393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet

a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról

A Kormány

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában,

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h)-m) és o)-s) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb szervekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, valamint a régészeti feltárásra terjed ki.

2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése

2. § (1) A Kormány Kötv.-ben, e rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a Kötv.-ben meghatározott, örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok kivételével -,[1]

a) első fokú örökségvédelmi hatóságként az 1. mellékletben felsorolt illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel,

b)[2] a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét,

c) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét

(a továbbiakban együtt: örökségvédelmi hatóság) jelöli ki.

(2)[3] A Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, kérelemre induló eljárás lefolytatása és a Kötv. 23/C. § (3) bekezdésében meghatározott döntés meghozatala, valamint a Kötv.-ben meghatározott nagyberuházásokkal és a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával kapcsolatos régészeti feltárások esetén a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerinti kijelölés országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége hatáskörébe tartozik.

(3) Az örökségvédelmi hatóság illetékességét valamely ügyben az érintett telek fekvése határozza meg.

II. FEJEZET

ÖRÖKSÉGVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS

3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek

3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges.

(2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen örökségvédelmi engedély szükséges

a) az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint

b) a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz.

(3)[4] Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telken álló építmények közterület felé eső homlokzatainak az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához.

(4) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges, ha az (5) bekezdés eltérően nem rendelkezik:

a)[5] kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása, tetőszerkezet javítása és egyes szerkezeti elemek cseréje;

b)[6] járda, térburkolat, előlépcső, terasz készítése, teljes cseréje, eltávolítása;

c)[7] külső és belső (padló-, fal-, födém-) burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése;

d)[8] épületgépészeti és elektromos rendszer és szerelvényei elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása;

e)[9] beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy, orgona hangszer elhelyezése, bontása, felújítása, átalakítása, átszínezése;

f) lépcsők átalakítása, felújítása;

g)[10] védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása, közterülettel határos kerítés építése;

h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése;

i)[11] válaszfal, térhatároló, korlát, ablak-, ajtórács átalakítása, felújítása, építése, bontása;

j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása;

k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje;

l)[12] épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, üzletportál, dísz, szerelvény, gépészeti egység, közmű szerelvény, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása, valamint állvány építése, rögzítése;

m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése);

n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása;

o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek:

oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata,

ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata;

p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása;

q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák;

r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, üzemeltetése;

s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése.

(5)[13] A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek esetében - a (4) bekezdés o) és q) pontja kivételével -az örökségvédelmi engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal előzetes nyilatkozatában a tevékenység elvégzéséhez hozzájárult.

(6)[14] Amennyiben a tervezett, jókarbantartásra irányuló tevékenység a műemlék megjelenésének megváltoztatásával, védett műemléki érték sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem jár, a kérelmező előzetes nyilatkozat iránt nyújtja be a kérelmét.

(7)[15] Védett temető és temetkezési emlékhely esetén a (4), (5) és (6) bekezdésben meghatározottakat a védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek vonatkozásában kell alkalmazni azzal, hogy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal minden tevékenység esetében dönthet az előzetes nyilatkozatban való hozzájárulásról.

4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények

4. § (1)[16] A műemlék ingatlan védett műemléki értékének egészét, együttesét vagy alkotórészeit, tartozékait, berendezési tárgyait (a továbbiakban együtt: védett műemléki érték) érintő tevékenységeket a (2)-(15) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

(2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell.

(2a)[17] A műemléki értékek feltárása, a műemlék kutatása során előnyben kell részesíteni a korszerű vagy hagyományos roncsolásmentes vizsgálatokat, a roncsolással járó szondázást, különösen a szondázást meghaladó falszövet kutatással szemben. A 2. melléklet 9. pontjában meghatározott esetekben roncsolásos szondázó kutatást kell végezni. A roncsolásos kutatás a műemléknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha azzal a tervezett tevékenységgel összefüggő, más módon meg nem szerezhető információ nyerhető. Átfogó kutatásnak műemlék teljes homlokzatának helyreállítása, valamint műemlék egészének vagy épületrészének teljes belső helyreállítása során van helye.

(3)[18] Műemlék átalakítását a védett műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására.

(4)[19] Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a védett műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(5)[20] Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy megfelelő a részleges csere, a részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, és csak kivételes, indokolt esetben eltérő anyagból.

(6)[21] Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, a kerti térhatást megváltoztató koronaalakító metszése, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti.

(7)[22] A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a védett műemléki értékek veszélyeztetésével.

(8)[23] Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető.

(10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására.

(11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere.

(12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését.

(13)[24] Védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén a védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek fennmaradását és érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek során is biztosítani kell.

(14)[25] Az ideiglenes állagmegóvás alkalmazásával, különösen a természetes károsító tényezők, elsősorban a csapadékvíz távoltartását célzó, illetve statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseitől, ha az eltérés nem eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését, vagy pusztulását. Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb 5 évig tartható fenn, és ez idő alatt a tulajdonos köteles gondoskodni a védett műemléki érték helyreállításáról.

(15)[26] Műemlék jókarbantartása keretében a műemlék megjelenésének megváltoztatásával, védett műemléki érték sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék jókarbantartása érdekében elvégzett tevékenység dokumentálása, a rendszeres műszakiállapot-figyelés és a védett műemléki érték állapotának dokumentálása a tulajdonos feladata.

5. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás közös szabályai

5. § (1)[27] Az örökségvédelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az érintett műemlék azonosításra alkalmas megjelölését,

b) a tervezett tevékenység összefoglaló leírását,

c) a mellékletek felsorolását.

(2) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell

a) a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó leírást és helyszínrajzot,

b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását és az ehhez szükséges fotó- és tervdokumentációt.

(3)[28] Műemlék esetén a kérelemhez - a 8-12/A. §-ban meghatározott esetek kivételével - mellékelni kell

a) a műemlék ingatlan elhelyezkedését, kiterjedését meghatározó, EOV rendszerben készített helyszínrajzot;

b) a tervezett tevékenységet kifejtő leírást, - részleges beavatkozás esetén az érintett épületrészre vonatkozó -alaprajzokat, metszeteket, nézetrajzokat, részletrajzokat, továbbá védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén helyszínrajzot, amelynek méretaránya 1000 m2-t meg nem haladó terület esetén 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000; továbbá a tervezett tevékenység jellegének megfelelő szakági tervet;

c) a tevékenység kiterjedésétől függően legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú felmérési dokumentációt az építmény (az érintett építményrész vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékának) beavatkozás előtti állapotáról;

d) a beavatkozás előtti állapot fotódokumentációját az építményről és környezetéről, vagy a műemlék tervezett tevékenységgel érintett képző- vagy iparművészeti tartozékáról;

e) faszerkezetek, tetőszerkezetek szerkezeti munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményt;

f) homlokzat-helyreállítás és utólagos falszigetelés esetén épületdiagnosztikai szakvéleményt, a szomszédos épületeket is ábrázoló látvány- és színezési tervet;

g) a 2. mellékletben meghatározott tartalmú, a műemléknek a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozó építéstörténeti kutatási dokumentációt;

h) az illeték megfizetésének igazolását.

(4) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez a 2. mellékletben meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt kell mellékelni:

a) tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat építése, bontása, átalakítása;

b) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje;

c) lépcsők átalakítása, felújítása;

d) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása;

e) válaszfal átalakítása, felújítása, bontása;

f) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása;

g) falfelület és födém színezése, vakolatának javítása, cseréje;

h) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák;

i) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása;

j) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása;

k) liturgikus berendezési tárgyainak felújítása, átalakítása, eltávolítása.

(5) A 3. § (4) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedélye iránti kérelemhez mellékelni kell a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanács véleményét:

a) műemlék egész homlokzatának felújítása;

b) műemlék egészének vagy épületrészének teljes belső felújítása.

(6)[29]

6. § (1) Az örökségvédelmi hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárása során a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(1a)[30] Az örökségvédelmi hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárás során vizsgálja, hogy a benyújtott dokumentumok készítéséhez, illetve a tervezett tevékenység elvégzéséhez szükséges-e szakértői vagy egyéb jogosultság, és azzal a kérelemben és mellékleteiben meghatározott személyek rendelkeznek-e.

