32001D0235[1]

A Tanács határozata (2001. március 8.) a Török Köztársaság csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról, közbülső célokról és feltételekről

A Tanács határozata

(2001. március 8.)

a Török Köztársaság csatlakozási partnerségében megfogalmazott elvekről, prioritásokról, közbülső célokról és feltételekről

(2001/235/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az előcsatlakozási stratégia keretében Törökország részére nyújtandó támogatásról, és különösen a csatlakozási partnerség létrehozásáról szóló, 2001. február 26-i 390/2001/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A helsinki Európai Tanács kijelentette: "Törökország olyan tagjelölt ország, amely a többi tagjelölt országra érvényes követelmények alapján csatlakozhat az Európai Unióhoz. A meglévő európai stratégia alapján Törökország a többi tagjelölt államhoz hasonlóan élvezi az előcsatlakozási stratégia előnyeit a reformok ösztönzése és támogatása érdekében." E stratégia kulcselemeként csatlakozási partnerséget hoznak létre az Európai Tanács korábbi következtései alapján.

(2) A 390/2001/EK rendelet szerint a Tanács feladata dönteni - minősített többséggel eljárva és a Bizottság javaslatát követően - a Törökországnak felajánlandó csatlakozási partnerségben megfogalmazott elvekről, prioritásokról, közbülső célokról és feltételekről, valamint annak későbbi jelentősebb módosításairól.

(3) A közösségi támogatás feltétele a lényegi elemek teljesítése, különösen a koppenhágai kritériumok teljesítésének megvalósulására való tekintettel. Amennyiben valamely lényegi elem teljesítése hiányzik, úgy a Tanács - minősített többséggel eljárva a Bizottság javaslata alapján - megteheti a megfelelő lépéseket az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban.

(4) Az EK-Törökország Társulási Tanács úgy határozott, hogy Törökország csatlakozási partnerségének végrehajtását a társulási megállapodásban rögzített szervek fogják megfelelő módon ellenőrizni.

(5) A Bizottság 2000-ben elkészített éves jelentése objektív elemzést nyújtott Törökország csatlakozásra való felkészüléséről és számos prioritási területet határozott meg a munka folytatására.

(6) A csatlakozásra való felkészüléshez Törökországnak nemzeti programot kell kidolgoznia a közösségi vívmányok elfogadására. E programnak ütemtervet kell kijelölnie a csatlakozási partnerségben megfogalmazott prioritások és közbülső célok megvalósítására,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A 390/2001/EK rendelet 2. cikkével összhangban a Törökország csatlakozási partnerségében megfogalmazott elveket, prioritásokat, közbülső célokat és feltételeket az e határozat szerves részét képező melléklet tartalmazza.

2. cikk

A csatlakozási partnerség megvalósításának ellenőrzését a társulási megállapodásban rögzített szervek és a Tanács megfelelő jogkörrel rendelkező szervei végzik, amelyekhez a Bizottság rendszeres időközönként jelentést küld.

3. cikk

Ez a határozat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2001. március 8-án.

a Tanács részéről

az elnök

K. Larsson

[1] HL L 58., 2001.2.28., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

TÖRÖKORSZÁG: 2000. ÉVI CSATLAKOZÁSI PARTNERSÉG

1. BEVEZETÉS

A Helsinkiben (1999. december 10-11-én) tartott ülésén az Európai Tanács üdvözölte a Törökországban végbement pozitív fejleményeket, valamint Törökországnak azon szándékát, hogy folytatja reformjait a koppenhágai kritériumoknak való megfelelés érdekében. Törökország olyan tagjelölt ország, amely a többi tagjelölt országra érvényes követelmények alapján csatlakozhat az Európai Unióhoz.

Az Európai Tanács helsinki ülésén úgy határozott, hogy csatlakozási partnerséget létesít "az Európai Tanács korábbi következtetései alapján". A partnerség tartalmazza azon prioritásokat, amelyekre a csatlakozási előkészületeknek összpontosítaniuk kell, figyelembe véve a politikai és gazdasági kritériumokat és a tagállamok által teljesítendő kötelezettségeket, összehangolva azokat a közösségi vívmányok átvételére kidolgozott nemzeti programmal.

Az 1997. decemberében Luxembourgban megtartott ülésén az Európai Tanács úgy határozott, hogy a csatlakozási partnerség lesz a megerősített előcsatlakozási stratégia kulcseleme, amely egységes keretbe foglalja a tagjelölt országok számára nyújtandó támogatás minden formáját. Ily módon az Európai Unió az egyes tagjelölt országok speciális igényeinek megfelelően nyújtja a támogatást, amelynek célja a csatlakozással kapcsolatos sajátos problémák megoldása.

E megközelítéssel teljes összhangban a Bizottság 2000. július 26-án javaslatot tett az Európai Unió által Törökország előcsatlakozásához nyújtott pénzügyi támogatás összes forrásainak koordinálását biztosító egységes keret létrehozásáról szóló rendeletre és különösen csatlakozási partnerség létrehozására. A Törökország számára kidolgozott keretrendelet a 10 közép- és kelet-európai tagjelölt ország számára kidolgozott rendeleten alapul. (A Tanács 622/98/EK rendelete (HL L 85., 1998.3.20., 1. o.)

