62014TJ0341[1]

A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2016. január 28. Sergiy Klyuyev kontra Az Európai Unió Tanácsa. Közös kül- és biztonságpolitika - Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó - A felperes nevének jegyzékbe vétele - A jegyzékbe vétel megalapozottságára vonatkozó bizonyíték. T-341/14. sz. ügy.

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2016. január 28. ( *1 )

"Közös kül- és biztonságpolitika - Az ukrajnai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedések - A pénzeszközök befagyasztása - Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó - A felperes nevének jegyzékbe vétele - A jegyzékbe vétel megalapozottságára vonatkozó bizonyíték"

A T-341/14. sz. ügyben,

Sergiy Klyuyev (lakóhelye: Donyeck [Ukrajna], képviselik: R. Gherson és T. Garner solicitors, valamint B. Kennelly barrister)

felperesnek

az Európai Unió Tanácsa (képviselik: Á. de Elera-San Miguel Hurtado és J.-P. Hix, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen,

támogatja:

az Európai Bizottság (képviselik: D. Gauci és T. Scharf, meghatalmazotti minőségben)

beavatkozó fél,

az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozat (HL L 66., 26. o.; helyesbítés: HL L 70., 35. o.), az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendelet (HL L 66., 1. o.; helyesbítés: HL L 70., 36. o.), a 2014/119 határozat módosításáról szóló, 2015. június 5-i (KKBP) 2015/876 tanácsi határozat (HL L 142., 30. o.) és a 208/2014 rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. június 5-i (EU) 2015/869 tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 142., 1. o.) megsemmisítése iránt benyújtott kérelme tárgyában, amennyiben a felperes nevét felvették azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók,

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács),

tagjai: G. Berardis (előadó) elnök, Czúcz O. és A. Popescu bírák,

hivatalvezető: L. Grzegorczyk tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2015. szeptember 24-i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

A jogvita előzményei

1. A felperes, Sergiy Klyuyev az ukrán elnök hivatala volt vezetőjének, Andrii Klyuyevnek a testvére.

2. 2014. március 5-én az Európai Unió Tanácsa az EUSZ 29. cikk alapján elfogadta az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozatot (HL L 66., 26. o.; helyesbítés: HL L 70., 35. o.).

3. A 2014/119 határozat 1. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) Be kell fagyasztani a mellékletben felsorolt, Ukrajnában az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősként azonosított személyekhez és az emberi jogok megsértéséért felelős személyekhez, valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

(2) A mellékletben felsorolt természetes vagy jogi személyek, szervezetek és szervek rendelkezésére vagy javára - sem közvetlenül, sem közvetve - nem bocsátható pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás."

4. A szóban forgó korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos általános szabályokat ugyanezen cikk következő bekezdései határozzák meg.

5. A Tanács ugyancsak 2014. március 5-én az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése alapján elfogadta az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendeletet (HL L 66., 1. o.; helyesbítés: HL L 70., 36. o.).

6. A 2014/119 határozatnak megfelelően a 208/2014 rendelet előírja a szóban forgó korlátozó intézkedések elfogadását, valamint az említett határozatban szereplőkkel lényegében azonos szavakkal meghatározza az említett korlátozó intézkedések általános szabályait.

7. A 2014/119 határozattal és a 208/2014 rendelettel érintett személyek neve - többek között a jegyzékbe vételük indokolásával - az említett határozat mellékletében, valamint az említett rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékben (a továbbiakban: jegyzék) jelenik meg.

8. A felperes neve az "Üzletember, Andrii Kliuiev [Klyuyev] testvére" azonosító információkkal, valamint a következő indokolással jelent meg a jegyzékben:

9. 2014. március 6-án a Tanács közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 2014/119 határozatban és az ukrajnai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014 rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére szóló értesítést (HL C 66., 1. o.). Ezen értesítés szerint "[a]z érintett személyek a Tanácsnál kérvényezhetik annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek a[...] jegyzékre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt [...] kell [el]küldeni". Az értesítés felhívja az érintett személyek figyelmét "arra a lehetőségre [is], hogy a Tanács határozata ellen az [EUMSZ] 275. cikk [...] második bekezdésében, valamint [az EUMSZ] 263. cikk [...] negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be a [...] [Törvényszék[...]hez]".

10. A 2014/119 határozatot módosította a 2015. január 31-i (KKBP) 2015/143 tanácsi határozat (HL L 24., 16. o.), amely 2015. február 1-jén lépett hatályba. Ami a szóban forgó korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékbe vételi kritériumait illeti, ez utóbbi határozat 1. cikkéből kitűnik, hogy a 2014/119 határozat 1. cikkének (1) bekezdését a következő szöveg váltotta fel:

"(1) Be kell fagyasztani a mellékletben felsorolt, az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősként azonosított személyekhez és az emberi jogok Ukrajnában történő megsértéséért felelős személyekhez, valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.

