MK 62. szám

I. A közszolgálati tisztviselővel (kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő) szemben a fegyelmi eljárás megindítására a 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 156. §-ának (1) bekezdése alapján nyitva álló, s a kötelezettségszegés (a továbbiakban: fegyelmi vétség) elkövetésétől számított háromévi, illetve a felfedezésétől kezdődő háromhavi határidő folyását nem módosíthatják azok a körülmények [Kttv. 192. §-ának (6)-(7) bekezdése], amelyek az elévülési idő nyugvásával vagy megszakadásával járnak.

II. A fegyelmi vétség elkövetésétől számított háromévi határidő akkor veszi kezdetét, amikor az elkövető a cselekményt befejezte.

III. A fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vétségről, s egyszersmind arról is tudomást szerzett, hogy ki az a köztisztviselő, aki a vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható.

IV. A fegyelmi eljárás megindítását kizárja a Kttv. 156. §-a (1) bekezdésének második mondatában szabályozott bármelyik határidő lejárta.[1]

A Kttv. 156. §-ának (1) bekezdése szerint nem lehet a közszolgálati tisztviselő (kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő) ellen fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg a fegyelmi vétség elkövetése óta három év eltelt.

Ez a rendelkezés a fegyelmi felelősség célját, s egyúttal a jogbiztonságot szolgálja. A fegyelmi vétséget elkövető köztisztviselővel szembeni speciális prevencióhoz ugyanis az szükséges, hogy a fegyelmi vétséget viszonylag rövid időn belül kövesse a felelősségrevonás.

A munkahelyi közösség munkafegyelmét is kedvezőtlenül befolyásolná, ha a fegyelmi vétség gyanúja a köztisztviselővel szemben hosszabb időn át fennállhatna anélkül, hogy a fegyelmezetlenséggel szemben fellépnének. Ugyanakkor a köztisztviselő helyzetét is hátrányosan érintené a hosszú várakozás, mert ártatlansága esetén a gyanú alól sokáig nem tisztázhatná magát, illetve az időmúlás miatt a védekezését alátámasztó bizonyítékai elenyészhetnének.

Az idézett rendelkezés a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló hároméves határidő kezdeteként a fegyelmi vétség elkövetésének, a háromhavi határidő kezdeteként pedig a vétség felfedezésének időpontját szabja meg. A szabályozásnak e módjából és céljából is következik tehát, hogy az említett háromévi, illetve háromhavi határidő folyását nem módosíthatják azok a körülmények [Mt. 11. §-ának (3)-(4) bekezdése, Ktv. 71. §-ának (2) bekezdése], amelyek az elévülési idő nyugvásával, vagy megszakadásával járnak.

II. A Kttv. 156. §-ának (1) bekezdésében említett és a fegyelmi vétség elkövetésétől kezdetét vevő három év objektív határidő: függetlenül attól, hogy a vétség elkövetését a közigazgatási szervnél felfedezték-e, vagy mikor fedezték fel. A körülmények döntik el, hogy a vétség elkövetése milyen időpontban történt; általában abból kell kiindulni, hogy a vétséget megvalósító magatartás akkor zárul le, amikor a köztisztviselő a cselekményt véghezvitte, illetve befejezte.

III. A háromévi objektív határidővel szemben a Kttv. 156. §-ának (1) bekezdésében szabályozott háromhavi határidő szubjektív: a fegyelmi vétség felfedezésétől veszi kezdetét, más szóval attól az időponttól, amikor a fegyelmi vétségről a közigazgatási szervnél tudomást szereztek.

A gyakorlatban e szubjektív határidő kezdő időpontjának megállapítása körül több kérdés vetődött fel.

a) A háromhavi határidő azt kívánja biztosítani, hogy a fegyelmi eljárást a háromévi objektív határidő lejárta előtt is viszonylag rövid időn belül megindítsák, ha a közigazgatási szerv erre jogosult köztisztviselője a fegyelmi vétségről tudomást szerzett. A fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. Ehhez képest a fegyelmi vétség akkor tekinthető felfedezettnek, amikor az a munkáltatói jogkör gyakorlójának a tudomására jutott.

b) A háromhavi határidő megkezdéséhez nem elegendő annak felfedezése, hogy az adott fegyelmi vétség megtörtént. A munkáltatói jogkör gyakorlójának arról is tudomást kell szereznie, hogy ki az a köztisztviselő, aki a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható. Amíg ugyanis a vétséget elkövető köztisztviselő személye nem ismeretes, ellene fegyelmi eljárást sem lehet indítani, s így a háromhavi határidő sem veheti kezdetét.

IV. A Kttv. 156. §-ának (1) bekezdésében szabályozott bármelyik határidő lejárta kizárja a fegyelmi eljárás megindítását.