(2)[31] Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét kell tartani. Az örökségvédelmi hatóság a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építéstörténeti dokumentáció részeként benyújtott értékleltár megfelelően rögzíti-e a védett műemléki értékeket.

(3)[32]

(4) Az örökségvédelmi engedélyben

a) kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre;

b) kiviteli tervek és részletrajzok készítését és bemutatását kell előírni, amennyiben a kérelem és mellékletei azok léptéke miatt nem tartalmazhatják minden műszaki megoldás olyan mértékű meghatározását, amely alapján a műemléki értékre gyakorolt hatás megállapítható;

c) tervezői művezetést kell előírni, ha a kivitelezés során eldöntendő műszaki kérdések merülnek fel;

d) mintafelület, mintadarab készítését kell előírni, ha a tervezett tevékenység olyan vizuális változást eredményez, amely a kérelem és mellékletei alapján nem állapítható meg.

(5) Az örökségvédelmi hatóság - életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve - a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység

a) következtében az érintett műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmei jelentőségét jelentősen sértő állapot jönne létre;

b) az érintett műemlék értékei érvényre jutását gátolná;

c) az érintett műemléki érték pusztulását eredményezné;

d) a benyújtott terv az érintett műemlékre vonatkozó építéstörténeti kutatási dokumentációval ellentétes.

(6) Az örökségvédelmi hatóság a kérelmet elutasíthatja, ha a tervezett tevékenység következtében az érintett régészeti lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be. Részleges állapotromlás különösen a rétegsor átvágása, a történeti összefüggések megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül.

7. § (1) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették.

(2) Az örökségvédelmi engedély hatálya megegyezik az építési engedély hatályával, amennyiben a hatóság az engedélyeket egybefoglalta.

(3)[33] Az örökségvédelmi engedély alapján végzett munkákról azok befejezését követő 8 napon belül az engedély jogosultja fotódokumentációt, továbbá az elvégzett tevékenységek és a létrejött állapot rögzítését tartalmazó megvalósulási dokumentációt tölt fel az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY).

(4)[34] A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi a (3) bekezdésben foglaltak teljesítését, és a teljesítés elmulasztása esetén határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az engedély jogosultját a mulasztás pótlására.

(5)[35] A 4. § (14) bekezdése alapján elvégzett ideiglenes állagmegóvás esetén a munka befejezésétől számított 5 éven belül a tulajdonos köteles a végleges helyreállításhoz szükséges hatósági eljárást kezdeményezni.

(6)[36] Az örökségvédelmi hatóság a műemléket érintő helyszíni ellenőrzése vagy az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzésében való részvétele során a 10. melléklet szerinti állapotrögzítő adatlapot vesz fel.

6. Egyes örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos eltérő eljárási szabályok

8. §[37] (1) Az épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása, valamint állvány építése, rögzítése esetén a kérelemhez mellékelni kell

a) a beavatkozás előtti állapot fotódokumentációját az építményről és környezetéről;

b) a tárgy szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását, színezését, a megvilágítás módját, valamint a műemlék épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit;

c) a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű tervet; valamint

d) az illeték megfizetésének igazolását.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tárgy elhelyezése határozott időre, de legfeljebb 5 évre, gépészeti egység, napkollektor, napelem esetén 20 évre kérhető.

(3) A határozott idő eltelte után - újabb engedély hiányában - az eredeti állapot helyreállításáért a tulajdonos, továbbá reklám esetén a reklám közzétevője és a reklámozó egyetemlegesen felelős.

9. § (1)[38] Műemlék vagy műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata esetén (a továbbiakban: kutatás) a kérelemhez mellékelni kell

a) a tevékenység kiterjedésének és jellegének megfelelő méretarányú felmérési dokumentációt az építmény (az érintett építményrész vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékának) beavatkozás előtti állapotáról;

b) a beavatkozás előtti állapot fotódokumentációját az építményről és környezetéről, vagy a műemlék tevékenységgel érintett képző- vagy iparművészeti tartozékáról;

c) a kutatással érintett épületrész vagy a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás megjelölését;

d) kutatási szakterületenként a kutatást végző felelős szakember nevét, címét, nyilvántartási azonosítóját;

e) kutatási szakterületenként kutatási tervet, amely magában foglalja a kutatás célját, módszereit, az alkalmazandó eszközöket;

f) a roncsolásos beavatkozással érintett felületek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírását és ábrázolását;

g) a 2. melléklet 1-6. pontjaiban meghatározottakat;

h) az illeték megfizetésének igazolását.

(2) Ha műemléken végzett kutatás közben az építménnyel összefüggésben olyan körülmény merül fel, amely a kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak.

(3) Az engedély jogosultja a kutatás befejezését követő 90 napon belül köteles a kutatási dokumentációt készíttetni, mely tartalmazza:[39]

a) a kutatás tárgyát képező kulturális örökségi elem történeti leírását,

b) a kutatás folyamatának leírását, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálását,

c) a kutatás eredményeinek összegzését, és ennek alapján a helyreállítás lehetséges irányaira vonatkozó javaslatot.

(3a)[40] A kutatási dokumentációt az engedély jogosultja a (3) bekezdés szerinti határidőben feltölti az OÉNY-be. A kutatási dokumentációra a 7. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A kivitelezés közben végzett kutatásra a (3) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) Műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák (a továbbiakban együtt: restaurálás) iránti kérelemhez mellékelni kell

a)[41] a tevékenység kiterjedésétől függően legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú felmérési dokumentációt és kártérképet az építmény (az érintett építményrész vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékának) beavatkozás előtti állapotáról;

b) a restaurálással érintett építményrész vagy alkotórésze, tartozéka megjelölését és fotódokumentációját;

c) a restaurálást végző szakember(ek) nevét, elérhetőségét;

d) a restaurátori kutatási dokumentációt;

e)[42] restaurálási tervet.

f)[43] az illeték megfizetésének igazolását.

(2) A restaurálási terv kötelező tartalmi elemei:

a) a beavatkozás indokai;

b) a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírása, figyelembe véve és elemezve a környezetet és a tárgyegyüttes egészét;

c) a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírása;

d) a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi ábrázolása (kártérkép);

e) a restaurálás kiterjedését, módszereit szemléltető illusztrációk (áttekintő- és részletrajzok, fotók), a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon;

f) diagnosztikai vizsgálatok eredményei.

(3) Amennyiben a restaurálás során egyes résztevékenységek ellenőrzése csak meghatározott időpontban lehetséges, az örökségvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a restaurálás azon résztevékenységeit, amelyek ellenőrzését tervezi, és felhívja az engedélyest az érintett résztevékenységek időpontjának előzetes bejelentésére.

(4) A restaurálás befejezését követő 60 napon belül az engedélyes köteles restaurálási dokumentációt készíttetni. A dokumentációnak tartalmaznia kell:[44]

a) az elvégzett beavatkozások részletes leírását a tervhez viszonyítva;

b) az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését;

c) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével;

d) a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait;

e) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, vagy helyreállítás utáni állapotáról;

f) a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat.

(5)[45] A restaurálási dokumentációt az engedély jogosultja a (4) bekezdés szerinti határidőben feltölti az OÉNY-be. A restaurálási dokumentációra a 7. § (4) bekezdését kell alkalmazni.

11. § Műemlék megvilágítása, fényforrás elhelyezése esetén a kérelemhez mellékelni kell

a)[46] a beavatkozás előtti állapot fotódokumentációját az építményről és környezetéről, vagy a műemlék tevékenységgel érintett képző- vagy iparművészeti tartozékáról;

b) a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó tervet,

c) a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, valamint az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatokat,

d) a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását,

e) a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, látványterveket is tartalmazó hatáselemzést.

f)[47] az illeték megfizetésének igazolását.

12. §[48] (1) Műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése esetén a kérelemhez mellékelni kell

a) a tervezett tevékenységet bemutató - részleges beavatkozás esetén az érintett épületrészre vonatkozó -helyszínrajzot, alaprajzokat, metszeteket, nézetrajzokat, részletrajzokat, továbbá a tervezett tevékenység jellegének megfelelő szakági tervet;

b) 1:50 méretarányú felmérési dokumentációt az építmény (az érintett építményrész vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékának) beavatkozás előtti állapotáról;

c) a beavatkozás előtti állapot fotódokumentációját az építményről és környezetéről, vagy a műemlék képző- vagy iparművészeti tartozékáról;

d) a szükség szerint elvégzett kutatások dokumentációját;

e) faszerkezetek, tetőszerkezetek szerkezeti munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményt;

f) az elhelyezés megvalósításának részletes műszaki dokumentációját;

g) a kérelmező nyilatkozatát a szállítás körülményeiről és biztonságáról;

h) a befogadó nyilatkozatát az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról;

i) az illeték megfizetésének igazolását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem terjed ki az építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezésére.