E határozat alkalmazásában az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősként azonosított személyek az ukrán hatóságok által az alábbiak végett folytatott nyomozás alatt álló személyek:

a) a közkiadásokra felhasznált ukrajnai állami vagyon vagy egyéb eszközök [helyesen: pénzeszközök] hűtlen kezelése, vagy ebben való bűnrészesség;

b) a közhivatalt ellátó személy által elkövetett hivatallal való visszaélés, melynek célja, hogy saját részre vagy egy harmadik fél számára jogosulatlan előnyt szerezzen, ezáltal kárt okozva a közkiadásokra felhasznált ukrajnai állami vagyonban vagy egyéb eszközökben [helyesen: pénzeszközökben], illetve az ebben való bűnrészesség."

11. A 208/2014 rendelet módosításáról szóló, 2015. január 29-i (EU) 2015/138 tanácsi rendelet (HL L 24., 1. o.) a 2015/143 határozatnak megfelelően módosította a 208/2014 rendeletet.

12. A 2014/119 határozatot és a 208/2014 rendeletet később módosította a 2014/119 határozat módosításáról szóló, 2015. március 5-i (KKBP) 2015/364 tanácsi határozat (HL L 62., 25. o.), és a 208/2014 rendelet végrehajtásáról szóló, 2015. március 5-i (EU) 2015/357 tanácsi végrehajtási rendelet (HL L 62., 1. o.). A 2015/364 határozat úgy módosította a 2014/119 határozat 5. cikkét, hogy - a felperes esetében 2015. június 6-ig - meghosszabbította a korlátozó intézkedéseket. A 2015/357 végrehajtási rendelet következésképpen felváltotta a 208/2014 rendelet I. mellékletét.

13. A 2015/364 határozattal és a 2015/357 végrehajtási rendelettel a felperes nevét az "Andrii Kliuiev [Klyuyev] testvére, üzletember" azonosító információkkal és a következő új indokolással tartották fenn a jegyzéken:

14. 2015. június 5-én a Tanács elfogadta a 2014/119 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2015/876 határozatot (HL L 142., 30. o.), és a 208/2014 rendelet végrehajtásáról szóló (EU) 2015/869 végrehajtási rendeletet (HL L 142., 1. o.). A 2015/876 határozat egyrészt felváltotta a 2014/119 határozat 5. cikkét, és a felperes esetében a korlátozó intézkedések alkalmazását 2015. október 6-ig meghosszabbította, másrészt módosította az utóbbi határozat mellékletét. A 2015/869 végrehajtási rendelet ebből következően módosította a 208/2014 rendelet I. mellékletét.

15. A 2015/876 határozattal és a 2015/869 végrehajtási rendelettel a felperes nevét "Andrii Kliuiev [Klyuyev] testvére, üzletember" címmel és a következő új indokolással tartották fenn a jegyzéken:

Az eljárás és a felek kereseti kérelmei

16. A Törvényszék Hivatalához 2014. május 15-én benyújtott keresetlevéllel a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

17. A Törvényszék hivatalvezetőjének szóló szolgálati utasítások 18. cikke (4) bekezdésének megfelelően, 2014. augusztus 12-én és 2014. december 18-án a Tanács indokolással ellátott kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy az ellenkérelem és a viszonválasz egyes mellékleteinek a tartalmát ne idézzék ezen ügy azon irataiban, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

18. A Törvényszék Hivatalához 2014. szeptember 18-án benyújtott iratban az Európai Bizottság a Tanács kereseti kérelmeinek támogatása végett a jelen eljárásba történő beavatkozásának megengedését kérte. 2014. november 6-i végzésével a Törvényszék kilencedik tanácsának elnöke megengedte ezt a beavatkozást. A Törvényszék Hivatalához 2014. december 17-én benyújtott beadványban a Bizottság lemondott a beavatkozási beadvány benyújtásáról.

19. A Törvényszék eljárási szabályzatának 89. cikke szerinti pervezető intézkedések keretében a Törvényszék 2015. augusztus 14-én felhívta a feleket arra, hogy nyújtsák be az azzal a kérdéssel kapcsolatos észrevételeiket, hogy a felperes megőrizte-e az eljáráshoz fűződő érdekét - miután a 2015/364 határozattal és a 2015/357 végrehajtási rendelettel módosították a neve jegyzékbe vételének indokát, és a felperes esetében 2015. június 6-ig meghosszabbították a korlátozó intézkedéseket -, igenlő válasz esetén pedig az ilyen érdek mely jogalapokkal összefüggésben áll fenn. A felek e felhívásnak az előírt határidőn belül eleget tettek. A felek az előírt határidőn belül a kérdésekre adott válaszokra észrevételeket is előterjesztettek.

20. A Törvényszék Hivatalához 2015. augusztus 12-én benyújtott beadványában a felperes kiigazította a kereseti kérelmét annak érdekében, hogy a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet megsemmisítését is kérelmezze. 2015. szeptember 14-én az eljárási szabályzat 66. cikkének megfelelően a Tanács indokolással ellátott kérelmet is benyújtott annak érdekében, hogy a kereseti kérelmet kiigazító beadványra vonatkozó észrevételek egyes mellékleteinek tartalmát ne idézzék ezen ügy azon irataiban, amelyek a nyilvánosság számára hozzáférhetők.

