80/2012. (XII. 28.) BM rendelet

a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés a), c), d), f) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § y) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 9. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezés

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott régészeti lelőhelyek és műemléki értékek védetté nyilvánítására, a Kötv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás vezetésére, továbbá a régészeti feltárás Kötv.-ben, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) nem szabályozott kérdéseire terjed ki.

2. A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése

2. §[1] (1) A régészeti lelőhely védetté nyilvánítása, valamint a védettség megszüntetése a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál (a továbbiakban: örökségvédelmi iroda) kezdeményezhető.

(2) A műemléki érték védetté nyilvánítása, valamint a védettség megszüntetése az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalánál (a továbbiakban: megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal) kezdeményezhető.

2/A. §[2] (1) A műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 2. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatalhoz.

(2) Ha az adatlap kötelezően kitöltendő elemei hiányosak vagy nem helytálló adatokat tartalmaznak, azok kiegészítésére a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a benyújtástól számított tizenöt napon belül, határidő tűzésével felhívja a kezdeményezőt. A kiegészítés határidőben történő elmulasztása esetén a kezdeményezés további vizsgálatát a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal mellőzheti, ha az adatokat más módon nem tudja pontosítani. Ha az adatlap nem kötelezően kitöltendő része hiányos, azt a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal tölti ki.

(3) A megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a hiánytalanul benyújtott vagy kiegészített kezdeményezés tárgyát a helyszínen megvizsgálja. A megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a kezdeményezést az arra vonatkozó szakmai véleményével, valamint a helyszíni szemle fotódokumentációjával együtt a benyújtástól vagy kiegészítéstől számított negyvenöt napon belül továbbítja az örökségvédelmi irodához.

(4) A megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során jogot vagy kötelességet nem állapít meg, továbbá adatot, tényt vagy jogosultságot nem igazol, és hatósági ellenőrzést nem végez.

(5) Az örökségvédelmi iroda a kezdeményezés és mellékletei alapján a 2/B. § (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel javaslatot terjeszt a régészeti örökség és műemléki érték védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elé, a miniszter által meghatározott ütemezés szerint.

2/B. §[3] (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának (a továbbiakban együtt: védetté nyilvánítás) előkészítését az örökségvédelmi iroda hivatalból is megindíthatja. A védetté nyilvánítás előkészítésének hivatalból történő megindítására a miniszter utasítást adhat az örökségvédelmi irodának.

(2) A műemléki érték védetté nyilvánításának hivatalból történő megindítása esetén a 2/A. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2/A. § (1) bekezdése szerinti adatlap kitöltését és a 2/A. § (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot az örökségvédelmi iroda végzi el, majd előterjeszti a 2/A. § (5) bekezdése szerinti javaslatot.

(3) A miniszter az örökségvédelmi iroda javaslata alapján

a) elrendeli a védetté nyilvánítás előkészítésének megindítását, vagy

b) védetté nyilvánítási dokumentáció készítésének mellőzésével megtagadja a védetté nyilvánítást.

(4) A miniszter (3) bekezdés b) pontja szerinti döntéséről az örökségvédelmi iroda értesíti a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, valamint az illetékes fővárosi és megyei örökségvédelmi hivatalt, és az ügyben nem készít védetté nyilvánítási dokumentációt.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a védetté nyilvánítás előkészítése során az örökségvédelmi iroda védetté nyilvánítási dokumentációt készít.

(6) Az örökségvédelmi iroda a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kötv. 14. § (2) bekezdése és 29. § (3) bekezdése szerinti értesítést megelőzően egyeztetést folytat le a z illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalával (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában.

(7) Az örökségvédelmi iroda a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben legkésőbb a Kötv. 14. § (2) bekezdése és 29. § (3) bekezdése szerinti értesítéssel egyidejűleg kikéri az érintett műemléki érték szerintit illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban.

3. § (1) A régészeti lelőhely védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza:

a) a régészeti lelőhely nyilvántartási számát;

b) a régészeti lelőhely földrajzi azonosító adatait, térképmellékleteket és fotódokumentációt;

c) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó örökségi ingatlan elem értékeinek megnevezésével, leírásával és az azonosításukra alkalmas adatokkal;

d) a régészeti lelőhely aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot, a lelőhelyen korábban elvégzett régészeti feltárás esetén a feltárt részek megjelölésével;

e) a régészeti lelőhelyre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát;

f) a régészeti lelőhely kijelölésre javasolt védőövezetét;

g) a régészeti lelőhely és védőövezete fekvése szerinti ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, vagyonkezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot;

h) a fenntartható használat főbb szempontjait;

i) a régészeti lelőhely védettségi fokozatára vonatkozó javaslatot és annak indokolását.