Az első csatlakozási partnerségről a Törökországgal létesített csatlakozási partnerségről szóló tanácsi rendelet határoz. E csatlakozási partnerségre a Bizottság tesz javaslatot a Törökországgal folytatott konzultációkat követően és a Tanács által meghatározott elvek, prioritások, közbülső célok és feltételek alapján. Figyelembe veszi a 2000-ben elkészített éves jelentés elemzését Törökországnak a csatlakozás felé tett előrehaladásáról.

2. CÉLKITŰZÉSEK

A csatlakozási partnerség célja, hogy egységes keretbe foglalja a Bizottság 2000-ben a Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozás felé tett előrehaladásáról készített éves jelentésében meghatározott, további erőfeszítéseket igénylő prioritási területeket, az e prioritások megvalósításának elősegítésére Törökország számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket, valamint a támogatásra vonatkozó feltételeket. E csatlakozási partnerség az alapja számos politikai eszköznek, amely a tagjelölt országokat segíti a tagságra való felkészülésben. Várható, hogy Törökország a csatlakozási partnerség alapján még az év vége előtt nemzeti programot fogad el a közösségi vívmányok átvételére. E program nem szerves része a partnerségnek, de követelményeinek illeszkedniük kell a partnerség céljaihoz.

3. ALAPELVEK

Az egyes tagjelölt államokra vonatkozó, kiemelt területek meghatározása összefüggésben van az adott állam azon képességével, hogy a koppenhágai kritériumokból következő kötelezettségeket milyen ütemben tudja felvállalni; e kritériumok szerint a tagság feltételei a következők:

- a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme,

- működő piacgazdaság; azon képesség megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel,

- a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalására való képesség.

Az Európai Tanács madridi ülésén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tagjelölt államok átalakítsák közigazgatási struktúráikat, hogy ezáltal biztosítsák a csatlakozást követően a közösségi politikák harmonikus működését. Luxembourgi ülésén az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a közösségi vívmányok beépítése a nemzeti jogba szükséges, de önmagában véve nem elegendő; szükséges annak biztosítása, hogy azt valóban alkalmazzák is.

Helsinki ülésén az Európai Tanács újólag megerősítette, hogy a csatlakozási folyamat, amely 13 jelölt országot fog össze egységes keretben, befogadó jellegű. A tagjelölt országok egyenrangúan vesznek részt a csatlakozási folyamatban. Az Európai Tanács kijelentette, hogy a tagjelölt országoknak vállalniuk kell az Európai Uniónak a Szerződésekben foglalt értékrendjét és céljait. E vonatkozásban az Európai Tanács hangsúlyozta a jogviták békés úton, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban történő rendezésének elvét és sürgette a tagjelölt országokat, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést a még fennálló határviták és az egyéb kapcsolódó ügyek rendezésére. Ha nem jutnak megoldásra, úgy a jogvitát ésszerű határidőn belül a Nemzetközi Bíróság elé kell terjeszteni.

Az Európai Tanács arra a következtetésre is jutott, hogy felülvizsgál minden fennálló jogvitával kapcsolatos helyzetet, különös tekintettel azok csatlakozási folyamatra való kihatásaira, és azzal a céllal, hogy a Nemzetközi Bíróságon keresztül történő rendezésüket elősegítse, legkésőbb 2004. végéig.

Az Európai Tanács hangsúlyozta továbbá, hogy Törökország egy előcsatlakozási stratégia előnyeit fogja élvezni, amely ösztönzi és támogatja reformjait, és amelynek többek között része egy fokozott politikai párbeszéd, amely a hangsúlyt a csatlakozás politikai kritériumainak teljesítése felé történő előrehaladásra helyezi, különös tekintettel az emberi jogokra, valamint a helsinki következtetések 4. és 9. a) pontjában említett kérdésekre; ennek szellemében az Európai Unió arra ösztönzi Törökországot, minden féllel együtt, hogy továbbra is támogassa az ENSZ főtitkárának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a ciprusi probléma átfogó rendezését célzó folyamat sikeresen lezáruljon.

4. PRIORITÁSOK ÉS KÖZBÜLSŐ CÉLOK

A Bizottság éves jelentései rávilágítanak arra, hogy a tagjelölt országok részéről egyes területeken milyen mértékű erőfeszítésekre van még szükség a csatlakozásra való felkészülésben. Ebben a helyzetben meg kell határozni a prioritások megvalósításának közbülső szakaszait, amelyek az érintett államokkal közösen kidolgozott pontos célkitűzésekkel egészülnek ki; e célkitűzések teljesítésétől függ a megadott támogatás mértéke, valamint a folyamatban lévő tárgyalások folytatása bizonyos országokkal és új tárgyalások megkezdése más országokkal. A csatlakozási partnerség prioritásai és közbülső céljai két csoportra oszlanak - rövid és középtávúakra. A rövid távú csoportba sorolt célokat az alapján választották ki, hogy reálisan feltételezhető, hogy Törökország 2001. végéig teljesíti ezeket vagy jelentős előrehaladást ér el megvalósításukban. A középtávú csoportba sorolt prioritások teljesítése várhatóan egy évnél hosszabb időszakot vesz igénybe, de a munkának, amennyiben lehetséges, már 2001-ben el kell kezdődnie.