21. A Törvényszék a 2015. szeptember 24-i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és az általa feltett kérdésekre adott válaszait.

22. A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

- semmisítse meg a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet felperest érintő részét;

- semmisítse meg a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet felperest érintő részét;

- a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.

23. A Bizottság által támogatott Tanács azt kéri, hogy a Törvényszék:

- a keresetet utasítsa el mint elfogadhatatlant, vagy másodlagosan mint megalapozatlant;

- a kereseti kérelmet kiigazító beadványt nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy másodlagosan megalapozatlannak;

- a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

A 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet felperest érintő részének megsemmisítése iránti kereseti kérelemről

A felperes eljáráshoz fűződő érdekének fennállásáról

24. Amint az a fenti 12. és 13. pontban említésre került, a 2015/364 határozat és a 2015/357 végrehajtási rendelet módosította a felperes neve jegyzékbe vételének indokát, és a felperes esetében 2015. június 6-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedések alkalmazását. A 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet később módosította az említett jegyzékbe vétel indokát, és a felperes esetében 2015. október 6-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedések alkalmazását.

25. A felperes nem terjesztett elő keresetet a 2015/364 határozattal és a 2015/357 végrehajtási rendelettel szemben, amelyek így véglegessé váltak az esetében. A felperes azonban a jelen ügyben kiigazította a kereseti kérelmét annak érdekében, hogy az a 2015/876 határozat és az (EU) 2015/869 végrehajtási rendelet megsemmisítésére is irányuljon.

26. A Bizottság által támogatott Tanács úgy érvel, hogy mivel sem a 2015/364 határozatot, sem a 2015/357 végrehajtási rendeletet nem támadta meg - amelyek a 2014/119 határozattal és a 208/2014 rendelettel előírt korlátozó intézkedéseket váltották fel -, a felperes hallgatólagosan elfogadta az említett intézkedéseknek való alávetettségét, és így elvesztette az eljáráshoz fűződő érdekét. Ezenkívül a felperes eljáráshoz fűződő érdeke fennállásának alátámasztása céljából nem lehet hivatkozni a kereseti kérelmének annak érdekében történt kiigazítására, hogy az a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet megsemmisítésére is vonatkozzon, mivel ez a hivatkozás hatástalan és elfogadhatatlan.

27. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogvita tárgyának - a felperes eljáráshoz fűződő érdekéhez hasonlóan - a bírósági határozat kihirdetéséig fenn kell maradnia, ellenkező esetben a kereset okafogyottá válik; ez tehát feltételezi, hogy a kereset az eredményénél fogva alkalmas arra, hogy az azt előterjesztő fél számára előnnyel járjon (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2013. június 6-iAyadi kontra Bizottság ítélet, C-183/12 P, EU:C:2013:369, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

28. Ezenkívül az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a megtámadott jogi aktus jogellenességének elismerése, noha önmagában nem téríthet meg valamely vagyoni kárt, illetve nem orvosolhatja a magánélet sérelmét, mégis alkalmas az érintett személy becsületének helyreállítására, vagy az e jogellenesség miatt elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésének formáját képezheti, valamint igazolhatja az eljáráshoz fűződő érdeke fennállását is (lásd ebben az értelemben: 2013. május 28-iAbdulrahim kontra Tanács és Bizottság, C-239/12 P, EBHT, EU:C:2013:331, 70-72. pont).

29. A jelen esetben a Törvényszék által feltett írásbeli kérdésre a Tanács és a Bizottság által adott válaszokra tett észrevételeiben (lásd: fenti 19. pont) a felperes úgy érvel, hogy noha új intézkedésekkel váltották fel a vele szembeni korlátozó intézkedéseket, fennmarad egyrészt az a joga, hogy keresetet indítson az azon időszak miatti felelősség megállapítása iránt, amelynek során a jogellenes intézkedés hatályban volt, másrészt az az érdeke, hogy bizonyos mértékig helyreálljon a jóhírneve.

30. Így különösen azon tényt illetően, hogy nem támadta meg a 2015/364 határozatot és a 2015/357 végrehajtási rendeletet, a felperes arra hivatkozik, hogy ez utóbbiak a vele szembeni korlátozó intézkedéseket csak három hónappal, azaz 2015. június 6-ig hosszabbították meg, így nem volt valószínű, hogy az intézkedések későbbi módosítása előtt bármilyen ügyben döntést lehet hozni. A felperes hozzáfűzi, hogy mindemellett kiigazította a 2015/876 határozattal és a 2015/869 végrehajtási rendelettel szembeni kereseti kérelmét, amelyek később meghosszabbították a vele szembeni korlátozó intézkedéseket, következésképpen a jelen ügyben fennmarad az eljáráshoz fűződő érdeke.