(2) A régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során az örökségvédelmi iroda figyelembe veszi a régészeti lelőhelyek nyilvántartásának adatait, továbbá - szükség esetén - a Magyar Nemzeti Múzeum, az illetékes megyei hatókörű városi múzeum, valamint a gyűjtőkörrel rendelkező, gyűjtőterületében érintett területi múzeum adatait.

(3) Az örökségvédelmi iroda a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy, a Magyar Nemzeti Múzeum, az illetékes megyei hatókörű városi múzeum, vagy a gyűjtőkörrel rendelkező, gyűjtőterületében érintett területi múzeum közreműködését.

(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehetnek, és a dokumentációba - annak elkészülte után -betekinthetnek mindazok, akik a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesültek, valamint akiknek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti.

4. § (1) A műemléki érték védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza:

a) a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, térképmellékleteket és fotódokumentációt;

b) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó műemléki érték mindazon jellemzői megjelölésével, amelyek azt hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségűvé emelik;

c) a műemléki érték és annak a történeti, művészeti, építészeti, műszaki, tudományos értékeinek, illetve a jellemzőit hordozó alkotórészeinek, tartozékainak, berendezési tárgyainak megnevezését, leírását és az azonosításra alkalmas adatokat;

d) a műemléki érték aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot;

e) a műemléki értékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát;

f) a műemléki érték kijelölésre javasolt műemléki környezetét;

g) a műemléki érték és környezete ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, kezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot;

h) a fenntartható használat főbb szempontjait.

(2) Az örökségvédelmi iroda a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy közreműködését.

(3) A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehetnek, és a dokumentációba - annak elkészülte után - betekinthetnek mindazok, akik a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesültek, valamint akiknek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti.

5. § (1) Az örökségvédelmi iroda a miniszter által meghatározott ütemezés szerint terjeszti fel a védetté nyilvánítási dokumentációkat a miniszterhez.

(2) A miniszter a hozzá felterjesztett dokumentáció alapján

a) a védetté nyilvánítás tárgyában rendeletet alkot,

b) a dokumentáció kiegészítését rendeli el, vagy

c) dönt a védetté nyilvánítás megtagadásáról.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az örökségvédelmi iroda a védetté nyilvánítási dokumentáció egy másolati példányát megküldi a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak.

3. A régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel kapcsolatos nyilvántartás

6. § (1) A Kötv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatait az örökségvédelmi iroda elektronikusan tárolja.

(2) A Kötv. 71. § (1) bekezdés a)-d) pontokban meghatározottakkal összefüggő, az örökségvédelem szempontjából fontos adatnak minősülnek a 7-8. §-ban felsorolt adatok.

(3) A régészeti, illetve a műemléki védettség ténye fennállásának ingatlan-nyilvántartási feljegyzését az örökségvédelmi iroda kezdeményezi.

7. § (1) A régészeti lelőhelyek nyilvántartása tartalmazza:

a) a régészeti lelőhelymegnevezését,egyedi azonosítószámát, a fekvése szerinti települést és a lelőhely településen belüli sorszámát;

b) a régészeti lelőhely természetbeni elhelyezkedésének a különböző észlelési módszerekkel meghatározott Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerű vektoros kiterjedéseit, körülhatárolását;

c) a lelőhely védettségére vonatkozó adatokat:

ca) az általános, kiemelt, fokozott vagy ideiglenes védettség megjelölését,

cb) a védettség keletkezésének időpontját,

cc) a védettséget keletkeztető határozat vagy jogszabály számát,

d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág), amelyek területén a lelőhely fekszik;

e) a lelőhely védőövezetének b) és c) pont szerinti adatait;

f) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a lelőhely és a védőövezet kiterjedését lefedő vektoros állományt;

g) a lelőhely régészeti szempontú leírását, a régészeti emlékek vagy leletek adatait, így különösen kormeghatározását, jellegét, elhelyezkedését, előkerülési módját és időpontját, a feltárásra és a kutatásra vonatkozó adatokat, illetve forrásaikat, veszélyeztetettségét, állapotát, jelentőségét, valamint a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározottakat;

h) a lelőhelyre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát;

i) az örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolást;

j) a védettség megszűnése esetén annak időpontját és az arról rendelkező jogszabály számát.