12/A. §[49] (1) A történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetében a kérelemhez - értelemszerűen - mellékelni kell

a) helyszínrajzot, amelynek méretaránya 1000 m2-t meg nem haladó terület esetén 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000, az 50 hektárt meghaladó kiterjedés esetén 1:2000;

b) a kertről, illetve parkról és környezetéről, vagy a védett műemléki érték tervezett tevékenységgel érintett részéről a beavatkozás előtti állapot fotódokumentációját és leírását;

c) a kertrégészeti kutatással érintett kertrész vagy a műemlék alkotórészét, tartozékát képező kertművészeti alkotás megjelölését;

d) a kertrégészeti kutatást végző felelős szakember nevét, címét;

e) kertrégészeti kutatási tervet, amely magában foglalja a kutatás célját, módszereit, az alkalmazandó eszközöket;

f) a roncsolásos beavatkozással érintett felületek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírását és ábrázolását;

g) az építési vagy kertépítészeti munkák, fás szárú növényzet telepítése jellegének megfelelő szakági tervet;

h) a 2. mellékletben meghatározott tartalmú, a műemléknek a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozó építéstörténeti kutatási dokumentációt, valamint annak - a tervezett tevékenységgel érintett részre vonatkozó - 9. melléklet szerinti kiegészítését;

i) az illeték megfizetésének igazolását.

(2) A történeti kert vagy műemlék telkén park teljes körű helyreállítási koncepciójának megalapozásához, a tervezett beavatkozások szükségességének alátámasztásához a 9. mellékletben meghatározott kerttörténeti tudományos dokumentációt kell készíteni, amely összegzi a történeti és a kertrégészeti kutatás eredményeit és az azokon alapuló értékelést, valamint meghatározza és indokolja a cselekvés irányát, a beavatkozások prioritásait.

III. FEJEZET

AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI

7. A szakhatósági eljárásra vonatkozó általános rendelkezések

13. § (1) A szakhatósági hatáskörében eljáró örökségvédelmi hatóság a régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő ügyben a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2) A szakhatósági hatáskörében eljáró járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet, műemléket, műemléki területet vagy világörökségi területet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.

(3)[50] Világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásában a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal - az ügyintézési határidejére figyelemmel megállapított határidő tűzésével - kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ véleményét.

8. A telekalakítási eljárásban való szakhatósági közreműködésre vonatkozó rendelkezések

14. § (1) A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha

a) a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat;

b) a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne.

(2) A telekalakítási eljárás során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban történetileg összetartozó vagy részben védett ingatlanrészek újraegyesítésére.

(3) A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti és műemléki védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik.

IV. FEJEZET

A RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK

9. A régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételei

15. § (1)[51] Régészeti lelőhely ideiglenes védettsége a mentő feltárás időtartamára akkor hosszabbítható meg, ha a védetté nyilvánítás előkészítéséről a 16. § szerinti értesítés megtörtént, de a védetté nyilvánításról a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést.

(2) Műemléki érték ideiglenes védelmének meghosszabbítása indokolt, ha a védetté nyilvánítás előkészítése megkezdődött, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést.

10. A védetté nyilvánítás előkészítésével kapcsolatos egyes szabályok

16. § (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítését a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak szerint kell lefolytatni.

(2) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során értesíteni kell

a) az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat;

b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét;

c) a (3) bekezdésben meghatározott módon a tervezett műemléki környezet és régészeti védőövezet területén fekvő ingatlan tulajdonosát.

(3)[52] A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.

(4) A (2) bekezdés szerinti értesítés közlése és a (3) bekezdés szerinti megkeresés iránt a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított tizenöt napon belül kell intézkedni.

17. § (1) A műemléki érték védetté nyilvánításáról szóló miniszteri rendeletben az a telek vagy közterület-szakasz jelölhető ki műemléki környezetnek[53]

a) amely a műemléki érték telkével közvetlenül határos;

b) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják; vagy

c)[54] amelyen a műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölés hiányában - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - műemléki környezet nem jön létre.

(3) A 2013. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok, valamint a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben ettől eltérően kijelölt ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek.

11. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzése

18. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia.

(2)[55] A helyszíni ellenőrzés során jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnak.

V. FEJEZET

A RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

12. A régészeti feltárásra vonatkozó általános rendelkezések

19. § E fejezet alkalmazásában

a) gépi földmunka: régészeti feltárás megvalósítása érdekében, gépi eszközzel végzett régészeti földmunka, amely nem foglalja magában a beruházás megvalósítása érdekében végzett földmunkát, így különösen a termőréteg letermelését (humuszolást);

b) kézi földmunka: régészeti feltárás megvalósítása érdekében, gépi eszköz nélkül végzett régészeti földmunka, amelynem minősül régészeti szaktevékenységnek;

c) régészeti bontómunka: a régészeti örökség elemeinek feltárás keretében történő kibontására és történeti összefüggéseinek értelmezésére irányuló régészeti szaktevékenység (felületre bontás, rétegbontás, régészeti emlék bontása, nyesés, metszetek készítése), amely megelőző feltárás esetén régészeti szolgáltatásnak minősül;

d) tervásatás: a tudományos terv szerinti régészeti feltárás.

20. § (1) A Kötv.-ben meghatározott nagyberuházásokkal (a továbbiakban: nagyberuházás), valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával (a továbbiakban: kisajátítás) kapcsolatos régészeti feltárásokra e fejezet rendelkezéseit a VI. fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. A régészeti feltárás végzésére jogosult szervek

21. § (1) Megelőző feltárást és mentő feltárást - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kizárólag a feltárás helye szerinti megyében, vagy a fővárosban székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum - Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum - (a továbbiakban együtt: illetékes megyei hatókörű városi múzeum) végezhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően

a) amennyiben az illetékes megyei hatókörű városi múzeum kapacitáshiány miatt nem tudja végrehajtani a megelőző feltárást, a feltárásba a Magyar Nemzeti Múzeumot bevonja;

b) a több megyére kiterjedő megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult azzal, hogy a feltárás végrehajtásába az illetékes megyei hatókörű városi múzeumokat bevonja;

c) a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeumot kell kijelölni;

d) az előzetes régészeti dokumentációhoz szükséges próbafeltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megyei hatókörű városi múzeum bevonja a megyei jogú városban székhellyel, továbbá régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeumot az annak székhelye szerinti járást érintő megelőző feltárásba.

(3a)[56] Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén az örökségvédelmi hatóság a Kötv. 22. § (5) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül dönt a feltárást végző szerv kijelöléséről.

(4) Tervásatást a Magyar Nemzeti Múzeum, az illetékes megyei hatókörű városi múzeum, a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete végezhet.

(5)[57] A feltárást végző szerv az (1)-(4) bekezdés szerint régészeti feltárás végzésére jogosult más szervet bevonhat a feltárásba.

14. Az engedély nélkül végezhető feltárási tevékenységek

22. § (1) Feltárási engedély nélkül végezhető - a fémkereső műszer használatának kivételével -

a) a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés,

b) a régészeti megfigyelés,

c) a terepbejárás, továbbá

d) a nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos próbafeltárás.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt tevékenységet - annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal - be kell jelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatvány alkalmazásával.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott próbafeltárás bejelentésére a Kötv. rendelkezéseit és a VI. fejezet szabályait kell alkalmazni.

(4) A bejelentés alapján végzett régészeti feltárásra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a Rendelet szabályait.