31. Rá kell mutatni, hogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke azon tény miatt marad fenn, hogy a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet jogellenességének elismerése megalapozottá teheti az alkalmazásuk időszakában, azaz 2014. március 6-tól 2015. március 6-ig ezen jogi aktusok miatt elszenvedett nem vagyoni és vagyoni károk megtérítése iránt ezt követően indított keresetet (lásd ebben az értelemben és analógia útján: Abdulrahim kontra Tanács és Bizottság ítélet, fenti 28. pont, EU:C:2013:331, 82. pont).

32. Erre tekintettel meg kell állapítani, hogy az a körülmény, hogy a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet már nincs hatályban - mivel azokat a felperest érintő részükben módosította a 2015/364 határozat és a 2015/357 végrehajtási rendelet -, nem lehet egyenértékű az eredetileg elfogadott jogi aktusok Törvényszék általi esetleges megsemmisítésével, mivel ez a módosítás nem jelenti a szóban forgó jogi aktusok jogellenességének elismerését (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2014. június 11-iSyria International Islamic Bank kontra Tanács ítélet, T-293/12, EU:T:2014:439, 36-41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

33. Meg kell tehát állapítani, hogy a felperes eljáráshoz fűződő érdeke annak ellenére fennáll, hogy módosították a rá vonatkozó korlátozó intézkedéseket, és hogy nem terjesztett elő keresetet a 2015/364 határozattal és a 2015/357 végrehajtási rendelettel szemben.

A 2014/119 határozat és a 208/119 rendelet megsemmisítése iránti kereseti kérelem megalapozottságáról

34. Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik. Az első jogalap a jogi alap hiányán alapul. A második jogalap a jegyzékbe vétel kritériumai tiszteletben tartásának hiányán alapul. A harmadik jogalap a védelemhez való jog és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog megsértésén alapul. A negyedik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul. Az ötödik jogalap a tulajdonhoz való jog és a jóhírnévhez való jog megsértésén alapul. A hatodik jogalap ténybeli hibán és nyilvánvaló mérlegelési hibán, a hetedik jogalap pedig a bizonyítékok mérlegelése során elkövetett hibán alapul.

35. Az elsőként vizsgálandó második, hatodik és hetedik jogalappal a felperes lényegében úgy érvel, hogy a vele szembeni intézkedést kellően biztos ténybeli alap hiányában fogadták el. Így különösen azt állítja, hogy nem került bizonyításra, hogy felelős volna az állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért, az emberi jogok Ukrajnában történő megsértéséért, vagy hogy kapcsolatban állt volna az említettekért felelősként azonosított személlyel, illetve hogy nyomozást folytattak volna ellene.

36. A Tanács úgy érvel, hogy az Ukrajna megbízott legfőbb ügyésze által 2014. március 3-án az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett levél (a továbbiakban: 2014. március 3-i levél) elegendő ténybeli információt szolgáltatott a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet felperessel szembeni elfogadásának indokolására, továbbá hogy ezen jogi aktusok elfogadásánál későbbi bizonyítékok megerősítik azt, hogy a felperessel szemben az állami pénzeszközök hűtlen kezelése miatti büntetőeljárás keretében Ukrajnában előzetes nyomozás indult, ami alapján a jegyzékbe vétel általános kritériumát e nyomozás eredményétől függetlenül is teljesültnek lehet tekinteni.

37. A Tanács azt is hangsúlyozza, hogy meg kell különböztetni egymástól egyrészt az Ukrajnában folyamatban lévő büntetőeljárásokat, amelyek keretében a felperesnek az ukrán büntetőeljárási szabályok szerint módjában áll majd védekezni, másrészt az Európai Unió szintjén a vagyonának befagyasztására vonatkozó ideiglenes és visszafordítható intézkedéseket, amelyek elfogadásához a Tanács nem köteles bizonyítani azokat a jogsértéseket, amelyek miatt a felperessel szemben nyomozást folytatnak.

38. Emlékeztetni kell arra, hogy jóllehet a Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a korlátozó intézkedések elfogadása érdekében figyelembe veendő általános kritériumokat illetően, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli, hogy azon indokok jogszerűségének a felülvizsgálata címén, amelyeken valamely meghatározott személy nevének a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékére való felvételére vagy a jegyzékben történő fenntartására vonatkozó határozat alapul, az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy e határozat, amely e személy tekintetében egyedi hatállyal rendelkezik, kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, amely folytán a bírósági felülvizsgálat nem a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére korlátozódik, hanem arra irányul, hogy ezen indokok - vagy legalább azok közül egy, ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elegendőnek tekintett indok - kellően pontosan és konkrétan megalapozottak-e (lásd: 2015. április 21-iAnbouba kontra Tanács ítélet, C-605/13 P, EBHT, EU:C:2015:248, 41. és 45. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

39. A jelen esetben a 2014/119 határozat 1. cikkének (1) bekezdésében előírt kritérium úgy rendelkezik, hogy a korlátozó intézkedéseket az állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért felelősként azonosított személyek tekintetében fogadják el. Az említett határozat (2) preambulumbekezdéséből egyébiránt kitűnik, hogy a Tanács a következők miatt fogadta el ezeket az intézkedéseket: "a jog érvényesülésének [...] helyreállítása és támogatása érdekében Ukrajnában".