(2) A nyilvántartás az (1) bekezdés d), valamint f)-h) pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

(3) Az örökségvédelmi iroda az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatok nyilvántartásához a feltárásra jogosult szervek szakmai adattárának adatait is felhasználhatja.

8. § (1) A műemléki nyilvántartás tartalmazza:

a) a műemlék, műemléki terület megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és címet;

b) a műemlék, műemléki terület természetbeni elhelyezkedésének az EOV-rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, körülhatárolását;

c) a védettségre vonatkozó adatokat:

ca) a műemlék vagy műemléki terület megjelölését,

cb) a védettség keletkezésének időpontját,

cc) a védettséget keletkeztető határozat vagy jogszabályszámát;

d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület), amelyek területén a műemlék vagy műemléki terület fekszik;

e) a műemlék, műemléki terület leírását, azonosító fényképeit, valamint a 4. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározottakat;

f) a műemlék funkcióját;

g) a műemlék tudományos kutatásának és feltárásának adatait, a 4. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat, a műemlék kutatásainak dokumentációit;

h) a műemlékre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát;

i) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a műemlék vagy a műemléki terület kiterjedését lefedő vektoros állományt;

j) örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolását.

(2) A nyilvántartás (1) bekezdés d), valamint e)-j) pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat ki kell egészíteni, ha a nyilvántartásban nem szereplő, de a Kötv. 7. § 10. pontja értelmében a műemléki értékhez tartozó alkotórész vagy tartozék kerül elő.

9. § (1) Az örökségvédelmi iroda a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat.

(2) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatokért - a Kötv. 72. § (1a) bekezdésében meghatározott adatok kivételével -igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(3) A díj mértéke legfeljebb öt adat esetén kérelmenként 2200 forint. Ötnél több adat esetén a díjtételenként 220 forinttal növekszik. Ha az adatszolgáltatás valamely településrendezési eszköz elkészítéséhez szükséges, úgy a díjtétel egységesen 5000 forint.

(4) A díjat az örökségvédelmi iroda bankszámlájára készpénzátutalási megbízással vagy átutalási megbízással kell befizetni.

(5) A díj megfizetését vagy - az (6) bekezdésre tekintettel - az illetékmentesség igazolását a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

(6) A díjfizetési kötelezettség tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ában és 28. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat, az elévülés tekintetében az Itv. 86. §-ában foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(7) A 7. § (1) bekezdés b), f) és g) pontjában meghatározott adatok szolgáltatását az örökségvédelmi iroda csak azoknak a szerveknek nyújthatja, amelyek ezt jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében kérik.

4. A régészeti feltárás részletes szabályai

10. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

1. régészeti leletek elsődleges feldolgozása: olyan mértékű feldolgozás, amely a leletek egyedi tisztítását, állagvédelmet biztosító szükséges mértékű restaurálását, azonosítását, biztonságos tárolását és tudományos-szakmai hozzáférését biztosítja;

2. régészeti leletek végleges elhelyezése: a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletanyag gyűjteményi alapleltárba vétele és elhelyezése;

3. régészeti utómunka: a régészeti leletek teljes restaurálása, végleges elhelyezése és a régészeti feltárás és leletanyaga tudományos feldolgozása;

4. területátadás: a régészeti feltárást követően a munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak;

5. területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól;

6. történeti településmag: a mai települések területén található, az eredeti, történelmi településszerkezetet tükröző, maradandó emlékeket nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évszázados múltját és folyamatosságát mutató, jól lehatárolható, nagyobb, összefüggő terület.

(2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az öt évnél nem régebbi örökségvédelmi hatástanulmány, amennyiben tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, továbbá alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározására.

11. § Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult szerv az alábbi tartalmi elemekkel készíti el:

a) a megelőző feltárás hatósági határozatban előírt módszere,

b) a megelőző feltárás előírt módszerének részét képező régészeti szolgáltatási tevékenységek,

c) a résztevékenységek egységnyi költsége mind területegység, mind időegység alkalmazása esetén,

d) az egységre nem vetíthető résztevékenységek tételes költsége,

e) az egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek száma, régészeti emlékek száma, kiterjedése, leletsűrűség,

f) járulékos (infrastrukturális, logisztikai) költségek.