A csatlakozási partnerség kijelöli Törökország csatlakozási előkészületeinek prioritási területeit. Törökországnak emellett érdemben kell foglalkoznia a rendszeres jelentésben megjelölt összes kérdéssel. Fontos továbbá, hogy Törökország eleget tegyen a jogszabályok közelítésével és a közösségi vívmányok átvételével kapcsolatos kötelezettségvállalásainak, a társulási megállapodással, a vámunióval, az EK-Törökország Társulási Tanács vonatkozó határozataival, például a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozással összhangban. Emlékeztetni kell arra, hogy a közösségi vívmányok átvétele a nemzeti jogrendbe önmagában nem elegendő; biztosítani kell, hogy azokat valóban ugyanolyan szinten alkalmazzák, mint a Közösségben. Az alábbiakban felsorolt területek mindegyikénél szükséges a közösségi vívmányok hitelt érdemlő és hatékony végrehajtása és alkalmazása.

A Bizottság éves jelentése alapján Törökország számára a következő rövid és középtávú prioritásokat és közbülső célokat határozták meg:

4.1. Rövid távú célok (2001)

Fokozott politikai párbeszéd és politikai kritériumok

- A helsinki következtetésekkel összhangban, a politikai párbeszéd keretében határozottan támogatni kell az ENSZ főtitkárának arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a ciprusi probléma átfogó rendezési folyamata sikeresen lezáruljon, a helsinki következtetések 9. a) pontjában említettek szerint.

- A véleményszabadsághoz való jog törvényes és alkotmányos garanciáinak megerősítése, összhangban az emberi jogok európai egyezményének 10. cikkével. Ebben az összefüggésben foglalkozni kell azon fogva tartott személyek helyzetével, akiket erőszakmentes véleménynyilvánításért ítéltek el.

- Az egyesülési és gyülekezési jog törvényes és alkotmányos garanciáinak kiépítése, és a civil társadalom fejlődésének ösztönzése.

- A jogszabályi rendelkezések megerősítése, a szükséges intézkedések megtétele a kínzás elleni küzdelem megerősítésére, a kínzás megelőzéséről szóló európai egyezmény betartásának biztosítása.

- Az előzetes letartóztatással kapcsolatos jogi eljárások összehangolásának folytatása az emberi jogok európai egyezménye rendelkezéseivel, valamint a kínzás megelőzésével foglalkozó bizottság ajánlásaival.

- A bírói jogorvoslati lehetőségek erősítése minden, emberi jogokat sértő intézkedés esetében.

- A bűnüldözési szervek emberi jogi ügyekben való továbbképzésének fokozása, az egyes országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való kölcsönös együttműködésben.

- A bíróságok, beleértve a Nemzetbiztonsági Tanács működésének és hatékonyságának javítása a nemzetközi normákkal összhangban. Különösen a bírók és ügyészek európajogi képzésének javítása, beleértve az emberi jogok területét.

- A halálbüntetés tényleges moratóriumának fenntartása.

- Azon jogi előírások hatályon kívül helyezése, amelyek török állampolgároknak megtiltják anyanyelvük használatát televízió- vagy rádióközvetítésekben.

- Átfogó megközelítési módszer kifejlesztése a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére, különösen a délkeleti országrész helyzetének javítására azzal a szándékkal, hogy minden állampolgár számára javuljanak a gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségek.

Gazdasági kritériumok

- Az IMF-fel és a Világbankkal egyeztetetett aktuális dezinflációs és strukturális reformprogram végrehajtásának biztosítása, és különösen az állami kiadások ellenőrzésének biztosítása.

- A pénzügyi ágazat reformja gyors megvalósításának folytatása, törekedve az átláthatóság és a felügyelet biztosítására.

- Egy előcsatlakozási költségvetés-ellenőrzési eljárás kidolgozása, amely - az Európai Unió eljárásaival összhangban - a költségvetési helyzet éves bejelentéséből áll, és egy előcsatlakozási gazdasági program (EGP) előterjesztése. Az EGP célja, hogy egy átfogó gazdasági program segítségével felkészítése az országot a csatlakozásra.

- A mezőgazdasági reformok folytatása.

- Az állami tulajdonban lévő vállalatok privatizációjának folytatása a szociális vonatkozások figyelembevételével.

Belső piac

- Szellemi és ipari tulajdonjogok: a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok összehangolásának folytatása, és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem megerősítése.