15. A megelőző feltárás és a tervásatás engedélyezésének közös szabályai

23. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni, vagy ahhoz mellékelni kell

a) a feltárni tervezett régészeti lelőhely nyilvántartási számát, az érintett telkek azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló helyszínrajzot;

b) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az ismert és várható, a helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére;

c) tervásatás esetén - amennyiben nem azonos a feltárást végző szervvel - a leletanyagot befogadó intézmény nyilatkozatát a 6. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával;

d) tervásatás esetén a feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozatát;

e) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást;

f) amennyiben rendelkezésre áll, az Ásatási Bizottság véleményét;

g) a régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek tételes költségkalkulációját a 31. § (1) bekezdése szerinti bontásban;

h) a feltárás vezetőjeként megjelölt személy nyilatkozatát arról, hogy korábbi tevékenysége során a Rendeletben meghatározott dokumentációs kötelezettségét teljesítette;

i) megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult szerv és a beruházó között létrejött, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést, valamint

j) megelőző feltárás esetén az előzetes régészeti dokumentációt, amennyiben annak elkészítése az adott esetben kötelező vagy amennyiben egyébként készült.

(3) Amennyiben az Ásatási Bizottság véleményét a kérelmező nem nyújtotta be a kérelem mellékleteként, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az eljárás során megkeresi az Ásatási Bizottságot a régészeti feltárás véleményezése iránt.

24. § (1) A Kormány a termőföldön megvalósuló régészeti feltárás esetén az örökségvédelmi hatóságnak a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában, amennyiben a szakhatóság az érintett tevékenységgel összefüggő más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott, - abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, az első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, a másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány az örökségvédelmi hatóságnak a tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

a) külterületen,

b) természeti területen,

c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy

d) Natura 2000 területen

végzik - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e -, első fokú eljárásban a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.[58]

25. § (1) A feltárási engedély tartalmazza

a) az engedély jogosultjának (a továbbiakban: feltárást végző szerv) nevét és székhelyét,

b) amennyiben más, feltárásra jogosult szerv bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét,

c) a feltárás vezetőjének nevét,

d) a terület azonosításra alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, az érintett régészeti lelőhely nyilvántartási számát,

e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát,

f) amennyiben nem azonos a feltárást végző szervvel, a leletanyagot befogadó intézmény nevét és székhelyét,

g) a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre való hivatkozást és szakmai feltételeket.

(2) Az engedély - a 39. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít feltárás végzésére.

(3)[59] A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a jogerős engedélyt megküldi az LLTK-nak és az Ásatási Bizottságnak.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak az örökségvédelmi hatóság módosított engedélyével lehet.

(5) A feltárást végző szerv a feltárás vezetője útján köteles a feltárás megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 7. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával bejelenteni, és tervásatás esetén a feltárás megkezdéséről - amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező szerv végzi - az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot értesíteni.

26. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi hátterének feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága.

(3) A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén az örökségvédelmi hatóság

a) a feltárást leállítja, vagy

b) a feltárási engedélyt visszavonja,

és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai.

16. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése

27. § (1) A régészeti feltárás keretében előkerült régészeti leletek ideiglenes elhelyezéséről (őrzéséről, állagmegóvásáról) - azok végleges elhelyezéséig - tervásatás esetén a feltárást végző szerv, megelőző feltárás esetén a beruházó a feltárást végző szerv útján köteles gondoskodni.

(2) A régészeti feltárás keretében előkerült régészeti leletet

a) megelőző feltárás esetén az illetékes megyei hatókörű városi múzeumban kell véglegesen elhelyezni azzal, hogy a 21. § (3) bekezdése szerinti esetben a megyei hatókörű városi múzeum és a területi múzeum megállapodása ettől eltérően rendelkezhet;

b) tervásatás esetén régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, gyűjtőterületében érintett múzeumban kell véglegesen elhelyezni.

(3) Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék kerül elő, erről a feltárást végző szerv nyolc napon belül írásban bejelentést tesz a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíti a beruházót.

(4) A (3) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal helyszíni szemle alapján dönt.

(5) Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és az örökségvédelmi hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző szerv köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő harminc napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen - eredeti helyükön - megőrzendő régészeti emlékeket.

17. A régészeti lelőhelyek elkerülésére vonatkozó szabályok

28. § (1) A földmunkával járó beruházásokkal - ha az örökségvédelmi hatóság ettől eltérően nem rendelkezik - el kell kerülni

a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet,

b) a tájképi jelentőségű lelőhelyet (erőd, erődítés, földvár, halomsír, kunhalom, többszörös rétegzettségű település, vár),

c) az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket.

(2) Amennyiben a beruházás előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készül, abban ki kell térni arra, hogy a beruházással érintett területen található-e az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhely.

(3) Amennyiben a beruházás az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhelyet érint, a beruházás engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal állásfoglalásában köteles pontosan körülhatárolni azt a területet, amelyen az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhely vagy lelőhelyrész található.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhelynek a (3) bekezdés alapján körülhatárolt területén a régészeti lelőhely állapotromlásával járó tevékenység nem végezhető.

18. Az előzetes régészeti dokumentáció

29. § (1) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja.

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 20/A. § (3) bekezdése szerinti esetet.

(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár vagy szakhatóságként részt vesz.

19. A megelőző feltárás módszereinek meghatározása

30. § (1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén végzendő megelőző feltárás esetében az örökségvédelmi hatóság a megelőző feltárás módszereinek meghatározása során

a) a régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése;

b) a régészeti lelőhely jellege, ezen belül

ba) történeti jelentősége,

bb) védettségi fokozata,

bc) állapota, bolygatottságának mértéke,

bd) régészeti leletekés emlékek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek előfordulása,

be) a régészeti lelőhelyen belül a régészeti leletek és emlékek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,

bf) kutatottsága, feltártsága;

c) a tervezett tevékenység jellege és mértéke, a régészeti örökség elemeire gyakorolt hatása alapján dönt.

(2) Régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új, (1) bekezdés szerinti tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a (4) bekezdés alkalmazását indokolják, a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő.

(3) Próbafeltárást lehet előírni,

a) ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert,

b) tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának.

(4) Teljes felületű feltárást lehet előírni

a) azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni,

b) történeti városmag területén,

c) azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható,

d) abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja.

(5) A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig, a teljes felületű feltárást legalább az engedélyezési vagy kiviteli terv szerinti földmunkával érintett mélységig kell elvégezni azzal, hogy a földmunkával érintett mélység szintjén lévő régészeti leletek és emlékek egészét fel kell tárni.

(6)[60] Ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

(7)[61] A (6) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak be kell jelenteni.

20. A megelőző feltárás általános szabályai

31. § (1) Megelőző feltárás esetén régészeti szolgáltatási tevékenységnek minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek:

a) feltárásvezetés, beleértve a feltárás vezetőjének a Rendeletben meghatározott feladatait,

b) régésztechnikusi feladatellátás,

c) régészeti bontómunka,

d) geodéziai és térinformatikai feladatok,

e) leletek elsődleges nyilvántartásba vétele,

f) régészeti leletek múzeumba történő befogadása (elsődleges leletkonzerválás, elsődleges leletfeldolgozás és ideiglenes leletelhelyezés).

(2) A Rendeletben meghatározott régészeti utómunka nem minősül régészeti szolgáltatási tevékenységnek, azonban azt a megelőző feltárás esetén is el kell végezni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a Rendeletben meghatározott feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni, kivéve a beruházó és a feltárást végző szerv ettől eltérő megállapodása esetén.

(4) A régészeti feltárás munkafeltételeinek biztosításáról, valamint a régészeti feltáráshoz kapcsolódó kézi és gépi földmunka (a továbbiakban együtt: földmunka) megvalósításáról - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a beruházó köteles gondoskodni. A földmunkát régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

(5) Az előzetes régészeti dokumentáció érdekében végzett próbafeltáráshoz kapcsolódó földmunka megvalósításáról a Magyar Nemzeti Múzeum köteles gondoskodni.

(6) A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának.

32. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti szolgáltatás végzésére irányuló szerződéshez a feltárásra jogosult szerv által készített ajánlattételnek tartalmaznia kell a 31. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi régészeti szolgáltatási tevékenység költségtételeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlattétel elkészítéséhez a beruházó köteles a feltárásra jogosult szerv rendelkezésére bocsátani

a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait,

b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát,

c) a beruházás alapozási terveit,

d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását,

e) a tereprendezésre vonatkozó adatokat,

f) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját,

g) nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül-e,

h) nagyberuházás vagy kisajátítás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről,

i) a beruházás építési engedélyét, amennyiben rendelkezésre áll.