12. § (1)[4] A régészeti feltárást csak szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkező régész vagy a régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy vezetheti.

(2) A régészeti feltárás vezetőjének - a mentő feltárás kivételével - a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie. Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően az adott korszakot érintő legalább három feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett gyakorlat.

(3) A feltárásra jogosult szerv csak olyan személyt bízhat meg feltárás vezetésével, aki a korábbi tevékenysége során jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette.

(4) A feltárás vezetőjének az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni.

13. § Az engedélyes köteles a feltárás vezetője útján

a) a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet átvenni, a feltárási munkálatokat a tudományos, műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal és az engedélyben rögzített feltételek betartásával irányítani,

b) a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben vezetni, munkaidőben a helyszínen őrizni,

c) a feltárási naplót úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek,

d) a korszerű szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt készíteni,

e) a feltárást követően a munkaterületet a beruházónak átadni,

f) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, állagának ideiglenes megóvásáról és elsődleges feldolgozásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról gondoskodni,

g) a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról gondoskodni,

h) a feltárás leletanyagának restaurálásában közreműködni,

i) a leletek elsődleges nyilvántartásba vételét elvégezni és gyűjteményi alapleltárba vételében közreműködni.

14. § (1) A beruházáshoz kapcsolódó régészeti feltárás a területátvételt követően kezdhető meg.

(2) Amennyiben a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen - különösen történeti településmag területén - történik, akkor a területátvételi jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira.

(3) A területátvétel során régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha

a) a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése - legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal - megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző szervnek a beruházó átadta;

b) megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserjeirtás és a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása;

c) építmény, építési vagy bontási hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen;

d) a közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve - amennyiben rendelkezésre áll - az EOV rendszerben készült állományt is) a feltárást végző szervnek a beruházó átadta, vagy -amennyiben nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet - arról a beruházó nyilatkozatot tett a közműszolgáltató nyilatkozata alapján a feltárást végző szervnek;

e) a tűzszerészeti vizsgálat megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző szervnek a beruházó átadta;

f) a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult szerv javaslata alapján - a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában - oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetleges nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb;

g) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző szerv számára.

15. § (1) A régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá az egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra nem alkalmas különösen az a nap, amelyen

a) hőségriadó elrendelésére kerül sor;

b) a csapadék mennyisége vagy jellege megakadályozza a feltárási tevékenységet;

c) a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje megakadályozza a feltárási tevékenységet.

(3) A régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat a feltárási naplóban rögzíteni kell, ezt a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi, és vita esetén dönt.

16. § (1) Régészeti leletet csak működési engedélyében meghatározott régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterülettel rendelkező múzeum fogadhat be véglegesen a saját gyűjteményébe.

(2) Amennyiben a feltárást nem az (1) bekezdés szerinti múzeum végezte, a feltárások leletanyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig az engedélyes őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot - a befogadó múzeum alapleltárába vételre előkészítve - köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak.

(3) A befogadó múzeumot illeti meg a végleges leletelhelyezés költségeinek megfelelő összeg, amely a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségek, különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének fedezetére szolgál.

5. A régészeti lelőhely elfedése

17. § (1) Régészeti lelőhely elfedése esetén ezen alcím rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a Kötv. és a Korm. rendelet szabályai szerint az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását az azt takaró megfelelő földréteg nem biztosítja.

(2) Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól.

(3) Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a bolygatatlan régészeti rétegek és a kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása

a) szigetelőréteggel,

b) teherelosztó szerkezettel vagy

c) teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel.

(4) Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére.

(5) A Kötv., a Korm. rendelet és e rendelet alkalmazásában a (3) bekezdésben meghatározottak közül elfedésnek csak az a megoldás minősül, amelynek célja az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az egyéb célok érdekében végzett - különösen a beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló - hasonló munkálatok. Amennyiben az építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni.

(6) Az elfedés régészeti megfigyelését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és amennyiben a régészeti leletek jelentkezésének az előzetes régészeti dokumentáció, illetve a próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni.