- Áruk szabad mozgása: az európai szabványok, a hitelesítés, a megfelelőségi értékelés és a jelölések összehangolásának gyorsítása; a meglévő piacfelügyeleti és megfelelőség-értékelési struktúrák megerősítésének megkezdése eszközök és képzés biztosításával; a munka felgyorsítása bizonyos ágazatokkal kapcsolatban (élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikumok, textíliák), valamint az új és a globális megközelítési elvek átültetését szolgáló kerettörvények elfogadása terén, összeegyeztethető igazgatási infrastruktúra létrehozása; a kereskedelem technikai akadályainak felszámolása.

- Verseny: az állami támogatás ellenőrzésének hatáskörét meghatározó jogszabályok kiigazítása, hogy biztosítsák az átláthatóságot és megteremtsék e támogatások rendszeres ellenőrzésének feltételeit.

- Közbeszerzés: a közösségi vívmányokkal való összehangolás megkezdése, különösen a közbeszerzési rendszer átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozásával.

Adózás

- A jövedéki adók és a hozzáadottérték-adó összehangolásának megkezdése, különös tekintettel a díjszabás mértékére, a tárgyi adómentes ügyletek körére, az adóalapra és az adóstruktúrára; annak biztosítása, hogy az új, adózással kapcsolatos intézkedések megfeleljenek a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elveinek, a megkülönböztető intézkedések eltörlése.

Mezőgazdaság

- Működő ingatlan-nyilvántartás, állatazonosítási rendszerek, valamint növényútlevél-rendszerek kifejlesztése, valamint a közigazgatási struktúrák javítása a mezőgazdasági piacok ellenőrzése és a környezetvédelmi, strukturális és vidékfejlesztési intézkedések végrehajtása érdekében.

- Megfelelő stratégia kidolgozása a közösségi állat- és növény-egészségügyi jogszabályokkal való összehangolásra, amelynek elsődleges célja az állat- és növénybetegségek leküzdésére vonatkozó jogszabályok összehangolása; a végrehajtási kapacitás növelése, különösen a laboratóriumi vizsgálatok, az ellenőrzési rendszerek és -létesítmények tekintetében.

Halászat

- Közigazgatási struktúrák létrehozása a halállomány kiaknázása, valamint a piac és a strukturális fejlődés - a forrásgazdálkodási politika, vizsgálati és ellenőrző intézkedések és a halászflotta nyilvántartásának javítása segítségével történő - ellenőrzésére.

Közlekedés

- Program elfogadása a közösségi vívmányok közlekedésre vonatkozó elemeinek átültetésére.

- A tengeri közlekedés biztonsági előírásaival kapcsolatos jogszabályok összehangolásának megkezdése; a biztonsági előírások végrehajtása és alkalmazása.

- A tengeri szállításra vonatkozó cselekvési terv elfogadása a hajóosztályozó társaságok ellenőrzésére és a török zászló alatt közlekedő hajók nyilvántartásának javítására.

- A hajózási hatóság megerősítésének megkezdése, különösen a lobogó szerinti állam ellenőrzése terén.

Statisztika

- Stratégia elfogadása a statisztika, különösen a népesedési és társadalmi statisztika, a regionális statisztika, az üzleti statisztika, a külkereskedelmi statisztika és a mezőgazdasági statisztika továbbfejlesztésére vonatkozóan.

- A cégnyilvántartási rendszer felzárkóztatása az Európai Uniós szabványok szintjére.

Foglalkoztatás és szociális ügyek

- A közösségi vívmányokkal való összehangolásra stratégia és részletes program elfogadása.

- További erőfeszítések megtétele a gyermekmunka problémájának megoldására.

- Az aktív és önálló szociális párbeszéd feltételeinek biztosítása, többek között a szakszervezeti jogok tiszteletben tartásának biztosítása és a szakszervezeti tevékenységet korlátozó rendelkezések eltörlése révén.

- A szociális partnerek közösségi vívmányok fejlesztésére és megvalósítására irányuló kapacitásjavítási erőfeszítéseinek támogatása.

Energia

- Program kidolgozása az Európai Unió energiával kapcsolatos közösségi vívmányainak elfogadására.

- Független felügyeleti hatóság létrehozása a villamos energia és a gázszolgáltató ágazat számára; e hatóság számára a feladatai hatékony elvégzéséhez szükséges hatáskörök és eszközök biztosítása.

- A belső energiapiac létrehozásának előkészítése, különösen a villamos energiára és gázra vonatkozó irányelvek alkalmazása és a piacok megnyitása.

Távközlés

- Felzárkózás a közösségi vívmányokhoz az engedélyezés, az összekapcsolás és az egyetemes szolgáltatások területén; a liberalizációs követelmények pontosabb megállapítása.

- A független felügyeleti hatóság teljesítőképességének megerősítése; azaz a hatóság jogérvényesítő képességének javítása.

Regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása

- A közösségi szabályokkal összhangban NUTS-osztályozás kidolgozása.