(3) Megelőző feltárás esetén a régészeti szolgáltatásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell

a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a régészeti lelőhely nyilvántartási számát;

b) a feltárás tárgyát és a hatóság által előírt módszereit,

c) a feltárás vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét,

d) a régészeti szolgáltatás költségei folyósításának módját és ütemezését, a végleges elszámolás módját és határidejét,

e) a szolgáltatás időtartamát, befejezésének időpontját,

f) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket, valamint

g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket.

VI. FEJEZET

A NAGYBERUHÁZÁS ÉS A KISAJÁTÍTÁS ESETÉN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK

21. A nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos régészeti feltárás általános szabályai

33. § (1) A nagyberuházással vagy kisajátítással kapcsolatos régészeti feltárásra az V. fejezet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó nagyberuházás vagy kisajátítás esetén létesített célkitermelőhely vonatkozásában a nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

(3) A nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárásokat és azok finanszírozását a Kötv. 23/C-23/E. §-aiban meghatározott idő- és költségkorlátra vonatkozó rendelkezések megtartásával kell megtervezni és végrehajtani.

(4) A nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott régészeti feltárással összefüggő rendelkezések alkalmazásában a beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-aiban meghatározott tételek tervezett összege.

22. A nagyberuházás esetén végzett próbafeltárás

34. §[62] (1) Az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni

a) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, valamint nagyberuházásnak minősülő gát- és tározóépítés esetén,

b) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kezelt beruházás esetén, vagy

c) ha a beruházás földmunkáival érintett régészeti lelőhely területe meghaladja az 1000 m2-t.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül próbafeltárást kell alkalmazni az előzetes régészeti dokumentáció készítése során, ha a Magyar Nemzeti Múzeum megállapítja, hogy a próbafeltárástól a beruházást megelőző feltárás tervezhetősége szempontjából új adat várható, kivéve

a) a 2 méternél keskenyebb nyomvonal jellegű építményekre irányuló beruházásokat, valamint

b) a természetes és mesterséges vízfolyások medrének módosítását.

(3) A próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha

a) a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy

b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.

35. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése érdekében vagy a 34. § (2) bekezdése szerint végzett próbafeltárás bejelentéshez mellékelni kell:

a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést,

b) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát és annak igazolását, hogy a beruházás nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül,

c) a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről szóló nyilatkozatot.

(2) A próbafeltárás a bejelentés megtételét követően kezdhető meg, ha jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség.

(3) Az örökségvédelmi hatóság a bejelentéssel összefüggésben a következő szempontokat vizsgálja:

a) a bejelentő jogosult-e előzetes régészeti dokumentációt készíteni;

b) biztosítottak-e a próbafeltárás Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei;

c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül-e.

(4) Ha az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a próbafeltárás folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi.

23. A feltárási projektterv

36. § (1) A Magyar Nemzeti Múzeum feltárási projekttervet készít, ha a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció addig elkészült tartalma alapján a beruházás tervezett megvalósítása mellett dönt. A feltárási projektterv az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentuma, és tartalmazza a Kötv.-ben meghatározott szakmai javaslatot. A feltárási projekttervet a Magyar Nemzeti Múzeum a Kötv. 23/E. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott költségkorlátra, valamint a régészeti megfigyelés eredményeként felmerülő megelőző feltárás eshetőségére is figyelemmel készíti el.

(2) A nagyberuházás vagy a kisajátítás egészére - lehetőség szerint - egyetlen feltárási projekttervet kell készíteni.

(3) A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe venni, hogy amennyiben a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg

a) marad, elfedést nem kell alkalmazni,

b) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását nem akadályozzák, elfedést kell alkalmazni,

c) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását akadályozzák, elfedés nem alkalmazható. Ebben az esetben a megelőző feltárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A feltárási projekttervet a Magyar Nemzeti Múzeum a beruházó részére megküldi. A beruházó a feltárási projekttervet - a Kötv. 23/C. § (2) bekezdésére meghatározott határidő figyelembevételével - véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja.

24. A további régészeti feladatellátás meghatározása és engedélyezése

37. § (1) Amennyiben az előzetes régészeti dokumentáció alapján a feltárást végző szerv megállapítja a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, a beruházóval - a megelőző feltárás iránti kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - benyújtja a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet, továbbá a beruházás tanulmányterve, engedélyezési terve, ajánlati (tender) terve vagy kiviteli terve alapján kezdeményezi a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg magasabb értékben történő megállapítására irányuló előterjesztés benyújtását, kivéve, ha a beruházó önként vállalja a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg megfizetését.

(2) A Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez mellékelni kell a feltárási projekttervet tartalmazó előzetes régészeti dokumentációt, valamint a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottakat.

(3) A Kötv. 23/C. § (3) bekezdése szerinti döntésében az örökségvédelmi hatóság - a feltárási projekttervvel egyezően vagy attól eltérően, a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésére figyelemmel - meghatározza az elvégzendő régészeti feladatokat, így különösen

a) a megelőző feltárás során feltárandó régészeti lelőhelyeket vagy lelőhelyrészeket, valamint az alkalmazandó feltárási módszereket;

b) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, amelyek elfedése indokolt;

c) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, ahol sem elfedést, sem feltárást nem kell alkalmazni.

(4) Amennyiben az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti döntésében teljes felületű feltárás elvégzését írta elő, azt a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárása keretében - a megelőző feltárás engedélyezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával - engedélyezi.

(5) Amennyiben az érintett lelőhely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása, vagy az elfedés a beruházás jellege miatt műszakilag lehetetlen, vagy az a lelőhely fizikai állapotromlását eredményezné, az örökségvédelmi hatóság - az Ásatási Bizottság véleményét kikérve - a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárását felfüggeszti, és javaslatot tesz a miniszter részére a Kormány döntésének kezdeményezésére.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a Kormány döntését követően a (3) és (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

25. A nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott megelőző feltárás és elfedés

38. § (1) A beruházó és a feltárást végző szerv a régészeti szolgáltatásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg.

(2) Amennyiben a feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a régészeti szolgáltatásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is.

(3) A szerződésben a régészeti szolgáltatásra, illetve elfedésre, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző szervet terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke - ha a felek magasabb összegben nem állapodnak meg - a Kötv. 23/E. §-a szerint megállapított költség után, ennek a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban húsz százalék.

(4) A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani.

39. § (1) Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap.

(2) A feltárási engedély 25. § (2) bekezdésében meghatározott hatálya kérelemre egy évvel meghosszabbítható.

40. § (1) A régészeti feltárást a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi. Ennek keretében a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi különösen a Rendelet szerinti feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.

(2) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését,

b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését,

c) a feltárást végző szerv nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az alkalmazott elfedési technológiáról, valamint

d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását Egységes Országos Vetületi Rendszerben készült digitális térképen.

(3) Az állapotrögzítő jegyzőkönyv a Rendelet szerinti feltárási dokumentáció részét képezi.

41. § A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeummal és az egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező szervekkel egyeztetve megállapítja, a honlapján nyilvánosságra hozza, és minden év március 15-ig aktualizálja a nagyberuházás vagy kisajátítás esetén folytatott feltárás idő- és költségkorlátjára tekintettel a próbafeltárás és a megelőző feltárás tervezési szempontjait, a régészeti feladatellátásra vonatkozó szakmai javaslat kidolgozásának szempontjait, továbbá az elfedés szakmai feltételeit és szakmai szabályait, költségkalkulációjának szempontjait.

VII. FEJEZET

AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS EGYES FELADATOK ELLÁTÁSA

26. A Lechner Lajos Tudásközpont feladatai[63]

27. Az örökségvédelemmel kapcsolatos egyes nem hatósági feladatok ellátása

43. § (1) Az örökségvédelmi hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai különösen:

a) a régészeti lelőhelyek és műemlékek fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló használatának - hatósági szolgáltatás keretében történő - elősegítése,

b) az örökségvédelem érdekeit érintő helyi szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése.

(1a)[64] Az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala a Rendeletben meghatározottak szerint vizsgálja és véleményezi a műemléki értékek védetté nyilvánítására, illetve a műemléki védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezéseket.

