BH 2017.1.3 Lopás esetén a vagyonelkobzás alapja az elkövetési érték, nem pedig az az összeg, amennyiért az elkövető a lopott dolgot értékesítette [Btk. 74. § (1) bek., 370. §].

[1] A törvényszék a 2014. január 13. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett különösen nagy kárt okozó rongálás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (5) bek.] és 1 rb. társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) és (2) bek. ba) és bc) pont, (4) bek. b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - öt év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte.

[2] A III. r. terheltet bűnösnek mondta ki 1 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett, jelentős kárt okozó rongálás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (4) bek. a) pont], valamint 1 rb. társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszövetségben, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. ba) és bc) pontok, (4) bek. b) pont]. Ezért őt - halmazati büntetésül - öt év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és öt év közügyektől eltiltásra ítélte.

[3] A II. r. terhelttel szemben egymillió-hétszáznegyvenötezer-nyolcszázhatvanhárom és a III. r. terhelttel szemben kétszázezer-háromszázhatvanhárom forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.

[4] A terheltek és védőik fellebbezése folytán másodfokon eljáró ítélőtábla a 2014. december hó 2. napján megtartott nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta;

[5] a II. r. terheltet érintően megállapította, hogy a lopás bűntette minősítésének jogszabályhelye a Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba) és bb) alpontja, (4) bekezdés b) pontja.

[6] A III. r. terhelt terhére rótt bűncselekményeket egységesen a Btk. 370. § (1) bekezdés, (2) bekezdés ba), bb) és bc) alpontja, (4) bekezdés b) pontja szerinti társtettesként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettének minősítette.

[7] Ezért a III. r. terhelt büntetését a halmazati büntetésre utalás mellőzésével három év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra enyhítette. Pontosította a terheltekkel szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét; II. r. terhelt tekintetében egymillió-hétszáznegyvenötezer-nyolcszázötvenkilenc forintra, III. r. terheltet illetően pedig kétszázezer-háromszázhatvankét forintra.

[8] Egyebekben az elsőfokú ítéletet e terheltek tekintetében helybenhagyta.

[9] Az irányadó tényállás szerint 2012. január 15. napját követően, a hónap második felében az I. és II. r. terheltek elhatározták, hogy a T. Kft. tulajdonában lévő raktárban tárolt játékgépeket, pénznyerő automatákat és egyéb berendezési tárgyakat szétszerelik, szétfeszegetik, illetve széttörik annak érdekében, hogy a bennük lévő fém alkatrészeket kinyerjék, és értékesítésük révén pénzhez jussanak. 2012. február hónap elején - pontosan meg nem határozható időpontban - a két terhelthez költözött ismerősük, a szintén hajléktalan életmódot folytató III. r. terhelt. I. és II. r. terheltek elmondták neki, hogy milyen módon kívánnak pénzhez jutni, mire a III. r. terhelt közölte, hogy csatlakozik hozzájuk.

[10] Az I. és II. r. terheltek által a sértettől eltulajdonított fém alkatrészek értéke összesen 3 692 080 forint, míg a III. r. terhelt a társaival 601 080 forint értékű fém eltulajdonításában vett részt.

[11] A jogerős ítéletek ellen a II. r. és a III. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjára hivatkozással, azonos keltezéssel és szövegezéssel.

[12] Az általuk okozott kár összegét 80 000 forintban jelölték meg, abban az összegben, amennyiért az elvitt tárgyakat értékesítették. Álláspontjuk szerint ennyivel gazdagodtak, ezért csupán ezen összeg egy terheltre jutó részére rendelhető el a vagyonelkobzás. Erre figyelemmel a jogerős határozat a vagyonelkobzás tekintetében is törvénysértő.

[13] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványokat nem tartotta alaposnak.

[14] A Kúria a felülvizsgálati indítványokat - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján - tanácsülésen bírálta el.

[15] A Kúria megállapította, hogy a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt.

[16] A II. r. terhelt a jogerős határozat ellen 2015. évben már nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Kúria a 2015. július 13. napján megtartott tanácsülésen meghozott Bfv.II.980/2015/2. számú határozatával - mint törvényben kizártat - elutasított.

[17] A Kúria ezért a II. r. terhelt felülvizsgálati indítványát - mint ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt - a Be. 421. § (2) bekezdés I. tétele alapján - mint törvényben kizárt indítványt - elutasította.

[18] A Kúria azt állapította meg, hogy a III. r. terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan.

[19] A Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerzett.

[20] A vagyonelkobzás célja a bűncselekményből eredő vagyon elvonása, azaz a bűncselekményt megelőző vagyoni helyzet visszaállítása, a jogellenesen megszerzett vagyon ugyanis nem maradhat a terheltnél.

[21] Ha ez a vagyon már nem lelhető fel, mert az elkövető elrejtette, megsemmisítette, esetleg felélte, vagy a vagyont megtestesítő dolgot értékesítette - mint jelen esetben is -, az intézkedést pénzösszegben kifejezve kell elrendelni.

[22] A bűncselekmény elkövetése során, jogellenesen megszerzett vagyon értéke azonos a jogellenesen elvett vagyon értékével, jelen esetben a lopás bűntette során jogellenesen megszerzett dolog értékével.

[23] A lopás törvényi tényállásához fűzött miniszteri indokolás szerint az érték szempontjából a dolog (elkövetési tárgy) általános forgalmi adóval növelt kiskereskedelmi beszerzési ára az irányadó (BH 1993.659.).

[24] A jogerős ítélet tényállása szerint a III. r. terhelt a társaival legkevesebb 601 080 forint értékű tárgyat (dolgot) vett el a sértettől jogtalan eltulajdonítási céllal.

[25] Mindez azt jelenti, hogy a III. r. terhelt és társai a szándékegységben megvalósított bűncselekmény révén 601 080 forint értékű vagyonra tettek szert jogellenesen. A terheltektől tehát ilyen értékű vagyont kell elkobozni.

[26] A vagyonelkobzás alkalmazása körében az már közömbös, hogy a bűncselekménnyel megszerzett dolgot az elkövetők annak tényleges forgalmi értékén, avagy jóval az alatt értékesítik. A törvény szellemével ellentétes lenne, s egyben az elkövetők számára jelentene méltánytalan előnyt, ha a velük szemben alkalmazott vagyonelkobzás összege ahhoz igazodna, hogy milyen módon, milyen összegért értékesítették ténylegesen az eltulajdonított dolgot.

[27] Ezen elv mentén született meg a korábban hatályos büntetőtörvény - az 1978. évi IV. tv. - vagyonelkobzásról szóló rendelkezéséhez kapcsolódóan a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. BJE határozata, mely kimondta, hogy "a kábítószerrel visszaélés bűncselekményének elkövetőjével szemben a kábítószer értékesítésével összefüggő vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. A vagyonelkobzás nem korlátozható az értékesítéssel elért nyereségre. Azt a bűncselekménnyel összefüggő teljes vagyonra el kell rendelni, függetlenül a kábítószer megszerzésére fordított vagyon mértékétől, illetve attól, hogy a kábítószer értékesítése az elkövető számára nyereséges vagy veszteséges volt-e."