- Stratégia elfogadása a hatékony regionális politika fejlesztésére.

- A regionális politikai kritériumok bevezetésének megkezdése a projektek kiválasztásában Törökország tervezési folyamatában.

Kulturális és audiovizuális politika

- A jogszabályok összehangolásának megkezdése az audiovizuális politika területén, különös tekintettel a határok nélküli televíziózásról szóló irányelvre.

Környezet

- Irányelvek szerinti, részletes program elfogadása a közösségi vívmányok átültetésére.

- A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv átültetése.

- Terv kidolgozása a beruházások finanszírozására (irányelvek szerint), az összehangolás költségeinek, valamint a reális, állami és magán pénzügyi források becsléseinek alapján, éves bontásban.

Igazság- és belügy

- Információs és felvilágosító programok kidolgozása az Európai Unió igazságügyi és belügyi vonatkozású jogszabályairól és gyakorlatáról.

- A szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni küzdelem megerősítése, a pénzmosás elleni küzdelemhez szükséges kapacitás kiépítése.

Vámügy

- A vámszabad területekről szóló jogszabályok összehangolásának folytatása, az új Vámkódex, valamint végrehajtási rendelkezései végrehajtásának biztosítása.

A közigazgatási és igazságügyi kapacitás megerősítése

- A közigazgatás kapacitásának növelése a közösségi vívmányok elfogadására, végrehajtására és kezelésére, különösen a képzés és a minisztériumok közötti megfelelő egyeztetés segítségével, beleértve a hatékony határellenőrzés kidolgozását az illegális bevándorlás és az illegális ember- és kábítószer-kereskedelem megelőzése érdekében.

- A közigazgatás modernizációjának felgyorsítása, beleértve az érintett közigazgatási intézmények megerősítését.

- A pénzügyi ellenőrzési eljárások megerősítése, a vámigazgatás hatékonyságának javítása, az adóhatóság modernizálása, és a csalásellenes küzdelem területén a kapacitás növelése; az állat- és növény-egészségügyi ellenőrzés megerősítése a határokon is; az élelmiszer-ellenőrzési hatóság munkájának átalakítása és javítása, az igazságügyi rendszer működésének javítása, és a jogászok képzésének támogatása a közösségi jogban és annak alkalmazásában.

- A programigazgatás jogi, közigazgatási és költségvetési kereteinek elfogadása (ellenőrzési kézikönyv és ellenőrzési nyomvonal).

4.2. Középtávú célok

Fokozott politikai párbeszéd és politikai kritériumok

- A helsinki következtetésekkel összhangban, a politikai párbeszéd keretében, a jogviták békés rendezésének az ENSZ Alapokmánya szerinti elve alapján minden erőfeszítést meg kell tenni a fennálló határviták és egyéb kapcsolódó kérdések rendezése érdekében, a helsinki következtetések 4. pontjában említettek szerint.

- Az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű biztosítása minden ember számára, nyelvi, faji, bőrszín szerinti vagy nemi hovatartozásra, politikai véleményre, világnézeti vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül és bármifajta megkülönböztetés nélkül. A gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság gyakorlása feltételeinek továbbfejlesztése.

- A török alkotmány és az egyéb vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, hogy minden török állampolgár számára garantálva legyenek az emberi jogok európai egyezményében megállapított jogok és szabadságok; e jogi reformok végrehajtásának és az Európai Unió tagállamai gyakorlatával való összhangjuk biztosítása.

- A halálbüntetés eltörlése, az emberi jogok európai egyezménye 6. jegyzőkönyvének aláírása és ratifikálása.

- A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának és fakultatív jegyzőkönyvének, valamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányának ratifikálása.

- A büntetésvégrehajtási intézetek fogva tartási körülményeinek összehangolása a fogva tartottakkal való bánásmódra vonatkozó ENSZ minimumszabályokkal és egyéb nemzetközi normákkal.

- A Nemzetbiztonsági Tanács mint a kormány mellett működő tanácsadó szerv alkotmányos szerepének összehangolása az Európai Unió tagállamainak gyakorlatával.

- Az ország délkeleti részében uralkodó rendkívüli állapot megszüntetése.

- A kulturális sokszínűség biztosítása, és a kulturális jogok garantálása minden állampolgár számára, származásuktól függetlenül. Minden olyan jogszabályi rendelkezés eltörlése, amely e jogok gyakorlását akadályozza, beleértve az oktatás területét.

Gazdasági kritériumok

- A privatizációs folyamat befejezése.

- A mezőgazdasági és pénzügyi ágazat reformjának befejezése.

- A társadalombiztosítási és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása.

- Az oktatás- és egészségügy általános szintje javításának biztosítása, különös tekintettel a fiatalabb korosztályokra és a hátrányos helyzetben lévő régiókra.

Belső piac

- Áruk szabad mozgása: a közösségi vívmányokkal való teljes körű összehangolás megvalósítása; az európai szabványokkal való teljes körű összehangolás megvalósítása; a meglévő hitelesítési, piacfelügyeleti és megfelelőség-értékelési struktúrák megerősítésének befejezése.