(2) A miniszter - nem hatósági - örökségvédelmi feladatai különösen:

a) a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével összefüggő feladatok szakmai irányítása,

b) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szakmai irányítása, koordinációja,

c) a régészeti lelőhelyek és műemlékek fenntartását, fejlesztését segítő örökségvédelmi pályázati lehetőségek, projektek kezdeményezése, szakmai támogatása, és az előkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közreműködés,

d) az örökségvédelem érdekeit érintő területi és országos szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése,

e) örökségvédelmi tárgyú képzések kezdeményezése, tematikájának meghatározása, közreműködés ezek szervezésében.

f)[65] az örökségvédelmi stratégia, valamint az ahhoz kapcsolódó szakmai ajánlások, útmutatók, szempontrendszerek kidolgozása és közzététele.

28. Az előzetes nyilatkozat szabályai

44. § (1) Az előzetes nyilatkozat iránti kérelemhez csatolni kell

a)[66] a tervezett tevékenység leírását és koncepcióvázlatát,

b) a tevékenységgel érintett régészeti lelőhely vagy műemlék azonosításra alkalmas megjelölését.

(2) Az előzetes nyilatkozatban kizárólag a kérelemben foglaltakról lehet nyilatkozni, a benyújtott adatok alapján.

(2a)[67] Az előzetes nyilatkozatot a hatóság a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül adja ki.

(3) Az előzetes nyilatkozat nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott hatósági döntésnek.

(4) Az előzetes nyilatkozat alapján hatósági engedélyhez kötött tevékenység - a 3. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem folytatható.

(5) Az örökségvédelmi hatóságot az előzetes nyilatkozata azokban a kérdésekben, amelyekről nyilatkozott, mindaddig köti, amíg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés vagy a nyilatkozat iránti kérelemben meghatározott tevékenység nem változik meg.

29. Az Ásatási Bizottság feladatainak ellátása

45. § (1) A miniszter szakértő testületként működteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, és egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi hatóság munkáját.

(2) Az Ásatási Bizottság a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult szerv megkeresésére, ennek hiányában az eljárás során az örökségvédelmi hatóság megkeresésére szakmai szempontból véleményezi. A véleményezésért díjat nem kell fizetni.

(3) A véleményezés határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás vagy kisajátítás esetén öt nap, amely a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ügyintézési határidejébe beszámít.

(4) Az örökségvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is jogosult az Ásatási Bizottság véleményének kikérésére.

(5) Az Ásatási Bizottság kilenc tagját a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező régész szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel. Az Ásatási Bizottságnak kormánytisztviselő nem lehet tagja. Az Ásatási Bizottság munkájában való részvétel tiszteletdíjjal jár.

(6) Az Ásatási Bizottság működésére vonatkozó további szabályokat a miniszter utasításban állapítja meg.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az V. és VI. fejezet szabályait a rendelet hatálybalépését követően megkezdett próbafeltárásra vagy teljes felületű feltárásra kell alkalmazni.

(3) Amennyiben az e rendelet hatálybalépését megelőzően próbafeltárás nélkül készített előzetes régészeti dokumentációt követően - e rendelet hatálybalépése előtt vagy a (2) bekezdés alapján - próbafeltárást végeztek, a feltárási projekttervet a próbafeltárás eredményei alapján szükség szerint módosítani kell.

(4) Amennyiben a Kötv.-ben meghatározott régészeti földmunkára irányuló szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, e rendelet régészeti földmunkákra vonatkozó rendelkezéseit a hatálybalépést követően megkezdett beszerzésekre és közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(5) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

47. §[68]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük

2. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemei

Az építéstörténeti kutatási dokumentáció a műemlék egészére vagy az engedélyezési eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - a tevékenység jellegétől függő részletezettséggel - az alábbiakat tartalmazza.[70]

1. A vonatkozó szakirodalom jegyzetekkel kiegészített ismertetése:

Az érintett műemlékkel, az azt befogadó környezettel, a műemlék típusával kapcsolatos legfontosabb publikációk áttekintése és ismertetése a műemléki bibliográfiák, művészet- és építészettörténeti szakirodalom, helytörténeti irodalom stb. alapján.

2. Forráskutatás (releváns írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések):[71]

Részleges beavatkozás esetén legalább a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, teljes épületet, teljes épületrészt érintő beavatkozás esetén továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár és az adott témában releváns egyéb levél-, fotó- és tervtárak, helytörténeti- és szakmai gyűjtemények, szakmúzeumok (pl. Budapest Főváros Önkormányzata által fenntartott levéltár, a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményei és szaklevéltárak stb.) forrásainak (iratok, tervrajzok, dokumentációk, térképek, fotók, képeslapok, inventáriumok, elszámolások, adásvételi szerződések stb.) ismertetése és a forráskritika módszerével történő, szakmailag megfelelő értékelése; a műemlék jelentőségének kifejtése; a szóbeli visszaemlékezések lehetőség szerinti teljességre törekvő összegyűjtése és kritikai elemzése.[72]

3. Részletes épületleírás (külső és belső szakszerű leírás, kiterjedően az eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett alkotórészek és tartozékok védett műemléki értékeinek megjelenésére és összefüggéseire).[73]

4. Értékleltár a 8. mellékletben meghatározott tartalmi elemekkel:[74]

A műemlék tömeg- és térkapcsolatainak, homlokzatainak, a felszínen látható (roncsolásos beavatkozás nélkül, szemrevételezéssel dokumentálható) összes szerkezeti elemének, tartozékának, díszének, berendezési tárgyának, továbbá az elpusztult, vagy elbontott elemekre utaló nyomok tételes, leltárszerű leírása, datálása és fotódokumentációja; rejtett szerkezetekre (különösen gépészeti berendezések), takart díszítésekre, másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítése; a megfigyelt jelenségek alapján a feltárható műemléki értékek meghatározása, építéstörténeti szempontú rendszerezése.

5. Felmérési dokumentáció M=1:50 léptékben.[75]

6. Építéstörténet és telektörténet összefoglalása a korábbi állapotok változásainak (tömeg, homlokzatok, alaprajz, történeti rendeltetések, funkciók, belsőépítészet, berendezés és felszerelés) elemző, kronologikus leírásával, a források és a helyszíni megfigyelések alapján.[76]

7. Felhasznált irodalom és források (irodalom esetén bibliográfiai leírás, oldalhivatkozásokkal; gyűjteményekben őrzött források esetében átiratban vagy másolatban, ezek hiányában az őrzési hely pontos jelzete).

8. Felhasznált (releváns) források másolatai mellékletként.

9. Az épület rendeltetési egységei számának megváltoztatását, részleges bontást, homlokzatfelújítást vagy belső vakolatok, burkolatok, festés teljes vagy részleges eltávolítását magában foglaló esetekben az építéstörténeti kutatási dokumentációnak az elvégzett (örökségvédelmi engedélyhez kötött) roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha

1. a kutatandó épületrészt elbontandó épületrész, vagy a kivitelezés előtt megbonthatatlan szerkezet, burkolat takarja, vagy a kutatandó felület más okból hozzáférhetetlen a kivitelezés előtt; vagy

2. az építtető a kutatás elhalasztása mellett dönt,

és az építtető kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást a kivitelezést megelőzően - vagy az 1. pont szerinti esetben a kivitelezés során - elvégezteti, továbbá a kutatás eredményei által szükségessé tett tervmódosítást az engedélyező hatóságnak benyújtja.

10. Javaslatot a további kutatásokra vagy kutatói megfigyelésre; az értékleltárban dokumentált védett műemléki értékek megőrzésére, kezelésére.[77]

11. Összefoglaló értékelést, műemléki érték fenntartására vonatkozó összegző javaslatot.[78]

12.[79]

3. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Az örökségvédelmi hatóság hatósági és szakhatósági eljárásában vizsgálandó szempontok

A. Régészeti lelőhelyet, régészeti védőövezetet érintő eljárásokban

I. A régészeti lelőhelyeket érintő eljárásokban vizsgálandó szempontok:

1. A régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén.

2. A régészeti lelőhely jellege, ezen belül:

2.1. történeti jelentősége,

2.2. védettségi fokozata,

2.3. tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése,

2.4. állapota, bolygatottságának mértéke,

2.5. régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte,

2.6. a régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,

2.7. kutatottsága, feltártsága.

3. A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen:

3.1. nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is,

3.2. sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,

3.3. pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés,

3.4. elfedés esetében.