6. A régészeti feltárások dokumentálása

18. § (1) Minden feltárásról jelentést kell készíteni, amely az 1. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapból, valamint szöveges ismertetésből és helyszínrajzból áll.

(2) Az adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.

(3) A szöveges ismertetés tartalmazza:

a) engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe,

b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját,

c) a feltárás menetét,

d) a feltárt terület nagyságát,

e) a leletek elhelyezését,

f) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat,

g) az alkalmazott módszereket, továbbá

h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését és a feldolgozástól várható tudományos eredményeket.

(4) A feltárás vezetője a jelentésben javaslatot tehet a feltárás folytatására, valamint a feltárt terület védetté nyilvánítására vagy a védettség feloldására.

(5) A jelentés egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. A jelentés további egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak, az örökségvédelmi irodának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint a megyei hatókörű városi múzeumnak, amennyiben a feltárást más feltárásra jogosult szerv végezte.

19. § (1) Minden feltárásról magyar nyelvű, a legkisebb bontási egységeken (jelenség, réteg) alapuló dokumentációt kell készíteni.

(2) A dokumentáció tartalmazza:

a) a feltárási naplót,

b) a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat,

c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,

d) a feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fényképet, méretarányos helyszín-, alap- és metszetrajzot, koordinátás térképet, valamint mindezek listáit, továbbá

e) bármilyen technikával rögzített adatot és a leletanyag elsődleges feldolgozásáról szóló beszámolót.

(3) A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét.

(4) A feltárási napló napi bejegyzése két részből áll. Az első rész az időpontot, a munkások létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a második rész a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket tartalmazza.

(5)[5] A dokumentáció eredeti példányát annál a feltárásra jogosult szervnél kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. További egy-egy - papír alapú - másolati példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni a járási és építésügyi örökségvédelmi hivatalnak, az örökségvédelmi irodának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint a megyei hatókörű városi múzeumnak, amennyiben a feltárást más feltárásra jogosult szerv végezte. Amennyiben a feltárást végző nem azonos a leletanyagot befogadó múzeummal, úgy egy további példányt a leletbefogadási eljárás keretében a feltárást végző szerv átad a befogadó múzeumnak. Amennyiben a feltárás végzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, a dokumentációt az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek is meg kell küldeni.

7. A régészeti lelőhely feltárást követő védelme

20. § (1) A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző és mentő feltárás esetén a beruházó, tervásatás esetén a feltárást végző szerv feladata.

(2) Amennyiben a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról, az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni.

(3) Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző szervnek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző szerv a beruházó költségére köteles gondoskodni.

(4) A feltárási naplóhoz csatolni kell a munkaterületnek a területátvétel idején meglévő állapotát rögzítő jegyzőkönyvet, valamint a feltárás befejezése után a területátadásról szóló jegyzőkönyvet. A területátvétel és a területátadás tényét a feltárási naplóban is rögzíteni kell.

8. A fémkeresővel végzett régészeti kutató tevékenység

21. § (1) Fémkereső műszer használata régészeti célú kutató tevékenységnek minősül, ha annak célja régészeti lelet vagy régészeti lelőhely felkutatása.

(2) Régészeti lelőhelyen fémkereső műszer használata feltárási engedélyhez kötött régészeti feltárásnak minősül.

(3) Régészeti lelőhelyen kívül fémkeresővel végzett régészeti célú kutató tevékenység csak feltárásra jogosult szerv megbízásából, a feltárásra jogosult szerv névre szóló igazolásának birtokában végezhető.

(4) A feltárásra jogosult szerv a gyűjtőterületének meghatározott részére adhat megbízást. A megbízás kiadása előtt a feltárásra jogosult szerv köteles egyeztetni valamennyi olyan feltárásra jogosult szervvel, amelynek gyűjtőterületét a megbízás szerinti terület érinti.

(5) A feltárásra jogosult szerv fémkeresővel végzett régészeti célú kutató tevékenységre annak adhat megbízást, aki

a) a régészeti leletekkel kapcsolatos alapvető ismereteket elsajátította, és

b) nyilatkozott arról, hogy a megbízást megelőző egy évben a régészeti örökséggel összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben örökségvédelmi bírságot nem szabtak ki.