- Társasági jog: a közösségi vívmányokkal való teljes körű összehangolás megvalósítása.

- Adatvédelem: a teljes körű összehangolás megvalósítása, és a jogszabályok végrehajtása.

- A tőke szabad mozgása: a teljes körű összehangolás megvalósítása, különös tekintettel a külföldi befektetőkre vonatkozó korlátozások megszüntetésére.

- Verseny: a közösségi vívmányokkal való teljes körű összehangolás megvalósítása az állami támogatásokkal kapcsolatosan, beleértve a regionális támogatási rendszereket; a monopóliumokra, valamint a különleges jogokat birtokoló társaságokra vonatkozó jogszabályok összehangolása.

- Közbeszerzés: a közösségi vívmányokkal való teljes körű összehangolás megvalósítása; a hatékony végrehajtás és kikényszerítés biztosítása.

Adózás

- A nemzeti jogszabályok közösségi vívmányokkal való összehangolásának megvalósítása.

Mezőgazdaság

- A közösségi vívmányok átvételére való felkészülés befejezése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikában.

- Az Európai Unió higiéniai és közegészségügyi előírásainak való megfelelés érdekében az élelmiszer-feldolgozó létesítmények modernizálása (húsfeldolgozás, tejfeldolgozó üzemek), valamint további ellenőrző és diagnosztikai létesítmények létrehozása.

Halászat

- A közös halászati politika végrehajtásához és ellenőrzéséhez szükséges kapacitások fejlesztésének befejezése.

- A török halászati termékek átfogó minőségi előírásainak és biztonságának további javítása.

Közlekedés

- A közúti közlekedésre (piacra jutás, a közúti közlekedésbiztonság, veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok és adózás), a vasúti és légi közlekedésre (különösen a légiközlekedés-biztonságra és a légiforgalmi irányításra), valamint a belvízi utakra (hajókra vonatkozó műszaki előírások) vonatkozó jogszabályok teljes körű összehangolásának megvalósítása.

- A közlekedésre vonatkozó jogszabályok hatékony végrehajtásának és kikényszerítésének biztosítása, különösen a tengeri biztonság terén.

- A török szállítási flotta felkészítése (különösen a tengeri és a közúti szállítás terén) azon műszaki normák betartására, amelyek lehetővé teszik a belső piachoz való teljes integrálódást.

Gazdasági és monetáris unió

- A központi bankra vonatkozó törvény módosítása annak érdekében, hogy Törökország bekapcsolódhasson a Központi Bankok Európai Rendszerébe (KBER).

- A központi bank kormánytól való teljes körű függetlenítése.

Statisztika

- Az Európai Unióval összeegyeztethető statisztikai módszerek és gyakorlat elfogadása, különös tekintettel a GDP kiszámítására, a harmonizált fogyasztói árindexre, a rövid távú gazdasági mutatókra, a társadalomstatisztikára, a cégnyilvántartásra és a fizetési mérlegre.

- A makroökonómiai statisztikák összehangolásának folytatása a közösségi vívmányok statisztikai vonatkozású elemeivel.

- A személyzet megfelelő képzésének biztosítása, és az ügyintézési kapacitás növelése.

Foglalkoztatás és szociális ügyek

- A nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden, még fennálló formájának és minden nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság szerinti hátrányos megkülönböztetés megszüntetése.

- Az Európai Unió jogszabályainak átültetése a munkajog, a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód, a munkahelyi egészség és biztonság és a közegészségügy területén, a vonatkozó igazgatási struktúrák megerősítése, beleértve azokat is, amelyek a társadalombiztosítás koordinálásához szükségesek.

- A szociálpolitikához és a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó közösségi vívmányok végrehajtásának és kikényszerítésének biztosítása.

- Nemzeti foglalkoztatási stratégia kidolgozása a foglalkoztatáspolitika közös felülvizsgálata alapján, az európai foglalkoztatási stratégiába történő későbbi beilleszkedés céljából; és ezzel összefüggésben a munkaerőpiac és a társadalmi változások, különösen a folyamatban lévő és gyorsuló strukturális változások kihatásainak megfigyelésére alkalmas kapacitás megteremtése.

- A szociális védelem további megerősítése, különösen a társadalombiztosítási rendszer reformjának konszolidálása által a pénzügyi fenntarthatóság és a szociális háló erősítése tekintetében.

Energia

- Szerkezetátalakítás végrehajtása az energiaellátást biztosító vállalatok tekintetében, a különböző ágazatok megnyitásának folytatása; a közigazgatási és szabályozási struktúrák megerősítése.

- A nemzeti jogszabályoknak az Európai Unió energiával kapcsolatos vívmányaival történő teljes körű összehangolása.

Távközlés

- A közösségi jogszabályok átültetésének teljes körű megvalósítása.

- Átfogó politika kidolgozása a teljes hírközlési ágazatra vonatkozóan.