4. A régészeti lelőhely elkerülése lehetőségének vizsgálata.

II. Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely esetében az I. pontban felsorolt szempontokon túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e - a fenntartható használat elvét is figyelembe véve - a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

III. A régészeti védőövezetet érintő eljárásokban:

1. A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre - összhangban a védetté nyilvánítás céljával -, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely

1.1. tájképi megjelenését,

1.2. megközelíthetőségét,

1.3. fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,

1.4. esetleges bemutathatóságát,

1.5. rövid- és hosszú távú kutathatóságát.

B. Műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, valamint történeti tájat érintő eljárásokban

I. A műemléki környezetet érintő eljárásokban:

1. A tervezett beavatkozás hatása az egyedileg védett műemlék történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenésére, értékei érvényesülésére, használatára, különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében.

2. A tervezett beavatkozással kialakuló építmény, berendezés illeszkedése az egyedileg védett műemlék tömegalakításához, homlokzatképzéséhez, szín- és anyaghasználatához.

3. A tervezett rendeltetés méltó illeszkedése az egyedileg védett műemlék funkciójához, jellegéhez és környezetéhez.

4. A telekalakítással kapcsolatos eljárás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.

II. A műemléki jelentőségű területet érintő eljárásokban:

1. A terület szerkezeti épségének hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló településszerkezeti értékek, a történeti téralakítás, beépítési, illetve domborzati viszonyok védelme érdekében:

1.1. a hagyományos településszerkezet és telekszerkezet, tér- és utcaszerkezet megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.2. a történetileg kialakult terepviszonyok, utcaszint, térszint lehetőség szerinti megtartása, illetve visszaállítása,

1.3. a történetileg kialakult utcai térfalak megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.4. a jellegzetes beépítési mód - sűrűség, beépítési jelleg és hely - megőrzése.

2. A terület egységes történeti építészeti megjelenésének - beleértve a vizuális sértetlenségét, az éjszakai megvilágítás révén megvalósuló látványt is - hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló építészeti értékek, a tömegképzés, homlokzatalakítás, anyag- és színhasználat védelme érdekében:

2.1. illeszkedés a történeti épületek tömegképzéséhez, arányaihoz és magassági viszonyaihoz,

2.2. illeszkedés a történeti épületek homlokzatalakításához, homlokzati osztásrendszeréhez és formavilágához,

2.3. illeszkedés a történeti épületek anyag- és színhasználatához.

3. A terület egységes történelmi, nemzeti és történeti jelentőségének megóvása és továbbvitele érdekében:

3.1. a közterületeknek és udvaroknak a védelemhez méltó és fenntartható használata,

3.2. a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használat, illetve funkció biztosítása,

3.3. az utcabútorok és egyéb közterületi műtárgyak, illetve az időszakosan kitelepített utcai teraszok méltó, a történeti jelleghez illeszkedő kialakítása,

3.4. a reklámhordozóknak, fényforrásoknak, illetve egyéb homlokzati szerelvényeknek és berendezéseknek a terület, illetve épület történeti jellegéhez illeszkedő alkalmazása.

4. A telekalakítással kapcsolatos eljárás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért - így különösen hagyományos (történeti) települések bel- és külterületén - a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás.

III. A történeti tájat érintő eljárásokban:

1. A történeti táj teljes területén azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítása, amelyek a történeti tájjá nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározásra kerültek.

2. A történeti táj területén a természeti, illetve az épített elemek minőségének, mennyiségének és arányának, azok történetileg kialakult, vallási, kultúrtörténeti, történelmi szempontból jelentős eseményhez kapcsolódó vagy tájhasználattal összefüggő viszonyrendszerének fenntartása az értékek fennmaradását szolgáló fenntartható használat és fejlődés figyelembevételével; ezen belül

2.1. a táj jellegének, egységességének, történelmileg kialakult szerkezetének, valamint a történetileg kialakult hagyományos tájhasználat által formált összképének, továbbá a környezetével való kapcsolatának megőrzése;

2.2. a történeti hagyományokon alapuló folytonosság és folyamatosság fenntartása a táj- és területhasználatban, beleértve ebbe a kulturális és táji örökség tárgyi és nem tárgyiasult elemei és tényezői összességét, így különösen a településépítészeti és az építészeti hagyományok, a régészeti, a hagyományos épített, a műemléki, a művészeti vagy a műszaki környezet anyagi megnyilvánulásának megőrzését;

2.3. a természet és az emberi tevékenység egymásra hatása eredményeként kialakult tájkép és annak jellegzetes elemeinek, valamint esztétikai minőségének - a táj- és természetvédelem szempontjainak figyelembevételével megvalósuló - kulturális örökségvédelmi szemléletű megőrzése.

IV. A műemléken megvalósuló tevékenységre irányuló eljárásokban:

1. Minden esetben vizsgálandó, hogy a tervezett tevékenység

1.1. teljesíti-e a védett műemléki érték anyagi valóságában történő megőrzésének alapkövetelményét;[80]

1.2. tiszteletben tartja-e a műemléktörténeti, kulturális értékének elsődlegességét a jelenkor használati követelményeinek kielégítése során; továbbá

1.3. a védett műemléki értéket kellő mértékben és hitelesen érvényre juttatja-e.[81]

2. A műemlékek funkciójával kapcsolatosan vizsgálandó, hogy a műemléki ingatlanon, épületben vagy építményben tervezett funkció az eredeti, illetve a jelenlegi funkcióhoz képest

2.1. nem méltatlan-e a műemlék kulturális, történeti értékéhez;

2.2. elhelyezése (kialakítása) nem jár-e a műemléki értékek súlyos veszélyeztetésével; továbbá

2.3. a használat nem okoz-e akár közvetlenül, akár közvetve műemléki értékcsökkenést, értékvesztést.

3. Műemlékeket érintő beavatkozások körében figyelembe kell venni, hogy

3.1. műemléken védett műemléki értékkel bíró épület, építmény, épület-, illetve építményrész nem bontható el, bontás a Kötv. 45. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kivételesen engedélyezhető, amely esetekben az engedélyezésre benyújtott dokumentációban foglaltaknak igazolniuk kell a jogszabályi követelményeknek való megfelelést;[82]

3.2. műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék ingatlanán új építmény, építményrész építése különösen akkor engedélyezhető, ha a tervezett beavatkozás a műemléki érték fenntartásához elengedhetetlenül szükséges (szerkezeti megerősítés, védőépület), azonban csak annak mértékéig, hogy az új építmény, építményrész ne veszélyeztesse a meglévő értékek fennmaradását, érvényesülését, hitelességét;

3.3. műemlék egészét vagy jelentős hányadát érintő átalakítás különösen akkor engedélyezhető, ha a műemléki értékek fenntartása azt indokolja, addig a mértékig, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a meglévő értékek (térkapcsolatok, tömegalakítás, felületek kialakítása, díszítések) érvényesülését, hitelességét;

3.4. műemlékeken az egymást követő egyes beavatkozások (átalakítás) összeadódó hatásukban sem járhatnak a műemlék hitelességének csökkentésével, nem veszélyeztethetik értékeinek érvényesülését;

3.5. egyenértékű beavatkozások lehetősége esetén a hozzájárulás megadása során előnyben kell részesíteni a visszafordítható megoldásokat.

4. Műemlékek esetében vizsgálandó, hogy az építmények létesítési előírásainak való megfelelésre, különösen az épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezésére, átalakítására, cseréjére, eltávolítására, vagy az épületenergetikai hatékonyságot javító, a megújuló energia alkalmazására, az állékonyságra illetve az akadálymentesítésre irányuló beavatkozások összhangban vannak-e a műemléki értékek megőrzésének elsődlegességével, biztosítják-e annak érvényesülését.[83]

5. Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során

5.1. elsődlegesen a 4. § (4) bekezdése szerint kell eljárni; azok eltávolítása csak kivételes esetben engedélyezhető, ha ez mégis elkerülhetetlen, és az adott műemlékben nem biztosított vagy biztosítható a megőrzése;

5.2. arra kell törekedni, hogy azok helyébe azonos korú és jellegű történeti építőanyagok kerüljenek.

