A Debreceni Ítélőtábla Pf.20799/2010/10. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 217. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 201. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 32. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Riczu András

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.20111/2009/37., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20799/2010/10.* (ÍH 2011.71), Kúria Pfv.21382/2011/7. (BH 2012.11.262)

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf. I. 20.799/2010/10. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Birkás János ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek, a .... megbízásából eljáró Dr. Simon Zsuzsanna Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: Dr. Simon Zsuzsanna ügyvéd) által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű és a Kiss Ügyvédi Iroda (címe, ügyintéző: ifj. Dr. Kiss István ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 2010. október 20-án meghozott 9. P. 20.111/2009/37. számú ítélete ellen a felperes részéről 38. sorszámon benyújtott fellebbezés és a II. rendű alperes által Pf. 4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés alapján, a 2011. március 9. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a II. rendű alperesnek fizetendő perköltség összegét 345 980 (Háromszáznegyvenötezer-kilencszáznyolcvan) Ft-ra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 90 000 (Kilencvenezer) Ft, a II. rendű alperesnek 110 000 (Egyszáztízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

A x-i x1 helyrajzi számú 56 ha 8218 m2 területű, 2216, 24 aranykorona értékű gyep-, gyümölcsös-, szántó ingatlan-nyilvántartási megnevezésű ingatlannak, valamint a x-i x2 helyrajzi számú 10 ha 1444 m2 területű 184,63 aranykorona értékű szántó ingatlan-nyilvántartási megnevezésű ingatlannak 1/3 részben a felperes volt a tulajdonosa. A ... számú főút X-t elkerülő - ... számú főút és... számú főút ..... visszatérő ág közötti - szakaszának megvalósítása érdekében az I. rendű alperes nevében eljáró II. rendű alperest képviselő x-i .... Ügyvédi Iroda 2008. február 18-án vételi ajánlatot küldött a felperesnek, melyben a x1 helyrajzi számú ingatlan 1/3 tulajdoni hányadáért 3 682 000 Ft, x2 ingatlan 1/3 tulajdoni hányadának "a beruházás céljára igénybevett területrész 345 m2 területére eső" részét pedig 62 666 Ft ellenértéket ajánlott fel teljes kártalanításként, amely a felperes rendelkezésére bocsátott igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján került megállapításra.

2008. március 18-án a felperes és az I. rendű alperes nevében eljáró II. rendű alperes két "Kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést" írt alá, amelyek szerint a x-i x1 helyrajzi számú ingatlanon fennálló 1/3 tehermentes tulajdoni hányadát "az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított" 3 682 000 Ft vételárért, míg a x-i x2 helyrajzi számú ingatlanon fennálló 1/3 tulajdoni hányadát - szintén az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő által megállapított - 62 666 Ft vételárért (amely összegek az értékesített ingatlanok, ingatlanilletőségek teljes és feltétlen kártalanításának felelnek meg) a felperes az I. rendű alperesnek eladta az I. rendű alperes pedig azokat a felperestől megvette.

A szerződések aláírását követően a felperes levélben kereste meg az eladó képviselőjét, melyben bejelentette, hogy a két adásvételi szerződést megtámadja arra tekintettel, hogy tudomása szerint a biogazdálkodással érintett földterületek reális forgalmi értéke jelenleg 160 000 Ft/aranykorona, amely számítás eredményeként a x1 helyrajzi szám alatti ingatlan tekintetében további 1 072 133 Ft, míg x2 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában további 235 462 Ft vételár megfizetését igényli.

Az I. rendű alperes nevében eljáró II. rendű alperes jogi képviselője 2008. június 17-i válaszlevelében további vételár megfizetését megtagadta.

A felperes a .... Városi Bírósághoz 2008. július 25-én benyújtott - majd onnan hatásköri okból a..... Megyei Bírósághoz (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) áttett és utóbb - módosított keresetében a szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnően nagy különbségére hivatkozással megtámadta a 2008. március 18-án megkötött adásvételi szerződéseket és az aránytalan előny kiküszöbölése érdekében az alpereseket egyetemlegesen 11 785 834 Ft értékkülönbözet, valamint annak a 2008. május 17-től járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a x1 helyrajzi számú ingatlan forgalmi értéke legkevesebb 1 500 Ft/m2 mellett határozható meg, így az elidegenített terület értéke 12 046 500 Ft-ot képvisel. Az ingatlanra biotermelési támogatást kapott, amelynek folyósítása 5 évre kiesett. A kiesett támogatás nagysága 36 800 Ft/év/ha, így e vonatkozásban 140 000 Ft kár érte. A területen lucernát termelt, amely 2 év múlva már termést hozott volna, a kiesett termés miatt (100 000 Ft/ha/év értékkel számolva) 170 000 Ft kár érte. Regisztrált őstermelőként területalapú támogatásban részesült, amelynek mértéke 32 000 Ft/ha/év, a támogatás végleges megszűnése miatt ért kára 5 évnyi időtartamra eső támogatás ellenértékével egyenlő, amely 125 500 Ft. Állítása szerint mindezek alapján a x1 helyrajzi számú ingatlan kisajátítást helyettesítő adásvételekor 12 474 500 Ft vételárat kellett volna kapnia, ezzel szemben az alperesek csak 3 682 000 Ft-ot fizettek meg, ami feltűnően nagy eltérés a reális vételárhoz képest.

A x2 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában pedig azt állította, hogy annak reális forgalmi értéke (ugyancsak 1 500 Ft/m2 egységáron számolva) 517 500 Ft volt; itt a biotámogatás 5 éves kiesése 6 000 Ft, az évelő lucerna kiesése 7 000 Ft, míg a területalapú támogatás kiesése 5 500 Ft, így tényleges kára 536 000 Ft. Ehelyett azonban az alperes csak 62 666 Ft vételárat fizetett.

Az alperesek az érdemi ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes a szerződés aláírása időpontjában is biogazdálkodó és őstermelő volt, így a szerződés megkötésének időpontjában nyilvánvalóan tudnia kellett mindazokról a körülményekről, amelyekre a keresetlevelében hivatkozott. Ennek a tudásnak a birtokában írta alá az adásvételi szerződést, amely a vételárat helyesen rögzítette. Az érvényesen létrejött adásvételi szerződéseket ezért alappal nem támadhatja meg. A Legfelsőbb Bíróságnak a BH 1990. évi 57. sorszámon közzétett eseti döntésére hivatkozó védekezése szerint pedig csak a kirívó értékkülönbözet ad lehetőséget a feltűnő értékaránytalanság megállapítására.

A II. rendű alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felperes igazságügyi szakértői vélemény alapján kialakított vételi ajánlatban közölt forgalmi értéket fogadott el. Bár a felperes kifogásolta a vételi ajánlatban megjelölt vételár nagyságrendjét arra hivatkozva, hogy ő biotermelő, azonban az I. rendű alperes ragaszkodott az ajánlat szerinti vételárhoz, amit a felperes végül elfogadott, és így került sor a szerződések aláírására. Hivatkozott a II. rendű alperes arra is, hogy az adásvételi szerződés 9. pontjának és 13. pontjának harmadik bekezdésében a felek kikötötték, az eladó további igényt a vevővel szemben nem támaszthat, másrészt, hogy az ingatlanon található növényzetre és a visszamaradó ingatlanban bekövetkező értékcsökkenésre is figyelemmel voltak a vételár megállapítása során.