3305/2012. (XI. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kfv.III.37.397/2011/7. számú ítélete, a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V. 19.) PK vélemény III. és IV. pontjai, valamint a Polgári Törvénykönyv 148. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1.1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Kúria felülvizsgálati eljárásában hozott Kfv.III.37.397/2011/7. számú ítéletével, valamint az annak alapjául szolgáló Veszprém Megyei Bíróság 2.K.20.222/2011/4. számú jogerős ítéletével szemben azért nyújtott be alkotmányjogi panaszt, mert álláspontja szerint a bíróság döntései sértik Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) XXVIII. cikkének (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogot. Az indítványozói álláspont szerint az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljáró hatóság határozatát felülvizsgáló bírósági ítéletek azért nem felelnek meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető jognak, mert a bíróságok az eljárásuk során a polgári perrendtartás szabályait figyelmen kívül hagyták, és felülvizsgálatuk kizárólag formai szempontokra korlátozódott. Az indítványozó az eljárás tisztességességének sérelmével összefüggésben hivatkozik az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt, valamint az Alaptörvény 28. cikkben foglalt szabályokra.

[2] 1.2. Az indítványozó az Abtv. 28. §-ára figyelemmel az Abtv. 26. §-át megjelölve másodlagos kérelmében kifogásolta a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V. 19.) PK vélemény III. és IV. pontjai alaptörvény-ellenességét. Az indítványozói álláspont szerint a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V. 19.) PK véleményének kifogásolt részei sértik az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz fűződő alapvető jogot, és ezzel összefüggésben az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvét.

[3] 1.3. Az indítványozó harmadlagos kérelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 148. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének kimondását kezdeményezte, mert álláspontja szerint a közös tulajdon megszüntetését szabályozó polgári jogi rendelkezés sérti az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz fűződő alapvető jogot.

[4] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Az Alkotmánybíróság ezért jelen ügyben az alkotmányjogi panaszban előadott kérelmek sorrendiségére figyelemmel mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a törvényben előírt formai, valamint az Abtv. 26-27. §§-ban és az Abtv. 29-31. §§-ban foglalt tartalmi természetű befogadhatósági feltételeknek.

[5] 2.1. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság tartalmi feltételeként határozza meg, hogy az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. Az indítványozói álláspont értelmében a bírói döntés azért sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető jogot, mert a bíróságok nem az eljárási törvényeknek megfelelően vizsgálták felül a kifogásolt közigazgatási határozatot, és felülvizsgálatuk formai szempontokra korlátozódott. Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint az Abtv. 27. §-a alapján csak a bírói döntést érdemben befolyásoló, pontosan körülírt alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére van jogköre. Az indítványozó azonban az eljárási szabálysértésekre általánosságban hivatkozott, és sem a bíróságok eljárásával, sem a bírói ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét. Ebből következően az alkotmányjogi panasz nem fel el meg az Abtv. 29. §-ában foglalt tartalmi természetű befogadhatósági feltételnek.

[6] 2.2. Az indítványozó másodlagos kérelmében az Abtv. 26. § szerinti eljárásban a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V. 19.) PK vélemény III. és IV. pontjainak alaptörvény-ellenességét állította, és kezdeményezte a kollégiumi vélemény e részének megsemmisítését. Az Abtv. 26. § szerinti eljárásokban az Alkotmánybíróság hatásköre az alkotmányjogi panaszban kifogásolt jogszabályok, illetve figyelemmel az Abtv. 37. § (2) bekezdésében írtakra, közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok alaptörvény-ellenességének vizsgálatára terjed ki. A Legfelsőbb Bíróság által megalkotott kollégiumi vélemények az Alaptörvény, illetve a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) vonatkozó rendelkezései szerint nem minősülnek sem jogszabálynak, sem közjogi szervezetszabályozó eszköznek, sem pedig jogegységi határozatnak. Sem az Alaptörvény, sem a Jat. rendelkezései nem fűznek normatív erőt a Legfelsőbb Bíróság kollégiumi véleményeihez, így azok kötelező erővel sem rendelkeznek. A Kúria jogegységi határozatainak kivételével az Alkotmánybíróság a bíróság jogértelmezésének alaptörvény-ellenességét kizárólag az Abtv. 27. § szerinti eljárásban, konkrét bírói döntésekkel összefüggésben vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság így csak konkrét bírósági döntésekben testet öltő bírói jogértelmezés alaptörvény-ellenességének vizsgálatára rendelkezik hatáskörrel, egyéb bírósági irányelvek, elvi döntések, kollégiumi állásfoglalások, és vélemények önálló vizsgálatára már nem. Ebből következően az alkotmányjogi panaszban kifogásolt kollégiumi vélemény alaptörvény-ellenességének vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.

[7] 2.3. Az indítványozó harmadlagos kérelmében a Ptk. 148. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének kimondását azért kezdeményezte, mert álláspontja szerint a közös tulajdon megszüntetését szabályozó polgári jogi rendelkezés sérti az Alaptörvény II. cikkében foglalt emberi méltósághoz fűződő alapjogot. Az indítványozó ugyanakkor nem jelölte meg egyértelműen, hogy az Abtv. mely szabálya alapozza meg az Alkotmánybíróságnak ezen indítványrész elbírálására vonatkozó hatáskörét. Az Abtv. 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés lehetőséget nyújt az Alkotmánybíróságnak arra, hogy az Abtv. 27. §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathassa. Ilyen alkotmánybírósági vizsgálatra azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban a kifogásolt jogszabályt az eljáró bíróság ténylegesen alkalmazta. A jelen alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló bírósági eljárások ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozatot vizsgáltak felül. Sem a Kúria, sem a Veszprém Megyei Bíróság az alkotmányjogi panasszal támadott döntéseiben nem alkalmazta a Ptk. 148. § (2) bekezdésében foglalt, a közös tulajdon megszüntetését szabályozó polgári jogi rendelkezést. Ebből következően az alkotmányjogi panasz ebben a részében nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésében foglalt befogadhatósági feltételnek.

[8] Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz be-fogadhatósági vizsgálatának eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmek sorrendiségére figyelemmel az alkotmányjogi panasz részben nem felel meg az Abtv. 29. §-ában foglalt befogadhatósági feltételnek, részben nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, részben pedig nem felel meg az Abtv. 26. § (1) bekezdésben foglalt befogadhatósági feltételnek. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 29. §-ában fennálló befogadhatósági akadály miatt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, hatáskör hiánya miatt az Abtv. 64. § a) pontja alapján, míg az Abtv. 26. § (1) bekezdésben foglalt befogadhatósági akadály miatt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. október 29.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3053/2012.