6. A hatóságnak figyelembe kell vennie annak a feltételnek a teljesülését, hogy műemlékek megjelenését befolyásoló fényforrások, reklámok, útbaigazító-, cég- és jelzőtáblák, utcabútorok, pavilonok és más szabadtér-építészeti elemek egyenként vagy összességükben nem eredményezhetik a műemlék tájban vagy településképben feltáruló látványának, a műemlékből és műemlékről élvezhető kilátásnak, illetve általában a műemléki értékérvényesülésének vagy hitelességének sérelmét.[84]

7. Történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetén a 4. § (6) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesülését kell figyelembe venni. A telekalakítással kapcsolatos eljárás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség) az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért[85]

7.1. műemléki ingatlan megosztásához (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) kivételes esetben adható hozzájárulás, különösen akkor, ha az tudományos kutatás alapján bizonyítottan a történeti állapot visszaállítását szolgálja;

7.2. a történetileg igazoltan összetartozó ingatlanok, ingatlanrészek újraegyesítésétől eltekintve műemléki ingatlannak más (védett vagy nem védett) ingatlannal történő összevonásához, egyesítéséhez (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) hozzájárulás kivételesen, abban az esetben adható, ha az az örökségvédelem érdekét is szolgálja.

C. Világörökségi területet érintő eljárásokban

1. Amennyiben az eljárás az A. vagy a B. pontokban meghatározott védelem alatt álló ingatlant érint, vizsgálni kell az adott védettség vonatkozásában az A. vagy B. pontokban meghatározott szempontokat.

2. Világörökségi területen minden esetben vizsgálni kell, hogy a tervezett tevékenység

2.1. megfelel-e a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény rendelkezéseinek;

2.2. összhangban áll-e a világörökségi kezelési tervvel;

2.3. biztosítja-e a világörökségi terület egyetemes és nemzeti értékeinek megőrzését, fenntarthatóságát.

4. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Engedélyhez nem kötött feltárási tevékenység bejelentésének és mellékleteinek adattartalma

1. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A bejelentő neve, székhelyének címe

2.2. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység; helység, Budapesten a kerület megnevezése is; külterületen földrajzi név, helyrajzi szám; belterületen településrész neve, utca, házszám)[86]

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i)

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

A tervezett régészeti feltárás módja

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

5.6. A feltárás költségei és azok forrása

5.7. Régészeti megfigyelés esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve annak megjelölése, hogy milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

5. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei adattartalma

1. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A kérelmező neve, székhelyének címe

2.2. A feltárásba bevont szerv neve, székhelyének címe

2.3. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

2.4. A feltárás vezetőjének végzettségét igazoló okirat megnevezése, száma és kiállítója

2.5. A feltárás vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a korábbi tevékenysége során a Rendeletben meghatározott dokumentációs kötelezettségét teljesítette

2.6. A feltárás vezetőjének munkatársai, beosztásuk, szakterületük[87]

3. A feltárás helye (a feltárással érintett terület azonosítására egyértelműen alkalmas megjelölés értelemszerinti megadásával)

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység; helység, Budapesten a kerület megnevezése is; külterületen földrajzi név, helyrajzi szám; belterületen településrész neve, utca, házszám, MRT-szám)

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i)

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

3.6. Megelőző feltárás esetén a beruházással érintett terület nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás jellege

4.2. A tervezett régészeti feltárás módja

4.3. Megelőző feltárás esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

4.4. Tervásatás esetén a kutatási program leírása, tudományos indoklása, a feltárás költségeinek tervezett forrása

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

6. Mellékletek

6.1. A feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térkép

6.2. A régészeti feltárás részét képező régészeti szaktevékenységek felsorolása és ezek tételes költségkalkulációja

6.3. A leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozata

6.4. A feltárás által érintett ingatlan tekintetében rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozata

6.5. A különleges munkavégzési körülmények esetén végzendő kutatás esetén követendő speciális eljárásra vonatkozó leírás és indokolás

6.6. Megelőző feltárás esetén a megelőző feltárás elvégzésére jogosult szerv és a beruházó közötti, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződés egy eredeti példánya

6.7. Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén a beruházó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a beruházás nagyberuházásnak vagy kisajátításnak minősül, továbbá nyilatkozat és igazolás a beruházás teljes bekerülési költségéről

6.8. Nagyberuházás vagy kisajátítás esetén az előzetes régészeti dokumentáció

7. Nyilatkozatok

7.1. A feltárást végző szerv vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a feltárás vezetője az intézményükkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll

7.2. Esetleges illetékmentességről szóló nyilatkozat

6. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A leletanyag befogadására jogosult múzeum nyilatkozatának adattartalma

1. A múzeum neve, székhelyének címe

2. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma

3. A feltárás helye

4. A kérelmező neve

5. A leletanyag átvételének tervezett időpontja

6. Múzeumi szakmai leltárba vétel elkészítésének határideje

7. Raktárban történő végleges elhelyezés befejezésének határideje

8. A tudományos feldolgozásról szóló kézirat lezárásának határideje és közzététele

9. Ismeretterjesztő rendezvények és kiállítások időpontja 10. Ismeretterjesztő kiadványok közzétételének határideje

7. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Feltárás megkezdéséről szóló bejelentés adattartalma

1. Bejelentő neve

2. Feltárást engedélyező határozat száma

3. Feltárási munkával érintett lelőhely

4. Feltárás megkezdésének pontos időpontja (év, hó, nap)

5. Feltárás vezetőjének neve

8. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez[88]

9. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez[89]

A kerttörténeti tudományos dokumentáció kötelező tartalmi elemei

A kerttörténeti tudományos dokumentáció a 2. melléklet szerinti építéstörténeti kutatási dokumentáció 1-8., 10-11. pontjainak tartalmi elemein túl a műemlék egészére vagy az eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett részére vonatkozóan, a tevékenység jellegétől függő részletezettséggel az alábbiakat tartalmazza:

1. A forráskutatás forráskritika módszerével történő, szakmailag megfelelő értékelését, amely kiegészül az építtetők hazai vagy nemzetközi kertművészeti kapcsolatai feltárásával, a jelentőség megfogalmazásával. Közpark vagy intézményi kert esetében a településtörténeti, intézménytörténeti összefüggések tárgyalásával, a kerttervezők mellett a kertészek a létesítéstől a napjainkig tartó felsorolásával.

2. Részletes szakszerű leírást a történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetében kiterjedően a kertépítészeti alkotóelemek bemutatására az eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett alkotórészek és tartozékok védett műemléki értékeinek megjelenésére és összefüggéseire.

3. Értékleltárt a 8. mellékletben meghatározott tartalmi elemekkel:

A kert vagy park térkapcsolatainak, a szemrevételezéssel látható és dokumentálható összes szerkezeti elemének, tartozékának, kertépítészeti elemeinek, növényzetének, továbbá az elpusztult, vagy elbontott elemekre utaló nyomok tételes, leltárszerű leírása, datálása és fotódokumentációja; másodlagosan felhasznált elemek látható nyomainak rögzítése; a megfigyelt jelenségek alapján a feltárható műemléki értékek meghatározása, építéstörténeti és kertművészeti szempontú rendszerezése.

4. Építéstörténeti és telektörténeti összefoglalást az előzmények és a korábbi állapotok változásainak (kertszerkezet, használati módok) elemző leírásával, a források és a helyszíni megfigyelések alapján, különös tekintettel a kert kiterjedésének alakulására, a növényzet és kertépítészeti alkotóelemek változásaira.

5. A kert, illetve park fennmaradt történeti növényállományának kiválasztásával, a pusztulás és az utólagos telepítés differenciálásával történő ismertetését, értékelését; a vízügyi létesítmények (tavak, patakok, szökőkutak, kutak, öntözőrendszer, szivattyú, víztorony stb.) és a park egyéb elemeinek állapotfelmérésével és értékelésével.

6. A mai állapot értékelését a kert, illetve park kiterjedése, határai, a területrészek aktuális védettségének, tulajdonviszonyainak, művelési módjainak, valamint a kert a település, régió zöldfelületi rendszerében betöltött szerepe szempontjából.

7. Amennyiben a kert vagy park, illetve ezek összefüggő kertrészei teljes körű helyreállítása esetén kertrégészeti kutatásra került sor, annak dokumentációját.

8. Javaslatot a további kutatásokra vagy kutatói megfigyelésre; a prioritásokra az értékleltárban dokumentált védett műemléki értékek különösen a növényállomány megőrzésére, kezelésére, gondozására (irtás, kivágás, telepítés) fontossági és logikai sorrendjének felállításával.

10. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez[90]