40. A felperes nevét azzal az indokkal vették jegyzékbe, hogy "Ukrajnában állami pénzeszközök hűtlen kezelésével és az Ukrajnából való jogellenes kivitelükkel összefüggő bűncselekmények miatti nyomozás érdekében büntetőeljárás alatt álló személy". Ebből az tűnik ki, hogy a Tanács úgy véli, hogy a felperessel szemben legalábbis olyan előzetes vizsgálat vagy nyomozás volt folyamatban, amely nem (vagy még nem) vezetett az állami pénzeszközök hűtlen kezelésében való állítólagos részvétele miatti hivatalos vádemeléshez.

41. A Tanács a felperes neve jegyzékbe vétele indokának alátámasztása érdekében a 2014. március 3-i levélre, valamint a 2014/119 határozatnál és a 208/2014 rendeletnél későbbi további bizonyítékokra hivatkozik.

42. A 2014. március 3-i levél első része szerint az "ukrajnai bűnüldöző szervek" több büntetőeljárást indítottak az olyan bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozás érdekében, amelyeket volt magas rangú tisztviselők követtek el - akiknek a nevét a levél közvetlenül ezt követően sorolja fel -, amelyekre tekintettel a fent hivatkozott jogsértések tárgyában lefolytatott nyomozás lehetővé tette a jelentős összegű állami pénzeszközök hűtlen kezelésének, valamint e pénzeszközök Ukrajnából való későbbi jogellenes kivitelének a bizonyítását.

43. A 2014. március 3-i levél második része ehhez hozzáfűzi, hogy "a nyomozás során megvizsgálják, hogy a korábbi hatóságokat képviselő más magas rangú tisztviselők is részt vettek-e ugyanilyen típusú bűncselekményekben", és hogy gondoskodni kell arról, hogy rövid határidőn belül értesítsék őket e nyomozás megindításáról. Ezen más magas rangú tisztviselők nevei, köztük a felperesé szintén közvetlenül ez után kerülnek felsorolásra.

44. Az ügy iratai közül a 2014. március 3-i levél a Tanács által a jelen eljárás során benyújtott bizonyítékok közül az egyetlen, amely a 2014/119 határozatnál és a 208/2014 rendeletnél korábbi. Következésképpen e jogi aktusok jogszerűségét erre az egyetlen bizonyítékra tekintettel kell értékelni.

45. Meg kell tehát vizsgálni, hogy a 2014. március 3-i levél elegendő bizonyítékot jelent-e azon következtetés alátámasztása érdekében, amely szerint a felperest a 2014/119 határozat 1. cikkének (1) bekezdése értelmében "az ukrajnai állami vagyon hűtlen kezeléséért felelősként" azonosították.

46. Márpedig, amint azt a Tanács hangsúlyozza, a 2014. március 3-i levél ugyan valamely harmadik ország legfőbb igazságügyi hatóságától - nevezetesen Ukrajna legfőbb ügyészétől - származik, az csak egy olyan általános megállapítást tartalmaz, amely a felperes nevét más volt magas rangú tisztviselők nevével együtt összefüggésbe hozza azzal a nyomozással, amely e személyek állami pénzeszközökre vonatkozó hűtlen kezelési tényállásokban való részvételének vizsgálatára irányul. A levél ugyanis egyáltalán nem szolgál részletekkel az ukrán hatóságok által lefolytatott nyomozás tárgyát képező tényállások bizonyításáról, és végképp nem a felperesnek az azok tekintetében fennálló, akár csak feltételezett, egyéni felelősségéről.

47. Igaz, hogy - amint arra a Tanács hivatkozik - az uniós bíróság a korlátozó intézkedések alkalmazásával összefüggésben úgy ítélte meg, hogy az, hogy valamely személyt bűncselekményért felelős személyként azonosítanak, nem szükségszerűen vonja maga után az e bűncselekmény miatti elmarasztalást (lásd ebben az értelemben: 2015. március 5-iEzz és társai kontra Tanács ítélet, C-220/14 P, EBHT, EU:C:2015:147, 72. pont; 2014. február 27-iEzz és társai kontra Tanács ítélet, T-256/11, EBHT, EU:T:2014:93, 57-61. pont).

48. Ugyanakkor a fenti 47. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapjául szolgáló ügyek összefüggésében a felperesekkel szemben a vagyonuk lefoglalásáról legalább végzést hozott az érintett harmadik ország legfőbb ügyésze, amelyet a büntetőbíróság helybenhagyott (Ezz és társai kontra Tanács ítélet, fenti 47. pont, EU:T:2014:93, 132. pont). Következésképpen a korlátozó intézkedéseknek az ezekben az ügyekben szóban forgó felperesekre való alkalmazása olyan konkrét ténybeli információkon alapult, amelyekről a Tanácsnak tudomása volt.

