szakvélemény kirendelő vagy megkereső szerv részére történő elküldésének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével) és módja,

g) a kirendelés alóli felmentés vagy kizárás esetén annak indoka, valamint a felmentésről vagy kizárásról szóló végzés kézhezvételének időpontja (év, hónap, nap megjelölésével),

h) a kirendelő vagy megkereső szervtől kapott iratok visszaküldésének időpontja,

i) az irattárba helyezés időpontja.

2. függelék