T/4924. számú törvényjavaslat indokolással - Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről

1997. évi CXXIV. törvény az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy kialakítsa az egyházak anyagi függetlenségét biztosító normatív finanszírozás rendszerét, elismerve, hogy az egyházak hitéleti munkájuk mellett végzett nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és egyéb közcélú tevékenysége növekvő fontosságú az ország életében és eleget téve a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 23. §-ában vállalt kötelezettségének a következő törvényt alkotja:

1. §

E törvényt alkalmazni kell a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény szerint a bíróság által nyilvántartásba vett egyházra, vallásfelekezetre és vallási közösségre (a továbbiakban: egyház).

2. §

Az egyház - belső törvényei és szabályai szerint - egyházfenntartói járulékot szedhet, adományokat gyűjthet; azokról az állami, önkormányzati és közigazgatási szervek adatokat nem kérhetnek és nyilvántartást nem vezethetnek.

3. §

(1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény /Etv./ hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény alapján járadékot lehet fizetni, amely az egyház hitéleti tevékenységének finanszírozására használható fel.

(2) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5 %, a 2001. évtől 5 %. A járadék összegét évente - a forint átlagos leértékelésének a központi költségvetés éves tervezésekor számított üteméhez megfelelő mértékben - növelni, és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően a tényleges leértékelés mértékének megfelelően korrigálni kell.

(3) A nem természetben visszaigényelt ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény járadékká alakítását az egyház e törvény hatályba lépését követő 60 napon belül írásban kérheti, csatolva azt az érték feltüntetést is tartalmazó ingatlanjegyzéket, amely a számítás alapját képezi. A járadék induló összege a Kormány, illetve az érintett egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra kölcsönösen elfogadott értékelés alapján.

4. §

(1) Az egyes egyházak jogosultak - a külön törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely az egyházak belső szabályaiban meghatározott módon használható fel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el a nyilatkozattétel évének költségvetésében tervezett személyi jövedelemadó összevont adóalapja adójának 0,5 százalékát, ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak olyan arányban részesülnek, amilyen arányt a magánszemélyek rendelkező nyilatkozatai alapján javukra utalandó összeg az egyházakat együttesen megillető, ténylegesen átutalandó összegben képviselnek.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdések alapján valamely egyháznak juttatott támogatás nem éri el az 1998. évi költségvetési törvény 18. számú mellékletében az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz nyújtott hozzájárulás összegét, annak mértékéig az 1999. évtől kezdődő négy egymást követő bármely évben a központi költségvetés - első alkalommal 1999-ben -kiegészíti.

5. §

Az egyházi intézményfenntartók közoktatási, egészségügyi és szociális tevékenységük után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos normatív állami hozzájárulásban részesülnek, amelyek jogcímeit és összegeit, illetve arányait az éves költségvetési törvény tartalmazza.

6. §

(1) Az egyházak további támogatása (továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosultak, amelynek alapja az állampolgárok azon döntése, ahogyan az adott egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási, illetve a szociális szolgáltatások igénybe vételének figyelembe vételével.

(3) A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és egyházi fenntartó, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatás a közoktatási ágazatban a megyei, fővárosi Közoktatási Fejlesztési Tervekben szereplő egyházi nevelési és oktatási intézmények gyermekei és tanulói után számítandó.

(5) Az egyházi intézményfenntartókat megillető - a közcélú tevékenységekhez kapcsolódó - normatív állami hozzájárulás és kiegészítő támogatás rendelkezésre bocsátásának és elszámolásának módját az éves költségvetési törvény határozza meg. A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.

7. §

Az egyház fenntartásában működő egyetemek és főiskolák normatív és egyéb támogatásban részesülnek a felsőoktatásról szóló, 1993. évi LXXX. törvényben meghatározottak szerint.

8. §

(1) Az egyház a tulajdonában lévő vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesül.

(2) Az (1) bekezdés szerint előirányzott összegek egyházak és célok közötti felosztását az éves költségvetési törvény szabályozza.

9. §

(1) Az egyházakat megillető normatív állami hozzájárulást és a hozzá kapcsolódó kiegészítő támogatást, a felsőoktatási intézmények és a közgyűjtemények támogatását az ágazat szerint illetékes minisztérium költségvetésében kell megtervezni és az éves költségvetési törvény előírásai szerint folyósítani. Az egyéb támogatásokat a Miniszterelnökség fejezet költségvetésében kell megtervezni.