49. A jelen esetben meg kell állapítani egyrészt, hogy a Tanács nem rendelkezett információkkal az ukrán hatóságok által a felperessel szemben konkrétan felrótt tényekről vagy magatartásokról, másrészt pedig a Tanács által hivatkozott 2014. március 3-i levél - még akkor is, ha abban az összefüggésben kerül megvizsgálásra, amelybe illeszkedik - nem minősülhet a fenti 38. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett kellően biztos ténybeli alapnak a felperes nevének azzal az indokkal történő jegyzékbe vételéhez, hogy az állami pénzeszközök hűtlen kezeléséért "felelősként azonosították".

50. Függetlenül attól, hogy milyen szakaszban volt a felperessel szemben folytatandó eljárás, a Tanács nem fogadhatott el vele szemben korlátozó intézkedéseket az állami pénzeszközökre vonatkozó hűtlen kezelési tényállás ismerete nélkül, amelyet vele szemben konkrétan felróttak az ukrán hatóságok. A Tanács ugyanis csak e tényállás ismeretében lehetett volna képes egyrészt annak megállapítására, hogy azt állami pénzeszközök hűtlen kezelésének lehet-e minősíteni, másrészt az ukrajnai jogállamiság megkérdőjelezésére, amelynek helyreállítása és támogatása, amint arra a fenti 39. pont emlékeztetett, a szóban forgó korlátozó intézkedések elfogadásával elérni kívánt cél.

51. Egyébiránt vitatás esetén az Unió hatáskörrel rendelkező hatóságának kell az érintett személlyel szemben felhozott indokok megalapozottságát bizonyítani, és nem az érintett személynek kell az említett indokok megalapozottságának hiányára vonatkozó bizonyítékot szolgáltatni (2013. július 18-iBizottság és társai kontra Kadi ítélet, C-584/10 P, C-593/10 P és C-595/10 P, EBHT, EU:C:2013:518, 120. és 121. pont; 2013. november 28-iTanács kontra Fulmen és Mahmoudian ítélet, C-280/12 P, EBHT, EU:C:2013:775, 65. és 66. pont).

52. A fentiek összességére tekintettel a felperes nevének jegyzékbe vétele nem felel meg a szóban forgó korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékbe vételének a 2014/119 határozatban rögzített kritériumainak.

53. Mivel a második, hatodik és hetedik jogalap megalapozott, helyt kell adni a kereset azon részének, amely a 2014/119 határozat felperest érintő részének megsemmisítésére irányul, anélkül hogy szükséges volna dönteni a felperes által hivatkozott többi jogalapról.

54. Ugyanezen indokok miatt meg kell semmisíteni a 208/2014 rendelet felperest érintő részét.

A 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet felperest érintő részének megsemmisítése iránti kereseti kérelemről

55. A kereseti kérelmet kiigazító beadványban a felperes kéri továbbá a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet őt érintő részének megsemmisítését.

56. A Bizottság által támogatott Tanács mindenekelőtt a kereseti kérelmet kiigazító beadvány elfogadhatatlanságára hivatkozik. A Tanács egyrészt úgy érvel, hogy a felperes a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet őt érintő részének megsemmisítése iránti kereseti kérelmét nem igazíthatta ki úgy, hogy ez a kereseti kérelem a 2015/876 határozatra és a 2015/869 végrehajtási rendeletre is irányuljon, mivel a 2014/119 határozatot és a 208/2014 rendeletet már felváltotta a 2015/364 határozat és a 2015/357 végrehajtási rendelet. Következésképpen a Tanács szerint a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet pusztán a 2015/364 határozat és a 2015/357 végrehajtási rendelet módosításai, és azok nem érintik a 2014/119 határozatot és a 208/2014 rendeletet.

57. Másrészt a Tanács úgy érvel, hogy a kereseti kérelmet kiigazító beadvány nem tartalmaz indokolást, jóllehet azt az eljárási szabályzat 86. cikkének (3) bekezdése értelmében indokolni kellett volna, figyelembe véve az új intézkedések elfogadása napján fennálló új - azaz a 2015/876 határozat és 2015/869 végrehajtási rendelet hatálybalépésével összefüggő - ténybeli és jogi helyzetet.

58. A Tanács azt állítja továbbá, hogy a kereseti kérelmet kiigazító beadvány semmiképpen sem megalapozott.

59. Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint amikor az eljárás során valamely eredetileg megtámadott jogi aktust másik, azonos tárgyú jogi aktus vált fel, ez utóbbit olyan új ténynek kell tekinteni, amely lehetővé teszi a felperes számára kereseti kérelmének és jogalapjainak módosítását (lásd ebben az értelemben: 2014. november 5-iMayaleh kontra Tanács ítélet, T-307/12 és T-408/13, EBHT, EU:T:2014:926, 47. pont).

60. Arra is emlékeztetni kell, hogy az eljárási szabályzat 86. cikkének (3) bekezdése értelmében a kereseti kérelmet kiigazító beadvány szükség esetén tartalmazza többek között a kiigazított jogalapokat és érveket.