Regionális politika és a strukturális eszközök koordinálása

- Nemzeti politika kidolgozása a gazdasági és szociális kohézió biztosítására, azzal a céllal, hogy csökkenjenek a belső egyenlőtlenségek, beleértve a több évre szóló költségvetés-tervezési eljárásokat, és a felügyeleti és értékelési struktúrák megteremtése.

Kulturális és audiovizuális politika

- Az audiovizuális jogszabályok teljes körű összehangolásának megvalósítása, és a független televízió/rádió-felügyeleti hatóság teljesítőképességének javítása.

Környezet

- Az Európai Unió környezetvédelemmel kapcsolatos vívmányainak végrehajtása és betartatása, különösen kerettörvények és ágazati jogszabályok kidolgozásával, valamint a környezetvédelem biztosításához szükséges intézményi, igazgatási és ellenőrzési kapacitás megerősítése.

- A közösségi vívmányok végrehajtása, különös tekintettel a keretjogszabályokra, a horizontális jogszabályokra, valamint a természetvédelemről, vízminőségről és hulladékgazdálkodásról szóló jogszabályokra; hulladékgazdálkodási stratégiai program végrehajtása.

- Felügyeleti hálózatok és engedélyezési eljárások, valamint környezetvédelmi felügyeletek létrehozása, beleértve az adatgyűjtést is.

- A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elveknek minden egyéb ágazati politika kialakításába és végrehajtásába való beépítése.

- A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv végrehajtása és kikényszerítése.

Vámügy

- A jogszabályok teljes körű összehangolásának megvalósítása különösen a vámszabad területekre, a kettős felhasználású árukra és technológiákra, a prekurzorokra, valamint a hamisított vagy kalóz árukra vonatkozóan.

Igazság- és belügy

- Képzési programok kidolgozása a közösségi jogról, valamint a bel- és igazságügyekkel kapcsolatos vívmányok végrehajtásáról.

- A bel- és igazságügyi intézmények továbbfejlesztése és megerősítése, különösen a rendőrség elszámoltathatóságának biztosítása céljából.

- Az EU-vívmányok átvétele az adatvédelem területén a Schengeni Információs Rendszerben és az EUROPOL-ban való teljes körű részvétel biztosítása érdekében.

- A vízumokkal kapcsolatos jogszabályok és gyakorlat összehangolásának megkezdése az Európai Unió jogszabályaival és gyakorlatával.

- A bevándorlással kapcsolatos EU-vívmányok és -gyakorlat átvétele és alkalmazása (belépés, újbóli belépés, kiutasítás) az illegális bevándorlás megelőzése céljából.

- A határigazgatás megerősítésének folytatása, és felkészülés a Schengeni Egyezmény teljes körű végrehajtására.

- Az 1951-es Genfi Egyezmény földrajzi korlátozásainak megszüntetése a menekültügy területén, valamint szálláslehetőségek és szociális támogatás létrehozása a menekültek számára.

- Az EU-vívmányok átvétele és alkalmazása a korrupció, a kábítószerek, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem, valamint a büntető- és polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén; a nemzetközi együttműködés további fokozása e területeken.

A közigazgatási és igazságügyi kapacitás megerősítése

- A közigazgatás modernizációs reformjának befejezése a közösségi politikák hatékony igazgatása érdekében, beleértve a határigazgatás megerősítését és a Schengeni Egyezmény teljes körű végrehajtására való felkészülést.

- A belső és külső pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó keretjogszabályok kidolgozásának befejezése, kormányon belüli központi szerv felállításának megvalósítása a belső pénzügyi és igazgatási ellenőrzési feladatok összehangolására, belső pénzügyi és igazgatási ellenőrzési egységek felállításának befejezése a költségvetési kifizetőhelyeken; a "működési önállóság" véglegesítése a nemzeti belső ellenőrök/könyvvizsgálók számára mind központi, mind decentralizált szinten, valamint az előzetes pénzügyi ellenőrzés bevezetése; ellenőrzési kézikönyv kibocsátása és ellenőrzési nyomvonal kifejlesztése az Európai Unió pénzeszközeinek ellenőrzésére.

- A területi reformok befejezése, és a regionális és helyi igazgatás elvének meghatározása.

- Regionális szinten műveleti struktúrák létrehozása, és a meglévő, regionális fejlesztéssel foglalkozó adminisztratív struktúrák megerősítése.

5. PROGRAMOZÁS

Az 1996-tól 1999-ig tartó időszakban Törökország 376 millió eurót kapott támogatások formájában, amely éves átlagban valamivel több mint 90 millió eurónak felel meg. 2000-től kezdődően Törökország éves juttatását a kétoldalú MEDA-előirányzatok 15 %-ában határozták meg a két, európai stratégiával/előcsatlakozási stratégiával kapcsolatos rendelet keretében előirányzott pénzeszközök mellett. Az első rendelet, amelyet 2000. áprilisában fogadtak el, évente 5 millió eurót irányoz elő három éven keresztül az EK-Törökország vámunió szorosabbá tételéhez szükséges intézkedések végrehajtására. A második rendelet, amely jelenleg elfogadási szakaszban van, a törökországi gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítéséhez szükséges intézkedések végrehajtásához kapcsolódik és éves szinten 45 millió eurót biztosít három éven keresztül.