(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a szükséges korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.

(3) A 4. § szerinti személyi jövedelemadó részesedést és annak kiegészítését a Miniszterelnökség fejezetben kell megtervezni és a felajánlást követő év január 10-ig az egyháznak átutalni.

10. §

A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot - az előírt jogvesztő határidőn belül - a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának kell megküldeni.

11. §

A Kormány jogosult a korábban jelentős ingatlanvagyonnal nem rendelkező egyházat közcélú tevékenysége folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.

12. §

A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése alapján történik.

13. §

Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.

14. §

(1) 1998. évben az egyes egyházakat megillető személyi jövedelemadó részesedését az 1998. évi költségvetési törvényben a X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím, 3. alcím 1. Hozzájárulás az egyházi alapintézmények működéséhez, felújításához és beruházásaihoz előirányzat csoport helyettesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti 1998. évi költségvetési hozzájárulást az 50 millió forint alatti részesedésű egyházak egy összegben 1998. január 10-én kapják meg, míg az e fölötti éves támogatással rendelkezők negyedéves ütemezésben jutnak hozzá.

(3) Az 1998. évi költségvetés 18. számú mellékletében az egyházi műemlékek rekonstrukciójának támogatására előirányzott összeghez az érintett egyházak a Miniszterelnöki Hivatallal egyeztetett, előre jelzett ütemezésben juthatnak hozzá.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A törvényjavaslat szerint az új finanszírozási konstrukció fő elemei - alapvetően az egyházak által ellátott közszolgálati és hitéleti funkciókhoz kapcsolódva - a következők:

Az állam és az egyház szétválasztásának, valamint az állampolgári szabadság és önrendelkezés alkotmányos elvéből kiindulva a Magyarországon működő egyházak a híveik közül az adófizető állampolgárok értékválasztása és akaratnyilvánítása révén önálló jövedelemre jogosultak. Ennek közvetlen módja, hogy 1998-tól az állampolgárok progresszív személyi jövedelemadójuk egy százalékát - az eddig is biztosított lehetőségen túl - a Magyarországon törvényesen bejegyzett egyházak részére felajánlhatják. Azon állampolgárok, akik nem kívánnak egyházakat támogatni, egy elkülönített állami célt jelölhetnek meg kedvezményezettként.

Figyelembe véve, hogy az állampolgári jogkövető magatartás kialakulásához és az egyházak új finanszírozási rendre történő felkészüléséhez megfelelő időre van szükség, átmeneti szabályokat és garanciákat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a következő négy évre a rendelkező nyilatkozat éve szerinti költségvetési törvényben meghatározott progresszív személyi jövedelemadó egy százalékának összességében az 50 %-ig az állam garanciát vállal, s vállalja azt is, hogy az egyes egyházak Szja részesedése egyes egyházanként meghatározott összegnél alacsonyabb nem lehet.

Az egyházi közszolgálati tevékenységet ellátó intézmények az 1990. évi IV. törvény előírásainak megfelelően normatív módon meghatározott, a hasonló állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatásra jogosultak. Az állam feladatellátási kötelezettsége, hogy a vallásilag elkötelezett intézményeket olyan arányban támogassa, amilyen mértékben ezek az intézmények állami (önkormányzati) feladatokat vállalnak át. Ezt az arányt más megközelítésben az fejezi ki, hogy az állampolgárok milyen mértékben veszik igénybe ezen intézmények szolgáltatásait, vagyis milyen arányban tehermentesítik a hasonló funkciójú állami (önkormányzati) intézményeket.

A közszolgálati tevékenységet (közoktatás, egészségügyi, szociális ellátás) végző egyházi intézmények megkapják ugyanazt a normatív támogatást, ezen felül pedig azt a kiegészítő támogatást, amelyet az önkormányzati intézmények ezen tevékenységük után - közvetlenül, illetve az önkormányzati összforrásokból a kialakuló szint alapján - átlagosan kapnak. E támogatási rendszer megvalósulása esetén okafogyottá válnak és megszűnnek az állammal, vagy az önkormányzatokkal kötött közoktatási megállapodások, illetve a más hasonló tartalmú szerződések pénzügyi kötelezettségvállalásai. A felsőoktatásban a világi és a hitéleti képzés támogatását illetően ugyanazok a formák és normatívák érvényesülnek, mint a megfelelő állami intézményekben azzal, hogy szabályozásra kerül az államilag finanszírozott hallgatók létszáma.

