A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.50172/2017/13. számú határozata biztosítási összeg tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 233. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. §, (1) bek., 6:48. §, (1) bek., 6:77. §, 6:78. §, 6:86. §, 6:87. §, 6:89. §, (2) bek., 6:98. §, 6:102. §, (4) bek., 6:462. §, 6:532. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. § (2) bek., 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, (2) bek.] Bíró: Donner Andrea Mária

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

Mizik Ügyvédi Iroda, dr. Mizik Andrea ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt

felperes neve(felperes címe) felperesnek,

dr. Békésiné dr. Tóth Ilona ügyvéd (jogi képviselő címe) által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperes ellen biztosítási összeg megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 355.290 (háromszázötvenötezer-kettőszázkilencven) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az Adóhatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 426.350 (négyszázhuszonhatezer-háromszázötven) Ft kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell írásban előterjeszteni a Fővárosi Törvényszékhez címezve elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon, 3 példányban benyújtani.

A fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálást is.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A felperes az alperesnél rendelkezik Casco biztosítási szerződéssel "kötvényszám" kötvényszámon. A szerződés kötés napja 2015. március 1., a kockázatviselés kezdete 2014. március 25. A Casco-biztosítás éves díja 325.920 Ft.

A felperes tulajdonát képező "rendszám" forgalmi rendszámú Audi Q5 típusú gépjárművel 2014. december 2-án Németországban saját hibás közlekedési balesetet szenvedett.

A felperes a balesetet e-mailben jelentette be az alperes felé 2014. december 8-án. Ezt követően a felek között levelezés folyt: Az alperes 2015. január 19-én küldött levelében kérte a kárbejelentési adatlap megküldését és a gépjármű megtekintésének helyét. Az alperes 2015. május 12-i levelében ismét kérte a gépjármű megtekintésének a lehetőségét közölni. A felperes Magyarországon az "gazdasági társaság"-től szerzett javítási árajánlatot.

A felperesi gépjárművet Münchenbe szállították szervizbe. A kárfelvételre Németországban került sor 2015. június 22-én.

A felperes szakértői véleményt szerzett be, melynek alapján a káridőponti gépjármű értékét

12.144.000 Ft-ban jelölte meg. A roncsot 2015. augusztus 20-án 3.500.000 Ft-ért értékesítette.

Az alperes a felperes által beszerzett szakértői véleményt nem fogadta el. Az alperes 2016. április 14-én 973.800 Ft-ot fizetett a felperesnek.

A felperes a gépjárműben keletkezett kár összegét 6.805.800 Ft-ban jelölte meg a 12.144.000 Ft-ból levonva a 3.500.000 Ft roncsértéket, a 864.400 Ft 10%-os önrészt, és a 973.800 Ft alperesi teljesítést. A felperes jogi képviselőjén keresztül 2016. január 5-én kérte az alperestől

9.478.022 Ft gépjárműkár és 3.039 Euró kárfelvétel, szállítás és tárolás költségének megfizetését a Ptk. 6:462 §-ra és a Casco-biztosítási szerződésre hivatkozva.

Az alperes 2016. október 4-én e-mailben azt a tájékoztatást adta a felperes jogi képviselőjének, hogy a kárigény elbírálása még folyamatban van.

A felperes jogi képviselőjén keresztül 2016. december 1-jén az alperestől 6.805.800 Ft kártérítési összeget, 300.000 Ft szállítási és tárolási költséget, valamint az ügyvédi munkadíjat kérte megfizetni.

Az alperes a további teljesítéstől elzárkózott, ezért a felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 7.105.800 Ft, ennek a Ptk 6:532. § és a 6:48. § (1) bekezdése alapján 2016. december 17. napjától járó kamata és a perköltség megfizetésére. A perköltségben kérte megállapítani a kárfelmérés költségének önrésszel csökkentett összegét 932.993 Ft-ot. Szállítási és tárolási költségigénye 300.000 Ft volt.

Az alperes nem tette vitássá, hogy az alperesnél rendelkezik a felperes Casco-biztosítással, azonban az ÁFSZ 21. pontjára hivatkozva elévülési kifogást terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a felperes keresete 2017. január 11-én érkezett a bírósághoz, az elévülés 2015. december 3-án bekövetkezett.

A felperes álláspontja szerint az alperes az ÁFSZ 21. pontjában nem jelölte meg pontosan, hogy mit ért a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény alatt, ezért azt értelmezni kell, és a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Az eset egyéb körülményeit is vizsgálni kell, nevezetesen a felek közötti tárgyalásokat. Az alperes az egyéves elévülési határidőn túl 2016. április 14-én 973.800 Ft-ot teljesített, majd ezt követően a levelezésekből követhetően az alperes még ezen után sem zárkózott el további kifizetésektől, hiszen a felperestől egyéb dokumentumokat kért.

A felperes kiemelte, hogy az alperesnek pontosan, szabatosan kell meghatároznia, hogy az elévülés határidejét milyen időponttól kívánja számítani, mit jelent a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezése. Hivatkozott a felperes ebben a körben arra, hogy az ÁSZF 18.b) pontjában az alperes azt rögzítette, hogy ha a biztosított az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutatni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.

A felperes a Ptk. 6:86. §, 6:87. §, 6:77. §, 6:78. §-aira hivatkozva kiemelte, hogy az alperes kvázi ráutaló magatartást tanúsított a peres eljárást megelőzően folytatott levelezésekkel, a Ptk. elévülési szabályai pedig nem tiltják a közös megegyezéssel történő elévülési határidő módosítását. Szerződésmódosítás nem csak kifejezett rendelkezéssel, hanem ráutaló magatartással is történhet. Felperes álláspontja szerint az igényérvényesítésre nyitva álló határidő nyugodott, amíg a felek között egyezségi tárgyalások folyamatosak voltak.

A felperes álláspontja szerint az elévülés kezdetének feltétele az esedékesség bekövetkezése, melyet az ÁSZF 18. pontjának b) bekezdése határoz meg, a követelés csupán az utolsó releváns irat beérkezésétől számított 15 napon válik esedékessé, így az elévülés ezen időpontban kezdődött meg.

A felperes harmadlagosan a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára is hivatkozott, tekintettel a 973.800 Ft-os kifizetésre. Kiemelte, hogy az új Ptk. nem írja elő kötelező érvénnyel az írásbeli felszólítást. Mivel 2016. április 14-én teljesített az alperes, ezért 2017. március 28-án előterjesztett kérelme a megtámadási határidőn belüli. Ezen kereseti kérelem kapcsán a felperes hivatkozott a Ptk. 6:89. § (2) és (3) bekezdéseire, - figyelemmel a Ptk. 6:98. §-ára is - és arra, hogy a Casco-szerződés megkötésekor a hivatkozott feltűnő értékaránytalanság nem volt előre látható, ez a körülmény csupán az alperes szolgáltatásának teljesítésétől követően derült ki. Tekintettel arra, hogy a felek nem egyidejű szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak, valamint arra, hogy a Casco-szerződések alapján a biztosítót nagy mértékben érinti az úgynevezett szerencsefaktor, a feltűnő értékaránytalanság csupán az alperes szolgáltatás teljesítésekor manifesztálódott. Mindezekre tekintettel a kifizetés napjától számított egy éven belül van lehetősége felperesnek a szerződés megtámadására, tehát 2017. április 14. napjáig.