E pénzeszközök mind az előcsatlakozást szolgálják. 2000-ben a felosztás a következőképpen alakul:

- Az előirányzatok 50 %-a strukturális és ágazati reformokra irányul, különös tekintettel a török jogszabályoknak és gyakorlatoknak az EU-vívmányokkal való összehangolására. A reformok végrehajtását strukturális alkalmazkodási mechanizmusokon keresztül támogatják; a cél Törökország támogatása abban, hogy a közösségi vívmányokkal összhangban, valamint a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal való szoros együttműködésben jelentős szerkezeti reformokat hajtson végre.

- Az előirányzatok 50 %-a más intézkedések finanszírozására irányul, amelyek célja Törökország integrálása az Európai Unióba: segítségnyújtás a török közigazgatásnak és intézményeknek abban, hogy a közösségi vívmányok alkalmazásához szükséges kapacitásokat létrehozzák (intézményépítés segítségével); Törökország támogatása olyan beruházások megvalósításában, amelyek szükségesek ipara és infrastruktúrája Közösségi szabványokhoz való felzárkóztatásához (beruházási támogatásokon és regionális/vidékfejlesztésen keresztül). E juttatás segítségével Törökország részben finanszírozni tudja a közösségi programokban és ügynökségekben való részvételét, beleértve az ötödik kutatási és műszaki fejlesztési keretprogramot (HL L 26., 1999.2.1., 1. o.), valamint az oktatás és a KKV-k területét.

5.1. A nemzetközi pénzügyi intézmények szerepe

A Törökország és a nemzetközi pénzügyi intézmények közötti együttműködés lendületet és új célokat kap a csatlakozási partnerségen keresztül. A csatlakozási partnerség keretében támogatásként rendelkezésre álló források kezdőtőkeként és katalizátorként szolgálnak a nemzetközi pénzintézetek által nyújtott, jelentősebb összegű fejlesztési hitelek rendelkezésre bocsátása érdekében. E folyamatot a Bizottság dolgozza ki, együttműködve a tagjelölt országokkal, az Európai Beruházási Bankkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, különösen a Világbankkal, azzal a céllal, hogy az előcsatlakozási prioritásokkal kapcsolatos projektek társfinanszírozását elősegítsék. Ugyanakkor fontos a szoros együttműködés más adományozó országok programjaival (tagállamok; harmadik országok).

6. FELTÉTELRENDSZER

A Törökország számára a projektfinanszírozáshoz az előcsatlakozási eszközökön keresztül nyújtott közösségi támogatás feltétele, hogy Törökország tiszteletben tartsa a társulási megállapodás, a vámunió, és az EK-Törökország Társulási Tanács vonatkozó határozatai - például a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi szabályozásról - keretében vállalt kötelezettségeit. További lépéseket kell tenni a koppenhágai kritériumoknak és különösen a 2001-ben létrejött csatlakozási partnerség sajátos prioritásainak való megfelelés irányában. Ezen általános feltételek figyelmen kívül hagyása oda vezethet, hogy a Tanács a pénzügyi támogatás felfüggesztéséről határoz, a javasolt egységes keretrendelet 4. cikke alapján.

7. FELÜGYELET

A csatlakozási partnerség végrehajtását a társulási megállapodás keretén belül felügyelik. Amint azt Helsinkiben az Európai Tanács külön hangsúlyozta, Törökország tekintetében fontos, hogy a társulási megállapodásban megjelölt intézmények adják továbbra is azt a keretet, amelyen belül a közösségi vívmányok átvételét a megfelelő eljárásokkal összhangban ellenőrizni lehet, függetlenül attól, hogy a tárgyalások megkezdődtek-e.

A csatlakozási partnerség vonatkozó rendelkezéseit a megfelelő albizottság tárgyalja. A Társulási Bizottság foglalkozik az átfogó fejlesztéssel, az előrehaladással és azon problémákkal, amelyek a prioritások és közbülső célok végrehajtásához kapcsolódnak, valamint az albizottságok által hozzáutalt speciális ügyekkel.

Egyelőre a MEDA-Irányítóbizottság garantálja, hogy a három okmány (MEDA; az európai stratégiához kapcsolódó két finanszírozási rendelet) alapján hozott pénzügyi határozatok egymással, valamint a csatlakozási partnerséggel összhangban legyenek.

A Bizottság új, egységes rendeletet készít elő az új költségvetési tétel, "Törökország előcsatlakozási stratégiája" (2001-es előzetes költségvetési tervezet) végrehajtásához. A rendelet elfogadását követően a Phare Irányítóbizottság feladata a csatlakozási partnerséggel való összhang ellenőrzése.

--------------------------------------------------