Az egyházak kulturális öröksége - ezen belül az egyházi levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban és más gyűjteményekben őrzött értékek és dokumentumok - a magyar kulturális örökség egészének fontos részét képezik. Szükséges, hogy az egyházak és az állam együttműködjenek az értékek megőrzésében, gyarapításában és közhasználatának biztosításában. Ezért az állam részt vállal a vallási kulturális örökség, az egyházi műemlékek megőrzésében, rekonstrukciójában, s az egyházi közgyűjtemények működésének támogatásában.

Az 1991. évi XXXII. törvény előírásai alapján folytatódik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése. Fontos társadalmi érdek a törvény kettős céljának érvényesülése: egyrészt az egyházakat ért súlyos jogsértések részbeni orvoslása; másrészt az egyházak törvények által megszabott tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása.

Az egyházak által természetben visszaigényelt ingatlanok átadására legkésőbb 2011-ig évenkénti egyenletes értékarányos ütemezésben kerül sor. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az egyház által igényelt ingatlan helyett - a vele történt megállapodás alapján - pénzbeli kártalanítás is adható. A pénzbeli kártalanítás a törvényjavaslat szerint járadék forrásává alakítható át. Ennek a járadéknak a mértéke a hosszú távú devizabefektetések várható hozama lenne azzal, hogy a mértéket évente a forint devizakosárban mért átlagos leértékelésének ütemével valorizálni kell. Ha az adott egyház a pénzbeli kártalanítást járadékká kívánja átalakítani, arról külön konkrét megállapodást kell kötnie az arra felhatalmazott állami szervvel.

Az új finanszírozási rendtől eltérő eddigi költségvetési támogatási jogcímek értelemszerűen megszűnnek. Ennek megfelelően 1998. évtől megszűnik a rekonstrukciókra, a hitoktatók díjazására, valamint a nyugdíjakra és járulékfizetésre eddig nyújtott külön költségvetési támogatás. Ezekre a jövőben az új finanszírozási források nyújtanak fedezetet.

Részletes indokolás

1. §-hoz:

Pontosan meghatározásra kerül, hogy a törvény hatálya mely egyházakra terjed ki.

2. §-hoz:

Utal arra, hogy az egyház egyéb, nem állami forrásokkal is rendelkezhet.

3. §-hoz:

Az egyház pénzbeli kártalanítási igényének járadékká alakítási lehetőségéről, annak mértékéről, a valorizálási kötelezettségről rendelkezik.

4. §-hoz:

A személyi jövedelemadóból a magánszemélyek által felajánlott újabb 1 %-nak az egyházakra jutó részéről, illetve az egyházak számára garantált mértékről, az ahhoz szükséges költségvetési kiegészítésről történik intézkedés.

5-6. §-hoz:

Az egyház közszolgálati tevékenységének (közoktatás, egészségügyi, szociális ellátás) normatív és azt kiegészítő támogatásáról rendelkezik ez a törvényhely. Ezzel az állam az egyházi közszolgálati tevékenységet a helyi önkormányzatok hasonló tevékenységével azonos támogatásban részesíti.

7. §-hoz:

Utalás történik arra, hogy az egyházi felsőoktatás támogatásáról külön törvény rendelkezik.

8. §-hoz:

Azt tartalmazza, hogy az egyházi műemlékek rekonstrukciójához, valamint az egyházi közgyűjtemények működéséhez nyújtott költségvetési támogatásról az éves költségvetési törvény rendelkezik.

9-10. §-hoz:

Az egyházakat megillető egyes állami támogatási formák tervezésének és rendelkezésre bocsátásának módjáról történik intézkedés.

11. §-hoz:

Az egyes egyházak esetében a közcélú tevékenységükhöz szükséges ingatlan megszerzésének kormányzati segítségéről történik intézkedés.

12-14. §-hoz:

Hatályba léptetésről, az 1998. évre vonatkozó rendelkezésről és a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzéséről szól a jogszabályhely.