61. Márpedig a jelen esetben nem ez a helyzet. Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a 2014/119 határozat mellékletét és a 208/2014 rendelet I. mellékletét "felváltotta" a 2015/364 határozat, illetőleg a 2015/357 végrehajtási rendelet. Amint az a fenti 13. pontban kifejtésre került, e módosítást követően a felperes nevét új indokolással tartották fenn a jegyzéken. Ezen jogi aktusokat a felperes sem külön kereset, sem a kereseti kérelmet kiigazító beadvány keretében nem támadta meg.

62. A kérdéses mellékleteket ezt követően "módosította" a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet. Amint az a fenti 15. pontban kifejtésre került, e módosítást követően a felperes nevét új indokolással tartották fenn a jegyzéken. Ezek a jogi aktusok képezik a kereseti kérelmet kiigazító beadvány tárgyát.

63. A felperes neve jegyzékbe vételének indokai a következők voltak.

64. Mindenekelőtt a felperes nevét azzal az indokkal vették fel a 2014/119 határozatban és a 208/2014 rendeletben található jegyzékbe, hogy ő "Ukrajnában állami pénzeszközök hűtlen kezelésével és az Ukrajnából való jogellenes kivitelükkel összefüggő bűncselekmények miatti nyomozás érdekében büntetőeljárás alatt álló személy".

65. Ezt követően a felperes nevét azzal az indokkal tartották fenn a 2015/364 határozatban és a 2015/357 végrehajtási rendeletben található jegyzéken, hogy "[a]z ukrán hatóságok nyomozást folytatnak ellene állami vagyon vagy egyéb eszközök [helyesen: pénzeszközök] hűtlen kezelésében való részvétel, valamint közhivatalt ellátó személyként, saját részre vagy egy harmadik fél számára jogosulatlan előny szerzésének céljával elkövetett hivatali visszaélés és ezáltal az ukrán állami vagyon vagy egyéb eszközök [helyesen: pénzeszközök] megkárosítása miatt", továbbá hogy "[k]apcsolatban áll egy jegyzékbe vett, az ukrán hatóságok által állami vagyon vagy egyéb eszközök [helyesen: pénzeszközök] hűtlen kezelése miatt folytatott büntetőeljárás alatt álló személlyel (Andrii Petrovych Kliuievvel [Klyuyevvel])".

66. Végül a felperes nevét azzal az indokkal tartották fenn a 2015/876 határozatban és a 2015/869 végrehajtási rendeletben található jegyzéken, hogy "[a]z ukrán hatóságok nyomozást folytatnak ellene állami vagyon [...] hűtlen kezelése [...] miatt", továbbá, hogy "[k]apcsolatban áll egy jegyzékbe vett, az ukrán hatóságok által állami vagyon vagy egyéb eszközök [helyesen: pénzeszközök] hűtlen kezelése miatt folytatott büntetőeljárás alatt álló személlyel (Andrii Petrovych Kliuievvel [Klyuyevvel])".

67. Így a felperes neve jegyzékbe vételének a kereseti kérelmet kiigazító beadvány tárgyát képező 2015/876 határozat és 2015/869 végrehajtási rendelet szerinti indoka alapvetően eltér az említett jegyzékbe vételnek a keresetlevél tárgyát képező 2014/119 határozat és 208/2014 rendelet szerinti indokától.

68. Ugyanis, noha a felperes nevének a 2014/119 határozatban és a 208/2014 rendeletben foglalt jegyzékbe való felvételének indokolása egyszerűen utal az Ukrajnában állami pénzeszközök hűtlen kezelésével és az Ukrajnából való jogellenes kivitelükkel összefüggő bűncselekmények miatti nyomozásra, a felperes nevének a 2015/876 határozatban és a 2015/869 végrehajtási rendeletben foglalt jegyzékbe való felvételének indokolása további magyarázattal szolgál azokról az okokról, amely miatt a felperes korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik, többek között úgy, hogy ezt az indokolást kiegészíti az arra vonatkozó megjegyzéssel, hogy a felperes kapcsolatban áll egy, a korlátozó intézkedések hatálya alatt álló személlyel - azaz a testvérével, Andrii Klyuyevvel - aki maga is az ukrán hatóságok által folytatott büntetőeljárás alatt állt az állami vagyon vagy pénzeszközök hűtlen kezelése miatt.

69. Ebben a tekintetben rá kell mutatni, hogy a felperes a keresetlevélben lényegében arra hivatkozik, hogy a nevének jegyzékbe vételét nem indokolták és bizonyítékokkal sem támasztották alá, továbbá nem kapott külön tájékoztatást a vele szemben folyamatban lévő nyomozásról.