(6) A feltárásra jogosult szerv fémkeresővel végzett régészeti célú kutató tevékenység végzésére megbízást a jogerős döntéstől számított egy év időtartamban nem adhat annak, akit a régészeti örökséggel összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt elmarasztaltak, vagy vele szemben örökségvédelmi bírságot szabtak ki.

(7) A feltárásra jogosult szerv köteles a fémkeresővel végzett régészeti célú kutató tevékenység végzésére vonatkozó megbízást azonnali hatállyal felmondani, ha

a) a megbízott az (5) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot valótlan tartalommal tette meg,

b) a megbízott szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét a régészeti örökséggel összefüggésben megállapították,

c) a megbízottal szemben a régészeti örökséggel összefüggésben örökségvédelmi bírságot szabtak ki.

(8) Ha a fémkereső műszerrel végzett tevékenység során régészeti lelet kerül elő, a Kötv. 24. § (1)-(3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

9. Mentő feltárás

22. § (1) A mentő feltárások elvégzésére a megyei hatókörű városi múzeum éves költségvetésében kell keretet biztosítani.

(2) A megyei hatókörű városi múzeum a mentő feltárás megkezdésétől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a terület ideiglenes védetté nyilvánítására.

10. A régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének szabályai

23. § (1) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, lelőhelyet a feltárásra jogosult szerv a lelőhely-bejelentő adatlapon köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak és az örökségvédelmi irodának bejelenteni.

(2) Régészeti lelőhely vagy lelet megtalálóját elismerő oklevél és tárgyi ajándék vagy a lelőhely, lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom illeti meg. Az elismerést a miniszter adja át.

(3) Nem adható jutalom a megtalálónak, ha a Kötv. 24. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségének vagy az e rendelet 21. § (3) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget. Ilyen esetben a jutalom a bejelentőt illeti.

(4) A nemesfémből készült vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A jutalom összegét a miniszter állapítja meg.

(6) A lelet elhelyezésére a Korm. rendelet szabályait megfelelően kell alkalmazni.

11. A régészeti feltárásokra vonatkozó szakmai szempontok

24. § A Magyar Nemzeti Múzeum a feltárásra jogosult szervekkel és szakmai szervezetekkel egyeztetve, a miniszter egyetértésével - a Korm. rendelet alapján a miniszter által a nagyberuházások tekintetében nyilvánosságra hozott szakmai szempontokra is figyelemmel - megállapítja, a honlapján nyilvánosságra hozza, és minden év április 15-ig aktualizálja

a) az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a régészeti feltárás folytatására és a korszerű szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációjának készítésére, az elsődleges leletfeldolgozásra, a leletanyag végleges elhelyezésére, feldolgozására vonatkozó szakmai szempontokat,

b) a régészeti leletek elhelyezésével és gondozásával kapcsolatos költségek kalkulációja készítésének szempontjait,

c) az olyan, sűrű beépítésű, intenzíven közművesített városi területeken (különösen a történeti településmagokon belül) folytatott régészeti kutatás, amely a városok intenzíven, több rétegben, nagy mélységben, bonyolult rétegviszonyok között jelentkező településszerkezeti elemeire, az egymásra települt különböző régészeti korszakok emlékeire irányul (városi régészeti feltárás) vonatkozásában irányadó speciális szempontokat az a) és b) pontokban meghatározottak szerinti bontásban.

12. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2)[6]

(3)[7]

(4) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5)[8] A 2/A. § (3) bekezdését az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 70/2013. (XII. 16.) BM rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 80/2012. (XII. 28.) BM rendelethez

Lelőhely-bejelentő adatlap adattartalma

1. A lelőhely megjelölése

1.1. Megye, város, település neve, kerület, utca, házszám

1.2. Nyilvántartási azonosító száma

2. A lelőhely neve(i)

3. A lelőhely pontos helye

3.1. A mellékelt térkép(vetület) fajtája

3.2. A térképlap száma

3.3. Helyrajzi szám(ok)

3.4. Földrajzi leírás

3.5. A helymeghatározás pontossága

4. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai (jellege, kora)

5. A lelőhely állapota

6. A lelőhely veszélyeztetettsége

7. A lelőhely ismertsége

8. A lelőhelyen végzett tevékenység

9. A leleteket fogadó múzeum

10. A bejelentő természetes személyazonosító adatai

11. Megjegyzés

12. A bejelentés kelte

2. melléklet a 80/2012. (XII. 28.) BM rendelethez[9]