70. Márpedig, noha a felperes nevének jegyzékbe vételére vonatkozó bizonyítékokat illetően a fenti 69. pontban szereplő érvek megalapozottak - amint az a fenti 35-53. pontból kitűnik -, meg kell állapítani, hogy a felperes nevének a 2015/876 határozatban és a 2015/869 végrehajtási rendeletben foglalt jegyzékbe való felvételének indoka a Tanács által a jelen eljárás során szolgáltatott egyéb bizonyítékokon alapul. Noha az utóbbi körülményeknek nincs relevanciájuk a fent említett eredeti jegyzékbe vétel jogszerűségének értékelésénél, hiszen azok későbbiek mint a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet, e körülményeket figyelembe kell venni annak értékelése során, hogy jogszerű volt-e a későbbi jogi aktusokkal a felperes nevét a jegyzéken tartani.

71. Ebből következik, hogy mivel további magyarázat nélkül arra a kijelentésre szorítkozott, hogy a 2014/119 határozat és a 208/2014 rendelet őt érintő részének megsemmisítésére irányuló eredeti kereseti kérelme kiterjed a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet őt érintő részére is, a felperes semmilyen olyan bizonyítékot nem terjesztett elő, amellyel vitatná az említett jogi aktusok megalapozottságát, és lehetővé tenné a Törvényszék számára azok jogszerűségének értékelését.

72. Meg kell tehát állapítani, hogy a kereseti kérelmet kiigazító beadvány nem felel meg az eljárási szabályzat 86. cikkének (3) bekezdésében megfogalmazott feltételeknek.

73. Következésképpen a 2015/876 határozat és a 2015/869 végrehajtási rendelet felperest érintő részének megsemmisítése iránti kereseti kérelmet mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

A 2014/119 határozat részleges megsemmisítésének időbeli hatályáról

74. A Tanács szükségesnek véli, hogy abban az esetben, ha a Törvényszék megsemmisíti a 2014/119 határozat felperest érintő részét, az EUMSZ 264. cikk második bekezdésének megfelelően a jogbiztonság, valamint a közösségi jogrend koherenciájának és egységességének biztosítása érdekében a 208/2014 rendelet részleges megsemmisítésének hatálybalépéséig a felperes tekintetében maradjanak fenn annak joghatásai.

75. A felperes vitatja ezt az érvelést.

76. Emlékeztetni kell arra, hogy a 2014/119 határozatot módosította a 2015/364 határozat, amely utóbbi határozat 2015. március 7-től felváltotta a jegyzéket, és a felperes esetében 2015. június 6-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedések alkalmazását. E módosításokat követően a felperes nevét, a jegyzékbe vételre vonatkozó új indoklással, a jegyzéken tartották (lásd: fenti 12. és 13. pont).

77. A 2014/119 határozatot később módosította a 2015/876 határozat, amely a felperes esetében 2015. október 6-ig meghosszabbította a korlátozó intézkedések alkalmazását, és 2015. június 7-től módosította a jegyzéket. E módosításokat követően a felperes nevét a jegyzékbe vételre vonatkozó új indoklással vették fel a jegyzékre (lásd: fenti 14. és 15. pont).

78. Következésképpen a felperessel szemben jelenleg új korlátozó intézkedés van hatályban. Ebből következik, hogy a 2014/119 határozat felperest érintő részének megsemmisítése nem jár a felperes nevének a jegyzékről való lekerülésével.

79. Következésképpen nincs szükség arra, hogy továbbra is fennmaradjanak a 2014/119 határozat felperest érintő részének joghatásai.

A költségekről

80. Az eljárási szabályzat 134. cikkének (2) bekezdése értelmében több pervesztes fél esetén a Törvényszék határoz a költségek megosztásáról. A jelen esetben, mivel a Tanács a keresetlevélben foglalt megsemmisítés iránti kérelem tekintetében pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell az e kérelemmel kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Ezenkívül, mivel a felperes pervesztes lett, a kereseti kérelmet kiigazító beadványban foglalt megsemmisítés iránti kérelmet illetően, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell az e kérelemmel kapcsolatban felmerült költségek viselésére.

81. Egyébiránt az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése értelmében az eljárásba beavatkozó intézmények maguk viselik saját költségeiket. A Bizottság tehát maga viseli saját költségeit.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)

a következőképpen határozott:

1) A Törvényszék megsemmisíti az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 2014/119/KKBP tanácsi határozatot és az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendeletet, amennyiben Sergiy Klyuyev nevét felvették azon személyek, szervezetek és szervek jegyzékébe, akikre, illetve amelyekre e korlátozó intézkedések alkalmazandók.

2) A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3) A Törvényszék a keresetlevélben foglalt megsemmisítés iránti kérelem tekintetében az Európai Unió Tanácsát kötelezi saját költségein kívül a S. Klyuyev részéről felmerült költségek viselésére.

4) A Törvényszék a kereseti kérelmet kiigazító beadványban foglalt megsemmisítés iránti kérelem tekintetében S. Klyuyevet kötelezi saját költségein kívül a Tanács részéről felmerült költségek viselésére.

5) Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit.

Berardis

Czúcz

Popescu

Kihirdetve Luxembourgban, a 2016. január 28-i nyilvános ülésen.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.